Veszélyes anyagok szállítása és az EKAER Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) bármilyen áru tekintetében szóba kerülhet, nincs ez másként a veszélyes anyagok (ADR) vonatkozásában sem. Jelen összeállítás a legfontosabb szabályokat kívánja ismertetni. Írta: Dr. Kovács Ferenc, okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő 1. A vonatkozó jogszabályok Az EKAER jogi szabályozása egyrészt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (Art.) találhatók meg, ugyanakkor a részletes szabályozás miniszteri rendeletben [5/2015. (II. 27.) NGM rendelet] olvasható, míg a kockázatos termékek körének meghatározása szintén rendeleti szinten került szabályozásra [51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet]. 2. A kötelező EKAER bejelentés alapesetekben Első fontos megállapítás a bejelentésekkel kapcsolatban, hogy függetlenül az áru jellegétől kizárólag a közúti árufuvarozás EKAER bejelentésköteles. Vagyis amennyiben vasúton, légi úton, vagy vízi úton történik a szállítás, nem szükséges EKAER bejelentést tenni. Ugyanakkor, ha kombinált (intermodális) árufuvarozásról van szó, akkor annak közúti részénél már EKAER bejelentés szükséges lehet. Tovább folytatva a gondolatmenetet, a közúti árufuvarozások közül sem mindegyik EKAER bejelentésköteles. A vonatkozó jogi szabályozás szerint útdíjköteles, valamint 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó a) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, b) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, c) belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat. A bejelentés szabályait alkalmazni kell a kockázatos termékek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek bruttó tömege az 500 kg-ot vagy azok adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.
A fenti szabályok alapján amennyiben útdíjköteles a tehergépjármű (az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű, vagyis 3,5 tonna össztömeg feletti), akkor az áru jellege nem bír jelentőséggel, bármilyen áru után felmerülhet EKAER bejelentési kötelezettség. Amennyiben nem útdíjköteles a gépjármű (3,5 tonna alatti), akkor EKAER bejelentés csak akkor szükséges, ha a termék kockázatos terméknek minősül és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek bruttó tömege az 500 kg-ot vagy azok adó nélküli ellenértéke az egymillió forintot meghaladja. Fontos kiemelni, hogy a fenti értékhatárok közül bármelyik meghaladásra kerül, a bejelentést meg kell tenni. A kockázatos termékeket az EKAER másik végrehajtási rendelete tartalmazza [51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet]. EKAER bejelentés nem csak az útdíjköteles gépjárművek esetén szükséges, hanem a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek esetén is (nem kockázatos termék esetén). Mit jelent ez a valóságban? Azt, hogy a forgalmi engedély helyett a tényleges össztömeget kell figyelni a fuvarozás során, vagyis amennyiben egy papíron (forgalmi engedély szerint) 3,5 tonna alatti össztömegű gépjárművel fuvarozunk (ami nem minősül útdíjköteles így EKAER köteles gépjárműnek), de a valóságban túlpakoljuk a furgont, vagyis a valós össztömeg meghaladja a 3500 kg-t, ez esetben is beáll az EKAER bejelentési kötelezettség nem kockázatos termék esetén is. Azt is szükséges vizsgálni, hogy milyen viszonylaton történik a szállítás. EKAER bejelentést más EU tagállamból induló, magyarországi célállomásra érkező fuvarnál; Magyarországról induló, más EU tagállami célállomásra érkező fuvarnál; meghatározott belföldi fuvarnál kell tenni. A fentiek alapján látható, hogy EU-n kívüli tagállamból induló, magyarországi célállomással rendelkező fuvarnál, illetve magyarországi indulási ponttal rendelkező, EU-n kívülre irányuló közúti áruszállításnál nem kell EKAER számot kérni. Tehát addig, amíg az EU-n kívüli áru nincs az EU-ban szabadforgalomba helyezve, nem kell EKAER bejelentést tenni. Azonban, ha a fuvarozás vámeljárás lefolytatása érdekében megszakad, úgy a vámeljárás helyszínétől már újból meg kell vizsgálni az EKAER kötelezettséget. Az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal esetén a törvény nem csak a termékbeszerzés esetén létrejött fuvarozás esetén követeli meg az EKAER bejelentést, hanem minden egyéb célú behozatalnál is. Az egyéb cél tekintetében pontos felsorolást nem tartalmaz a jogszabály, idetartozik a bérmunka, illetve ide lehet sorolni a saját áru mozgatását is. A második viszonylat az előző fordítottja, vagyis Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel. Itt is igaz az az elv, mint a fordított helyzetben, vagyis az értékesítésen túlmenően bármely egyéb cél megvalósítja az EKAER bejelentést, akár saját áru kivitele másik raktárba is.
