Kis- és középvállalkozások beruházásai kapcsán igénybe vehető egyes kedvezmények az uniós szabályozásra is figyelemmel [Tao. tv. 4. 23/d. pont, 7. (12) bekezdés, 22/A. (4) bekezdés, 1. számú melléklet 14. pont] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] rendszerében biztosított egyes kedvezmények csak akkor vehetők igénybe, ha az irányadó uniós rendeletben foglalt feltételeknek is megfelel az adózó, illetve a tevékenysége. A kis- és középvállalkozások [kkv-k] által végzett beruházások esetén ha a beruházás nem elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál az új tárgyi eszköz beszerzése [Tao. tv. 7. (12) bekezdés], a pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata [Tao. tv. 22/A. (4) bekezdés], illetve egyes új tárgyi eszközök leghátrányosabb térségben történő üzembe helyezése [Tao. tv. 1. számú melléklet 14. pont] kapcsán érvényesíthető értékcsökkenési leírás kedvezményének támogatástartalmát az uniós állami támogatási szabályokra is figyelemmel az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) [de minimis rendelet]; vagy a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) [általános csoportmentességi rendelet] 1-14. és 17. cikkei szerinti támogatásnak kell tekinteni. Ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja, úgy a támogatástartalmat az előzőek mellett az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193., 2014.7.1.) szerinti támogatásnak is tekintheti; de erre a jelen tájékoztató keretében nem térünk ki. I. Közúti áruszállítási tevékenységet végző kkv-k tárgyi eszköz beruházásai 1. Kedvezmény a de minimis rendelet alapján A de minimis rendelet 3. cikke alapján közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás teherszállító járművek vásárlására nem vehető igénybe, a támogatás tehát e rendelet alapján kizárt. Nem tekinthető árufuvarozási szolgáltatásnak az olyan integrált szolgáltatás nyújtása, amelyben a tényleges szállítás csupán egy elemet képvisel, például a költöztetési, postai vagy futárszolgáltatás, illetve a hulladékgyűjtési és -feldolgozási szolgáltatások. [A de minimis rendelet alapján támogatható ugyanakkor a vasúti, légi, vízi úton történő áruszállítási, valamint a személyszállítási szolgáltatás; illetve a más (nem közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző) vállalkozás teherszállító jármű beszerzése. Kizárólag a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás teherszállító jármű beszerzése kizárt a de minimis rendelet alapján az árufuvarozási ágazatban fennálló túlkínálatra, a közlekedéspolitikának a közutak túlterheltségével és a teherszállítással kapcsolatos célkitűzéseire tekintettel.]
2 A de minimis rendelet szerint bármely három adóévben az egy és ugyanazon vállalkozás [2. cikk (2) bekezdés] részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t, míg közúti kereskedelmi árufuvarozók esetében 100 000 EUR/3 év a felső határ. Amennyiben a közúti kereskedelmi árufuvarozó egyéb olyan tevékenységeket is folytat, amelyekre a 200 000 EUR/3 év összegű felső határ vonatkozik, az egyéb tevékenységekhez kapcsolódó költségek megfelelő elkülönítése esetén, a vállalkozásra e felső határ azzal a kikötéssel alkalmazandó, hogy a közúti árufuvarozási tevékenységnek juttatott támogatás összege ezen belül nem haladhatja meg a 100 000 EUR/3 év összeget, és csekély összegű támogatás nem fordítható teherszállító járművek vásárlására [de minimis rendelet 3. cikk (3) bekezdés]. 