BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2013. január 23-ai ülésére! Készítette: dr. Lukács Titanilla vagyonhasznosítási irodavezető Tárgy: Javaslat az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelet módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország Alaptörvénye 38. cikkének (1) bekezdése alapján az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvényben is rögzítésre került, hogy nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 2011. december 30-án történt kihirdetése és legtöbb jelenleg is hatályos rendelkezésének 2012. január 1. napján történt hatályba lépése alapvető változásokat hozott az önkormányzati vagyongazdálkodás feltételrendszerében. Az Nvtv. az Alaptörvény fentiekben hivatkozott rendelkezései alapján szabályozza a nemzeti vagyon körébe tartozó önkormányzati vagyon elemeinek típusait, az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog feltételeit, a vagyongazdálkodás alapelveit, a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit. A nemzeti vagyon közérdeket szolgál, alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges működtetése, hasznosítása. 2012. január 1. napján hatályba léptek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezései is. E törvény szabályozza a vagyonkezelői jog létesítésnek alapszabályait, mely szerint a képviselőtestület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. E törvény alapján a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni, melyben az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
2 Ezen két törvény egyrészt rendeletalkotásra ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, másrészt az önkormányzat rendeletét összhangba kell hozni a megváltozott törvényi szabályozással. A rendeletmódosítás megalkotásánál figyelembe vettük azt a jogszabály-szerkesztési szabályt is mely szerint a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit nem lehet az alacsonyabb szintű jogszabályban megismételni. így ahol a rendelet-tervezet törvényre hivatkozik, ott a törvény rendelkezései és azok részletes magyarázata vagy az előterjesztésben vagy a rendelettervezet indokolásában találhatóak meg. A módosítás tervezet - mivel azt az Nvtv. szabályozza - nem tartalmaz alapelveket. A rendelet-tervezet indokolása -onként részletes magyarázatot tartalmaz az egyes rendelkezések szabályozásának indokaira, ezért az előterjesztés elsősorban az új törvényi szabályozás lényeges elemeinek ismertetésére és az önkormányzatokat érintő változtatásokra szorítkozik, figyelemmel az önkormányzati jogalkotást érintő kötelezettségekre. Az Nvtv. indokolása szerint: A törvény célja, hogy az alaptörvényi kötelezésnek megfelelően legmagasabb jogszabályi szinten kerüljenek meghatározásra az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának elsődleges infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak általános alapelvei. A törvény a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg, és megteszi a közfeladatok fogalmának általános jellegű definiálását oly módon, hogy figyelemmel van a közfeladatok, közszolgáltatások fogalmának egyéb más jogszabályokban alkalmazott jelentéseire. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme érdekében a törvény alapelvi szinten kívánja lezárni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatát és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonra vonatkozóan. A nemzeti vagyon védelmét a lehető legnagyobb mértékben, a legszigorúbb szabályozással biztosítja a törvény, lehetővé téve ugyanakkor az okszerű, és célszerű gazdálkodást." Az Nvtv. új alapokra helyezi az önkormányzat vagyonának szabályozását is a nemzeti vagyon kategória bevezetésével. A nemzeti vagyon körét tágan határozza meg a törvény 1. (2) bekezdése, így az önkormányzat vonatkozásában hatálya csak az önkormányzat pénzvagyonára, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre nem terjed ki. Az Nvtv. alapján a helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Az Nvtv. a nemzeti vagyon körén belül négy kategóriát vezet be: 1./ A kizárólagos önkormányzati tulajdon: a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör forgalomképtelenséget jelent, azaz teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint dologi jog, vagy osztott tulajdon létesítésének tilalmát. Ezen vagyonelemek körét taxatíve határozza meg a törvény. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
3 c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádió navigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. " 2.1 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: státusza megegyezik a forgalomképtelen vagyontárgyakkal abban a tekintetben, hogy ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. Új elem az Nvtv. 5. (4) bekezdése alapján, hogy az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározhat maga is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont, amely forgalomképtelen. Ez a vagyonelem a jogszabály erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll. Ezek a vagyonelemek szintén a forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik. A fentiekben meghatározott két vagyonkategóriában a terhelési tilalom alól csak a vagyonkezelői jog, a jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom a kivétel. 3./ A korlátozottan forgalomképes vagyoni kör: Az Nvtv. 5. -a (5) és (6) bekezdéssel, taxatíve meghatározza a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeket, melyek az alábbiak: a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés. 4./ Az üzleti vagyon: engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része. A helyi önkormányzat tulajdonában álló dolgokon kívül a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, valamint a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít a nemzeti vagyon részét képezik. Szintén új - a korábbiaknál jóval szigorúbb - elem a szabályozásban, hogy a nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amelynek - mint a meghatározásból is kitűnik - tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Az átláthatónak minősülő szervezeteket az Nvtv. 3. (1) bekezdésének 1. pontja határozza meg. Ez lényegében kizárja az offshore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből.
