Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013

Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Pécsi főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Dr. Horváth József Összeállította: Berettyánné Halas Judit Dr. Berkéné Molnár Andrea Fritz János Horváthné Takács Ibolya Konstanzerné Nübl Erzsébet Laták Marianna Molnár Györgyné Németh Tibor Nyakacska Mária Slézia Rita A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Grábics Ágnes Tördelőszerkesztők: Bada I. Csilla Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Trybek Krisztina Weisz Tamás További információ: Berettyánné Halas Judit Telefon: (+36-72) 533-319, e-mail: judit.halas@ksh.hu Internet: www.nepszamlalas.hu info@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2013.054

TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló...7 1. A népesség száma és jellemzői...9 1.1. A népesség száma, népsűrűség...9 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma...11 1.3. Családi állapot...13 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás...16 1.5. Gazdasági aktivitás...20 1.6. Nemzetiség, anyanyelv...24 1.7. Vallás...26 1.8. Egészségi állapot...27 2. Háztartások, családok...29 2.1. A háztartások száma és összetétele...29 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele...32 2.3. A családok száma és összetétele...34 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma...36 3. A lakásállomány jellemzői...39 3.1. A lakások száma...39 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint...43 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám...44 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága...46 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség...48 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak...203 3.17. Tolna megye 3

KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról. 2012 októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a 2011. évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a www.ksh.hu/nepszamlalas honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.17. Tolna megye 5

ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői 1.1. A népesség száma, népsűrűség Tolna megye lakónépessége 2011. október 1-jén 230 ezer fő volt, 7,7 százalékkal kevesebb, mint az előző cenzus idején. Gyorsult a népességfogyás üteme, az országosnak csaknem háromszorosa volt. A 19 ezer fős népességcsökkenés nagyobbik hányada a természetes népmozgalomból adódott, amelyhez jelentős vándorlási veszteség járult. Egy km 2 -re 67 lakos jutott a megyében, 40 fővel kevesebb az országos átlagnál. 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Tovább romlott a népesség korösszetétele, az időskorúak száz gyermekkorúra vetített száma 2001-ben még csak 122, 2011-ben viszont már 175 főt tett ki. Az országos tendenciával ellentétben javult és annál kedvezőbben alakult a nemek aránya, az ezer férfira jutó nők száma (1089), 17 fővel kevesebb, mint Magyarországon átlagosan. 1.3. Családi állapot Kevesebb a házas, ezzel párhuzamosan több a nőtlen, hajadon, valamint az elvált személy. A fiatalok házasodási kedve tovább mérséklődött, a 15 éves és idősebb népességen belül a házasok aránya azonban felülmúlta az országos átlagot. A termékenység a legtöbb korcsoportban csökkent, tíz év alatt a száz 15 éves és idősebb nőre jutó átlagos gyermekszám öttel lett kevesebb, míg az előző évtized visszaesése 9 volt. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás Javult a népesség iskolázottsága, emelkedett a középfokú végzettséggel rendelkezők valamint a diplomások aránya. A legutóbbi cenzuskor a 18 éves vagy annál idősebb népesség közel négytizede legalább érettségizett volt. A 25 évesek és annál idősebbek 13 százaléka tíz évvel korábban 9 százaléka főiskolai vagy egyetemi diplomával is rendelkezett. A megyei lakosság közel egyötöde beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több másik főként német, illetve angol nyelvet. 1.5. Gazdasági aktivitás Az utóbbi két cenzus között a foglalkoztatottak számának enyhe csökkenése és a munkanélküliek számának erőteljesebb növekedése a gazdaságilag aktív népesség létszámának stagnálását eredményezte. A száz foglalkoztatottra jutó nem aktív személyek száma 172-ről 151-re mérséklődött. Gyermekgondozási ellátást a legtöbben a harmincas éveikben járó nők közül vettek igénybe, míg tíz évvel korábban még az eggyel fiatalabb korosztály állt az élen. 1.6. Nemzetiség, anyanyelv A legutóbbi cenzuskor több mint 22 ezer fő vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak, számuk 22 százalékkal bővült az előző népszámlálás óta. A legnagyobb számban és arányban a német nemzetiséghez tartozók éltek a megyében, amely mel- 3.17. Tolna megye 7

