A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265 Telefon: (06 94) 520 400 Fax: (06 94) 505 747
2 GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA 1 A megye gazdaságában részben a kedvező földrajzi fekvésből adódóan - meghatározó szerepe van a multinacionális cégeknek, a magas külföldi tőkearánynak és az exporthányadnak. A gazdasági átalakulást követően jelentős külföldi tőke áramlott a térségbe, amely elsősorban az iparban, ezen belül a gépiparban eszközölt számottevő befektetéseket. A gazdasági fejlődés motorja jelenleg is - a külföldi működő tőkét leginkább vonzani képes - gépipar, aminek következtében országosan Vas megyében az egyik legnagyobb az ágazat termelése. Az 1 főre jutó GDP értéke tekintetében a megye az elmúlt években az országos átlag fölött teljesített, amelyben az iparnak meghatározó szerepe volt: a megyében az ipar GDP-ből való részesedése megközelíti a 40%-ot, szemben az országos mintegy 30%-kal. Az ipar teljesítménye elsősorban az erőteljes exportorientációnak köszönhető, amely napjainkban a megyébe települt külföldi vállalkozások mellett, részben a hazai cégeket is jellemzi. Az elmúlt években éven belül ugyan hullámzóan alakult az ipar kibocsátása, de az év egészét tekintve a termelési érték 2012-ben 3,8%-kal, 2013-ban 5,9%-kal emelkedett az előző évhez képest. 2014. során előállított termelési érték, elsősorban a járműipari export dinamikus növekedésének köszönhetően, az országos átlagnál (7,8%) nagyobb ütemben nőtt, összességében 13,8%-kal haladta meg az egy esztendővel korábbit. Az ipar jelentőségét jól mutatja az egy lakosra jutó termelési érték (4 149 ezer Ft) nagyságrendje, amely 1,6-szerese az országos átlagnak és a megyék között a negyedik legmagasabb. A Vas megyei építőipari vállalkozások 2014-ben 21,8%-kal több értéket állítottak elő, mint az előző évben. A növekedés üteme 3%-ponttal meghaladta az országost. 2014. év során csökkent a megyében a beruházási aktivitás. A teljesítések összege a magas bázis miatt nem érte el az előző évit. A megyei székhelyű, legalább öt alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek összesen 97 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, 13 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2013-ban. Az egy lakosra jutó beruházás értéke ugyan nem éri el az országos átlagot, de a területi sorban így is az 5. legmagasabb. A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET 2 A megye gazdaságának szerkezete visszatükröződik a foglalkoztatási struktúra alakulásában is: magas, tartósan 40% fölötti az iparban alkalmazottak aránya. Vas megye az ország egyik legiparosodottabb térségének számít, az ipar szerepe a foglalkoztatásban mintegy 15%-ponttal magasabb, mint az országos átlag. 1 Forrás: KSH 2 Forrás: KSH
3 A piaci folyamatok és a foglalkoztatáspolitikai intézkedések együttes hatásaként a megye munkaerőpiacán 2014. évben kedvező folyamatok zajlottak. Tovább javult a népesség gazdasági aktivitása: a KSH felmérése szerint a 15-74 éves népességnek 60,8%-a volt jelen a munkaerő-piacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként, amely az országosnál 2,1%-ponttal magasabb. A korábbi időszakoknál számottevően kedvezőbb az aktívak összetétele is: a foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké pedig jelentősen csökkent, így a foglalkoztatási ráta 58,6%-ra emelkedett, 4,5%-kal meghaladva az országos átlagot. A kiemelkedő foglalkoztatási mutatók alacsony munkanélküliséggel párosulnak (3,6%) a KSH felmérése alapján. A KSH munkaerő-felmérésének adatai Megnevezés 2013.év 2014.