_ Az Egerbaktai Hegyközség a 2005. január 20.

EGERBAKTAI HEGYKÖZSÉG RENDTARTÁSA ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK: A rendtartás hatálya: a rendtartás a szőlőkataszteri besorolás alapján borvidéknek és bortermőhelynek minősülő határrészekre (szőlőhegy) kiterjedő hatállyal határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára, növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat. Kiterjed a hegyközség területén szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozó termelőkre és felvásárlókra, házikerti szőlőbirtokosokra. A rendtartás előírásait, amennyiben azok esetükben is értelmezhetőek, a szőlőhegy területébe eső, más művelési ágú, külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk. A rendtartás feladata: a mindenkor érvényes szőlő és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok keretei között meghatározni a célszerű telepítés, művelés és az ültetvények rendjét, a károsítók elleni egységes növényvédelem, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyes kezelése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket, helyi sajátosságokat. Ennek során figyelemmel kell lenni a természet és táj védelmére vonatkozó jogszabályokra is. A rendtartás pontosítja a hegyközségi tagokra vonatkozó kötelező hegyszabályokat sértő cselekmények törvény szerinti jogkövetkezményeit. Jogszabályi háttér: A rendtartás a hegyközségekről szóló törvény (1994. évi CII. Törvény), a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény (2004. évi XVIII. Törvény), az FVM végrehajtási rendeletei, az EBHT vonatkozó határozatai, valamint az Egri Borok eredetvédelmi szabályzatában foglaltak és a védett eredetű borok szabályzatai (Egri Bikavér, Egri Bikavér Superieur, Egerszóláti Olaszrizling, Egri Leányka) alapján került megszerkesztésre. Az utóbb említett négy szabályzat a rendtartás részét képezi. A hivatkozott dokumentumokban foglalt vonatkozó részek betartása minden tagnak kötelessége és feladata. Az említett dokumentumokban bekövetkező változások automatikusan felülírják a rendtartás vonatkozó részeit, ellentmondás esetén a fentiekben felsorolt dokumentumokban, jogszabályok hatályos verzióiban foglaltak az irányadóak. 2/10

I. HEGYRENDÉSZETI SZABÁLYOK: 1. Földvédelem A termőföldről szóló törvény szerint a szőlőt művelési ágának megfelelő termelő tevékenységgel kell hasznosítani. A szőlő művelési ágának megváltoztatásához a hegyközség engedélye is szükséges. 2. Talajvédelem A földhasználó köteles a termőhely adottságaihoz igazodva, a földhasznosítás, a termesztéstechnológia, talajvédelmi beavatkozások összehangolásával olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely megfelel minden, külön jogszabályban (természetvédelem, vízvédelem, növényvédelem, tájvédelem, stb.) meghatározott követelménynek. A földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos rétegének megőrzéséről, szerves anyag tartalmának fenntartásáról, környezet kímélő tápanyag gazdálkodás folytatásáról. A talaj szennyezettségének megakadályozása érdekében meg kell óvnia azt a termőföld minőségét rontó idegen anyagoktól. Az erózió védelem érdekében köteles olyan vízmegtartó és vízelvezető megoldásokat alkalmazni, melyek biztosítják az erózió védelmet. A 7 %-os lejtés feletti szőlőtelepítéseknél a sor iránya nem lehet a lejtésiránnyal megegyező. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt, az arról való tudomásszerzéssel egyidejűleg be kell jelenteni a hegyközség választmányának. 3. Növényvédelem Aki földet, erdőt használ, növényt termeszt, növényi terméket feldolgoz, forgalomba hoz, vagy felhasznál köteles védekezni a károsítók ellen, köteles terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani. A zárlati és veszélyes károsítók fertőzését, vagy annak gyanúját, a hegyközség értesítése mellett a növényvédelmi hatóságnak bejelenteni. A műveletlenül hagyott ültetvény tulajdonosát határidő kitűzésével a hegyközség felszólítja a munka elvégzésére. Szabálytalanság esetén a jogszabályok és alapszabály szerinti intézkedéseket foganatosíthatja. A növényvédelmet végzőknek permetezési napló kell vezetniük és azt a választmánynak ellenőrzéskor 3/10

