Mesélı botlatókövek Sorsok Szombathelyen
Mi is a zsidó hit? Virág helyett követ szokás elhelyezni a síron A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legelterjedtebb vallása, a három ábrahámi vallás egyike. A zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit, valamint a Tóra, azaz az isteni törvények megtartása. Meghatározza az ember és Isten közötti helyes viselkedést például az imádkozás módját, az ünnepek és a Sábát a Szombat megünneplésének szabályait, tartalmazza az emberek egymás közötti törvényeit, például a gyilkolás, a lopás, vagy a paráznaság tilalmát, és segít a lelkiszellemi épülésben a helyes étkezési, erkölcsi vagy épp házastársi elıírásokkal. Vezetıje: a rabbi
A szombathelyi zsidóság története Szombathely városa egészen az 1840. évi XXIX. tc. meghozataláig - néhány kiváltságos családot kivéve - nem engedte bete-lepedni a zsidókat. Ezért a szomszédos helységekben, a püspöki uradalomhoz tartozó Szent Mártonban és Ó-Perint-ben, valamint a Batthyányak birtokán, Szıkeföldön telepedtek meg. A kis közösségek a rohonci község filiáját alkották és ideiglenes imaházuk Szõkeföldön volt. 1832-ben a község önállósult, és a pártfogójuk Battyhány Fülöp hercegtõl kapott telken templomot építettek, melyet 1836-ban megvásároltak. A szombathelyi zsidóság elsõ zsinagógája ma a Thököly utca 46. szám alatti épület. z 1871-ben bekövetkezett szakadás után a kongresszusi hitközség a templomot eladta, de az ortodox hitközség visszaperelte, s ez az épület maradt a közösség megszûnéséig (1956-ig) az ortodox zsinagóga, pincéjében a mikvével, a rituális fürdõvel. A zsinagóga mellé építették az egy szintes rabbi lakást. Az épület a mai udvari bejárattól jobbra ma is áll, de egy emelet ráépítésével irodaházzá alakították. Mögötte állhatott a rituális vágó, ahol a sahter elõírásszerûen levágta a hozzá vitt állatokat. Ezt az épületet, az egykori udvari pótimaházzal együtt az utolsó felújításkor a tulajdonos elbontotta. Akkor Most
A szombathelyi zsidóság története A lehetõség megnyíltával 1840-tõl 1846-ig 38 fõ költözött Szombathelyre A fõúri birtokokról a megyeszékhelyre költözõ zsidók lélekszáma 1848-ra már 300 volt. Jelenlétük kiváltotta a Mezõváros ellenkezését, erre utal 1848. április 4-én kitörõ zsidóellenes zavargás, mely során megtámadták és kifosztották a zsinagógát, a szõkeföldi zsidók pincéit, lakásait. A városi tanács ekkor kitiltotta a zsidókat a városból és környékérõl. 1838-ban választották meg az ugyancsak rohonci származású Königsberger Lajost rabbinak. Eredetileg kereskedõ volt, de rabbi képesítéssel is rendelkezett, amit a nikolsburgi országos fõrabbinál szerzett, és amit a pozsonyi Chátám Szófer is megerõsített. A tudós és jámbor élető rabbi 1861. december 14-én bekövetkezett haláláig vezette a közösséget. Königsberger Lajos rabbi síremléke a szombathelyi kongresszusi temetıben
A szombathelyi zsidóság története Königsberger rabbi 1861-ben bekövetkezett halála után 1865-ben töltötték be a rabbi állást Rokkonstein Lipóttal, aki Bácstopolya és Zágráb után került Szombathelyre. A szakadás 1871-ben vált teljessé, amikor is az ortodoxok 54 adófizetõ taggal, 124 lélekkel önálló hitközséget alapítottak Stier József 20 éves mûködése alatt a hitközség sokat fejlõdött, gyarapodott, bár rabbija vallásos meggyõzõdése és hitközsége újításai között egyensúlyozott. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1891-ben elhagyta szombathelyi állását. Szombathelyen ideiglenesen a kõszegi Richter Zsigmond látta el a rabbi teendõit, míg több jelölt próbaszónoklata után 1892-ben Dr. Bernstein Béla kapta meg az állást, aki fontosnak tartotta a héber nyelv tanítását, támogatta a Talmud-Tóra oktatást. 17 évi mûködés után hagyta el Szombathelyt, és lett a nyíregyházi státus quo hitközség rabbija, egészen a mártíromságáig. Bernstein Béla
