Tartalomjegyzék A DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ÉS MELLÉKLETEI... 3

Tartalomjegyzék A DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ÉS MELLÉKLETEI... 3 1. számú melléklet: Az NKE Közigazgatás-tudományi Karának új intézményi struktúrája 25 2. sz. melléklet: az NKE Közigazgatás-tudományi Kar mesterképzési tantárgyai... 26 Közigazgatási (MA) mesterképzési szak, nappali tagozat... 26 Közigazgatási (MA) mesterképzési szak, levelező tagozat... 29 Európai és nemzetközi igazgatás (MA) mesterképzési szak NAPPALI tagozat... 32 Európai és nemzetközi igazgatás (MA) mesterképzési szak, LEVELEZŐ tagozat... 35 A közigazgatási mesterképzésen oktatott tantárgyak adatlapjai... 43 Európai alkotmány- és kormányzattörténet... 75 Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzésen oktatott tantárgyak adatlapjai... 104 Alapozó tárgyak adatlapjai... 104 Szakmai törzsanyag tantárgyainak adatlapjai... 116 Differenciált szakmai ismereteket nyújtó tantárgyak adatlapjai... 177 Szaknyelvi kurzusok tantárgyainak adatlapjai... 189 Szabadon választható tantárgyak adatlapjai... 202 3. sz. melléklet: a Doktori Iskola tantárgyainak tematikái... 225 Kötelező főtárgyak... 225 A hatékony állam... 225 A fenntartható közigazgatás... 231 A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana... 233 Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban... 236 Általános kutatás-módszertani kérdések... 238 Közpénzügyi modellek és mechanizmusok... 241 Európai államfejlődés az alkotmány és a jog viszonyrendszere... 243 A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudomány területén... 245 Vezetés-és szervezetelméletek összehasonlító elemzése... 247 A jogállam típusai... 249 Közjog és közigazgatás... 251 A közhatalom felelőssége... 251 Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitikák... 253 Magyar kormányzati viszonyok... 255 A bírói jogvédelem alkotmányos alapjai és szerepe a modern közigazgatásban... 257 A magyar közigazgatás-tudomány kihívásai a nemzetközi folyamatok tükrében... 259 Reformfolyamatok a helyi önkormányzásban... 264 Állami beavatkozás jogi és hatékonysági kérdései... 266 Állam és társadalom... 267 Közigazgatási reformok Magyarországon a 18-20. században... 267 Az állam a konzervatív gondolkodásban... 269 Az állam összeomlása és újjáépítése... 271 Állam és polgára... 273 Államfelfogások és államfogalmak... 276 A Szent Korona-tan és a magyar alkotmányosság... 280 Közmenedzsment... 283 Az eközigazgatás és a szervezeti változásmenedzsment folyamatok... 283 Közbeszerzési szakpolitikák és a közbeszerzések ellenőrzési rendszere... 286 A közigazgatási modernizáció kutatása... 288 A közigazgatás minősége... 292 A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra... 294 Katasztrófa-válsághelyzeti magatartás és kommunikáció... 296 Kibervédelem a közigazgatásban... 298 A közigazgatási információs rendszerek biztonsága: minőség- és biztonságirányítási rendszerek... 299 e-közigazgatási informatikai rendszerek hazai és külföldi alkalmazásának lehetőségei 301

E-közigazgatás elméleti kihívások: az infokommunikációs technológiák hatásai a közigazgatási szolgáltatásokra... 302 Településirányítás az információs társadalomban... 304 Állam és ökonómia... 307 Integritás és korrupció a közszférában... 307 Közpénzügytan a jogalkalmazásban... 307 A gazdasági kormányzás új dimenziói... 309 A pénz- és tőkepiacok szabályozásának nemzetközi gyakorlata... 312 Regnáló magyar gazdaságpolitikák és nemzetközi vonatkozásaik... 314 Civil szervezetek és a közigazgatás... 316 Közigazgatás az európai és nemzetközi térben... 318 Az állam gazdasági beavatkozásának kérdései az Európai Unió jogában... 318 Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése... 320 A nemzetközi átmeneti igazgatás sajátosságai... 322 Az EU válsága és a föderalizmus... 324 A pekingi konszenzus közigazgatás és gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban... 327 Biztonsági kihívások a globalizált világban - perspektívák és stratégiák... 330 Emberi erőforrás... 333 A közszolgálati életpálya európai uniós és hazai dimenziói... 333 Közigazgatási kommunikáció... 336 A közszféra humánerőforrás gazdálkodásának nemzetközi trendjei... 340 Többszereplős konfliktusok és részvételi folyamatok... 343 Az emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a magyar közszolgálatban 346 Közszolgálati pragmatika és etika összehasonlító szempontból... 351 Közszolgálat és versenyképesség... 354 4. sz. melléklet: A Doktori Iskola témakiírói által meghirdetendő kutatási témák... 356 2

A DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ÉS MELLÉKLETEI I. A Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola (a továbbiakban: Doktori Iskola) tudományági megfelelése a mesterképzési szakok képzési területeivel A Doktori Iskola a társadalomtudomány tudományterületen a közigazgatástudományok tudományágában létesül. A 289/2005. (XII.22.) Korm. rendelet 2. sz mellékeltének 130-137/a. soraiban a közigazgatás önálló képzési területként elismert. Ennek megfelelően működött karunk jogelődje a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara,amelynek Közigazgatási alap-és mesterszakon való oktatási rendszerét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítésekor- átvettünk,azt folytatjuk.ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara jelenleg az alapszakon igazgatásszervező és nemzetközi igazgatási, a mesterszakon pedig közigazgatási, valamint nemzetközi igazgatási szakon képez hallgatókat.. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán tanszéki rendszerét nagymértékben átalakítottuk 2012-ben. 1 A közigazgatás-tudomány, új koncepcióját az új intézetek és szakcsoportok (a későbbiekben megalakuló tanszékek) struktúrája is tükrözi, a közigazgatás-szervezés és fejlesztés, a közpolitika, a közszolgáltatások, emberi erőforrás, életpálya,közszolgálati etika, kommunikáció, közpénzügy, gazdaságtudomány, eközszolgálat, stb., mint oktatandó tantárgyak is. A Doktori Iskola képzési terve 2 diszciplinárisan a mesterszakokra épül, azzal koherens rendszert alkot. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán folyó mesterképzés keretében oktatott tárgyak struktúrája 3 a közigazgatás-tudományt, mint tudományágat lefedi, mert olyan tárgyakat tartalmaz, amelyre a Doktori Iskola képzési terve megfelelően alapozható. A Doktori Iskola kutatási területei: Közjog és közigazgatás (közigazgatási alapok) Állam és társadalom (közigazgatási reformok, államtan, politikatudomány) Közmenedzsment (szervezés, közigazgatási menedzsment, szervezet-szociológia, eközigazgatás, közszolgáltatások) Állam és ökonómia (közpénzügyek, államháztartás, gazdasági kormányzás, állami tulajdon, magánjogi intézmények) Közigazgatás a nemzetközi és európai térben (biztonságpolitika, európai uniós jog, nemzetközi közigazgatási intézmények) Emberi erőforrás (életpálya, közszolgálati jog, humánerőforrás-menedzsment, vezetési elméletek és gyakorlatok) 1 Az új intézményi struktúrát a 1. sz. melléklet tartalmazza. 2 A Doktori Iskola képzési terve az NKE 2012. január 1-től hatályos Doktori Szabályzat alapján, és azzal összhangban készült. 3 Az NKE Közigazgatás-tudományi Karán folyó mesterképzés tantárgyainak felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza. 3