2. Kedvezmény az általános csoportmentességi rendelet alapján Az általános csoportmentességi rendelet III. fejezete tartalmazza a különböző támogatási kategóriákra így többek között a regionális támogatásra [13-14. cikk], illetve a kkv-knak nyújtott beruházási támogatásra [17. cikk] vonatkozó különös rendelkezéseket. Nem alkalmazható az általános csoportmentességi rendelet regionális támogatásra vonatkozó rendelkezése az általános csoportmentességi rendelet 13. cikkében kizárt tevékenységekre, így többek között az ugyanezen cikk a) pontja szerinti szállítási ágazatra. Szállítási ágazatnak minősül az ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vagy vasúti és belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás; konkrétabban az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 45. pontjában részletezett, TEÁOR 08 szerinti tevékenységek. Amennyiben egy vállalkozás a kizárt szállítási ágazatban, valamint más ágazatokban egyaránt tevékenykedik, úgy a csoportmentességi rendelet csak az utóbbi ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott támogatásra alkalmazandó, feltéve hogy a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése biztosítja, hogy a kizárt szállítási ágazatban végzett tevékenység ne részesüljön a csoportmentességi rendelet szerint nyújtott támogatásban. Itt jegyezzük meg, hogy az előzőek szerint a teljes szállítási ágazat, nemcsak a közúti áruszállítás kizárt az általános csoportmentességi rendelet 13. cikkének alkalmazási köréből. A szállítási ágazatra vonatkozó kizárás ugyanakkor nem érinti a kkv-knak nyújtott beruházási támogatásokról szóló 17. cikket. A szállítási ágazatban tevékenykedő kkv-k tárgyi eszközökre irányuló beruházásai tehát beleértve a közúti teherszállító járművek vásárlását az általános csoportmentességi rendelet 17. cikk (2) bekezdés a) pontja alapján támogathatóak, amennyiben ugyanezen cikk és a csoportmentességi rendelet általános rendelkezései szerinti többi feltétel is teljesül. A támogatási intenzitás tekintetében is az általános csoportmentességi rendelet 17. cikkének vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A támogatási intenzitás maximális mértéke a 17. cikk (6) bekezdése szerint kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20%-a, középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10%-a. Ez azt is jelenti nem regionális támogatásról lévén szó, hogy bármely régióban üzembe helyezett tárgyi eszköz beruházás esetén ezek a mértékek nem léphetők túl.
3 Összegzésül rögzíthető, hogy a közúti áruszállítási tevékenységet végző kkv-k az általános csoportmentességi rendelet 17. cikke alapján vehetnek igénybe állami támogatást. 1. Példa Állapítsuk meg, hogy a kisvállalkozásnak (20%) minősülő, közúti áruszállítási tevékenységet végző kft. egy 2015-ben vásárolt új kamion esetén jogosult-e a Tao. tv. 7. (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezmény érvényesítésére, ha a 40 M Ft bekerülési értékű kamiont Cegléden helyezte üzembe, s ezen beruházásához 4,5 millió Ft közvetlen támogatást is kapott. Támogatási intenzitási korlát: 40 M Ft x 20% = 8 M Ft. Adótartalom: 30 M Ft x 10% = 3 M Ft. Maximum közvetlen támogatás: 8 M Ft 3 M Ft = 5 M Ft. Tekintve, hogy a 4,5 M Ft < 5 M Ft, ezért a példa szerinti fuvarozó kft. igénybe veheti a kedvezményt a 651/2014/EU rendelet (17. cikke) alapján; bevallásában az adóévi adózás előtti eredményét csökkentheti 30 M Ft-tal a Tao. tv. 7. (1) bekezdés zs) pontja alapján (egyébként függetlenül attól, hogy a kamiont Cegléden, vagy máshol helyezte üzembe), amennyiben az általános csoportmentességi rendelet vonatkozó egyéb feltételei is teljesülnek. II. Közúti áruszállítási tevékenységet végzőnek nem minősülő kkv-k tárgyi eszköz beruházásai Amennyiben a kkv nem a kizárt ágazatok valamelyikében tevékenykedő adózó, és beruházása nem elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, úgy eldöntheti, hogy a de minimis rendeletnek, vagy az általános csoportmentességi rendeletnek való megfelelést tekinti irányadónak. Utóbbi választása esetén azt is eldöntheti, hogy e rendelet 14., vagy 17. cikkében foglaltakra figyelemmel érvényesít kedvezményt. 