év Változás, ezer fő (%-pont) Foglalkoztatottak (ezer fő) 108,9 116,9 8,0 Munkanélküliek (ezer fő) 8,8 4,4-4,4 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 117,7 121,3 3,6 Gazdaságilag inaktívak ( ezer fő) 82,5 78,1-4,4 15-74 éves népesség (ezer fő) 200,2 199,4-0,8 Aktivitási arány, % 58,8 60,8 2,0 Foglalkoztatási ráta, % 54,4 58,6 4,2 Munkanélküliségi ráta, % 7,5 3,6-3,9 A MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA A REGISZTER ALAPÚ NYILVÁNTARTÁS ALAPJÁN Vas megyét hosszú évek óta az egyik legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségek között tartják nyilván, mivel megyénkben az egyik legalacsonyabb az álláskeresési ráta. A területi rangsorban - Győr- Moson-Sopron megye és a főváros után - Vas megyében volt a harmadik legalacsonyabb az álláskeresési ráta, amely havonta átlagosan 5,2% volt, az előző évinél 1,7%-ponttal alacsonyabb. A regiszter alapú nyilvántartás szerint az év eleji enyhe növekedést követően áprilisig számottevően csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A május havi jelentős emelkedés, majd a június havi erőteljes csökkenés döntően a közfoglalkoztatási programok működésének az eredménye. A program április végi befejeződését követően a projekt résztvevőinek csak egy része tudott azonnal bekapcsolódni a nyári közfoglalkoztatásba, a többiek átmenetileg álláskeresővé váltak májusban. A nyári közfoglalkoztatás júniusi indulása ismét nagy számban biztosított elhelyezkedési lehetőséget az álláskeresők számára, így abban a hónapban számottevő csökkenés volt tapasztalható. A kiugrást követően októberig hónapról hónapra mérsékelten fogyott a regisztrált álláskeresők száma. A csökkenő tendenciának novemberben ismét a közfoglalkoztatási programok egy részének a befejeződése vetett véget. A regisztrált álláskeresők 2014. évi hektikus alakulása ellenére az év minden hónapjában alacsonyabban alakult a számuk, mint az előző évben.2014-ben havonta átlagosan 6 021 fő munkát kereső szerepelt a kirendeltségek nyilvántartásában, 28,4%-kal kevesebb, mint 2013-ban.
4 Összességében megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők számának az éven belüli alakulását az elsődleges munkaerő-piaci kereslet mellett a közfoglalkoztatás döntően meghatározta. A megye valamennyi kirendeltségén kevesebb álláskeresőt regisztráltak az év során, mint az előző esztendőben. A csökkenés üteme azonban térségenként eltérően alakult. A megyei átlagnál (28,4%) Szentgotthárd, Celldömölk és a Sárvár térségében fogyott erőteljesebb a nyilvántartott munkát keresők száma, az utóbbi két körzetben a változás üteme meghaladta a 30%-ot is. A többi négy körzetben 24-27% között mozgott a csökkenés mértéke. TÉRSÉGI KÜLÖNBSÉGEK A MEGYE MUNKAERŐ-PIACÁN A térségen belül jelentős különbségek vannak az egyes körzetek között annak ellenére, hogy 2014-ben döntően a foglalkoztatáspolitikai döntések következtében, amelyek a közfoglalkoztatási programokat a hátrányosabb helyzetű térségekben nagyobb volumenben működtették a különbségek mérséklődtek a korábbi esztendőkhöz képest. Az elmúlt években Szentgotthárd és Vasvár térségében volt legmagasabb az álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. Mára csak Vasvár térségében kiugróan magas a mutató értéke, annak ellenére, hogy itt csökkent a munkanélküliség szintje legerőteljesebben az előző évhez képest. A nagy ütemű csökkenésnek köszönhetően a térség mutatójának megyei átlagtól való eltérése jelentősen mérséklődött a korábbi évekhez képest. Szombathely és Kőszeg térségében volt a legkedvezőbb a munkaerő-piaci helyzet 2014-ben. Ezekben a körzetekben 5% alatt maradt a mutató havi átlagos értéke. Emellett Sárvár vonzáskörzetének a munkaerő-piaci helyzete is kedvezőbb némileg a megyei átlagnál. Ellenben Szentgotthárd és Körmend térségének álláskeresési rátája 0,4-0,5%-ponttal meghaladta a megyei 5,2%-os átlagot. A Celldömölki kirendeltség területén a 2,6%-pontos javulás ellenére 1,5%-ponttal magasabb a relatív mutató éréke a megyei rátánál.
