A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat középtávú gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási terve (2009-2013)

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat középtávú gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási terve (2009-2013) 2008. november

Készítették: Dr. Györgyi Lajos Péntek Györgyi Közreműködött: Dr. Borbás István Burai Zsuzsanna Bozorádi János Fekete Istvánné Pap Attiláné Szalayné Farkas Julianna Szerkesztő: Péntek Györgyi Olvasható: www.jnszm.hu

3 Tartalom Bevezetés.. 5 I. fejezet 1. A gyermek- és ifjúságvédelem céljai és feladatai általában..... 6 2. A megyei középtávú terv céljai és feladatai..... 6 II. fejezet A gyermek- és fiatalkorúak helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1. A megye társadalmi-gazdasági helyzete... 7 2. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség... 8 3. A veszélyeztetettség kriminológiai összefüggései..... 11 4.Védelembevétel. 13 5. A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség visszaszorítását elősegítő országos programok. 15 III. fejezet A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások... 16 1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálatok. 16 1.2. Óvodai és iskolai gyermekvédelem... 20 2. Gyermekek napközbeni ellátása... 22 3. Gyermekek átmeneti gondozása... 23 4. Célok, feladatok, prioritások a gyermekjóléti alapellátásban... 25 IV. fejezet A gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás helyzete 1. Megyei helyzetkép.. 26 2. A megyei gyermekvédelmi szakellátás SWOT analízise. 30 3. Tendenciák a szakellátásba beutalt gyermekek tekintetében.... 32 4. A nevelőszülői hálózat jellemzői... 34 5. A gyermekotthonok feladatellátása.. 39 5.1. Együttműködés társintézményekkel, egyéb 44 szervezetekkel... 6. Ellátási kötelezettségek várható változása... 44

4 V. fejezet A Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást végző intézmények középtávú feladatai 1. A nevelőszülői hálózattal kapcsolatos feladatok. 46 2. A gyermekotthonokkal kapcsolatos feladatok.. 47 Mellékletek 1. sz. melléklet: A gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó jogszabályok, felhasznált irodalom jegyzéke..... 49 2. sz. melléklet: Gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást nyújtó intézmények férőhelyszámai 2008. novemberben... 50 3.sz. melléklet: A szakellátásba kerülők illetékessége, gyermekvédelmi alapellátás dokumentálása 2008. évi beutalások alapján 52 4. sz. melléklet Nevelőszülők Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2008-ban....... 53 5.sz. melléklet 2008. szeptember 30-án gondozásban lévő gyermekeket beutaló települések... 55 6. sz. melléklet A gyermekvédelmi szakellátásban élők életkor szerinti megoszlása 2008. szeptember 30 56

5 Bevezetés A Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás átfogó áttekintését tartalmazza e terv. Elkészítésekor arra törekedtünk, hogy széles körben gyűjtött adatokra támaszkodva, a gyermekvédelmi szakellátásban közreműködők együttműködésével állítsuk össze azt a középtávú tervet, amely visszatekintve az elmúlt öt év eredményeire és problémáira összegez, és egyben kijelöli az elkövetkező öt év céljait, feladatait. 1997. november 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (a továbbiakban Gyvt.). Első szakellátás-fejlesztési tervünk az 1998-2002 közötti időszakra szólt, majd a 2003-2007 közötti időszakra vonatkozó terv készítésekor már támaszkodni tudtunk az alaptörvény módosításai által meghatározott feladatainkra és az intézményhálózat működtetéséből adódó tapasztalatainkra. A terv elkészítéséhez kérdőívet állítottunk össze intézményeink számára, amely kérdéseket tartalmazott az ellátottakról, a szakdolgozók összetételéről, az elmúlt öt év eredményeiről. Megkérdeztük azt is, melyek a munkájukat nehezítő főbb problémák, és hogyan látják intézményük jövőképét. Megkerestük továbbá az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltségét és a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályát, hogy adataikat, véleményeiket, javaslataikat megismerhessük. Valamennyi tájékoztatást adó szervezetnek köszönjük segítő közreműködését!

