Jánoshida Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól

Jánoshida Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Jánoshida Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő- testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 26., 35 (2), 43/B, 50. (3)) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Szt.-ben előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, mértékét, az eljárás és az ellenőrzés szabályait, rendjét. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Jánoshida község közigazgatási területén élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, c) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, d) az Szt. 7. (1) bekezdésében maghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira, e) az Szt. 3. (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott személyekre amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. - ában meghatározott hajléktalan személyekre is. II. fejezet A szociális rászorultságtól függő ellátások 3. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni ellátások biztosíthatók. (2) Pénzbeli ellátások: a) lakásfenntartási támogatás (helyi),

2 b) ápolási díj (méltányossági), c) átmeneti segély (kamatmentes kölcsön), d) temetési segély. (3) Természetbeni ellátás: a) közgyógyellátás (szociális rászorultság alapján) b) köztemetés. 4. Az egyes szociális rászorultságtól függő támogatások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi kereteket az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni. III. fejezet Pénzbeli ellátások 5. Lakásfenntartási támogatás (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) A lakásfenntartási támogatást a 6. (1) bekezdésében foglaltak esetében egy évre kell megállapítani. (4) A 6. (2) bekezdés szerint megállapítható lakásfenntartási támogatás időtartama 3 hónap. A kérelem évente két alkalommal, január 1-jétől március 31-ig, illetve július 1-jétől szeptember 30- ig nyújtható be. A megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (1) A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására, mértékének meghatározására az Szt.- ben meghatározottakat kell alkalmazni. (2) Helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg önálló ellátásként -, ha a) a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és b) a lakásfenntartás havi költségei elérik a háztartás összjövedelmének a 30 %-át. 6. 7. Helyi lakásfenntartási támogatásban nem részesülhet az a személy, illetve az a család, aki a rendelet 1. számú mellékletében foglalt, a család létszámához meghatározott szobaszámot és lakásnagyságot meghaladó méretű lakásban lakik.

3 8. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás szempontjából figyelembe vehető költségek: a) a lakbér, legfeljebb 5000.-Ft/lakás, b) albérleti díj, a lakáscélú hitelintézeti kölcsön törlesztő részlete, de legfeljebb 10000,- Ft, c) a villanyáram fogyasztás tényleges költsége, de legfeljebb 5000,- Ft/ hó, d) a vízfogyasztás tényleges költsége, de legfeljebb 3500,- Ft/hó, e) a fűtés, gázfogyasztás tényleges költsége, de legfeljebb 8000,- Ft/hó, illetve 100,- Ft/hó/m 2 az egyedi fűtésű lakások esetén, f) a kéményseprés díjának tényleges összege. 9. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a lakbér, illetve az albérleti díj igazolására a lakásbérleti, illetve az albérleti szerződést, b) a lakáscélú hitelintézeti kölcsön törlesztő részletének igazolására a pénzintézet igazolását, c) a közüzemi díjak igazolására a közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított számlákat vagy igazolást d) a szilárd tüzelőanyaggal fűtött lakások esetén a fűtés költségeit igazoló számlákat, e) az igénylő büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát az általa használt ingatlan alapterületéről. (2) Amennyiben a szilárd tüzelőanyaggal fűtő család a kiadásokat számlával nem tudja igazolni, úgy a 8. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott költségeket kell figyelembe venni. 10. A helyi lakásfenntartási támogatás összege a figyelembe vehető lakásfenntartási költségek és háztartás összjövedelme 30 %-át meghaladó különbözete. A legkisebb megállapítható támogatás összege 2500,- Ft/hó, de lakásonként a havi 5000,- Ft-ot nem haladhatja meg Ápolási díj 11. (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, abban az esetben, ha a családban az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. (3) A méltányosságból megállapítható ápolási díj legkisebb összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (4) Az ápolási díj iránti kérelmek elbírálásánál, összegének megállapításánál és egyéb tekintetben az Szt. 40. 43., 43/B., 44. -aiban leírtak az irányadóak. (5) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit annak megállapításakor és azt követően kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

4 (6) Az ápolási, gondozási kötelezettség teljesítését szükség szerint a helyszínen, környezettanulmány készítésével kell ellenőrizni. (7) Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó: a. az Sztv. 42. (1) bekezdésben foglalt esetekben, b. illetve ha az ápolt személlyel érvényes tartási, öröklési, vagy életjáradéki szerződése van. Átmeneti segély 12. (1) Átmeneti segélyben részesíthető, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Az átmeneti segély megállapítására és folyósítására az Szt. 45. -át kell alkalmazni. (4) A települési önkormányzat által megállapított átmeneti segély adható: a) nagykorú személyek részére, esetenkénti segélyként, b) esetenkénti gyógyszertámogatásként c) térítési díj mérséklése, valamint átvállalása d) pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönként (5) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi kifizetés időpontját és a kifizetendő összeget. (6) A megállapított átmeneti segély folyósítása a.) készpénzben, vagy b.) az igénylő költségeinek átvállalásával vagy c.) természetbeni támogatás formájában történhet. (7) A készpénzben megállapított átmeneti segély a jogosult részére a Polgármesteri Hivatal házipénztárában kerül kifizetésre. (8) Az igénylő költségeinek átvállalása történhet elsősorban élelmiszer és gyógyszer, másodsorban további szükségleti cikkek pl.: ruhanemű, tisztálkodószer stb. vásárlásra. (9) Az átmeneti segély adható pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában. (10)A kérelmezővel kötött megállapodás tartalmazza: a.) az adott kölcsön összegét b.) célját c.) a visszafizetés határidejét d.) a visszafizetés módját e.) a havi törlesztő részletet f.) az elszámolás módját (11) A kölcsön folyósításának feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen rendszeres jövedelemmel. (12) A kölcsön kamatmentesen legfeljebb 6 hónapra adható. A kölcsönt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni a felvételt követő hónaptól kezdődően. Amennyiben a jogosult a visszafizetés garanciáját egy összegben elérhető jövedelemben jelöli meg, azt a kölcsön felvételétől számított 6. hónap végéig tartozik visszafizetni.

5 (13) Nem részesíthető kölcsönben, aki a korábban igénybe vett kölcsönt nem, vagy késedelmesen fizette vissza. Temetési segély 13. (1) Temetési segély nyújtható annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segélyre az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét, egyedül élő esetén annak 150 %- át. (3) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát. Kivételes esetben számlamásolat is elfogadható. (4) A (3) bekezdésben meghatározott számlára a segélyt megállapító határozat számát és a segély összegét rá kell vezetni. (5) A temetési segély odaítélésénél a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a 10 százaléka állapítható meg, de elérheti annak teljes összegét. (6) Temetési segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesül. (7) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. IV. fejezet Természetben nyújtott ellátás Közgyógyellátás 14. (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) Méltányosságból közgyógyellátásra az tarthat igényt, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át nem haladja meg feltéve, hogy az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

6 Aktív korúak ellátására jogosult bérpótló juttatásban részesülő személyekre vonatkozó szabályok 15. (1) A bérpótló juttatásban részesülő személy, köteles együttműködni a Polgármesteri Hivatallal, továbbá a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Jászberényi Kirendeltségével. (2) A támogatásban részesülő kérelmező, vagy jogosult a jogosultság feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozásáról ( pl: munkaviszony létesítés, jövedelemben bekövetkezett változás, lakcímváltozás stb.) 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjét, ennek elmulasztása esetén az Szt. megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, a megtérítés elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben. (3) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33 -ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a.) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, b.) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, c.) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, d.) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, beleértve az ingatlan előtti csapadékvíz-elvezető árok kommunális hulladéktól, növényzettől, felgyülemlett hordaléktól történő megtisztítása, e.) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: ea.) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, eb.) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése, f.) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, (4) A kérelmező köteles a (3) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (5) Az Szt. 34 (2) valamint 36 (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról. (6) A jogosultság feltételeként a (3) bekezdésben foglalt szabályok betartását a jegyző a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjének, a Jászsági Családsegítő Szolgálat munkatársának, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat egy tagjának bevonásával ellenőrzi. (7) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 munkanapon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a Polgármesteri Hivatallal írásban közölni.