A Doktori Iskola kutatási területeinek vezetői: Prof. Dr. Patyi András Közjog és közigazgatás (közjogi alapok) Prof. Dr. Egedy Gergely Állam- és társadalom Prof. Dr. Bukovics István, DSc. - Közmenedzsment Prof. Dr. Lentner Csaba Állam- és ökonómia Dr. habil. Bordás Mária Közigazgatás a nemzetközi és európai térben Prof. Dr. Nemes Ferenc Emberi erőforrás A Doktori Iskola témakiírói évente kutatási témákat hirdetnek meg, amelyek alapján a doktoranduszok kiválaszthatják a doktori értekezésük témáját. 4 A Doktori Iskola képzési terve a hat kutatási terület alapján meghatározott, úgy,hogy a kötelezően és a szabadon választható tárgyak, valamint a kutató szemináriumok ehhez az hat kutatási területhez kerülnek csoportosításra. A doktorandusz választott doktori értekezésének témájához legjobban illeszkedő tárgyakat a hat kutatási területből választhatja. A fentiekben felsorolt hat kutatási terület tantárgyi programjainak, 5 oktatói a közigazgatás-tudományok jeles képviselői, 6 akik oktatói és kutató munkájukkal, valamint publikációikkal bizonyították alkalmasságukat arra, hogy a Doktori Iskola oktatói és témavezetői legyenek. A Doktori Iskola oktatói és témavezetői az NKE Közigazgatástudományi Karának oktatói és kutatói, valamint külső személyek, akiket tudományterületük kiemelkedő képviselőiként tartanak számon. II. A Doktori Iskola tanrendje A közigazgatás-tudományi doktori képzési program három éves, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel, és amely tanulmányi, kutatási, oktatói, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb kötelezettségek teljesítését - például vizsgák, gyakorlati jegyek, beszámolók, stb.- foglalja magában. Ezt követi a doktori fokozatszerzési eljárás, amely a doktori képzésen alapul, és a doktori fokozat megszerzésére irányul. Itt kerül sor a doktori értekezés megírására, a doktori szigorlat letételére, a doktori értekezés műhelyvitájára és nyilvános vitájára. Mindennek eredményeként lehetséges közigazgatás-tudományi doktori fokozat megszerzése. A három éves képzési idő hat szemeszterből áll, ez a képzés ideje, amelynek végén a doktorandusz megszerzi az abszolutóriumot (végbizonyítványt) Az abszolutórium a tanulmányi kötelezettség, a tudományos kutatómunka és az oktatói tevékenység teljesítését, valamint az előírt vizsgák letételét összességében a képzési követelmények teljesítését - igazolja 7 4 A témakiírók által elősként meghirdetett témákat a 4. sz. melléklet tartalmazza 5 Lásd az V. fejezet 1-5 ábráit, valamint a 3. sz. Melléklet tantárgyi tematikáit. 6 A Doktori Iskola oktatóinak felsorolását, szakmai önéletrajzát, valamint publikációs jegyzékét jelen pályázati anyag tartalmazza. 7 Ha a doktorandusz a hatodik félév végén nem rendelkezik az előírt 180 kreditponttal, újabb félévet (féléveket) vehet fel, amely összesen 12 lehet. 4

Az első négy szemeszter tartalmaz: oktatási foglalkozásokat, amely a kötelező tárgyakat, valamint a kötelezően és szabadon választható tárgyak felvételét, azokból szigorlat, illetve kollokvium letételét jelenti, valamint tudományos kutatást, amely önálló kutatást, publikációs tevékenységet, konferencia-előadások tartását, és kutatószemináriumok felvételét jelenti. Az első szemeszterben a képzésen belül nagyobb az oktatási foglalkozások aránya, amely fokozatosan csökken a következő szemeszterekben, míg a negyedik szemeszterre nagyobb a tudományos kutatás aránya. Az utolsó két szemeszter célja, hogy a doktorandusz a doktori értekezését készítse elő, és ebben a témakörben publikáljon.ezért ebben a két szemeszterben a képzés legnagyobb részét az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás teszi ki, amely kisebb részben kiegészül a doktorandusz által, a Közigazgatás-tudományi Kar alapszakán végzett oktatói tevékenységgel. Az első hat szemeszter teljesítése után a doktorandusz abszolutóriumot szerez. A képzés formái az alábbiak: 8 Szervezett, teljes idejű képzés (nappali állami ösztöndíjas, vagy költségtérítéses) Szervezett részidejű képzés (levelező költségtérítéses) Egyéni képzés (költségtérítéses) Egyéni felkészülés (költségtérítéses) A szervezett teljes idejű képzés a nappali képzés munkarendje szerint történik, és a tanórák (kontaktórák) a későbbiekben részletezett módon a képzés egy részét alkotják. A szervezett részidejű képzésben a tanórák (kontaktórák) a nappali tagozatos képzés óráinak egy hányadát teszi ki.egyéni képzésben a doktorandusz mentesül a tanórákon (kontaktórákon) való részvételtől, de konzultációs kötelezettséggel tartozik. Az egyéni felkészülés esetén a doktorandusz különösen indokolt esetben, részben, mentesíthető a képzés feladatai alól. III. A Doktori Iskola képzéssel kapcsolatos munkája Az első három év doktori képzésének idejében a doktoranduszok az alábbi képzési formákban vesznek részt: Tudományos előadásokat hallgatnak, amelyek lehetnek kötelező alaptárgyak, vagy a tudományos kutatás módszertanával foglalkozó tárgyak, illetve kötelezően és szabadon választható szaktárgyak. Egyénileg, vagy csoportos foglalkozás keretében konzultálnak a témavezetővel. Tudományos kutatást folytatnak a témavezető irányításával, illetve kutatószemináriumokon vesznek részt. Tudományos előadásokat tartanak. Publikációs tevékenységet végeznek. Alapképzésbeli oktatást folytatnak. Kutatást végeznek a doktori értekezés témájában, ebben a témakörben publikálnak, majd előkészítik a doktori értekezésüket. 8 A Doktori Iskola Képzési terve a szervezett teljes idejű képzést veszi alapul. A Doktori Iskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza, hogy a részidejű és az egyéni képzés, valamint az egyéni felkészülés, mint képzési formák milyen képzési kötelezettségek teljesítését foglalja magában. 5