be kell mutatni. Az alkalmazott növényvédelmi technológiának meg kell felelnie a szakmai és jogszabályi előírásoknak. l-ii kategóriájú, korlátozott forgalmazású készítményeket kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező szakember irányításával, felügyeletével lehet csak alkalmazni. A permetezés időpontját és a munkaegészségügyi és élelmezés egészségügyi várakozási idők megjelölését a szőlőterületen, jól látható módon ki kell függeszteni. A növényvédelmi munkák tervezésekor, végzésekor lehetőség szerint az integrált növényvédelmi technológiákat kell alkalmazni. 4. Környezetvédelem A termelő a növényvédelmi tevékenységét a hasznos élő szervezetek megóvásával köteles végezni. A termelőnek a növényvédő és gyomirtó szerek tárolását és felhasználását a szakmai előírások szerint kell elvégeznie, a szer maradékát, a csomagoló anyag anyagát csak a használati utasítás szerint szabad megsemmisíteni. A vizek, vízfolyások, víznyelőhelyek védelmét a szakmai biztonsági távolságok betartásával kell biztosítani. A termelők kötelesek ültetvényeik és azok környékét gyommentesen tartani, megakadályozni a természetidegen anyagok (szemét) lerakását. Ennek előfordulása esetén gondoskodniuk kell azok szeméttelepre történő elszállításáról 5. A hegyközség területéhez tartozó utak, árkok karbantartása Minden szőlőt használó köteles a saját területéhez tartozó út, árok, víz elvezető műtárgy, kőgát, áteresz karbantartását, tisztítás át, állagmegóvását elvégezni vagy elvégeztetni. A szőlőművelő köteles levágott venyigéit elégetni, a gépi kaszálást akadályozó köveket, tárgyakat összeszedni, eltávolítani, a cserjéket kiirtani, elégetni április 30-ig. Az úton csak olyan járművek közlekedhetnek, amelyek annak állagát, tartozékait, és az út mellett lévő növényzetet és termőföldet nem károsítják. Rongálás esetén a hegyközség választmánya a károkozót, a jármű üzemben tartóját felszólítja az eredeti állapot helyreállítására. Az akadálytalan közlekedés érdekében az utak útszelvényeit legalább 3 méter magasságig (fák nyesésévei, bozótirtással) az út tulajdonosa, vagy az utak mellett lévő ingatlan tulajdonosok, használók, bérlők, kötelesek szabaddá tenni. 4/10

6. A szőlők őrzése, védelme A hegyközség gondoskodik tagjai szőlőterületeinek részleges őrzéséről. Az önkormányzat által alkalmazott hivatásos mezőőr munkáját támogatja a meghirdetett szüret időszaka alatt. Amennyiben erre igény jelentkezik a hegyközség egyéb módon, például alkalmi hegyőrök vagy az egerbaktai polgárőrség bevonásával, megbízásával is biztosíthatja a szőlők őrzését. 7. Nyilvántartás adatszolgáltatás A hegyközség tagjainak nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségük van szőlőik, boraik származás és eredetvédelmének valamint a minőségi szőlő és borelőállításának érdekében. A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket (adatok típusa, adatszolgáltatás formátumai és időpontjai, adatszolgáltatásra kötelezettek köre stb.) a bortörvény, annak végrehajtási rendeletei, valamint a hegyközségi törvény szabályozza. Az azokban foglaltak betartása minden hegyközségi tagra vonatkozóan kötelezőek. Az adatszolgáltatásban bekövetkező tagi mulasztások esetén a hegyközség a törvényben rögzített szankciók szerint lép fel. Az adatok rögzítésére, a nyilvántartások vezetésére a hegyközség a HEGYIR rendszert használja. A hegyközség minden körülmények között garantálja és felelősséget vállal a személyes adatok védelméért és annak törvényi előírások szerinti kezeléséért. Az adatkezelésre jogosult hegyközségi tisztségviselők, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével járnak el. 8. Járulékfizetés A hegyközség tagjai kötelesek hegyközségi járulékot fizetni. A járulék mértékét, a fizetés határidejét és módját, minden évben a közgyűlés határozza meg. A kiszabott járulék összegéről, a fizetés módjáról, határidejéről a tagokat írásban alakszerű határozatban kell értesíteni. A befizetett járulékokról minden év végén, az analitikus nyilvántartás szerinti írásbeli tájékoztatót, minden tagnak meg kell küldeni. A meg nem fizetett járulékot az esedékesség lejárta után, közadók módjára kell behajtani. Azok kiegyeniítéséig a hegyközség, a nemfizető tagja felé minden szolgáltatását megtagadhatja. Ha a hegyközségi tag az adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a származási bizonyítvány kiadására (szőlő, bor) nem kerülhet sor, a kérelmet alakszerű határozattal el kell utasítani. Kérelem alapján járulékfizetési haladék adható. A járulékok és az egyéb kötelezően fizetendő tételek nem teljesítése esetén késedelmi kamat kerül kivetésre, melynek mértéke, eltérő rendelkezés hiányában, a mindenkori MNB alapkamat kétszerese. A kamat kivetésétől méltányossági kérelem esetén a választmány eltekinthet. 5/10