AZ ÁLLÁSKERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA A HAVI ÁTLAGLÉTSZÁM ALAPJÁN 5
6 Erőteljes, 30% körüli csökkenést mutatnak az adatok mind a regisztrált álláskereső férfiak mind a nők körében. A nők csökkenési üteme kissé meghaladta a férfiakét, éves szinten kissé több férfi szerepelt az álláskeresők között, mint nő. A férfiak az éven belüli szezonális foglalkoztatás hatásainak jobban ki vannak téve, mint a nők, mivel nagyobb arányban dolgoznak azokban az ágazatokban, amelyeket a szezonalitás erőteljesen érint. Az utóbbi években azonban a közfoglalkoztatás felülírta a korábbi évekre jellemző trendeket, mivel ezekben az évről-évre nagyobb létszámot érintő közfoglalkoztatási programokban a férfiak vannak többségben. 2014-ben éves átlagban az álláskeresők 17,8%-a tartozott a 25 évesnél fiatalabb korcsoportba, 53,5%-a tartozott 26-50 évesek közé, az 50 évnél idősebbek aránya 28,7%-ot tett ki. Az álláskeresők korcsoportok szerinti száma és összetétele is módosult az előző évhez képest. Legnagyobb ütemű csökkenést a fiatalok körében mutatnak az adatok, a 26-50 éves korosztály körében is nagyobb volt a fogyás az átlagosnál, ellenben az 50 éven felüliek körében volt a mérséklődés üteme a legkisebb, habár a csökkenés mértéke ebben a körben is meghaladta a 20%-ot. Az eltérő csökkenési ütem megváltoztatta az összetételt: az 50 évnél fiatalabbak aránya 2,8%-ponttal csökkent, az idősebbeké ugyanennyivel növekedett. Az idősebb korosztály regisztrált álláskeresőkön belüli aránynövekedésének az is oka lehet, hogy a nyugdíjkorhatár növekedése miatt egyre nagyobb részük kénytelen aktív maradni (akár álláskeresőként is) a munkaerő-piacon. Az 50 év felettiek elhelyezkedési problémáit jól jelzi, hogy a körükben lényegesen magasabb a tartós álláskeresők aránya. Az összes álláskeresők 23,6%-a nem talált már egy éve munkát, az 50 év felettiek körében ez az arány 42,1% volt. A nyilvántartásban szereplő személyek iskolai végzettség szerinti struktúrája érdemben nem változott az előző évhez képest, mivel az egyes csoportokban bekövetkezett csökkenés közel hasonló ütemű volt. 2013. évihez hasonlóan a regisztrált álláskeresők között legtöbben (35,5%) legfeljebb 8 általános iskolával rendelkeztek. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya némileg meghaladta a 30%- ot. Szakközépiskolába, technikumba, gimnáziumba a regisztrált álláskeresők mintegy 28%-a járt, a diplomások aránya 6% körül mozgott. Az utóbbiak száma csökkent legnagyobb ütemben az előző évhez képest. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételében jelentős területi különbségek vannak. A kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű térségekben (Celldömölk, Vasvár) a megyei átlagnál lényegesen magasabb az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az előbbi térségben eléri a 40%-ot, az utóbbiban pedig némileg meg is haladja az 50%-ot. Ugyanez az arány a legalacsonyabb rátával jellemzett Szombathelyi térségben alig haladja meg a 30%-ot. Ezzel szemben a diplomások aránya a legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségekben a legmagasabb: Szombathelyen 9% és Kőszegen is erősen megközelíti a megyei átlagot (6,2%).
7 2014-ben havonta átlagosan 1301-en kaptak álláskeresési járadékot vagy segélyt. Az álláskeresési ellátásra jogosultak száma 13,9%-kal mérséklődött. 2014-ben havonta átlagosan 1268-an voltak jogosultak foglalkoztatás helyettesítő támogatásra, 37,6%-kal kevesebben, mint előző évben és közel annyian, mint akik álláskeresési ellátásra voltak jogosultak. A körükben megvalósult jelentős csökkenés annak volt köszönhető, hogy a közfoglalkoztatási programokba bevont álláskeresőknek jelentős részét tették ki azok, akik korábban foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesültek. Az ellátatlanok száma 29%-kal 3451 főre csökkent, amelyben szintén jelentős szerepet játszottak a közfoglalkoztatási programok. A különböző ütemű változások némileg átstrukturálták a regisztrált álláskeresők ellátás szerinti összetételét: 2014-ben a regisztráltak közel 60%-a nem volt jogosult semmilyen ellátásra, mintegy 21% részesült foglalkoztatás helyettesítő támogatásban és közel 22% álláskeresési járadékban/segélyben. A tartósan álláskeresők száma hónapról hónapra csökkent. Az év első felében valamivel nagyobb volt a csökkenés üteme, mint a II. félévben. 2014 január és december között összesen 485 fővel fogyott a tartós munkanélküliek száma. Havonta átlagosan 1430 álláskereső keresett már legalább 1 éve munkát, amely 26,3%-kal volt kevesebb az előző évinél. A csökkenésben szerepet játszott, hogy a közfoglalkoztatási programok munkalehetőséget nyújtanak a hosszabb ideje munkát keresőknek is.
