VACKOR ÓVODA - KINDERGARTEN VACKOR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1188 Budapest, Csolt u. 4. OM azonosító: 034654 p.h. Hatályos: Határozatlan időre Hatályba lépés időpontja: 2013. szeptember 1. Készítette: Szőnyiné Guth Irén óvodavezető 1
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 4 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 2.1. Alapító Okirat... 5 2.2. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata... 7 2.3. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok... 7 2.4. A belső kontrollrendszer működtetése... 7 III. AZ SZMSZ HATÁLYA... 8 IV. AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK ÖSSZE- FÜGGÉSEI, KAPCSOLATA... 9 V. A MŰKÖDÉS RENDJE ÉS A NYITVA TARTÁS... 10 5.1. Általános szabályok... 10 5.2.A gyermekek fogadása, a foglalkozás rendje, az ügyeleti rend... 10 5.2.1. Az óvoda nyitvatartási rendje... 10 5.2.2. A nevelési munkanap rendje... 11 5.2.3. Ügyeleti rend... 11 VI. ÓVODAI FELVÉTEL... 11 VII. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS... 12 7.1. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája... 13 7.2. Az intézmény vezetője... 14 7.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás... 15 7.4. Az általános óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők... 16 7.5. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje... 17 7.6. Az óvodavezető vagy az óvodavezető-helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje... 17 7.7. A vezetők és az óvodai Szülői Munkaközösség közötti kapcsolattartás formái... 18 7.8. A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje... 18 7.9. A szülői szervezet részére biztosított jogok... 18 7.10. Minőségi koordinátor... 20 7.11. Szakmai munkaközösség-vezető... 21 VIII. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL... 22 8.1. Az intézményi közösség... 22 8.2. Az óvoda szervezeti egységei... 22 8.2.1.A pedagógiai feladatokat biztosítók... 22 8.2.2. A működést biztosítók... 22 8.3. Alkalmazotti közösség... 22 8.3.1. Az alkalmazotti közösség jogai... 22 8.3.2.Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje... 23 8.4.Nevelőtestületi közösség... 23 8.4.1. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések... 24 8.5.Az alkalmazottak munkaköri leírásai, kapcsolódó feladat- és hatáskörök... 25 8.5.1.A nevelőtestület tagjai... 26 8.5.1.1.Óvodapedagógusok... 26 8.5.2. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége... 27 8.5.2.1. Dajkák... 27 8.5.2.2. Pedagógiai asszisztens... 28 8.5.2.3. Óvodatitkár... 29 8.5.2.4. Konyhás-takarító... 30 8.5.2.5. Fűtő-kertész... 31 8.6. Szakmai munkaközösségek... 32 8.6.1. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok... 33 IX. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 33 9.1. Szervezése... 33 9.2. Általános követelmények... 34 X. KAPCSOLATTARTÁS... 35 10. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása... 35 10.1. Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület... 35 10.2. A tagintézménnyel történő kapcsolattartás rendje... 35 10.3. Szülőkkel való kapcsolattartás... 36 10.3.1. Az óvodai csoportok pedagógusai... 36 10.4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 36 10.4.1. Általános iskola... 36 10.4.2. Az óvoda orvosával, védőnőjével, gyermekfogászattal... 37 10.4.3. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és a Nevelési Tanácsadóval... 37 10.4.4. Logopédiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata... 37 10.4.5. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal... 38 2
XI. 10.4.6. Fenntartóval... 38 10.4.7. Alapítvány kuratóriuma... 39 10.4.8. Német Nemzetiségi Önkormányzat... 39 10.4.9. Egyházak és óvoda kapcsolata... 39 10.4.10. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás... 39 BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL... 39 XII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK... 40 12.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 40 12.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok..41 12.3. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok...42 12.4. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése..43 12.5. A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai..44 12.6. Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok..44 12.7. Óvó védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az óvodában való benntartózkodás során...44 XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS VAGYONÁNAK MEGÓVÁSÁVAL ÉS BIZTONSÁGOS MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK...45 TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN..45 AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK....46 EGYÉB RENDELKEZÉSEK.....47 16.1. Lobogózás szabályai.....47 16.2. Az óvodában folytatható.reklámtevékenység......47 16.3. Hivatali titok megőrzése......48 16.4. Az óvoda helyiségeinek és épületének használatára vonatkozó rendelkezések.... 48 16.5. A berendezések használati rendje...... 49 16.6. Az udvar használati rendje.... 49 16.7. A telefonhasználat szabályai......50 16.8. A fénymásolás szabályai.......50 16.9. A számítógép használatának szabályai....50 16.10. Az óvoda létesítményeinek bérbeadási rendje......50 AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA.........50 ALÁÍRÁSI ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOGKÖR.........51 18.1.Az iratkezelés szervezeti rendje.........51 18.2. Az ügyvitel és ügyiratkezelés szervezeti rendje, a felügyeletet ellátó vezető.........51 18.3. Az iratkezelési feladatok megosztása..........52 18.4. A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése.......53 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.....54 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK.....55 1.sz. mell. Adatvédelmi szabályzata nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokra vonatkozóan...56 2.sz.mell.Munkaköri leírás minták...62 3
