A műtárgyvédelmi tevékenységet (is) érintő kémiai biztonsági szabályok 2012.11.27. Czégeni Erika BFKH NSzSz, Kémiai Biztonsági Osztály
Bevezetés I. Hazai szabályozás Témakörök Veszélyes anyaggal végzett tevékenység feltételei Kockázatértékelés Kártevőirtás II. Uniós szabályozás REACH Biztonsági adatlap CLP 2
A kémiai biztonság közegészségügyi jelentősége Magyarország az 1980-as évek óta vezeti az ENSZ rosszindulatú daganatos halálozásra vonatkozó világstatisztikáját, és hasonlóan rosszak az egyéb, nem-fertőző megbetegedésekre vonatkozó adatok is. Az okok számosak, de a kórokok között kiemelkedő jelentőségű a káros vegyi anyagokkal történt expozíció. 3
A legjelentősebb nem-fertőző krónikus megbetegedések Szív- és érrendszeri megbetegedések Rosszindulatú daganatos megbetegedések Cukorbetegségek Allergiák Autoimmun megbetegedések civilizációs betegségek Kiemelt kórok: expozíció vegyi anyagokkal 4
A kemizáció következményei Előnyök Alapja: Modern jóléti társadalom Fenntartható fejlődés Megnövekedett élettartam Foglalkoztatottság Globalizáció (legális) Hátrányok Oka: Egészségkárosodás Környezet károsodás Korai halálozás Kisvállalkozások teherbírása Globalizáció (illegális) Kémiai biztonsági stratégiák kidolgozásának szükségszerűsége 5 5
A KÉMIAI BIZTONSÁG FOGALMA A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését csökkentését, vagy elkerülhetővé tételét célul tűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, 1. a) pont 6
Kémiai biztonság legfőbb hazai szabályozói 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 25/2000. (IX. 30.) EüM SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 7
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (2000. április 11.) A világon az elsők között elfogadott ilyen jellegű jogszabály Átfogóan szabályozza a kémiai biztonsággal összefüggő feladatokat Meghatározza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tennivalókat Meghatározza a fogyasztók tájékoztatásának módját Kijelöli az illetékes hatóságokat Megfelel a nemzetközi megállapodásoknak, és az Európai közösségi szabályozásnak 8
2. A Kémiai Biztonsági Törvény hatálya (1) A REACH és a CLP e törvénnyel együttesen alkalmazandó. (2) E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy az 5. (1) bekezdése, illetve a CLP szerinti osztályozásig az osztályba sorolhatóságtól függetlenül e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket ha azt külön jogszabály elrendeli azon keverékekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre. 9
Veszélyes anyagok és veszélyes keverékek Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók egészségére vagy biztonságára. Majdnem minden munkahelyen megtalálhatók, a kis- és középvállalkozásokban is (mezőgazdasági üzemekben, fodrászüzletben, motorbicikli-szerelőnél, kórházakban, iskolákban, restaurátor műhelyekben ). 10
Veszélyes (vegyi) anyag/keverék fogalma Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást képviselhet. Veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap. A kémiai biztonságról szóló törvény 3. -a alapján veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: 11
Veszélyes anyag/keverék osztályba sorolása Fizikai-kémiai tulajdonságok alapján» Robbanásveszélyes» Égést tápláló, oxidáló» Fokozottan tűzveszélyes» Tűzveszélyes» Kevésbé tűzveszélyes Toxikológiai sajátosságok alapján» Nagyon mérgező» Mérgező» Ártalmas» Maró» Irritatív» Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) Specifikus egészségkárosító sajátosságok alapján» Rákkeltő (daganatkeltő, karcinogén)» Mutagén (genetikai károsodást okozó)» Reprodukció-károsító (szaporodást és utódok fejlődését károsító) Környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján» Környezetre veszélyes 12
E Veszélyszimbólumok és jelek Régi O F+ F C robbanásveszélyes égést tápláló, oxidáló fokozottan tűzveszélyes tűzveszélyes maró T+ T Xn Xi N nagyon mérgező mérgező ártalmas irritatív környezeti 13 veszély
Veszélyes anyagok és az egészségi károsodás Akut hatások: mérgezés, fulladás, robbanás és tűz Hosszú távú hatások, például: légzőszervi megbetegedések (reakciók a légutakban és a tüdőben) így asztma, orrnyálkahártya-gyulladás, azbesztózis és szilikózis foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések (leukémia, tüdőrák, mezotelióma, az orrüreg daganatos elváltozása) Egészségügyi hatások, amelyek akutak vagy hosszú távúak is lehetnek: bőrbetegségek, reprodukciós problémák és születési rendellenességek, allergiák Egyes anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben Egyes anyagoknak halmozódó hatása lehet (szinergizmus) Egyes anyagok a bőrön keresztül juthatnak be 14
Veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenység fogalma A Kbtv. értelmezésében, tevékenység a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat 15
Tevékenység végzésének feltételei 29. (1)Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek. (2)A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén. (3)A magánszemélyeknek magáncélú, nem foglalkozás körében történő felhasználás céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteni. 16
(4) Az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet, amelyet az arra jogosult e törvény hatálybalépésének napján érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján végez. Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott általános tevékenységi engedély, illetőleg országos forgalmazási engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha a tevékenység végzése nem felel meg az e törvényben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályokban foglalt feltételeknek. (5) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket. 17
Kbtv. 6. Veszélyes anyagok és keverékek bejelentése (1) A veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, az egészségügyért felelős miniszter 34. (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletében foglaltak szerint, a biztonsági adatlap, vagy a biztonsági adatlap és a címketerv csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes anyag az 5. (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni. 18
Hova kell bejelenteni? 44/2000. EüM rendelet (A Kbtv. 6-13. -aihoz) 3. (1) Veszélyes anyag bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot, címketervet, illetve veszélyes keverék bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon kell az Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI) megküldeni. A veszélyes anyagok és keverékek bejelentéséhez szükséges tartalmi követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza. 19
A veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenység további feltételei Kbtv. 19. (1) A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. (2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: a) a veszély azonosítása; b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; c) az expozíció becslése; d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. 28. A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. 20
Mi a kockázatértékelés? A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, amely áttekinti, hogy: mi okozhat sérülést vagy kár kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem milyen megelőző vagy védőintézkedésekre van szükség a kockázatok kézben tartásához. 21
A kockázatértékelés célja A munkáltatóknak minden munkahelyen általános kötelességük, hogy a munka minden vonatkozásában biztosítsák a munkavállalók biztonságát és egészségét. A kockázatértékelés elvégzésének célja, hogy lehetővé tegye a munkáltatók számára a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez szükséges intézkedések megtételét. Ezek az intézkedések a következők: a munkahelyi kockázatok megelőzése; a munkavállalók tájékoztatása; a munkavállalók képzése; a szükséges intézkedések végrehajtását szolgáló szervezet és eszközök biztosítása. 22
A kockázatbecslés kötelező lépései a veszély azonosítása; az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; az expozíció becslése; a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. ismételt kockázatbecslést és értékelés az intézkedések alapján 23
1. lépés: Veszély azonosítás Egészségre vagy környezetre ártalmas anyagok, ill. az érintett munkavállalók és tevékenységek azonosítása, felmérése Alapja: biztonsági adatlap, címkeinformációk Különös kockázatú munkavállalói csoportok, pl.: fiatal, idős munkavállalók terhes nők és szoptatós anyák migráns munkavállalók képzetlen vagy tapasztalatlan munkaerő takarítók, alvállalkozók. 24