8 Az elmúlt évihez képest 2014-ben megyei szinten 2,6%-ponttal alacsonyabban alakult a tartósan állást keresők aránya. A térségek közül négyben emelkedett a hosszabb ideje munkát keresők aránya és jellemzően azokban, ahol korábban alacsonyabb volt és azokon a területeken csökkent, ahol magasabb volt korábban a hányaduk a megyében, így a térségek közötti különbség e tekintetben csökkent. Celldömölk, Sárvár és Szombathely térségében megyei átlagnál magasabb, Kőszeg vonzáskörzetében a megyeihez hasonló, a Körmendi, a Szentgotthárdi és a Vasvári kirendeltségen pedig a megyei átlagnál alacsonyabb a huzamosabb ideje állást keresők aránya. Az utóbbi térségek kedvező mutatójának kialakulásában szerepet játszottak a hagyományos közfoglalkoztatási programok mellett az országos és a kistérségi Start mintaprogramok is. A REGISZTRÁLT PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK A pályakezdő álláskeresők létszámának az alakulását - a szokásos éven belüli ciklikusságon túl a közfoglalkoztatási programok indulása és befejeződése is erőteljesen befolyásolta, mivel ezeken a programokon egyre nagyobb számban vesznek részt pályakezdő fiatalok is. 2014-ban havonta átlagosan 680 pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartási rendszerben, amely 33,9%-kal alacsonyabb az előző évinél. Az év minden hónapjában alacsonyabban alakult a számuk, mint egy évvel korábban. Áprilisig az előző évekhez hasonló tendencia érvényesült a pályakezdők számának az alakulásában. Májusban azonban részben a közfoglalkoztatási programok befejeződése megszakította a csökkenő folyamatot: egy hónap alatt 20%-kal emelkedett a nyilvántartásban szereplő pályakezdők száma. A közfoglalkoztatási programok júniusi indulása ismét kedvezően hatott a számuk alakulására: 17,4%-os csökkenést eredményezett körükben. A nyári hónapokat emelkedő trend jellemezte, amely a tanév végével van összefüggésben, de a növekedés üteme messze elmaradt az előző évitől. A pályakezdő álláskeresők számát októberben a munkaerő-piaci képzések csökkentették, mivel jelentős számban kapcsolódtak be tanfolyami képzésekbe. A novemberi enyhébb emelkedést szintén közfoglalkoztatási program befejeződéséből adódó beáramlás eredményezte.
