BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR MAGYAR VONAL Útmutató az államvizsga- és disszertációs dolgozatok elkészítéséhez Dr. Avornicului Mihály adjunktus Kolozsvár, 2010
Bevezetı Az alapképzés végén minden hallgatónak államvizsga dolgozatot, a mesteri végén pedig disszertációs dolgozatot kell készítenie, abban az intézményben, ahol a tanulmányait folytatta. Ezeket a dolgozatokat egy arra szakosodott bizottság elıtt kell majd megvédeni. A Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar kari tanácsa 2007. október 30-i ülésén megszavazta a Ghidul privind elaborarea şi prezentarea lucrărilor de licenńă şi disertańie -t, amely minden, a karon belül mőködı alap- és mesterképzésre érvényes. Ez az útmutató tartalmazza, hogy miként kell témát, vezetı tanárt választani, hogyan kell a dolgozat felépüljön, valamint hogyan kell azt majd bemutatni a bizottságnak. Az általános útmutató kétféle dolgozattípust ajánl: az elsı kutatás jellegő, a második pedig esettanulmányon alapszik. Az útmutató úgyszintén tartalmazza a dolgozat formázására vonatkozó ajánlatokat, amelyeket a késıbbiek során részletezünk. A jelenlegi útmutató struktúrája a következı: 1. A téma és a vezetı tanár kiválasztása. 2. A dolgozat struktúrájának a meghatározása. 3. A dolgozat szerkesztése. 4. A dolgozat bemutatása a bizottság elıtt. I. A téma és a vezetı tanár kiválasztása Elsı lépésben a hallgató ki kell válassza azt az ágat, amiben az államvizsga vagy disszertációs dolgozatát el szeretné készíteni, majd meg kell határoznia annak címét. A dolgozat címének fednie kell a tanult tárgyakat valamint a közgazdaságtant. Nem választható olyan cím, amely a nem közgazdasági tudományokhoz tartozik. Ha a cím interdiszciplináris, akkor alcímenként megadható, hogy a hallgató konkrétan mit mutat be a dolgozatban. A cím megválasztásával párhuzamosan minden hallgatónak vezetı tanárt kell választania. Ha a téma interdiszciplináris két vezetı tanár is lehet. A vezetı tanárnak kötelezı módon doktori címmel kell rendelkeznie. Egy diák sem készíthet és védhet meg dolgozatot vezetı tanár nélkül. Ha egy diák két- vagy több szakirányra jár, akkor nem mutathatja be ugyanazt a dolgozatot mindkét szakirányon. II. A dolgozat struktúrájának a meghatározása A téma kiválasztása után, a hallgató a vezetı tanárral meghatározza a dolgozat felépítését, amely a következı elemeket kell, hogy tartalmazza: Bevezetés; A használt kutatási módszerek, a téma fontossága és motivációja; Javaslatok a dolgozat felépítésére vonatkozóan; Következtetések; Felhasznált szakirodalom vagy irodalomjegyzék; Ez a struktúra ideiglenes, hiszen a dolgozat elkészítése során változhat. 2
III. A dolgozat szerkesztése A dokumentálás után a hallgató elkezdi a dolgozat megszerkesztését. A dolgozatot fejezetekre és alfejezetekre kell osztani, valamint meg kell határozni a létezı grafikonokat, táblázatokat, következtetéseket, valamint járulékos részeket. Nem létezik egyedi szabály a szerkesztésre vonatkozóan, viszont figyelembe kell venni bizonyos szabályokat, amelyek a szövegszerkesztésre vonatkoznak. Figyelem elıtt kell tartani a szerzıi jogokat is a dolgozat elkészítése során. A továbbiakban a romániai szerzıi jogi törvénybıl (1996. március 14-i, 8-as számú törvény) szeretnénk a legfontosabb részeket bemutatni. Mivel nincs lehetıségünk ezt a törvényt teljes egészében, hivatalos fordításban közölni, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közölt részletek csupán informatív jellegőek, semmilyen jogi formában nem használhatók fel. A teljes törvényt bárki megtalálhatja a Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 1996. március 24-i, 60- as számában. 