lett még a cigány nemzetiség országosnál nagyobb jelenléte említésre méltó. A nem magyar anyanyelvű személyek száma mintegy hatezer volt, döntő többségük valamely nemzetiségi kisebbség nyelvét jelölte meg anyanyelveként. 1.7. Vallás A népesség közel hattizede vallotta magát valamely egyházhoz vagy felekezethez tartozónak, 16 százalékuknak nem volt vallási kötődése, egy százalékuk mondta, hogy ateista és egynegyedük nem kívánt nyilatkozni. 1.8. Egészségi állapot A népszámláláskor a lakosság 5,3 százaléka élt fogyatékossággal, közülük minden második személy mozgássérült volt. Tartós betegségben a férfiak 17, a nők 22 százaléka, 45 ezer fő szenvedett. 2. Háztartások, családok 2.1. A háztartások száma és összetétele A 2011. évi cenzus során Tolna megyében 93 400 háztartást regisztráltak, közöttük egy évtized alatt 53-ról 59 százalékra növekedett a legfeljebb két személyből állók aránya. A párkapcsolaton alapuló családháztartások száma és aránya csökkent, az egyszülős gyermekes családoké és különösen az egyedülállóké jelentősen növekedett. 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele A száz háztartásra jutó személyek száma 241 fő volt a tíz évvel korábbi 263-mal szemben. A településenkénti értékek 178 és 314 között alakultak. A háztartások egyharmadát fiatal- és középkorú, 19 százalékát csak középkorú, 3,5 százalékát csak fiatalkorú tagok alkották, és 44 százalékukban élt időskorú személy (is). 2.3. A családok száma és összetétele A családok száma közel tíz, a családokban élőké 12 százalékkal csökkent tíz év alatt. A házaspáros kapcsolatok 21 százalékkal visszaestek, miközben az élettársi közösségek száma másfélszeresére emelkedett. Ennek eredményeképpen a párkapcsolatok száma 13 százalékkal mérséklődött. Az előző cenzushoz képest az egyszülős családok száma 12, a bennük élő személyeké 15 százalékkal emelkedett. 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma A családok átlagos nagysága családtípusonként eltérően alakult az előző népszámláláshoz mérten: a párkapcsolaton alapuló családok mérete csökkent, míg az egyszülősöké nőtt. 2011-ben száz házaspár típusú családban 292, ugyanennyi egyszülős családban 245 személy élt, 2001-ben ezek a fajlagos értékek 298 és 240 voltak. A családokban élő gyermekek száma összességében 12 százalékkal kevesebb volt, mint egy évtizede, száz családra 2001-hez képest hárommal kevesebb 101 gyermek jutott 2011-ben. 3. A lakásállomány jellemzői 3.1. A lakások száma A lakásállomány 2011-ben megközelítette a 98 ezret, ami 1,9 százalékos évi átlagban 183 darabos növekedést jelentett 2001-hez képest. 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdon szerinti összetétele a két cenzus között lényegében nem módosult, 98 százalékukat magánszemélyek, két százalékukat önkormányzatok valamint egyéb szervezetek birtokolták. A használati jogcím szerinti struktúra sem változott lényegesen, a tulajdonosok által használt lakások aránya 94, a bérlők által és más jogcímen lakottaké hat százalék körül alakult. 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám Az elmúlt tíz évben folytatódott a nagyobb alapterületű, illetve szobaszámú lakások arányának növekedése. A legutóbbi cenzuskor minden harmadik otthon alapterülete elérte vagy meghaladta a 100 m 2 -t, a száz lakásban található szobák száma 305 volt, 12-vel több, mint egy évtizeddel korábban. 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága Gyors ütemben bővült a közműellátottság, a hálózati vízvezetékhez kapcsolódó lakások száma hét, a szennyvízcsatorna-hálózatra kötötteké 67 százalékkal nőtt. Szembetűnően javult a lakásállomány komfortossága, az összkomfortos és a komfortos lakások száma 2001-hez képest 21 illetve 6,5 százalékkal emelkedett. 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség A laksűrűség tovább csökkent, 2011-ben száz lakott lakásra 252 lakó jutott, 21-gyel kevesebb, mint tíz évvel korábban. A lakásállomány 56 százalékában mindössze egy vagy két személy tartózkodott életvitelszerűen. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Tolna megyében 2011. október 1-jén 230 ezer fős lakónépességet írtak össze, csaknem 8 százalékkal kevesebbet, mint az előző népszámlálás eszmei időpontjában, 2001. február 1-jén. A lakosok egy km 2 -re jutó száma ebből adódóan 67-ről 62 főre mérséklődött. A népességcsökkenés döntő része, csaknem kétharmada, a természetes népmozgalomból származott. A 2001 és 2011 közötti esztendőkben összesen több mint 12 ezerrel haladta meg a halálozások száma az élveszületésekét. A jelentős mértékű természetes fogyáshoz közel 7 ezer fős vándorlási veszteség is hozzáadódott, így egy évtized alatt mintegy 19 ezer fővel fogyatkozott a megye lakossága. Tolnában a megyeszékhelyen, a többi városban és a községekben is kisebb-nagyobb mértékben csökkent a népességszám. A 2001 és 2011 közötti időszakban a községek lélekszáma esett vissza a legnagyobb mértékben, mintegy 9 százalékkal. A csaknem 7 ezer fős természetes fogyást 3 ezer fős migrációs veszteség is súlyosbította. A városok lakosságszáma a községekénél kisebb, de ugyancsak jelentős mértékben, közel 7 százalékkal csökkent. Ezen belül a megyeszékhelyen 5,3 százalékkal, a többi városban összességében 7,4 százalékkal kevesebb személyt írtak össze, mint tíz évvel korábban. A megyeszékhely népességének alakításában a községeknél és a többi városnál ta- 1.1.1. ábra A népesség számának alakulása 3.17. Tolna megye 9

pasztalthoz viszonyítva nagyobb szerepet játszott a migrációs veszteség, a lélekszám csökkenése a megyeszékhely esetében közel 70 százalékban, míg a többi városnál és a községeknél egyaránt alig több 1.1.2. ábra A lakónépesség változása 2001. február 1. és 2011. október 1. között (%) mint 30 százalékban ebből származott. Tolna megye legsűrűbben lakott települése 356 fő/km 2 -es népsűrűségével a megyeszékhely, a többi városban átlagosan 138 fő, a községekben mindössze 35 fő élt egyegy km 2 -en. A népességszám és a népsűrűség változásának megyei, valamint jogállás szerinti adatai jelentős területi különbségeket takartak. A 2013. január 1-től működő járási rendszer területbeosztásának megfelelő hat járás közül 2001 és 2011 között mindenütt csökkent a lakónépesség, legnagyobb mértékben a Tamási és a Dombóvári járásban, sorrendben 10 illetve 9 százalékkal. A legkevésbé, 6,2 illetve 6,4 százalékkal a Paksi és a Szekszárdi járás lélekszáma apadt. Ez utóbbi, a megyeszékhelyet is magába foglaló járás Tolna megye legsűrűbben lakott területe, népsűrűsége 2011-ben 92 fő/km 2 volt. A legritkábban lakott a Tamási járás, ahol km 2 -enként mindössze 38 fő élt. 1.1.1. tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, 2011 2001 és 2011 között, fő fő a 2001. évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely 611 1 312 34 296 94,7 356,2 Többi város 5 227 2 347 95 076 92,6 127,6 Városok összesen 5 838 3 659 129 372 93,2 153,7 Községek, nagyközségek 6 739 3 086 100 989 91,1 35,3 Megye összesen 12 577 6 745 230 361 92,3 62,2 Történeti áttekintés Az 1870. évi első hivatalos népszámlálás idején Tolna megye jelenlegi területén 225 ezer fős népességet írtak össze. A következő négy cenzus alkalmával a népesség növekedését regisztrálták, a lélekszám 1910-re meghaladta a 273 ezer főt. Az I. világháború embervesztesége és születéskiesése következtében 1920-ban a tíz évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal kisebb népességet számláltak. Az 1920-as és az 1930-as években a megye lakosságszáma ismét kismértékben emelkedett, majd a II. világháború utáni népszámlálások rendre a lélekszám fogyatkozását rögzítették. Ez alól kivételt jelentett 1980, akkor némileg gyarapodott a megye lakossága, köszönhetően annak is, hogy a hetvenes évek közepén megkezdődött a paksi atomerőmű beruházása, s az építkezéshez jelentős számban költözött munkaerő a megyébe. Az 1990. évi népszámlálás adatai már újra csökkenést regisztráltak. Az ekkor összeírt, nem egészen 254 ezer fős népesség 4,7 százalékkal kevesebb volt, mint a tíz évvel korábbi. Az 1990 és 2001 közötti időszakban 1,6 százalékkal 250 ezer főre, majd 2011-ig további közel 8 százalékkal 230 ezer főre fogyatkozott a népesség. A csökkenés az elmúlt tíz esztendőben volt a legnagyobb mértékű. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