A doktorandusz a doktori képzés hat szemeszterében képzési, kutatási és oktatási kreditet szerezhet, amelynek összesen, minimálisan 180 kreditnek kell lennie, és - külön költségtérítés fizetése nélkül - maximum 198 kreditet szerezhet. A doktorandusznak a kreditek nagyobb részét tudományos kutatási tevékenységből kell szereznie, a legkevesebb pedig oktatási tevékenységből szerezhető. Főszabályként minden szemeszterben 30 kreditet kell megszereznie a doktorandusznak. A szemeszter csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a doktorandusz legalább 26 kreditet szerzett 9, de a soron következő szemeszterben a hiányzó kreditet pótolnia kell. Egy szemeszterben legfeljebb 39 kredit szerezhető ebben az esetben. 10 Az utolsó szemeszterben a minimálisan megszerezhető kreditek száma a pótlás lehetőségének hiánya miatt - 30. A doktori képzés első szakasza a hatodik szemeszter végén abszolutóriummal zárul. A doktori képzési idő hat szemeszterében megszerezhető kreditek megoszlása: A doktorandusz kutatási tevékenységével minimum 120 kreditet kell, hogy szerezzen, de maximum 150 kreditet szerezhet. (Kutatási kredit) A doktorandusznak az előadásokon és konzultációkon való részvétellel, valamint az előírt vizsgák letételével minimálisan 59 kreditet kell szereznie, amelyhez opcionálisan 4-4, azaz összesen 8 kreditet szerezhet a 3. és a 4. szemeszterben, ami ezzel együtt így maximum 67 kredit lehet. (Tanulmányi kredit.) A doktorandusz az általa végzett oktatási tevékenységért maximum 15 kreditet szerezhet (Oktatási kredit) A doktorandusz a doktori képzés hat szemeszterében minimálisan 180 kreditet köteles megszerezni. A maximálisan megszerezhető kreditek száma a fentiekben ismertetett megoszlás alapján 232 kredit. IV. Képzési struktúra A Doktori Iskolában az első három évben folyó doktori képzés több szintű. Célja a szakmai látókör bővítése, a tudományos kutatás módszertanának elsajátítása, valamint a disszertáció témájához kapcsolódó területeken a tudás növelése és elmélyítése. A doktori képzésben ezekhez a komplex célokhoz a képzési formák az alábbiak szerint illeszkednek: A szakmai látókör bővítését elsősorban a főtárgyak, mint kötelező tárgyak hallgatása szolgálja. A tudományos kutatási módszertan elsajátítását a módszertani, mint szintén kötelező tárgyak biztosítják. A doktori értekezés elkészítését segítő speciális ismeretszerzést elsősorban a kötelezően és a szabadon választható tárgyak felvétele teszi lehetővé. A Doktori Iskola három éves doktori képzési terve három blokkra tagozódik: A blokk: Képzés; B blokk: Tudományos kutatás; C blokk: Oktatói tevékenység; 9 Ez alól a szabály alól az NKE Doktori Szabályzatának 22. (9) bekezdése valamint a DI TVSZ 6. (9) bekezdése indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján, egy alkalommal kivételt enged. 10 Ha a szemeszterben a doktorandusznak nem kell pótolnia az előző szemeszterből hiányzó krediteket, akkor csak 33 kredit szerezhető maximálisan. 6

A doktorandusznak az első félév végén három éves, majd minden félévben féléves egyéni kutatási és tanulmányi programot kell készítenie, ezen túl, a félévben végzett tevékenységéről tájékoztatóban kell beszámolnia. A. blokk: Tanulmányok A képzés a doktoranduszok ismereteinek szintrehozását valamint a doktoranduszok kutatási ismereteinek elsajátítását célozza az első két szemeszterben. Fontos egyfelől, hogy a doktorandusz a közigazgatás-tudomány magas elméleti szintű ismerője legyen, másfelől pedig képes legyen a későbbiekben önálló tudományos kutatásra. Ennek megfelelően a képzés az első két szemeszterben főként a közigazgatás-tudomány, mint tudományág fő elméleti ismereteit taglaló leglényegesebb elméleti tantárgyakra, valamint a tudományos kutatás elméletére és módszertanára koncentrál. Az ide tartozó hat tudományági főtantárgy, valamint a kutatással kapcsolatos két módszertani tantárgy, kötelező jellegű. A főtárgyak szigorlati vizsgával, a két módszertani tárgy összegzett szigorlati vizsgával zárulnak. 11 A képzés első két évében, de különösen a harmadik és negyedik szemeszterben, a közigazgatás-tudományon belül a hat kutatási terület a közjog, állam és társadalom, közmenedzsment, állam és ökonómia, közigazgatás a nemzetközi és európai térben, és emberi erőforrás keretében szakági ismereteket kíván átadni a doktoranduszok számára, abból a célból, hogy a doktorandusz egy-egy részterület tudományos kérdéseiben is elmélyülhessen. Ezek az ismeretek alapozzák meg a doktorandusz tudását abból a szempontból, hogy a doktori értekezésének elkészítéséhez megfelelő szaktudással rendelkezzen. A kötelezően és a szabadon választható tárgyak a hat kutatási terület alapján kerülnek osztályozásra, és széles választékot nyújtanak a szakági ismeretek elsajátítására. A doktorandusznak nyolc kötelezően választható, és hét szabadon választható tárgyat kell felvennie az első négy szemeszterben, amelynek teljesítése szigorlattal, illetve kollokviummal történik. A harmadik és negyedik szemeszterben opcionálisan felvehet a doktorandusz egy-egy kötelező, vagy szabadon választható tárgyat is, amennyiben az előző szemeszterben történt elmaradását kívánja pótolni, vagy úgy ítéli meg, hogy ismereteinek bővítése céljából erre szüksége van. A hat főtantárgy és a két módszertani tárgy jellemzője, hogy azok közül a doktorandusznak valamennyit fel kell vennie, és azokból szigorlati vizsgát kell tennie. A kötelezően választható tárgyak közül a doktorandusznak azokat a tárgyakat, amelyek az általa választott kutatási területhez tartoznak, kötelező felvenni, de a témavezető engedélyével saját kutatási területén kívül is vehet fel kötelezően választható tárgyat. A szabadon választható tárgyak esetében kutatási területtől függetlenül a doktorandusz választhat aszerint, hogy melyiket ítéli meg a leghasznosabbnak a doktori értekezése témájához. További különbség a kötelezően választható és a szabadon választható tárgyak között, hogy az előbbi szigorlattal zárul, míg az utóbbi kollokviummal. A doktorandusznak a folyamat ábrának megfelelően összesen 15 szigorlatot 12 és 7 kollokviumot kell minimálisan teljesítenie. B. blokk: Tudományos kutatás A tudományos kutatás módszertanának elméleti szintű elsajátítása után kerül sor arra, hogy a doktorandusz a kutatásra vonatkozó elméleti tudását megtanulja alkalmazni a gyakorlatban. Ennek egyik módszere a kutatói szeminárium. A doktorandusznak az első négy 11 Az NKE Doktori Szabályzatának 22. (1) bekezdése szerint a Doktori Iskola az első félév egyes tárgyaira vonatkozóan egy összegzett szigorlati vizsgát ír elő. A Doktori Iskola Képzési terve ahol ez fogalmilag lehetséges összegzett szigorlati vizsgát ír elő. 12 A két kötelező kutatási módszertani témájú tantárgy egy összevont szigorlati jegyet eredményez, 3 kredit értékben. 7

