Tarnaörs Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2009 (II.13) számú rendelete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Tarnaörs Község önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. A rendelet célja, hatálya 1. E rendelet célja, hogy Tarnaörs község lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza - a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások - formáit, - szervezetét, - a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, - a szociális ellátásokra való jogosultság - feltételeit, valamint - érvényesítésének garanciáit. 2. (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság a) az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező személyeket, illetve b) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban. (2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. II.
Általános szabályok 3. E rendelet alkalmazásában: a) Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek: - a temetési segély, - az alkalmanként adott átmeneti segély, - a lakásfenntartási támogatás, - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, - a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, - az anyagsági támogatás, - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével: - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei, - a rokkantsági járadék, - a vakok személyi járadéka, - fogyatékossági támogatás, továbbá - a tizenharmadik havi nyugdíj. b) vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek: ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. d) közeli hozzátartozó: ha a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: szociális törvény) másként nem rendelkezik a házastárs, az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, illetve a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskola tanulmányokat folytató, valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek. e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. 2
f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek gazdasági közössége g) tartásra köteles és képes személy: a d) pontban meghatározott az a közeli hozzátartozó, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett. h) szociális intézmény: a szociális törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet; i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az aktív korúak ellátása, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék; j) keresőtevékenység, ha a szociális törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. III. Eljárási szabályok 4. (1) Az általános, minden, e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes eljárási szabályokat az 5-9. -ok határozzák meg. 3
(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik. (3) A jegyző hatáskörébe utalt, a Szoc. tv.-ben meghatározott aktív korúak ellátásában részesülő személy az együttműködésre kijelölt szervvel, a Munkaügyi Központ Hevesi Kirendeltségével az Önkormányzattal, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal köteles együttműködni. Az együttműködés keretében a jogszabályokban foglalt kötelezettségeken túl, a Munkaügyi Központ által előírt valamennyi beilleszkedést segítő, fejlesztési, képzési, felkészülési programban, tanácsadáson köteles részt venni, a Munkaügyi Központ által előírt rendben. (4) Az 1993 évi III. tv. 35. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján bérpótló juttatásra további feltételként az a személy jogosult aki a lakókörnyezetét rendben tartja. A lakókörnyezet rendben tartása feltételének az a kérelmező (jogosult) tesz eleget, aki: az általa életvitelszerűen lakott ingatlant olyan műszaki állapotban tartja, hogy az élet és balesetveszélyt ne okozhasson, más személy ingatlanát ingóságát ne károsíthassa, más személyt ne zavarhasson az ingatlanon semmilyen hulladékot (háztartási, emberi, állati, ipari, kommunális, stb.) az arra rendszeresített tároló helyen, edényzeten vagy komposztáló helyen kívül - nem tárol vagy helyez el a kertjében lévő lágy szárú növényzetet a termesztett haszonnövények kivételével - nem hagyja 20 cm-nél magasabbra nőni, a fás szárú növényzetet gondozza, megakadályozza annak elburjánzását az allergiát okozó gyomnövényeket kiirtja a házi és haszonállatokat oly módon tartja, hogy az a közterületen vagy más magánterületén veszélyt vagy kárt ne okozhasson az ingatlana előtti területet a közútig terjedő részig megfelelően gondozza, a járdáról a sarat, havat eltávolítja, azt csúszásmentesíti, a vízelvezető árkot és az átereszt a víz természetes lefolyására alkalmas állapotban tartja Az eljárás megindítása 5. (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet az önkormányzat Körjegyzőségi hivatalban kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt. (2) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak: - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap, - az egyéb jövedelmeknél pedig egy év. (3) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a 4
rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. (4) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. Az ellátások megállapítása 6. (1) A szociális ellátások megállapításáról e rendeletben meghatározott kivételekkel a képviselő-testület határozattal dönt. (2) A képviselő-testület általános esetben valamennyi, a szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (3) A képviselő-testület valamennyi, a szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskört átruházza a polgármesterre, abban az esetben, ha a kérelmező személyére, illetve az ügy természetére tekintettel a döntés nem tűr halasztást, illetőleg ha az események azonnali intézkedést követelnek. (4) A polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. (5) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 7. A pénzbeli ellátások kifizetése a 6. szerint hozott határozat alapján az önkormányzati hivatal pénzügyi-gazdálkodási feladatokat ellátó osztály további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. 8. A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai 9. (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát ha e rendelet másként nem rendelkezik évente, egy ízben felül kell vizsgálni. 5
