Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő soronicsk@gmail.com 06/30-6844-543 KIHÍVÁSOK A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY TERÜLETÉN 2014. ÁPRILIS 16.
Új egészségkárosító kockázatok a globalizáció, az információs technológiák térhódítása, a létszámcsökkenés, az időkényszer, a munkaerő idősödése, a foglalkoztatás módjának a megváltozása (részmunkaidő, távmunka), a szolgáltatások térhódítása, valamint a minőség és termelékenység magas színvonala, új egészségkárosító kockázatot jelentenek a munkavállalóknak és új szakmai kihívást a foglalkozásegészségügy és munkabiztonság területén dolgozóknak.
Nanoanyag (2011/696/EU bizottság ajánlása) A nanoanyag olyan természetes anyag, szándékolatlanul előállított mesterséges anyag vagy szándékosan előállított anyag, amely nem kötött állapotban, aggregátum formájában vagy agglomerátum formájában olyan részecskéket tartalmaz, amelyeknek legalább egy külső mérete a részecskéknek a darabszám szerinti méreteloszlás alapján vett legalább 50 %-a esetében az 1 nm-től 100 nm-ig terjedő mérettartományba esik. Konkrét esetekben, továbbá akkor, ha azt környezetvédelmi, egészségügyi, biztonsági vagy versenyképességi szempontok indokolják, a darabszám szerinti méreteloszláshoz tartozó 50 %- os küszöbérték helyett 1 %-nál nagyobb, de 50 %-nál kisebb küszöbérték alkalmazható. 3. A 2. ponttól eltérően nanoanyagnak minősülnek azok a fullerének, grafénlapkák és egyrétegű szén nanocsövek, amelyeknek legalább egy külső mérete 1 nm-nél kisebb.
Nanotechnológia A nanoanyagok más anyagoktól viszonylag nagy fajlagos felületük miatt különböznek, így esetükben különösen fontossá válnak a felületi tulajdonságok. nanotechnológiai beruházások világszerte erősen növekedő ütemet mutatnak Ugyanakkor a nanoanyagok biztonságos használatával kapcsolatban sok a tudományos bizonytalanság és ellentmondás, a nanoanyagok humán egészségügyi kockázataival kapcsolatban csak korlátozott mennyiségű, tudományosan megalapozott tény létezik.
A nanoanyagok alkalmazásának előnyei és biztonságossága Előnyei: az egészség és az életminőség javítása nanotechnológia orvosi alkalmazásai az egyik leggyorsabban növekvő terület, amelynek fejleményei a terápiás és diagnosztikai eljárásoknál, valamint a képalkotó eljárásoknál egyaránt jelentősek.
Nanotechnológia előnyei élelmiszeripari alkalmazások számos célt szolgálhatnak: íz, vagy állag javítása, mikro-tápanyag-összetevők stabilitásának növelése kapszulázással, hosszabb eltarthatósági idő elérése, csomagolástechnikai megoldások a baktériumszennyezés kizárására környezetvédelmi rehabilitáció, toxikus anyagok detektálása és megsemmisítése, energia-termelés és tárolás, és számos más alkalmazás. Vízkezelés nano-ezüst
Az ismeretek jelenlegi állása Bár világszerte számos kutatási projekt folyik a potenciális veszélyek és kockázatok megítélése céljából, számos kétely merül fel ezek minőségét és relevanciáját illetően. A nano-részecskék és a tüdő közötti kölcsönhatás továbbra is az egyik fő kutatási téma, amely a biológiai folyamatok tisztázására és potenciálisan betegséget kiváltó hatásaira koncentrál.
Hézagok a finom porok belélegzése után milyen egészségügyi következmények jelentkeznek más szervekben, különösen a felszívódás, eloszlás, felhalmozódás és biológiai hatások tekintetében Azt már felderítették, hogy egyes nanorészecskék át tudnak lépni az agyvérgáton A szervezetbe kerülés egyéb útjai, - egyes termékek esetében például a szájon át történő bevétel, felszívódás a bőrön át, vagy az intravénás bevitel - jóval kevésbé tanulmányozottak.
nanotermék paradoxon jelentős felületi reakciókészséggel rendelkeznek, egyúttal a toxicitás okaként is azonosíthatók
Biztonságossági megítélés főbb problémakörei Dózis: bevitt dózis és az arra adott válaszok közötti viszony alapján kellene azonosítani, ha szükséges, hosszú távú kísérletekkel. fiziko-kémiai tulajdonságait is szem előtt kell tartani
Standardizáció különböző kutatók eredményeit össze lehessen hasonlítani és hogy az in vitro vizsgálatok és az állatkísérletek eredményeit ésszerű határok között az emberi szervezetre kifejtett hatás előrejelzésére is lehessen használni.
