rsadalomföldrajza ldrajza II.

Románia Európa regionális társadalomft rsadalomföldrajza ldrajza II.

Románia térkt rképe Forrás: Probáld F., 2000. CD-rom

t= 237 500 km 2 Lakosság= 22,3 millió fő Román: 89,5% Magyar: 6,6% Roma: 2,5% Ukrán, Német: N 0,3% Orosz, Török: T 0,2% Alapadatok GDP/fő: : 7700 USD (vásárl( rlóerőparitáson alapuló) Munkaerő Mezőgazdas gazdaság: g: 31,6% Ipar: 30,7% Szolgáltat ltatások: 37,7%

Vallás: Keleti ortodox: 86,8% Protestáns: 7,5% Róma katolikus: 4,7% Munkanélk lküliség: 6,3% (!?) Adminisztratív v beosztás: s: 41 megye+1 municipiu (Bukarest) 7+1 NUTS II. régir gió

Gazdaságt gtörténet 1) Dákó-Román (kontinuitási) elmélet let Dácia: Római R tartomány i.sz. 106-271. Romanizálódnak az itt élő népek Latin nyelvű azonosodás (román n nép n p eredete) Ellenérvek Viszonylag rövid r római r uralom Latin nyelvű telepesek kis száma A latin írásbeliség g teljes hiánya 2) DélrD lről l a Macedón n rögvidr gvidékről l származnak Folyamatosan Észak felé vándorolnak Beolvasztják k a helyi szláv, török, t magyar, egyéb b lakosságot Havasi pásztorkodp sztorkodás s a DéliD li-kárpátok aszimmetrikus rendszerű vonulatain (IX-X. X. sz.) A román n nép n p elszaporodásának a helye A hágókon h keresztül l aztán n beáramlanak Erdélybe.

Magyar Királys lysághoz tartozó országr grész Fejlődése szorosan kapcsolódik a Magyar Királys lysághoz Szászok Erdélybe hívásah Korai polgárosod rosodás s színtere (XI-XIII. XIII. sz.) Török k hódoltsh doltság g időszaka Erős s függf ggési viszonyok Hosszú török k fennhatóság XIV. század: zad: Havasalföld ld és s Moldvai Fejedelemség g (Magyar Királys lyság g hűbéresei, h utána a Török T k Birodalom vazallusai - XIX. sz. közepére tudták k kiűzni őket) 1859: : Moldva és s Havasalföld ld egyesül

Forrás: Erdélyi magyar adatbank Sebők László térképgyűjteménye

1862: Románia név n v felvétele 1878: Berlini kongressszus Hivatalosan is elismeri Románi niát Véget vet a török t k fennhatóságnak, Dobrudzsát hozzácsatolja I. Károly: K Hohenzollern dinasztia 1918: Megszerzi Besszarábi biát 1920: : Trianon szerződések: sek: nagy terület letű királys lyság g alakul ki Erdély + nyugati peremvidék k odaítélése Kelet-Báns nság Temesvár Bukovina

Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár

Erősen nacionalista politika (Kis Antant) Óriási különbsk nbségek az országr grészek köztk Agrárexport rexportőr Gabona, só, s, fa Ipar Bányászat: kőolaj, k földgf ldgáz z mezők Harmadidőszaki dombságok, Keleti-Kárp rpátok előtere Francia-német beruházások 1930-as évektől II. világh gháború alatt 1940 Besszarábia és s Bukovina a Szovjetunióé lett Észak-Erdély Magyarországé Dél-Dobrudzsa Dobrudzsa Bulgári riáé

Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár

II. világh gháború után Semmissé válnak az elcsatolások sok Megúszta nagy területi változv ltozások nélkn lkül Észak-Besszarábia és s Dél-Dobrudzsa D Dobrudzsa szakadt le 1947: : Román n KöztK ztársaság 1965: Román n Szocialista KöztK ztársaság Ceausescu hatalomra kerülése

3 nagy iparosítási/gazdas si/gazdaságfejlesztési szakasz: 1) Klasszikus 1950-es évtized: : korlátlan expanzív v iparosítás (a döntd ntően románlakta részeken) 2) 1960-as évtized (1968-as közigazgatk zigazgatási reform) 1968: Tartományi rendszer helyett megyerendszer kiépítése 40 db megye a magyarság g közigazgatk zigazgatási felaprózás s céljc ljából Magyar többst bbség g csak: Kovászna szna,, Hargita és s Maros megyékben (!) Szektorokra célzott c beruházások Vegyipar: Ploiesti, Pitesti 30 millió t finomító kapacitás, 15 millió t termelés Barnakősz szén n bányb nyászat: Petrozséni ni-medence A megyeközpontokat fel kell erősíteni, iparosítás Kisebb középvk pvárosi kategóri riák k fejlesztése se