4 Az Nvtv. alapján az önkormányzati vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés korlátozott személyi körrel, kizárólag az Nvtv. 3. (1) bekezdés 19. pont b) alpontjában meghatározott vagyonkezelőkkel köthető. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás során használatos egyéb fogalmak értelmező rendelkezéseit az Nvtv. 3. -a tartalmazza. Az Nvtv. 11. (13) bekezdése alapján az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben. Az Nvtv. 13. (1) bekezdése előírja, hogy törvényben meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. CLXXXVIII. törvény 68. (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. Az Nvtv. 13. (3) bekezdése alapján a nemzeti vagyon, így az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. A törvényi szabályozásnak való megfelelőség érdekében az önkormányzat vagyonrendelete már nem tartalmazhat szabályozást a tulajdonjog ingyenes átruházásának eseteiről, így ezeket a szabályokat a rendeletből hatályon kívül kell helyezni. Már az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázat kiírása alkalmával fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyletkötésre természetes személyeken kívül csak az Nvtv. szerinti átlátható szervezetekkel kerülhet sor (erről a szervezetnek cégszerűen aláírt okiratban kell nyilatkoznia), és a szerződéskötés érvényességéhez nyilatkoztatni kell az államot képviselő szervezetet az elővásárlási joggal kapcsolatosan. Az Nvtv. 15. -a a törvény rendelkezéseibe ütköző szerződést, egyéb jogügyletet vagy rendelkezést semmisnek nyilvánít. Az Nvtv. 18. (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. Erre vonatkozóan a törvény nem tartalmaz utalást, de a 2. számú melléklete tartalmazza azokat az ingatlanokat, amelyeket az állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonnak minősített. Fentiek alapján megítélésem szerint ilyen vagyonkategória Önkormányzatunknál a törvényben meghatározottakon túlmenően nincs, így erre nem teszek javaslatot.. A vagyonrendelet módosítása során is figyelembe kell venni a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. -ának azon rendelkezését, hogy a vagyonrendelet nem tartalmazhatja magasabb rendű jogszabály rendelkezéseit, a törvényben, kormányrendeletben meghatározott szabályok nem ismételhetőek meg az önkormányzati rendeletben.
5 Az Nvtv. 9. (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint az Nvtv. 7. (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A vagyonkezelői jog szabályozása tekintetében az Nvtv. és az új Ötv. VI. fejezete jelentős változásokat eredményezett. A vagyonkezelői jog főszabály szerint vagyonkezelési szerződéssel jön létre a közfeladat átadásához kapcsolódva. Kivételesen törvényben kerülhet sor a vagyonkezelő kijelölésére. Ez utóbbi esetben kizárólag egyedileg meghatározott módon kell a jogi személyt megjelölni, általános kijelölésre az Nvtv. nem ad lehetőséget. Vagyonkezelési szerződés kizárólag az Nvtv. 3. 19. pont b)-c) alpontjaiban személyekkel, szervezetekkel köthető. megjelölt Ennek értelmében vagyonkezelő a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében: a) önkormányzati társulás, b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, c) köztestület, d) az állam, a helyi önkormányzat, az a)-b) pontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, e) a d) pont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet. f) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy és egyházi intézmény a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében. A vagyonkezelőt az alábbiakban megjelölt korlátozásokkal megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, értve ez alatt a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is. Az Nvtv. 11. (8) bekezdéssel a vagyonkezelő rendelkezési joggyakorlását jelentősen korlátozó szabályokkal egészült ki a Módtv. 7. (1) bekezdése alapján. Ezen jogszabályhely értelmében a vagyonkezelő,,a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást." A vagyonkezelői jog ingyenesen, és ellenérték fejében alapítható. Az önkormányzati vagyonnal, mint nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodást kívánja előmozdítani az Nvtv. 11. (13) bekezdése, mely szerint nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása
6 céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. Ennek megfelelően az önkormányzat költségvetési szervei, intézményei valamint az önkormányzati társulás 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaságai vonatkozásában továbbra is ingyenesen alapítható vagyonkezelői jog. Tekintettel arra, hogy a vagyonkezelők köre jelentősen szűkült, a vagyonkezelési szerződés az Nvtv. 11. (3) bekezdése szerint versenyeztetés nélkül is megköthető. Az Nvtv. az off-shore cégek kizárása érdekében a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből bevezeti az átlátható szervezet (amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható) fogalmat, és azt a szabályt, hogy nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag ilyen szervezettel