6 I. fejezet 1. A gyermek- és ifjúságvédelem céljai és feladatai általában A gyermek- és ifjúságvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, olyan pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatottak biztosítani. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény célja a gyermek- és ifjúságvédelem olyan egységes rendszerének kialakítása, amely garantálja a gyermekek jogainak, érdekeinek érvényesülését egy új, családcentrikus gyermekvédelmi intézmény- és gyámügyi igazgatási rendszer segítségével. 2. A megyei középtávú terv céljai és feladatai 1. Célok 1.1. A megyei gyermek- és ifjúságvédelmi alapellátás jelenlegi helyzetének összefoglaló értékelése, a különböző alapellátási formák kiépültségének áttekintése, a hiányosságok feltárása, a megyei gyermekvédelmi rendszer hatékony működéséhez szükséges feladatok megfogalmazása. 1.2. A megyei gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó középtávú tartalmi fejlesztési, működtetési törekvések megfogalmazása és összehangolása. 2. Feladatok 2.1. A közvetlen személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás gyermekvédelmi rendszerben betöltött szerepének megjelenítése, kiépítésének, jogszerű működésének szorgalmazása. 2.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer különböző szintjein működő szervezetek együttműködésének elősegítése. 2.3. A gyámhivatalok által a szakellátásba utalt gyermekeknek a törvényi előírásoknak egyre inkább megfelelő szakellátás nyújtása. 2.4. A fenntartott intézményrendszerrel komplex, célzott, differenciált, társadalmi beilleszkedést elősegítő gondozás biztosítása. 2.5. A rendelkezésre álló anyagi eszközök tervszerű, ésszerű felhasználása.

7 II. fejezet A gyermek- és fiatalkorúak helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1. A megye társadalmi-gazdasági helyzete Az ország keleti felében található Észak-alföldi régió három megyéje közül a legkisebb Jász-Nagykun-Szolnok megye. 5 582 km²-es területén 2007. január 1-jén 403.622 fő élt, ami az ország népességének 4%-át jelenti. Ez 3.610 fővel kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti adat. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság közel 68%-a városokban él. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7 kistérség, ezeken belül 78 település található (18 város és 60 község). Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az országos átlagnál kicsit jobb, de az Észak-alföldi régió megyéi közül megyénkben a legalacsonyabb ez a szám (13/1.000). Az ezer lakosra jutó halálozás száma kis mértékben haladja meg az országos átlagot, régiónkon belül azonban nálunk legmagasabb ez a szám (13,9/1.000). Mindez az elvándorlással együtt eredményezi a természetes fogyást. A születéskor várható élettartam folyamatosan kitolódik. Jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a születéskor várható élettartam nők esetében 77 év, férfiak esetében 68 év, ugyanakkor az Európai Unió tagállamainak átlagától ez jelentős mértékben elmarad. A relatíve magas megyei elvándorlás nem számszerűsége, hanem a lakosság összetételének kedvezőtlen megváltozása miatt említendő. Az elvándorlók között a magas iskolai végzettségű, fiatal munkavállalók vannak többségben, az idevándorlók életkora magasabb, iskolai végezettsége alacsonyabb. A megye nemzetiségi szempontból viszonylag homogén, egyedül a cigány etnikai kisebbséghez tartozó lakosság aránya számottevő. A 2001. évi népszámlálás során a megyében 11 700 személy, a lakosság nem egészen 3 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Azóta erről adatfelvétel nem készült, azonban vélelmezhető, hogy ez a szám jelentősen elmarad a tényleges adatoktól. Sokan aszerint vállalják cigány származásukat, hogy adott esetben előnyük vagy hátrányuk származik belőle. Arányuk településenként változó, 0-31 % között mozog. Az Észak-alföldi régió az iskolai végzettséget tekintve utolsó a régiók között. Annak ellenére, hogy a lakosság iskolázottsági szintje folyamatosan javul, nem csökken a régió iskolázottsági elmaradása az országon belül. Megyén belül településtípusonként és kistérségenként meglehetősen nagyok a különbségek. A megye fejlettségi szintje egy főre jutó GDP alapján az egyik legkevésbé fejlett megyék közé tartozik (16.). Az országban itt a legalacsonyabb a jövedelmi színvonal, ami a kedvezőtlen keresetek mellett a viszonylag magas munkanélküliséggel, valamint a segélyek és nyugdíjak átlag alatti szintjével függ össze. A foglalkoztatási arány, vagyis a kereső tevékenységet folytatók aránya az össznépességhez képest 47 %-os, a munkanélküliségi ráta 9,6%-os, ami 2 %-kal több mint az országos átlag. 2007. január 1-jén a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 101.014,-Ft volt országosan, 87.245,-Ft a régióban és 86.668,-Ft a megyében.