II. SZŐLŐTERMESZTÉSI ÉS BORGAZDÁLKODÁSI RENDSZABÁLYOK A szőlőtermesztést és borgazdálkodást alapvetően a hatályos jogszabályok határozzák meg. Bizonyos esetekben a rendtartás szigorúbb előírásokat is megfogalmaz. II.1. Szőlőtermesztéssel összefüggő rendszabályok: A szőlőtermesztéssel összefüggő rendszabályokat alapvetően a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény (2004. évi XVIII. Törvény), valamint annak végrehajtási rendeletei szabályozzák. (Elsősorban a szőlőtermelési potenciálra, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozó nemzeti szabályozásról szóló rendelet (100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet) A szőlő telepítésének és kivágásának engedélyezése ügyében első fokon a hegybíró jár el. A telepítési és kivágási engedélyt minden esetben helyszíni szemlének kell megelőzni, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A hegyközség területén telepítésre javasolt szőlőfajták (összhangban az EBHT határozatával): - fehér szőlő: Leányka, Olaszrizling, Zenit, Chardonnay, Muscat Ottonel, Tramini, Sauvignon BIanc,,Királyleányka, Szürkebarát, Pinot blanc, - kék szőlő: Cabernet, Sauvignon, Cabemet franc, Merlot, Kadarka, Pinot noir, Blaubuger, Kékoportó (portugeiser), Zweigelt, Kékfrankos, - Festő szőlő :Biborkadarka és Turán Az alábbi fajták telepítése engedélyezett még: Rajnai rizling, rizlingszilváni, viognier, zengő, hárslevelű, zöld veltelini, sira, cserszegi fűszeres Egerbakta község területén 320 x 120 cm-es sor-és tőtávolságtól nagyobb tenyészterület nem engedélyezhető. Telepítés során a telepítő köteles a telekhatáron a műveléséhez szükséges eszközök méretének a felét kihagyni. Amennyiben az utak és a forgók a szomszédos területet érintik, a telepítési térképvázlathoz csatolni kell a szomszédos terület tulajdonosaival kötött megállapodást. Ha megállapodás nem jött létre, a későbbi birtokháborítási ügyek elkerülése érdekében, 180-180 cm, közös gépforgók esetében 380-380 cm az elhagyandó terület alsó határa mindkét fél részéről. Ajánlott művelési mód: az ernyőművelés, valamint az új telepítéseknél az alacsony, vagy közép magas kordonművelés. A műveletlenül hagyott szőlő ültetvények tulajdonosaival szemben közigazgatási jogkörében a hegybíró jár el első fokon. 6/10

