Az Európa Ház idôszakos kiadványa Alkotmány a villamoson,,a villamoson ingyenesen lehet utazni! ritkán hallható közlemény a tömegközlekedésben, de az Európa Nap alkalmából május 9-én Budapesten közlekedô Európa Villamoson errôl értesítette a felszálló utasokat a hangosbemondó. No meg arról, hogy vigyék magukkal az Európai Alkotmányos Szerzôdés egy magyar nyelvû nyomtatott példányát. Az Európa Ház és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa által közösen szervezett Európa Villamos 2005. május 9-én közlekedett Budapesten a 2-es villamos vonalán. Sokat dolgozunk azért, hogy felkeltsük az állampolgárok érdeklôdését az európai ügyek iránt. Nem könnyû feladat és az Európai Alkotmány sem könnyû olvasmány, ezért döntöttünk úgy, Az Európa Villamos a Jászai Mari tér és a Közvágóhíd között, menetrend szerint közlekedett. hogy újszerû módon az alkalomra feldíszített Európa Villamoson adjunk széleskörû tájékoztatást az alkotmányról mondja Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság III. Csoportjának alelnöke. A program hivatalos megnyitójára a Jászai Mari téren felállított információs pultnál kerül sor 11.00-kor. Jillian van Turnhout ír EGSZB-képviselô, Vastagh Pál országgyûlési képviselô, az Európai Konvent volt tagja és Thomas Glaser az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetôje bizakodóak az Európai Alkotmány megerôsítési folyamatát (ratifikálását) illetôen. Aztán irány az Európa Villamos. Vastagh Pál a Kossuth térnél száll le, a munkahelyére siet (az Országgyûlésbe, ahol 2004. december 20-án ratifikálták az Európai Alkotmányt); Jillian van Turnhout a végállomásig utazik. Az út során a villamosra felszálló utasok megkapják az Európai Alkotmány nyomtatott példányait. A felszálló ellenôrnek szemmel láthatóan fogalma sincs arról, hogy itt Európa Nap és Villamos van, ô szeretné a dolgát végezni, de a BKV jelen lévô képviselôje elmagyarázza a helyzetet, úgyhogy nincs fennakadás és az ellenôr az Európai Alkotmánnyal a kezében száll le a következô megállónál. (Közbevetôleg: a BKV-ról el kell mondani, hogy az óriáscég bugyraiban különösebb zökkenôk nélkül jutott el a szervezôk megkeresése a megfelelô helyre és a kezdeményezés kedvezô fogadtatásáról két nap alatt már értesítést is küldtek.) Fiatal pár száll fel. Franciák. Két hetes turistaútjuk utolsó napját töltik Budapesten. Rögtön véleményüket kérjük az Európai Alkotmányról (a francia népszavazás 2005. május 29-én lesz). A fiú egyértelmûen támogatja és megígéri, hogy barátnôjét is elviszi szavazni. Az Európai Alkotmány magyar nyelven megerôltetô lenne számukra, úgyhogy az alkalomra nyomtatott (2005. május 9-tôl 2006. május 9-ig tartó) naptárral távoznak. Az Európa Napot tanácskozás zárja a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A mintegy 50 civil szervezeti résztvevôt Hámori József Európa mozgalmi elnök köszönti, majd Balázs Péter, az Európai Bizottság elsô magyar biztosa beszél összefogottan az Európai Alkotmány létrejöttérôl, a Konvent munkájáról, a ratifikációs folyamatról. És ami a legfontosabb: az Európa Nap során 1500 Európai Alkotmány került kiosztásra. És ami még ennél is fontosabb: az esô csak a rendezvény után, este kezdett el zuhogni. Európa vezetô magánalapítványainak találkozója Budapesten 2. oldal Nyílt nap az EGSZB-ben 3. oldal Látogatás az Európai Parlamentben 5. oldal 2005 a fejlesztés éve Európában 7.oldal Partnerség a jövôért! A LEADER+ Program Magyarországon 9. oldal Kakaskukorékolás, pihenés, naplemente A falusi turizmus lehetôségei 11. oldal Könyvajánló 12. oldal Vastagh Pál, Jillian Van Turnhout, Thomas Glaser, Várkonyi Ildikó (tolmács), Barabás Miklós és Asbóth Tibor (balról jobbra) köszönti a megnyitón résztvevôket.