3. cikkely: (1) Szerzı az a fizikai személy vagy azok a fizikai személyek, akik a mővet (jelen esetben a szoftvert) alkották. (2) A törvény által explicit módon meghatározott esetekben a szerzınek nyújtott védelemre jogosultak lehetnek további, a szerzıtıl különbözı fizikai vagy jogi személyek. (3) Ezen törvény keretei között a szerzıi jogok más személyekre is átruházhatók. 4. cikkely: (1) Ameddig az ellenkezıje be nem bizonyosodik, egy mő szerzıjeként az a személy van elismerve, akinek a nevén elıször volt a mő nyilvánosságra hozva. 7. cikkely: A szerzıi jogok tárgyát képezhetik, függetlenül az alkotási módszertıl, a kifejezés konkrét formájától és függetlenül az értéküktıl és céljuktól az olyan eredeti irodalmi, mővészeti vagy tudományos intellektuális alkotások, mint: a) irodalmi és publicisztikai alkotások, konferenciák, misék, törvényszéki beszédek, elıadások és bármilyen más, írott vagy szóbeli mővek, valamint a számítógépek számára készített programok is; 9. cikkely: Nem képezhetik a szerzıi jogok tárgyát a következık: a) az alkotásokban levı ötletek, elméletek, fogalmak, felfedezések és feltalálások, bármiképpen volnának is feldolgozva, leírva, elmagyarázva vagy kifejezve e) a sajtóban közölt hírek és információk f) a puszta adatok és tények 10. cikkely: Egy alkotás szerzıje a következı morális jogokkal rendelkezik: a) eldöntheti, hogy mikor és milyen formában hozza nyilvánosságra az alkotást b) kérheti mőve számára szerzıi mivoltának elismerését c) eldöntheti, hogy a mővét milyen név hozzák nyilvánosságra d) követelheti a mő integritásának a tiszteletben tartását, és ellenezheti a mő bármilyen változtatását vagy módosítását, ha ez támadja a saját becsületét vagy hírnevét e) visszavonhatja a mővet, amennyiben szükséges kártérítést nyújtva az esetleges felhasználásra jogosultaknak, ha ezek érdekeit sérti, hogy élt a visszavonási jogával 12. cikkely: Egy mő szerzıje rendelkezik azzal a kizárólagos joggal, hogy meghatározza mikor, milyen formában lesz felhasználva vagy értékesítve a mő, vagy egyáltalán felhasználva lesz-e. Egy mő szerzıje engedélyezheti a mő mások általi használatát. 3
13. cikkely: Egy mő felhasználása vagy kihasználása felruházza a szerzıt exkluzív és egymástól független jogokkal, hogy engedélyezhesse: a) a mő részbeni vagy teljes mérető sokszorosítását b) a mő terjesztését m) a nyilvános hozzáférést olyan számítógépes adatbázisokhoz, amelyek a törvény által védett mővet tartalmazzák vagy alkotják 14. cikkely: (1) Ezen törvény értelemében a sokszorosítás alatt egy mőrıl való egy vagy több másolat készítése értendı, bármilyen kivitelezési formában, beleértve bármilyen, a mőrıl történı hang- vagy vizuális rögzítés készítését, és a mő bármilyen állandó vagy ideiglenes elektronikus tárolását is. (2) Ezen törvény értelmében terjesztés alatt a mő eredeti vagy másolt példányaihoz történı közönségi hozzáférésnek a biztosítása értendı, amely történhet eladás, bérbeadás, kölcsönzés vagy bármilyen más juttatási módon, legyen az akár ingyenes, akár fizetéses. 24. cikkely: (1) Egy irodalmi, mővészeti vagy tudományos alkotás fölötti szerzıi jog abban a pillanatban jön létre, amikor a mővet létrehozzák, függetlenül a mő konkrét kivitelezési módjától. (2) Ha a mővet hosszabb idı alatt hozták létre, részenként, sorozatonként, kötetenként vagy bármilyen más folytatásos formában, a védelmi idıszakot kiszámolják minden egyes rész számára külön-külön az (1) paragrafusban meghatározottak szerint. 30. cikkely: A számítógépes programok esetén a tulajdonosi jogok a szerzı teljes élettartama alatt érvényesek, és a szerzı halála után 50 éven keresztül öröklıdnek a civil törvények által meghatározott módon. 72. cikkely: (1) Ezen törvény által, a számítógépes programok védelme érvényes egy program bármilyen megnyilvánulási formájára, az alkalmazásokra és az operációs rendszerekre, bármilyen nyelven is legyenek, akár forrásnyelvő kód, akár bináris kód formájában, beleértve a programhoz tartozó kézikönyveket is. (2) Az ötletek, megoldások, mőködési módszerek, valamint azok a matematikai fogalmak és elvek, amelyek egy számítógépes program bármely részének az alapjául szolgálnak, beleértve azokat is, amelyek a program interfészében szerepelnek, nem védettek ezen törvény által. 73. cikkely: Egy számítógépes program szerzıje ezen törvénynek megfelelı módon rendelkezik a törvény I címe alatt feltüntetett jogokkal, fıképp azokkal az exkluzív jogokkal, hogy elvégezze vagy engedélyezze a következıket: a) egy program részének vagy egészének ideiglenes vagy végleges sokszorosítását, bármilyen módszerrel és bármilyen formában, beleértve azokat az eseteket, amelyekben a sokszorosítás a program betöltése, kiírása, átküldése vagy tárolása által valósul meg b) egy program más nyelvre való fordítását, személyesítését, átrendezését vagy bármilyen más módosítását, valamint ezen mőveletek eredményeinek elkészítését anélkül, hogy az átalakításokat végzı személy érdekeit sértené c) egy program eredeti vagy másolt példányainak terjesztését bármilyen módon, beleértve a bérbeadást is 74. cikkely: Egy ennek ellentmondó hivatalos megegyezés hiányában, egy olyan programnak a szerzıi jogai, amelyet egy vagy több alkalmazott készít el munkahelyi 4
kötelezettségeinek elvégzése során vagy az alkalmaztató útmutatásai nyomán, ez utóbbit illetik meg. 75. cikkely: (1) Egy ennek ellentmondó hivatalos megegyezés hiányában, egy számítógépes program használati szerzıdése alatt értendı, hogy: a) a felhasználónak nem kizárólagos jogot nyújt arra, hogy használja a programot b) a felhasználó nem ruházhatja át ezt a jogot egy másik személyre (2) A felhasználói jogokkal való rendelkezésbıl nem következik implicit az, hogy ezen jogok tulajdonosa rendelkezik szerzıi jogokkal is. Egy államvizsga vagy disszertációs dolgozat elkészítésénél ajánlatos a következı használata: Ajánlott egy optimális struktúra, így kerülendı a 4 vagy 5-nél több fejezetre való felosztása a dolgozatnak. Beveztés Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák listája Használt kutatási módszerek, a téma fontossága és motivációja 1. Fejezet Az elsı fejezet címe 1.1. Alfejezet 1 1.2. Alfejezet 2 1.3. 2. Fejezet A második fejezet címe 2.1. Alfejezet 1 2.2. Alfejezet 2 2.3. 3. Fejezet A harmadik fejezet címe 3.1. Alfejezet 1 3.2. Alfejezet 2 3.3. 4. Fejezet Esettanulmány 5. Fejezet Általános következtetések és javaslatok Felhasznált szakirodalom vagy Irodalomjegyzék A bevezetésnek kell tartalmazza a téma rövid bevezetését, az elért eredményeket és a diák tudományos elımenetelét. 5
A használt kutatási módszerek, a téma fontossága és motivációja kell tartalmazza a következıket: a kutatás célját, a kutatási módszertanokat, a kutatás aktualitását és fontosságát, valamint a kutatás eredményének az alkalmazhatóságát. Ha a dolgozat gyakorlati jellegő, akkor fel kell sorolni az esettanulmány elkészítésének a pontos lépéseit. Az utolsó fejezetnek tartalmaznia kell a következtetéseket és a jövıbeli javaslatokat, hogy miként folytatható az illetı téma. A felhasznált szakirodalomnál javasolt a következı szempontok figyelembe vétele: Reális és aktuális dokumentumok használata; A dolgozatban létezzen hivatkozás tudományos cikkekre; Nem megengedett olyan anyagok felsorolása, amelyek használata nem jelenik meg a dolgozatban; Amennyiben a dolgozatnak vannak járulékos részei, ezek összességében ne lépjék túl a dolgozat volumenének a 20%-át. III.1. A szerkesztésre vonatkozó tanácsok A dolgozat szerkesztése során meg kell ırizni annak tudományos jellegét. Ezért kerülni kell a következı hibákat: Az oldaljellemzık hibái: o Aránytalanul