A szombathelyi zsidóság története A hitközség már 1846-ban megalapította az iskoláját. 1892-ben a Rákóczi Ferenc utcában, a zsinagóga mellett, avatták fel a kongresszusi hitközség községházát. Ez lett a székháza a VII. Kongresszusi Községkerületnek is. A községháza felavatása után következhetett csak az új iskola felépítése. Schwarz Sámuel iskolaszéki elnök pedig gyûjtést kezdeményezett az új iskola javára. Az ifjúsági könyvtárat 180 kötettel alapították, és 20 kötetes volt a tanítói könyvtár. 868-ban alkalmazták Rohoncról Róder Adolf tanítót, aki 25 éven keresztül mûködött az iskolában, az utolsó években mint igazgató. Munkatársa és szerkesztõje volt számos helyi és országos lapnak. Nyugdíjas korában írt még két színdarabot és egy kisregényt. Az oktatási miniszter elõterjesztésére az arany érdemkereszt kitüntetést kapta. Mûködése alatt az iskola teljesen megmagyarosodott. A Szombathelyi Kongresszusi (neológ) Hitközség elemi iskolája (Zrínyi Ilona utca) ( A szombathelyi Autonóm Ortodox Hitközség községháza és elemi iskolája (ma Aréna utca 8.sz.)
Híres szombathelyi zsidók és...és botlatóköve emlékeik Benedikt Márk (Mordechai Meir Binét) negyvenhat évig volt a szombathelyi otodox hitközség rabbija. 1858-ban Pakson született, a nikolsburgi nagy rabbi leszármazottja volt. Sevet Szófér tanítványa volt, tanult galántán és Mieván. Szombathelyre 1898-ban hívták meg. Mûködése alatt a hitközség gyorsan gyarapodott, 150 fõrõl a tízszeresére növekedett. Különös figyelmet fordított a fiatalokra. Jesívát tartott fenn, és a középiskolások hitoktatását is ellátta. Nemcsak a zsidóság körében, de a városban is köztiszteletnek örvendett. Az Ortodox Központi Iroda örökös tagja, nagy talmud tudós és kiváló szónok volt. Nyolcvanhat évesen Auschwitzban ölték meg.
Híres szombathelyi zsidók és A Geist család A család 1850-ben került Szombathelyre. emlékeik Geist Lajos vállalatokat alapított Szombathelyen. 1900-ban Geist Lajos és fiai" épület- és tûzifa kereskedést alapítottak. Õk alapították a város elsõ gõzfürdõjét. 1898 és 1913 között a Kongresszusi Hitközség elnöke volt. 1898-ban a VIII. Izraelita Községkerület elnökévé is megválasztották. Geist Jenõ (1872-1944) földbirtokos, magyar királyi fõtanácsos, a Szombathelyi Kereskedõk Társulatának volt a tagja, a munkásbiztosító pénztár ülnöke. A városi közgyûlésnek is tagja volt. 1922-tõl a Kongresszusi Hitközség elnökének választották, 1929-ig töltötte be a tisztséget. Elnökként törekedett a közösség fejlesztésére, telekvásárlásokkal egy zsidónegyed kialakítását tervezte. Az ún. Geist házak a Wesselényi utcában
Híres szombathelyi zsidók és A Stadler család emlékeik Stadler Izsák kereskedõ az 1840-es években költözött Szombathelyre. Fiai -Salamon és Károly- elõször közös cégben majd önállóan folytattak kereskedelmi tevékenységet, Károly rõfös, Salamon rõfös és divatáru kereskedést. A szakadáskor az ortodox közösséghez csatlakoztak. Stadler Károly 1896-99-ig a hitközség elnöke volt. Szembeszállt minden reform törekvéssel. Mint azt a vallása is parancsolta sokat jótékonykodott, és jótékony alapítványokat hozott létre. A Belsikátor 2. szám alatti házában (ma már nem áll), tan- és imatermet hozott létre, Jeruzsálemben imaházat és ingyenes szállóházat épített.