köthető. Átlátható a szervezet az Nvtv. értelmező rendelkezések 3. (1) bekezdés 1. pontja alapján: 1. átlátható szervezet: a) a aa) nemzetközi szervezet, az állam, külföldi állam, külföldi helyhatóság, ab) köztestület, ac) költségvetési szerv, önkormányzati intézmény, ad) külföldi állami vagy helyhatósági szerv, ae) lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy, aí) helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és azok társulása, valamint ag) gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, ah) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság; b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek: ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van, bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak; c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek: ca) vezető tisztségviselői megismerhetők, cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel, cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;" Az új Ötv. az Nvtv. hivatkozott rendelkezéseivel összhangban további részletszabályokat tartalmaz a vagyonkezelői jog gyakorlásának módjára, a vagyonkezelői szerződés rendkívüli
7 és azonnali hatállyal történő megszüntetésére, valamint az önkormányzati tulajdonú vagyonelemekről vezetendő vagyonnyilvántartásra vonatkozóan. Egyben felhatalmazást ad a 109. (4) bekezdésében, Ötv. 110. (2) bekezdésében és 143. (4) bekezdés i) pontjában rendeleti szintű szabályozásra - a vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározására, - a vagyonkezelésre kijelölt vagyonelemek kijelölésére, - a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és ellenőrzésének, valamint - az éves zárszámadáshoz előírt vagyonkimutatás szerkezetének szabályozására. Fontos változás, hogy a jelenlegi szabályok szerint (Nvtv. 11. (8) bekezdés a) pont) a vagyonkezelő a vagyont nem idegenítheti el, így a Vagyonrendelet 19 szerinti ingó vagyontárgyak elidegenítésének jogosultsága kikerült a vagyont kezelők jogosítványai közül, mivel az ellentétes a törvényi szabályokkal. A vagyonkezelési szerződés az Nvtv. 11. (4) bekezdése alapján törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő Nvtv. 3. (1) bekezdés 19. pont b) és c) alpontjaiban (100%- os tulajdonú gazdálkodó szervezet) meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. Vagyis valamennyi intézményünkkel is vagyonkezelési szerződést kell kötni az általa közfeladat ellátásához használt ingatlanra. Erre a rendelet 30 napos határidőt ad. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításainak korlátozása mellett, a cégalapítás kontrolljának fokozása érdekében az Nvtv. többségi befolyás esetén előírja a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását a további gazdálkodó szervezetek alapításához vagy megszüntetéséhez, részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához. A jelenlegi szabályozás a Ptk. alapján az egyes társaság vagyonának tekinti a leánycégeket. A korlátozó rendelkezésekkel állít akadályt a törvény a nemzeti vagyon eszközeinek társasági tulajdonba történő kiszervezésének. Kimondja továbbá, hogy azon gazdasági társaság esetében, amelyben a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik - a Módtv.-vel kiegészített rendelkezésében - a gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, részesedés megszerzése vagy átruházása kizárólag a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik. Az Nvtv. 14. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy feladatváltozás (önkormányzatönkormányzat vagy állam-önkormányzat között) esetén a feladathoz szükséges vagyon átadása a feladatot átvevő részére tulajdonba adással, nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. Az Nvtv. 14. (2) bekezdése szabályozza az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az állam minden más jogosultat megelőző elővásárlási jogát, mely alól az két kivételt enged: - az önkormányzati bérlakások bérlője, valamint - a kis értékű ingatlanok esetében (versenyeztetési - jelenleg bruttó 25 millió forint - értékhatár 20 %-át el nem érő). Változott a Módtv. rendelkezésével az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó határidő 30 nap helyett 35 napra nőtt, viszont a postázástól kezdődik a határidő, nem az ajánlat kézbesítésétől. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. -ában foglalt előzetes hatásvizsgálat összefoglalása:
8 A végrehajtás feltételei: A rendelet az Önkormányzat számára minimális többletfeladatot jelent. A társadalmi hatások összefoglalása: A vagyonrendelet módosítása új rendszert jelent, új fogalmakat vezet be. Az ingyenes hasznosítás tilalmával kapcsolatosan a civil házak rendszerét át kell dolgozni. Társadalmi költségek: A jogszabály módosítása a társadalom számára költséget nem jelent. Költségvetési hatások: A rendelet tervezet költségvetési többletkiadással nem jár, ugyanakkor az ingyenes hasznosítás tilalma mellett vélhetően Önkormányzati többletbevételeket generál majd. Egészségügyi hatások: Nincs kimutatható egészségügyi hatás. Környezeti hatások: Nincsenek kimutatható környezeti határok. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a rendeleti javaslat elfogadására! Rendeleti javaslat: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja.../2013. ( ) önkormányzati rendeletét az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 24/2009. (VI. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról. (Elfogadása minősített szótöbbséget igényel az SzMSz. 18. (2) bekezdésének a) pontja alapján) Budapest, 2013. január 14. Láttam: Kovács Péter polgármester Ancsin László jegyző k Tárgyalja: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Melléklet: 1. számú: rendelet-tervezet 2. számú: kéthasábos verzió
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat.../2013. ( ) önkormányzati rendelete 1. melléklet az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 24/2009. (VI. 25.) rendelet módosításáról Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1-8 Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 24/2009. (VI. 25.) rendeletének (továbbiakban: Rendelet) 2. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) Nem terjed ki e rendelet hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatására és vagyongazdálkodására." 2. A Rendelet 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: Az Önkormányzat vagyona Az önkormányzat vagyona: 3- a) törzsvagyonból aa) forgalomképtelen törzsvagyon ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint b) üzleti vagyonból áll." A Rendelet 4. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 3- (3) A forgalomképtelen törzsvagyon részei: a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon: aa) helyi közutak és műtárgyaik, ab) terek, parkok, ac) az önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
2 b) az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona a törvényben ekként meghatározott, az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek." A Rendelet 4. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak: a) közművek, vízi közművek; b) az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat képviselő-testülete és szervei továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, vagy működtetett közfeladatot ellátó szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, c) műemlék épület; d) műemlékileg védett, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok; e) az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés; f) azon vagyontárgyak, melyeket egyéb jogszabály korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít." A Rendelet 5. -a helyébe a következő rendelkezés lép: Az üzleti vagyon Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a 4. -ban meghatározott törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyontárgyak jegyzékét a vagyonnyilvántartás tartalmazza." 6. A Rendelet 8. -a helyébe a következő rendelkezés lép: A vagyontárgyak minősítése 8. (1) Egyes vagyontárgyak forgalomképességének megváltoztatásáról, - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Képviselő-testület minősített többséggel dönt az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. (2) Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a korlátozás fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Képviselő-testület a vagyontárgy forgalomképtelen vagy
3 korlátozottan forgalomképes minősítését korlátozottan forgalomképes, vagy üzleti vagyon minősítésre rendeletének módosításával megváltoztathatja (átminősítés). (3) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a törzsvagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy indokolt esetben a szerzést követő Képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy valamely típusba történő besorolására vonatkozóan. (4) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően." A Rendelet 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (2) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és becsült értéken, a pénzeszközök, követelések, az értékpapírok, részvények, kötvények, váltók, a tulajdonban lévő üzletrészek, és a tárgyi eszközök tekintetében nyilvántartási értéken tartja nyilván." 8. A Rendelet 10. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen - amely szétválik kizárólagos önkormányzati vagyonra és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonra - és korlátozottan forgalomképes vagyonbontásban - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 44/A. -ában szabályozottaknak megfelelően -, mérleg szerinti értékben tartalmazza, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervenkénti bontásban. A vagyonkimutatást a zárszámadáshoz csatolni kell." 9- A Rendelet 12. -a helyébe a következő rendelkezés lép: A rendelkezési jog gyakorlásának általános szabályai 12. (1) Önkormányzati vagyont elidegeníteni csak természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet. (2) Ingatlan értékesítése esetén a magyar államnak - a volt állami és önkormányzati lakásbérlő kivételével - minden más jogosultat megillető elővásárlási joga van.