Gyakorlatilag tehát az EU és Magyarország közötti fuvarozás esetén szinte valamennyi közúti árufuvarozás beleesik a bejelentendő EKAER fuvarokba (figyelemmel a később említendő kivételekre). A belföldi közúti árufuvarozás tekintetében azonban több különbség van az EU viszonylatokhoz képest. A törvény szerint a belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés bejelentésköteles. Vagyis nem mindegyik belföldi fuvar EKAER köteles, kizárólag az, amely vonatkozásában termékértékesítés történik. A bérmunka, illetve egyéb okból történő fuvarozás (pl. saját áru belföldi áthelyezése) nem EKAER bejelentésköteles. A belföldi fuvarozásnál a bejelentésnél az is szempont, hogy az első belföldi termékértékesítés általános forgalmi adóköteles legyen. Ugyanis előfordulhat, hogy az értékesítés nem áfaköteles valamilyen okból. Amennyiben ez az eset áll fenn (vagyis nincs áfakötelezettség), úgy nem lehet adóköteles termékértékesítésről beszélni, tehát az adott közúti árfuvarozás nem lehet EKAER köteles. Így pl. az alanyi mentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén, továbbá a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg, nem kell EKAER bejelentést tenni. A belföldi bejelentésnél vizsgálandó szempont, hogy ne végfelhasználó részére történjen az értékesítés. Amennyiben ugyanis a vevő végfelhasználó, úgy EKAER bejelentés nem szükséges. A végfelhasználó fogalmát az új NGM rendelet szabályozza. E szerint végfelhasználó a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy. 3. A kötelező EKAER bejelentés speciális esetekben Az NGM rendelet szerint a közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést (ezáltal az EKAER bejelentéskötelezettséget) nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi. Speciális jellegére tekintettel nem EKAER bejelentésköteles a tranzit árufuvarozás, vagyis amelynek sem a feladási pontja, sem az átvételi pontja nem Magyarország, hanem a szállítmány csak áthalad hazánkon, mivel itt sem az EU-ból történő behozatal, sem az oda történő kivitel, sem a (kizárólag) belföldi fuvarozás nem valósul meg. Természetesen a NAV munkatársai ezen fuvarokat is ellenőrizhetik, s amennyiben kockázatosnak ítélik azt, hatósági zárat alkalmazhatnak, mely az országból történő kiléptetésnél kerül levételre a szállítmányról (biztosítva azt, hogy véletlenül ne történjen a kamionról Magyarországon lerakodás). Gyűjtőfuvarozás esetén a következő pontban található súly- és értékhatár-mentességi szabályok figyelembevétele elsődleges az EKAER bejelentési kötelezettség megállapítása céljából.
4. Mentesség az EKAER bejelentési kötelezettség alól Az NGM rendelet többféle kivételt állapít meg az EKAER bejelentési kötelezettségek alól. Nem tartozik az EKAER hatálya alá: a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve, b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve, c) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű, d) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengeni megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű, e) a humanitárius szervezet által kiállított igazolással (nyilatkozattal) közlekedő, nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű. Nem tartozik továbbá az EKAER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység: a) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, csendes bor, habzóbor, egyéb csendes erjesztett ital, egyéb habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított és fermentált dohány, ellenőrzött energiatermék, b) a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék, c) a hulladékszállításról szóló 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék, d) a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termék, e) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. 1. pontja szerinti anyagok, f) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék, g) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg,
h) ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az egymillió forintot nem haladja meg, i) a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó biztonsági okmányok, valamint azok alapanyagai és félkész termékei, j) az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerinti engedéllyel rendelkező biztonsági papír, k) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. (2) bekezdése szerinti bankjegy- és érmekibocsátás keretében szállított termék, ideértve azok alapanyagait és az előállítására szolgáló eszközöket is. Ez utóbbi mentességi csoport alá tehát sok terméktípus beletartozik, elsősorban olyanok, melyeknél valamely más jogszabály már a szállítást szabályozza, azt nyilván kell tartani. E mentesség köréből célszerű kiemelni azt a kivételpárt, mely már az eredeti jogszabályszövegben is szerepelt, igaz félreértésre okot adó megfogalmazással. Az útdíjköteles (továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó) gépjárműveken történt fuvarozás esetén is bevezetett a jogalkotó tömegés értékhatárt. Ezen határok el nem érése esetén a bejelentést nem kell megtenni. Mivel az útdíjköteles (továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó) gépjárművek esetén a nem kockázatos termékek is bejelentéskötelesek fő szabály szerint, ezért a kivételeknél is külön határszám került bevezetésre ezen árufajták tekintetében is. Kérdésként merülhet fel, hogy bármely határ (akár tömeg-, akár értékhatár) átlépése már EKAER bejelentést eredményez-e. Az NGM rendelet egyértelműen fogalmaz e tekintetben, vagyis bármely határérték (akár súly, akár érték) átlépése esetén az EKAER bejelentés kötelező. 