Fő 9 A regisztrált pályakezdő álláskeresők száma Vas megyében 1200 1100 1000 900 800 700 708 600 500 577 400 jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2013. 1064 1134 1115 1012 940 944 1122 1157 1119 1031 934 777 2014. 708 729 677 662 794 656 684 712 730 585 641 577 A pályakezdő álláskereső fiatalok közül legtöbbnek (27,9%) legfeljebb 8. általános iskolai végzettsége van. Hasonló arányban fordulnak elő közöttük azok a munkát kereső fiatalok, akik szakközépiskolába jártak korábban. Minden ötödik szakmunkásképzőben szerezte a szakképzettségét, gimnáziumban közel 15% érettségizett és a diplomások aránya is megközelíti a 10%-ot. Legkevesebben a technikumban végzettek vannak. Az előző évhez képest legkevésbé a 8. általános iskolát végzettek és a gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma csökkent, amely azt igazolja, hogy alacsony iskolai végzettséggel illetve szakképzettség nélkül a legnehezebb a munkába állás. Megnevezés Regisztrált pályakezdő álláskeresők száma, fő megoszlása,% 2013.év=100,0 max. 8 általános iskola 190 27,9% 76,6% szakmunkásképző, szakiskola 133 19,5% 65,2% gimnázium 100 14,6% 76,7% szakközépiskola 186 27,4% 60,5% technikum 16 2,3% 36,2% főiskola, egyetem 56 8,2% 58,9% Összesen 681 100,0% 66,2%
10 A regisztrációs rendszerből kikerülő pályakezdő álláskeresők a kilépés módja szerint: Az év során a pályakezdő fiatalok 1/3 részének sikerült önállóan, közvetítéssel vagy támogatással állást találni, közfoglalkoztatási programokban 20% vállalt munkát, munkaerő-piaci képzésekbe közel 9% kapcsolódott be. A REGISZTRÁCIÓS REDSZERBE TÖRTÉNŐ BE- ÉS KILÉPÉSEK ALAKULÁSA 2014. évben 14675 belépés történt a nyilvántartási rendszerbe, 7,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A belépők közül 12378 fő (84,3%) a munkaviszonya elvesztését követően jelentkezett, pályakezdőként 2297 fő regisztráltatta magát. A pályakezdők beáramlása 16,8%-kal elmaradt a 2013. évitől, nem pályakezdők is 6%-kal kevesebben léptek be a regisztrációs rendszerbe az előző évinél. A belépőknek 10,7%-a első alkalommal regisztráltatta magát munkanélküliként, túlnyomó többségük azonban már korábban is volt álláskereső. Megnevezés 2013. 2014. Belépők Kilépők Belépők Kilépők Nem pályakezdők 13176-15106 12378-13160 Pályakezdők 2761-2983 2297-2468 Összesen 15937-18089 14675-15628 Belépőkből: - első ízben jelentkező 2761 - visszalépő 13176 A be- és kiáramlás adatai Vas megyében Az év során munkanélkülivé váltaknak háromtizede a feldolgozóiparban, 11,2%-a a kereskedelemben, 7-9%-a az építőiparban illetve a vendéglátásban dolgozott korábban, további 9%-nak a munkaerőkölcsönző cégek biztosítottak munkát. A kilépők száma 2014-ben 13,6%-kal elmaradt az előző évitől. Legnagyobb volumenű kiáramlásra a szezonális munkák és a közfoglalkoztatás következtében - a tavaszi és azokban hónapokban került sor, amikor a közfoglalkoztatási programok indultak. - - 1572 13103 - -
11 A regisztrációs rendszerből kilépők 68,1%-ának sikerült elhelyezkedni, ebből 37,9% a munkaügyi szervezet közreműködésével (közvetítés, támogatott foglalkoztatás, közfoglalkoztatás), további 3,9% munkaerő-piaci képzésbe kapcsolódott be. Kikerülés oka Iskolai végzettség, % alapfokú középfokú felsőfokú Összesen Elhelyezkedett 69,2 67,5 68,0 68,1 Ebből a munkaügyi szervezet közreműködésével elhelyezkedők 47,9 33,0 31,0 37,9 Képzés 2,5 4,4 6,0 3,9 Egyéb kilépési ok 28,2 28,1 26,0 28,0 A táblázat jól szemlélteti, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők munkához juttatásában tölt be a munkaügyi szervezet legnagyobb szerepet, amely a legfeljebb 8. általánossal rendelkező álláskeresők vonatkozásában jellemzően közfoglalkoztatási programba történő bevonást jelent. A MUNKAERŐ IRÁNTI KERESLET ALAKULÁSA Az elmúlt időszakban csökkenő ütemben, de évről évre több munkaerő-igényt jelentettek be a munkáltatók a kirendeltségeken. 2013-ban 40,9%-kal, 2014-ben 16,4%-kal bővült a megyében a munkaerő iránti kereslet, aminek eredményeként a 2014 során összesen 17247 üres állást jeleztek a foglalkoztatók. Az álláshely kínálat volumenét jelentősen befolyásolta a közfoglalkoztatási rendszer keretén belül megjelenő munkaerő-igények: az összes állás 37,2%-a a közfoglalkoztatás valamelyik eszközét takarta. Ezen belül a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás volt a meghatározó, majd az országos közfoglalkoztatási program, de ehhez hasonló volumenű volt a Téli átmeneti program is. Legkevesebb munkaerőt a kistérségi Start mintaprogramok igényeltek. A növekedés a támogatott és a nem támogatott állások vonatkozásában is jellemző volt. A közfoglalkoztatási programok előtérbe kerülése ellenére a nem támogatott állások száma dinamikusabban nőtt, így megmaradt megyei szinten - azok dominanciája az összes állás között. A válságot megelőzően a nem támogatott állások határozott túlsúlya volt jellemző a megyében. Majd az elsődleges munkaerő-piaci állások számának megtorpanása valamint a munkaerő-keresletet élénkítő foglalkoztatáspolitikai intézkedések (közfoglalkoztatás) hatására átmenetileg megfordult az arány, de 2013-tól ismét a nem támogatott állások szerepeltek nagyobb súllyal.