4 (3) Önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést csak azzal a természetes személlyel vagy átlátható szervezettel lehet kötni, aki vagy amely a hasznosításra vonatkozó szerződésben vállalja az Nvtv. 11. (11) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítését. (4) Önkormányzati vagyont ingyenesen használatba adni csak közfeladat ellátására és a közfeladat ellátásához szükséges mértékben lehet jelen rendelet és a vonatkozó jogszabályok alapján lehet. (5) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és az Nvtv. 7. (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet fogad el. (6) Önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatáskor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe." 10. A Rendelet 14. -a helyébe a következő rendelkezés lép: Önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadása 14. (1) Önkormányzati vagyon ingyenesen az Nvtv.-ben meghatározott esetben és feltétellel ruházható át, illetve adható használatba. (2) Önkormányzati vagyont kedvezményesen használatba adni kizárólag a következő esetekben lehet: a) közfeladat ellátásához, b) alapítvány, közalapítvány részére, c) az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint ilyen gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság részére, d) egyházak részére, e) más önkormányzat részére a feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése érdekében. (3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni a (2) bekezdésben meghatározott esetekben lehet, és csak akkor, ha forgalmi értéke nem éri el Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak az Önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról szóló 35/2004 (IX. 30.) rendeletében meghatározott mértéket. (4) A (2) bekezdés szerinti kedvezményes használatba adás esetére megállapított ellenérték nem lehet alacsonyabb a piaci hasznosítás 15 %-ánál és a (3) bekezdés szerinti kedvezményes tulajdonjog átruházás ellenértéke nem lehet kevesebb a forgalmi érték 15 %-ánál.
5 (5) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának kedvezményes átengedéséről, valamint kedvezményes hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. (6) Az önkormányzati vagyon kedvezményes használatba-, bérbe (haszonkölcsönbe), adására, csak abban az esetben kerülhet sor, ha az új tulajdonos, illetve használó a támogatásból adódó, az esetlegesen az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tartozás átvállalás jogcímén megfizeti. (7) Ha bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogáról az Önkormányzat javára ingyenesen vagy kedvezményesen lemondtak, a vagyon elfogadása vagy használatba vétele előtt a tulajdonosi vagy használói kötelezettségek éves várható becsült összegét a döntéshozó tudomására kell hozni. (8) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét. (9) Bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről: a) amennyiben a vagyon értéke a 25 millió forintot nem éri el, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt, b) 25 millió forint, vagy annál magasabb érték esetén a Képviselő-testület dönt." 11. A Rendelet 15. (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (11) A méltányosság alkalmazásának feltételei természetes személy esetében: a) ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, és b) ingatlantulajdonnal nem rendelkezik." 12. A Rendelet 16. -a helyébe a következő rendelkezés lép: A törzsvagyonra vonatkozó szabályok 16. (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendelet szabályai alapján vagyonkezelőkre, és egyéb gazdálkodó szervezetekre bízhatja. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, törvényi felhatalmazás hiányában nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá, vállalkozásba nem vihető. Hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel.
6 (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba, nonprofit társaságba, egyesületbe történő beviteléről, illetve egyéb módon történő hasznosításáról - a (4) és (10) bekezdésekben valamint a 19. -ban és a 22. (5)-(8) bekezdésében, valamint a 26-26/B. -ban foglaltak kivételével - értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. (4) A törzsvagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről, a (9)-(10) bekezdésben, valamint a 19. (9) (10) bekezdésében valamint a 26-26/B. -ban foglalt kivétellel a) amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az öt évet nem haladja meg, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt, b) öt évet meghaladó időtartamra történő szerződés megkötéséről a Képviselőtestület dönt. (5) A törzsvagyonnak minősülő vagyon megszerzéséről: a) 15 millió Ft egyedi értékhatárig, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet az önkormányzati költségvetésben rendelkezésre áll, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a polgármester egyetértésével dönt, b) amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet az önkormányzati költségvetésben rendelkezésre áll, úgy 15 millió Ft egyedi értékhatár felett, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben nem áll rendelkezésre, úgy bármilyen értékű vagyonszerzésről a Képviselőtestület dönt. (6) A hasznosítási, valamint a vagyonszerzési