8 2. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség A veszélyeztetett fiatalok magas aránya és a megye nehéz gazdasági helyzete együttesen nagy kihívást jelent a megye gyermekvédelmi rendszere számára. 2007. december 31-jén összesen 84.742 fő, a lakosság 22 %-a 18 éven aluli a megyében. Ők azok, akik életkoruk alapján a gyermekvédelmi rendszer potenciális alanyai. Hogy közülük hányan kerülnek valóban kapcsolatba a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhivatallal, esetleg valamelyik bentlakásos intézménnyel, az a családi körülményeikkel, szüleik anyagi helyzetével, életvitelével egyaránt összefügg. Térségenként, sőt településtípusonként más jellegű feladatokkal, nehézségekkel kell szembenéznie a gyermekvédelmi rendszernek. Hátrányos helyzetű gyermek és fiatal az, akinek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei jelentősen korlátozottak. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők legtöbbször az alacsony jövedelemi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Amennyiben többféle hátrány jelentkezik a családban, és ebből nem tudnak kiemelkedni akár a folyamatos segítség ellenére sem, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran vezet veszélyeztetettséghez. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdésének 14. pontja 1 a következőképpen fogalmazza meg a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetet: Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek/ tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek 3 éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, illetve az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A hátrányos helyzetben lévő gyermekek számának bemutatására a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, majd 2006. augusztus 31-től új néven folyósított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (még korábban kiegészítő családi pótlékban) részesülők számát használhatjuk fel. Bár a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma csak azt mutatja, akiknél a családban az egy főre jutó jövedelem havonta nem haladja meg a saját jogon járó öregségi nyugdíj legkisebb összegének (2008-ban 28.500,-Ft) 120%-át, illetve egyedülálló szülő tartósan beteg/fogyatékos gyermek ellátása esetében a 130%-át. Ez a hátrányos helyzet egy dimenzióját jeleníti meg, feltételezhető, hogy a hátrányos helyzetben élők köre nagyobb, mint a fenti támogatásban részesülők száma. 1 Megállapította: 2007. évi LXXXVII. törvény 20. (1)

9 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben/gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma (fő) Összes kiskorú száma (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben/gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya az összes kiskorú számához viszonyítva(%) 2001. 2006. 2001. 2006. 2001. 2006. Magyarország 782 523 444 760 2 090 110 1 904 098 37 % 23 % Jász-Nagykun-Szolnok megye 47 691 27 085 90 309 84 959 53 % 32 % A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számarányának csökkenése nem a hátrányos helyzetű gyermekek számának csökkenését jelenti. Az új elnevezésű pénzbeli ellátás jogosultsági feltételei szigorodtak, a korábban jogosultak közül számos veszélyeztetett gyermek után nem jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Míg a hátrányos helyzetet a család alapvető anyagi kondícióinak gyengesége, a fejlődési lehetőségeik hiánya okozza, addig a veszélyeztetettséget a környezet aktív közreműködése váltja ki. Veszélyeztetett gyermek és fiatal az, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők főleg a családra, szűkebb társadalmi környezetre jellemző elhanyagoló nevelés-gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol-, drog-függőség, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. A két fogalom magyarázata közötti legfőbb különbség, hogy míg a hátrányos helyzet egy passzív állapot, addig a veszélyeztetettséget a gondozó környezet váltja ki. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak számának változása Magyarországon: Tárgyév december 31-én a gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 450 000 430 000 410 000 390 000 370 000 350 000 330 000 310 000 290 000 270 000 250 000 230 000 210 000 190 000 170 000 319 258 331 923 305 814 313 255 242 881 174 755 420 158 380 341 298 500 264 981 232 381 249 928 235 673 223 594 225 365 209 800 1990 1991 1992 1993 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Az ábra alapján elmondhatjuk, hogy a Gyvt. megjelenése óta csökken a veszélyeztetett gyermekek száma. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a kiskorúak száma szintén

10 csökkenő tendenciát mutat. Ebből az következik, hogy a veszélyeztetett gyermekek számának csökkenése nem feltétlenül jelenti a probléma jelenlétének mérséklődését. A gyermekjóléti szolgálatok megjelenésének is szerepe lehet a veszélyeztetett kiskorúak számának csökkenésben, mivel ez a fajta személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás egyik fő célja a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése. Ebből a nézőpontból a tevékenységük eredményességét is mutathatja a veszélyeztetettség csökkenése. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a veszélyeztetettség, mint fogalom értelmezése, megítélése a gyakorlatban jelentős változásokon ment át a Gyvt. megjelenése óta. Feltételezhető, hogy az 1997. év kimagasló adata megfelelő definíció hiányában a fogalom széleskörű értelmezését takarta. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma és aránya Magyarországon: 2001. dec. 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma (fő) 249 928 2001. dec. 31-én az összes kiskorú száma (fő) 2 090 110 2001. dec. 31-én a veszélyeztetett kiskorúak aránya 11,96 % 2006. dec. 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma (fő) 209 800 2006. dec. 31-én az összes kiskorú száma (fő) 1 904 098 2006. dec. 31-én a veszélyeztetett kiskorúak aránya 11 % A táblázat bemutatja, hogy Magyarországon 2001-ben a kiskorúak közel 12%-a volt veszélyeztetett, 2006. év végére ez az arány 11 %-ra változott. Ebben az évben minden 10. kiskorú veszélyeztetett, a legtöbben az Észak-alföldi régióban. Ebben a régióban él a veszélyeztetett gyermeket nevelő családok 27%-a, a családokban 64.298 gyermek. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma és aránya megyénkben: Veszélyeztetett kiskorúak száma (fő) Az összes kiskorú száma (fő) Veszélyeztetett kiskorúak aránya (%) 2003. december 31. 14 800 91 022 16% 2004. december 31. 14 508 89 115 16% 2005. december 31. 14 594 88 156 16,5% 2006. december 31. 14 150 85 622 17% 2007. december 31. 14 050 84 742 16,5% A megyében élő veszélyeztetett kiskorúak aránya folyamatosan több mint az országos arány. E rendkívül rossz mutató visszavezethető a megye lakosságának rossz gazdasági, iskolázottsági szintjéhez. Megyénkben is megfigyelhető, hogy évről-évre minimális mértékben csökken a veszélyeztetett gyermekek abszolút száma. A veszélyeztetettség aránya azonban stagnál és továbbra is magas szinten (16-17%) jellemzi a csökkenő létszámú gyermekés fiatalkorú populációt.