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést; b) a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: a) Budapest Főváros XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának mint fenntartó 674/2012. (XII. 13.) számú testületi határozatával jóváhagyott Alapító Okirat; b) jogszabályok: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 4
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól A sajátos nevelésű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelésű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet [MK 2012/132. (X. 8.)] 17/2013 (III.1.) EMMI-rendelet a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet. c) A Pedagógiai Program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg és az Óvodai nevelés országos alapprogramjához kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A Munkaterv, amely egy nevelési évre szóló és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL ADÓDÓ SZABÁLYOZÁS 2.1. Alapító Okirat 1. A költségvetési szerv neve: Vackor Óvoda Kindergarten Vackor OM azonosítója: OM 034654 2. A költségvetési szerv székhelye: 1188 Budapest, Csolt u. 4. Telephelye (tagintézménye): Vackor Óvoda Kölyökmackó Tagóvoda 1188 Bp., Címer u. 47 Vackor Óvoda Kisvackor Tagóvoda 1188 Bp., Podhorszky u. 51-55. 3. Az alapító neve: Budapest Főváros XVIII. kerületi Tanács Az alapító címe:1181 Budapest, Városház u. 16. Az alapítás éve: 1982. 4. Az alapító jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerv neve és székhelye: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete 1184 Budapest, Üllői út 400. Fenntartó és működtető szerv neve és székhelye: Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 1184 Budapest, Üllői út 400. 5
5. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési/megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét a Képviselőtestület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 6. A költségvetési szerv típusa: óvoda Csoportjainak száma: 10 Maximális gyermeklétszám: 253 fő Vackor Óvoda (székhely) 103 fő Vackor Óvoda - Kölyökmackó Tagóvoda 72 fő Vackor Óvoda - Kisvackor Tagóvoda 78 fő A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda a körzeti óvodai feladatokat a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. 7. A költségvetési szerv alapfeladata, tevékenysége (szakágazat szakfeladat száma és megnevezése): a) Alapfeladata: óvodai nevelés nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Szakágazat száma és megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Szakfeladatszám és megnevezés: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás 562917 Munkahelyi étkeztetés b) Német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda 2010. szeptember 01. óta egy csoportban, max. 25 fős gyermeklétszámmal. Az intézmény ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási fegyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek fejlesztését 2008. szeptember 1-től. A kerület közigazgatási határán belül beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közösen történő együttnevelése. Az intézmény a Budapest, XVIII. kerületi SOFI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. c) a költségvetési szerv közfeladatot lát el a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. sz. törvény alapján óvodai nevelés. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 8. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a) ingatlan: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésre áll a székhelyen lévő 3312 m 2 + 2039 m 2 + 4642 m 2 alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épülettel. b) ingóságok: rendelkezésre állnak az óvodai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 9. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti 6
rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. 10. Gazdálkodási jogkör alapján: Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest XVIII. ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat közreműködésével látja el, a GESZ és az intézmények között kötött Megállapodás alapján. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. 11. Foglalkoztatási jogviszony: Foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, illetve munkaviszony, amelyre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Az alapító okirat kelte: 2013. június 27. Az alapító okirat száma: 282/2013. (VI.27.) 2.2. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata hosszú bélyegző körbélyegző 2.3. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok a költségvetési szerv számlaszáma: 109180001-00000129-09870004 a számlavezető pénzintézet neve: UniCredit Bank a költségvetési szerv adószáma: 16923993-2-43 A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti, az önálló költségvetési szerv áfa alany. Az ezzel kapcsolatos bevallások, elszámolások az önálló költségvetési szerv hatáskörébe tartoznak. 2.4. A belső kontrollrendszer működtetése Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A részletes folyamatszabályozás megtalálható az intézmény Belső kontrollrendszer működtetésének szabályzatában. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó: szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, melyet az intézmény éves munkaterve tartalmaz. 7