szerződések egy példányát - a szerződés aláírását követő 30 napon belül - a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni. (7) Azokban az esetekben, ahol más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a jogszerű használó köteles beszerezni. (8) A törzsvagyon bérbeadásáról szóló (4) bekezdés rendelkezései a vagyonkezelői jogot gyakorló vagyonkezelőket nem érinti, rájuk a 26-26/A. -ban foglaltakat kell alkalmazni. (9) A polgármester rendelkezik a Polgármesteri Hivatal helyiségeinek használatba (bérbe) adásáról. (10) Az Önkormányzat tulajdonában álló, ingyenes hasznosítási joggal terhelt, az Önkormányzat által működtetett, törzsvagyonnak minősülő ingatlanok esetében, az ingyenes hasznosítási jog jogosultjával kötött szerződés alapján átmenetileg kihasználatlan és hasznosítható ingatlanrészek ellenérték fejében történő bérbeadására a) legfeljebb egy éves, vagy legfeljebb összesen 10 alkalomra szóló, a tanítási időn kívüli időtartamra szóló szerződés esetén a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet vezetője saját hatáskörben jogosult a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által az egyes intézményekre meghatározott bérleti díj és egyéb feltételek mellett,
7 b) ennél hosszabb időtartamú, illetve határozatlan időtartamú, valamint a tanítási időben folytatott tevékenységre vagy helyiséghasználatra vonatkozóan a Polgármester jogosult. (11) A (10) bekezdés a) pontjának alkalmazása során az egyes tanévekre kötött új szerződések időtartamai nem összeszámítandóak." 13. A Rendelet 17. -a hatályát veszti. 14. A Rendelet 18. -a helyébe a következő rendelkezés lép: Az üzleti vagyon használata, hasznosítása 18. (1) Az Önkormányzat üzleti vagyonának hasznosítása: a) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik: aa) önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása (különösen elidegenítés, használatba adás, bérbeadás) 20 millió Ft értékhatár, vagy 2 millió Ft/év bérleti díj felett, ab) ingatlanokhoz kapcsolódó az önkormányzat tulajdonában álló vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés - a c) pontban foglalt kivétellel - 5 millió Ft értékhatár fölött, ac) 3 millió forint feletti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése; b) a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik a polgármester egyetértésével: ba) önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása (különösen elidegenítés, használatba adás, bérbeadás) 20 millió Ft értékhatár, vagy 2 millió Ft/év bérleti díj alatt, bb) ingatlanokhoz kapcsolódó az önkormányzat tulajdonában álló vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés - a c) pontban foglalt kivétellel - 5 millió Ft értékhatár fölött, bc) a 3 millió forint értékhatár alatti egyedi értékű ingó vagyon értékesítése; c) a polgármester hatáskörébe tartozik - értékhatárra tekintet nélkül - az Önkormányzat tulajdonában álló és értékesítésre ki nem jelölt, kizárólag mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok haszonbérbeadása; d) a polgármester hatáskörébe tartozik - értékhatárra tekintet nélkül - az Önkormányzat tulajdonában álló és értékesítésre ki nem jelölt, beépítetlen belterületi földterület hasznosítása legfeljebb 12 hónap határozott időtartamra.
8 (2) Az üzleti vagyonnak minősülő vagyon megszerzéséről szóló döntés: a) 20 millió Ft egyedi értékhatárig, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik a polgármester egyetértésével, b) amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll, úgy 20 millió Ft egyedi értékhatár felett, amennyiben a vagyonszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben nem áll rendelkezésre, úgy bármilyen értékű vagyonszerzés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik." 15. A Rendelet 19. (6)-(8) bekezdése hatályát veszti. 16. A Rendelet 20. (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Közvetett támogatásnak minősülhet, ha az Önkormányzat a 14. -ban foglaltak alapján önkormányzati vagyont kedvezményesen átenged, illetve az őt megillető bevételről részlegesen lemond. (2) Közvetett támogatásokról a kötelezettségvállalók (a kötelezettségvállalást előkészítők) naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni. A közvetett támogatás tényét, összegszerűségét, a támogatás alapjául szolgáló szerződéssel együtt a döntést előkészítő iroda vezetője a döntést követően legkésőbb 20 napon belül a Költségvetési és Pénzügyi Iroda részére köteles eljuttatni." 17. A Rendelet 26. -a helyébe a következő rendelkezés lép: A vagyonkezelői jog 26. (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra a képviselő-testület az önkormányzati közfeladat hatékonyabb ellátása végett vagyonkezelői jogot létesíthet Nvtv. foglaltak szerint. Vagyonkezelési szerződés az Nvtv. 11. (1) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a vagyonkezelői jog általuk gyakorolható. (2) A Képviselő-testület hatásköréből - értékhatárra való tekintet nélkül - nem ruházható át a vagyonkezelői szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés. (3) A vagyonkezelői jog az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva a közfeladat ellátásához szükséges mértékben, ellenérték fejében vagy ingyenesen létesíthető.