Az egyedek eltérő érzékenysége Viszonylag kevés eredményünk van az egyedek eltérő reakciókészségét befolyásoló tényezőket illetően. (kor, genetikus tényezők, epigenetikai tényezők)
Sejtszintű vizsgálatok Rendkívül hiányosak ismereteink a nanorészecskék és a sejtmembránok közötti kölcsönhatás természetét, a sejtekbe és a sejt-organellumokba való behatolás mechanizmusát és e folyamatok következményeit illetően.
Szerv- és rendszerszintű vizsgálatok Kevés tanulmány tárgya a munkahelyi, fogyasztói vagy környezeti kitettség, vagy életszerű helyzetek vizsgálata. egyik kulcskérdés a nanorészecskék koncentrációja gyakorlati mérési módszerének megválasztása.
Szabályozási, engedélyezési és irányítási keretrendszer A szabályozási környezet megteremtése jelenlegi tudásunk szerint különösen nagy kihívásokat jelentő feladat. REACH-regisztráció
Veszélyes anyagok/keverékek Jogi Szabályozás Hazai jogi szabályozás legfontosabb elemei: 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 44/2000.(XII.27.) EüM. sz. rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 25/2000.(IX.30.) EüM-SzCsM sz. együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000.(IX.30.) EüM. Sz. rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 38/2003.(VII.7)ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 224/2008.(IX.9.) Korm rendelet a kémiai terhelési bírságról
Jogi szabályozás II EU jogszabályi háttér: 1907/2006 EK rendelet REACH Vegyi anyagokra >1 tonna 1272/2008 EK rendelet GHS/CLP Nincs tonna határ VI. melléklet a hatályos jegyzék 528/2012/EU Rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról 2013. szeptember 01-től
201/2001. (X.25.) Korm rendelet 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 8 szerint. 5. sz. melléklet Vízkezelő szerek vonatkozásában Bejelentés amire nincs MSZ EN szabvány Szabványra hivatkozás Ivóvíz biztonsági engedély
REACH határidők Előzetes regisztráció: 2008-június 1.-2008. december 1. 2010.november 30. >1 tonna CMR, >100 tonna környezetre rendkívül mérgező, >1000 tonna 2013. május 31. >100 tonna 2018. május 31. >1 tonna
REACH XVII. melléklet Anyag Besorolás XVII. melléklet függelékébe történő felvétel dátuma indium-foszfid Rákkeltő 1B. 2014. április 1. (2. függelék) trixilil-foszfát Reprodukciót károsító 1B. 2014. április 1. (6. függelék) 4-terc-butilbenzoésav Reprodukciót károsító 1B. 2014. április 1. (6. függelék) gallium-arzenid Rákkeltő 1B. 2015. január 1. (2. függelék) epoxikonazol (ISO) Reprodukciót károsító 1B. 2015. január 1. (6. függelék) nitrobenzol Reprodukciót károsító 1B. 2015. január 1. (6. függelék) dihexil-ftalát Reprodukciót károsító 1B. 2015. január 1. (6. függelék)
CLP határidők Anyagok 2010. december 1. (2 év átmenet a határidő előtt gyártottakra) 2012. december 1. Keverékek 2015. június 1. (2 év átmenet a határidő előtt gyártottakra) 2017. június 1. 2011. január 3-ig a gyártók és importőrök bejelentést tesznek az Ügynökségnek a 2010. december 1-ig (ill. december 3-ig) forgalomba hozott anyagokról, mivel a bejelentést a forgalomba hozatalt követő egy hónapon belül kell megtenni. A már korábban forgalomba hozott anyagok esetében a bejelentést az említett dátum előtt is meg lehet tenni.
