1991. évi XVI. törvény a koncesszióról A kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdon hatékony mőködtetésének, valamint a kizárólagosan az állam vagy az önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának egyik lehetséges útja mindezek koncessziós szerzıdés alapján való átengedése. E jogintézmény megteremtése érdekében az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. (1) Ez a törvény állapítja meg a) az országos közutak és mőtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közmőrendszerek, b) c) d) az önkormányzati törzsvagyon részét képezı helyi közutak és mőtárgyaik, továbbá a helyi közmővek mőködtetése, valamint e) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggı bányászati melléktevékenységek, f) a csıvezetékes termékszállítás és tárolás, g) a hasadó és sugárzó anyagok elıállítása és forgalmazása, h) i) a szerencsejátékok szervezésére és mőködtetésére irányuló tevékenység, j) k) l) m) a menetrend alapján trolibusszal végzett közforgalmú - közúti személyszállítás n) koncessziós szerzıdés keretében történı átengedésének alapvetı szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban: ágazati törvény) csak e törvény keretei között rendelkezhetnek. (2) Az ágazati törvény az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységi körök, mint győjtıfogalmak keretein belül egyes tevékenységtípusok folytatását koncessziós pályázat kiírása, illetıleg koncessziós szerzıdés megkötése nélkül is lehetıvé tehet (liberalizált tevékenységek). EBH2005. 1234. I. Abban az esetben, ha a Magyar Állam tulajdonában volt távhıszolgáltatásra létesült közmő a Megyei Vagyonátadó Bizottság hozzájárulásával az önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság tulajdonába került, a vagyon mőködtetésére a koncesszióról szóló törvény rendelkezései nem alkalmazhatók [1990. évi LV. törvény 9. (4) bek., 78. (1) és (2) bek., 79. (2) bek. b) pont, 107. (1) bek. b) és c) pont, (3) bek.; 1991. évi XXXIII. törvény 11. ; 1991. évi XVI. törvény 1. (1) bek. d) pont, 8. (2) bek.]. BH1999. 419. A lakosság széles körét érintı szolgáltatás (pl. távhıszolgáltatás) közérdeket képvisel, ezért az erre vonatkozó (pl. üzemeltetési) szerzıdés semmisségének megállapítása érdekében az ügyészségnek van keresetindítási lehetısége [Ptk. 200. (2) bek., 227. (2) bek., 237. (2) bek., 95. (1) bek., Ptké. 36/A., 1990. évi LXV. tv. 79. b) pont, 1991. évi XVI. tv. 1. (1) bek. c) és d) pont, 6., 129/1991. (X. 15.) Korm. r. 10. 1. és 5. pont]. 2. (1) Az 1. -ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettı a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. -ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. c) pont] többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsıbbségi részvénnyel rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetıleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy b) az állam, illetıleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának idıleges jogát koncessziós szerzıdésben átengedje.
(2) Tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén az ágazati törvény meghatározhatja azokat a döntéseket, amelyekhez az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szavazatelsıbbségi részvény tulajdonosának egyetértése szükséges. 3. (1) Az állam, illetıleg az önkormányzat a 2. b) pont szerinti koncessziós szerzıdést a belföldi és külföldi természetes, és jogi személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötheti meg. (2) A devizajogszabályok szerint külföldinek minısülı természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezı társaságai a belföldiekkel azonos feltételekkel és eséllyel köthetnek koncessziós szerzıdést. 