Híres szombathelyi zsidók és emlékeik Dr. Heimler Ernõ 1879. február 18-án született a Vas megyei Vát községben. Apja ortodox zsidó, falusi vendéglõs volt. Kapcsolatba került az ifjúmunkás és szocialista mozgalmakkal, melyek hatására késõbb a szociáldemokraták, a munkások védõügyvédje lett 1906-ban a szombathelyi Szociáldemokrata Párt megválasztotta szakszervezeti ügyészévé, és Heimler ingyenes jogtanácsokat adott. Már az 1910-es években közel került a munkásmozgalomhoz. Egyre többször hallatta szavát a munkások, a kereskedelmi dolgozók érdekében, a város fejlesztésének ügyében. A Tanácsköztársaságban való részvétele miatt csak nehezen térhetett vissza a hivatása gyakorlásához. Az újjáalakuló Szociáldemokrata Pártban mûködött. 1935- ben beválasztották a megyei törvényhatóságba, ahova 1919 óta elõször került személyében MSZDP-s képviselõ. A szociáldemokrata Heimler, a szegények ügyvédje, az ortodox zsidó bábáskodott a szombathelyi cionista szervezet létrejötténél. A cionizmusban a zsidókérdés megoldásának egyetlen módját látta. A német megszállás után néhány nappal gestapós nyomozótisztek letartóztatták, és elhurcolták. A Király utcai ház
Heimler Jenı Heimler Jenı: Örök Hajnal Heimler Jenı fényképészinas lett. 17 éves volt, amikor elsı verseskötete "Örök hajnal" címmel megjelent, melyet Várnai Zseni ajánlott az olvasóknak. Az ifjú költı rendszeresen szerepelt verseivel és prózájával a szombathelyi hitközség irodalmi rendezvényein. Második kötete az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság pártfogásával jelent meg "Vallomás a szóhoz" címmel. Az ígéretes költınek induló ifjúnak még csak egy kötete jelent meg a háború után, 1946-ban, a "Napfogyatkozás után" címő. Apja elhurcolása után, a teljesen elárvult Heimler Jenõ egy elmegyógyintézetben próbált elbújni. Majd beszökött a szombathelyi gettóba, ahol az ortodox közösség dajanja, Gestettner rabbi összeházasította menyasszonyával. A gettóval együtt Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták. Egy tûzvészt kihasználva megszökött a táborból.
Híres szombathelyi zsidók és Bárdos Alice Szombathelyre házassága révén került 1922-ben. Férje, Szende László építészmérnök volt, aki zenekritikával és ismeretterjesztéssel is foglakozott. Két fiúk született Mihály és György. Mihály a holokauszt áldozatává vált, testvére Hollandiában zenész lett. Szombathelyen 1926-tól 1940 december 31-éig a Szombathelyi Városi Zeneiskola hegedûtanára volt, amikor is zsidó származása miatt nyugdíjazták. A város zenei életébe aktívan bekapcsolódott. 1927-ben megalapította a Szombathelyi Kamarazenei Társulatot. Rendszeresen hangversenyezett, és emellett 1931- tõl 1935-ig a Szombathelyi Kultúregyesület Zenei Szakosztályának alelnöke volt. A szombathelyi gettóval együtt Auschwitzba deportálták, ahol, mivel beteg anyósát támogatta, egyenesen a gázba küldték. emlékeik Bárdos Alice A Kálvária utca 47. számú ház
Híres szombathelyi zsidók és emlékeik Weiner László (1916. Szombathely-1944. Csepreg) a Zeneakadémián Kodály Zoltántól tanult zeneszerzést. Tizennyolc évesen Zenei jegyzeteim címmel füzetet nyitott, melybe koncertélményeit jegyezte be. Rózsa Vera, Londonban élõ zenetanár elsõ férje volt. Rövidre szabott ígéretes pályafutásának a holokauszt vetett véget, 1944-ben munkaszolgálatosként halt meg.