Európa vezetô magánalapítványainak találkozója Budapesten A magyar fôvárosban tartotta 16. éves közgyûlését és konferenciáját az Európai Alapítványi Központ (European Foundation Centre - EFC) 4-6. között. Nyitó plenáris ülés a Parlamentben Köles Sándor, Barabás Miklós, Kahulits Andrea és Sebestény István (balról jobbra) tájékoztatója a magyar civil szervezeteket bemutató szakmai programon Az Európai Alapítványi Központ honlapja: http://www.efc.be Az EFC-nek mintegy 200 tagszervezete van, Európa vezetô magánalapítványai mellett tagja több jelentôs forrással rendelkezô amerikai és japán szervezet is. A minden közgyûlésre kiadott lista adatai szerint a legtöbbet a Glaxo- SmithKline gyógyszeripari óriás alapítványa költötte jótékony célra: több mint 477 millió eurót 2003-ban (letaszítva a Ford Alapítványt az elsô helyrôl). Az EFC által szervezett számos szakmai program közül kiemelkedô jelentôségû az évente megrendezett közgyûlés és az ahhoz kapcsolódó szakmai konferencia, melyre minden évben Európa más országában kerül sor. A régióban Prága (1993) és Krakkó (1999) után 4-6. között a magyar fôváros adott otthont az idén több mint 500 regisztrált résztvevôt Budapestre vonzó rendezvénynek, melynek központi témája A civilbarát Európai Unió volt. A Parlamentben június 4-én megtartott nyitó rendezvényen felszólalt Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki hangsúlyozta a civil szervezetek demokráciában betöltött fontos szerepét és Vastagh Pál, az Országgyûlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának elnöke, aki kiemelte az európai összefogás fontosságát és szükségességét. A plenáris ülést szakmai konzultációk követték, melyek fô témái között szerepelt többek között az Európai Unió tavaly májusi bôvítése, valamint annak politikai, gazdasági, szociális hatásai és kihívásai. A résztvevôk civil szemszögbôl vizsgálták meg, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az Unió intézményei és az állampolgárok közötti párbeszédet, hogy az EU demokratikus deficitjét mérsékelni lehessen. A szakmai programok között magyar kezdeményezésre szó volt az Európai Alkotmányról és a ratifikálási folyamatról, valamint az adományozás helyzetérôl és perspektíváiról. Ez utóbbi kérdésben az egyik elôadó azt fejtette ki, hogy milyen nehéz mérni egyegy kedvezményezett program sikerességét, illetve milyen módszereket lehet használni annak eldöntésére, hogy az adományozó pénze megfelelôen került-e felhasználásra. Ma már nem csak a program sikerességét veszik alapul (aminek mérése néha önmagában is problémás, mivel a civil programok sokszor nem számszerûsíthetô módon szolgálnak társadalmi érdeket), hanem a program megvalósítási folyamatának rendezettségét vagy az abban részt vevô szervezetek professzionalizmusát, fejlettségét is számba veszik. Ezt két szóra egyszerûsítve hívják tartalmi és/vagy folyamat (angolul substance és process) megközelítésnek, ami elsô pillanatban felesleges elméleti fejtegetésnek tûnik, de nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a legtöbb pályáztató szervezet ma már komoly a tartalmi kérdéseket sokszor háttérbe szorító szabály- és ellenôrzési rendszereket mûködtet annak érdekében, hogy az adott támogatás körül minden rendben legyen (zárójelben említjük meg, hogy ez sem azért alakult így, mert minden támogatással tisztességesen elszámoltak a kedvezményezettek). Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy van olyan civil kezdeményezés, ami magas fokú szervezettség és menedzsment nélkül is látványos eredményeket produkál és fordítva: jól szervezett civil szervezet tartalmi mondanivaló nélkül nyer el támogatást. Mint említettük az Európai Alkotmány is a konferencia témája volt. Elôadóként Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság francia tagja azon állásponton volt, hogy az Alkotmány bukása Franciaországban elkerülhetô lett volna, ha a kérdésben kevésbé aktívak az ország politikusai. Az EFC egyébként állásfoglalásban erôsítette meg elkötelezettségét az európai szociális vívmányok, a jóléti társadalom, a béke és a biztonság mellet. Az állásfoglalás rögzíti: az európai alapítványok megkettôzött erôfeszítéseket kívánnak tenni az részvételi demokrácia