szemeszter mindegyikében egy-egy kutatói szemináriumot kell fölvennie a doktori témájához kapcsolódó kutatási területen belül. A kutatói szeminárium nem tantárgy, mivel új ismereteket nem közvetít. Lényege, hogy a hallgató által kiválasztott, a kutatási témájához kapcsolódó kutatási területen, a doktorandusz gyakorolja a szakirodalom felkutatását és feldolgozását, majd ennek eredményeképpen képes legyen - 8-12 oldalon saját gondolatait is közreadva - a téma kidolgozására, illetve a hivatkozások szabályainak megfelelő alkalmazására Az így elkészült kutatási dolgozatot a kutatói szemináriumot vezető oktató két módon értékeli. Felkéri a doktoranduszt, hogy azt kiselőadás formájában adja elő a kutatói szemináriumon, ahol maga az oktató és a hallgatók is, kérdéseket tesznek fel az előadásra vonatkozóan, amelyre a doktorandusznak kielégítő válaszokat kell adnia. Az oktató külön értékeli a kutatási dolgozatot abból a szempontból is, hogy a téma feldolgozása során a doktorandusz hogyan tudta alkalmazni a tudományos kutatás módszertanával kapcsolatos elméleti tudását. A kutatói szeminárium teljesítéséért az oktató által adott osztályzat gyakorlati jegyként kerül be a leckekönyvbe. Az első két szemeszterben a kutatás módszertanával foglalkozó két kutatói szeminárium felvétele minden doktorandusz számára kötelező, amely szintén gyakorlati jeggyel zárul. A tudományos kutatás másik részét képezi maga a kutatási tevékenység. A kutatási tevékenységnek egy kutatási területen belül, a doktorandusz által kiválasztott doktori témához kell kapcsolódnia. Az első négy szemeszter kutatási tevékenysége lehet a témavezető kutatásaihoz kapcsolódó kutatási tevékenység, vagy kutatási projektekben való részvétel, de lehet önálló kutatás is, amelynek célja, hogy a kutatás eredményeit a doktorandusz publikálja. Az utolsó két szemeszterben a doktorandusz a doktori értekezése témájában végez kutatásokat, és azokat publikálja. Elvárt a doktorandusztól az is, hogy a doktori értekezése témájában hazai és nemzetközi konferenciákon tartson tudományos előadást. A doktorandusz publikációi megjelenhetnek könyv, tankönyv, jegyzet - azokban rész-tanulmány, önálló tanulmány - lektorált, nem lektorált tudományos folyóiratokban, lapokban, illetve lehet recenzió magyar, vagy idegen nyelven. A doktorandusz kutatói szemináriumokon kívüli kutatási tevékenységéért a doktorandusz témavezetője az alábbi táblázatban meghatározott kutatási kreditrendszer alapján - kreditet ad. Az NKE Doktori Szabályzatának 41. (6) bekezdése szerint csak a 2. sz. mellékletben meghatározott kutatási kreditértékek adhatók, és ettől a doktori iskola nem térhet el. 8

A tudományos kutatói tevékenység kredit értékei (100 % részvételi arány esetén) A tevékenység megnevezése 1. Tudományos kutatás Tudományos pályázatok Egyéb tudományos tevékenység 2. Publikációk Lektorált könyv, jegyzet, tankönyv Lektorált folyóirat cikk Nem lektorált folyóirat cikk 3. Tudományos előadás Nemzetközi (idegen nyelvű) tudományos konferencián való részvétel Hazai tudományos konferencián való részvétel Nemzetközi (idegen nyelvű) tudományos pályázaton való részvétel 12 Országos szintű tudományos pályázaton való részvétel 8 Egyetemi szintű tudományos pályázaton való részvétel 4 Nemzetközi, vagy országos tudományos pályázaton elfogadott anyag (tanulmány) 8 A képzés ideje alatt műhelyvitára készített doktori értekezés-tervezet 20 A kutatási témához kapcsolódó szakirodalom összegyűjtése, feltárása*** 6 A kutatási témában elkészített tanulmány, amely a könyvtárban kutatható *** 2 Recenzió (terjedelemtől függetlenül) 6 Tudományos könyv* 28 Könyvfejezet* 18 Szerkesztett könyvben tudományos cikk* 18 Nyomtatott vagy elektronikus idegen nyelvű egyetemi jegyzet, tankönyv 21 Nyomtatott vagy elektronikus saját nyelvű egyetemi jegyzet, tankönyv 7 Tudományos kutatáson alapuló oktatási segédanyag 6 Külföldi idegen nyelvű folyóiratban 24 Hazájában megjelenő folyóiratban idegen nyelven 16 Saját nyelven megjelent folyóiratban 8 Külföldi idegen nyelvű folyóiratban 12 Hazájában megjelenő folyóiratban idegen nyelven 8 Saját nyelvű folyóiratban 4 Az előadás idegen nyelven lektorált kiadványban való közlése 24 Az előadás idegen nyelven nem lektorált kiadványban való közlése 6 Az előadás saját nyelvű kiadványban való közlése 8 Idegen nyelvű előadás tartása 6 Idegen nyelvű poszter 6 Írásban leadott és a konferencia kiadványban idegen nyelven megjelent korreferátum 4 Idegen nyelvű előadás idegen nyelvű kiadványban való közlése 15 Előadás közlése nemzetközi szintű konferencia saját nyelvű kiadványában 10 Saját nyelven tartott előadás** 4 Idegen nyelvű előadás tartása** 4 Saját nyelvű poszter 2 Idegen nyelvű poszter 4 Írásban leadott és a konferencia kiadványában saját nyelven megjelent 2 korreferátum Idegen nyelvű előadás idegen nyelvű kiadványban való közlése 5 Saját nyelvű előadás kiadványban való közlése 5 *Ha idegen nyelvű: amennyiben honi megjelenésű, 2x-es, amennyiben külföldi megjelenésű, 3x-os kreditérték számolható el. ** Csak abban az esetben számolható el, ha az előadás anyaga nem jelent meg kiadványban. *** Csak az első félévben számolható el. Kreditpont 9