5. A bejelentések tartalma és a bejelentők személye Folytatva az első részben leírtakat, indokolt áttekinteni, milyen adatokat kell ténylegesen bejelenteni az EKAER rendszerbe, illetve kik lehetnek a bejelentők. 5.1. EU-ból történő behozatal Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatal esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a címzett kötelezett. Az adatbejelentési határidő általánosságban a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdése. A rendszám adatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni, míg a kirakodás időpontját a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül.
5.2. EU-ba történő kivitel Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a feladó kötelezett. Az adatbejelentési határidő fő szabály szerint a termék fuvarozásának megkezdése. A rendszámadatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig, míg a fuvarozás tényleges megkezdésének bejelentését a termék fuvarozásának megkezdésekor, de az EKAER szám érvényességi idején belül kell megtenni. 5.3. Belföldi fuvarozás Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén az adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Belföldi láncértékesítés esetén a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. Ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. Az adatokat fő szabályként legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni. A rendszámadatot az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni, míg a kirakodás időpontját a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül. 5.4. Közös szabályok Mindegyik fuvarozási fajtánál az árumegnevezést és a vámtarifaszámot az adózó módosíthatja vagy további vámtarifaszámmal azonosított tételsort tüntethet fel a termék fuvarozásának megkezdéséig. A bruttó tömeg, az ár és rendszámadatokat pedig a termék fuvarozásának megkezdését követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig, illetve az EKAER szám érvényességi idején belül lehet módosítani. Bár fő szabályként pontos címadatot kell megadni, azonban ha ez nem lehetséges, akkor elegendő a helyrajzi szám, vagy GPS adat is. Nem magyarországi cím esetén pedig a partner által rendelkezésre bocsátott címadatot kell bejelenteni. A forgalmi rendszám tekintetében (amennyiben kamionról van szó), mind a vontató, mind a pótkocsi(k) rendszáma(i) bejelentendő(k). Az állami adó- és vámhatóság az adózót nyilvántartásba veszi és EKAER számot állapít meg a számára abban az esetben is, ha az adózót nem terheli az EKAER bejelentési kötelezettség, azonban az állami adó- és vámhatóság részére a vonatkozó adatokat bejelenti. Vagyis lehetőség van önkéntes EKAER bejelentésre is.
Az EKAER számot a 15 napos érvényességi ideje alatt az érvénytelenítés indokának megadásával érvénytelenítheti az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az általa erre kijelölt személy. 6. A kockázatos termékek, a kockázati biztosíték Nem minden esetben történik meg automatikusan az EKAER szám megképzése, hanem a kockázatos termékek EU-ból belföldre, illetve belföldön történő szállítása esetén ún. kockázati biztosítékot szükséges rendelkezésre bocsátani. A fentieken túlmenően függetlenül attól, hogy kockázatos termék, vagy nem kockázatos termék fuvarozása történik kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett a közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül legalább 10 bejelentést nem tett. Új kötelezettnek az az adózó minősül, aki vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben EKAER bejelentést nem tett (e szabály alkalmazása során a jogelőd EKAER bejelentéseit is figyelembe kell venni), és a) ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint ha az adózó adóbevallás helyett az helyettesítő nyilatkozatot (NY) nyújtott vagy nyújthatott volna be, vagy b) ebben az időszakban adószám-felfüggesztés hatálya alatt állt. Ezen új szabályhoz kapcsolódóan (még) nem módosították az EKAER végrehajtási rendeletet, amennyiben ez időközben megtörténik, az utolsó tananyagban külön említést teszek a változásokról. 6.1. Általános szabályok A kockázatos termékek körét az 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet részletezi. Idetartoznak pl. a 2902 VTSZ számú ciklikus szénhidrogének. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén, a közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve az első belföldi adóköteles nem közvetlen végfelhasználó részére történő termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az EKAER bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján kiegészíti a biztosítékot ezen bekezdésben meghatározott mértékre.
Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani. Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 45. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékával. A biztosíték mértékének számításakor figyelmen kívül kell hagyni a nem kötelezően bejelentett EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékét. Ha az adózó több jogcímen (EU-ból belföldre történő szállítás, illetve belföldi szállítás) is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag a magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles. Ha az áru értékét eredetileg nem forintban határozták meg, a bejelentésre kötelezett azt az elektronikus felületen forintban adja meg, a forintra történő átszámítás a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. A NAV nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, ha megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára. 6.2. A kockázati biztosíték teljesítésének módjai A biztosíték összege teljesíthető a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel (számlaszám: 10032000-01601202, adónemkód: 404), vagy b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján. A kockázati biztosíték akkor minősül megfizetettnek, mikor az elkülönített letéti számlára befizetett összeget jóváírták, illetve a garanciaszerződést az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől. Ha az adózó a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő átutalással teljesíti, úgy a banki munkanap záró időpontjáig benyújtott fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi. Ha az adózó a fizetési megbízáson a megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési dátumként, úgy a fizetési megbízás teljesítése esetén a fizetési megbízásban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság a megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe. A rendelkezésre álló kockázati biztosíték mértékét az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az adatbejelentési jogosultsággal rendelkező személy folyamatosan figyelemmel kísérheti az EKAER elektronikus felületen. Az elektronikus felületen lekérdezhető a biztosíték aktuális egyenlege, a lekérdezés időpontját megelőző 45 nap (ideértve a lekérdezés napját is) alatt már bejelentett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százaléka,
valamint e két adat alapján a rendelkezésre álló biztosíték összeget figyelembe véve a biztosíték megemelése nélkül még bejelenthető kockázatos termékadó nélküli értékének 15 százaléka. Amennyiben ezen összeget meghaladóan kíván kockázatos termékekkel kapcsolatban adatot bejelenteni az erre jogosult személy, a biztosíték összegének kiegészítésére vonatkozó hibaüzenetet küld az elektronikus felület, és EKAER szám nem állapítható meg, így új bejelentés nem teljesíthető. A biztosíték nyújtását követően az állami adó- és vámhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adó- és vámhatóságnál adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adó- és vámhatóság a tartozásra elszámolhatja, vagyis ennyivel csökkeni fog a kockázati biztosíték. 6.3. Mentesülés a kockázati biztosíték alól A jogszabály alapján mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki a) az állami adó- és vámhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy b) legalább két éve működik és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt, c) stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytat, és egyedi kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte. 7. EKAER szankciók a bejelentéssel kapcsolatban Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az EKAER bejelentési kötelezettségnek, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó az EKAER bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A mulasztási bírság címzettje az az adózó, akinek az EKAER bejelentést meg kellett volna tennie (illetve aki nem megfelelő EKAER bejelentést tett), vagyis a címzett, vagy a feladó. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság az EKAER bejelentés elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig,
annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. A szankciókkal összefüggésben érdemes megemlíteni az üzemzavar, karbantartás kérdését is. Ha az EKAER elektronikus rendszerben üzemzavar történik, az állami adó- és vámhatóság az üzemzavarról és az üzemzavar elhárítását követően annak kezdő és megszűnési időpontjáról haladéktalanul közleményt tesz közzé honlapján. Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus rendszerének karbantartás miatti leállítását megelőzően, a karbantartási igény felmerülésével egyidejűleg tájékoztatást tesz közzé honlapján a karbantartási célú üzemszünet várható kezdeti időpontjáról és tervezett tartamáról, valamint a karbantartásban érintett, időszakosan elérhetetlenné váló szolgáltatások köréről. Ha az EKAER elektronikus felület üzemzavar vagy karbantartás miatt, vagy az internetszolgáltatás elégtelensége miatt nem érhető el, a bejelentés elmulasztása miatt az adózó nem szankcionálható és a bejelentéseket az akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni.