A HAJDÚDOROGI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYLET

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 185 A HAJDÚDOROGI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYLET TÖRTÉNETE MÓNUS IMRE Előzmények H ajdúdorogon a város közgyűlési jegyzőkönyvei 1752-től tartalmaznak bejegyzéseket a tűzoltás városi megszervezésére. A magisztrátus a tűz elleni védelemmel évente egy-két alkalommal foglalkozott, például 1759-ben a rossz deszka-kémények megjavítását ellenőrizték. A közgyűlés 1776-ban a tűz elleni védekezésben a város részére meghatározta a tűzoltó eszközök számát is: 3 hosszú létra, 8 veder, 3 horog, 12 kapa, 12 kisveder, 4 lámpás. 1 Miután a tűz a szalma- és nádtetős házakban, istállókban teljes pusztítást tudott végezni, a magisztrátus 1791-ben a károsultak részére alamizsna gyűjtését rendelete el évente négy alkalommal, karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor és Nagy Boldog Asszony napján. 2 Hajdúdorogon a tűzestek igen gyakoriak voltak, s szükségessé vált 1792- ben a közgyűlés tagjaiból olyan bizottság összeállítása, akik feljárták a házakat és istállókat a városban, a határban egyaránt, hogy megvizsgálják a tüzelőhelyeket, kéményeket és a tulajdonosokat a tűzveszélyes helyek megszűntetésére szólítsák fel záros határidőn belül, s erről a magisztrátusnak a következő közgyűlésen jelentést tegyenek. 3 1798-ban a Hajdúkerület közgyűlése utasítása alapján a város a tűzzel dolgozó mester-embereknek rendeletben adta ki, hogy kéményeiket kőből kell építeni, mert a deszkakémények a folyamatos erős tüzelésnél előbb-utóbb tüzet fognak, melynek elhatalmasodása a szomszéd házakra is veszélyes. Aki ezen rendeletet nem tartja be, annak működési engedélyét bevonják. 4 1853-ban a város előjárósága olyan szabályrendeletet alkotott, amely előírta a tűz esetén lévő tennivalókat. Miután a tűztámadások alkalmával az tapasztalta- 1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára ( későbbiekben HBML.HbFl) V.A. 101/a. 3. Hajdúdorog közgyűlésének iratai 177l 1776-ig. 583. p. 3. sz. 2 U. o. V.A. 101/a. 5. 1791. 220.p. 523. sz. Hajdúdorog Protocollum Deliberátionum 3 U. o. V.A. 101/a. 6. 1792. 1,5, 8. p. 2,11,20. sz. Hajdúdorog közgyűlési iratai. 4 U. o. V.A. 101/a. 7. 1798. 102.p. 232.sz. Hajdúdorog Protocollum Deliberationum

186 Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története tott, hogy a tűz oltására összetódult lakosok leginkább rúdeszközökkel szoktak a tűz oltására megjelenni, azért, hogy jövőre a tűzoltás annál biztosabban eszközöltethessék, ezentúl elhatároztatik, és hirdettetvén rendeltetik, hogy a céhbeli tagok, s azon tizedbeli lakosság, ahol a tűz támadása van, egyedül vízi edényekkel, az ácsok pedig fejszékkel jelenjenek meg a tűz oltásánál, az illető céhek pedig arra lesznek felhívandók, hogy mindenik céh legalábbis két-két bőrvedret készíttessen. 5 1854-ben a szolgabírói hivatal rendelete a város részére előírta a korábban írt tűzoltó eszközök jó állapotban tartását, szükség szerinti kijavíttatását a városgazda feladatául jelölte, és ezentúl előírta minden lakás részére a kapitányvíz kötelezővé tételét nagy büntetés terhe mellett. A tanács 1865-ben rendeletben fogalmazta meg kötelező jelleggel a tűzesetek jegyzőkönyvben való rögzítését, jelentését, melyhez formanyomtatványt is készítettek. A kiegyezés utáni években a tűzoltást szolgáló technika is fejlődött. A hajdúvárosokban is megjelent a szívó szerkezetű fecskendő, melyet mechanikusan emberi erővel működtettek, s a vizet az un. kapitányvizes hordókból szívócsövön át szívta, szórócsövét a tűzfészekre irányítva folyamatos tűzoltást biztosított, melyet Hajdúdorog is megvásárolt. Kormányrendelet a tűzoltó egylet létrehozásáról 1888-ban kormányrendelet írta elő, ahol önkéntes és díjazott tűzoltó nincs, a 20-40 éves férfiakból tűzoltóság alakítása egy éven belül kötelező. Az önkéntes tűzoltóság megalakításának szükségességét azzal magyarázta, hogy az önkéntes tűzoltók közreműködésével és irányításával szervezetten és sokkal eredményesebben védekezhetnek a város polgárai a tűzesetek ellen. Rásó Gyula, Hajdú-Bihar megye alispánja a tűzoltó-felszerelések ügyében Hajdúdorog előjáróságát az alábbi levéllel kereste fel: A tűzrendészeti kormányrendelet, valamint a vármegyei szabályrendelet szerint Hajdúdorog község a lakosság számarányánál fogva 4 vízhordó kocsin, 4 hordón, 1 kádon, 8 tűzlétrán, 8 tűzhorgon, 2 fejszén, 4 vasvillán kívül, amelyek házilag is célszerűen előállíthatók, tartozván még 5 fecskendő ( ezek közül legalább egyet szívószerkezettel ellátva), legalább 2 csákány, 8 lámpás, 25 veder. Figyelmezetem az előjáróságot, hogy elküldött megrendelésüket még 1 szívó szerkezetű fecskendővel, 2 lámpással, 5 vederrel kell kiegészíteni. A már ismert királyi belügyminiszteri rendelet értelménél fogva a község vagyoni érdeke a bevásárlásoknál szem előtt tartani a jutányos bevásárlás lehetőségét. A fenti tűzoltószerek pótlólagos megrendelését hozzám 1889.március 5-ig múlhatatlanul terjessze be, ne hogy az előjáróságnak az alkalom elszalasztásával elkövetett mulasztásáért utóbb a község pénztára magasabb beszerzési árakkal legyen kénytelen megfizetni. 6 Debrecen, 1889. február 20. Rásó Gyula alispán 5 U. o. V.B.142/a. 3. 151.p. 582.sz. Hajdúdorog tanácsülési jegyzőkönyv 1853. 6 HBML IV.B. 921. 3. cs. Alispán iratai, 1889.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 187 Laitner Ferenc, aki igen fontosnak tartotta a tűzoltó egylet megalakításának ügyét, a képviselőtestületnek következő levelet juttatta el: Tekintetes Képviselő Testület! Tárgysorozaton kívül, de sürgős intézkedés tekintetéből van szerencsém az éjjel (V.30.) támadt tűzesetre vonatkozólag a tekintetes képviseletnek becses figyelmét felhívni arra, hogy - miután a lakosságnak ezen tűzesetnél tanúsított megbotránkoztató érdektelensége a megyei hatóság által is elrendelt tűzoltóegylet felállítását nemcsak szükségessé teszi, hanem emberbaráti szempontból is határozottan parancsolja. Ennek szükséges voltát belátva, az önkéntes tűzoltó egyletnek szervezése a rendeletnek vétele előtt már elhatározva volt. Városunk mondhatni a véletlen szerencse folytán majdnem egy nemzedék ideje óta a pusztító tűz által nagy mértékben károsítva nem lett, de bekövetkezhetik egy szerencsétlen pillanat, melyben ha ily gyarló módon állunk síkra mint az éjjel - Dorog városának fele része anyagi áldozatul eshet, pedig legnagyobb részt csak úgy nevezett viskókkal rendelkezünk, de nemzetgazdasági szempontból ezek is nemzeti vagyont képviselnek. A múlt éjjeli tűzesetnél határozottan bebizonyult az önfeláldozó lelkes önkéntes tűzoltók hiánya és a segíteni képes, de csak bámész közönségnek azon részvétlensége, hogy vizes edények hiányában és a munkálatok kerülése következtében, nemcsak a nemzeti vagyonnak talán jelentékeny része, de emberélet is áldozatul eshetett volna. A teljesített működésnek felderítésére nem viszketegség, hanem azon elismerés vezet, mellyel elsősorban Ganzer Béla, Mihályi János, Meisels Károly, Dr. Damkó Ágoston, Auzomberger Lipót és a közvetlen szomszédoknak tartozunk, sőt az ő tevékenységüknek érdeme, hogy a tűz elfojtása a lakosság részvétlensége dacára dicséretre méltóan sikerült. Fecskendőink igen jól működtek, segéd felszereléseink a tegnapi képviseleti gyűlésben felolvasott felsőbb hatósági rendelet értelmében már megrendelve lévén, legelső és mulaszthatatlan feladatunk lesz közhasznú tűzoltó egyletet lehető legrövidebb idő alatt megalakítani és a Tekintetes Képviselet előre látható pártolása mellett életbe léptetni. Jelszavunk ősi és megtartandó kifejezés szerint : Egyesült erővel haladjunk. 7 Hajdúdorog, 1889. május 31. Alázatos szolgája: Laitner Ferenc Laitner Ferenc aggódó és a tűzoltó egyletet megalakítani akaró levele a gyakori tűzestek miatt jogos. A község jegyzőkönyvileg tűzoltó egylet megalakításának évében 8 tűzestet regisztrált, melyek kettő kivételével mind a nyári időszakra estek. Másik megjegyezi való a tűzesetekről, hogy egy kivételével mindig éjjel, éjfél után keletkeztek, de nem a lakásban, hanem az udvarban, vagy a mezőn. Ezek szerint gyújtogatásról lehet szó, mert éjfél után az udvarban semmi nem gyullad meg magától, nem beszélve a mezőn keletkezett tűzről, ahol búzakeresztek égtek el. Ha ez így 7 U. o. Alispán iratai 1889.

188 Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története volt 1889-ben, feltehető, hogy más években is hasonló volt a tűzesetek száma, talán a gyűlölködő emberek így igyekeztek haragosuknak kárt okozni. Ezzel az is magyarázható, hogy a tűzoltó egylet megalakítása szükséges volt, melynek működését a képviselők is kiemelten kezelték. Laitner Ferenc azt is leírta, hogy az emberek a májusi tűznél,- melynek szintén megvan a jegyzőkönyve - igen közömbösek voltak, és ő úgy látta, hogy nem oltani, hanem bámészkodni mentek. Az egylet megalakulása Hajdúdorogról 2991/1889. számú megyei alispáni rendeletre hivatkozva a község főbírója jelentette az önkéntes tűzoltó egylet megalakulását: Miután a Tekintetes Vármegye Bizottsága által az önkéntes tűzoltó egylet felállítása az egész vármegyében elrendeltetett, az egylet Hajdúdorogon is 1889. június 10-én megalakult. Az alapszabályt jóváhagyás végett a legrövidebb idő alatt beterjeszteni fogjuk. Az egyletnek eddig két alapító, 19 pártoló, 30 működő, összesen 51 tagja van. Jelentjük továbbá, hogy 1 db régi, 2 db a mai kornak megfelelő tűzi fecskendővel bírunk, és a vármegyei szabályrendeletben nekünk beszerezni kellett tűzoltószerek tekintetes alispán úr által beszereztettek, de azok még meg nem érkeztek. 8 Hajdúdorog, 1889. július 1. Tisztletettel: Hajdúdorog főbírója A belügyminiszter a tűzoltó egylet alapszabályát 1889. júliusában hagyta jóvá. 9 A fenti időponttól a tűzoltó egylet működése folyamatos volt, melyhez a község költségvetése a működési szabályzatban meghatározottak szerint ellátmányt is biztosított. 1898. januárjában Rajzinger Sándor tűzoltó főparancsnok beadvánnyal fordult a községi képviselőtestülethez, melyben előadja, hogy tudomása szerint a községi képviselők az 1898.évi költségvetés elbírálásakor a két községi ló eladásáról döntöttek. Ez a tűzoltó egylet munkáját akadályozza, mert tűzesetek idején ezek a lovak vontatják a tűzi fecskendőket. Az eladásból eredő károkért és hátrányokért a tűzoltó egylet nem vállalhat felelősséget, s a döntés miatt ezt az előjáróságra hárítja. A beadvány megismerése után a képviselőtestület elismerte, hogy a lovakkal történő szolgáltatásokkal nem foglalkozott sem a fuvarozást illetően, sem a tűzoltó fecskendő vontatását illetően. Elismerik, hogy a község lovaira szükség van, így az eladásukról alkotott képviselőtestületi határozatot visszavonták. 10 1903-ban Szabó Elemér a tűzoltó egylet parancsnoka azon kéréssel fordult a képviselőtestülethez, hogy az egyesület éves járadékát 800 korona helyett 900 koronában határozzák meg. Rajk Imre elnöklő főbíró szerint a költségvetésben megállapított és előirányzott 800 korona éves juttatást nem lehet megváltoztatni. Tekintettel arra, hogy a tűzoltó egylet fenntartása a község jól felfogott érdeke, annak a 8 U. o. Alispán iratai 1889. A tűzoltó felszereléseket a helyi igény alapján az alispáni hivatal rendelte meg. 9 U. o. Hajdú megye főispáni iratai. A 9 oldalas alapszabály a levéltárban megtalálható, csak helyhiány miatt nem közüljük. 10 HBML.HbFl.. V.B. 191/a. 12. Közgyűlési jegyzőkönyvi fogalmazványok. 1898. 7/3214. sz.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 189 működéséhez szükséges anyagiak biztosításától a képviselőtestület nem zárkózik el. A főbíró a tűzoltó egylet parancsnokát felkérte, hogy hasonló beadványt az 1904. évre szóló költségvetés elbírálása alkalmával megismételni szíveskedjék, amikor a képviselő testületnek módjában áll a javadalmazás felemelése tekintetében határozni. 11 1904. márciusában Szél Sándor és Áncsán János beadvánnyal fordultak a képviselőtestülethez a tűzoltó egylet megbízásából, hogy a zászlóalapba befizetett 40 koronát szíveskedjen megtéríteni. A képviselőtestület ezt meg is tette, de felszólították a főparancsnokot, hogy az egylet nevében ne a tagok írják alá a beadványt, hanem a testület felelős vezetője, mert ő felelős az egylet munkájáért. Ezt joggal elvárja a község vezetése. 12 A községi közgyűlési jegyzőkönyvekben szinte minden évben szerepel a tűzoltó eszközök javításának, vagy pótlásának ügye a számlák kifizetése miatt. A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet 1905-től 1941-ig nagyon pontosan vezette az egyleti jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv részletesen foglalkozik az egyesület munkájával, tagjaival, a tagság összetartásával, közös szórakoztató rendezvények szervezésével. A célok között szerepelt az egylet segélyalapjának létrehozása, a rászorultak segélyezése, ennek érdekében 1911-ben kidolgozták a segélypénztár alapszabályát. A Hajdú megyei alispán 5240/1907. sz. körrendelete a községi tűzoltóknak baleset elleni biztosítás tárgyában jelent meg, mely akkor érvényes ha a tűzoltókat tűz oltása közben baleset éri. Ezt a biztosítást a tűzoltó egyletet fenntartó községi pénztár fizeti az esetleges baleset szenvedése utáni kárpótlásként a tűzoltónak, halála esetén a hátramaradt családnak. A rendelkezést a testület elfogadta, és utasította az illetékes hivatalt, hogy Fazekas Géza tűzoltó főparancsnoknak a biztosítás végrehajtási utasítását másolatban juttassa el. 13 1917. áprilisában a községi tűzoltóparancsnok beadványában a képviselőtestülettől község tulajdonát képező, de az önkéntes tűzoltó egylet használatában lévő szívó-nyomó szivattyú mások általi használatról szabályozást kért. A testület döntése szerint ezen túl szívó-nyomó gépet a gőzmalmok csak úgy vehetik igénybe, ha annak használatáért minden egyes esetben 10 koronát fizetnek a kivitel előtt a községi pénztárba. A lakosság pedig a szivattyú használatáért az eddigi 4 korona helyett 6 korona használati díjat köteles fizetni. A városgazda csak a befizetés után adhatja ki a szivattyút a tűzoltó főparancsnok rendelkezése alatt álló önkéntes tűzoltónak, aki a kivitelnél, beszállításnál köteles közreműködni. A rendelkezésről a városgazdát és a tűzoltó főparancsnokot egyaránt értesítették. 14 Az I. világháború után Hajdúdorog főjegyzője az 1922. júniusi közgyűlés elé terjesztette Dr. Oláh Imre tűzoltó főparancsnok kérelmét, melyben visszakérik a régi egyesületi helyisé- 11 U. o. V.B. 191/a. 1. Közgyűlési jkv. 1903-1908. 19.p. 18/565. sz. 12 U. o. 26. p. 59/1715. sz. 13 U.o. 1907. szept. 25. 233/6018. sz. 14 U.o. V. B. 191/a. 4. 1917. ápr. 11. 430-431.p. 32/430.sz.

190 Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története güket. A főjegyző kéri a képviselő testületet, hogy ezen ügyben legyen méltányos és igazságos, mert az önkéntes tűzoltó egyesületnek kérelmét jogosnak tartja, mivel a testület nemcsak hivatásának magaslatán áll, hanem úgy a saját erejéből, mint a község áldozatkészségéből évről évre lassanként oly értékes felszerelésre tett szert, amely felszerelésnek kezelése és megőrzése megköveteli, hogy alkalmas helyiségben legyen elhelyezve. Tekintettel arra, hogy a tűzoltó egyesület a községházán több mint 30 évig megfelelő helyiséggel rendelkezett, és a helyiségből az önkéntes tűzoltó egyesületet a közbirtokosság a háború alatt minden igaz ok nélkül szorította ki, kéri az önkéntes tűzoltó egyesületet az őt jogosan megillető helyiségébe visszahelyezni. A kérelmet a következő közgyűlés napirendjére tették át. A helyiség ügyében több hónapos vita következett, és 1922. november 29-i közgyűlés hozott megoldást. 197/1922. szám alatt az előadó előterjeszti a nemzeti munkavédelmi hivatal s Hajdú vármegye alispánjának közbeeső intézkedései alapján a járási főszolgabíró úr 11/1922. sz. rendelete alapján a Hajdúdorog község mint erkölcsi testület tulajdonát képező 1860. házszám alatt lévő községház épülete azon szobájának, melyet előzőleg az önkéntes tűzoltó egyesület használt, s jelenleg a közbirtokosság használja. Dr. Oláh Imre képviselő érvekkel igazolta a kérdéses helyiségnek a tűzoltó egyesület részére leendő visszaadásának fontosságát és szükségességét. Indítványozta, hogy mondja ki a testület határozatilag, hogy azt helyiséget az előzőleg e tárgyban hozott határozatának hatályon kívül helyezésével az önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezésére bocsátja. Az elnöklő községi főbíró szavazást rendelt el. Dr. Oláh Imre indítványa mellett szavazott 17 képviselő, Barna György indítványa mellett szavazott 9 képviselő. Határozat: A képviselőtestület a megejtett szavazás eredményeként 8 szavazati többséggel határozatilag kimondta, hogy a község mint erkölcsi testület tulajdonát képező községházának az utca bejárattól jobbra fekvő, s régebben az önkéntes tűzoltó egyesület által használt szoba helyiségét az önkéntes tűzoltó egyesület részére és céljaira átbocsátja, visszaadja, s előbbi határozatait hatályon kívül helyezi. 15 A tűzoltó egylet visszaköltözött a községházán lévő régi helyiségébe, de a gazdasági viszonyok, megélhetési nehézségek anyagi gondjaikat fokozta, és 1923- ban újabb beadványt terjesztettek a képviselők elé. 229/1923. kgy szám alatt a főjegyző ismerteti a hajdúdorogi tűzoltó egylet parancsnokságának 5/1923. sz. megkeresését, melynek értelmében a tűzeseteknél fizetendő fuvardíjat a mai körülményeknek megfelelően felemelni kéri. A malmok és más üzemek javításához használt szívó-nyomó gépet a község vegye át és a tűzoltóegylet leltárából törölje, mivel az egylet leltárában fekvő felszerelésekért az egyesület anyagilag felelős, így a község által másoknak használatába adott szerelvényekért az egyesület felelősséget továbbra nem vállalhat. Az előjáróság javasolja, hogy a megváltozott körülmények mérlegelésével a tűzeseteknél elsősorban megjelenő fecskendő vagy vizes hordó szállítóknak esetenként ötezer korona, másodsorban megjelenők részére négyezer korona, harmadsorban megjelenők részére háromezer korona fuvar illetve jutalom fizettessék. A testület egyben javasolja, hogy az egyesület hiányos felszerelésének gyarapításához a község rendkívüli kiadások terhére kétszázezer koronával járuljon 15 U. o. V.B. 191/a. 5. Közgyűlési jkv. 1922. 11-113.p. 197/1922.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 191 hozzá, mert az egyesület önfeláldozó emberbaráti és vagyonbiztonsági szolgálata e hozzájárulással is csak némileg van elismerve, különben is az önkéntes tűzoltó egyesület a községet óriási anyagi megterheléstől menti meg. Amennyiben a községnek ily buzgó önkéntes tűzoltó egyesülete nem lenne, kénytelen lenne a község egy községi tűzoltóságot felállítani, s ennek fenntartása a községnek nagy anyagi áldozatába kerülne. A testület javasolja továbbá, hogy az egyetlen fizetéses tűzoltó havi fizetését 35 kg búza havi járandósággal egészítsük ki, hogy annak megélhetése a mai nehéz körülmények között némileg biztosítva legyen. Végül javasolja a testület a malmok és más üzemek javításához használt szívó-nyomó gépet a község vegye kezelése alá, és esetről esetre a kérelmezőnek ötezer korona díjfizetés ellenében szolgáltassa ki. Dr. Oláh István indítványozza, hogy a kérdéses gép semmi esetre se vétessék át a tűzoltó egyesülettől, mert a gépet igénybe vevő malmosok nincsenek arra ráutalva, hogy saját üzemük zavartalan működése érdekében a község tulajdonát képező tűzoltó felszerelési tárgyakat használják és rongálják, amelyeknek javítása és jó karban tartása sokkal többe kerül, mint az általuk esetleg fizetett használati díj. Szavazás után a testület megállapította, hogy 15 fő szavazati többséggel dr. Oláh István indítványa fogadtatott el. Így a szivattyú továbbra is az egyesület használatában maradt. 16 A következő eset szintén hozzátartozik a tűzoltó egylet történetéhez, de egyben a nagy inflációt is jelzi, mely 1924-ben a korona értékének zuhanását mutatja. 34/1924. kgy. szám alatt a főjegyző ismerteti az Orbis Műszaki Rt. leiratát, mely szerint a megrendelt gumicsiga tömlőket csak abban az esetben szállíthatja, ha a község a leszállításkor érvényben lévő áron hajlandó azokat elfogadni, mert a megrendelés ideje után a gumiárak annyira emelkedtek, hogy ezt az üzletet lebonyolítani a régi árral nem tudja. Az előjáróság javasolja, hogy bár a feltétel súlyos, de a község fogadja el, mert a gumicsiga tömlőkre feltétlenül szükség van. 17 Olvasva a képviselőtestületi jegyzőkönyvek bejegyzését az önkéntes tűzoltó egylet működéséről, csak elismerő szavakat és kifejezéseket találunk, s a nehéz gazdasági helyzetben is igyekszik kéréseiket teljesíteni. Erre utalnak a következő közgyűlési határozat gondolatai is. 204/1924. kgy. szám alatt a főjegyző előadta az önkéntes tűzoltó egylet kérelmét, melyben az egyleti tagok részére ruházati felszelelés beszerzését kérte. Az előjáróság javasolta, hogy az önkéntes tűzoltó egyletnek és tagjainak a képviselőtestület őszinte elismerését fejezze ki emberbaráti és fáradhatatlan működéséért, s egyben kéri az egylet vezetőségét értesíteni, hogy a község nem zárkózik el az egyesületet a legmesszebb menő támogatásban részesíteni. Jelenleg a nehéz viszonyok miatt nincs abban a helyzetben, hogy a szükséges felszerelési tárgyakat haladéktalanul beszerezze, de a jövő évi költségvetés tervezésekor ezt figyelembe veszik. Stima Gyula képviselő, mint az önkéntes tűzoltó egylet főparancsnoka az 16 U. o. Kjk. 1923. 375-379. p. 229/1923. sz. 17 U. o. Kjk. 1924. 441. p. 37/1924. sz.

192 Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története előjáróság jóindulatáért az egyesületet nevében köszönetet mondott. Az elhangzottakat a testület elfogadta és határozatba foglalta. 18 A növekvő infláció miatt a község egyetlen főállású tűzoltójának fizetése továbbra is szűkös a család megélhetéséhez. Mint írtuk 1923-ban 35 kg búzával növelték fizetését havonta, most újra kéri a tűzoltó parancsnok a bérnövelést, melyet a testület tudomásul vett és illetményét július 1-től havi 20 kg rozzsal növelte. Ezt az 1924. szeptember 16-i közgyűlés fogadta el. 19 Az önkéntes tűzoltó egyletnek át kellett dolgozni és kiegészíteni a korábbi helyi, tűzrendészeti szabályrendeletét a tűzrendészeti kormányrendelet és a vármegyei szabályrendelet szerint, figyelembe véve az építkezési szabályrendeletet és a helyi viszonyokat. Az átdolgozott szabályrendeletet 15 napra a községháza előtt kifüggesztették, hogy minden érdeklődő olvashassa, s a képviselőtestület tagjai esetleg kiegészítéseket és változtatásokat javasolhassanak. A két hét lejárta után a testület elfogadta a határozatot. 20 1926. augusztus 29-én az egyesület vármegyei tűzoltó versenyen vett részt. A verseny költségei fedezetére a főparancsnok a községi önkormányzattól 600.000 korona segély kiutalását kérte. A testület a kért segélyt kiutalta, és egyben elismerését fejezte ki az egyesület tagjainak, mert a vármegyei tűzoltó szövetség éves munkáról szóló jelentése szerint az egész vármegye területén a hajdúdorogi önkéntes tűzoltó egylet teljesítette legnagyobb buzgalommal és odaadással feladatát. A megyei tűzoltó szövetség elismerése alapján indokolt a legmesszebb menőkig lévő anyagi támogatás, a kért összeg odaítélése, hogy a községnek a versenyeken további érdemeket szerezzenek. 21 1927. májusában a tűzoltó főparancsnok három témában kérte az önkormányzat segítségét és támogatását. A beadvány fecskendő beszerzésére, a tűzbiztonsági őrszolgálat megszervezésére, és vízszerzésre vonatkozott. A képviselőtestület a leírtakra a következő határozatot hozta: Teljesen átérezzük azt a kötelezettséget, amely reánk a tűzrendészet terén hárul, s azért utasítjuk előjáróinkat, hogy a 83 000/1927. sz. B.M rendelet szerint egy alkalmas tűzi fecskendő vásárlására szerezzen be árajánlatokat, s a fizetési feltételekre nézve is a község fizetési képességeihez alkalmazkodva megfelelő fizetési határidőket kérjen. Utasítjuk előjáróinkat arra is, hogy mind addig, míg a tűzőrségi szolgálatot szabályrendeletileg nem rendezzük, igyekezzen mindent arra nézve elkövetni, hogy a tűzőri szolgálatot a toronyban pontosan teljesítsék. 22 1927-re a korona teljesen elértéktelenedett, helyette értékálló váltópénz a pengő jelent meg. Hajdú vármegye alispánja már a pengő megjelenése után adta ki rendelkezését a tűzoltó felszerelések pótlására., melynek alapján a közgyűlés az alábbi határozatot hozta: A tűzoltó szerek beszerzésére, karbantartására, valamint a vízbiztosítás végett szükséges munkálatokra az 1928. évre 3250 pengőt engedélyezünk. Ezen összegből 18 U. o. V. B. 191/a. 6. Kjk. 1924. 122-124. p. 204/1924. sz. 19 U. o. 1924. Kjk. 91-92.p. 156/1924. sz. 20 U. o. 1926. Kjk. 417-418. p. 81/1926. sz. 21 U. o. V. B. 191/a. 7. Kjk. 1926. 16-17. p. 227/1926. sz. 22 U. o. Kjk. 1927. 199-200.p. 184/1927. sz.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 193 fizetendő jutalomképpen két pengő azon magánfogat tulajdonosának részére, aki víztartállyal a tűz színhelyén először jelenik meg. 23 Nemcsak a tűzoltó egylet jutott kérelem útján körülményesen pénzhez, ha beszerzést végzett, de az is követésre méltó a körültekintést és takarékosságot illetően, ahogyan a képviselőtestület bánik a község pénzével, pontosabban az adófizetők pénzével. Erre is példa a korábban már jelzett tűzi fecskendő beszerzésének folyamata: A főjegyző jelenti, hogy a képviselőtestület 184/1927. sz. határozata alapján a község részére szükséges 1 db. tűzi fecskendőre az árlejtést az előjáróság kiírta, s a beérkezett ajánlatokat az önkéntes tűzoltó parancsnoksággal felülbíráltatta. A tűzoltóparancsnok az ajánlatok közül Győző Béla és Társa cég ajánlatát tartja a legalkalmasabbnak. A fecskendő árának kifizetésére a fedezetet az 1927. és 1928. évre tűzoltó szerek beszerzésére és fenntartására előirányzott összegből jelölik ki. 24 Vármegyei tűzoltóverseny Hajdúdorogon 1928. év kiemelkedőnek ígérkezett a hajdúdorogi önkéntes tűzoltó egyesület történetében, mert Hajdú Vármegye Tűzoltó Szövetsége arról értesítette a képviselőtestületet, hogy ebben az évben a vármegyei tűzoltó versenyt Hajdúdorogon szándékoznak megrendezni, ehhez a község erkölcsi és anyagi támogatását kéri. A leiratot a képviselőtestület és a községi tűzoltó egylet nagy lelkesedéssel fogadta. A testület a költségek fedezetére a községi tűzoltó alapból két bál jövedelmén kívül 100 pengő segélyt állapított meg. A határozatról Hajdú Vármegye Tűzoltó Szövetségét hivatalosan értesítették. 25 A verseny időpontjának megismerése után a községi előjáróság együtt működve az önkéntes tűzoltó egylet főparancsnokával lázasan készülődött, hogy Hajdúdorogon jól sikerült, és jól szervezett megyei tűzoltóverseny legyen. A verseny napjáról, a verseny részleteiről nem tudunk beszámolni, mert az arról szóló iratokat a hivatal kiselejtezte, de azt tudjuk, hogy 1928. május 28-án volt, és a június 26-án tartott képviselőtestületi ülésen Bohus László főjegyző ismertette Debrecen szabad kir. Város és Hajdú Vármegye Tűzoltó Szövetsége leiratát, melyben Hajdúdorog képviselő-testületének, s ezúton a község lakosságának a verseny sikeres lebonyolítása érdekében hozott anyagi áldozatokért köszönetét fejezi ki. 26 Ezen kívül a parancsnokság Stima Gyula hajdúdorogi tűzoltóparancsnoknak a verseny sikeres lebonyolítása érdekében kifejtett munkájáért jegyzőkönyvileg is köszönetét kifejezte ki. 1928-ban három tűzeset volt a község határában. A belterületen egész évben tűzeset nem volt. Az első tűz gabonacsépléskor esett, mert a tüzes gép szikrafogója hiányzott, és tüzet fogott a gabonaasztag. A cséplőgépben és gabonában 5000 pengő kár keletkezett. A másik tűzeset gyermeki pajkosságból keletkezett, ugyanis a szülők nem vették észre, hogy a kiskorú gyufával játszik. 150 pengő kár keletkezett. 23 U. o. Kjk. 1927. 275. p. 257/1927. sz. 24 U. o. Kjk. 1927. 293-295. p. 281/1927. 25 U. o. Kjk. 1928. 384. p. 59/1928. sz. 26 U.o. Kjk. 415. p. 86/1928. sz. Hajdúdorogi tűzoltóegyleti jkv. 1905-1941. X. 129. 4. 1928. jún. 10.