kiteljesedése érdekében és hitet tesznek egy közös európai állampolgárság mellett a kulturális különbözôségek fenntartása mellett. A konferencia kísérôrendezvényein a külföldi résztvevôk külön találkozón ismerkedhettek meg a magyarországi civil társadalom helyzetével, valamint annak képviselôivel, kiváló lehetôség nyílt a tapasztalatcserére, kapcsolatépítésre. Az érdeklôdôk rendhagyó buszos városnézés keretében civil szemszögbôl ismerkedhettek meg a magyar fôvárossal és annak történelmével, valamint ellátogathattak a Roma Parlament civil szervezethez is, ahol a magyarországi roma kisebbség helyzetérôl kaptak átfogóbb képet. A budapesti közgyûlésen vett búcsút az EFC-tôl az alapító-fôigazgató John Richardson, aki 1989 óta irányította a szervezet brüsszeli központjának munkáját. 2
Az Európa Mozgalom szerepe az Európai Unió aktuális problémáinak megoldásában Ezzel a címmel szervezett kerekasztalmegbeszélést a 2005. évi Európa Nap alkalmából az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa a Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központjának közremûködésével. A 2005. május 10-én megtartott rendezvényen Henrik Kröner, a Nemzetközi Európa Mozgalom (Brüsszel) fôtitkára tartott vitaindító elôadást. Kröner átfogó képet festett az Európai Unió intézményrendszerének kialakulásáról és jelenlegi mûködésének kereteirôl, valamint annak aktuális problémáiról és az Unió elôtt álló legfontosabb kihívásokról, így például az EU további bôvítésének kérdésérôl, vagy az EU és az USA közötti viszony jellemzôirôl. Kröner hangsúlyosan szólt az Európai Alkotmányról, az abban lefektetett értékekrôl és célkitûzésekrôl. Részletesen ismertette, hogy életbe lépése esetén milyen fôbb változásokat hoz a dokumentum az Unió intézményrendszerének mûködésében. Megemlítette többek között, hogy az Alkotmány elfogadása esetén bevezeti majd a külügyminiszter intézményét az EU-ban, a többségi szavazás kiterjesztésével az eddiginél egyszerûbb döntéshozatali eljárás lesz jellemzô, megvalósul a polgári kezdeményezés joga (1 millió EU-s állampolgár aláírásának összegyûjtésével az Európai Bizottságot javaslattételre szólíthatják fel az állampolgárok által szorgalmazott ügyekben): összességében tehát az intézményrendszer mûködése hatékonyabbá és átláthatóbbá válik. A 41 országban jelen lévô Európa Mozgalom a JEF-Europe-pal és számos más partnerszervezettel együttmûködésben YES néven európai szintû kampányt indított az Európai Alkotmány népszerûsítése és elfogadásának ösztönzése érdekében. A kerekasztal-megbeszélés résztvevôi az Európa Ház közremûködésével megkapták az Európai Alkotmány egy-egy magyar nyelvû példányát. Európa Mozgalom http://www.europeanmovement.org YES-Kampány http://www.yes-campaign.net Bal oldalon: Henrik Kröner; mellette: Asbóth Tibor, Európa Mozgalom Magyar Tanácsa Nyílt nap az EGSZB-ben Idén április 30-án került sor a nyílt napra az Európai Unió brüsszeli intézményeiben. Ezen a napon boldog-boldogtalan kedvére látogathatta az épületeket, tájékozódhatott az ott folyó munkáról. Nem volt kivétel ez alól az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) sem, melynek egy éve átadott épülete számtalan érdeklôdôt vonzott a nyílt napon. Érdeklôdôk Az EGSZB épülete Brüsszelben A Brüsszeli Civil Iroda közremûködésével egy tucatnyi kíváncsi magyar gyûlt össze délelôtt az aulában, akiket két magyar EGSZB tag: Koller Erika (LIGA Szakszervezetek) és Barabás Miklós (Európa Ház) kalauzolt végig az intézményen (a civil társadalom egyik brüsszeli bástyájaként is számon tartott testületnek jelenleg 317 köztük 12 magyar tagja van). A mintegy másfél órás program során szó esett a bizottság céljairól, napi tevékenységérôl és az eddigi tapasztalatokból is ízelítôt kaptak a résztvevôk. Az aulában és a konferenciák, ülések helyszínéül gyakran szolgáló VI. emeleten részletes, többnyelvû tájékoztató anyagokat lehetett beszerezni. Frissítô italok kortyolgatása közben megtekinthették Norbert Ghisoland belga fotómûvész életképeit, illetve a gyerekeknek rendezett rajzverseny alkotásait is. Az emeleti folyosón hallható, A civil társadalom hangjai elnevezésû kreációt is érdeklôdés övezte, nemkülönben az egyik ülésteremben tartott vetítéssel, melynek témája az épület újjáépítése volt. Bôvebb információ az EGSZB-rôl: http://www.esc.eu.int 3