Összehasonlító piktogramok
Biológia kockázatok A biológia kóroki tényezőket a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba soroljuk: 1. csoport: azon biológiai tényezők tartoznak ide, melyek nem képesek emberi megbetegedést okozni. 2. csoport: azon biológiai kóroki tényezők csoportja, amelyek képesek emberi megbetegedést okozni, és ezért veszélyt jelentenek a dolgozó emberre, de elterjedésük az emberi (munkahelyi) közösségekben nem valószínű; az általuk előidézett betegségek általában eredményesen megelőzhetőek, illetőleg kezelésük hatásos. 3. csoport: azon biológiai kóroki tényezők Tartoznak ide, melyek súlyos emberi megbetegedést okoznak, emiatt komoly veszélyt jelentenek a dolgozók számára; ezek szétterjedésének kockázata az emberi (munkahelyi) közösségben jelentős, de az általuk előidézett megbetegedés szétterjedése megelőzhető, a kialakult megbetegedés kezelése hatásos. 4. csoport: azokat a biológiai kóroki tényezőket soroljuk ide, amelyek súlyos emberi megbetegedést okoznak, és ezért súlyosan veszélyeztetik a munkavállalókat, az emberi (munkahelyi) közösségekben szétterjedési kockázata nagy, az általuk előidézett megbetegedések nem előzhetőek meg, hatásos kezelésük nincs.
Klímaberendezések A klímaberendezések karbantartására minimum negyedévente egyszer kerüljön sor, és szükség esetén az adott berendezésre vonatkozó technológiai leírásnak megfelelően a fertőtlenítőszeres tisztítása is történjen meg. Az erről kapott dokumentációt meg kell őrizni. A karbantartást végző szakcégek felelőssége jelentős: a hatékony megelőzés érdekében fontos a megfelelő technológia szerint végzett fertőtlenítés, valamint tisztában kell lenniük munkájuk veszélyeivel, illetve a szükséges leggyorsabb, és legkevésbé veszélyes munkafolyamatokkal.
megelőző karbantartása során elvégzendő feladatok az alábbiak 1. A berendezés átvizsgálása, a pangó víz helyeinek meghatározása (lehetséges expozíciós helyek: hőcserélők, vízgyűjtők, vízelvezetők, párásítók, légcsatornák, szigetelő anyagok), 2. mintavétel a gyanús helyekről a későbbi elemzéshez, 3. a pangó víz szakszerű, cseppképződés nélküli eltávolítása, 4. a lehetséges expozíciós pontok fertőtlenítőszeres (spray-vel) vagy meleglevegős (hőlégfúvóval) fertőtlenítése, 5. a pangás feltételeinek szakszerű megszüntetése (az alkatrészek, illetve a berendezés dőlésszögeinek beállítása, az akadályok eltávolítása a víz útjából), 6. a kondenzvíz elfolyás szabad útjának ellenőrzése, 7. ha szükséges (esetleges szerkezeti átalakítás okán) az indokolt várakozási idő után próbaüzem. (EPINFO 2007. július 30. 3. különszám):
MUNKAKÖRÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐOLTÁSOK A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 9.. (1) bekezdésének értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet] foglaltaknak megfelelően felmérni. A megbetegedési veszély csökkentése érdekében a munkáltatónak a foglalkoztatás feltételeként biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. VML alapján
Hastífusz Hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni azon munkavállalókat, akiknek folyamatos, vagy időszakosan végzett munkája során a S.Typhi-vel való fertőződés nem zárható ki. Ezen munkavállalók közé tartoznak azok, akik munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kontaktusba kerülhetnek (csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok munkatársai, stb.). Emlékeztető oltások: 3 évenként
Kullancs-encephalitis Kullancsencephalitis elleni védőoltásban kell részesíteni azt a munkavállalót, akinél a munkavégzés alkalmával a kullancsencephalitis-vírussal történő fertőzés kullancs expozíció révén nem zárható ki (pl. erdőgazdasági dolgozók, olajmunkások, stb.). Emlékeztető oltások: <49 év 5 évente >49 év 3évente
Hepatitis A A fertőzés fekál-orál terjedésű, a kórokozót a széklet közvetíti. Az egészségügy-ben a fertőződési veszély minimális, mivel a higiénés szabályok betartása a normál populációban szokásosnál erőteljesebb. A lakossági átlagnál magasabb kockázat igen szűk körben, azon ellátások során feltételezhető, amelyeknél a munkavédelmi szabályok betartása akadályba ütközik. A veszélyeztetett munkavállalók körét minden intézményben kockázatbecslés alapján kell megállapítani. A fogékonyság megállapítására kérdéses esetekben a munkáltató a saját költségére átvészeltségi vizsgálatot végeztethet, és a vizsgálatok eredményének ismeretében dönthet az oltások szükségességéről. Hepatitis A elleni védőoltásban kell részesíteni azokat a fogékony munkavállaló-kat, akik munkájuk révén szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kontaktusba kerülhetnek. Nincs emlékeztető oltás