11 A veszélyeztetettség okainak 2006. decemberi sorrendje megyénkben megegyezik az országos sorrenddel: A veszélyeztetettség okainak sorrendje Jász-Nagykun-Szolnok megyében Veszélyeztetett gyermekek száma (fő) Megoszlás (%) 1. Anyagi ok 9 318 66% 2. Környezeti ok 3 102 22% 3. Magatartási ok 1 380 10% 4. Egészségi ok 350 2% Összesen 14 150 100 % A gyermekekhez kapcsolódó különböző pénzbeli (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) és természetbeni támogatások nem hozták meg a várt eredményeket: továbbra is vezető okként jelenik meg az anyagi okokból való veszélyeztetettség, mely gyakran társul a szülők elhanyagoló nevelésével, alkoholizálásával. A szülő munkanélkülivé válása szorosan összefügg a gyermekek veszélyeztetettségének kialakulásával. A munka és a havi jövedelem elvesztésével adósságspirálba kerül a család és az uzsorakamatos kölcsön-rendszerbe kerülés hatására előbb-utóbb hajléktalanná válnak. A kormány 2008. október végén elfogadta az Út a munkához programot, melynek célja a rendszeres szociális segélyből élő, de munkára alkalmas emberek segítése abban, hogy találjanak és vállaljanak legálisan munkát, családjuk megélhetését elsősorban munkabérből fedezzék. 3. A veszélyeztetettség kriminológiai összefüggései A veszélyeztetett gyermekek között arányaiban több szabálysértő, bűnelkövető, iskolakerülő, szökésben lévő, továbbá bűncselekmény sértettje van, mint a nem veszélyeztetett, kiegyensúlyozott családi légkörben nevelkedő gyermekek között. 2007-ben a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma 1.493 volt, ami az összes ismertté vált bűncselekmény 10%-a. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiskorúak leginkább vagyon elleni bűncselekmények elkövetőivé váltak, melynek túlnyomó többsége a kis kárértékkel járó lopás. Az elkövetett bűncselekmények számának alakulását megyénkben a következő táblázat mutatja be: 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma 18 év alattiak által elkövetett bűncselekmények száma összesen 257 349 268 226 179 253 252 284 317 336 1 384 1 008 1 052 983 1 119 611 661 656 573 612 1 641 1 357 1 320 1 209 1 298 864 913 940 890 948

12 A kiskorú bűnelkövetők száma és ezen belül a gyermekkorú elkövetők száma évrőlévre növekszik. Jelenleg országos összehasonlításban megyénk a 2. helyen áll a gyermekkorú bűnelkövetők vonatkozásában. Az elkövetők a bűncselekmények okait az anyagi haszonszerzés és a kaland keresésében látják, objektív nézőpontból a deviáns és prekriminált helyzet együttesen hívja ezt elő. A vagyon elleni bűncselekményeket elsősorban a hátrányos helyzetű családokban élő fiatalok követik el. E marginalizálódott családok gyermekei sajnos számos esetben maguk is családfenntartók. Az elkövetés tárgyai túlnyomórészt: mobiltelefon, kerékpár, MP3 lejátszó, színesfém, gépkocsi, illetve készpénz. A vagyon elleni bűncselekményeknél egyre gyakrabban jelenik meg mind a dolog, mind a személy elleni erőszak; a csoportos elkövetés és gyakran egy felnőtt jelenléte is. A kiskorúak kriminalitásában sértetti és elkövetői oldalon egyaránt fontos tényező a sértett és az elkövető kapcsolatának vizsgálata. A gyermekkorú elkövetők a vizsgált időszakban elsősorban idegenek sérelmére követtek el bűncselekményt. Viszont emelkedett az iskolatársak, ismerősök sérelmére elkövetett jogsértések száma. 14 év alatti szabálysértést elkövetők száma 14-18 éves szabálysértést elkövetők száma 14 év alatti bűncselekményt elkövetők száma 14-18 éves bűncselekményt elkövetők száma 2006 év 86 124 86 115 2007 év 182 179 91 252 A táblázat jól szemlélteti, hogy megyénkben hogyan növekedett a bűnelkövető és szabálysértő fiatalkorúak száma. A szabálysértés jelentős része még nem jelzi a bűnözői karrier kiépítésének állomását. Jellemző, hogy csoportosan felelőtlenül kalandot keresnek a fiatalok, nincsenek igazán tisztába tettük törvényi következményeivel. Megyénk kábítószer-bűnözés, illetve kábítószer-fogyasztás szempontjából a közepesen fertőzött megyék közé tartozik. A tapasztalatok szerint a 18 év alatti korosztály elsősorban csak kábítószer-fogyasztó, a kereskedelembe még nem kapcsolódik be. A kábítószer-fogyasztás a bűncselekmények végrehajtásában nem jellemző. A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 2007-ben 689 volt. Ez a szám a 2000. év 440-es esetszáma óta folyamatosan emelkedik. Az adatokat megfigyelve jelentősége van a sértett életkorának, nemének. 0-6 éves korú gyermekeknél személy elleni, valamint nemi erkölcs elleni, és közlekedési bűncselekményeket követnek el (újszülött megölése, súlyos testi sértés, szexuális abúzus). Életkoruk növekedésével, az iskolába kerülést követően jelennek meg a sérelmükre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények, továbbá fiatalkorúaknál az emberkereskedelem, prostitúció.