Civil szemszögbôl az Európai Bizottság finanszírozási gyakorlatáról Vonjunk mérleget! Eredményesség, hatékonyság és számadás lett a címe annak a tanulmánynak, melyet az Open Society Institute (Brussels), a Concord, a Social Platform, a Solidar és a European Women s Lobby megbízásából készített el és mutatott be április 26-án az F.M Partners Limited. A könyvben az EU 2002-es pénzügyi szabályozásának problémás kérdéseit vizsgálták meg a szerzôk, kifejezetten a civil szervezetek és az Európai Bizottság viszonyára vonatkoztatva. A könyvbemutatón - melyen a népes közönség miatt a késôn érkezô érdeklôdôk már csak a falhoz simulva tudták végighallgatni az elôadókat Giampiero Alhadeff a Solidar és a Concord képviseletében ismételten rámutatott arra, hogy a pályázatok megírása feleslegesen sok munkaórát, kapacitást és energiát kíván meg a civil szervezetektôl a bonyolult elôírások miatt. Ez többek között a pénzügyi szabályozás kialakításánál is tapasztalt, elôzetes konzultáció hiányából fakad, mely problémát már szinte minden civil fórum felvet a Bizottság aktuális képviselôjének. A beszámoló szerzôje, Paul Firth röviden összefoglalta a könyv fôbb témáit, majd a következô ajánlásokat tette az intézményi képviselôk felé: a szabályozást a civil szervezetek jellegzetességeit figyelembe véve, rájuk fókuszálva módosítsák; egyes vizsgált nemzeti kormányok (svédek, dánok, britek) mintegy háromszor hatékonyabbak, mint a Bizottság, ezért ez utóbbi változtasson gyakorlatán: több konzultációra van szükség, és tegyenek a kései kifizetések ellen (mely sokszor az elôlegek esetében is elôfordul); az ún. stabil pénzügyi menedzsment (Sound Financial Management), melyet a 2002-es szabályozással vezettek be, három elembôl áll: gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság. Ebbôl a Bizottság eleddig csak az elsôre koncentrált, az eljárási szabályokra kínosan ügyelve és lehetôleg minden kockázatot elkerülve. A másik két elemhez egyszerûsíteni kellene a procedúrákat, megszüntetni a túlzott ellenôrzést és nyomon követni a belsô folyamatokat és a külvilágban tapasztalható mintákat is; stratégiai irányváltásra is szükség lenne, a feladatokat - melyekkel nem bírnak lépést tartani - nyugodtan delegálni lehetne alacsonyabb szintekre (nemzeti delegációknak, végrehajtó ügynökségeknek). Felvetôdött egy adatbázis ötlete is, melynek célja a rendszeresen pályázók adatszolgáltatási kötelezettségének, s ezáltal a Bizottság munkájának egyszerûsítése lenne (ilyen Magyarországon már mûködik is: a Nemzeti Civil Alapprogramnál). Ennek kapcsán Patrick de Bucquois, a CEDAG képviselôje hozzáfûzte, hogy tudomása szerint már készül egy átfogó, az európai civil szervezeteket tartalmazó adatbázis. A problémák természetesen a Bizottságnál is ismertek, néhány hete Barroso elnök és Wallström alelnök is elismerte, hogy a jelenlegi pénzügyi szabályozás kétségbeejtô. Hasonló hatékonysági tanulmány készítésén fáradozik az EGSZB civil kapcsolatok csoportja, illetve az Európai Parlament zöld frakciója is, melyek a közeljövôben készülnek majd el. A tanulmány online is elérhetô változata: http://www.solidar.org Pihentessük az Alkotmányos Szerzôdést A Tanács döntése az alkotmányos folyamat ügyében A civil társadalom számára jelentôs elônyöket hordozó Alkotmányos Szerzôdés sorsa megpecsételôdni látszott az elmúlt hetekben, miután két alapító EU tagország, Franciaország és Hollandia polgárai elutasították a szövegtervezetet. Megoszlottak a vélemények a hogyan tovább kérdés kapcsán, egyesek az Unió végét látták a dologban, mások amellett kardoskodtak, hogy ennek ellenére folytatni kell a ratifikációs folyamatot, s majd a végén eldöntjük, hogy mi legyen a renitensekkel. Megint mások pedig azt szerették volna, ha elvetjük ezt az Alkotmányt amit idôközben már 10 tagállam elfogadott, s egy új szöveg kidolgozásába fogunk. Nagy várakozás elôzte így meg a luxemburgi elnökség utolsó, június 16-17-i csúcsértekezletét, ahol a 25 tagország állam- és kor- A cikk folytatása a 5. oldalon 4