állítjuk be a margók méretét. o Megszámozzuk az elsı oldalt, és nem figyelünk arra, hogy a bal mindig páros, a jobb mindig páratlan sorszámú oldal legyen. o Aránytalanul szerkesztjük az oldalt, például a képeket mind az egyik szélére tesszük, ami lehúzza az oldalképet. A bekezdés hibái: o Igen széles, vagy igen keskeny üres helyet hagyunk a paragrafusok között vagy a cím elıtt és után. Elfelejtjük, hogy a cím elıtt mindig nagyobb az üres rész, mint utána, hogy a cím a szöveghez tartozik. o Átlagos szövegünket nem sorkizárt módon igazítjuk. A szövegszerkesztı alapértelmezésben balra igazítja, és mi ráhagyjuk, pedig a különbözı hosszúságú és a lap széle fele meredezı sorvégek csúnyák. o Paragrafusainkat Enterrel (azaz üres sorokkal) határoljuk el egymástól, nem paragrafusközzel vagy bennebb kezdéssel. o Egyazon szövegen belül bennebb kezdéses és paragrafusközös bekezdéseink is vannak. o A szövegünkben úgy használunk bennebb kezdéses paragrafusokat, hogy nem egyformán húzzuk be azokat. o Szóközkarakterrel taszítjuk bennebb a bekezdés elsı sorát, ami miatt az egyes bekezdések nem egymás alatt fognak kezdıdni, és az esetleges átszerkesztéskor még nyilvánvalóbban eltolódnak egymás fölül. 6
o Tabulátorkarakterrel kezdünk egy paragrafust, azaz tabulátort használunk újbekezdés helyett. A sor elején levı tabulátorok a továbbiakban nehezen szerkeszthetıvé teszik a szöveget. o Túl gyakran használunk szöveghátteret és keretezzük be a paragrafusokat, a keret vonala túl vastag, a háttér túl sötét vagy túl sőrőn mintázott, ami miatt zavaróan cifrává, esetleg olvashatatlanná válik a szövegünk. Karakterhibák: o Keverjük a szám- és a betőkaraktereket. Például l bető helyett 1-est, - helyett jelet (kiskötıjel helyett nagykötıjelet), O bető helyett 0-t (nullást) írunk, vagy fordítva. o Hibásan írjuk ki a négyzetszámokat és az indexeket. Így lesz a négyzetméterbıl m 2 helyett m2, és a víz H 2 O képletébıl H2O. A jelölés zavaró, érthetetlen vagy összetéveszthetı, félreértelmezhetı lesz. o A szünet (szóköz, space) karakter rengeteg gondot okozhat. Az írásjelek (,. ;) után sosem hagyhatjuk el, eléjük sosem szúrhatjuk be. Kivétel a zárójel: amikor zárójelet nyitunk, elıtte van, utána nincs szünet. Ugyanez érvényes az idézıjelre is. Ha a Space billentyőt erısebben lenyomjuk, könnyen becsúszhat 2 vagy 3 szóköz az egyetlenegy helyére, ezért a szótávolságok egyenlıtlenekké válnak a sorban. o Túl nagy szóközöket hagyunk, ezért szétesik a szöveg. Vagy túl kis szó- és hasábközöket hagyunk, ami miatt összeolvassuk a szavakat vagy a két egymás melletti hasáb szomszédos sorait. o Az idézıjel (a közismert macskaköröm) egyetlen hibája az, hogy nem fordulhat elı még egyszer önmagában. Magyarán: ha egy idézetünk is tartalmaz idézetet, ún. lúdlábat kell használnunk. Ha az idézett idézet maga is tartalmaz idézetet, akkor a félidézıjel következik (ez viszont elég ritkán fordul elı: harmadkézbıl általában nem is érdemes szöveget átvenni ). o Mire figyeljünk, ha két írásjel kerül egymás mellé? A gond általában akkor van, ha idézıjelrıl és pontról van szó. Ha teljes mondat került idézıjelbe, a pont (kérdıjel, felkiáltójel) az idézıjel elé kerül, ha a mondatnak csak egy töredékét idéztük, akkor fordítva. Ugyanez érvényes a zárójel és a pont találkozására is. Tördelési vétségek: o Rengeteg hiba forrása: a számítógépre bízzuk a tördelést. o Megbízunk a szövegszerkesztı vagy a tördelıprogram elválasztási képességeiben. Fıleg a sorkizárt igazítás esetén felmerülhet az a gond, hogy a szövegszerkesztık jórésze, nem rendelkezik automatikus magyar nyelvő szóelválasztással. 7