9 (4) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak: a) biztosítására, b) a közterhek viselésére, c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére, d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. (5) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését, b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért, d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot, f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes. (6) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit. (7) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vitt ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni. (8) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. A tulajdonos az ellenőrzés időpontjáról annak megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban értesíti a vagyonkezelőt, egyúttal tájékoztatja az ellenőrzést végző személyekről, valamint az ellenőrzés tárgyáról, céljáról. Az ellenőrzést végző személyeket a tulajdonos mindig az ellenőrizendő feladat szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek, továbbá a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság tagjai közül jelöli ki.
10 (9) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult. (10) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot: a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult, b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor, c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást, d) ha ellene végrehajtási eljárás indult, e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja. (11) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz. (12) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi; b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul; c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott." 18. A Rendelet III. Fejezete a következő 26/A. -sal egészül ki: Vagyongazdálkodási szerződés 26/A. (1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja a vagyonelemek érték- és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, műszaki karbantartással, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával, az önkormányzati zöldfelületek és zöldfelületek gondozásával kapcsolatos feladatok ellátása (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).
11 (2) Vagyongazdálkodási szerződés - közbeszerzés nélkül - kizárólag az Önkormányzat 100 %-s tulajdonában álló gazdasági társasággal, az Önkormányzat intézményével a vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében köthető." 19. A Rendelet III. Fejezete a következő 26/B. -sal egészül ki: Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítása hasznosítási szerződés alapján 26/B. (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítására hasznosítási szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. (2) A vagyonhasznosítási szerződésben a vagyonhasznosító személynek, vagy szervezetnek kötelezettséget kell vállalnia a következőkre: a) teljesíti a hasznosítási szerződésben előírt, beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét; b) a hasznosításra átengedett vagyonhasznosítási célnak, a hasznosítási szerződésben foglalt előírásoknak és a hasznosításra vonatkozó tulajdonosi rendelkezéseknek megfelelő használatára; c) arra, hogy a hasznosításra átengedett vagyon hasznosításában harmadik személyként kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vagyonhasznosítás szerződésben - rendkívüli felmondási okként - rögzíteni kell, hogy a vagyonhasznosítási szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a hasznosításra átengedett, vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen, vagy közvetett módon jogviszonyban álló - szervezet a hasznosítási szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül az Nvtv. szerint átlátható szervezetnek." 20. A Rendelet 28. (6) bekezdésében a Költségvetési Iroda" szövegrész helyébe a Költségvetési és Pénzügyi Iroda" szöveg lép. 21. A Rendelet 29. -a a következő d)-e) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:],,d) közfeladat: a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott közfeladat; e) átlátható szervezet: az Nvtv. 3. (1) bekezdésének 1. pontja szerint átláthatónak minősülő szervezet."
