A FELSŐOKTATÁS TARTALMÁNAK ÉS A MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN
Határterületek tanterve Milyen közgazdasági ismeretekre van szüksége egy jogásznak, mérnöknek, orvosnak, stb. Milyen jogi ismeretekre van szükség az egyes szakokon Milyen informatikai ismeretekre van szükség az egyes szakokon Mit tanítsunk informatikából a gazdaságtudományok képzési területen indított szakokon? alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés, közszolgálati, emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás
Ontológia módszertan Sure-Studer féle On-To-Knowledge módszertan a CommonKADS fejlesztési szabvány egy módosított változatán alapul megvalósíthatósági tanulmány: problémák és lehetőségek azonosítása, ígéretes fókusz terület és célmegoldás kiválasztása kiindulási fázis: követelményspecifikáció, input források elemzése, alap taxonómia kialakítása finomítás: fogalmak összegyűjtése szakértők bevonásával alap taxonómia kialakítása, fogalmi modellezés, formalizálás, relációk, axiómák megadása értékelés: átvizsgálás és bővítés a visszajelzések alapján, alkalmazási minták elemzése, kompetenciakérdések elemzése karbantartás és fejlesztés: szervezeti fenntartás folyamatainak irányítása Az első és utolsó pont nem kidolgozott
Tantervelméletek Kinek a feladata a tanterv összeállítása? (tudósok, politikusok, pedagógusok, tantervi szakértők) Tyler racionálé: a tananyagkiválasztás forrásai a tanuló tanulási szükségletei, érdeklődései, aspirációi, a kortárs társadalom igényei az iskola, a műveltség iránt és a szaktudományok képviselői által relevánsnak tartott tudás köre Bourdieu tantervfejlesztési alapelvei: a színvonal megőrzésével végrehajtott tananyagcserékkel az oktatás anyagát hozzá kell igazítani a tudományos és társadalmi változásokhoz törekedni kell a szakterületek közötti egyensúlyra és integrációra
Lars Engwall: The anatomy of management education Menedzser képzés különlegessége Nincs egyértelmű kapcsolat a diploma és a betöltendő munkakör között A képzések nagyon széles skálán mozognak Standardizálás felé ható folyamatok Megkülönböztetés igénye
Informatika tudástárak European e-comptenece Framework EUCIP (korábban EPIC): European Certification of Informatics Professionals SWEBOK: Software Engineering Body of Knowledge Ezek általában szoftverfejlesztéssel, informatikai rendszerek tervezésével, bevezetésével, karbantartásával, IT biztonsággal foglalkoznak, hiányoznak a felhasználói szempontok
ECDL informatikai írástudás A követelményrendszer részletesen megtalálható a központi honlapon A követleményrendszer harmonizál a középiskolai informatika anyaggal (megfelelő szinten teljesített informatika érettségivel ECDL bizonyítványt lehet szerezni) Alapmodulok tartalma azt mutatja meg, hogy mi az az alapvető tudás, amit már a hallgatók az egyetemi képzés előtt megszerezhetnek. ECDL Advanced: sokkal átfogóbb
Jelenlegi helyzet 34 intézményben 188 gazdálkodástudományok szak 109 alap és 79 mesterszak tantárgyi hálók és tárgyleírások az intézmények honlapjáról ill. e-mailben elkérve 21 intézmény (11 egyetem és 10 főiskola) 65 szakjának 244 tantárgyának vizsgálata 131 különböző tantárgy 83 tantárgyleírás elemzése
Megszorítások Kötelező, választható és szakirány tárgyak Informatika tárgyak: tárgynév, tanszék, tantárgyleírás alapján A választható tárgyakról nem mindegyik intézménynél találtam adatokat A tárgyleírásokból 510 fogalmat gyűjtöttem ki, ezeket 51 kategóriába csoportosítottam, ezek alapján hasonlítottam össze a leírásokat
Különböző szakok tárgyai Kötelező tárgyak száma 1 és 6 között változik (átlag 2,1) Iskolán belül nagyobb hasonlóság, mint szakokon belül A szakokon a kötelező tárgyak számában van eltérés: gazdálkodási és menedzsment valamint pénzügy és számvitel szakon 2,5 az átlag, közszolgálat szakirányon 1,4. A gazdálkodási és menedzsment szakon belüli információmenedzsment, vagy gazdaságinformatika szakirányon több informatika szakiránytárgy szerepel A kötelező tárgyak kreditszáma 1 és 5 között Heti óraszám: maximum heti 2 óra elmélet, 4 óra gyakorlat, van ahol csak ez vagy csak az
Klaszterek 1. kezdő informatika tárgyak(n=8) 2. alap (haladóbb) informatika tárgyak (n=2) 3. Hálózatos, webes tárgyak (n=29) 4. vállalatirányítási és egyéb informatikai rendszerek (n=28) 5. modellező tárgyak (n=5) 6. adatbáziskezelés (n=10) 7. egyetlen kötelező tárgy külön csoportba került, mert nagyon átfogó, majdnem mindenről szól
Klaszteranalízis a tantárgyleírások alapján
Várható eltérések Az első csoportban lévő tárgyak tartalmának nagy része nem szükséges: részben középiskolai, alapműveltségi tananyag, részben szintén középiskolai gyakorlati anyag (szövegszerkesztés, prezentációkészítés), bár némelyik tárgyleírás felsorol haladóbb ismereteket is, részben műszaki informatika, így nem releváns a közgazdászok számára. A gyakorlat az 5. és 6. csoport tárgyai felé fog közelíteni, az elméleti anyag petig a 4. csoport tárgyai felé. A harmadik csoportban lévő tárgyak mélysége nagyon változatos, részben szintén középiskolai tananyag (HTML), így ezek egy része szintén nem szükséges, részben viszont hasznos, szakirányú tananyagok, amit nagyobb hangsúllyal lehet szerepeltetni. A negyedik, ötödik, hatodik csoport tartalmaz leginkább szakmaspecifikus és a középiskolai tananyagon túlmutató ismereteket, így a hangsúly ezek felé a tartalmak felé fog eltolódni. Általános Vállalkozási Főiskola