13 A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiskorúak szökéseire vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szemlélteti. Családból szökött Gyermekotthonból, lakásotthonból, nevelőszülőtől szökött Összes szökött kiskorú száma 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 141 136 158 108 85 50 78 23 86 94 172 174 219 233 344 221 235 104 203 198 313 310 377 341 429 271 313 127 289 292 A 2002 évi 429 szökés szám óta csökkenés tapasztalható a szökések számában, bár az utóbbi 2 év enyhe emelkedést mutat. A gyermekkorúak többnyire a családtagjaikhoz mennek, a fiatalkorúak rokonoknál, barátoknál tartózkodnak eltűnésük ideje alatt. Eközben létfenntartásukat sok esetben vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséből biztosítják, bár meghallgatásuk során erre vonatkozó adatokat nem hoztak a rendőrség tudomására. A családból eltűnt kiskorúak felkutatása többnyire gyorsabban vezet eredményre, mert a szülők általában sokkal több és pontosabb információval rendelkeznek gyermekük kapcsolatairól, szokásairól. Az otthonról való szökések közvetlen kiváltó oka leggyakrabban a rossz iskolai eredmények miatti felelősségre vonástól való félelem, a szülői konfliktusok, a rendezetlen, dezorganizált környezetből való menekülés, esetenként kalandvágy. A kiskorúak eltűnésével kapcsolatos feladatok elvégzése (felkutatás, gondozási helyre szállítás) jelentős terhet ró a rendőrségre. Tekintettel arra, hogy a veszélyeztetett helyzet kialakulását több ok válthatja ki, s ezek gyakran egyszerre vannak jelen a család életében, ezért több szakma részvételét indokolja a megoldás érdekében végzett egyéni esetkezelés, családgondozás, segítségés információnyújtás. 4. Védelembe vétel A védelembe vétel, mint következmény, szorosan kapcsolódik a veszélyeztetettséghez. Hatósági eljárás keretében a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a kiskorút, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Védelembe vételre kerülhet sor akkor is, ha a fiatalkorú szabálysértést követett el, vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. A gyermek gondozásának folyamatos segítése, ellátásának megszervezése, valamint a szülői támogatás biztosítása érdekében a jegyző erre a feladatra a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját jelöli ki. Szükség esetén a jegyző kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, keressen fel gyermekével együtt családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, részére magatartási szabályokat állapít meg, intézkedik a veszélyeztető körülmények megszüntetéséről.

14 A gyermekek védelembe vétele a legtöbb esetben a szülő, a család életvitelének, magatartásának, gondozási tevékenységének következménye. A gyermeknek felróható magatartási okból való védelembe vétele szabálysértés, csavargás, iskolakerülés esetében történhet. Védelembe vett kiskorúak számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Időpont: Védelembe vett kiskorúak száma (fő) Veszélyeztetett kiskorúak száma (fő) A védelembe vett kiskorúak aránya a veszélyeztetett kiskorúakhoz képest (%) 1998. december 31. 606 21 645 2,8 % 1999. december 31. 474 18 566 2.6 % 2000. december 31. 560 18 899 3,0 % 2001. december 31. 723 16 242 4,4 % 2002. december 31. 865 15 299 5,6 % 2003. december 31. 907 14 800 6,1 % 2004. december 31. 918 14 508 6,2 % 2005. december 31. 920 14 594 6,3 % 2006. december 31. 936 14 150 6,4 % 2007. december 31. 986 14 050 7 % A fenti adatok alapján elmondhatjuk, hogy a védelembe vétel arányaiban és számában egyaránt nőtt az utóbbi években. Ez a negatív tendencia azt is mutatja, hogy sajnos egyre több család életébe kell beavatkoznia a hatóságnak, ugyanakkor a hatóság problémával kapcsolatos fokozódó érzékenységét, differenciált látásmódját, felelősségvállalását, preventív szerepvállalását is jelenti. Az előző középtávú szakellátási feladatterv készítésekor a szakellátásba utalt gyermekek elhelyezését megelőző döntés-előkészítő folyamatban probléma volt, hogy a beutalt gyermek nem rendelkeztek anamnézissel, nem voltak az elhelyezését segítő, családi környezetet felmérő alapdokumentumok, sokszor még védelembe vétel esetén sem. Mára a helyzet némileg változott. A szükséges dokumentumokat megküldi a gyermekvédelmi alapellátást végző intézmény, jobb kapcsolat alakult ki a gyermekvédelmi alap- és szakellátó intézmények között.