3) 1970-75 75: : A valamikori széles skálájú hagyományos gócpontokra állnak Bukarest, Brassó,, Kolozsvár, Temesvár, Arad Nyugati nyitás Licence vásárlv rlás: pl. autógy gyártás s (Dácia) 1972: Fejlődő ország g kategóri riába soroltatja magát (könny nnyített exportkijutás s a világpiacra: szubvenciókkal kerültek ki a termékek a világpiacra) 1978: Ceausescu koncepciója: Területi önellátás és önfinanszírozás s koncepciója Románia eladósodik Befelé fordulnak Minden megye alapvető feladata, hogy tartsa el a lakosságát

1978: Az adóss sságállomány csökkent kkentése és visszafizetése se Erőltetett gabonaexport Energia- és s nyersanyagexport ÉHSÉGEXPORT (elszegényedik a lakosság) 1989-re viszont gyakorlatilag nincs adóss ssága 1988: Területrendez letrendezési (szisztematizálási) si) program Az aprófalvas Erdély ellen irányult A kisfalvak (lakosságának) körzetkk rzetközpontokba zpontokba való telepítése

Rendszervált ltás s után Véres rendszervált ltás s (Ceausescu( kivégz gzése) Továbbra is (ki)útkeres tkeresés Nacionalista törekvt rekvések tovább bbélése Az autonómia törekvt rekvések felerősödése se Munkavállal llalási célúc emigráci ció Szerény külfk lföldi ldi befektetések Kváziprivatiz ziprivatizáció

Gazdag természeti erőforr forrásokban Ásványi nyersanyagok Klimatikus viszonyok Mező- és s erdőgazdas gazdaság Változatos domborzat turizmus Tengerpart Turizmus, kereskedelem Mégis politikai és s gazdasági gi elmaradottság

Okai Állam és állampolgárok közti k viszony (állam:( kizsákm kmányoló főhatalom) Nem veszik komolyan az államapparátust, árny rnyékgazdaság g létrejl trejötte,, korrupció A Szovejtunióhoz lazán n kötődöttk tt Nyugat-Eur Európai kapcsolatok kiépítése Adóss sságát t visszafizette Ez is alátámasztani látszott l a román út helyességét Román n nacionalizmus

EU csatlakozás s 2007-2008 2008 (!!!) + EU értékelése szerint: MűködőM piacgazdaság g 2005 óta - Korrupció Kisebbségi politika Természeti katasztrófák gazdasági gi érdekek mentén A magyarság g integrálása az EU-ba! Határok lassú megszűnése se Szabad munkavállal llalás s stb.

Területi leti-gazdasági gi különbsk nbségek Fejlett területek Erdély Maros, Hargita, Kovászna szna,, Brassó, Szeben és s Fehér r megye ipari központjai Bukarest és s környk rnyéke Ipari gócpontok, g nagyvárosok Fejletlen, elmaradott térst rségek Regáti részek Dobrudzsa Moldva Olténia és Munténia nia egyes részeir Bánát

Havasalföld ld Történelmi országr grészek Olténia (Kis-Oláhország) Munténia nia (Nagy-Oláhország) Bukarest Moldva Erdély+ ly+partium Dny Ény Belső-Erd Erdély Dobrudzsa Bánát

Erdély és Partium ARANYNÉGYSZ GYSZÖG az Erdélyi lyi-érchegység több ezer év óta művelt m színes nes- és nemesércb rcbányáinak vidéke a mai Hunyad és Fehér r megyék k terület letén. A bányb nyászat széls lső pontjai: Brád (Brad), Nagyág (Sacarimb), Aranyosbánya nya (Baia de Aries) és Verespatak (Rosia Montana).

BELSŐ ERDÉLY Maros, Hargita, Kovászna szna,, Brassó, Szeben és s Fehér megye,, (Románia egyik legfontosabb ipari zónáját z képezik) Ide tartozik a törtt rténeti Székelyf kelyföldld és s a Szászf szföld túlnyomó része is. Maros megye székhelye Marosvásárhely rhely (Tirgu Mures), másik m municipiuma Segesvár (Sighusoara, Schässburg ssburg). További városai: v Régen R (Reghin( Reghin), Dicsőszentm szentmárton (Tirnavani), Marosludas (Ludus) és Szováta (Sovata). A közsk zségek közül k megemlítj tjük Kissárm rmást (Sarmasel) és s Fehéregyh regyházat (Albesti( Petőfi hősi halálának helye). Hargita megye székhelye Csíkszereda (Miercurea Ciuc), másik m municipiuma Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc). További városai: v Gyergyószentmikl szentmiklós (Gheorgheni), Maroshévíz (Toplita), Székelykereszt kelykeresztúr (Cristuru Secuiesc), Szentkeresztbánya nya (Vlahita), Balánb nbányanya (Balan), Borszék k (Borsec( Borsec) és Tusnádf dfürdő (Baile Tusnad). A közsk zségek közül k l megemlíthetj thetjük Parajdot (Paraid sóbánya), Korondot (Corund fazekasfalu) és Farkaslakát (Lupeni Tamási Áron szülőhelye), helye), a természeti névanyagbn vanyagból l a Gyilkos-tavat, a Békás-szorost, szorost, a Szent Anna-tavat és s az Orbán n Balázs barlangot.

Kovászna megye székhelye Sepsiszentgyörgy (Siintu Gheorghe). Városai közül k Kézdivásárhelyt (Tirgu Secuiesc), Kovászn sznát (Covasna) és Barótot (Baraolt), a falvak közül k Zágont (Zagon), Mikes Kelemen, Csomakőröst st (Chiurus), Kőrösi Csoma Sándor, Barecket (Bretcu), Gábor Áron és s Kisbacont (Batanii( Mici) ) Benedek Elek szülőfaluj faluját, a természeti névanyagbn vanyagból l a Torjai-büdösbarlangot és s a kovásznai Pokolsár r gázfeltg zfeltörést említj tjük k meg. Brassó megye székhelye Brassó (Brasov, Kronstadt), másik m municipiuma Fogaras (Fagaras). Városai közül k l megemlítj tjük k a csáng ngó Hétfalu négy n falujából l egyesített Szecselevárost (Sacele), a közsk zségek közül k l pedig Apácát t (Apata( Apata), Apáczai Csere János J szülőhely helyét, legnagyobb városa v és környékével együtt legfontosabb vidéki ipari bázisa. b Predeál (Predeal) és Brassópoj pojána (Poiana-Brasov)) Románia leghíresebb magaslati üdülőhelyei.

Szeben megye székhelye Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt), másik municipiuma Medgyes (Medias, Mediasch). Városai V közül l megemlítj tjük k még m g Kiskapust (Copsa( Mica), a közsk zségek közül l pedig Bolyát t (Buia( a Bólyaiak faluja). Fehér r megye székhelye Gyulafehérv rvár (Alba Tulia), városai v közül l említend tendő Nagyenyed (Aiud), Balázsfalva (Blaj), Szászsebes (Sebes, Mühlbach), Zalatna (Zlatna) és Abrudbánya (Abrud), a közsk zségek közül k l pedig Tövis T (Teius( vasúti csomópont) és Torockó (Rimetea magyar nyelvsziget). Gyulafehérv rvár r az erdélyi római r katolikus egyház z központja, k az Erdélyi Fejedelemség g egykori székhelye, itt hirdették k ki 1918- ban Erdélynek Románi niával való egyesítését. t.

SZÉKELYF KELYFÖLDLD (Pámitul Secuilor) A KárpK rpát-medence K-i K i peremén élő székelyek a vármegyei v magyarok és s a szászok szok mellett Erdély harmadik államalkotó nemzetét t képeztk pezték k (noha a magyarok és s székelyek a legrégebbi, gebbi, beláthat tható korok óta ugyanazt a nyelvet beszélik). Saját t közigazgatk zigazgatási egységeik, geik, a székely székek 1876-ig álltak fenn. A székelyek a Keleti-Kárp rpátok vidékén n kb. 700 ezres, ma is csaknem teljesen zárt z nyelvtömb mböt t alkotnak, itt találhat lható az öt t székely szék közül négy: Udvarhelyszék (fő helye Székelyudvarhely kelyudvarhely,, amely egyben az egész székelys kelység g igazgatási központja k volt), Csíksz kszék (ide tartozott Gyergyó és Kászon is, székhelye Csíkszereda volt), Háromszék (Sepsi- Kézdi Orbaiszék, Sepsiszentgyörgy székhellyel) és Marosszék (Nyárádszereda székhellyel). Az ötödik, Aranyosszék területileg elkülönülve lve Torda és Nagyenyed között találhat lható (székhelye Felvinc volt). 1952-67 között k itt állították k fel a Magyar Autonóm m Tartományt Marosvásárhely rhely székhellyel. 1968 óta az összefüggő székely székek területe Maros, Hargita és Kovászna szna, Aranyosszék pedig Fehér és Kolozs megyékhez tartozik.