Pihentessük az Alkotmányos Szerzôdést folytatás az 4. oldalról mányfôinek kellett megegyeznie a ratifikációs folyamat további sorsáról. Az elsô nap végére hosszas tárgyalás után melyen az Európai Parlament elnöke is részt vett egyezségre is jutottak. Jean- Claude Juncker, az Európai Tanács jelenlegi elnöke nyilatkozatában kifejtette, hogy véleményük szerint az Alkotmányos Szerzôdés megfelelô megoldást jelentene az európai állampolgárok számos problémájára, így magát a szöveget nem fogják már módosítani. Sôt, a folyamat is megy tovább a maga útján, noha az már biztos, hogy az eredetileg tervezett 2006. november 1-i napon nem lép hatályba a szerzôdés. Óvatos becsléssel 2007 közepét jelölte meg az elnök a folyamat végének, melyben egyesek azt vélik felfedezni, hogy a következô francia referendumot a kérdésben a 2007-es francia elnökválasztások utánra fogják idôzíteni. Azonban felismerve, hogy az állampolgárok véleményét nemigen lehet már figyelmen kívül hagyni sorsdöntô közösségi kérdésekben, gondolkodási idôt javasoltak vezetôink. Legközelebb egy év múlva, az osztrák elnökség alatt fogják újra megvizsgálni a helyzetet, addig a parlamenti jóváhagyással döntô országok folytathatják a ratifikációt, és a népszavazásos megoldás mellett voksoló tagállamok is saját belátásuk szerint tûzhetik ki az idôpontot. A következô döntés Luxemburg népe kezében van (július 10.), s várhatóan nem változtatnak az idôponton, hasonlóképpen a lengyelek is kitartanak az október 9-i dátum mellett. Dánia és Nagy- Britannia azonban elhalasztja a népszavazást, s ezen meditálnak a csehek, az írek és a portugálok is. A németek pedig jogi bonyodalmak miatt késlekedik az elfogadás. S mindeközben jöhet a Barroso-féle D-terv, mellyel az állampolgárok és az EUintézmények közötti dialógus javítására, az európai jövôrôl szóló vitába való széleskörû bekapcsolódásra utalnak vezetô politikusaink. http://europa.eu.int/constitution/ index_en.htm Látogatás az Európai Parlamentben Az Európai Parlament mindhárom munkahelyén lehetôséget biztosít az állampolgárok számára, hogy meglátogassák az intézményt (Strasbourgban, Brüsszelben és Luxemburgban). Egész évben nyitva áll, azonban bizonyos idôszakokban a beléptetést biztonsági vagy technikai okokból korlátozhatják (pl. plenáris ülések idôszakai). A látogatásokat az Információs Fôigazgatóság Látogatások és Szemináriumok Osztálya szervezi és bonyolítja le mindhárom helyszínen, a vonatkozó szabályokat és hasznos tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. 1. Általános tudnivalók a látogatások ingyenesek látogató csak 14 éves kort betöltött személy lehet a látogatási napon 15 perccel a meghirdetett vagy elôzetesen egyeztetett idôpont elôtt meg kell jelenni a látogatóknak fenntartott bejáratnál a beléptetéshez szükséges regisztráció során valamilyen személyi okmányt fel kell mutatni (személyazonossági igazolvány, útlevél vagy jogosítvány) munkaszüneti- és ünnepnapokon nincs látogatás 2. Egyéni látogatók Ha valaki éppen Brüsszelben vagy Strasbourgban jár és elôzetes bejelentkezés nélkül szeretne bejutni az intézménybe, minden további nélkül megteheti. Brüsszelben a látogatóknak fenntartott bejáratnál hétköznaponként 10:00 és 15:00 órakor (pénteken csak 10:00 órakor) magyar nyelven, fülhallgatós készülékekkel felszerelt, mintegy egy óra hosszat tartó látogatást biztosítanak, melynek során általános tájékoztatást kap az intézmény mûködésérôl és megtekintheti a tribünrôl a plenáris üléstermet. Lehetôség van arra is, hogy belepillantsunk a plenáris ülésekbe, 5
További információk, jelentkezés és elérhetõség: http://www.europarl.eu.int/ abc/visit/visit_en.htm <http://www.europarl.eu.in t/abc/visit/visit_en.htm> Az Európai Parlament képviselôi: http://wwwdb.europarl.eu. int/ep6/owa/p_meps2. repartition?ilg= EN&iorig=home http://wwwdb.europarl.eu. int/ep6/owa/p_meps2. repartition?ilg= EN&iorig=home A Parlament 2005-ös munkanaptárja: http://www.europarl.eu.int/ plenary/cal2005_en.pdf http://www.europarl.eu.int/ plenary/cal2005_en.pdf http://www.europarl.eu.int/ plenary/cal2005_en.pdf ezek azonban nem részei az audiovezetéses látogatásoknak. Pontos idejüket az éves naptárból lehet kikeresni, a látogatói bejárattól hostessek kísérik fel a tribünre az érdeklôdôket, akik maximum egy óra hosszat tartózkodhatnak (hozzászólási lehetôség nélkül) az ülésteremben. Strasbourgban csak a plenáris ülések idôszakában fogadnak egyéni látogatókat, itt hasonló rendszerben egy órás idôkeret áll rendelkezésre. 