C. blokk: Oktatás Lényeges, hogy a doktorandusz az oktatói tevékenységben is szerezzen jártasságot, mivel a fokozatot szerzett doktoranduszok jelentős része a felsőoktatásban a közigazgatás-tudomány területén oktatók utánpótlását jelentheti majd. Indokolt ezért, hogy a doktoranduszoknak a Közigazgatás-tudományi Kar alapszakán a doktori értekezésük témájához kapcsolódó intézet tanszékein és szakcsoportjaiban - az ötödik és a hatodik szemeszterben legyen lehetőségük legfeljebb heti két óra időtartamban, egy-egy szeminárium megtartására, magyar, vagy idegen nyelven. 13 Az oktatási tevékenység a doktorandusz számára nem kötelező. A doktorandusz által oktatott tantárgynak mindkét szemeszterben különbözőnek kell lennie. Indokolt, hogy az adott kutatási terület vezetője meghallgasson néhány, a doktorandusz által megtartott szemináriumot, és a doktoranduszt tanácsokkal lássa el. Az adott kutatási terület felelős oktatója a doktorandusz oktatási tevékenységének teljesítéséért kreditet ad. A tantárgyi struktúra a három éves doktori képzés rendszerében az alábbiak szerint meghatározott: Az első szemeszterben a doktorandusz négy főtárgyat és egy módszertani tárgyat vesz fel, amelyek kötelező tárgyak, két kötelezően választható tárgyat.a második szemeszterben a doktorandusz két főtárgyat és egy módszertani tárgyat vesz fel, ezen kívül két kötelezően és egy szabadon választható tárgyat A harmadik és negyedik szemeszterben a doktorandusznak négy kötelezően választható tárgyat, és hat szabadon választható tárgyat kell fölvennie, és felvehet két opcionálisan választható tárgyat is. A szabadon választható tárgyak felvételénél a doktorandusz kikéri a témavezető véleményét, annak érdekében, hogy a választható tárgyak illeszkedjenek a doktorandusz által írandó doktori értekezés témájához. Ezeknek a tárgyaknak a felvétele és az előírt vizsgakötelezettség teljesítése a feltétele a tanulmányi kreditek megszerzésének. Az ötödik és hatodik szemeszterben a doktorandusz egy-egy tárgyat oktathat alapszakon a és közigazgatás-tudomány területén. Ennek teljesítése jelenti az oktatási kreditek megszerzését. A doktori képzés során hallgatott kötelező és választható tárgyakon kívül a doktorandusz az első négy szemeszter mindegyikében egy-egy kutatói szemináriumot is köteles felvenni. A kutató szemináriumot a témavezetővel történő konzultáció után a doktorandusz azon a kutatási területen, azon belül pedig lehetőleg olyan témában veszi fel, amelyik a doktori értekezésének tárgyához kapcsolódik. Kivétel ez alól az első két szemeszterben a kutatás módszertanával foglalkozó két kutatói szeminárium, amelynek felvétele minden doktorandusz számára kötelező. A kutatói szeminárium teljesítését a gyakorlati jegy igazolja, amely meghatározott kreditet jelent. A doktorandusz az első szemeszterben témavezetőt választ, a témavezetővel meghatározzák a doktori értekezés témáját, és a témavezető irányításával elkészíti a doktori értekezés vázlatát. A hat szemeszter során a doktorandusz rendszeresen konzultál a témavezetőjével, akinek az irányításával az első négy szemeszterben kutatási tevékenységet végez. A kutatói szemináriumok teljesítése, a kutatási tevékenység, annak eredményeként a publikációk, valamint a tudományos előadások jelentik a kutatási kreditek megszerzését. 13 Oktatási tevékenységgel az oktatói munkakört betöltő doktorandusz a saját egyetemén tartott órákkal nem szerezhet kreditpontot. 10

A doktori képzés kreditrendszere Tevékenység megnevezése Kredit-egység Összesen TANULMÁNYOK Kötelező tárgyak (szigorlat) 3 (3x7) 21 Kötelezően választott tárgyak (szigorlat) 3 (3x8) 24 Szabadon választható tárgyak (kollokvium) 2 (2x7) 14 Opcionálisan választható tárgyak max. 4 (2x4) 8 Összesen Min. 59 Max. 67 KUTATÓMUNKA 14 Kutatói szeminárium 2 (2x4) 8 Tudományos kutatás Min. 42 Publikáció Min. 50 Tudományos előadás Min. 20 Összesen Min. 120 Max. 150 OKTATÁS* Heti két órás szeminárium tartása magyar nyelven 5 (5x2) 10 Heti két órás szeminárium tartása idegen nyelven 10 (10x2) 20 Összesen: Mindösszesen: Min. 179** Max. 232*** Max. 15**** * A doktorandusz opcionálisan tarthat szemeszterenként egy-egy szemináriumot magyar, vagy idegen nyelven. ** A minimálisan 180 kreditet nem teljesítő doktorandusz részére abszolutórium nem adható ki. *** NKE Doktori Szabályzat 21. (7) -nek megfelelően a térítésmentes képzésben 198 kredit megszerzésére van lehetőség. A térítéses képzésben nincs korlátozás, ugyanakkor maximálisan 232 kredit kerül elszámolásra. **** NKE Doktori Szabályzat 21. (8)-nak megfelelően az oktatási kredit maximum 15 lehet A doktorandusz párhuzamos képzés, illetve külföldi részképzés keretében más doktori iskola képzésében is részt vehet. A párhuzamos képzésben, illetve külföldi részképzésben hallgatott 14 A tudományos kutatás értékelésének rendszerét részletesen meghatározza a Tudományos kutatói tevékenység kredit értékei c. táblázat 11

tárgyak, illetve kutatási tevékenység kreditként történő elismeréséről és beszámításáról a Doktori Iskola Tanácsa dönt. 12

A Doktori Iskola képzési, kutatási és oktatói tevékenységeinek folyamatábrája I. félév II. félév III. félév IV. félév V. félév VI. félév A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana (szigorlat) A hatékony állam (szigorlat) Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban (szigorlat)**** Európai államfejlődés az alkotmány és a jog viszonyrendszere (szigorlat) Kötelezően választható tantárgy (szigorlat) Kötelezően választható tantárgy (szigorlat) Kötelezően választható tantárgy (szigorlat) Szabadon választható tantárgy (kollokvium) Oktatás (választható) (5 kredit magyar, vagy 10 kredit idegen nyelven) Oktatás (választható) (5 kredit magyar, vagy 10 kredit idegen nyelven) A fenntartható közigazgatás (szigorlat) Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése (szigorlat) Kötelezően választható tantárgy (szigorlat) Szabadon választható tantárgy (kollokvium) A jogállam típusai (szigorlat) Kötelezően választható tantárgy (szigorlat) Szabadon választható tantárgy (kollokvium) Szabadon választható tantárgy (kollokvium) Közpénzügyi modellek és mechanizmusok (szigorlat) Kötelezően választható tantárgy (szigorlat) Szabadon választható tantárgy (kollokvium) Szabadon választható tantárgy (kollokvium) Kötelezően választható tantárgy (szigorlat) Kötelezően választható tantárgy (szigorlat) Szabadon választható tantárgy (kollokvium) Vizsgák letétele választható tantárgyakból (opcionális) max. 4 kredit* Vizsgák letétele választható tantárgyakból (opcionális) max. 4 kredit Tanulmányi kredit összesen: 18 (kötelező) Tanulmányi kredit összesen: 17 (kötelező) Tanulmányi kredit összesen: 17 (13 kötelező, 4 opcionális) Tanulmányi kredit összesen: 15 (11 kötelező, 4 opcionális) KUTATÁS KUTATÁS KUTATÁS KUTATÁS KUTATÁS KUTATÁS kutatói szeminárium (2 kredit) Kutatás kredit összesen: 12 (min. 8) kutatói szeminárium (2 kredit) Kutatás kredit összesen: 13 (min. 9) kutatói szeminárium (2 kredit) Kutatás kredit összesen: 17 (min. 13) kutatói szeminárium (2 kredit) Kutatás kredit összesen: 19 (min. 15) Kutatás kredit összesen: 30 (min. 26) Kutatás kredit összesen: 30 Mindösszesen: 30** Mindösszesen: 30 Mindösszesen:30 Mindösszesen: 30 Mindösszesen: 30*** Mindösszesen: 30 *Megjegyzés: lehetőség az esetlegesen hiányzó kreditek megszerzése vagy valamilyen okból fontosnak, a kutatandó téma szempontjából érdekesnek ítélt tantárgy(ak) felvételére. A 3. és 4. szemeszterben így opcionálisan lehetőség van 4-4, azaz összesen 8 plusz kredit megszerzésére. ** Szemeszterenként minimum 21 kreditet kell teljesíteni, amelyet a következő szemeszterben pótolni kell. *** Amennyiben a doktorandusz nem él az oktatási opcióval. Az oktatásért maximum 15 kredit adható egy szemeszterben. 13