194 Mónus Imre: A Hajdúdorogi Önkéntes Tűzoltóegylet története A harmadik esetnél gondatlanságból a gyúlékony folyadék lángra lobbant, s 30 pengő kár keletkezett. 27 1929-ben tűzesetek csak a község belterületén voltak. 3 kéménytűz keletkezett öngyulladásból. Bizonyára a falu szegényebb viskóiban még megvoltak a régi deszkakémények, melyek könnyen tüzet fogtak. A ház teteje mind három esetben leégett, az anyagi kár családonként 1500 pengő körül volt. 28 1929-től a 963/1929. sz. BM rendelet értelmében a tűzesetet táviratilag a BM-nek kellett jelenteni: 1./ 10 000 pengőt meghaladó tűzkár esetén és erdőtüzeknél 2./ Olyan tűzesetekről, amelyeknél emberélet is áldozatul esett. 3./ A tűzesetet 48 órán belül jelenteni kell. TŰZESETEK 1930 1935-IG Év Tűzesetek Oka száma 1930 7 Villámcsapás, gyermeki játék, gondatlanság, cséplőgép, lámpa 1931. 6 Öngyulladás, gyújtogatás, gyermeki játék, pipatűz 1932. 4 Villámcsapás, gyermeki játék, patkányok feldöntötték a lámpát 1933. 7 Téglaégető tüze, égő cigaretta, kályhából kipattant szikra 1934. 6 Egérlyuk a kéményben, mozdonyból kipattant szikra, kéménytűz 1935 4 Gondatlanág, rágcsálók járatai a kéményben, a szalma között egy üvegdarab a napon felforrósodott és attól a szalma meggyulladt. A leírt tűzesetek bizonyítják, hogy a tűzoltóság munkája és jelenléte a község életében jelentős.126-3633/1935. kgy. szám alatt a vezetőjegyző az alispán 5423/1935. sz. rendeletét ismertette, melyben elrendeli, hogy a községi előjáróság ez évben a tűzoltóság részére költségvetési kereten belül megfelelő számú egyenruhát szerezzen be. Az 1936. évi költségvetésbe pedig ezen a címen legalább 600 pengőt állítson be. A rendelkezést a testület határozatilag tudomásul vette és megszavazta, melyet a következőkkel indokolt: Az önkéntes tűzoltók ruhája az évek folyamán olyan állapotba került, hogy annak pótlása elkerülhetetlen, s a községre nézve előnyösebb ha az önkéntes tűzoltó testületet látja el ruhával, mintha ruhahiány miatti feloszlás esetén a Belügyminiszter Úr 259867/1928. B.M. 8 rendeletével elrendelt fizetéses tűzoltóságot kellene felállítanunk. 29 1936-ban a betervezett 600 pengőből felhasználásra Bába Pál önkéntes tűzoltó főparancsnok a közgyűléstől 20 db blúz és 30 db sapka beszerzésére kért engedélyt, melyet s elfogadtak, s magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy a közel 40 27 U.o. V. B. 192/j. 2. Nyilvántartás tűzesetekről 1928-1951. 1928. év. 28 U. o. Nyilvántartás tűzesetekről 1929. év. 29 U. o. V. B. 191/a. 9. Kgyjk. 1935-1937. 19-20. p. 126-3633/1935. sz.