3. Csoportos látogatások Csoportos látogatásokhoz elôzetes bejelentkezés szükséges, a látogatás elôtt minimum 2 hónappal. Az idôpont megválasztásánál célszerû több lehetséges napot megjelölni, mivel a nagyszámú csoport miatt igen túlterhelt a látogató központ. A megjelölt napokon belül aztán a parlamenti koordinátorok pontos idôintervallumokat fognak javasolni, amennyiben van szabad kapacitásuk az adott idôszakban. A jelentkezés internetes ûrlap kitöltésével, vagy a Látogatások és Szemináriumok Osztálynak küldött kérelemmel történik (ld. alább link és elérhetôségek). Brüsszelben mind ülésheteken, mind azon kívül (ld. alább naptár) lehetôség van csoportos látogatásra, a létszámkeret 20-45 fô. Ennél kisebb létszámmal nem foglalkoznak, nagyobb csoportok látogatása pedig külön elbírálás alá esik. Az elôadás magyar nyelven folyik. Strasbourgban ülésheteken 20-45 fôs, azon kívül 15-50 fôs csoportok látogatása lehetséges. Ülésheteken a brüsszeli csapat biztosít magyar nyelvû elôadást, azon kívül csak francia, német, angol, olasz és spanyol nyelven lehet tájékoztatást kapni. Luxemburgban csak akkor lehet látogatni az intézményt, ha épp nincs ülésidôszak a másik két városban. Itt ugyanis már 1986 óta nem ülésezik a Parlament, így csak a Fôtitkárság irodáit és a régi üléstermet lehet megtekinteni (a képviselôkkel való találkozásra sincs itt lehetôség, hiszen nincs ott semmi dolguk). Egy normál látogatás során a csoportot a biztonsági ellenôrzés után egy konferenciaterembe vezetik, ahol egy parlamenti tisztségviselô 1,5-2 órás általános elôadást tart vetítéssel egybekötve az intézmény szerepérôl, feladatairól, az ott folyó munkáról. Ezt követôen lehetôség nyílik kérdések feltevésére, illetve a parlamenti munka függvényében egy vagy több európai parlamenti képviselôvel folytatott beszélgetésre is. Amennyiben a csoport szakmai témákra kihegyezve is szeretne tájékozódni, az ezirányú igényeit már az ûrlap kitöltésekor jelezze, mert akkor az elôadó elôzetesen fel tud készülni. A csoport ellátogat a plenáris ülésterem tribünjére is, menet közben pedig bepillantást nyerhet az épület központi tereibe. Itt ülésheteken a konkrét munkába is beleláthatnak az érdeklôdôk. 4. Találkozó az európai parlamenti képviselôkkel Ha a csoportot érintô szakterületen illetékes képviselô(kk)el szeretnének találkozni, arra is van mód. Ez megvalósulhat egyrészt a) egy, a fenti módon leírt hivatalos csoportos látogatás keretében, ekkor ezt az igényt az ûrlapon ajánlatos már jelezni. A látogatásért felelôs tisztviselô fel fogja venni a kapcsolatot a kért képviselô(kk)el, és szerencsés esetben egyeztetnek egy idôpontot. Azt, hogy ki az illetékes, adott területtel foglalkozó képviselô, azt a Parlament honlapjáról (ld. link alább) lehet megtudni, a Látogatási Osztály ilyen információkkal nem szolgálhat. Érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy ülésheteken a parlamenti képviselôk a sûrû program miatt aligha érnek rá. b) a képviselô(kk)el történô kapcsolatfelvétellel, ekkor két lehetôség adódik: a képviselô kéri a Látogatási Osztálytól a csoporttal való találkozást, ez talán a legszerencsésebb megoldás, mivel az ilyen csoportos látogatások elônyt élveznek a többivel szemben a szervezés során. Természetesen a csoport létszámának ekkor is minimum 20-nak kell lennie. minden képviselô fejenként 9 fôt vihet be a Parlament épületébe, így kisebb csoportok esetén ez a kézenfekvôbb megoldás. Ezt a képviselôvel idôben kell egyeztetni (legalább egy hónappal elôtte), és érdemes világossá tenni, hogy neki kell intézni a beléptetést, mert az nem a Látogatási Osztályon keresztül megy. Kilenc fônél nagyobb létszámú csoport esetén két képviselô felkérése segíthet csak a bejutásban. Jelentkezés csoportos látogatásra (ûrlap): http://www2.europarl.eu.int/epvisits/ requestvisit.jsp?lng=hu Információkérés és elérhetôség: http://www2.europarl.eu.int/epvisits/ requestinfo.jsp?lng=hu Az Európai Parlament képviselôi: http://wwwdb.europarl.eu.int/ep6/ owa/p_meps2.repartition?ilg=hu&iorig=home 6