Híres szombathelyi zsidók és emlékeik és botlatóköve Dr. Wesel Imre: Szombathely német megszállása (1944. március 19.) után német nyomásra megalakították a Zsidó Tanácsot, melynek elnöke Dr. Wesel Imre ügyvéd lett. A németek internálták. Utolsó gettóba költözés elõtti lakhelye elõtt, a Bejczy utcában Gunter Demnig német képzõmûvész európai projektjének keretében ún. botlatókövet helyeztek el. Szombathely egyik legjelentõsebb kereskedõcsaládjába nõsült, felesége Deutsch Judit volt. Két lányuk született Hanna és Zsuzsa. 37 éves korában választották a VIII. Kongresszusi Községkerület elnökévé. Fáradhatatlanul próbált a zsidótörvények következtében egzisztenciájukat vesztett embereken. Amikor megtagadta a németek egyik arcátlan követelését, internálták. Pinkafõn (Pinkenfeld) német fogságban volt, majd Auschwitzban, a gázkamrában végezte életét. Felesége és két lánya a Kasztner vonattal menekült meg.
Amik emlékeztetnek minket! 1944. május 8-án elrendelték a város zsidóinak a gettóba költöztetését. A gettót a belvárosban alakították ki. A kényszerlakhelyet az Erzsébet királyné utca (ma Fõ tér) páros számú oldala, a Sabaria vendéglõ déli oldalától a Szenczy utcáig (ma:bejczy utca), innen a Kossuth Lajos utca páratlan számú házai a villamos telepig, a Thököly Imre utca páros oldala, a Zrínyi Ilona utca páratlan oldala, a Brenner János utca páros oldala alkotta, magában foglalva a neológ zsinagógát, a Batthyány tér 9. számú házat is. A Sabaria vendéglõ, a villanytelep és a Rákóczi Ferenc utca 14. sz. ház nem tartozott a gettóhoz. A falakkal nem övezett részeket három méter magas deszkakerítéssel vették körül, kaput a Szenczy utca felõl hagytak. Június 29-én kora reggel a gettó lakóit átterelték a gyûjtõtáborrá kinevezett Mayer-féle motorgyárba. Az átszállítottak névjegyzéke 3766 fõt tartalmazott. A deportálás Auschwitzba július 3-án kezdõdött, július 4-én folytatódott. A szombathelyi zsidóság a holokausztban szinte teljesen megsemmisült, kb. 10 % élte túl a deportálást és a munkaszolgálatot. 1945-ben mindkét hitközség újjáalakult. 1946- ban felavatták az elpusztított deportáltak és munkaszolgálatosok emlékmûvét a neológ zsinagóga mellett. S még ugyanebben az évben két mártíremlékmûvet a zsidó temetõben. Az 1949-es összeíráskor a kongresszusi hitközséghez 236 fõ tartozott. A megyében ma itt mûködik egy elöregedõ, fogyatkozó hitközség 30-40 fõvel. Már a temetõ bezárása is felvetõdött. 1944. Július 4-én errıl a helyrıl hurcolták el a tízparancsolat megcsúfolásával 4228 zsidó testvérünket az Auschwitzi gázhalálba
Amik emlékeztetnek minket! A szombathelyi Zsidó Hitközség székháza (Batthyány tér 9.) A Zsinagóga
Amik emlékeztetnek minket! A volt gettó
Amik emlékeztetnek minket! Chevra által építtetett ravatalozó a szombathelyi kongresszusi temetıbe Munkaszolgálatos és mártír emlékmővek a szombathelyi zsidó temetıben
Készítette: VAS-MACSKÁK Szent-Györgyi Albert Középiskola 2011.04.05