Helyünk az országban Tolna megyének a 2011. évi népszámlálás alkalmával regisztrált 230 361 fős népessége az ország összlakosságának mindössze 2,3 százalékát tette ki. A 19 megye közül ennél kevesebben csupán Nógrád megyében éltek. Az egy km 2 -re jutó lakosok száma 62 fő volt, ami jócskán elmaradt az országos átlagtól (107 fő/km 2 ). A megye népessége az országosnál nagyobb mértékben csökkent, 2001 és 2011 között hazánk lélekszáma 2,6 százalékkal, Tolnáé 7,7 százalékkal lett kevesebb. 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Tolna megye népességének korösszetétele jelentősen romlott az előző népszámlálás óta eltelt évtizedben. A gyermekkorúak (0 14 évesek) hányada 3 százalékponttal, a felnőttkorúaké (15 59 évesek) egy százalékponttal csökkent, ugyanakkor 4 százalékponttal gyarapodott a 60 éves és idősebb népesség aránya. A megye lakosságának 14 százaléka volt gyermekkorú, 61 százaléka felnőtt- és 25 százaléka időskorú a 2011. októberi adatok szerint. 1.2.1. ábra A népesség száma nem és életkor szerint Az öregedési index az idős népességnek a gyermekkorú népességhez viszonyított arányát fejezi ki, megmutatja, hogy egy adott pillanatban éppen hol tartunk a népesség idősödési folyamatában. Tolna megyében az öregedési index értéke a legalább 60 évesek és a legfeljebb 14 évesek aránya 2001-ben 122, 2011-ben viszont már 175 százalék volt, vagyis száz gyermekkorú lakosra 175 időskorú személy jutott. Az öregedési index a városokban, ezen belül a megyeszékhelyen kívüli városokban volt a legmagasabb (186), a községekben pedig a legalacsonyabb (163). A járások közül a legidősebb korösszetételű a Dombóvári (185) és a Bonyhádi (184) járás, a legfiatalabb pedig a Paksi (159) volt. 1.2.2. ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú A népesség öregedésének a társadalmi-gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása szempontjából van jelentősége. A függőségi mutatók a gyermek- és az időskorúak számát viszonyítják az aktív korúak (15 59 évesek) számához. Tolnában a legutóbbi két népszámlálás között eltelt évtizedben csökkent a gyermek-, ugyanakkor nőtt az időskorúak aktív korú népességhez viszonyított aránya. A megyében száz aktív korú lakosra a 2001. évi cenzus idején még 27, 2011-ben már csak 23 gyermekkorú személy jutott, ezzel egyidejűleg az időskorúak megfelelő mutatószáma 33-ról 3.17. Tolna megye 11

40-re emelkedett. A gyermek- és időskorúak aktív korúakhoz viszonyított együttes aránya 61-ről 63 százalékra változott, vagyis nőtt a Tolna megyében élő aktív korú lakosság eltartási terhe. 1.2.3. ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) A gyermekek száma a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban összességében 24 százalékkal viszszaesett, ezen belül az általános iskolás korú 6 14 éves korosztály létszáma csökkent legnagyobb mértékben, 28 százalékkal. Az ennél fiatalabbak száma is jelentősen, 14 15 százalékkal fogyatkozott. A felnőtt korúak tábora összességében 9 százalékkal lett kevesebb, ezen belül a fiatalabb korcsoportba tartozó 15 39 évesek száma nagyobb mértékben, 12 százalékkal, az idősebb, 40 59 éveseké kevésbé, 5 százalékkal mérséklődött. A 60 éves és idősebb lakosság száma 9,2 százalékkal növekedett az elmúlt tíz esztendőben. Közülük a nyugdíjkorhatár közelében lévő 60 62 évesek 24 százalékkal, a 63 65 évesek 10 százalékkal voltak többen 2011- ben, mint tíz évvel korábban. A 66 69 évesek köre nem egészen egy százalékkal zsugorodott, ugyanakkor 8 százalékkal több 70 éves vagy idősebb személyt írtak össze a 2011. évi népszámlálás során a megyében, mint 2001-ben. Tolna megye népességén belül a nők vannak többségben, a 2011. évi népszámlálás adatai szerint 110 ezer férfi és 120 ezer nő élt itt, mindkét nemhez tartozók létszáma egyaránt közel 8 százalékkal csökkent az előző népszámlálás időpontjához viszonyítva. A nemek aránya hasonló volt a 2001. évihez, sőt kismértékű javulás következett be, ezer férfira 1089 nő jutott, 2 fővel kevesebb, mint tíz évvel korábban. 1.2.1. tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 A nemek aránya a fiatalabb és idősebb korcsoportokban eltérően alakult. A 45 év alattiaknál a férfiak voltak többségben, e fölött minden korosztályban a nők túlsúlya volt jellemző. A nők kedvezőbb halandó- Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A 2001. évi százalékában Ezer férfira jutó nő 2 3 042 2 825 5 867 85,5 929 3 5 3 272 3 147 6 419 84,4 962 6 14 10 487 9 621 20 108 71,6 917 15 39 37 991 35 272 73 263 87,9 928 40 59 33 246 34 862 68 108 94,7 1 049 60 62 4 728 5 564 10 292 124,3 1 177 63 65 3 787 4 605 8 392 109,7 1 216 66 69 4 196 5 580 9 776 99,3 1 330 70 9 511 18 625 28 136 107,9 1 958 Összesen 110 260 120 101 230 361 92,3 1 089 Történeti áttekintés Az elmúlt évtizedekre visszatekintve a nemek aránya az 1980. évi cenzus alkalmával volt a legkiegyenlítettebb, ekkor ezer férfira 1043 nő jutott. Ezt követően a nőtöbblet emelkedése tapasztalható, 1990-ben 1072, 2001-ben 1091 nőt regisztráltak minden ezer férfira. Az elmúlt évtizedben a nemek aránya valamelyest javult a megyében, a 2011. évi népszámlálás adatai szerint 1089 nő jutott ezer férfi lakosra. A népesség korösszetétele kedvezőtlen irányban változik, az idősödési folyamat egyre gyorsul. Tolna megyében a gyermekkorú népesség hányada a legutóbbi időkig mindig meghaladta az időskorúakét. A 2001. évi volt az első olyan népszámlálás, amely az arányoknak az időskorúak javára történő átfordulását regisztrálta. Az elmúlt évtizedben a korösszetétel tovább romlott, a 0 14 évesek hányada a 2001. évi 17-ről 2011-ig 14 százalékra csökkent, ezzel párhuzamosan a 60 éves és idősebbek aránya 21-ről 25 százalékra emelkedett. Az 1980. évi népszámlálás alkalmával még 79 időskorú személy jutott száz gyermekkorú lakosra, 1990-ben 90, 2001-ben 122, 2011-ben pedig már 175 fő. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

Helyünk az országban Tolnában a nemek aránya az országosnál kedvezőbb volt, az ezer férfira jutó nőtöbblet 17 fővel kevesebb, mint az országos átlag. A megye lakosságának korösszetétele ugyanakkor idősebb az országosnál, a gyermekkorúak aránya alacsonyabb, míg az időseké magasabb az országosan jellemzőnél. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján számított öregedési indexét tekintve Tolna a megyék csökkenő rangsorában az 5. helyet foglalta el, vagyis a 19 közül az 5. legidősebb korösszetételű népesség jellemezte. sági viszonyaik miatt általában magasabb kort érnek meg, mint a férfiak, így körükben nagyobb az időskorúak aránya. Tolnában 2011. október elején a férfiak 20, a nők több mint 28 százaléka tartozott a 60 éves és idősebbek korosztályához. Tolna megye népességének átlagos életkora 2011. október 1-jén 42,0 év, ezen belül a férfiaké 39,7, a nőké 44,2 volt. 1.3. Családi állapot A legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban akárcsak az azt megelőző évtizedben jelentősen módosult a népesség családi állapot szerinti összetétele. 1.3.1. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2001 Tovább csökkent a házasok aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a nőtlenek, hajadonok, valamint az elváltak részesedése. A 2011. évi népszámláláskor Tolna megyében a 15 éves és idősebb férfiak 48 százaléka volt házas, 10 százalékponttal kisebb hányada, mint 2001-ben. Ezzel egyidejűleg a nőtlen férfiak aránya 30-ról 37 százalékra, az elváltaké 8-ról 11 százalékra emelkedett. Az özvegyek hányada a 2001. évihez hasonlóan 2011-ben is 4 százalékot tett ki. A legalább 15 éves nők családi állapot szerinti összetétele a férfiakéhoz hasonló módon változott. A 2001 és 2011 közötti időszakban 52-ről 43 százalékra esett vissza a házas nők részaránya, a csökkenés 1.3.2. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 3.17. Tolna megye 13

1.3.1. tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot 2001 2011 2001 2011 2001 2011 (%) Nőtlen/hajadon 30,4 36,9 19,0 23,9 24,4 30,1 Házas 58,1 48,4 52,1 43,4 54,9 45,8 Özvegy 3,9 4,0 19,8 20,3 12,3 12,6 Elvált 7,6 10,6 9,1 12,4 8,4 11,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 mértéke valamivel kisebb volt, mint a férfiak esetében. Ezzel párhuzamosan a hajadonok aránya mintegy 5 százalékponttal 24 százalékra növekedett, vagyis a 2011. évi népszámlálás idején majdnem minden negyedik 15 éves és idősebb nő hajadon családi állapotú volt a megyében. Az elvált nők hányada a férfiakéhoz hasonló mértékben, 9-ről 12 százalékra nőtt, az özvegyeké akárcsak tíz évvel korábban, 2011-ben is 20 százalék volt. A népesség családi állapot szerinti öszszetételének nemek szerinti sajátosságai a legutóbbi népszámlálás idején is megmaradtak. A nőtlen férfiak aránya meghaladta a hajadon nőkét, csakúgy, mint a házas férfiak részesedése a házas nőkét, ezzel szemben az elváltak és az özvegyek hányada a nők körében volt magasabb. Tolna megye népességének családi állapot szerinti összetételét korcsoportonként vizsgálva a fiatalok házasodási kedvének további csökkenését tapasztaltuk. A 2001. évi népszámlálás alkalmával a 15 39 éves férfiak 60 százaléka nőtlen volt, hányaduk 2011-re jelentős mértékben, 75 százalékra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a házasok aránya 35-ről 21 százalékra esett vissza. Az ennél idősebb korcsoportokban is hasonló irányú változások következtek be a nőtlenek és házasok arányát tekintve. Az elváltak részesedése a 40 59 évesek körében volt a legmagasabb, a 2011- ben regisztrált 19 százalékos hányad 6 százalékpontos emelkedést jelentett a tíz évvel korábbihoz viszonyítva. Az elmúlt évtizedben a nők esetében is hasonló folyamatok zajlottak. A 2001. évi népszámlálás idején a 15 39 éves nők 45 százaléka volt hajadon családi állapotú, arányuk tíz esztendő elteltével csaknem 62 százalékra ugrott, miközben a házasoké 47-ről 31 százalékra esett vissza. Az elváltak részaránya a férfiakhoz hasonlóan a nők körében is a 40 59 évesek között volt a legmagasabb, a vizsgált időszakban 14-ről 21 százalékra emelkedett. A legnagyobb eltérés a férfiak és a nők családi állapot szerinti összetételében az idősebb korosztályoknál tapasztalható. Mivel a középkorú férfiak halandósági viszonyai kedvezőtlenebbek, mint a hasonló korú nőké, a 2011. évi népszámláláskor a 60 éves és idősebb nőknek már több mint fele özvegy családi állapotú volt, míg a férfiaknak 14 százaléka. Szintén ezzel függ össze, hogy ebben a korosztályban a nők 37 százaléka, a férfiak 72 százaléka élt házasságban. A 60 éves és idősebb korcsoportban a nőtlenek, hajadonok valamint az elváltak részesedése a férfiak és a nők körében nem tért el számottevő mértékben. A 15 éves és idősebb nők termékenységét a népszámlálás adatainak segítségével az összeírás időpontjáig élve született gyermekeik száma alapján vizsgálhatjuk. A nők termékenységének egyik kiváló mutatója a száz nőre jutó élve született gyermekek száma. Tolna megyében a 2011. évi cenzus adatai szerint száz 15 éves és idősebb nőre 160 élve született gyermek jutott, 5 fővel kevesebb, mint tíz esztendővel korábban. Családi állapotuktól függően a nők termékenysége különbözőképpen alakult. A házas nők termékenysége nem változott számottevő mértékben, 2001-ben 193, tíz évvel később 194 élve született gyermek jutott száz házas nőre. Ez a kismértékű termékenység-növekedés a születésszámokban nem mutatkozott meg, mivel ugyanebben az időszakban a 15 éves és idősebb nők körében a házas családi állapotúak részaránya szá- 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

mottevő mértékben, 8,7 százalékponttal csökkent. Az elmúlt évtizedben is tovább folytatódott az együttélési formák átalakulása, az élettársi kapcsolatok terjedése. Egyre inkább általánossá, társadalmilag elfogadottá vált a házasságon kívüli gyermekvállalás, napjainkban a gyermekeknek hozzávetőleg a felét nem házas családi állapotú anya hozza a világra. Ezt mutatja a hajadonok és az elváltak termékenységének növekedése is. Tolna megyében száz hajadonra 2001-ben 21, 2011-ben 39 élveszületés jutott, az elváltak esetében ugyanez a mutató 183-ról 190-re emelkedett. 1.3.3. ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Jelentősen csökkent ugyanakkor az özvegy családi állapotú nők termékenysége, 2001-ben száz özvegyre 221, 2011-ben már csak 211 élve született gyermek jutott. Az özvegy családi állapot természetszerűleg az idősebb korosztályhoz tartozó nők körében a leggyakoribb, ezért az özvegy nők termékenységi mutatói az évtizedekkel korábbi házas nők befejezett termékenységi mutatóinak felelnek meg. Az özvegy nők termékenysége a csökkenéssel együtt is meghaladta a többi családi állapothoz tartozókét a 2011. évi népszámlálás idején, ez is mutatja a nők termékenységi szintjének általános csökkenését. Annak ellenére tehát, hogy a hajadonok, a házasok és az elváltak termékenysége is kisebb-nagyobb mértékben növekedett 2001 és 2011 között, a születések száma mégis szinte folyamatosan csökkent ebben az időszakban. Ez a szülőképes korú nők számának és arányának jelentős csökkenésével magyarázható. Tolna megyében 2001-ben még 61 ezer 15 49 éves nő élt, a 2011. évi népszámlálás idején számuk már nem érte el az 51 ezret, amely 17 százalékos csökkenést jelentett. 1.3.2. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen 1970 17 212 267 170 192 1980 17 198 244 170 183 1990 16 194 237 183 176 2001 21 193 221 183 165 2011 39 194 211 190 160 A 2011. évi népszámlálás idején a 15 éves és idősebb nők 22 százaléka nem szült még gyermeket, 21 százalékának egy gyermeke volt, 39 százalékának kettő, 12 százalékának három, és mindössze 5 százalékának négy vagy annál több. A gyermektelenek, valamint az egy és a két gyermeket szült nők részaránya 2001-hez viszonyítva kismértékben emelkedett, ezzel párhuzamosan a három illetve a négy vagy több gyermekesek hányada mérséklődött. A 15 éves és idősebb nők gyermekszám szerinti összetételétől számottevő mértékben eltért az ugyanilyen korú házas családi állapotú nőké. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a házas nők körében a gyermektelenek aránya a 2001. évihez viszonyítva egy százalékponttal, 5 százalékra csökkent, miközben ugyanilyen mértékben emelkedett a két gyermeket szült nők hányada. A házasok körében utóbbiak voltak többségben, a 2011. évi népszámlálás alkalmával több, mint 52 százalékot képviseltek. A tíz évvel korábbihoz viszonyítva csekély mértékben, 15 százalékra emelkedett a három gyermekes házas nők részesedése, ezzel egyidejűleg a 4 vagy több gyermeket vállalóké mérséklődött. Az egy gyermekesek hányada lényegében nem változott. Tolna megyében a 15 éves és idősebb férfiak közül a nőtlenek aránya a községekben, a házasoké a városokban volt nagyobb. Az elvált családi állapot a megyeszékhelyen élő férfiak körében volt a leggyakoribb, az özvegyek hányada a település jogállásától függetle- 3.17. Tolna megye 15