(2) A felülvizsgálat döntésre történő előkészíttetése a körjegyző és a szociális előadó(k) feladata. A polgármester felelős a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztések határidőn belüli képviselő-testület elé terjesztéséért. IV. Pénzbeli ellátások 10. Az önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg: a) a szociális törvényből fakadó pénzbeli ellátások: - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, közgyógyellátás (méltányosságból) - átmeneti segély, - temetési segély; b) az önkormányzat által megállapított egyéb pénzbeli ellátások: - kommunális hulladék elszállításának díjkedvezménye Az ellátás feltételei Lakásfenntartási támogatás 11. (1) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, akinek a háztartásában együtt élő személyek a) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek és b) lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek. (2) E rendelet alkalmazásában a lakásfenntartási támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a Szoc. tv. 38.-39. ban foglalt személyi és jövedelmi feltételeknek. (3) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott eseteken kívül további lakásfenntartási támogatást nem nyújt. (4) El kell utasítani annak a kérelmét, önhibájából nem igényel meg olyan járandóságot, ellátást vagy segítséget, ami neki vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egyébként jogszerűen járna, és ezzel a háztartás anyagi helyzetét rontja. Ápolási díj Az ellátás feltételei 12. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 6
13. (1) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó (Ptk. 685. b) pont), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a) súlyos fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az önkormányzat ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, akkor, ha: - a képviselőtestület döntése alapján a vagyoni, személyi és egyéb körülményei ezt különösen indokolttá teszik, valamint a gondozást végző személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot, egyedülálló esetében, annak 150%-át. (3) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. (4) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha: a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (5) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni. Speciális eljárási szabályok 7
14. (1) Az ápolási díjról az ápolást végző személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete dönt. (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos: a) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. (3) A háziorvos az igazolását az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. Az ápolási díjat kérelmező, illetve a települési önkormányzat a (2) bekezdés b) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztifőorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti. (4) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a 35. (2) bekezdés aa) ac) alpontban meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított igazolást. 15. Az ápolási díjat megállapító szerv megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti. 16. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. Összege 17. (1) Az ápolási díj összege a 35. (1) bekezdése alapján megállapított ápolási díj esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (2) Az ápolási díj összege a 35. (2) bekezdése alapján megállapított ápolási díj esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. Átmeneti segély Az ellátás feltételei 8
18. (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni, - akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíjat, - egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíj 150 %-át nem haladja meg. Az átmeneti segély visszatérítendő támogatás formájában is nyújtható. (4) Az átmeneti segély adható alkalmankénti és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként is megállapítható. (5) Nem részesíthető átmeneti segélyben az a kérelmező, aki önhibájából nem igényel meg olyan járandóságot, ellátást vagy segítséget, ami neki vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egyébként jogszerűen járna, és ezzel a háztartás anyagi helyzetét rontja. (6) Amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő személy a kérelem benyújtásakor mozgáskorlátozottak számára fenntartott gépjármű kivételével - gépjárművet tart üzemben, élethelyzete nem tekinthető létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek, illetve létfenntartási gondokkal küzdő személynek. 19. A havi rendszerességgel folyósítható átmeneti segély időtartama a 4 hónapot nem haladhatja meg. Speciális eljárási szabályok 20. (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot, valamint munkaügyi központ igazolását a törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségről. (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául szolgáló körülményre vonatkozó igazolást vagy iratot. (3) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával lásd 44. (4) bekezdés kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. (4) Érdemben elbírált, jogerős kérelmet követő 3 hónapon belül újabb kérelmet benyújtani csak abban az esetben lehet, ha a kérelmező előzetesen igazolja, hogy a szociális ill. jövedelmi 9
viszonyaiban olyan lényeges változás állt be az előző kérelem benyújtása óta, ami várhatóan érdemben befolyásolja az újabb határozat meghozatalát. Ellenkező esetben a kérelmet e pontra hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Összege 21. (1) Az alkalmanként megállapított a 41. szerinti átmeneti segély összege esetenként 1000 Ft-nál kevesebb és 20.000 - Ft-nál több nem lehet. (2) A rendszeresen adott a 42. szerinti átmeneti segély havi összege nem lehet kevesebb1000 Ft-nál, és magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %- ánál. (4) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni. (5) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani. (6) Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik. Temetési segély Az ellátás feltételei 22. (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, tarnaörsi állandó lakhelyű temetésre kötelezett esetében 300%-át. b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesült. 10
Speciális eljárási szabályok 23. (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát. (2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti. (4) Temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségéről. 24. Ha a temetési költségek viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását. Összege 25. (1) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 2007/2008 évben100.000. Ft. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező vagy családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költségek viselése, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi minimum nyugdíj 200 %-át nem haladja meg. V. Természetben nyújtott szociális ellátások 26. (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak. 11