Hepatitis B A hepatitis B fertőzést a vér, szövetnedvek és testváladékok közvetítik. Azoknál az egészségügyi dolgozóknál, illetve egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények tanulóinál/hallgatóinál szükséges a hepatitis B elleni védelem, akik egészségügyi intézményben olyan tevékenységet végeznek, amelynek során rendszeresen kontaminálódhatnak vérrel, vérkészítményekkel, szövetnedvek-kel, váladékokkal, testfolyadékokkal, illetve az ezekkel szennyezett eszközök-kel, műszerekkel. Azoknál a hallgatóknál, akik életkoruknál fogva oltásra kötelezettek, de nem részesültek védőoltásban, (nem áll rendelkezésre hitelt érdemlő dokumentáció: oltási könyv vagy igazolás), az ÁNTSZ által biztosított oltóanyaggal kell pótolni az oltásokat. Minden további esetben az intézmény vezetőjének kell gondoskodnia az oltatlan vagy oltási dokumentációval nem rendelkező személyek HB elleni immunizálásáról. oltási sorozat befejezése után egy-két hónappal anti-hbs szintet kell nézni
Tetanus Azon személyek számára, akik olyan munkakört látnak el, melynek esetében földdel szennyezett sérülések előfordulhatnak (mélyépítés, mező-gazdasági tevékenység, állatgondozás stb.), a munkáltatónak gondoskodnia kell a dolgozók tetanusz elleni védettségének folyamatos fenntartásáról. Ha a munkavállaló az életkorhoz kötött kötelező valamennyi tetanusz elleni oltásban részesült, az utolsó oltást követő 10 év múlva emlékeztető oltásban kell részesíteni, és hasonló munkakör ellátása esetén az oltásokat 10 évenként kell ismételni. Az oltások végezhetők tetanus, vagy diftéria-tetanusz, vagy diftéria-tetanusz-acellularis pertusszisz megelőzésére alkalmas oltóanyagokkal. Emlékeztető oltás: 10 évente
A kullancsok humánegészségügyi jelentősége hazánkban (Zöldi Viktor 2009. ápr. 28., MTT, Budapest) Lyme-borreliosis Kullancsencephalitis Új és újra felbukkanó (reemerging) betegségek Babesiosis Krími-kongói vérzéses láz Humán granulocytás anaplasmosis Humán monocytás ehrlichiosis Tibola Kullancsok közvetítésével is terjedő betegségek Tularémia Q-láz
Kullancsok elleni védekezés IRTÁS (növényzet permetezése) Európai Unió 1849/2006/EK rendelete (2006.12.14.) pirimifosz-metil - betiltva OTH (2007. augusztus 10.) Actellic 50 EC rovarirtó koncentrátum - betiltva járványvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek ajánlásai között csak egy a számos módszer között célzottan kullancsirtásra engedélyezett szer hiánya az EU-ban kullancsirtó szer hazai engedélyeztetése a jogszabályi előírások alapján lehetséges
Megelőzés Kullancsokban gazdag élőhelyek elkerülése Védőoltás Riasztószerek Zárt és/vagy repellenssel impregnált ruházat Kullancsvizit
Kullancsokban gazdag élőhelyek elkerülése
Védőoltás Szervezett munkavégzés esetén kötelező: Kullancsencephalitis elleni védőoltásban kell részesíteni azt a munkavállalót, akinél a munkavégzés alkalmával a kullancsencephalitis-vírussal történő fertőzés kullancs expozíció révén nem zárható ki (pl. erdőgazdasági dolgozók, olajmunkások, stb.).
Riasztószerek Hatóanyag DEET, dietil-toluamid (+ permetrin) Pikaridin IR3535, etil-butilacetil-amino-propionát Formuláció Aeroszol Folyadék Krém Törlőkendő Gél
A kullancsriasztó szerek alkalmazásának szempontjai használati utasítás szerint ha a bőr a kezelés hatására allergiás reakciót mutat (pl. viszket, kivörösödik stb.) a riasztószert azonnal mossuk le és forduljunk orvoshoz csak szabad bőrfelületre (esetleg ruházatra) ne juttassuk nyálkahártyákra (száj, szem), nyílt sebre, sérült bőrre az arcot a tenyerünkre felvitt készítménnyel kenjük be a kisgyermeket lehetőleg ne kezeljük a kezelés szabadban és élelmiszerektől távol történjen hazatérés után a kezelt bőrfelületet szappanos, meleg vízzel mossuk le a kezelt ruházatot újabb felvétel előtt mossuk ki
Zárt és/vagy repellenssel impregnált ruházat
Kullancsvizit http://www.cdc.gov/ncidod/dvbid/lyme/ld_tickremoval.htm
Lyme-kór