A hegyközség tagjai kötelesek gondoskodni arról, hogy rügyfakadásig eltávolításra kerüljenek a kipusztult, kivágott tőkék, a metszéskor lemetszett vesszők. Tőkehiányok pótlására csak szőlőoltvány használható fel. Mennyiségi korlátozást a hegyközség nem vezet be, a megtermelhető szőlő és bor hektáronkénti mennyiségét a mindenkor hatályos jogszabályok azonban korlátozhatják. A szüret időpontját minden év augusztus 20. és október 20. között, a hegybíró vezetésével, a választmány három tagjából álló bizottság határozza meg, fajtánként, a felvásárlók véleményének kikérése mellett. II.1. Borgazdálkodással összefüggő rendszabályok: Egerbaktai megnevezésű bor, vagy szőlőből származó más termék csak származási bizonyítvánnyal (igazolással) kerülhet forgalomba, ez vonatkozik a felvásárlók részére értékesített szőlőre és a belőle készített termékekre. Ennek alapján Egerbakta Hegyközség jogot formál, hogy az ország egész területén, az illetékes hatóságokkal együttműködve az "Egerbaktai " bor eredetét, származását és minőségét ellenőrizze. A minőségi szőlőtermesztés és borelőállításhoz szükséges, az EBHT által és a mindenkori hatályos törvényi szabályozáshoz igazodó előírásoknak való megfelelést a hegyközség folyamatosan ellenőrzi. Védett eredetű bor készítésének szándékát minden év április 30-ig a hegyközség felé írásban kell jeleznie a termelőnek. Az ellenőrzéseket a hegybíró koordinálja, a rendtartás betartását ellenőrző szakmai bizottsággal együtt. A bizottság évközben folyamatosan ellenőrzi a hegyközség területén a szőlőtermesztést. A szüret megkezdése előtt a bizottságnak az adott területet ellenőriznie kell, arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Szemlézetlen szőlőből védett eredetű bor nem készíthető. Amennyiben a bizottság a követelményektől való eltérést állapít meg, úgy az adott területről származó szőlőből védett eredetű bor nem készíthető. Erről a tényről a terület tulajdonosát írásban kell tájékoztatni. Amennyiben a tulajdonos panasszal él a megállapításokkal szemben, és ezt írásban jelzi a hegyközség felé, akkor kérésére, jelenlétében ismételt bizottsági szemlére kerülhet sor, amennyiben szükséges további külső szakértők bevonásával. III. BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK Büntető rendelkezések alkalmazása előtt minden esetben írásban fel kell szólítani a mulasztót, megfelelő határidő kitűzésével a mulasztás pótlására. Ha határidő eredménytelenül telik el, úgy kell tekinteni, hogy a mulasztás szándékos, illetve felróhatóan gondatlan, büntető intézkedés alkalmazásának ezt követően van helye. A foganatosítani kívánt intézkedéseket a szabálytalanságot vétővel minden esetben írásban, pontos indoklással, ajánlott levélben való megküldéssel kell közölni. 7/10

A hatályos jogszabályokban megfogalmazott szankciókon és kötelezően lefolytatandó eljárásokon túl az alábbi szankciók alkalmazhatóak (sorrendben): 1./ Kisebb súlyú mulasztás esetén a választmány írásos elmarasztalása, melyet a soron következő közgyűlésen nyilvánosan ismertetni kell. 2./ A jogellenes állapot megszüntetésére, meghatározott cselekmény teljesítésére, vagy attól való tartózkodásra kötelezés, határidő megszabásával. 3./ A megszabott határidő eltelte után, vagy ha a mulasztás olyan súlyú a felszólítást követően pénzbírság kiszabása, melynek mértéke a szabályszegés súlyától vagy a mulasztás ismétlődésétől függően 1.000.- forinttól 50.000.forintig terjed. Adatszolgáltatási szabálysértés esetén ez az összeg 1.000.- forinttól 100.000.forintig terjed. 4./ Termőhelyre utaló termékjelzéstől való eltiltás. 5./ Minőség megjelölésétől való eltiltás. Pénzbírság évente többször is alkalmazható, és minden esetben kiszabható a pénzbírság felső határa is. Az eltiltások egytől három évig terjedhetnek, de minden esetben meg kell határozni annak konkrét időtartamát. Pénzbírság az alábbi szabályszegésekre szabható ki: növénytermesztés általános előírásainak megszegése - megfelelő kultúrállapot hiánya ( gyomosság, zöldmunka elhanyagolása ), - növényvédelmi kötelezettség elmulasztása, szőlőtermesztés szabályainak megszegése, - engedély nélküli, engedélytől eltérő telepítés, kivágás, - ellenőrizhetetlen szaporító anyag felhasználás, bor előállítás szabályainak megsértése, - hamis adatok szolgáltatása, - hamis termékjegyzék alkalmazása. Adatszolgáltatás szabályainak be nem tartása, megsértése esetén amennyiben az írásbeli felszólítás ellenére sem tesz 15 napon belül eleget a tag kötelezettségének, úgy a vétkes hegyközségi tagokat a törvényben előírt szankciókon túl az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett területre vetítve 1Ft/m 2 bírság kivetésével kell sújtani. 8/10

