1./ Ügyféltájékoztató a fizetési nehézségek körében alkalmazandó eljárásokról, áthidaló megoldásokról A Hartai Takarékszövetkezet kiemelten a fizetési nehézségekkel küzdő, a takarékszövetkezettel együttműködő fogyasztó ügyfelei részére az alábbi megoldási lehetőségeket kínálja fel: A FIZETÉSI PROBLÉMÁK KEZELÉSÉRE MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK 1. A hitel futamidejének meghosszabbítása, Előnye az alacsonyabb törlesztő részlet biztosítása Hátránya, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztő részlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is növekszik, mert a hosszabb futamidő miatt a tőketartozás hosszabb ideig kamatozik. Önnek lehetősége van a hitel futamidejének rövidítésére a későbbiekben. A hitelek futamidejét maximum a Takarékszövetkezet belső szabályzataiban illetve a hirdetményben meghatározott időpontra lehet módosítani, kivéve, ha a maximum futamidőre került megállapításra a hitel, mert akkor további 5 év hosszabbítás is lehetséges 2. Lejáraton belüli törlesztés átütemezés A szerződésben megállapítottnál kisebb törlesztő részlet fizetése 3 vagy 6 hónapon keresztül. (Ezt követően a fennálló tartozásra új törlesztő részlet kerül megállapításra.) Legfeljebb 3 hónapos halasztás a tőkére és a kamatra egyaránt, amely kivételes esetekben kerül alkalmazásra (A halasztást követően fennálló tartozásra új törlesztő részlet megállapítása szükséges.) A módosítások díjmentesen kérhetők! Kérjük, forduljon bizalommal Takarékszövetkezetünk munkatársaihoz, amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen kérdése merül fel! 2./ Tájékoztató a kölcsöntartozás nemfizetésének következményeiről - Amennyiben adós a késedelmes tartozását fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg, úgy az adósnak meg kell fizetnie a késedelemmel összefüggésben felmerülő valamennyi költséget. A késedelem elsődleges költsége a késedelmi kamat, amely a hitel felmondásáig a késedelmes tartozást terheli. A felmondást követően az egész tartozás egy összegben lejárttá válik, ami azt jelenti, hogy a késedelmi kamat nemcsak az elmaradt törlesztő részletek után, hanem a teljes lejárt tartozás után számítódik. A kamatterhek késedelem esetén folyamatosan növekszenek. Ennek mértékét tartalmazza a kölcsönszerződés, a késedelemről küldött értesítő levél, illetve annak mindenkor hatályos mértékét a takarékszövetkezet hirdetménye tartalmazza (elérhető a takarékszövetkezet honlapján). - A késedelem további költsége egyes hitelezői tevékenységért felszámított díjak. Ilyen például a felszólító levél díja, az adós hitelképességének vizsgálatáért felszámított díjak. (Konkrét mértékét a takarékszövetkezet hirdetménye tartalmazza, elérhető a takarékszövetkezet honlapján).
- Amennyiben az áthidaló megállapodás következtében szerződésmódosítás szükséges, úgy felmerül a szerződésmódosítás díja, vagy jelzáloghiteleknél a kapcsolódó közjegyzői díj (mértéke általában 20-30 ezer forint között alakul). - A takarékszövetkezet a kölcsön meg nem fizetése esetén követelését közvetlenül a kölcsön fedezetét képező vagyontárgyból elégíti ki, illetve fizetési meghagyásos, vagy peres eljárást indít, majd a teljesítés további elmaradása esetén bírósági végrehajtást indít. Ezen eljárások költségei, mint az igényérvényesítés költségei szintén Adóst terhelik. (A végrehajtási költségei akár a követelés értékének 10-20%-át is elérhetik.) A bírósági végrehajtási eljárásban az adóstól befolyt összegekből először a végrehajtási költségeket vonják le. - Jelzálogkölcsön esetén a biztosítékokból való igényérvényesítés esetén fennáll a valószínűsége annak, hogy az adós, illetve a készfizető kezes(ek), vagy a fedezetül lekötött vagyontárgy tulajdonosa (dologi adós) elveszíthetik tulajdonjogukat, illetve egyéb vagyonukat és azok beszámítási értéke a piaci ár alatti lehet. A mennyiben a zálogtárgy értékesítéséből befolyt összeg nem fedezi a teljes tartozást, akkor az adósnak további fizetési kötelezettsége áll fenn. - Lehetőség van a fedezetül szolgáló vagyontárgyak közös értékestésére is. Ez esetben a tksz és az adós a jelzálog tárgyát együttesen az értékesítésre általuk közösen meghatározott feltételekkel (vételár, határidő, vevő. stb meghatározása) értékesítik. - A tartozáshalmozódás, a követeléskezelés és a végrehajtás költségei a jelzálog alapú hitel esetén azt a maradványértéket csökkentik, amely adóst megilletné a követelések levonását követően. Amennyiben a tartozás meghaladja a fedezet értékét a fedezet érvényesítésének időpontjában, további tartozás marad fenn, amelyet a hitelező takarékszövetkezet továbbra is követelhet az adóstól, és amelynek következménye lehet, hogy adós elveszíti az egyéb vagyontárgyait és ingatlanait. Egyéb, nem fedezett hitelek esetén is fennáll a személyi kötelezettek vagyontárgyai és ingatlanai elveszítésének lehetősége. - Az adós adatai a KHR-be kerülnek, amennyiben a hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségének a mindenkori minimálbér összegét meghaladó mértékben, folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tesz eleget. Ezt követően a rendszer nyilvántartja a fennálló és a lezárt mulasztásokat. A KHR nyilvántartása azt is tartalmazza, hogy a késedelmes tartozás milyen módon került lezárásra. A teljesítéssel lezárt késedelmes tartozások a teljesítéstől számított 1 évig, az adós teljesítése nélkül, a hitelező számára veszteséggel lezárt késedelmes tartozások a lezárástól számított 5 évig (az eredeti adatátadástól számítva 10 évig) láthatóak a rendszerben, az ügyfél külön hozzájárulása nélkül is, majd ezt követően automatikusan törlésre kerülnek. 