A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól. Az óvoda teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Gazdálkodási Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el. Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása a GESZ és a Vackor Óvoda együttműködési megállapodásának megfelelően történik. A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása és a belső kontrollrendszer működtetése a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A függetlenített belső ellenőrzés részletes szabályait a GESZ Belső Ellenőrzési Szabályzata tartalmazza. III. AZ SZMSZ HATÁLYA 1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. március 21-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési és egyetértési jogot gyakorolt az óvoda Szülői Munkaközösség vezetősége. 2. A Szervezeti és Működési szabályzat érvényessége amennyiben a törvény másként nem rendelkezik határozatlan időre szól. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az óvodába járó gyermekek közösségére a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire a nevelőtestületre az intézményvezetőre, a vezetés tagjaira a nevelőmunkát segítőkre az óvodának szolgáltatást nyújtókra az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre az egyéb munkakörben dolgozókra. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az óvoda épületére, udvarára az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. 8
Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve a helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban, illetve a szervezet és működés tekintetében változás áll be, illetve ha a szülők vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A fenntartó által jóváhagyott SZMSZ 1 példánya az óvoda többi dokumentumával (Házirend, Pedagógiai Program) a Csolt utcai óvoda nevelőtestületi szobájában, a Címer és a Podhorszky utcai óvodák irodájában, mindenki által elérhető helyiségben megtalálható és az óvoda honlapján olvasható. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezleten tájékoztatjuk. Az SZMSZ-t előzetes megbeszélés alapján a szülő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából. IV. AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI, KAPCSOLATA 1. 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 24. -a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 24. -a alapján az eljárási rendet a Házirend tartalmazza, amelyet az óvodavezető készít el. 3. A Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot lehet választani! 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Gyakornoki Szabályzat Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat Továbbképzési program, beiskolázási terv Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Katasztrófavédelmi Prevenciós Terv Pénzkezelési Szabályzat Leltározási és Selejtezési Szabályzat Kötelezettségvállalási ellenjegyzés, teljesítés igazolása szabályzat Anyag- és eszközgazdálkodás szabályzat 9
A beszerzések lebonyolításának szabályzat Belső kontrollrendszer szabályozása Együttműködési Megállapodás A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata V. A MŰKÖDÉS RENDJE ÉS A NYITVA TARTÁS 5.1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg, mely IX.01-től a következő év VIII.31-ig tart. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: az óvodai foglalkozás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását a szünetek időtartamát a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az óvodai foglalkozás nélküli munkanapon - szükség esetén - gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. 5.2. A gyermekek fogadása, a foglalkozás rendje, az ügyeleti rend 5.2.1. Az óvoda nyitvatartási rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik a szülők véleményének kikérése alapján, a fenntartó engedélyével. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, esetenként Karácsony és Újév között szünetel. Az óvoda nyári zárva tartásáról jogszabályban előírtak szerint legkésőbb február 15-ig a szülőket hirdetmény formájában tájékoztatni kell. Az óvoda épületében bekövetkezett balesetveszély, rendkívüli esemény miatt az óvodavezető a fenntartó tájékoztatásával és engedélyével technikai szünetet rendelhet el. Az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, nagytakarítása elsősorban a nyári hónapokban történik. Az óvodazárást megelőző 30 napon belül összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket, s a szülőket a fogadó óvodáról értesítjük. 10
5.2.2. A nevelési munkanap rendje Nyitvatartási idő (hétfőtől péntekig): a fenntartó által jóváhagyott nyitvatartási időben. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként e napokon zárva kell tartani. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az ügyeleti idő kijelölése és ezzel összefüggésben az óvoda nyitása és zárása, mindenkor a szülők munkahelyi elfoglaltságától függően módosítható, melyet az óvoda vezetője a fenntartó engedélyével rendel el. A bejáratokat 9.00-12.00-ig, ill. 13.00-15.00-ig zárva tartjuk. Napközbeni csengetésre, szülői érkezésre, távozásra a dajkák kötelesek figyelni. 