Történeti áttekintés Hosszú ideje folyamatosan változik a népesség családi állapot szerinti összetétele, csökken a házasok, ezzel egyidejűleg emelkedik a nőtlenek, hajadonok valamint az elváltak részaránya is. A folyamat 1990-ig viszonylag lassú volt, ezt követően erőteljesen felgyorsult. A legutóbbi öt népszámlálást tekintve, 1970-ben és 1980-ban a 15 éves és idősebb férfiaknak még 72 százaléka házas családi állapotú volt, 1990-ben már csak 68 százaléka, 2001-ben 58 százaléka, 2011-ben pedig mindössze 48 százaléka. Ebben a bő négy évtizedben az elváltak aránya kevesebb mint 2 százalékról csaknem 11 százalékra, a nőtleneké 22-ről 37 százalékra emelkedett. Hasonló folyamat játszódott le a nőknél is. Míg 1970-ben és 1980-ban a 15 éves és idősebb nők kétharmada házas családi állapotú volt, arányuk 1990-re 62 százalékra, 2001-re pedig 52 százalékra csökkent. A 2011. évi népszámláláskor részesedésük már csak 43 százalékot tett ki. A hajadonok aránya 1970 és 1990 között 12 15 százalék között ingadozott, majd 2001-re 19, 2011-re pedig 24 százalékot ért el. Az elváltak 1970. évi 2,5 százalékos részesedése folyamatos emelkedés után 2001-ben elérte a 9, 2011-re a 12 százalékot. A termékenység évtizedek óta tartó jelentős csökkenése a népszámlálási adatok alapján is jól nyomon követhető. Tolna megyében az 1980. évi cenzus idején száz 15 éves és idősebb nőre még 183 élve született gyermek jutott, 1990-ben 176, 2001-ben 165, 2011-ben pedig már csupán 160. A termékenység a legtöbb korcsoportban csökkent, mértéke a fiatalabb korosztályoknál volt a legerőteljesebb. Száz 20 24 éves nőre 1980-ban még 85, 2011-ben ennek 27 százaléka, 23 élveszületés jutott. Ugyanebben az időszakban a 25 29 évesek körében 154-ről 63-ra, a 30 34 éveseknél 185-ről 125-re esett vissza a mutató értéke. Az élveszületések számának az elmúlt évtizedekben tapasztalható erőteljes csökkenése főként a 4 vagy több gyermeket vállaló nők számának és arányának visszaesésével magyarázható. A 15 éves és idősebb nők körében 1980 és 2011 között a 4 vagy annál több gyermeket szült nők hányada Tolna megyében a felére, 10-ről 5 százalékra esett vissza, ezzel egyidejűleg a gyermekteleneké 20-ról 22 százalékra emelkedett. Helyünk az országban A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Tolna megye 15 éves és idősebb népességén belül az országos átlagnál alacsonyabb volt a nőtlenek, hajadonok, ugyanakkor magasabb a házasok és az özvegyek aránya. Tolna a 19 megye csökkenő rangsorában a nőtlenek és hajadonok hányadát tekintve a 17., a házasok esetében a 9., az özvegyeknél a 6., az elváltakat illetően a 7. helyet foglalta el. Az egyes megyékben élő nők termékenységében jelentős eltérések tapasztalhatók. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján száz nőre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jutott a legtöbb, 175 élve született gyermek, ugyanakkor Csongrád megyében a legkevesebb, mindössze 141. Tolna megye, ahol száz nőnek átlagosan 160 élve született gyermeke volt a cenzus idején, a kedvezőbb termékenységű megyék közé sorolható, hiszen a 19 megye csökkenő rangsorának 5. helyét foglalta el. Hazánkban a fővárosban élő nők termékenysége volt a legalacsonyabb, a 2011. évi népszámlálás adatai szerint mindössze 113 gyermek jutott száz nőre. nül mindenütt átlagosan 4 százalékot tett ki. A járások közül a Bonyhádiban volt a legmagasabb a házasok, ugyanakkor az egyik legalacsonyabb a nőtlenek aránya. A Tamási járásban éppen fordítva, a nőtlenek hányada emelkedett ki a megyén belül, a házasoké pedig itt volt a legkisebb. A legalább 15 éves nők körében a hajadonok és az elváltak aránya a megyeszékhelyen, a házasoké a többi városban, az özvegyeké pedig a községekben volt a legmagasabb. A járások közül a hajadonok és az elváltak részesedése a Szekszárdiban, a házasoké a Bonyhádiban, az özvegyeké pedig a Tamásiban volt a legnagyobb. A 15 éves és idősebb nők termékenysége a megyén belül a községekben volt magasabb, ahol 174 gyermek jutott száz nőre, míg a városokban 149, ezen belül a megyeszékhelyen csupán 137. Összecseng ezzel a nők gyermekszám szerinti megoszlása, hiszen a községekben élők körében kisebb volt a gyermektelenek, ugyanakkor számottevően magasabb a 4 vagy annál több gyermeket szült nők aránya. A járások közül a Tamásiban lakó 15 éves és idősebb nők termékenysége volt a legmagasabb, itt 170 élveszületett gyermek jutott száz nőre, míg a legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező Szekszárdi járásban csupán 149. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás A legutóbbi két népszámlálás között tovább javult a népesség iskolázottsági szintje. Emelkedett a középés felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, ezzel párhuzamosan csökkent az alapfokú végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők hányada. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1.4.1. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként A 2011. évi cenzus adatai szerint Tolna megyében a 15 éves és annál idősebb népesség 94 százaléka végezte el az iskolakötelezettségi előírásoknak eleget téve legalább az általános iskola nyolc évfolyamát. Az elmúlt évtizedben 7,6 százalékponttal emelkedett ez az arány. A 2011. évi népszámláláskor minden 65 év alatti korcsoportban 96 százalék feletti volt a legalább nyolc osztályt végzettek hányada, ezen belül a fiatalabbak (20 44 évesek) korosztályaiban több mint 98 százalékuk rendelkezett alapfokú végzettséggel, a 45 64 évesek korcsoportjaiban pedig 96 százalék feletti volt az arányuk. A 65 69 évesek körében 93 százalékos hányadot, a 70 74 éveseknél 87 százalékot, a 75 éves és idősebbeknél pedig 61 százalékot tett ki azok aránya, akik legalább általános iskolai végzettséggel rendelkeztek. 2001 és 2011 között a 65 éves és annál idősebbek korosztályaiban javult a legnagyobb mértékben a mutató, mivel ezen korcsoportokból lassan kikerülnek azok, akik számára még nem volt kötelező a nyolc osztály elvégzése. A vizsgált korosztályok nagy részében magasabb volt a legalább alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya, mint a nőké. A nők hátránya ugyanakkor a férfiakéhoz képest az életkor csökkenésével egyre jobban mérséklődött. A 75 évesek és idősebbek körében a férfiakat jellemző 77 százalékos hányaddal szemben a nők 54 százalékos aránya állt. A 70 74 éveseknél 7, a 65 69 éveseknél 3 százalékpont volt az eltérés a férfiak javára. A 45 64 évesek korosztályaiban 1 2 százalékpontos, a 35 44 és a 25 29 évesek korcsoportjaiban pedig alig pár tized százalékpontnyi volt a különbség. A 30 34 éveseknél és a 25 évesnél fiatalabbak körében viszont a legalább általános iskolát végzett nők aránya valamelyest meghaladta a férfiakét. 1.4.2. ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) Az elmúlt évtizedben a 18 éves és annál idősebb népességen belül a legalább érettségivel rendelkezők aránya nőtt a legnagyobb mértékben, közel 10 százalékponttal. 2011-ben e népesség 39 százaléka szerezte meg az érettségit. A fiatalabb, 20 34 évesek korosztályaiban a népesség 50 57 százaléka, a 18 19 éveseknek is már 29 százaléka letette legalább az érettségi vizsgát. A 35 64 évesek korcsoportjaiban 37 43 százalékos volt a középiskolát végzettek hányada. 3.17. Tolna megye 17

1.4.1. tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 96,8 58,4 25,2 Többi város 94,9 44,8 15,2 Városok összesen 95,4 48,4 17,8 Községek, nagyközségek 91,0 26,7 7,5 Megye összesen 93,5 38,9 13,3 A 65 69 évesek 33 százaléka, a 70 74 évesek 24 százaléka, a 75 éves és annál idősebbeknek pedig 14 százaléka volt érettségizett. Az elmúlt évtizedben minden korosztályban nőtt az érettségizettek hányada. A legjelentősebb javulás a 20 29 és a 60 69 évesek korcsoportjaiban közvetkezett be. A 65 év alatti korosztályokban a legalább érettségizett nők aránya számottevően meghaladta a férfiakét, az idősebb korcsoportokban viszont az érettségizett férfiak voltak arányában többen a nőkhöz képest, a 70 74 éveseknél már 9, az ennél idősebbeknél pedig már 13 százalékpontos volt a különbség az érettségizett férfiak javára. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is számottevően nőtt az elmúlt évtizedben. A 2011. évi népszámláláskor a 25 éves és annál idősebb népesség 13 százaléka tíz évvel korábban 9 százaléka rendelkezett főiskolai vagy egyetemi oklevéllel. A 25 29 és a 30 34 évesesek 21 százaléka szerzett felsőfokú végzettséget, előbbi korcsoport aránya 11, utóbbié 9 százalékponttal haladta meg a 2001. évit. A 35 69 évesek korcsoportjaiban 11 16 százalékos hányadot képviseltek a diplomások, ezen belül a fiatalabb korosztályokban magasabb, az idősebbeknél általában alacsonyabb volt a mutató értéke. Ettől eltérően a 65 69 éves felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya meghaladta az azt megelőző korcsoportét is. A 70 74 éveseknek 7,4, a 75 éves és annál idősebbeknek 4,9 százaléka volt diplomás. A 60 évesnél fiatalabbakat ötéves korcsoportonként tekintve, minden korosztályban több nő rendelkezett diplomával, mint férfi, ami összefügg azzal is, hogy a hagyományos szerepek háttérbe szorulásával több felsőfokú végzettséghez kötött szakma (pl. oktatás, közigazgatás) elnőiesedett. Összességében a 2011. évi népszámláláskor a hét éves és idősebb népesség 29 százaléka végezte el csupán az általános iskola nyolcadik évfolyamát, 23 százalékuknak volt szakmunkás bizonyítványt adó középfokú végzettsége, további 23 százalékuk tett sikeres érettségi vizsgát, de (még) nem szerzett diplomát és 11 százalékuk államvizsgázott és kapott diplomát felsőfokú oktatási intézményben. Az előző cenzus óta eltelt időszakban számottevően javult a népesség iskolázottsága. A csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők hányada 4 százalékponttal csökkent, ugyanakkor 4 százalékponttal emelkedett a szakmunkás, 5,5 százalékponttal az érettségi bizonyítványt szerzettek és 4 százalékponttal a diplomások aránya. Ám míg a középfokú, szakmát adó iskolákban végzettek és az érettségizettek aránya a férfiak körében javult nagyobb mértékben, addig a diplomásokat tekintve a nőknél tapasztalható a férfiakénál számottevőbb bővülés. Az iskolázottság szintje településtípusonként eltérő volt. A megyeszékhely, Szekszárd megfelelő korú népességének 58 százaléka volt legalább érettségizett, egynegyede pedig diplomás. Előbbi a duplája, utóbbi a háromszorosa a községekre jellemző hányadnak. A nagy különbség kialakulásában szerepet játszott az, hogy a továbbtanuló fiatalok csak kis számban térnek vissza lakóhelyükre, míg a helyben maradó idősebb korosztályok képzettségi szintje az átlagosnál alacsonyabbnak mondható. Szekszárd népességének iskolázottsági szintje a megye többi városáénál is kedvezőbb, az érettségizettek 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