12 22. (1) E rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. (2) E rendelet alapján szükséges szerződéseket 2013. március 1-jéig kell megkötni. (3) A Rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. Ancsin László jegyző Kovács Péter polgármester
Vagyonrendelet melléklete il ŰÜ 'JÍpuJ vlvja-lj JJ.':i.i j:,l;:s } ií 100001/1 Szolnoki út Út, tér Szolnoki út (Cziráki u. Reményű.) 16 248 m2 100002/5 Egyenes út 24. Út, tér Egyenes út, kivett (közterület) 3 547 m2 100005 Egyenes ut Út, tér Egyenes utca (Zalavár u. - Szolnoki út) 1 797 m2 100006/10 Egyenes út Közpark Közpark 15 151 m2 100023 Kicsi utca Út, tér Kicsi utca (Zalavár u. Bányai E. u.) 2 488 m2 100033 Zalavar utca Út, tér Zalavár utca (Egyenes u. - zsákutca vége.) 2 812 m2 1 10051 Egyenes út Út, tér Egyenes utca (Cziráki u. - Zalavár u.) 3 138 m2 100074 Cziráki út Út, tér Cziráki utca (Szolnoki út - Pirosrózsa u.) 10 552 m2 100081 Egyenes út Út, tér Egyenes utca (Kerepesi út - Cziráki u.) 1 445 m2 100115 Kerepesi ut Út, tér Kerepesi út (Szolnoki út - Devecseri u.) 6 288m2 100118 Devecsen út Út, tér Devecseri utca (Kerepesi út - Cziráki u.) 3 002 m2 100 % forgalomképtelen 'kizárólagos önkormányzati) 100119 Cziráki út Közjóléti erdő Közjóléti erdő 38 707 m2 100 % forgalomképtelen 'kizárólagos önkormányzati) 100121 Bányai Elemér út Út, tér Bányai Elemér utca (Szolnoki út - Pirosrózsa u.) 6 526 m2 100153 Kányavár utca Út, tér Kányavár utca (Bányai E. u. - Remény u.) 1 967 m2 100154 Remény utca Út, tér Remény utca (Szolnoki út Kányavár u.) 2 828m2 100155/1 Szolnoki út Út, tér Szolnoki út (Remény u. - Budapesti út) 3 396 m2 100156 Budapesti út Út, tér Budapesti út (Körvasút sor - Pirosrózsa u.) 5 444m2 11 0157 Pirosrózsa utca Út, tér Pirosrózsa utca (Veres P. út - Budapesti út) 19 799 m2 10017S Kisterenye utca Út, tér Kisterenye utca (Budapesti út - Edit u.) 690 m2 100207 Edit út Út, tér Edit utca (Thököly út - Pirosrózsa u.) 4 957 m2 100249 Kisterenye utca Út, tér Kisterenye utca (Edit u. - Budapesti út) 1 094 m2 100267 Magyarvár utca Út, tér Magyarvár utca (Thököly út - Pirosrózsa u.) 4 919 m2 100291 Kisterenye utca Út, tér Kisterenye utca (Őrmester u. - Edit u.) 1 556m2 100326 Bőség út Út, tér Bőség utca (Thököly út - Kisterenye u.) 2 386 m2 100365 Őrmester utca Út, tér Őrmester utca (Thököíy út - Pirosrózsa u.) 5 158m2 100401 Kisterenye utca Út, tér Kócs utca (Kócs u. - Őrmester u.) 828 m2 100418 Kócs utca Út, tér Kócs utca (Thököly út - Pirosrózsa u.) 4 990 m2 100435 Feidebrö út Út, tér Feidebrö utca (Kisterenye u, - Pirosrózsa u.) 1 588 m2 100448 Aranycsilag út Út, ter Aranycsilag utca (Thököly út - Kisterenye u.) 1 664 m2 100467 Kisterenye utca Út, tér Kisterenye utca (Mátéháza u. - Kócs u.) 2 485 m2 100498 Feidebrö út Út, tér Feidebrö utca (Thököly út - Kisterenye u.) 3 193 m2 100 % forgalomképtelen {kizárólagos önkormányzati) 100521 Aranycsilag út Út, tér Aranycsilag utca (Kisterenye u. - Pirosrózsa u.) 2 718 m2 100 /o forgalomképtelen (kizárólagos önkormányzati) 100551 Mátéháza utca Út, tér Mátéháza utca (Thököly út - Pirosrózsa u.) 4 877 m2 100607 Vámosgyörk utca Út, tér Vámosgyörk utca (Thököly út - Pirosrózsa u.) 4 978 m2 100676 András út Út, tér András utca (Thököly út Pirosrózsa u.) 4 942 m2 100710 Thököly út Út, tér Thököly út (Veres P. út - Budapesti út) 12 533 m2 100714 Sashalmi koz Út, tér Sashalmi köz 896 m2 100727 Lipcse utca Út, tér Lipcse utca (Sashalmi köz - Piac) 1 353 m2 100740 Sashalmi tér Út, tér Sashalmi tér 736 m2 100740 Margit utca Út, tér Margit utca (Thököly út - Sashalmi sétány) 738 m2 100743 Elemi út Út, tér Elemi utca (Thököly út - Sashalmi sétány) 687 m2 100754 Thorma János utca Út, tér Thorma János'utca (Elemi u. - Grúz u.) 1 504 m2 100765 Grúz utca Út, tér Grúz utca (Thököly út - Sashalmi sétány) 1 084 m2 Hmlu/vM rínnms XI7. keriifcti (hlki/rmáni:(// 2013. január IS. I. oulal