5.2.3. Ügyeleti rend Ügyeletet tartunk: A fenntartói előírás szerinti nyári záráskor ügyintézés céljából Szülői igény szerint a nevelés nélküli munkanapokon. Nevelési évenként 5 nevelés nélküli munkanapot tartunk, amelyen szülői igény szerint ügyeletet biztosítunk. A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi, téli és tavaszi szünet idején óvodánkban a csoportokat összevonjuk. Összevont csoporttal működünk június 1. és augusztus 31. között. Az óvodát reggel a munkarend szerint ügyeletre beosztott óvodapedagógus és a reggeli műszakban dolgozó dajka nyitja. A helyi adottságokból adódóan reggel 6-7 óra között, valamint du. 16.30 órától összevont csoportban helyezzük el a gyermekeket. A felügyeletet az ügyeletért felelős pedagógus biztosítja beosztása szerint. Az ügyeleti rend beosztásáért és betartásának ellenőrzéséért az óvodavezető-helyettes a felelős. Óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése VI. ÓVODAI FELVÉTEL A szülő gyermeke 3. életévének betöltése után kérheti az óvodai felvételt, mely jelentkezés útján történik a fenntartó által meghatározott közlemény vagy hirdetmény szerint. Amennyiben, a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő feladata a beiratkozás idejének utolsó napját követő 15 napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. Az óvodai beiratkozáskor bemutatandó dokumentumok: 11
a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványa a gyermek TAJ-kártyája a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa. Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. A felvételről és a csoportba való beosztásról az óvoda vezetője dönt. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Az 5. életévét betöltött, illetve a hátrányos helyzetű gyermeket a lakóhely szerinti óvoda köteles felvenni a törvény értelmében. Amennyiben, a jegyzőtől megkapott lista alapján, az 5. életévét betöltött gyermeket nem íratták be szülei, az óvoda vezetője e tényről értesíti a jegyzőt. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. VII. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az óvoda egységei: Törzsóvoda: Vackor Óvoda Kindergarten Vackor: 1188 Bp., Csolt u. 4. Tagóvodák: Vackor Óvoda Kölyökmackó Tagóvoda: 1188 Bp., Címer u. 47. Vackor Óvoda Kisvackor Tagóvoda: 1188 Bp., Podhorszky u. 51. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője és helyettesei látják el. 12
7.1. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája Ó V O D A V E Z E T Ő ÓVODATITKÁR Általános óvodavezetőhelyettes Tagóvodavezető Tagóvodavezető Minőségügyi koordinátor Szakmai munkaköz. vezető T a g - T a g - ó v o d a ó v o d a - r é s z N- E V n e v e l E L Ő T E S T Ü L E T ő t e s t ü l e t e Tagóvoda-részek N E V Enevelőmunkát L Ő T segítő E S T Ü L E T alkalmazottai N E V E L Ő M U N K Á T S E G Í T Ő A L K A L M A Z O T T A K FŰTŐ - KERTÉSZ N E V E L Ő M U N K Á T S E G Í T Ő A L K A L M A Z O T T A K A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Magasabb vezető beosztású közalkalmazottak: jogszabály alapján magasabb vezető beosztású közalkalmazott az óvodavezető, általános óvodavezető-helyettes. Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású közalkalmazottak tartoznak: tagóvoda-vezetők minőségügyi koordinátor szakmai munkaközösség-vezetők. 13
Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, kéthetente, illetve a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A kibővített óvodavezetés (a fentiek és a gyermekvédelmi megbízott) a megbeszéléseket havi, illetve a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartja. A kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. 7.2. Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, kiemelve az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód elvét különös közzétételű lista kiírása, aktualizálása a jogszabályok, rendelkezések alapján a minősítések elvégzése takarékos gazdálkodás felel az intézményi számviteli rendért az intézmény képviselete (esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat) a nevelőtestület vezetése a TMB és SNI gyermekek integrált nevelésének biztosítása az óvodai feltételek megteremtésével a SOFI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködéssel folyamatosan figyelemmel kísérni a gyermeklétszám-változást az esélyegyenlőség és egyéni bánásmód alapján (önkormányzati esélyegyenlőségi törvény) a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése a pedagógusok továbbképzésének megszervezése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés 14
a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése kötelezettségvállalás a munkáltatói jogkör gyakorlása, a közalkalmazottak minősítése a szabályozások alapján (minősítési lap) a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint karbantartó munkájának közvetlen irányítása a szabályzatok jogszabályok alapján történő elkészítése, aktualizálása a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód figyelembevételével) a rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható a pedagógusok etikai normáinak betartásáért, illetve betartatásáért. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében közalkalmazottak minősítése (Kjt.) Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény képviselete a nevelőtestület vezetése a tanügy-igazgatási döntések meghozatala a munkáltatói jogok gyakorlása a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása a kiadmányozási jogkör gyakorlása (A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette a vezető-helyettes írja alá.) a szabályzatok elkészítése a Pedagógiai Program jóváhagyása. 7.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezetőt az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában az alábbi óvodavezető-helyettesek segítik: általános óvodavezető-helyettes tagóvoda-vezetők. 15