1. Kedvezmény a de minimis rendelet alapján Amennyiben az adózó a de minimis rendelet alapján vesz igénybe csekély összegű támogatást, a de minimis rendeletben rögzített maximális támogatási összegeket (200 000 EUR/3 év) kell figyelembe venni. A de minimis rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás [2. cikk (2) bekezdés] részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t. A de minimis rendelet a külön rendeletekben és bizottsági határozatokban meghatározott maximális támogatási intenzitások és összeg korlátok kijátszásának elkerülése érdekében támogatáshalmozási szabályokat állapít meg. Amennyiben a kkv a tárgyi eszköz beruházásai kapcsán a de minimis rendelet alapján kíván támogatást igénybe venni, az általa igénybe vett csekély összegű támogatás a de minimis rendelet 5. cikkében rögzített támogatáshalmozásra figyelemmel vehető igénybe. A de minimis rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás a 360/2012/EU bizottsági rendeletnek [közszolgáltatási csekély összegű támogatási rendelet] megfelelően nyújtott
4 csekély összegű támogatással halmozható, e rendeletben meghatározott felső határig (500 000 EUR). A de minimis rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatás halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. 2. Példa Állapítsuk meg, hogy a kisvállalkozás (20%) jogosult-e a Tao. tv. 7. (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményre, ha Budapesten vállalkozási tevékenységének bővítéséhez új gépet szerez be 27 M Ft összegben, és ahhoz 0,5 M Ft vissza nem térítendő támogatást kap a 651/2014/EU rendelet 17. cikke alapján, valamint ugyanezen beruházásához 2 M Ft csekély összegű (az okirat szerint de minimisnek minősülő) támogatást is kap. Támogatási intenzitási korlát: 27 M Ft x 20% = 5,4 M Ft. Adótartalom: 27 M Ft x 10% = 2,7 M Ft. Halmozott támogatástartalom a két közvetlen támogatással együtt: (2,7 M Ft + 0,5 M Ft + 2 M Ft) = 5,2 M Ft. Tekintve, hogy teljesül a támogatás halmozhatóságának feltétele, mivel az adókulccsal számított támogatástartalom és a közvetlen támogatások együtt (5,2 M Ft) nem lépik túl a beruházás elszámolható költségének 20%-át (5,4 M Ft), ezért a példa szerinti adózó mindkét közvetlen támogatás mellett jogosult lehet a kedvezmény igénybevételére a de minimis rendelet alapján [feltéve, hogy az előző két évben és az adott évben odaítélt (igénybe vett) de minimis támogatás, beleértve a példa alapján a 2 M Ft csekély összegű (az okirat szerint de minimisnek minősülő) támogatást, nem lépi túl a 200 000 EUR korlátot, valamint a csoportmentességi rendelet vonatkozó egyéb feltételei is teljesülnek]. 2. Kedvezmény az általános csoportmentességi rendelet alapján A) Regionális beruházási támogatás (14. cikk) Az általános csoportmentességi rendelet 14. cikke alapján igénybe vett regionális beruházási támogatás esetében az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [Korm. rendelet] V. fejezetében rögzített támogatási intenzitás az irányadó. A Korm. rendelet 25. (1) bekezdésében rögzített, nagyvállalkozások esetében alkalmazandó maximális támogatási intenzitás a nem szállítási ágazatban tevékenykedő kkv-k beruházásai vonatkozásában a 25. (2) bekezdése értelmében tovább növelhető: kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal [kkv bónusz]. 3. Példa Állapítsuk meg, hogy a kisvállalkozásnak (+20%) minősülő kft. egy 2015-ben 10 M Ft-ért vásárolt új műszaki berendezés kapcsán jogosult-e a Tao. tv. 7. (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezmény érvényesítésére, ha a beruházásához pályázati úton 4 M Ft közvetlen támogatást is elnyert, s a berendezést a Közép-Dunántúl régióban (35%) helyezte üzembe.