7 Aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személyekre vonatkozó szabályok 16. (1) Az aktív korúak ellátására, s ezzel egyidejűleg rendszeres szociális segélyre jogosult egészségkárosodottnak nem minősülő személy köteles együttműködni a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: Szolgálat). (2) Az együttműködés keretében az ellátásra jogosult személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a Szolgálatot, ahol nyilvántartásba veszik. (3) A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a Szolgálat a segélyre jogosult személy bevonásával együttműködési megállapodást köt, melynek keretében kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot. A programról a segélyben részesülő személlyel külön írásbeli megállapodást köt, melyről értesíti a Polgármesteri Hivatalt. (4) Az együttműködési megállapodás tartalmazza a beilleszkedést segítő program típusait, az együttműködési folyamat és a kapcsolattartás részletes szabályait, az együttműködésben résztvevők vállalásait és kötelezettségeit, az együttműködés megszegésének eseteit és annak következményeit. (5) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles: a) folyamatosan együttműködni a Szolgálattal, b) teljesíteni a megállapodásban, a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, c) részt venni a beilleszkedést segítő program számára előírt típusában. (6) A Szolgálat beilleszkedést segítő programjainak típusai: - az ügyfél saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni program - egyéni és/vagy csoportos képességeket fejlesztő, életmódot formáló tanácsadás, - egyéni munkavégzésre történő felkészülést segítő program, - igény szerint csoportos, munkavégzésre történő felkészülést segítő program, - iskolai végzettségnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése. (7) Az együttműködés keretében a Szolgálat: a) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személylyel b) a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint, de legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, c) évente írásos értékelést készít a program végrehajtásáról, melyet megküld a Polgármesteri Hivatal részére. Amennyiben a Szolgálat az együttműködés tapasztalatai alapján szükségesnek ítéli a segélyre jogosult bevonásával-, módosítja az együttműködési megállapodást, s erről értesíti a Polgármesteri Hivatalt. (8) Megszűnik az aktív korúak ellátására jogosultsága annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a segély folyósításának időtartama alatt a Szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. (9) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

8 a) az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem veteti magát nyilvántartásba a Szolgálatnál, b) nem köt írásban együttműködési megállapodást, c) nem teljesíti a megállapodásban és a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, d) nem jelenik meg személyes találkozás céljából a Szolgálatnál a számára előírt időpontban. (10) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítésében akadályozott, azt köteles személyesen vagy képviselője útján- szóban vagy írásban 3 munkanapon belül bejelenteni a Szolgálatnak. A vonatkozó részletes szabályokat az együttműködési megállapodás tartalmazza. Köztemetés 17. (1) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személyt a polgármester különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti a megtérítési kötelezettség alól. (2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek tekintendő, ha a köztemetés költségeinek megtérítése az eltemettetésre köteles személy saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és vagyona sem neki, sem családjának nincs, illetve, ha a hagyatéki hitelezői igény érvényesítésére irányuló eljárás költsége meghaladja a hagyatéki vagyon értékét. V. fejezet Eljárási rendelkezések 18. (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A ellátások iránti kérelmeket a szociális ügyintézőhöz kell benyújtani. (3) A rendelet 5., 12., 13. -aiban foglalt hatásköröket a polgármester gyakorolja. (4) A rendszeres pénzbeli ellátásokat havonta utólag, tárgyhó 5-éig kell átutalni. (5) A támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén az Szt. szerint kell eljárni. Értelmező rendelkezések 19. (1) E rendelet végrehajtása során a Szt.-ben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni. (2) A jövedelem számításánál a következő igazolásokat kell figyelembe venni: - önadózó esetében a Nemzeti Adó és Vámhivatal által az előző év jövedelméről kiadott igazolást; - munkaviszony esetén a munkáltató által kiadott utolsó havi nettó átlagkeresetet tartalmazó igazolást; - a fizetett, illetve kapott tartásdíjat a jogerős ítélet /egyezség / másolatával, ennek hiányában büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát; - nyugdíjnál, nyugdíjszerű ellátásnál, családi pótléknál, egyéb társadalombiztosítási juttatásnál az utolsó havi szelvényt.

9 Szociálpolitikai kerek-asztal 20. (1) A szociálpolitikai koncepciók véleményezése, a meglevő szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának figyelemmel kísérése céljából szociálpolitikai kerek-asztal megbeszélést kell tartani évente legalább egy alkalommal. (2) A szociálpolitikai kerek-asztal megbeszélés összehívása az Egészségügyi - Szociális és Kulturális Bizottság elnökének a feladata. (3) A szociálpolitikai kerek-asztal megbeszélés résztvevői: - az Egészségügyi Szociális és Kulturális Bizottság tagjai; - az óvodai és iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelősök; - a Kisebbségi Önkormányzat elnöke; - a Civil szervezetek delegáltja; - a Szent Norbert Idősek Klubjának vezetője. Záró rendelkezések 21. (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: - a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2010. (I. 28.) önkormányzati rendelet. (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Jánoshida, 2011. február 15. Eszes Béla sk. Dr. Voller Angéla sk. polgármester jegyző

10 1. számú melléklet Helyi lakásfenntartási támogatásnál a család létszámához meghatározott szobaszám és lakásnagyság. A család létszáma Elismert lakásnagyság felsőhatára Normatív lakásméret (fő) (szoba) (m2) 1 2,0 45 2 2,5 55 3 3,0 65 4 3,5 75 5 4,0 85 N n/2+1 nx10+25