**** A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana és a Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban tantárgyak összevontan egy szigorlati jegyként 3 kredit értékben - a II. szemeszterben kerülnek elszámolásra 14

V. Tantárgystruktúra 15 1.számú ÁBRA: a KÖZJOG kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág Közigazgatás-tudományok Kutatási terület Kormányzás és közigazgatás Főtantárgyak A hatékony állam Közpénzügyi modellek és mechanizmusok Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése A jogállam típusai A fenntartható közigazgatás Európai államfejlődés az alkotmány és a jog viszonyrendszere Kutatás-módszertani tárgyak A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Szaktantárgyak A magyar közigazgatástudomány kihívásai a nemzetközi folyamatok tükrében (választható) Reformfolyamatok a helyi önkormányzá sban (választható) A bírói jogvédelem alkotmányos alapjai és szerepe a modern közigazgatásban (kötelező) Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitikák (kötelező) A közhatalom felelőssége (kötelező) Kutatói szeminárium szint (kötelező) Általános kutatás-módszertani kérdések A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudomány területén Kutatói szeminárium szint (választható) Az állami beavatkozás jogi és hatékonysági kérdései Magyar kormányzati viszonyok 15 Az egyes tantárgyak tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza 15

2. számú ÁBRA: a ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág Közigazgatás-tudományok Kutatási terület Állam és társadalom Főtantárgyak Közpénzügyi modellek és mechanizmusok A hatékony állam A jogállam típusai Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése A fenntartható közigazgatás Európai államfejlődés az alkotmány és a jog viszonyrendszere Kutatás-módszertani tárgyak A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Szaktantárgyak Az állam összeomlása és újjáépítése (kötelező) Államfelfogások és államfogalmak (választott) A Szent Korona-tan és a magyar alkotmányosság (választott) Az állam a konzervatív gondolkodásban (kötelező) Kutatói szeminárium szint (kötelező) Általános kutatás-módszertani kérdések A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudományok területén Kutatói szeminárium szint (választható) Közigazgatási reformok Magyarországon a XVIII. és XX. században Állam és polgára 16

3. számú ÁBRA: a KÖZMENEDZSMENT kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág Közigazgatás-tudományok Kutatási terület Közmenedzsment Főtantárgyak A hatékony állam A jogállam típusai Közpénzügyi modellek és mechanizmusok Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése A fenntartható közigazgatás Európai államfejlődés az alkotmány és a jog viszonyrendszere Kutatás-módszertani tárgyak Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Szaktantárgyak A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra (kötelező) Közbeszerzési szakpolitikák és a közbeszerzések ellenőrzési rendszere (választott) E-közigazgatás elméleti kihívások: az infokommunikációs technológiák hatásai a közigazgatási szolgáltatásokra (kötelező) Településirányítás az információs társadalomban (választott) eközigazgatási informatikai rendszerek hazai és külföldi alkalmazásának lehetőségei (választott) Kutatói szeminárium szint (kötelező) Általános kutatás-módszertani kérdések Az eközigazgatás és a szervezeti változásmenedzsment folyamatok (választott) A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudományok területén Kutatói szeminárium szint (választható) A közigazgatás minősége A közigazgatási modernizáció kutatása A közigazgatási információs rendszerek biztonsága: minőség-és biztonságirányítási rendszerek Katasztrófaválsághelyzeti magatartás és kommunikáció Kibervédelem a közigazgatásban 17

4. számú ÁBRA: a ÁLLAM és ÖKONÓMIA kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág Közigazgatás-tudományok Kutatási terület Állam és ökonómia Főtantárgyak Közpénzügyi modellek és mechanizmusok A hatékony állam A jogállam típusai Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése A fenntartható közigazgatás Európai államfejlődés az alkotmány és a jog viszonyrendszere Kutatás-módszertani tárgyak A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Szaktantárgyak Regnáló magyar gazdaságpolitikák és nemzetközi vonatkozásaik (választott) A pénz- és tőkepiacok szabályozásának nemzetközi gyakorlata (kötelező) Integritás és korrupció a közszférában (választható) A gazdasági kormányzás új dimenziói (kötelező) Kutatói szeminárium szint (kötelező) Általános kutatás-módszertani kérdések A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudományok területén Kutatói szeminárium szint (választható) Közpénzügytan a jogalkalmazásban Civil szervezetek és a közigazgatás 18

5. számú ÁBRA: KÖZIGAZGATÁS AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI TÉRBEN kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág Közigazgatás-tudományok Kutatási terület Közigazgatás az európai és nemzetközi térben Főtantárgyak A hatékony állam Közpénzügyi modellek és mechanizmusok A jogállam típusai A fenntartható közigazgatás Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése Európai államfejlődés az alkotmány és a jog viszonyrendszere Kutatás-módszertani tárgyak A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Szaktantárgyak Az EU válsága és föderalizmus (kötelező) Az állam gazdasági beavatkozásának kérdései az Európai Unió jogában (választható) Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése (választható) Biztonsági kihívások a globalizált világban perspektívák és stratégiák (kötelező) Kutatói szeminárium szint (kötelező) Általános kutatás-módszertani kérdések A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudományok területén Kutatói szeminárium szint (választható) A nemzetközi átmeneti igazgatás sajátosságai A pekingi konszenzus közigazgatás és gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban 19

6. számú ÁBRA: a EMBERI ERŐFORRÁS kutatási terület tantárgyi felépítése Tudományág Közigazgatás-tudományok Kutatási terület Emberi erőforrás Főtantárgyak Közpénzügyi modellek és mechanizmusok A hatékony állam A jogállam típusai Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése A fenntartható közigazgatás Európai államfejlődés az alkotmány és a jog viszonyrendszere Kutatás-módszertani tárgyak A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Szaktantárgyak Közszolgálat és versenyképesség (választható) Közigazgatási kommunikáció (választható) Az emberi erőforrás lehetőségei a magyar közszolgálatban (választható) A közszféra humánerőforrás gazdálkodásának nemzetközi trendjei (kötelező) A közszolgálati életpálya (európai uniós és hazai dimenziói (kötelező) Kutatói szeminárium szint (kötelező) Általános kutatás-módszertani kérdések A tudományos kommunikáció alapvető formái a közigazgatás-tudományok területén Kutatói szeminárium szint (választható) Közszolgálati pragmatika és etika - összehasonlító szempontból. Többszereplős konfliktusok és részvételi folyamatok 20