15 5. A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség visszaszorítását elősegítő országos programok A gyermekszegénység, és az ezzel összefüggő esélyegyenlőtlenség csökkentése, megszűntetése össztársadalmi érdek. Ennek érdekében született a 47/2007.(V.31) számú OGY határozat Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032. A stratégia célja, hogy egy generáció alatt jelentősen csökkentse a gyermekszegénységet, a ma sorsdöntő regionális, etnikai egyenlőtlenségeket, és a szélsőséges kirekesztést felszámolja, átalakítsa azokat a mechanizmusokat, amelyek ma újratermelik a szegénységet. A stratégia a következő fejlesztési területeken valósul meg: Foglalkoztatás, munkerő-piaci helyzet javítása. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások. Lakhatás minőségének és biztonságának javítása. Képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások fejlesztése. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése. A stratégia számos céljának megvalósulását segíti a 2005-ben elkészült Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program is. A Biztos Kezdet program is a gyermekszegénységet és társadalmi kirekesztettséget kívánja visszaszorítani. Esélyteremtő, hatása abban rejlik, hogy egyrészt biztosítja, összehangolja a 0-6 éves korosztály ellátásához szükséges szolgáltatásokat, beilleszti azokat a helyben elérhető ellátások rendszerébe, másrészt olyan helyi közösségeket épít, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez. A program lényege nem feltétlenül többletszolgáltatást jelent, hanem sokkal inkább a meglévők hatékonyabb szervezését, együttműködését. Nem teremt párhuzamos ellátó rendszert, hanem ellátási, együttműködési filozófia. Természetesen ezen program keretében számos új szolgáltatás képes ráépülni a meglévőkre, illetve fejlesztőleg hat a meglévő ellátások kihasználtságára, ismertségére. Megyénkben a következő települések kapcsolódtak be a programba: Jánoshida, Jászladány, Karcag, Kunhegyes, Öcsöd, Szolnok, Tiszapüspöki. Mivel a program nem feltétlenül jár beruházási költségekkel, indokolt lenne megyénkben minél több települési önkormányzatnak bekapcsolódnia ebbe a programba.

16 III. fejezet A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások 1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálatok A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése, valamint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése. Olyan személyes szolgáltatást kell biztosítani, amelynek fókuszában a gyermek érdeke áll, ugyanakkor kiterjed a családtagokra is, mert a problémák megoldásában alapvető a feladatuk. A törvényalkotók és a társadalom nagy felelősséget és terhet rónak a gyermekjóléti szolgálatok szakembereire, mert olyan problémákat kell megoldaniuk, amit a társadalompolitika sem tud eredményesen kezelni. A gyermekjóléti szolgáltatás minden településnek kötelező feladata. Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelenleg Jászszentandrás és Szelevény települések önkormányzatai nem működtetnek gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzését az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége és a Módszertani Gyermekjóléti Központ végzi. A legtöbb esetben a jelzőrendszer 2 irányítja a családokat a szolgálathoz. Sajnos az önkéntes kapcsolatfelvételek száma jóval alatta marad az együttműködésre kötelezettek és a hatóság által küldött személyek számának. A jelzőrendszer hatékonysága, ha lassan is de egyre eredményesebb. 4.900 jelzés érkezett a szolgálatok felé, ebből a közoktatási intézmények jeleztek 2.298 esetben. Örvendetes, hogy a rendőrség jelzései egyre kisebb arányban érkeznek a szolgálatokhoz, ami nem azt jelenti, hogy a rendőrség nem látja el feladatait, hanem inkább a jelzőrendszer többi tagja igyekszik a korábbiakhoz képest eleget tenni jelentési feladatának. A jegyzői gyámhatóság 917 jelentése még mindig magasnak mondható, de betudható annak is, hogy kistelepülésen a jól ismert segítő gyámügyes munkatársat keresik fel. A gyermekjóléti szolgálatok működése eredményesnek tekinthető, ha a családgondozás mellett összefogják a településen gyermekvédelemben tevékenykedők munkáját, elősegítik az ügyben érintettek információcseréjét, munkamegosztását. Ezt az igazán hatékony működést legtöbbször a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya akadályozza meg megyénkben. 2 Jelzőrendszer: a gyermekjóléti szolgálat koordinálásával működtetett munkacsoport, melynek tagjai a gyermekek veszélyeztetettségét közvetlenül érzékelő iskolák, óvodák, civil szervezetek munkatársai, védőnők és egyéb szakemberek.