2. lépés: koncentráció/dózis-hatás összefüggés elemzése Toxikometria: anyagok toxikológiai jellemzőinek figyelembevétele NOAEL nem észlelt kedvezőtlen hatás szintje LOAEL észlelt kedvezőtlen hatás legalacsonyabb szintje LD50 közepes halálos dózis LC50 közepes halálos koncentráció DNEL hatásmentes expozíciós szint PNEC becsült hatásmentes koncentráció PEC becsült környezeti koncentráció 25
3. lépés: Expozíció becslés Mérjük fel, hogy a munkavállalók mennyire vannak kitéve az azonosított veszélyes anyagoknak, ellenőrizve a munkavállalók expozíciójának fajtáját, intenzitását, időtartamát és gyakoriságát. Vegyük figyelembe a kb. munkafolyamatokat. Vegyük figyelembe a több anyaggal szembeni együttes expozíciót. Vegyük figyelembe az egyéb kockázatokkal együtt kialakuló hatásokat 26
4. lépés: Kockázatok mennyiségi értékelése a ténylegesen mért expozíciós értékek összehasonlítása a becsléssel nyert expozíció hatásmentes küszöbkoncentrációjával (determinisztikus anyagok) vagy a 10 mikro rizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel (sztochasztikus anyagok); mindegyik expozíciónak kitett populáció esetére 27
A kockázatértékelés során alkalmazott kvalitatív módszer 28
A veszélyekkel kapcsolatos ártalmak súlyossága 29
A veszélyekkel kapcsolatos kockázatok bekövetkezésének valószínűsége 30
A kockázatok szintjeinek és az intézkedések ütemezésének kapcsolata 31
5. lépés: Döntés és cselekvés Kiküszöbölés a legjobb módja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok csökkentésének Helyettesítés ha a kiküszöbölés nem lehetséges Szabályozás a kibocsátási forrásnál a folyamatok jobb irányítása az expozíciót minimálisra csökkentő műszaki megoldások: légcsere, szellőzés a veszélyes anyagnak kitett munkavállalók számának, illetve az expozíció időtartamának és intenzitásának csökkentése egyéni védőeszközök biztosítása 32
6. lépés: Dokumentálás, nyomon követés, felülvizsgálat, kommunikáció 33
Kártevőirtás jogi háttér KBtv.: A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény Járványügyi rendelet: A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet Biocid rendelet: A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet Az egészségügyi kártevőirtó tevékenységről és az egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályairól szóló 2/2010. (I. 26.) EüM rendelet Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről c. OEK kiadvány 34
Kártevőirtó tevékenység működésének szakmai irányelvei 33/A. (1) Szolgáltatási tevékenység keretében egészségügyi kártevőirtó tevékenység az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető. (2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkezőnek meg kell felelnie az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi körben az a természetes személy járhat el, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségének eleget tett. (5) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában egészségügyi kártevőirtó tevékenységnek minősül a külön jogszabályban meghatározott olyan tevékenység, amely egészségügyi kártevők irtására vagy külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi célú kártevőirtásra irányul, és a külön jogszabály szerinti szakképesítéssel végezhető. 35
Egészségügyi kártevők elleni védekezés 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. (1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell. 36
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. (2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egészségügyi kártevőnek minősülnek: a) emberen élősködő vérszívó tetvek, b) maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok, c) betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák, d) embervért is szívó bolhák, e) ágyi poloska, f) házi légy és egyéb élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek, g) csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok, h) vándor- és házi patkány, i) házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek, j) az előző, a) i) pontokban fel nem sorolt bármely állat, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent. 37
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. (3), (4) bekezdés értelmében: (3) A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn.. lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített területén fekvő, emberi tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak, középületek, üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott található műtárgyak, továbbá területi elhelyezkedésüktől függetlenül a járműforgalmat szolgáló létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszeripari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységek, illetőleg a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt. (4) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni. 38