A vezető-helyettesi, a tagóvoda-vezetői megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával pályáztatás alapján az intézményvezető adja. A megbízás határozott időre szól (5 év). 7.4. Az általános óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők A vezető közvetlen munkatársai a vezetés felelős tagjai, akik irányítással, önállóan látják el a feladatkörükbe utalt feladatokat, az irányításuk alá eső szervezeti egységek vezetését. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzik a vezetési feladatokat. Munkájukat azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető meghatároz. A vezetőt tartós távollétében helyettesítik, és teljes jogkörrel ellátják a vezetői feladatokat. A vezető távollétében képviseleti és aláírási joguk van. Az általános óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők nem függetlenítettek, munkájukat csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzik. Heti váltásban dolgoznak, így az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az általános óvodavezetőhelyettesre: a nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a tagóvoda-vezetőkre: A tagóvoda-vezető közvetlenül irányítja a rész-nevelőtestület munkáját, szervezi a tagintézményben a szülőkkel és a társintézményekkel kapcsolatos eseményeket, rendezvényeket. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az általános óvodavezetőhelyettesre és a tagóvoda-vezetőkre: A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését. Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A gyermekbalesetek megelőzéséért. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Felelősök, megbízottak ellenőrzését. Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését. Az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését. Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését. A HACCP-rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. A vezető-helyettes és a tagóvoda-vezető munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A vezető-helyettes és a tagóvoda-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Kötelező óraszámukat, helyettesi pótlékukat a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettségük figyelembe véve a munkaköri leírásukat az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Munkaidejüket, a megillető juttatásokat a mindenkori jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírásuk tartalmazza. 16
7.5. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek teljes tartózkodási ideje alatt. A vezetés valamelyik tagjának ez idő alatt az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők napi benntartózkodásának rendjét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Az óvodavezető munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatok ellátása a helyettesítés rendjéről szóló fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik. A munkarend kialakításánál figyelembe kell venni az óvoda nyitva tartásának rendjét, ezen belül biztosítani kell, hogy intézkedési jogkörrel rendelkező vezető (helyettes) az intézményben tartózkodjon. Az óvoda vezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszínen is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás, stb.) Kötelező órája, melyet gyermekcsoportban köteles letölteni: 2013. szeptember 1-től 10 foglalkozás (5-35 perc). Munkaidő beosztását az éves munkaterv tartalmazza. 7.6. Az óvodavezető vagy az óvodavezető-helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese teljes felelősséggel a tagóvodákra kiterjedően is a Csolt utcai óvodában dolgozó általános óvodavezető-helyettes. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a GESZ értesítése mellett történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Az óvodavezető és általános helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a tagóvodavezetők látják el: a Podhorszky utcai óvoda tagóvoda-vezetője, távolléte esetén a Címer utcai óvoda tagóvoda-vezetője. Az általános óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők váltott műszakban dolgoznak. Az óvodavezető és helyettese, valamint a tagóvoda-vezetők egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik. Ennek hiányában a minőségi koordinátorok vagy a szakmai munkaközösség vezető helyettesítenek. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 17
7.7. A vezetők és az óvodai Szülői Munkaközösség közötti kapcsolattartás formái Az óvodai szintű Szülői Munkaközösséggel való együttműködés szervezése az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető és a Szülői Munkaközösség elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkatervben állapítják meg. A Szülői Munkaközösség működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házirend is tartalmazza. A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A Szülői Munkaközösség saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. 7.8. A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával az óvodavezető gondoskodik. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezetének képviselőjét havonta tájékoztatja. A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik. 7.9. A szülői szervezet részére biztosított jogok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, hogy a szülői szervezet a véleménynyilvánítási, javaslattevő jogával élve véleményt nyilváníthasson, javaslatot tehessen az alábbi esetekben: az SZMSZ elfogadásakor a működés rendje, a gyermekek fogadás belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módja az ünnepélyek, megemlékezések rendje rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás 18