17 A gyermekjóléti szolgálatok munkatársai rendszeres kapcsolatot tartottak a gyermekvédelem területén dolgozó munkatársakkal, így a probléma időben került látókörükbe, melynek megoldását általában nem a kiskorúak védelembe vétele jelentette. A gyermekjóléti szolgálatok majd 11.000 új gyermeket gondoztak a múlt évben, ebből az óriási esetszámból a jelzőrendszer által több mint háromezer kezdeményezés érkezett. Szülővel közösen 1.674-en keresték fel a szolgálatokat, ez az arány (15%) még mindig nagyon kevés, alig több, mint az együttműködésekre kötelezettek száma (1.525). A jövőre nézve bíztató, hogy 616 gyermek gondolta úgy, hogy önként felkeresi a szolgálatokat. Ez egyrészt azt mutatja, hogy ismerik, tudják az elérhetőséget, másrészt bizalmat fejez ki, mert tudjuk, hogy a gyermek súlyos megfontolás után osztja csak meg gondjait idegenekkel. Mindazonáltal a legtöbb kezdeményezést még mindig maga a szolgálat indítja el. A gyermekjóléti szolgálatok által kezelt problémák regisztrált száma 34.910 volt. Legtöbbször megjelenő probléma az anyagi helyzet (10.717) (31%). Szintén elfogadhatatlanul magas (7.882) a gyermeknevelési problémák száma (23%). A családon belüli bántalmazás 1,3%-os aránya nem tekinthető magasnak, de tudjuk, óriási a látencia. A családi konfliktusok (32,9%) miatt sokan fordultak a szolgálatokhoz. Mindez túlmutat a gyermekvédelmen. Minden családnál mások a tényezők, de általában sok idő kell, míg a probléma a segítő szolgálathoz megérkezik. Addig a gyermek szemtanúja a konfliktusoknak, érzelmileg veszélyeztetett. Emellett jelentős a szülői elhanyagolás 1.774, és a család életvitele (5.681) miatti problémák száma. Ez rejti a legnagyobb gondokat. Kialakult és folyamatosan termeli, sokszorozza magát egy olyan jellemezően munkanélküli réteg, akik sem magukkal, sem gyermekeikkel nem törődnek. Ezen marginalizálódott csoportok nagy eséllyel indítják a bűnözési karriert az ismert kisebb szabálysértésektől a csoportosan elkövetett bűncselekmények felé. A munka eredményessége érdekében egy jól működő személyes kapcsolat kiépítése szükséges. Kevésbé volt eredményes a családgondozás azoknál a családoknál, ahol a családgondozó látogatásait zaklatásnak vették, vagy olyan esetekben, ahol a kiskorú által elkövetett bűncselekménynél, vagy szabálysértésnél a szülő valamely formában partner volt. Ezeknél a családoknál nem érte el a célját az a megoldás sem, hogy a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában kapják meg (pénzbeli támogatáshoz ragaszkodtak).

18 Gyermekvédelmi gondoskodás 2007. Védelembe vétel; 986 Alapellátásban részesüt; 3554 Alapellátásban részesüt Védelembe vétel A prevenciós munka másik igen fontos eleme a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a gyermekvédelemben érintett szervezetek, intézmények programjainak összehangolása, amelyre a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet igen nagy hangsúlyt fektet. E szerint a gyermekek számára olyan szabadidős programokat kell szervezni, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve azok megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna. A gyermekjóléti szolgálatok számos alkalommal kezdeményezik a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények szervezzenek ilyen programokat és ezekről nyilvántartást is vezetnek. A települések jelentős része igen gazdag, változatos szabadidős programokról számolt be. Összesen 2.359 program valósult meg 2007-ben. Bár az önállóan szervezett programok száma még alacsony, a gyermekjóléti szolgáltatók egyre inkább bekapcsolódnak a közoktatási intézmények, illetve egyéb ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek munkájába, mind több rendezvény zajlik közös szervezésben. A szabadidős programok legnagyobb részét még mindig a közoktatási intézmények szervezik, ám ezek nagy része csak hétköznapokon, délután 16 óráig biztosít a gyermekek számára hasznos elfoglaltságot. Az esti és a hétvégi időszakban nagyon sok a csellengő fiatal. Problémaként jelezték a szolgálatok, hogy éppen a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett fiatalok maradnak ki a programokból, kevés olyan szervezés valósul meg, mely kifejezetten ezt a csoportot célozza. Tény azonban, hogy még mindig akad olyan település, ahol semmilyen szabadidős, illetve prevenciós program nincs a gyermekek számára. A jövőben fontos feladat annak szorgalmazása, hogy célzottan a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett, illetve a bűnelkövető fiatalok számára szervezett programok is megvalósuljanak, melyek számottevően hozzájárulnak a környezeti ártalmak hatásainak enyhítéséhez.