Kémiai biztonság az Unióban
Vonatkozó EU jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete új, egységes rendszert hoz létre a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére, korlátozására és engedélyezésére (REACH) Illusztrációk: Elvi Maarni (1907-2006) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására (CLP) vonatkozó globálisan harmonizált rendszere 40
Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemical Substances a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség(ECHA) létrehozásáról Kihirdetve: 2006. december 18. Hatályba lépés: 2007. június 1. Közel 40 jogszabály egyesítése 41
A REACH CÉLJA Az emberi egészség és környezet magasabb fokú védelme. Az európai vegyipar versenyképességének fenntartása, fejlesztése. Az EU belső piacának védelme. Az ellátási lánc minden szereplőjének információval való ellátása. Nemzetközi törekvésekhez (GHS) való integráció lehetősége. Az állatkísérletek mennyiségének minimalizálása. A hatóságokról az ipar szereplőire (gyártók/importálók) száll az információszerzés és kockázatértékelés felelőssége. 42
Szemléletváltás a biztonságért az ipar a felelős; a felelősség kiterjed a gyártási lánc mentén; a kémiai biztonság megvalósítása az expozíció jelentősége szerint több lépésben történik (SVHC, alternatívák); a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek korlátozhatók, illetve betilthatók, ha kezelhetetlen mértékű kockázatot jelentenek egyes leginkább aggodalomra okot adó anyagokat (SVHC) csak engedélyezést követően lehet felhasználni; a veszélyes anyagokat nem veszélyesekkel kell helyettesíteni. 43
A REACH rendelet felépítése I. Általános kérdések II. Anyagok regisztrálása III. Adatok megosztása és szükségtelen vizsgálatok elkerülése IV. Tájékoztatás a szállítói láncban V. A továbbfelhasználók VI. Értékelés VII. Engedélyezés VIII. Egyes veszélyes anyagok és készítmények gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások IX. Díjak X. Az Ügynökség XI. Osztályozási és címkézési jegyzék XII. Információk XIII. Illetékes hatóságok XIV. Végrehajtás XV. Átmeneti és záró rendelkezések ------------------------------------------- 15 cím, 141 cikk, 17 melléklet Iránymutatások http://echa.europa.eu/hu/web/guest/support/guidance-on-reach-and-clpimplementation GYIK (FAQ) 44
REGISZTRÁLÁS - általános szabály Adatok hiányában a forgalomba hozatal tilalma (5. cikk): A Közösségben nem gyárthatók és nem hozhatók forgalomba önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, kivéve, ha a REACH rendelkezéseivel összhangban (elő)regisztrálták, amennyiben ez az előírás. A rendelet csak olyan anyagokra vonatkozik, amelyeket vállalatonként legalább 1 tonna/év mennyiségben gyártanak az Európai Unióban, illetve importálnak oda, kivéve, ha a rendelet másként rendelkezik. Tehát: veszélyes és nem veszélyes anyagot egyaránt csak anyagot, keveréket nem. De: vannak kivételek és speciális szabályok 45
Regisztrálás menetrendje 46
REACH szereposztás gyártó : EU-s természetes vagy jogi személy, aki az EU-ban anyagot gyárt; importőr : EU-s természetes vagy jogi személy, aki a behozatalért felel; továbbfelhasználó : az a gyártótól vagy importőrtől különböző, EU-s természetes vagy jogi személy, aki ipari vagy foglalkozásszerű tevékenységei során az anyagot önmagában vagy készítményben felhasználja. A forgalmazó vagy a fogyasztó nem továbbfelhasználó. forgalmazó : EU-s természetes vagy jogi személy, beleértve a kiskereskedőt is, aki az önmagában vagy készítményben előforduló anyagot kizárólag harmadik felek számára tárolja és hozza forgalomba; egyedüli képviselő : Közösségen kívül letelepedett természetes vagy jogi személy, aki kölcsönös megállapodással kinevezhet egy, a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személyt, hogy egyedüli képviselőjeként tegyen eleget az anyagokkal kapcsolatban az importőrökre rótt kötelezettségeknek. árucikkek előállítója : olyan természetes vagy jogi személy, aki az EUban árucikkeket gyárt vagy szerel össze; árucikk szállítója : árucikk gyártója vagy importőre, forgalmazó vagy a szállítói lánc más szereplője, aki egy árucikket piaci forgalomba hoz; 47