12 A nem támogatott állások túlsúlya csak megyei szinten érvényesült. A kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű térségekben jellemzően, ahol magasabb az álláskeresési ráta a megyei átlagnál a támogatott állások voltak többségben, míg a fejlettebb körzetekben a nem támogatott állások. A támogatott üres állások több, mint 2/3-át a közigazgatás területéről jelentették be a kirendeltségeken, amelyeket döntően az önkormányzatok jeleztek a közfoglalkoztatási programok munkaerő-igényéből következően. Támogatás nélkül legtöbb álláskeresőt a feldolgozóipar ezen belül jellemzően a gépipar, a textilipar és az élelmiszeripar szándékozott felvenni, de a munkaerő-kölcsönzők is hasonló nagyságrendű munkaerőigényt jeleztek. Ezek mellett a kereskedelem területére vártak még jelentős számban dolgozókat a munkáltatók. Míg a támogatott állásokra 80%-ban alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket vártak, addig a támogatás nélküli munkahelyekre döntően legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kerestek a munkáltatók. Összegzés A Kormány foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseivel összhangban 2014-ben elsődleges célunk volt, hogy a munkaügyi szervezet tevékenységével, szolgáltatásaival járuljon hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez, javítsa a munkaerő iránti kereslet és kínálat közti összhangot. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tartottunk a térségben működő gazdálkodó szervezetekkel. Közreműködtünk toborzásokban, kiválasztásokban, ezzel is igyekeztük növelni az elsődleges munkaerőpiacról érkező állásajánlatok számát, hogy a térség gazdasági fejlettségének megfelelő munkaerő-igény struktúra jelenjen meg a munkaügyi szervezetnél. Az elsődleges munkaerő-piacról kiszorult munkavállalók aktivitásának megőrzése céljából közfoglalkoztatási programok működtetésében vettünk részt. A programok sikeres megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködtünk a kivitelezésben meghatározó szerepet betöltő önkormányzatokkal, közfoglalkoztatókkal. A képzési struktúra kialakítása majd működtetése során igyekeztünk figyelembe venni a munkaerő-piac igényeit. Munkaerő-piaci képzésekbe az év során elsősorban a TÁMOP 1.1.2 és TÁMOP 2.1.6 célcsoportba tartozó hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresőket, közfoglalkoztatottakat vontunk be. A szűkös hazai források miatt a hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci helyzetének javítását, az elhelyezkedési esélyeik javítását az Uniós programok hatékony működtetésével igyekeztük elősegíteni. Közreműködtünk a kereslet vezérelt pályaválasztásban, a helyi igényekhez igazodó szakképzési struktúra kialakításában. A partnerek igényeinek kielégítése érdekében - figyelembe véve szervezetünk humánerőforrásait munkaerő-piaci tapasztalatokkal rendelkező civil szervezetek közreműködésével törekedtünk minél szélesebb körű szolgáltatások nyújtására. Szorgalmaztuk, hogy a munkaerő-piaci információk a kistelepüléseken élő állampolgárokhoz is eljussanak, ennek érdekében a megye több településén FIP pontokat működtettünk. A munkaügyi szervezet szakmai munka színvonalának emelése érdekében - a megye határ menti fekvéséből adódóan - igyekeztük kiaknázni a nemzetközi kapcsolatokban, együttműködésekben rejlő lehetőségeket. Szombathely, 2015. március 31. Harangozóné Vígh Ilona főosztályvezető