2005 a fejlesztés éve Európában Budapesten járt 2005. április 22-én Louis Michel, az Európai Bizottság fejlesztési és humanitárius segítségnyújtásért felelôs biztosa. Útja során többek között találkozott Somogyi Ferenc külügyminiszterrel és az Országgyûlés illetékes szakbizottságának tagjaival. Látogatásának legfôbb célja az EU fejlesztéspolitikájának bemutatása volt, különös tekintettel a 2000-ben elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célokra. A 2010-ig megvalósítandó csomag fô célkitûzései a szegénység csökkentése; az gyermekek iskolázottsági szintjének növelése; esélyegyenlôség és a nôk önállóságának növelése; a csecsemôhalandóság csökkentése; az anyák egészségi helyzetének javítása; a HIV/AIDS, malária és egyéb fertôzô betegségekkel szembeni harc; fenntartható környezeti fejlôdés; és világméretû partnerség kiépítése. Michel biztos meglátogatja mind a 25 EUtagállamot annak érdekében, hogy a fejlesztésre szánt összegek tovább emelése mellett érveljen. A cél az, hogy 2010-re az EU régi tagállamai GDP-jük 0,51%-át, míg az új tagállamok 0,17%-át fordítsák fejlesztésre és segélyezésre. Fontos megjegyezni, hogy ezt az összeget a tagállamok nem az EU közös kasszájába fizetik. Saját fejlesztési programjaik keretében dönthetnek felhasználásáról, azonban a hatékonyság növelése érdekében az egyes fejlesztési stratégiákat közelíteni kell egymáshoz, mondta Michel. A világ segélyprogramjainak jelenleg 56%-át finanszírozza az Európai Unió (ennek 40%-a a tagállamok nemzeti költségvetésébôl származik); az Egyesült Államok részesedése 24%. Michel elmondta, hogy a magyar kormány nagy megértést mutatott ezen törekvések iránt, azzal a kitétellel, hogy Magyarország a hozzá földrajzilag közel esô országok támogatására szeretné helyezni a fô hangsúlyt. Michel hozzátette, hogy a segítségnyújtásban fontosak a nem közvetlen pénzügyi kifizetések is, így például szakértôk, ösztöndíjasok küldése és fogadása, vagy egyéb partnerség kiépítése az érintett országokkal. Michel biztos elismerését és köszönetét fejezte ki a magyarországi civil szervezeteknek a délkelet-ázsiai szökôár utáni segítségnyújtásban történt aktív és hatékony részvételükért. Az Európai Bizottság Fejlesztési Fôigazgatóságának honlapja: http://www.europa.eu.int/comm/d evelopment/ index_en.htm Louis Michel Megújult a EUROPE DIRECT hálózat Nemrég fejezték be Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke vezetésével aki egyben a kommunikációs stratégiáért is felel az 1998-ban felállított EUROPE DIRECT információs hálózat átstrukturálását. A megújult rendszerben 2005. május 1. óta a korábbi információs pontok és információtovábbító központok helyett az összes tagországra kiterjedô, egységes szolgálat próbál az állampolgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire válaszolni. Nem kell tehát sokat töprengeni azon, hogy az európai politikákkal, intézményekkel, állampolgári jogokkal kapcsolatos általános kérdéseinkre az információ-rengetegben hogyan találjuk meg a választ. Négy lehetôségünk rögtön adódik a szolgáltatás révén: 1. Megragadjuk a telefont, és az ingyenesen hívható 00 800 6 7 8 9 10 11 számot tárcsázva a munkanapokon 9:00-18:30-ig bejelentkezô operátornak (vagy ezen az idôszakon kívül az üzenetrögzítônek) elôadjuk saját anyanyelvünkön óhajunkat. 2. Kezünkbe vesszük az egeret, és a http://europedirect-cc.cec.eu.int/ websubmit/?lang=hu honlapra navigálva megfogalmazzuk kérdésünket, majd e-mailben várjuk a választ. 3. Online segítségnyújtást kérünk az Europa honlappal kapcsolatban a http://europa.eu.int/europedirect/ web_assistance_hu.htm linken keresztül (szintén munkanapokon 9:00-18:30 között), ahol interaktív módon végigvezetik az állampolgárt az elérni kívánt célig. 4. Cipôt húzunk és elbandukolunk a legközelebbi információs központba, majd ott vezetjük elô kérdésünket (magyar lista: http://europa.eu.int/ comm/relays/lists/relayshu_hu.pdf) A EUROPE DIRECT-hez beérkezô leggyakoribb kérdések az intézményekkel, a döntéshozatali folyamattal (pl. Mely országok töltik be a következô soros elnökséget? Mi lesz az EGSZB következô ülésének napirendjén?), illetve munkavállalással és szociális ügyekkel kapcsolatosak. Hasonlóképp sokan szeretnének az 7