Továbbfelhasználók kötelezettségei Felhasznált anyag (elő)regisztrált voltáról meggyőződni Biztonsági adatlapban, expozíciós forgatókönyvben foglalt utasítások végrehajtása Osztályozás, címkézés, csomagolás Információátadás a szállítói láncban le és fel Korlátozás alá eső anyagok (XVII. melléklet) előírásainak betartása Engedélykérés a gyártásra / behozatalra / felhasználásra az engedélyköteles anyagokra (XIV. melléklet) Információ megőrzés 48
Korlátozás Olyan eszköz, amelyek védi az emberi egészséget és a környezetet a vegyi anyagok jelentette elfogadhatatlan kockázatokkal szemben. egy bizonyos vegyi anyag gyártásának, forgalmazásának vagy felhasználásának korlátozását vagy tilalmát írhatják elő. A korlátozás vonatkozik magára a vegyi anyagra, felhasználásaira, az anyagot tartalmazó készítményekre és árucikkekre. XVII. melléklet Módosításai: 552/2009/EK(2009.jún.22.), 276/2010/EU(2010.márc.31.), 207/2011/EU(2011.márc.2.), 366/2011/EU(2011.ápr.14.), 494/2011/EU(2011.máj.20.) 49
Korlátozás alá eső anyagok 50
Biztonsági adatlapok 51
Mely anyagokhoz kell BA? Vegyi anyag vagy készítmény (keverék) szállítójának kötelező biztonsági adatlapot adni az anyag vagy készítmény (keverék) a foglalkozásszerű vagy ipari továbbfelhasználóknak vagy forgalmazónak mennyiségtől függetlenül, amennyiben: a vegyi anyag vagy készítmény megfelel a 67/548/EGK vagy 1999/45/EK irányelv bármely veszélyes kritériumának, a vegyi anyag perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT, vpvb) a REACH XIII. melléklet kritériumaival összhangban a vegyi anyagot felvették a REACH engedélyköteles anyagok jegyzékébe (XIV. melléklet) olyan anyagra, anyagot tartalmazó keverékre amelyre közösségi munkahelyi expozíciós határértéket állapítottak meg. 52
Mikor nem kell? Lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba kerülő veszélyes anyag, vagy készítmény esetében a használati utasításnak elegendő információt kell tartalmaznia ahhoz, hogy a felhasználók meg tudják tenni az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket. Ipari vagy foglalkozásszerű továbbfelhasználó vagy a forgalmazó ilyen esetben is kérhet biztonsági adatlapot. Az alábbi végső felhasználónak szánt készárucikknek minősülő készítmények esetében [REACH 2. cikk (6)]: - ember és állatgyógyászatban alkalmazott gyógyszerkészítmények, - kozmetikai árucikk (76/768/EGK irányelv), - invaziv vagy emberi testtel fizikai kapcsolatban alkalmazott orvostechnikai eszközök meghatározott közösségi intézkedések esetén, - élelmiszerek és takarmányok 53
Információ továbbítás Ki? GY, I, TFH a tartalmi megfelelősségért felelős! Átadással kapcsolatos követelmények Kinek? Az átvevőnek (továbbfelhasználó vagy forgalmazó) Hogyan? Kérés nélkül Ingyenesen, papíron vagy elektronikusan Át kell adni nem elég elérhetővé tenni!!! Mikor? Első szállítással egyidejűleg 54
Biztonsági adatlapok Formai követelmény Azon tagállam hivatalos nyelvén, ahol forgalomba hozzák az anyagot, vagy a keveréket a nyelvi megfelelésért az adott tagállamban forgalomba hozó a felelős! 16 szakaszból áll Expozíciós forgatókönyvvel kibővített regisztrálást követően évi 10t/évnél nagyobb volumen esetén Tartalmi követelmény 453/2010/EK rendelet szerint 55
Biztonsági adatlap tartalma 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása 1.3. A biztonsági adatlap szállítójának adatai 1.4. Sürgősségi telefonszám 2. SZAKASZ: A veszély meghatározása 2.1. Az anyag vagy keverék osztályozása 2.2. Címkézési elemek 2.3. Egyéb veszélyek 3. SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok 3.1. Anyagok 3.2. Keverékek 4. SZAKASZ: Elsősegélynyújtás 4.1. Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése 4.2. A legfontosabb akut és késleltetett tünetek és hatások 4.3. A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése 56
Biztonsági adatlap tartalma II. 5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések 5.1. Oltóanyag 5.2. Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek 5.3. Tűzoltóknak szóló javaslat 6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál 6.1. Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások 6.2. Környezetvédelmi óvintézkedések 6.3. A területi elhatárolás és a szennyezés mentesítés módszerei és anyagai 6.4. Hivatkozás más szakaszokra 7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás 7.1. A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések 7.2. A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt 7.3. Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások) 8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem 8.1. Ellenőrzési paraméterek 8.2. Az expozíció ellenőrzése 57