Beszélt nyelv 1.4.2. tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő 2001 2011 a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél 197 157 83,6 153 738 78,3 Más nyelvet is beszél 38 647 16,4 42 704 21,7 Ebből: német 27 310 11,6 26 626 13,6 angol 11 031 4,7 16 996 8,7 roma 1 389 0,6 3 578 1,8 aránya közel 14, a diplomásoké pedig 10 százalékponttal volt magasabb itt, mint a többi városban. Tolna megye járásai közül a Szekszárdi járásban élők képzettségi szintje a legkedvezőbb, valamint a Paksi járás népességének is megyei átlag feletti az iskolázottsága. A legkedvezőtlenebb mutatók a Tamási járás népességét jellemezték, és a Bonyhádi járásban is jóval átlag alattiak voltak. Az utóbbi évtizedben az uniós csatlakozással összefüggésben különösen felértékelődött az idegennyelvismeret jelentősége. A 2011. évi népszámlálás ada tai szerint Tolna megyében 44 602 fő, a népesség 19 százaléka beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több más nyelvet is. Az előző cenzushoz képest 2,2 százalék ponttal javult a mutató. A magyar anyanyelvű népesség körében főként a német és az angol nyelv vált szélesebb körben ismertté. 2011-ben a megyében élő magyar anyanyelvű polgárok közül már minden hetedik meg tudta értetni magát németül, míg tíz évvel korábban még csak minden kilencedik. 2001-ben még csak min den huszonegyedik Tolna megyei mondta magáról, hogy beszél angolul, 2011-ben már minden tizenegyedik. Történeti áttekintés Az elmúlt évtizedek alatt a népesség képzettségi szintje folyamatosan nőtt, emelkedett a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ez egyrészt abból adódik, hogy a belépő fiatalabb korosztályok már képzettebbek, mint a kilépő idősebbek, másrészt abból, hogy hosszú távon növekszik a képzett munkaerő iránti igény, aminek igyekeznek megfelelni a munkaerőpiacra lépők. A nyolc évfolyam elvégzése a tankötelezettség bevezetése után szinte általánossá vált. A 8 osztályt végzettek arányának növekedése a képzettségi szint jelentős emelkedése következtében tört meg. 2001-ben a hét éves és idősebb népességnek egyharmada rendelkezett csupán általános iskolai végzettséggel, ez az arány 2011-ben 29 százalék alá esett vissza. Ugyanakkor szakmunkás bizonyítvánnyal 1970-ben a hét éves és idősebb népesség 4,7 százaléka, 2001-ben 19, 2011-ben pedig már 23 százaléka rendelkezett. A középiskolai érettségivel bírók aránya 1930-ban még alig haladta meg az egy százalékot, 2001-ben közelítette a 18 százalékot, 2011-ben pedig 23 százalékot tett ki. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők népességen belüli aránya mutatta a leginkább a képzettségi szint emelkedését. 1930-ban a diplomások a népességnek még csak elenyésző, egy százalék alatti hányadát jelentették, majd az évtizedek alatt folyamatosan, mondhatni ugrásszerűen nőtt az arányuk, ami 2001-ben már elérte a 7,1, 2011-ben pedig 11 százalékot. Helyünk az országban Tolna megye népességének iskolai végzettség szerinti jellemzői az országos mutatóknál rosszabbak, a Dél-Dunántúl megyéi közül pedig a legkedvezőtlenebbek. A hét éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége alapján az érettségizettek aránya 4,3, a diplomásoké 4,5 százalékponttal maradt el az országostól. Tolna a megyék végzettség szerinti csökkenő rangsorában az utolsó harmadban foglalt helyet: az érettségi vizsgával rendelkezők hányada szerint a tizenhetedik, a felsőfokú oklevelet szerzettek aránya alapján pedig a tizenötödik legkedvezőtlenebb mutatójú megye volt. 3.17. Tolna megye 19