(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. 27. Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak: - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély; b) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások: - közgyógyellátás, - élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatások, Közgyógyellátás 28. A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. 29. (1) A közgyógyellátásra jogosult a) a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) az a rendszeres szociális segélyezett, aki a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, továbbá, aki fogyatékossági támogatásban részesül c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott; d) a sorkatonai családi segélyben részesülő; e) a központi szociális segélyben részesülő; f) a rokkantsági járadékos; g) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; h) az, aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül; i) a képviselő-testület döntése alapján az, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Az (1) bekezdés i) pontja alkalmazásában a létfenntartását veszélyeztető magas gyógyszerköltségen azt a gyógyszerköltséget kell érteni, amely az érintett személyi és vagyoni viszonyaira tekintettel, a személyes és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának a szociális és társadalmi helyzetét ellehetetleníti és az igazolt rendszeres havi gyógyszerköltségei meghaladja a közös háztartásban élők egy főre jutó összes havi jövedelmének 30%-át, valamint az egy főre eső jövedelmük az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedülálló esetén annak 200%-ánál alacsonyabb. (3) A jegyző közgyógyellátási jogosultságot állapít meg az 1993 évi III. tv. 50 részletes szabályai alapján annak, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugíj-minimum mindenkori összegének 10%-át, feltéve, hogy az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át. 12
Speciális eljárási szabályok 30. (1) Az igazolványt a jogosult lakóhelye szerint illetékes jegyző állítja ki. (2) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell az 54. (1) bekezdés i) pontja alapján benyújtott igény esetén: - a kérelmező és a családja jövedelemigazolását, - a háziorvos igazolását a ( Orvosi Beutalás Javaslat Igazolás nyomtatványon) a részére havonta rendelt gyógyszerek megnevezéséről, valamint a gyógyszer kiadója igazolását a gyógyszerfogyasztás költségeiről. 31. A kérelem elbírálását megelőzően az 54. (1) bek. i) pontja alá eső kérelmeknél a jegyző környezettanulmányt készíthet. Ha a kérelmező megtagadja a környezettanulmány elkészítésében való közreműködést, akkor kérelme elutasítható. 32. Az érintettnek a közgyógyellátásra való jogosultságáról a képviselő-testület hatáskörébe tartozó esetekben a képviselő-testület határozatot hoz. Egyéb természetbeni ellátások 33. (1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak: - élelmiszer kifizetése, - tankönyv kifizetése, - tüzelő kifizetése, biztosítása, - közüzemi díjak átvállalása, kifizetése, - gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. (2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell. (3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a testület a határozatában dönt. 34. (1) Természetben nyújtott szociális ellátás az 58. -ban foglalt ellátási formákon túl a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. (2) Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen a) a földhasználati lehetőség, b) a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, c) a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgóeszközök, d) a szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása. VI. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 13
35. Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) speciális alapellátási feladatok. Étkeztetés 36. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi (munkanap) egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. (3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. 37. (1) Az étkeztetésért külön önkormányzati rendeletben megállapított térítési díjat kell fizetni. Amennyiben az étkezést háztartásba kiszállítva kéri a jogosult, kihordási díjat is fizetni kell. A térítési (kihordási) díjat: a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni. (2) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés). Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át. 38. Az önkormányzat e feladatát ÁMK bevonásával látja el. Házi segítségnyújtás 39. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, 14
b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. 40. Az önkormányzat e feladatát házi szociális gondozó alkalmazásával látja el. 41. A házi segítségnyújtásért külön jogszabályban meghatározott térítési díjat kell fizetni. Családsegítés 42. (1) A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (2) A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (3) A családsegítő szolgálat ellátja a szociális törvényben rögzített feladatait. 43. (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait kistérségi társulás formájában működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálat bevonásával látja el, melynek címe: Tarnaörs, Ady E. u. 1/1 44. A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. Speciális alapellátási feladatok 45. A speciális alapellátási feladatok formái: - közösségi pszichiátriai ellátás, - támogató szolgálat, - szenvedélybetegek részére nyújtott szolgáltatások, - utcai szociális munka keretében történő ellátás. A közösségi pszichiátriai ellátás 15
46. (1) A közösségi pszichiátriai ellátás keretében gondoskodni kell a szociális törvény 65/B. (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról. Támogató szolgálat 46. (1) Az önkormányzat a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását támogató szolgálat megszervezésével biztosítja. (2) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. (3) A támogató szolgálat ellátja a szociális törvény 65/C. (3) bekezdése szerinti feladatát. Szenvedélybetegek részére nyújtott szolgáltatás 47. Az alapellátás keretében az önkormányzat szolgáltatást nyújt a településen élő azon szenvedélybetegek részére, akik: a) intézményi jogviszony megszűnését követően saját lakókörnyezetükben élnek és megfelelő életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek, b) akik valamely más - nem bentlakásos - ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük. VII. Záró és átmeneti rendelkezések Hatályba léptető rendelkezések 48. Ez a rendelet 2009. február 13. napjával lép hatályba. Vegyes rendelkezések 49. (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tarnaörs Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2007 (XI.27) KT számú rendelete. Kelt: Tarnaörs, 2009. február 9. 16
Almádi János Dr. Bugyi Csaba polgármester körjegyző Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Kelt: Tarnaörs, 2009. február 12. Dr. Bugyi Csaba körjegyző 17