Biztonsági adatlap tartalma III. 9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok 9.1. Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információ 9.2. Egyéb információk 10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség 10.1. Reakciókészség 10.2. Kémiai stabilitás 10.3. A veszélyes reakciók lehetősége 10.4. Kerülendő körülmények 10.5. Nem összeférhető anyagok 10.6. Veszélyes bomlástermékek 11. SZAKASZ: Toxikológiai adatok 11.1. A toxikológiai hatásokra vonatkozó információ 12. SZAKASZ: Ökológiai információk 12.1. Toxicitás 12.2. Perzisztencia és lebonthatóság 12.3. Bioakkumulációs képesség 12.4. A talajban való mobilitás 12.5. A PBT- és a vpvb-értékelés eredményei 12.6. Egyéb káros hatások 58
Biztonsági adatlap tartalma IV. 13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok 13.1. Hulladékkezelési módszerek 14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk 14.1. UN-szám 14.2. Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés 14.3. Szállítási veszélyességi osztály(ok) 14.4. Csomagolási csoport 14.5. Környezeti veszélyek 14.6. A felhasználót érintő különleges óvintézkedések 14.7. A MARPOL 73/78 II. melléklete és az IBC kódex szerinti ömlesztett szállítás 15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk 15.1. Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok 15.2. Kémiai biztonsági értékelés 16. SZAKASZ: Egyéb információk 59
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (CLP) 60
Jogi háttér A CLP az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló új, uniós jogszabály. 2009. január 20-án lépett hatályba az Európai Unióban, és közvetlenül alkalmazandó azokra a szállítókra, akik vegyi anyagokat vagy keverékeket gyártanak, importálnak, felhasználnak vagy forgalmaznak. A CLP számos új szempontot vezet be az anyagok és keverékek címkézésénél és csomagolásánál. Általánosságban, a CLP címkén azoknak a címkeelemeknek kell szerepelni, melyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete által kiadott, a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszeréből (ENSZ GHS) vettek át, azaz az új piktogramoknak, figyelmeztetéseknek, figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak, annak érdekében, hogy ezek tükrözzék az anyaghoz vagy keverékhez hozzárendelt osztályozást. 61
A CLP rendelet főbb tartalmi elemei A rendelet harmonizálja a veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályokat, alkalmazva az ENSZ-GHS főbb irányelveit és építve az Európai Unióban kialakult több mint 40 éves gyakorlatra. Arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy saját maguk osztályozzák anyagaikat és keverékeiket, továbbá az osztályozásokat jelentsék be az Európa Vegyianyag-ügynökségnek. Létrehozza a közösségi szinten harmonizált osztályozással és címkézéssel rendelkező veszélyes anyagok jegyzékét. Osztályozási és címkézési jegyzéket állít össze, amely a fent említett bejelentéseket és harmonizált osztályozásokat tartalmazza. A vegyi anyagok veszélyeit a címkéken és a biztonsági adatlapokon feltüntetett szabványmondatokban és piktogramokon keresztül közlik. 62
A CLP rendelet felépítése I. Általános rendelkezések II. Veszélyességi osztályozás III. A veszély közlése címkézés formájában IV. Csomagolás V. Anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálása és az osztályozási és címkézési jegyzék VI. Illetékes hatóságok és végrehajtás VII. Általános és záró rendelkezések ------------------------------------------- 7 cím, 62 cikk, 7 melléklet Iránymutatások http://echa.europa.eu/hu/web/guest/support/guidanceon-reach-and-clp-implementation GYIK (FAQ) 63
Az osztályozásra és címkézésre vonatkozó lényeges határidők 64
A CLP rendelet által bevezetett fő változások A régi kifejezések helyébe újak léptek: a készítmény helyébe a keverék a veszélyes helyébe a kockázatos a szimbólum helyébe a piktogram a kockázat jellegét jelző szabványmondat helyébe a figyelmeztető mondat (Risk Hazard) a biztonsági mondat helyébe az óvintézkedésre vonatkozó mondat (Safety Precautinary) a veszélyjelek helyébe pedig a figyelmeztetés (pl. Veszély, Figyelem!) lép. A megszokott narancs színű, veszélyt jelző szimbólumokat fokozatosan felváltják az új, pirossal keretezett piktogramok. 65