3/A. (1) Ha a közbeszerzésekrıl szóló törvény (Kbt.) szerinti építési koncesszió egyben e törvény hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a Kbt. szerinti szolgáltatási koncesszió egyben e törvény hatálya alá is tartozik, e törvény szerint kell eljárni azzal, hogy a Kbt. nemzeti elbánásra vonatkozó követelményét az e törvény szerinti eljárás során is alkalmazni kell. A (2) bekezdése a koncessziós törvény módosítására irányul. E módosítás a közösségi jogi követelményekkel való összhang megteremtésére irányul. A 2004/18/EK irányelv hatálya nem terjed ki - az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott - szolgáltatási koncesszióra. Ugyanakkor a 17. cikk visszautal a 3. cikkre, és annak alkalmazási kötelezettségére. Ebbıl következıen tehát nem kell az irányelv szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatnia az irányelv hatálya alá tartozó ajánlatkérınek szolgáltatási koncesszióra irányuló szerzıdés megkötése érdekében, ugyanakkor a szolgáltatási koncessziót elnyerı szervezetnek az árubeszerzésre irányuló szerzıdései megkötése során a nemzeti elbánás követelményét tiszteletben kell tartania. (A 3. cikk rendelkezik arról, hogy amennyiben egy ajánlatkérınek minısülı szervezet különleges vagy kizárólagos jogot biztosít egy ajánlatkérınek nem minısülı szervezetnek, ez utóbbinak az árubeszerzésre irányuló szerzıdései megkötése során be kell tartania a nemzeti elbánás követelményére vonatkozó rendelkezéseket, és errıl kifejezetten rendelkezni is kell az adott szervezetnek különleges/kizárólagos jogot biztosító okiratban.) A Kbt. 242. -ának hatályos (4) bekezdése tartalmazza a szolgáltatási koncesszió meghatározását. Ennek értelmében a szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérı ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggı hasznosítási jog meghatározott idıre történı átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A Kbt. a szolgáltatási koncessziót a klasszikus ajánlatkérık tekintetében, és ezen belül is a nemzeti értékhatáros rezsimben szabályozza, a szolgáltatási koncesszió esetében követendı eljárást a 266-267. szabályai határozzák meg. A szolgáltatási koncesszió tehát csak a nemzeti értékhatáros rezsimben került szabályozásra, tekintettel arra, hogy a Kbt. kidolgozása idején hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek nem tartalmaztak szabályozást a szolgáltatási koncesszióra. A Kbt. kidolgozása idején ugyanakkor figyelembevételre került az akkor még csak tervezeti formában létezı új irányelv fogalom-meghatározása, erre tekintettel a Kbt.-beli fogalom-meghatározás összhangban áll az irányelv rendelkezésével. A Kbt. továbbá megteremti a közbeszerzési törvény és a koncesszióról szóló törvény összhangját. Amennyiben a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérınek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia. A koncessziós törvény a módosítással történı kiegészítése azt a helyzetet rendezi, amikor nem a Kbt., hanem a koncessziós törvény szerint kell eljárni, ugyanakkor biztosítani kell a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségekbıl eredı nemzeti elbánását követelményét is. A koncessziós pályázat 4. (1) A koncessziós szerzıdés megkötésére - a 12. (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az állam, illetıleg az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázatok - kivéve ha a honvédelmi, illetıleg a nemzetbiztonsági érdekek a pályázat zártkörő kiírását teszik szükségessé - nyilvánosak. Ennek során a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejő rendeletet nem kell alkalmazni. (2) A zártkörő pályázat kiírását szükségessé tevı honvédelmi, illetıleg nemzetbiztonsági érdekekrıl az illetékes miniszter az Országgyőlés illetékes bizottságai véleményének meghallgatása után dönt. 5. (1) Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerzıdés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult. (2) Abban az esetben, ha a pályázati kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, mely az önkormányzat törvényben elıírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van, a pályázat kiírásához az érintett önkormányzat egyetértése szükséges. Ha a pályázat kiírása az önkormányzatot egyébként megilletı jogok gyakorlását, illetve egyéb feladat teljesítését érinti, a pályázati kiírás közzététele elıtt az érdekelt önkormányzat véleményét ki kell kérni.
6. Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselıtestület jogosult. E hatáskörét nem ruházhatja át. A koncessziós szerzıdés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester jogosult. 7. Az 5-6. -ban meghatározott személy, illetıleg szerv az 1. (1) bekezdés szerinti tevékenység (a továbbiakban: koncesszió-köteles tevékenység) gyakorlásával összefüggésben szükséges hatósági engedély megadásának feltételeit az illetékes államigazgatási szervvel a pályázat kiírása elıtt egyeztetni köteles. 7/A. Az 1. (1) bekezdésének a), c), d), f) és j)-m) pontjaiban meghatározott koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság - koncessziós szerzıdéssel történı - átengedésére irányuló pályázat kiírása elıtt ki kell kérni az illetékes gazdasági kamara véleményét is. 8. (1) A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetıleg az önkormányzati pályázatot a helyi napilapban is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló idıtartam kezdı napját legalább harminc nappal megelızıen. Zártkörő pályázat esetén az érdekelteket egyidejőleg, közvetlenül kell a pályázatra felhívni. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, továbbá a koncesszió-köteles tevékenység a) és az azzal szervesen összefüggı egyéb tevékenységek felsorolását, b) átengedésének idıtartamát, c) gyakorlására meghatározott földrajzi-közigazgatási egységet, d) gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételeit, e) a koncessziós szerzıdés idı elıtti megszőnésének feltételeit, f) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerzıdésben foglaltak betartásának ellenırzése kapcsán az államot (önkormányzatot) milyen jogosítványok illetik meg, g) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a pályázat kiírásának idıpontjában a koncesszió-köteles tevékenység folytatására a pályázat által érintett területen ki rendelkezik jogosítvánnyal, illetıleg, hogy a koncessziós szerzıdés idıtartama alatt a pályázat kiírója más gazdálkodó szervezet számára lehetıvé kívánja-e tenni a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlását. (3) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell: a) a tevékenység folytatására vonatkozó, az egyes jogszabályokban, szabványokban foglaltakat meghaladó, illetıleg attól eltérı szakmai feltételeket (pl. környezetvédelem, egészségvédelem), b c) a koncessziós díj legkisebb összegét, d) ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatásához kizárólagos állami tulajdon (önkormányzati törzsvagyon) birtokba adása szükséges, úgy az annak átadására, illetıleg visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, biztosítékokat, e) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerzıdés létrejöttéhez ágazati törvény az Országgyőlés jóváhagyását elıírja, f) a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályait, ideértve az ár, díj meghatározásának és változtatásának elveit és módszereit, g) egyéb, a pályázat kiírója által szükségesnek tartott információkat. 9. A pályázatok benyújtására nyitva álló idıtartam nem lehet kevesebb hatvan napnál. Az állam, illetıleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a beérkezett pályázatokat - ha az ágazati törvény ennél rövidebb határidıt nem állapít meg - a pályázatok benyújtására elıírt idıtartam lejártát követı kilencven napon belül köteles elbírálni. 9/A. (1) A pályázatok elbírálásáról a döntést hozónak emlékeztetıt kell készítenie. Az emlékeztetınek az alábbi - a pályázat elbírálása szempontjából lényeges - körülményeket kell tartalmaznia: a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását; b) a legkedvezıbb pályázat elfogadásának részletes indokait; c) a kikötött biztosítékok megfelelıségének értékelését; d) ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elı, a koncessziós díj megfizetésének módjára és mértékére vonatkozó adatok ismertetését; e) az államnak, illetıleg az önkormányzatnak a jogosult által fizetett koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett - vagyoni és vagyoni értékő (elkerült kiadások, megszerzett jogok) pozíciójára vonatkozó adatokat és számításokat - és a jogosultnak a koncesszióval érintett piacon - a koncessziós szerzıdés révén - elıálló pozíciójának adatait és jellemzését; f) a pályázat nyertesének, társaság esetén a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezınek a nyilatkozatát arról, hogy a koncesszióval érintett területen milyen tulajdoni részesedése van. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül az emlékeztetınek tartalmaznia kell mindazt az adatot, amelyet az ágazati törvény elrendel, továbbá amelyet a koncessziós szerzıdésben érintett bármelyik fél szükségesnek tart.