5 Támogatási intenzitási korlát: 10 M Ft x 55 (=35 + 20)% = 5,5 M Ft. Adótartalom: 10 M Ft x 10% = 1 M Ft. Maximum közvetlen támogatás: 5,5 M Ft 1 M Ft = 4,5 M Ft. Tekintve, hogy az adókulccsal számított támogatástartalom és a közvetlen támogatás együtt (5 M Ft) nem haladja meg a maximális támogatási intenzitást (5,5 M Ft), ezért a példa szerinti kft. a 10 M Ft után igénybe veheti a kedvezményt az általános csoportmentességi rendelet (14. cikke) alapján. A példa szerinti kft. azért nem választhatja a 651/2014/EU rendelet 17. cikkének való megfelelést, mert az annak kapcsán irányadó (10 M Ft x 20%) 2 M Ft támogatási intenzitási korlátot már túllépte az év közben megkapott 4 M Ft közvetlen támogatás összegével, ezért nem jogosult kedvezményre az adórendszer keretében. 4. Példa Állapítsuk meg, hogy a középvállalkozásnak (+10%) minősülő, szerviz szolgáltatást végző kft. a solymári (20%) telephelyén megvalósított 55 M Ft bekerülési értékű gépkocsi-flotta beruházásához, a bankkal 2014. évben 5 évre kötött szerződés alapján, 40 M Ft összegű, 2,5%-os kamatra felvett hitel után fizetett 2015. adóévi 1 M Ft kamat után jogosult-e a Tao. tv. 22/A. szerinti kedvezmény érvényesítésére. Támogatási intenzitási korlát: 55 M Ft x 30 (=20 + 10)% = 16,5 M Ft. Adótartalom (a Tao. tv. szerinti 60%-kal): 1 M Ft x 60% = 0,6 M Ft. Tekintve, hogy a támogatás (0,6 M Ft) alatta marad a megengedett mértéknek (16,5 M Ft), ezért a példa szerinti kft. az első évben (2015.) fizetett 1 M Ft kamat után igénybe veheti az adókedvezményt az általános csoportmentességi (14. cikke) alapján, amennyiben az általános csoportmentességi rendelet vonatkozó egyéb feltételei is teljesülnek. (Több évi támogatásról lévén szó, az adózónak minden további adóévben ki kell számítania az eltelt időszakra a támogatási intenzitást a Korm. rendelet adókedvezményre vonatkozó 2. számú mellékletének E) pontja szerint, és amelyik adóévben túllépi a 16,5 M Ft-ot, abban nem vehet igénybe kedvezményt; túllépés azonban a példa szerinti maximum 5 x 0,6 M Ft miatt nem történhet.) Az adózó választhatná a 651/2014/EU rendelet 17. cikkének való megfelelést is, mivel támogatása belefér a szűkebb, (55 M x 10%) 5,5 M Ft maximális támogatási intenzitásba is, tehát ez esetben is jogosult a 2015. évi 0,6 M Ft adókedvezményre, amennyiben a csoportmentességi rendelet vonatkozó egyéb feltételei is teljesülnek. A Közép-Magyarország régió vonatkozásában szükséges megemlíteni, hogy az általános csoportmentességi rendelet 14. cikkének (2) bekezdése rögzíti: a támogatás támogatott területeken nyújtható. Következésképpen a Korm. rendelet 25. (2) bekezdésében említett maximális támogatási intenzitás növelésére csak a 25. (1) bekezdésében megjelölt területekre vonatkozóan van lehetőség. A területileg Budapestet is magában foglaló, a 25. (1) bekezdés d) pontjában hivatkozott Közép-Magyarország régió tekintetében a Korm. rendelet da), valamint db) alpontjaiban tovább részletezi a támogatott települések körét, amelyek között ezáltal a regionális támogatási térképen Budapest és Pest megye egy része nem szerepel, azaz ezeken a területeken regionális beruházási támogatás egyáltalán nem adható, így nem jár a kkv bónusz sem.
6 5. Példa Egy kisvállalkozásnak minősülő bt. által Budapesten üzembe helyezett tárgyi eszköz beruházáshoz a Tao. tv. 7. (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezmény, vagy pénzügyi intézménytől felvett hitel adóévben fizetett kamata utáni adókedvezmény nem érvényesíthető a 651/2014/EU rendelet 14. cikke alapján. A példa szerinti bt. esetén célszerű a 651/2014/EU rendelet 17. cikkében foglaltak figyelembevételének a választása, amennyiben a csoportmentességi rendelet vonatkozó egyéb feltételei is teljesülnek. B) Kkv-k beruházási támogatása (17. cikk) Az általános csoportmentességi rendelet 17. cikke alapján igénybe vett, kkv-knak nyújtott beruházási támogatás esetében az itt rögzített támogatási intenzitást kell figyelembe venni. A támogatási intenzitás maximális mértéke a 17. cikk (6) bekezdése szerint kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20%-a, középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10%-a. Ez azt is jelenti, hogy az általános csoportmentességi rendelet 14. cikke vonatkozásában alkalmazott Korm. rendelet szerinti intenzitások a 17. cikk esetében nem vehetők figyelembe, további bónuszok alkalmazására sincs lehetőség (a kedvezmény számításának menetére vonatkozóan, kisvállalkozásnál lásd: 1. Példát). [Nemzetgazdasági Minisztérium 12016/2015. Támogatásokat Vizsgáló Iroda 142/2015. NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3157039512/2015.]