Vegyi anyagok osztályozása a régi szabályozás szerint: Veszélyjel Veszélyességi osztály E F F+ O T T+ C Xi Xn N robbanásveszélyes tűzveszélyes fokozottan tűzveszélyes égést tápláló mérgező (toxikus) nagyon mérgező maró (korrozív) irritatív ártalmas környezeti veszély 66
Vegyi anyagok osztályozása GHS szerint CLP három veszélyességi csoportot határoz meg: 1. Fizikai veszélyek 2. Egészségi veszélyek 3. Környezeti veszélyek 67
Vegyi anyagok osztályozása CLP szerint 1. Fizikai veszélyek (16 osztály tartozik ide): 1. Robbanóanyagok 2. Tűzveszélyes gázok 3. Tűzveszélyes aeroszolok 4. Oxidáló gázok 5. Nyomás alatt lévő gázok 6. Tűzveszélyes folyadékok 7. Tűzveszélyes szilárd anyagok 8. Önreaktív anyagok és keverékek 9. Piroforos folyadékok 10. Piroforos szilárd anyag 11. Önmelegedő anyagok és keverékek 12. Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek 13. Oxidáló folyadékok 14. Oxidáló szilárd anyagok 15. Szerves peroxidok 16. Fémekre korrozív hatású anyagok 68
Vegyi anyagok osztályozása CLP szerint 2. Egészségi veszélyek (10 osztály tartozik ide): 1. Akut toxicitás 2. Bőrmarás/bőrirritáció 3. Súlyos szemkárosodás/szemirritáció 4. Légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció 5. Csírasejt-mutagenitás 6. Rákkeltő hatás 7. Reprodukciós toxicitás 8. Célszervi toxicitás egyszeri expozíció 9. Célszervi toxicitás ismétlődő expozíció 10. Aspirációs veszély 69
Vegyi anyagok osztályozása GHS szerint: 3. Környezeti veszélyek (3 osztály) Veszélyes a vízi környezetre Akut toxicitás Krónikus toxicitás + 1 osztály : ózonrétegre veszélyes 70
71
Kötelezettségek az ipari szereplők számára 72
FIGYELMEZTETŐ SZÓ (ÚJ) Figyelmeztető szó: olyan szó, amely a veszélyek súlyosságának relatív szintjét jelzi az alábbi két szint megkülönböztetésével: Veszély (Danger): a súlyosabb veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés Figyelem (Warning): kevésbé súlyos veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés 73
Címke (Ecetsav) 1. Megnevezés 2. Összetétel 3. Mennyiség 4. Piktogram 5. Kiegészítő információk (ADR, Környezetvédelem) 6. Céginformációk 7. R mondatok 8. S mondatok 1. Megnevezés 2. Összetétel 3. Mennyiség 4. Piktogram 5. Kiegészítő információ (ADR, Környezetvédelem) 6. Céginformáció 7. Figyelmeztető (H-) mondatok 8. Óvintézkedésre vonatkozó (P-) mondatok 9. Kiegészítő veszélyességi (EUH-) mondatok 10. Figyelmeztető szavak 74
Címke értelmezés kihívásai 75
76
Gyakorlati útmutató - Összefoglalás Veszélyes anyaggal, keverékkel történő tevékenység bejelentése Tájékozódás és tájékoztatás a kockázat fennállásáról Biztonsági adatlapok megléte és aktualitásának biztosítása Kockázatbecslés dokumentációjának elkészítése, tartalmi kidolgozása, a kockázat kezelésére, csökkentésére tett intézkedések Balesetek, havária, rendkívüli eseményekkel kapcsolatos óvintézkedések, tervek A munkavállalók oktatása Feliratok, címkék megfelelősége, lejárati időkre tekintettel is Biztonsági adatlapon szereplő utasítások követése Védőfelszerelések biztosítása és használatuk megkövetelése A munkaterületek megfelelősége (fény, szellőzés, vegyifülke) A vegyszerek tárolása, hozzáférése, nyilvántartása Elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása A vegyszerek kiöntése, kidobása, hulladékok kezelése 77
A legfontosabb tennivalók Figyelje az új címkéket és biztonsági adatlapokat (SDS) Képezze ki a munkavállalókat az új címkeinformációk felismerésére és értelmezésére Ellenőrizze, hogy az, ahogyan Ön használja az adott anyagot vagy keveréket, szerepel-e a biztonsági adatlapon, és nem ellenjavallt-e Tartsa be az új címkén és a biztonsági adatlapon közölt ajánlást Ellenőrizze, hogy módosult-e esetleg az osztályozás Ellenőrizze a munkavállalókat fenyegető kockázatokat, és szükség esetén tegye naprakésszé a munkahelyi kockázatértékelést Amennyiben Ön munkáltató, közölje a változásokat munkavállalóival Ha valamilyen kérdése van az új címkével vagy a biztonsági adatlappal kapcsolatban, forduljon szállítójához 78
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elvi Maarni (1907-2006) 79