NYUGATI ORSZÁGR GRÉSZ Hunyad,, Arad, Temes és Krassó-Sz Szörény megyék összefoglaló neve (fontos ipari (főleg nehézipari) körzet) k Arad és Temes megye mezőgazdas gazdaságilag gilag is nagy jelentőségű.. Az országr grész etnikumai kb. 10 %-a% a magyar (220 ezer fő), f 7 %-a% a német, n 5 %-a% szerb, bolgár, cseh, szlovák és s ukrán n nemzetiségű. A törtt rténeti Erdélyhez (ill. kis részben r a Partiumhoz) tartozó Hunyad megye székhelye Déva (Deva). Municipiumi rangja van Vajdahunyadnak (Hunedoara kohászati központ, k a Hunyadiak származ rmazási helye) és Petrozsénynek (Petrosani)) is, az utóbbi a külön k címszóban is tárgyalt t Zsílv lvölgyi-medence központja. További jelentősebb városok v Szászv szváros (Orastie( Orastie, Broos), Hátszeg H (Hateg), Brad (Brad) és Piski (Simeria vasúti csomópont,). A községek közül k l megemlítj tjük Gyalárt (Ghelari vasércb rcbánya ) és s a római Dacia egykori fővárosf rosát, Sarmizegetusát.. A Bánátba B átvezető Erdélyi lyi-vaskapu Hunyadi János, J az Erdélyi lyi-medence bejárat ratánál l lévől Kenyérmez rmező Kinizsi Pál P l győztes csatájának helye (1442, ill. 1479). A Retyezát hegységben gben van Románia első nemzeti parkja.

Arad megyének a Maros bal partjára ra eső része a BánsB nsághoz, a jobb parti része r a Tiszánt ntúlhoz tartozott. A megye székhelye Arad,, városai v közül k Borosjenőt (Ineu), Pankotát (Pincota), Lippát (Lipova), valamint Nagylak (Nadlac( Nadlac) ) közúti k és s KürtK rtös (Curtici), vasúti határállom llomást említj tjük. Vinga a KárpK rpát- medence legnagyobb bolgár r települése. Világos (Siria( Siria) ) az 1849. augusztus 13-i i fegyverletétel tel színhelye. Temes megye a BánsB nság g középsk pső részét t foglalja magában, székhelye Temesvár (Timisoara, Temeschburg). Másik M municipiuma Lugos (Lugo), városai v közül k Nagyszentmiklóst st (Sinnicolau Mare), Bartók k Béla B szülőhely helyét, a nagyszentmiklósi si kincs lelőhely helyét t említj tjük. Csatád d (Catad( Catad, Lenauheim) ) közsk zségben született Lenau osztrák-német költk ltő. Krassó-Sz Szörény megye a BánsB nság g DK-i, hegyes részr szén n terül l el, székhelye Resica (Resita). Városai V közül k l megemlítj tjük Aninát, Oravicát (Oravita), Újmoldovát (Moldova Nouá), Karánsebest (Carabsebes) és Herkulesfürd rdőt (Báile Herculane). Ismert bányahelyek b még m Dognácska (Dognecea), Szászkab szkabánya (Sasca Montaná) és Ruszkica (Ruschita).

Bánság, Bánát, B vagy Temesköz Történelmi tartomány a Duna, a Tisza, a Maros, a Ruszka-havas és s a DéliD li-kárpátok (a Szörényi nyi-havasok) közötti területen. A törtt rténeti Magyarországnak gnak ez a része r volt legtovább, 1716- ig török t k kézen. k A felszabadított területet még m g több t mint 60 évig az ország többi részr szétől l elválasztva lasztva Temesvári BánsB nság g néven n osztrák koronatartományk nyként nt igazgatták és s német n (sváb), román, szerb, bolgár, szlovák, cseh, ukrán, sőt s t francia telepesekkel népesítették k be. A magyarok csak 1779, a Magyarországgal ggal való újraegyesítés után n költk ltözhettek be nagyobb számban. 1918-ig terület letén n 3 vármegye v állt fenn: Torontál, Temes és Krassó,, ill. később k Krassó-Sz Szörény.