IV. A RENDTARTÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI i ügyekben a választmány jár el. Betartását minden ülésén ellenőrzi. Az elnök és a hegybíró jogosult külön javaslatot tenni és rendkívüli ellenőrzést tartani, eljárást kezdeményezni és határozati javaslatot tenni. Minden év április 30-ig, a rendtartásban foglaltak ellenőrzésére, három tagú szakmai bizottság kerül felállításra, tagjait a választmány választja ki és kéri fel feladatuk ellátására. A bizottság megbízása a választmány megbízásának idejével kezdődik és a következő évi új bizottság megválasztásáig tart. A bizottság ha a szabályok megsértését tapasztalja, eljárást kezdeményezhet a rendtartásban leírtaknak megfelelően. A rendtartás megszegőivel szemben eljárás indítható egyéb bejelentés alapján is, amennyiben az a választmány hatáskörébe tartozik. A rendtartás megszegőivel szemben intézkedés tárgyalás tartásával, vagy a nélkül is hozható, ha a tényállás tisztázott, mert az elkövetőt tetten érték, vagy beismerte vétkességét. Tárgyalás vagy anélküli döntéshozatal csak a hegybíró és a rendtartás betartásának ellenőrzésére hivatott bizottság jelenlétében hozható. A választmány döntését határozati formába foglalja, és írásban közli az érintettekkel, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a határozat ellen 15 napon belül jogorvoslattal lehet élni az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsánál. A határozatban meg kell határozni az eljárással felmerült, igazolt költségeket és rendelkezni kell a költségek viseléséről. A költségek, elmarasztalás esetén az eljárás alá vont személyt, alaptalannak bizonyult eljárás estén a bejelentőt, vagy a hegyközséget terhelik. V. A RENDTARTÁS HATÁLYBA LÉPÉSE ÉS KIHIRDETÉSE A közgyűlés által elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségnek a kifogásolt rendelkezéseket újra kell tárgyalni. A rendtartás - kifogás híján - a hegyközségi tanácsnak történő megküldést követő 30. nap válik érvényessé és kihirdethetővé. Az a hegyközség, amelynek nincs érvényes rendtartása, a közfeladatok ellátásáért költségtérítésben nem részesülhet. Az érvényes rendtartást ki kell hirdetni. Ez akként történik, hogy a rendtartás kifüggesztésre kerül a községi önkormányzat és a hegyközség hirdetőtábláján, a nem helyben lakó tagoknak pedig meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg meg kell küldeni a rendtartást a helyi önkormányzatnak és a megyei földművelésügyi hivatalnak is. A rendtartás a hirdetményként való közzététel napjától számított 30. napon 9/10

lép hatályba, amennyiben hatálybalépése ellen panasz vagy jogorvoslati kérelem nem érkezik. VI. HEGYBÍRÓI FOGADÓÓRA: Minden hét csütörtök: 18-20 óra. Szüreti időben a hegyközség ügyeletet tarthat. Ennek időpontja: minden hét hétfő és szerda 18-20 óra. Az elnökkel vagy a hegybíróval történt személyes egyeztetés esetén a fenti időponttól eltérő időpontban is van lehetőség egyeztetésre, illetve közigazgatási ügyek intézésére. A rendtartást a közgyűlés 2003. május 23-án tartott ülésén, 2/2003 (V. 23Kgy). számú határozatával fogadta el. Módosította a közgyűlés 2005. január 20-án megtartott ülése. A módosításokat a 9/2005/K1 (01.20.) számú határozatával fogadta el. Egerbakta, 2005. január 20. A rendtartás hiteles: hegybíró elnök 10/10