KÖTELEZÓ TANTÁRGYAK: (kutatási területtől függetlenül) Főtantárgyak: (kötelező) Dr. habil. Bordás Mária: A hatékony állam Prof. Dr. Bukovics István, DSc.: A fenntartható közigazgatás Prof. Dr. Lentner Csaba: Közpénzügyi modellek és mechanizmusok Prof. Dr. Máthé Gábor: Európai államfejlődés az alkotmány és a jog viszonyrendszere Prof. Dr. Tamás András DSc.: A jogállam típusai Prof. Dr. Nemes Ferenc: Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése Kutatás-módszertani tárgyak: (kötelező) Dr. habil. Halász Iván - Gajduschek György, PhD: A közigazgatási kutatás elmélete és módszertana Dr. habil. Bordás Mária - Hajnal György, PhD: Empirikus elemzési módszerek a közigazgatásban Kutatói szemináriumok: (kötelező) Hornyacsek Júlia: Általános kutatás-módszertani kérdések Dr. habil. Nemeslaki András: A tudományos kommunikáció alapvető formái közigazgatás-tudomány területén 1. Kutatási terület: Közjog és közigazgatás Szaktantárgyak Kötelezően választható: Prof. Dr. Patyi András: A bírói jogvédelem alkotmányos alapjai és szerepe a modern közigazgatásban Cserny Ákos, PhD: A közhatalom felelőssége Kis Norbert, PhD: Közigazgatási jogérvényesítés és szankciópolitikák Szabadon választható: Szamel Katalin, PhD: A magyar közigazgatás-tudomány kihívásai a nemzetközi folyamatok tükrében Anne-Elisabeth Courrier, PhD Temesi István, PhD: Reformfolyamatok a helyi önkormányzásban Kutatói szeminárium (választható) Dr. habil. Müller György: Magyar kormányzati viszonyok Vértesy László, PhD: Az állami beavatkozás jogi és hatékonysági kérdései 21

2. Kutatási terület: ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM Szaktantárgyak Kötelezően választható: Dr. habil. Halász Iván: Az állam összeomlása és újjáépítése Prof. Dr. Egedy Gergely: Az állam a konzervatív gondolkodásban Szabadon választható: Prof. Dr. Takács Péter: Államfelfogások és államfogalmak Tóth Zoltán József, PhD: A Szent Korona-tan és a magyar alkotmányosság Kutatói szeminárium (választható) Barna Attila, PhD: Közigazgatási reformok Magyarországon a 18-20. században Hosszú Hortenzia, PhD: Állam és polgára 3. Kutatási terület: KÖZMENEDZSMENT Szaktantárgyak Kötelezően választható: Prof. Dr. Bukovics István, DSc.: A közigazgatás, mint kritikus infrastruktúra Dr. habil. Nemeslaki András: E-közigazgatás elméleti kihívások: az infokommunikációs technológiák hatásai a közigazgatási szolgáltatásokra Dr. habil. Tózsa István: Településirányítás az információs társadalomban Szabadon választható: Boros Anita, PhD: Közbeszerzési szakpolitikák és a közbeszerzések ellenőrzési rendszere Dr. habil. Négyesi Imre Leitold Ferenc, PhD: eközigazgatási informatikai rendszerek hazai és külföldi alkalmazásának lehetőségei Belényesi Emese: Az eközigazgatás és a szervezeti változásmenedzsment folyamatok Kutatói szeminárium (választható) Prof. Dr. Bukovics István, DSc.: A közigazgatás minősége Budai Balázs, PhD: A közigazgatási modernizáció kutatása Krasznay Csaba, PhD: Kibervédelem a közigazgatásban Muha Lajos, PhD: A közigazgatási információs rendszerek biztonsága: minőség-és biztonságirányítási rendszerek Prof. Dr. Huszár András: Katasztrófa-válsághelyzeti magatartás és kommunikáció 4. Kutatási terület: ÁLLAM ÉS ÖKONÓMIA Szaktantárgyak Kötelezően választható: 22

Prof. Dr. Lentner Csaba: A pénz- és tőkepiacok szabályozásának nemzetközi gyakorlata Imre Miklós, PhD: A gazdasági kormányzás új dimenziói Szabadon választható: Prof. Dr. Lentner Csaba: Regnáló magyar gazdaságpolitikák és nemzetközi vonatkozásaik Dr. habil. Bordás Mária - Gregóczky Etelka, PhD: Integritás és korrupció a közigazgatásban Kutatói szeminárium (választható) Pof. Dr. Török Gábor, DSc: Civil szervezetek és a közigazgatás Gregóczky Etelka, PhD Nyikos Györgyi, PhD: Közpénzügytan a jogalkalmazásban 5. Kutatási terület: KÖZIGAZGATÁS AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI TÉRBEN Szaktantárgyak Kötelezően választható: Tomolya János, PhD: Biztonsági kihívások a globalizált világban perspektívák és stratégiák Dr. habil. Marján Attila: Az EU válsága és föderalizmus Szabadon választható: Gellérthegyi István, PhD: Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának fejlődése Dr. habil. Bordás Mária: Az állam gazdasági beavatkozásának kérdései az Európai Unió jogában Kutatói szeminárium (választható) P. Szabó Sándor, PhD: A pekingi konszenzus közigazgatás és gazdaságirányítás a Kínai Népköztársaságban Dr. habil. Halász Iván: A nemzetközi átmeneti igazgatás sajátosságai 6. Kutatási terület: EMBERI ERŐFORRÁS Szaktantárgyak Kötelezően választható: Hazafi Zoltán, PhD: A közszolgálati életpálya európai uniós és hazai dimenziói Linder Viktória, PhD: A közszféra humánerőforrás gazdálkodásának nemzetközi trendjei Szabadon választható: Temesi István, PhD: Közszolgálat és versenyképesség 23

Szakács Gábor, PhD: Az emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a magyar közszolgálatban Jenei Ágnes, PhD: Közigazgatási kommunikáció Kutatói szeminárium (választható) Anne-Elisabeth Courrier, PhD Temesi István, PhD: Közszolgálati pragmatika és etika összehasonlító szempontból. Pallai Katalin, PhD: Többszereplős konfliktusok és részvételi folyamatok 24

1. számú melléklet: Az NKE Közigazgatás-tudományi Karának új intézményi struktúrája 25