1.5. Gazdasági aktivitás Tolna megyében a legutóbbi két cenzus között a foglalkoztatottak számának enyhe csökkenése és a munkanélküliek számának erőteljesebb növekedése együttesen a gazdaságilag aktívak létszámának stagnálását eredményezte. 2011-ben a gazdaságilag aktív népességhez közel 99 ezer fő tartozott. Miközben a munkaerőpiacon jelenlévők száma nem változott, a megye lélekszáma folyamatosan csökkent. 2011-ben 19 ezerrel kevesebben éltek a megyében, mint tíz évvel korábban, ennek következtében emelkedett a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya (3,4 százalékponttal), így száz főből 43-an dolgoztak vagy kerestek munkát. A gazdasági aktivitás és annak változása nemenként eltérően alakult. 2011-ben a nőknek több mint egyharmada, a férfiaknak viszont közel fele sorolta magát a gazdaságilag aktívak közé. A két nem aktivitási szintje hasonló mértékben, de eltérő irányban változott az előző összeírás óta. A megyében csaknem 800-zal kevesebb férfi volt foglalkoztatott vagy álláskereső, míg a nők létszáma 1000 fővel gyarapodott. A nők ugyan egyre növekvő számban vesznek részt a gazdasági életben, de az aktív népesség többségét (54 százalékát) 2011-ben továbbra is a férfiak alkották. 1.5.1. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A gazdasági aktivitás alakulását elsődlegesen a foglalkoztatottak létszámában bekövetkezett változások határozzák meg. 2011-ben a megye 15 éves vagy annál idősebb népességéből összesen 87 ezren dolgoztak, 0,7 százalékkal kevesebben, mint tíz évvel korábban. Miután a megye lakónépessége ennél nagyobb arányban, 7,7 százalékkal csökkent, javult 35,2-ről 37,9 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak teljes népességre vetített aránya. A foglalkoztatott férfiak és nők létszámában tíz év alatt alig történt változás, a két nem között a legfőbb különbséget népességen belüli arányuk jelenti. A férfiaknak ugyanis több mint négytizede, a nőknek alig egyharmada dolgozott az adatfelvétel időpontját megelőző héten. 1.5.2. ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) A foglalkoztatottak korszerkezete jelentősen átrendeződött az ezredfordulót követően. A 2011. évi cenzus adatai szerint a legtöbb foglalkoztatott (13,3 ezer fő) a 35 39 évesek közül került ki, majd őket követte (12,6 ezer fővel) a 40 44 éves korosztály. (Tíz évvel korábban a két legnépesebb korcsoport a 45 49 és a 40 44 éveseké volt, előbbiben 14,3 ezren, utóbbiban 13,5 ezren dolgoztak.) Általánosságban elmondható, hogy az előző népszámlálás óta a fiatalok körében csökkent, a 49 év fölöttieknél jelentősen növekedett a foglalkoztatottság. A legfiatalabb, 15 19 évesek korcsoportjába tartozók száma a harmadára esett vissza, alacsony foglalkoztatásuknak legfőbb oka az összeírás idején érvényben lévő 18 éves tankötelezettségi korhatár. A 20 24 éves foglalkoztatottak száma négytizedével csökkent, a 25 29 évesek közel negyedével lettek keveseb- 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

ben. E két korosztályban a tíz évvel korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a felsőfokú tanulmányokat folytatók száma, emellett az oktatás időtartamának meghosszabbodásával a munkába állásuk ideje is kitolódott. A 35 39 évesek körében ötödével nőtt, a 45 49 éveseknél viszont ugyanennyivel csökkent a foglalkoztatottság. A 49 év feletti korosztályokban, főként a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt, a foglalkoztatottsági szint is növekedett. Ez leginkább az 55 59 éveseket, azon belül is a nőket érintette, utóbbiak közül négyszer annyian dolgoztak, mint korábban, a foglalkoztatottakon belüli arányuk 2,7-ről 11,4 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak túlnyomó többségét, több mint 94 százalékát az aktív keresők, további 5,3 százalékát a nyugdíj vagy járadék mellett dolgozók, 0,4 százalékát a gyermekgondozási ellátásban is részesülő munkavállalók tették ki. Az aktív keresők nyolctizede a 25 54 évesek, vagyis a legjobb munkavállalási korúak közül került ki. A nyugdíj és járadék mellett munkát vállalók száma a 49 év feletti korcsoportokban kezdett emelkedni. A jelenlegi, 62 éves nyugdíjkorhatár felett még 1550-en dolgoztak a megyében, közöttük többségben voltak a férfiak. A legmagasabb iskolai végzettség szerint a foglalkoztatottak 14 százaléka legfeljebb az általános iskolát végezte el, közel egyharmada rendelkezett szakmával (a férfiak majdnem kétszer annyian, mint a nők), másik egyharmadának volt érettségije és közel egyötödének diplomája. Utóbbi két kategóriában a nők voltak többségben. A két cenzus között eltelt időben a gazdasági aktivitás mutatói közül egyedül a munkanélkülieké növekedett, 2011-ben 11,4 ezer fő vallotta magát munkanélkülinek, ami 8,0 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbit. Ezen belül a férfiak száma 7,7 százalékkal visszaesett, a nőké viszont jelentős mértékben, a harmadával emelkedett. Az állástalanok között korábban a férfiak erős túlsúlya volt jellemző, mára azonban kiegyenlítettebbé vált a nemek aránya, a munkát keresők 52 százaléka volt férfi és 48 százaléka nő. Az előző népszámláláshoz képest az állástalanok száma a nők körében a 20 év alattiak kivételével valamenynyi korcsoportban növekedett. Legnagyobb mértékben, öt és félszeresére az 55 59 év közöttieké gyarapodott. A férfiaknál a 2001. évinél nagyobb arányú munkanélküliséget a 30 39 és az 50 64 év közöttieknél regisztráltak. Az állástalanok közt kiemelkedően magas az alacsony végzettségűek aránya, közülük minden harmadik legfeljebb az általános iskola 8 osztályát fejezte be. A munkanélküliek több mint egyharmadának volt szakmája és közel egynegyedének érettségije. A diplomások az állástalanok 7,2 százalékát tették ki. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya a férfiak és nők között nem mutatott eltérést, a szakmai oklevelet szerzettek körében a férfiak, az ennél magasabb iskolai végzettségűek esetében a nők voltak többségben. Az elhelyezkedés nehézségeit a fiatalok a tanulmányi idő megnyújtásával, magasabb képzettség(ek) megszerzésével, az idősebbek a különböző nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások igénybevételével próbálták meg kivédeni. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességen belüli rátája 3 százalékponttal, 15,3 százalékra emelkedett. A gazdaságilag nem aktív népességet 2011-ben a megyében élők 57 százaléka, mintegy 131,7 ezer fő alkotta. A munkaerőpiactól önként vagy kényszerűségből távolmaradók száma 2001-ben volt a legmagasabb (151,2 ezer fő), majd az ezt követő tíz év alatt 13 százalékkal visszaesett. Két csoportjában az inaktív keresők és az eltartottak között eltérő mértékű, sorrendben 8,1, illetve 19 százalékos volt a csökkenés. A gazdaságilag nem aktívak körében a nők létszáma mindig is meghaladta a férfiakét, amelynek elsődleges oka egyrészt, hogy a különböző gyermekellátási formákat elsősorban a nők veszik igénybe, másrészt, hogy a nők átlagéletkora meghaladja a férfiakét. Az inaktív keresők a kereső tevékenységet nem végző, de jövedelemmel rendelkező személyek döntő többsége (86 százaléka) a nyugdíjasokból és járadékosokból állt, közel háromnegyedük életkora alapján, 23 százalékuk rokkantság vagy balesetből eredő egészségkárosodás miatt, 4 százalékuk pedig hozzátartozója, házastársa révén részesült nyugellátásban. Tíz év alatt a nyugdíjasok 3.17. Tolna megye 21