az adatkezelési szabályzat elfogadásakor gyermekeik személyes adatainak kezelésével kapcsolatban a Házirend elfogadásakor a szülőket anyagilag is érintő ügyekben a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a munkatervnek a szülőket is érintő részében a hit és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában vezetői pályázatnál. Élhessen kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: az óvodaszék létrehozását és delegálhassa a szülők képviselőjét a nevelőtestület összehívását egyes kérdésekben az érdemi válaszadást. Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Egyéb jogával, így figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni a tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban, a szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vehet részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál, a meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. A szülő szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. A szülő szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek, a szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési és javaslattevő jogkörének eseteiben eljárva köteles írásban nyilatkozni. 19
A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, a szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörgyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni. Az óvodai Szülői Szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával segítse az intézmény hatékony működését támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét véleményezze az óvoda tevékenységének eredményességét. 7.10. Minőségi koordinátor Az alkalmazotti kör egyetértésével az óvodavezetőtől határozott időre kapja megbízását. Feladata az intézményben folyó minőségfejlesztési munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, valamint a minőségelvű nevelés megvalósításának elősegítése. Feladatai: minőségelvű nevelés működtetése a megbízott tagokkal partnerkapcsolat működtetése igény- és elégedettségmérések lebonyolítása folyamatok szabályozása, intézkedési tervek végrehajtásának irányítása értékelések, elemzések készítése az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzése a teljesítményértékelésben való részvétel a folyamatos fejlesztés (PDCA-ciklus) működtetése átfogó intézményi önértékelés végzése négyévente. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a minőségi koordinátorra: a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését az intézmény minőségpolitikájának érvényesítését a minőségelvű nevelést szolgáló feladatok teljesítésének biztosítását. 20
Felelőssége: A szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, Pedagógiai Programjával. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. Beszámolót, összefoglaló elemzést, értékelést készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézményvezető részére a minőségelvű folyamatok végigvezetéséről. 7.11. Szakmai munkaközösség-vezető Az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára, határozott időre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan, munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásának elvei az óvodában: a nevelőtestület által elismert tekintély a továbbképzéseken való aktív részvétel jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező az óvodavezető szakmai, módszertani segítője. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata: az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése a tervező munkában segítségadás a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok nevelőtestületi konszenzuson történő megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása összeállítja az intézmény Pedagógiai Programja és Munkaterve alapján a munkaközösség éves programját módszertani értekezleteket és bemutató foglakozásokat tart és szervez irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, SNI és TMB területen is javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését ellenőrzi a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját. A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége: A szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, Pedagógiai Programjával. 21
A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. Beszámolót, összefoglaló elemzést, értékelést készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. VIII. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 8.1. Az intézményi közösség Az intézményi alkalmazotti közösséget az óvoda közössége alkotja. Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik alkotják. 8.2.Az óvoda szervezeti egységei 8.2.1. A pedagógiai feladatokat biztosítók: óvodavezetés szakmai munkaközösség-vezetők nevelőtestület nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztens - 2013. 09. 01- től). 8.2.2. A működést biztosítók: óvodatitkár fűtő-kertész. 8.3. Alkalmazotti közösség Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka törvénykönyve mellett a Közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. 8.3.1. Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyre meghívják. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, 22
véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. 8.3.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: értekezletek megbeszélések fórumok rendezvény. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az értekezlet jegyzőkönyvét az óvodatitkár vezeti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 8.4. Nevelőtestületi közösség Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében, pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket, a Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény szabályozza. A nevelőtestület a Köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó 23