intézményekben dolgozó személyekre vonatkozó kapcsolati információkhoz jutni, vagy az EU történetét, az Alkotmányos Szerzôdést, a személyek szabad mozgási lehetôségeit illetôen tájékozódni. Ugyanakkor a megkeresések mindössze 7%-át tették ki tavaly a pályázati lehetôségekkel kapcsolatos kérdések. Általában rövid válaszokat, elérhetôségeket vagy további információs forrásokat kaphatunk azonnal, a bonyolultabb kérdésekre idôt kérnek vagy a többi szakszolgálathoz irányítanak (pl. a Signposthoz a jogi kérdésekben, a Solvit-hoz a belsô piacot érintô témákban). Az ECAS által nemrég szervezett brüsszeli fórumon Gisela Gauggel-Robinson, az EUROPE DIRECT képviselôje elmondta, hogy sok esetben annak eldöntése okozza a problémát, hogy mely kérdés tartozik nemzeti, s mi uniós hatáskörbe. Politikailag érzékeny kérdések megválaszolására pedig egyáltalán nem vállalkoznak, ilyenekkel kár is zaklatni ôket. Az új tagállamok viszonylatában a szolgáltatás még nem mûködik tökéletesen. Ez valószínûleg részben a kisebb ismertségnek (noha például már tavaly május óta elérhetô a szolgáltatás magyarul), részben az általában is tapasztalható lemaradásunknak köszönhetô. Jól mutatja ezt az az elsô negyedéves statisztika, mely amellett, hogy a 10 újonnan csatlakozott országot együtt tekinti kimutatta, hogy legalább másfélszer több érdeklôdô volt egyenként is a legtöbb felhasználót adó Franciaországból, Németországból és Spanyolországból. Vagy éppen az az eset, amikor telefonos megkeresésünkre franciául válaszoltak, mert a magyarul tudó két fôs operátorcsapat egyik tagja sem volt belátható idôn belül elérhetô. A helyi információs központokat tekintve Magyarországon 20 szervezetet (közhasznú társaságot, alapítványt stb.) választottak ki nyílt ajánlatkéréses módszerrel az elmúlt fél évben, ezzel a legnagyobb lefedettséget biztosítva a térségben. Az Európai Bizottság a szokásos kvótameghatározási módszerrel (földrajzi terület és népesség átlaga) számítva az ezévi 10 millió eurós költségvetésbôl 288 milliót szánt a magyar hálózatra. http://europa.eu.int/europedirect/ index_hu.htm Az EU vezetô politikusai és a fiatalok véleménye Az európai fiatalok véleménye is számít Európában. Ennek bizonyítéka Az európai fiatalok véleményének kinyilvánítása az Európai Ifjúsági Megállapodás megvalósításával és az aktív állampolgárság támogatásával kapcsolatban címmel megrendezett nyílt vitafórum, melyre igencsak rendhagyó módon került sor. Az európai fiatalok Ján Figel oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvûségért felelôs biztossal találkozhattak 2005. május 31-én Brüsszelben, azonban a lehetôség nem csak számukra volt adott: a találkozóba interaktív módon minden európai uniós tagországból be lehetett kapcsolódni a helyi bizottsági képviselet közremûködésével. A beszélgetést a Europe by Satellite internetes honlap is közvetítette. A vita magyarországi követôi éltek is a rendhagyó lehetôséggel. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén megjelent diákok élô közvetítésben kísérték figyelemmel a vitát, sôt, az e célból létrehozott internetes chat-vonalon kérdéseiket is megfogalmazták Figel biztos felé. A magyar kérdezôk a közép-európai etnikai viszályokkal, az EU régi és új tagállamai között élezôdô konfliktusokkal, valamint az élethosszig tartó tanulással kapcsolatban kérték ki Figel véleményét. Idô hiányában nem minden feltett kérdésre érkezett válasz, de a vita további fejleményeit nyomon lehet követni az Európai Ifjúsági Portálon: http://europa.eu.int/youth/ index_hu.html Az Európai Ifjúsági Megállapodást 2005. március 22-23-án fogadták el. A gyermekbarát intézkedéseket is magában foglaló Megállapodás célja az ifjúságpolitika más politikákba való beágyazása. A dokumentum három fô területtel foglalkozik: 1. foglalkoztatás, integráció és társadalmi elôrehaladás; 2. oktatás, képzés és mobilitás, valamint 3. a munka és a családi élet összeegyeztetése. A Megállapodás sikere attól is függ, hogy hogyan tudnak a megvalósításba bekapcsolódni többek között a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, ifjúsági szervezetek, valamint a szociális partnerek. 8