(3) Az emlékeztetıt a koncessziós szerzıdés megkötésétıl számított 30 napon belül csatolni kell a pályázattal összefüggı iratokhoz. (4) A nyilvános pályázatok elbírálásáról készített emlékeztetıben foglaltak közérdekő adatnak minısülnek. Az ilyen emlékeztetıt bárki megtekintheti, arról - a költségek megfizetése mellett - másolatot kérhet. 10. Az ágazati törvény a pályázat lebonyolításának módjára vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg. Koncesszióköteles tevékenységet végzı állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet magántulajdonos részére történı értékesítése (privatizációja) esetén irányadó szabályok 10/A. (1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végzı, a 2. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetet értékesítik magántulajdonos részére - amelynek következtében már nem felel meg a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonra, illetve szavazati jogra vonatkozó elıírásoknak - legkésıbb a privatizációs eljárás megindításával egyidejőleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a koncesszióköteles tevékenység átengedésére. A koncessziós eljárásra, az e -ban foglalt eltérésekkel, e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a pályázati kiírásnak a 8. (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell, hogy a pályázónak az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárásban ajánlatot kell benyújtania. (3) A pályázatok elbírálására a 9. -ban elıírt határidı az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárás lefolytatásához szükséges idıtartammal meghosszabbodik. (4) A koncessziós pályázatok elbírálása során a pályázat elbírálására jogosult csak azt vizsgálhatja, hogy a benyújtott pályázatok megfelelnek-e a törvényben és a kiírásban meghatározott feltételeknek, ugyanakkor nyertest nem hirdethet. (5) A koncessziós pályázat, valamint az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárás eredménye tekintetében a koncessziós pályázat kiírója - a privatizációs pályázat kiírójával egyetértésben - kizárólag egyetlen nyertest hirdethet. A koncessziós pályázat és a privatizációs eljárás nyertese az, aki a koncessziós és a privatizációs pályázat feltételeinek megfelel, és egyben az állam vagy az önkormányzat számára összességében a legkedvezıbb ajánlatot tette. (6) A nyertes személy az ágazati törvényben meghatározott koncessziós idıszak végéig gyakorolhatja a jogszabályokban biztosított jogait oly módon, hogy a privatizáció során megszerzett társaság minısül koncessziós társaságnak. A társaságra a 26. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A koncessziós törvény módosítására a Privtv.-vel összefüggésben van szükség. A többségi állami tulajdonú társaságok a koncessziós törvény értelmében pályáztatás nélkül is végezhetnek koncessziós tevékenységet. Privatizáció esetén e társaságok elveszítenék koncessziós jogukat, ezért a törvény a koncessziós törvény módosításával új pályázati konstrukciót vezet be: a koncessziós és a privatizációs pályázat összekapcsolásával a koncessziós jog és a tulajdonosi jog egy kézbe kerül. A lóversenyzés helyzetének a rendezésével kapcsolatos hosszabb távú koncepció kidolgozása kapcsán felmerült problémák, valamint az Állami Autópálya Kezelı Zrt. (ÁAK Zrt.) esetleges többségi privatizációja egyaránt felvetik azt a szakmai hiányosságot, hogy a többségi állami tulajdonú társaságok tevékenysége azok privatizációja esetén kényszerően megszakadna, mert a koncessziós tevékenységet alanyi jogon (külön szerzıdés nélkül) végzik. E tekintetben a koncessziós törvény módosítása szükséges, amely által ezen speciális esetekben a privatizációs eljárással összekötve bonyolítja le az állam a koncessziós pályázatot. A koncessziós szerzıdés 11. Az állam, illetıleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerzıdést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetıleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelı legkedvezıbb ajánlatot tette. 12. (1) A koncessziós szerzıdés határozott idıtartamra köthetı, melynek leghosszabb ideje harmincöt év. (2) Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerzıdés egy alkalommal - eredeti idıtartamának legfeljebb felével - történı meghosszabbítását.