19 A gyermekjóléti szolgálatok által készített a családgondozás, illetve a védelembevétel eredményességéről szóló beszámolókban kiemelésre került a család szerepének fontossága. Azon gyermekek és fiatalok esetében, ahol a szülők társadalmilag elfogadott értékrendszert közvetítenek, ahol a család betölti szocializációs funkcióját, az alapellátás keretében végzett családgondozás is eredményre vezet. Abban az esetben, ha a hatóságok és szolgáltatók részéről túl későn érkezik a segítség és a veszélyeztető körülmények halmozottan jelentkeznek, az esetek nagy részében a védelembe vétel sem hatékony. A tapasztalatok szerint elsősorban a sok problémával küzdő, halmozottan hátrányos helyzetű családokkal kapcsolatban alakulnak ki elhúzódó, esetenként évekig fennálló gondozási folyamatok. Ezen családok esetében a családgondozás ellenére is folyamatosan újabb gondok jelentkeznek, melyek megoldásához a gyermekjóléti szolgálat eszközrendszere és esetenként a védelembe vételben rejlő lehetőségek nem elégségesek. A családgondozó és a család mozgásterét az adott településen nagymértékben korlátozhatja a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások hiánya családterápia, pszichológus, a gyermek értelmi- és egészségi állapotának megfelelő iskolai elhelyezés, helyettes szülői szolgáltatás, házi gyermekfelügyelet, megfelelő lakhatás, munkahely. Nagyon komoly problémákat vet fel a pszichológus szakemberek szinte teljes hiánya. A települések nagy részén nem készül felmérés a gyermekek életkörülményeiről és szociális helyzetéről, nincs szociális térkép, mely segítene a szükségletek meghatározásában. Alapvető változások történtek 2007. évben, a megye nagy részében megalakultak a kistérségi, mikro-térségi gyermekjóléti szolgálatok, amelyek szakmai működése várhatóan magasabb minőségű lesz. A közszolgáltatásokhoz való hozzájutást remélhetőleg jobban elősegítik, így több esélyt teremtenek a hátrányos helyzetű településeken élőknek is. A kialakult szervezetekkel szükséges egy személyes kapcsolaton alapuló együttműködést kialakítani, mert ez szolgálná a hatékony és eredményes munkavégzést. Azok a települések, ahol a különböző társadalmi szervezetek, a munkaügyi központok kirendeltségei, könyvtárak, művelődési házak hatékonyan együttműködnek a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, több sikert könyvelhetnek el a megelőzés és a kezelés területén. Az esetmegbeszélések számának emelkedése valószínűsíti a problémák közös megoldását, gyakorlati levezetését. A megoldások így közel kerülhetnek a jelzőrendszer nem közvetlenül érintett tagjai számára is. Az esetmegbeszélések, esetkonferenciák gyakoriságának és színvonalának emelése szükséges a hatékonyabb védelmi rendszer kiépítésében.

20 Esetmegbeszélés 2007. évben (összesen: 788 eset) 110 71 548 59 gyermekkorú elkövető ügyében családon belüli erőszak ügyében fiatalkorú bűnelkövető ügyében egyéb esetekben Esetmegbeszélések 100 44 gyermekkorú szabálysértő ügyében fiatalkorú szabálysértő ügyében Megyénkben reményeink szerint mielőbb kialakul az az intézményi struktúra, amely képes hatékonyabban ellátni az alapfeladatokat. 1.2 Óvodai és iskolai gyermekvédelem A korai prevencióban betöltött szerepe miatt szükséges megemlíteni a 3-6 éves korosztály számára fontos óvodai gyermekvédelmi munkát. Azok a gyermekek, akik nem részesülnek napközbeni ellátásban, nem járnak bölcsödébe, óvodába, kizárólag a védőnői és gyermekorvosi, azaz gyermekegészségügyi ellátással kerülnek kapcsolatba. A szülők ezeken a településeken nem kapnak megfelelő segítséget gondozási, nevelési, életviteli problémáik megoldásában, rosszabb eséllyel válnak a munkaerőpiac részévé. Gyermekeik fejlődési elmaradásai sok esetben nem derülnek ki az iskola kapujáig, de ellenkező esetben sem hozzáférhető számukra gyermekeik korai fejlesztése, fejlesztőpedagógiai ellátása. Különösen nagy hátrányt jelent ez a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve családjaik számára.