o Kézi elválasztásokat alkalmazunk, ezért olyan gondjaink lehetnek, mint amilyenek itt láthatók, ha késıbb módosítunk a szövegen vagy a tördelésen. o Elválasztjuk a hasáb vagy az oldal aljára kerülı utolsó szót, ami zavarja az olvasást: nagy lélegzetet veszünk, jól megjegyezzük, mi volt a szótöredék, megkeressük a második részét, és már el is felejtettük, hogy pontosan mit olvastunk azelıtt. o Árvasorokat és fattyúsorokat hagyunk az oldalon (az elsı kifejezés egy paragrafus elsı sorára vonatkozik, amely egyedül, árván marad az oldal alján, a fattyúsor pedig a bekezdés utolsó sora, amely egyedül került át a következı oldal tetejére). o Túl sok, és túl sokféle kiemelést használunk, ami miatt szövegünk zsúfolt és giccses lesz. o Mondatkezdı A-t hagyunk a sor végén. Csúnya, és zavaró: ha olvasunk, ezt a határozott névelıt szinte egybeolvasztjuk azzal a szóval, amelyikhez tartozik és amelyiket éppen a következı sorban kell keresgélnünk. o Sor végén vagy elején két ugyanolyan szótöredék kerül egymás alá a gyerekesebb olvasó megmosolyogja magában, de legalábbis észreveszi, hogy a kettı egyforma, és mindjárt el is felejti, hol tartott az olvasottakkal. o Elválasztjuk a számot a hozzá tartozó toldaléktól! o Háromnál több egymás alatti sor végén elválasztás marad a hatás ugyanaz, mit az elıbbi esetben. o Az egyes szövegrészek és a címek betőméretét természetesen az oldalra helyezéskor adjuk meg. Hibázunk viszont akkor, ha a méretek nem arányosak egymással, ha a kevésbé lényeges szöveget nagyobbal írjuk, mint a fontosabbat. o Elbonyolítjuk a címrendszert, nem eléggé nyilvánvaló a szintkülönbségek, a fı- és az alcímek hierarchiája. o A cím magára marad az oldal alján, nem követi a hozzá tartozó szöveg néhány sora. o Az oldalt keretezı vagy a táblázatok celláit határoló vonalakat igen megvastagítjuk gyászkeretet teszünk, vagy annyira elvékonyítjuk, hogy akár el is maradhatnának, mert nem látszanak. o Az egységesség, az összhang hiánya. Tartalmi hibák: o A tartalom nincs összhangban a formával. o Egyes szövegrészek ismétlıdnek szó szerint vagy másképp fogalmazva. A redundáns szöveg olykor kimondottan bosszantó. o Hamis információkat közlünk: nem néztünk utána elég alaposan a dolgoknak vagy szándékosan vezetjük félre az olvasót. Vigyázat: könnyő lebukni mindkét esetben, és az ilyen helyzet cseppet sem kényelmes. 8
Helyesírási és nyelvhelyességi hibák: o A nyelv állandóan változik, új szavak jelennek meg például az informatika területén, ezek jórésze idegen eredető, mindeniknek meg kell találni tehát a magyar, a magyaros változatát. A szótárakat összeíró nyelvészek feladata olykor megegyezni afelıl, hogy melyik legyen a helyes változat. Ha egy szó helyesen írott formája nem jut eszünkbe, gondolkozzunk el rajta, és ne szégyelljünk valaki más véleményét kérni vagy a szótárban megkeresni. o A szövegszerkesztı programok helyesírás-ellenırzıje nem teljesen megbízható, hiszen csak azt tudja, amit valaki megtanított neki: nem mindig a helyes változatot, vagy a helyesen megtanult szabályt nem tudja a kivételekre alkalmazni. o Egyes szövegszerkesztık gyorsszövegek használatát is lehetıvé teszik. o Sose felejtsük begépelt szövegünket újraolvasni! Etikai vétségek: o A legnagyobb: írásunkban az átvett gondolatok, akár szó szerinti idézetek forrását nem megjelölni, saját eredeti gondolatunkként vagy megfogalmazásunkként állítani be. A fejezetek során javasolt a következı formátumok használata: a) Oldalformátum A4 (297 x 210) oldalak; Margók: top 2,54 cm, bottom 2,54 cm, left 2,54 cm, right 2,54 cm, gutter 0,5 cm, header 1,27 cm, footer 1,27 cm; Betőtípus: Times New Roman, size 12 pt, line space: 1,5 lines, justified; A felsorolásokhoz bullets típusú bajusz használatos; b) Címek és alcímek: Cím (14 pt, bold, left); Alcím (12 pt, bold, left); c) Az oldalak számozása 1-tıl kezdıdik, amelyik a dolgozat fedılapját jelenti. d) A hivatkozásokra ne a lábjegyzetet