(3) A koncessziós szerzıdést a kikötött idıpont elıtt csak a 17. (2) bekezdésben, a 20. (1) bekezdésben és a 21. (3) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szerzıdésben elıre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani. 13. (1) A koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának átengedésérıl a felek visszterhes szerzıdésben rendelkezhetnek. (2) Ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elı, úgy annak csak legkisebb összegét határozhatja meg. A koncessziós díj megfizetésének módjáról és mértékérıl a koncessziós szerzıdésben kell rendelkezni. (3) Az állam által kötött koncessziós szerzıdésbıl származó koncessziós díjat elkülönítetten kell nyilvántartani; felhasználásáról az Országgyőlés az éves költségvetési törvény elfogadása során határoz. 14. Az állam, illetıleg az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékő pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerzıdés idıtartama alatt a szerzıdésben meghatározott földrajzi-közigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerzıdésben megállapodtak. 15. (1) Abban az esetben, ha a koncesszió-köteles tevékenység kizárólagos állami tulajdonhoz vagy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyhoz kapcsolódik, a koncessziós szerzıdés megkötése e vagyontárgy tulajdonjogában változást nem eredményez. Az ágazati törvény a bányászati koncessziós szerzıdés alapján kitermelt természeti kincs feletti tulajdonjog vonatkozásában ettıl eltérı rendelkezést állapíthat meg. (2) A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minısülı vagyontárgy az üzembehelyezés idıpontjával kerül az állam, illetıleg az önkormányzat tulajdonába a koncessziós szerzıdésben rögzített feltételek szerint. 16. (1) A koncessziós szerzıdésbıl eredı jogviták elbírálására - ha nemzetközi szerzıdés vagy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a koncessziós szerzıdés másként nem rendelkezik - az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróság jogosult. (2) A devizajogszabályok szerint külföldinek minısülıvel kötött koncessziós szerzıdésbıl eredı jogviták elbírálása során - a felek ilyen megállapodása esetén - nemzetközi választottbíróság is eljárhat. 17. (1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására kiírt pályázat nyertesének a koncessziós szerzıdésben kötelezettséget kell vállalnia arra vonatkozólag, hogy a pályázati kiírás alapján a koncessziós szerzıdésben rögzített követelményeket az általa alapított gazdasági társaság alapító okiratában érvényesíteni fogja. (2) Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, a koncessziós szerzıdés azonnali hatályú felmondásának van helye. 18. Az ágazati törvény az állam által kötendı egyes koncessziós szerzıdések létrejöttéhez az Országgyőlés jóváhagyását írhatja elı. Amennyiben a koncessziós szerzıdés aláírásától számított, kilencven napon belül azt az Országgyőlés nem hagyja jóvá, úgy a jogosult nyilatkozati kötöttségétıl szabadul. 19. (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerzıdésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A koncessziós szerzıdés azon tartalmi elemei, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának részét képezték, közérdekő adatnak minısülnek. (3) A koncessziós szerzıdések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. A koncessziós társaság 20. (1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására - ha ágazati törvény eltérıen nem rendelkezik - a koncessziós szerzıdést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyő gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania. A határidı elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat a koncessziós szerzıdést felmondhatja. (2) Ha ágazati törvény a koncessziós szerzıdés létrejöttéhez az Országgyőlés jóváhagyását írja elı, úgy az (1) bekezdésben elıírt határidı a jóváhagyás napján kezdıdik. 21. (1) Ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatását külön jogszabály hatósági engedélyhez köti, a koncessziós társaság tevékenységét csak ennek birtokában folytathatja. Semmis a koncessziós szerzıdésben foglalt azon kikötés, mely szerint az állam, illetıleg az önkormányzat nevében aláíró személy, illetve szerv a hatósági engedély kiadására elızetesen kötelezettséget vállal. (2) A hatósági engedély visszavonása, illetıleg az illetékes államigazgatási szervnek a jogellenes állapot megszüntetéséig a koncesszió-köteles tevékenység folytatását megtiltó határozata a koncessziós szerzıdést nem teszi érvénytelenné.