3./ Tájékoztató a követeléskezelés menetéről és a hátralékos tartozás kiegyenlítésének elszámolási sorrendjéről A követeléskezelés menete: - a késedelembe eséstől 30 napon belül az első értesítő levél kiküldése adósnak (a fizetési késedelem fennállásáról), - a késedelembe eséstől számított 15 napon belül az első fizetési felszólítás megküldése adósnak, - adóssal telefonos kapcsolatfelvételének lehetősége bármikor (opcionális)
- a késedelembe eséstől számított 90. napig a második és további fizetési felszólítások megküldése adósnak, kezesnek, dologi adósnak, - a késedelembe eséstől számított 91. naptól a felmondás előtti utolsó fizetési felszólítás megküldésének lehetősége, adósnak, kezesnek, dologi adósnak, - a felmondás előtti utolsó fizetés felszólításban a fizetésre nyitva álló időtartam eredménytelen lejártát követően felmondás megküldése adósnak, kezesnek, dologi adósnak. A követeléskezelés fenti szakaszai alatt bármikor alkalmazhatók a takarékszövetkezet által felkínált áthidaló megoldások. A követeléskezelés menete valamennyi kölcsön/hiteltípusnál a fentiek szerint történik. A hátralékos tartozás kiegyenlítésének elszámolási sorrendje: A kölcsöntörlesztésként befolyt összeg elsősorban a költségekre, díjra, jutalékra, másodsorban kamatra, harmadsorban a tőkeösszegre kerül elszámolásra, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik. 4./ Tájékoztató a követeléskezelés során felmerülő hatósági eljárási díjakról I. Fizetési meghagyásos eljárás díja a fizetési meghagyásokról szóló 2009. évi L. törvény alapján: - a főkövetelés 3%-a, min: 5.000.-Ft, max: 300.000.-Ft - a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárás: a főkövetelés 1%-a, min: 5.000.-Ft, max: 15.000.- Ft - a kötelezett ellentmondása következtében való perré alakulás esetén a díjat a peres eljárás illetékére kell kiegészíteni II. Bírósági eljárások illetékei az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján: II/1. A peres eljárás illetéke: - a főkövetelés 6%-a, min: 15.000.-Ft, max: 1.500.000.-Ft II/2. A végrehajtási eljárás illetéke: - a főkövetelés 1%-a, min: 5.000.-Ft, max: 350.000.-Ft - a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban a főkövetelés 1%-a, min: 5-000.-Ft, max: 15.000.-Ft - A jogerős fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért (a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére) fizetendő díj mértéke a főkövetelés 1%-a, min: 5.000.Ft, max: 150.000.-Ft. - Ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kérik, az illetéket csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni, a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5.000.-Ft forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani. A végrehajtási díjat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani.
II/3. Ingatlan értékesítés a végrehajtás során A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy - bármelyik fél erre irányuló kérelmére - igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítvány, a szakértő szakvéleménye tartalmazza, hogy az ingatlan lakóingatlannak minősül-e. Az első és a második ingatlan árverésen az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege. (Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon második árverést kell tartani. ) Az ingatlanra legalább a kikiáltási ár 50%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. Lakóingatlannak kell tekinteni - a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, - az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét. Ha a második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő átveheti az ingatlant a becsérték felének, lakóingatlan esetében 70%-ának megfelelő átvételi összegben. Ha több végrehajtást kérő van, az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét vagy 70%-át meghaladó legmagasabb összegű árajánlatot tette. Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt tesz közzé az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetménynek közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte. Az újabb (harmadik) árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A becsérték ismételt megállapítása iránti kérelem esetén a végrehajtó törli az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából közzéteszi az ismételten megállapított becsérték alapján elkészített, folyamatos árverezés iránti új hirdetményt. Újabb (negyedik és további) árverésre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték 50%-áig lehet leszállítani. Az utolsó eredménytelen árverést követően 5 év elteltével nincs folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy a végrehajtás érdemi befejezésére került sor, végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt. Ingatlan árverésen kívüli eladása A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Hartai Takarékszövetkezet