Az első világh gháború utáni határrendez rrendezéskor Magyarországnak gnak csak a Maros és s a Tisza összefolyásánál l lévől Torontáli li-sarok maradt meg. Jugoszlávia megkapta a BánsB nság g DNy-i i részr szét (Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Versec és Fehértemplom városokkal); v - ez a terület ma a Vajdaság g része. r Románi niához került a BánsB nság g K-i, K nagyobbik része. r A BánsB nság g ma is a világ g egyik legkevertebb nemzetiségi összetételű területe (noha a jugoszláviai részről l a németeket n a második m világh gháború után kitelepített tették).

BUKOVINA (Bucovina) Történeti tartomány a KárpK rpátok külsk lső előter terében, a Borgói-hágótól É-on a Dnyeszterig terjedt. 1775-ben csatolták k az addig Moldvához tartozó Bukovinát Ausztriához; 1918-ban az egész tartomány Románi niához került. 1940 óta az ukrán n lakosságú Észak-Bukovina Csernovci székhellyel a Szovjetunió Ukrán SZSZKához tartozik (1941-44 44 közötti k megszakítással, ssal, amikor ismét t román n kézre k került). A Románi niához tartozó részen jelenleg Szucsáva (Suceava) megye találhat lható. Bukovinában, Radóc (Rádáuti)) környk rnyékén n volt az 1764-es mádéfalvi veszedelem után n idemenekült székelyek 5 közsk zsége (Hadikfalva, Andrásfalva sfalva, Istensegíts ts,, Fogadjisten és Józseffalva), akik a XIX. század zad vége v óta több t csoportban települtek ltek vissza a KárpK rpát-medencébe, és s jelenleg Déva D környékén, n, Pancsova mellett, valamint Tolna és s Baranya megyében élnek nagyobb csoportokban.

CSÁNG NGÓFÖLD csáng ngóknak nevezett kisebb csoportok Erdélyben is megtalálhat lhatók k (Brassó vidékén n a hétfalusi,, a Gyimesi-szorosn szorosnál a gyimesi csáng ngók), legnagyobb részr szük k azonban a KárpK rpátok külsk lső oldalán, Moldvában él. A mintegy 300 ezerre tehető moldvai csáng ngók k közül k l még m g mintegy 80-100 ezren beszélnek magyarul, de a többiek t is elkülönülnek lnek római r katolikus vallásukkal a környezk rnyező görögkeleti gkeleti románokt noktól. Legnagyobb csoportjuk a Bákó (Bacau)) környk rnyéki nyelvsziget Klézse (Cleje), Forrófalva (Faraoani( Faraoani), Lujzikalagor (Luizi Cálugara), Lészped (Lespezi)) stb. jelentősebb számban élnek még Románv nvásár (Roman)) környk rnyékén itt legnagyobb településük k Szabófalva (Sabacani( Sabacani) -,, valamint a Keleti-Kárp rpátok folyóvölgyeiben lgyeiben (Tatros( Tatros, Tázló, Ojtoz völgye). Mint tájnt jnév v a Csáng ngóföld leginkább Bákó megye magyarlakta részeire r vonatkoztatható.

Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Sebők k LászlL szló térképgyűjteménye

Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Sebők k LászlL szló térképgyűjteménye

Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár

Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár

Ipari központokk Forrás: www.lib.utexas.edu/maps

Gazdasági aktivitás Forrás: www.lib.utexas.edu/maps

Földhasználatlat Forrás: www.lib.utexas.edu/maps

Felhasznált lt források PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza F ELTE EötvE tvös s Kiadó,, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térkt rképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Erdélyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.ro( www.adatbank.transindex.ro) (Köztes ztes-európa térkt rképtár; Sebők k LászlL szló térképgyűjteménye) Aubert A. Csapó J. (2005) A KárpK rpát-medence magyar vonatkozású etnikai-tört rténeti tájegyst jegységei. gei. Tanítási segédanyag. PTE-TTK TTK-FI. Előad adásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza f c. tantárgy)