használjuk, hanem a következı nemzetközileg elfogadott rendszert. Ha egy teljes mőre hivatkozunk a következı jelölést használjuk: szerzı neve és publikálás éve, például (Sz, 2001) vagy két szerzı esetén (A & B, 2002) vagy több szerzı esetén (A et al., 2003). e) A táblázatokat, grafikonokat névvel kell ellátni és meg kell adni a forrást is: 1.1 Táblázat Név (Forrás: Szerzı, 2007) -12pt f) A felhasznált szakirodalomban vagy irodalomjegyzékben a felhasznált könyveket, cikkeket és anyagokat abc sorrendben kell megadni. Néhány példa: Könyvek esetében: (12 pt) Matiş, D. & Pop, A. (2007), Contabilitate financiară, Editura Alma Mater, Cluj- Napoca, (10 pt) Tudományos cikk esetében: 9
Kaplan. R.S. & Norton, D.P. (2004), How strategy maps frame an organization s objectives, Journal of Accounting Research, vol. 20, no. 2:40-45 Online anyag esetében: Kellen. U. (2003), Business performance measurement, available on-line at www.kellen.net/bpm.htm. Nem megengedett a következı elemek használata: Olyan fogalmaké, amelyek nem léteznek vagy tudományosan nincsenek alátámasztva; Olyan grafikus elemek beszúrása, amelyek nem teszik érthetıvé a szöveget; Más karaktertípusok használata; Más hivatkozási rendszer használata, mint ami elfogadott; A dolgozatot A4 lapra, egyoldalas nyomtatással kell kinyomtatni. A dolgozat fedılapja a következıket kell tartalmazza: Az egyetem és a kar nevét; A dolgozat megnevezését; A dolgozat címét; A vezetı tanárok nevét és a pontos tudományos címét; A hallgató pontos nevét; A várost és az évet; Példa egy fedılapra: BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT DISSZERTÁCIÓS DOLGOZAT Cím Vezetı tanár: Dr. Juhász Jácint adjunktus Végzıs hallgató: Végezıs mesteris hallgató: Kiss István Kolozsvár, 2010 10
III.2. A dolgozat bemutatására vonatkozó tanácsok A hallgatók és mesterisek tudományos kutatása egy dolgozat formájában konkretizálódik, amelyet az államvizsga és disszertációs bizottságok megvitatnak és osztályoznak. A dolgozat leadásakor a következı lépések javasoltak: A dolgozat szerkezetét a hallgató javasolja és a vezetı tanár ellenırzi azt; A dolgozat elkészítése után a hallgató bemutatja a dolgozatot a vezetı tanárnak; A vezetı tanár beleegyezése után a dolgozat leadható az egyetem titkárságán; A hallgató egy CD-n elektronikus formában is mellékeli a dolgozatot; A vezetı tanárnak joga van nem megvédésre javasolni azon dolgozatokat, amelyek nem felelnek meg a minimális szakmai és formai követelményeknek. A dolgozat bemutatásakor a következı eljárást kell követni: A bizottság elnöke kérésére a hallgató bemutatja a dolgozatot; A védés idıtartama általában 15 perc; A bemutatás után kb. 5 percet szán a bizottság a kérdésekre; A végleges jegyet a bizottság határozza meg; A végleges jegy meghatározásánál a következıket veszi figyelembe a bizottság: 1. A dolgozat tudományos jellegét; 2. A dolgozat struktúráját; 3. A felhasznált szakirodalom jellegét; 4. A kutatás módszertanát; 5. A dolgozat bemutatását; 6. A feltett kérdések megválaszolását; A bemutatáskor a hallgató a következıket kell figyelem elıtt tartsa: Betartsa a bemutatásra szánt idıt; Betartsa a prezentációkészítés lépéseit és módszereit; Nem javasolt a szakirodalomban a Wikipedia-ra hivatkozni vagy nem tudományos szaklapokra és újságokra, valamint blogokra. Felhasznált szakirodalom 1. Avornicului Mihály, Balogh Andor, Buzogány László, Király Tibor, Lukács Sándor Bevezetés a gazdasági informatikába, Erdélyi Tankönyvtanács, 2004 2. Avornicului Mihály, Buzogány László, Kónya Klára, Lukács Sándor Informatika abc, Ábel Kiadó, 2003 3. NiŃchi Ştefan şi colectiv Informatică economică şi de afaceri, Ed. Risoprint, Cluj- Napoca, 2006 4. Johnson Steve Microsoft Office 2007 Pontról pontra, Perfact Kiadó, Budapest, 2008 11