(3) Ha a koncessziós társaság a koncessziós szerzıdés megkötésétıl, illetıleg a hatósági engedély visszavonásáról rendelkezı, valamint a tevékenység gyakorlását megtiltó határozat közlésétıl számított hat hónapon belül nem válik a tevékenység gyakorlására jogosulttá, az állam, illetıleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a koncessziós szerzıdést felmondhatja. 22. A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggı - az ágazati törvényben, illetıleg az önkormányzat döntésében meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult. 23. (1) A koncessziós szerzıdés idıtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetıleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak birtoklására, használatára és hasznok szedésére. (2) A koncessziós társaság a birtokába adott kizárólagos állami tulajdonnak, illetıleg önkormányzati törzsvagyonnak minısülı vagyontárgyra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt nem pénzbeni hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem viheti be. BDT2003. 751. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet az állam vagy önkormányzat többségi részesedésével mőködı gazdasági társaság, illetve a koncessziós szerzıdést aláírók által kifejezetten e célra alapított gazdasági társaság gyakorolhatja. A koncesszióköteles tevékenység folytatására irányuló szerzıdés alanyi, tartalmi követelményeire a törvény kógens rendelkezéseket fogalmaz meg. Az üzemeltetési szerzıdés tartalma - amennyiben arra nem jogosult jogalany részérıl történik a joggyakorlás, a koncesszióköteles tevékenység kifejtése és folytatása - jogszabályba ütközik. A jogszabálysérelem ilyenkor nem abban áll, hogy a koncessziós pályáztatási szabályok egyoldalú megsértésével jön létre a jogügylet, hanem az üzemeltetési szerzıdés tartalma ütközik a jogszabályba, ennélfogva a szerzıdés semmissége megállapítható. BDT2003. 750. Sajátos jellegzetessége a koncessziós szerzıdésnek, hogy a törvény erejénél fogva a koncesszió jogosultjának személyében alanyváltozás következik be, hiszen a koncesszióval kapcsolatos jogosultságok nem a pályázat nyertesét, hanem az általa alapított koncessziós társaságot illetik meg. A pályázat nyertese nem, csak az általa - a szerzıdéskötéstıl számított 90 napon belül - alapított társaság kezdheti meg a koncessziós tevékenység gyakorlását. A koncessziós szerzıdés csak a törvényben meghatározott felfüggesztı feltétel - a koncesszióköteles tevékenység folytatására jogosult társaság alapítása és cégjegyzékbe való bejegyzése - bekövetkeztével válik hatályossá. A koncessziós társaság megalapításának hiányában a koncessziós szerzıdés nem lép hatályba. 24. A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak, illetıleg önkormányzati törzsvagyonnak minısülı vagyontárgy rendeltetésszerő használatát elısegítı vagyontárgyak (létesítmények) elkészültük (üzembehelyezésük) után - ha a koncessziós szerzıdés eltérıen nem rendelkezett - a koncessziós társaság tulajdonába kerülnek. 25. A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogát az állam, illetıleg az önkormányzat hozzájárulása nélkül másra nem ruházhatja át, valamint azt más gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be. 26. (1) A koncessziós szerzıdésben meghatározott idıtartam lejártakor vagy a koncessziós szerzıdésnek más okból történt megszőnése esetén [12. (3) bek.], legkésıbb az azt megállapító jogerıs bírósági határozat közlésétıl számított harminc napon belül a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) kötelesek a végelszámolást lefolytatni. (2) Ha a koncessziós társaság tagjai (részvényesei) az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését elmulasztják, úgy a cégbíróság hivatalból intézkedik a jogutód nélküli megszőnés jogkövetkezményeinek érvényesítésérıl. (3) A koncessziós társaság megszüntetése esetén a tagok (részvényesek) részére az ıket megilletı vagyonmaradványt csak abban az esetben lehet kiszolgáltatni (kifizetni), ha az állam, illetıleg az önkormányzat nevében eljáró szerv az állam, illetıleg az önkormányzat tulajdonában levı vagyontárgyak rendeltetésszerő állapotban történt átadását igazolta, kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetıleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy üzembehelyezésére ezen idıpontig nem került sor. 27. (1) A koncessziós társaság fizetésképtelenség miatt történı felszámolása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a koncessziós szerzıdés megszőnését is jelenti. (2) A koncessziós szerzıdésben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a szerzıdésben kikötött idı még hátralevı tartamára újabb koncessziós társaság alapítható. 28. Ha a koncessziós társaságot bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, az állam, illetıleg az önkormányzat által a társaság használatába adott vagyontárgyak a hitelezıi követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, azt a felszámoló köteles az állam, illetıleg az önkormányzat részére kiszolgáltatni. A felszámolási vagyon értékesítése során az államot, illetıleg az önkormányzatot a 24. szerinti vagyon vonatkozásában elıvásárlási jog illeti meg. 29. (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)-(3) (4) (5) (6) E törvény hatálybalépését megelızıen engedélyezett koncessziós vagy koncessziós jellegő tevékenységet a törvény hatálybalépésekor folytató személyek vagy szervezetek - amennyiben az ágazati törvény másként nem rendelkezik - változatlan feltételekkel folytathatják.