TANTÁRGY TÍPUSA FÉLÉV KREDIT 2. sz. melléklet: az NKE Közigazgatás-tudományi Kar mesterképzési tantárgyai Közigazgatási (MA) mesterképzési szak, nappali tagozat TANTÁRGY TÁRGYKÓD INTÉZET Adatbáziskezelés a közigazgatási gyakorlatban Gazdasági jog I. 5KI11NKO01M 5MJ06NKO01M E- közszolgálati Fejlesztési Intézet Civilisztikai és Nemzetgazda sági Intézet TANTÁR GY FELELŐ S Dr. Horváth Katalin Dr. Török Gábor OKTATÓ(K) Dr. Horváth Katalin Folyamatban az oktató kijelölés ÓRASZÁM Ö E Gy 67 51 16 12 0 VIZSGAFORM A ELŐFELTÉT EL oktatá sért felelős Kar (oktat ó kara) K 1 2 1 1 3 vizsga nincs KTK K 1 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Jogalkotástan I. 5JT05NKO01M Állam- és Társadalomel méleti Intézet Dr. Tamás András Dr. Tamás András K 1 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Közigazgatáselmélet 5AI03NKO01M Közjogi Intézet Dr. Szamel Katalin Dr. Szamel Katalin K 1 4 2 2 3 vizsga nincs KTK Közigazgatási folyamatok szervezése 5SZ09NKO01M Közszervezési és Szakigazgatás i Intézet Dr. Almásy Gyula Dr. Almásy Gyula K 1 2 0 2 3 GY nincs KTK Közigazgatási modernizáció (Mobil elektronikus igazgatásszervezés) 5SZ09NKO02M Közszervezési és Szakigazgatás i Intézet Dr. Budai Balázs Dr. Budai Balázs Benjámin K 1 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Nemzetközi kapcsolatok elmélete és története 5TE08NKO01M Állam- és Társadalomel méleti Intézet Dr. Egedy Gergely Dr. Egedy Gergely K 1 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Összehasonlító alkotmányjog 5AJ04NKO01M Közjogi Intézet Dr. Téglási András Dr. Takács Albert K 1 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Társadalmi kommunikáció 5KO10NKO01M Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet Dr. Jenei Ágnes Gyorgyevics Miklós K 1 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Szabadon választható tantárgyak (SZV) SZ V 1 2 A közösségi jog és politikák alapjai (Az EU jogrendszere) 5NK12NKO01M Nemzetközi Intézet Dr. Masenko Mavi Viktor Dr. Masenko Mavi Viktor, Dr. Tóth Norbert, Dr. Gellérthegyi István, Dr. Czigler Dezső Tamás, Dr. Marján Attila, Dr. Vizi Balázs K 2 2 2 0 3 vizsga nincs KÖZP ONT A magyar kormányzati modell 5JT05NKO03M Állam- és Társadalomel méleti Intézet Dr. Müller György Dr. Müller György K 2 2 2 0 3 vizsga nincs KTK 26

Európai alkotmány- és közigazgatástörténet I. 5JT05NKO02M Állam- és Társadalomel méleti Intézet Dr. Máthé Gábor Dr. Illés Géza Márton, Dr. Kisteleki Károly K 2 1 1 0 3 vizsga nincs KTK Gazdasági jog II. 5MJ06NKO02M Civilisztikai és Nemzetgazda sági Intézet Dr. Török Gábor Dr. Kenyeres János K 2 2 2 0 4 AV Gazdasági jog I. KTK Helyi önkormányzati modellek Informatikai védelem a közigazgatásban 5AJ04NKO02M 5KI11NKO02M Közjogi Intézet E- közszolgálati Fejlesztési Intézet Dr. Temesi István Dr. Horváth Katalin Koi Gyula K 2 1 1 0 3 vizsga nincs KTK Dr. Péterfalvi Attila, Törley Gábor K 2 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Jogalkotástan II. 5JT05NKO04M Állam- és Társadalomel méleti Intézet Dr. Tamás András Dr. Tamás András K 2 4 2 2 4 AV Jogalkotástan I. KTK Közpénzügyi jog 5PU07NKO01M Civilisztikai és Nemzetgazda sági Intézet Dr. Lentner Csaba Dr. Lentner Csaba K 2 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Kultúraközi kommunikáció 5KO10NKO02M Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet Dr. Jenei Ágnes Dr. Jenei Ágnes K 2 2 2 0 4 alapvizsga Társadalmi kommunikáció KTK Szabadon választható tantárgyak (SZV) SZ V 2 2 Államtan 5JT05NKO06M Állam- és Társadalomel méleti Intézet Dr. Takács Péter Dr. Takács Péter K 3 4 2 2 4 vizsga nincs KTK Dokumentumkezelés és tájékoztatórendszerek a közigazgatásban EU Közpénzügyek joga 5KI11NKO03M 5PU07NKO02M E- közszolgálati Fejlesztési Intézet Civilisztikai és Nemzetgazda sági Intézet Dr. Orbán Anna Dr. Maiyaleh né dr. Gregóczk i Etelka Dr. Orbán Anna Dr. Lentner Csaba K 3 3 1 2 3 GY nincs KTK K 3 2 2 0 4 AV Közpénzügyi jog KTK Európai alkotmány- és közigazgatástörténet II. 5JT05NKO05M Állam- és Társadalomel méleti Intézet Dr. Máthé Gábor Dr. Illés Géza Márton, Dr. Kisteleki Károly K 3 2 2 0 4 AV Európai alkotmány- és közigazgatást örténet I. KTK Gazdaság és közigazgatás 5AI03NKO03M Közszervezési és Szakigazgatás i Intézet Dr. Bordás Mária Dr. Bordás Mária K 3 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Nemzetközi migráció és közigazgatás 5NK12NKO02M Közjogi Intézet Dr. Halász Iván Dr. Halász Iván K 3 2 2 0 4 AV nincs KTK Összehasonlító közpolitika 5AI03NKO02M Közszervezési és Szakigazgatás i Intézet Dr. Bordás Mária Dr. Gellén Márton, Dr. Hajnal György K 3 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Szabadon választható tantárgyak (SZV) SZ V 3 2 Állami egyházjog 5JT05NKV01M Állam- és Társadalomel méleti Intézet Dr. Máthé Gábor Dr. Máthé Gábor KV 4 2 2 0 3 vizsga nincs KTK 27

Európai közigazgatási büntetőjog 5JT05NKV02M RTK (Államés társadalomel méleti Intézet) Dr. Hollán Miklós Dr. Hollán Miklós KV 4 2 2 0 3 vizsga nincs RTK Közigazgatási bíráskodás Összehasonlító közigazgatási jog 5AI03NKV03M 5AI03NKV04M Közjogi Intézet Közjogi Intézet Dr. Rothermel Erika Dr. Szamel Katalin Dr. Rothermel Erika Dr. Szamel Katalin, Dr. Temesi István KV 4 2 1 1 3 vizsga nincs KTK KV 4 2 2 0 3 vizsga nincs KTK Közigazgatási szaknyelv I-II. Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központ Kánai Mariann Központ oktatói KV 1-4. 4 0 4 6 GY Központ által előírt KTK Szakdolgozat - - - KR 4 0 0 0 20 aláírás - Szakmai gyakorlat - - - KR ÖSSZEFOGLALÓ A KIMENETI KÖVETELMÉNYEKRŐ L Előírt kötelező tárgyak teljesítése 2-3. 0 10 hét aláírás - Szabadon választható tantárgyak (SZV) SZ V 1-4. 6 Kötelezően választható tantárgyak (K) KV 4. 12 Szakmai gyakorlat Záróvizsga: szakdolgozat megvédése, szóbeli komplex vizsga Államtudomány- Közigazgatás, Alapjogok - Nemzetközi igazgatás, Közpénzügyek- Közmenedzsment témakörökből KR 6 20 végbizonyítván y (abszolutórium), elfogadott szakdolgozat nyelvi kimeneti követelmény KR 28