Növényvédelmi Tippek 2014/2

Növényvédelmi Tippek 2014/2

2 Növényvédelmi Tippek 2014/1 2014/2 BASF Tartalom Hírek Az Olvasóhoz 3 3 Az Olvasóhoz Kalászosok 4 A búza foltbetegségei és kalászfuzáriózisa elleni védekezés 9 Egészséges, jó minőségű búza hatékony technológiával 11 Az őszi és a tavaszi árpa gombabetegségek elleni védelme Kukorica Gyomirtás 14 Ordax Super: biztos megoldás a kukorica magról szaporodó gyomnövényei ellen 18 Segített átvészelni a szárazságot a Retengo Plus Napraforgó Gyomirtás 20 A megbízható megoldás Napraforgó Repce 22 Az olajos növények gombabetegségek elleni védelmének specialitásai Partnerajánlatok Tápanyagellátás Yara Hungária Kft. 26 A Yara tippjei a kukorica tavaszi alapműtrágyázásához = a BASF Hungária Kft. bejegyzett márkaneve 1 = a Timac Agro bejegyzett márkaneve 2 = a Dow AgroSciences bejegyzett márkaneve 3 = a Organova Kft. bejegyzett márkaneve A Copac Flow azonos a Champion 2 FL 48636/2000 FVM számon engedélyezett gombaölő permetezőszerrel. Az egyedi Clearfield logó és Clearfield márkanév a BASF bejegyzett védjegyei. BASF, 2014. Minden jog fenntartva. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű, nem tekinthető hivatalos szaktanácsadásnak. Nem szerepel benne az egyes készítményekre vonatkozó valamennyi betartandó előírás. Nem helyettesítheti a készítmények egyedül mérvadó, az engedélyező hatóság által kiadott engedélyokiratát, amelynek jogszabályban meghatározott előírásai kötelezően jelennek meg a termék csomagoló burkolatán is. A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. Használat előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! A figyelmeztető mondatok és jelek tekintetében figyelmesen olvassa el a készítmény használati útmutatóját, címkéjét. A kiadványban előforduló esetleges szedési, tördelési és nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-56042/2012 BASF Hungária Kft. Agrodivízió, 2014 Agrova Kft. 28 Energia Humin: életre kelti az őszi kultúrákat! Technika Bearing Kft. 30 Fordítsunk kiemelt figyelmet a fúvókákra! Szőlő 35 A szőlőperonoszpóra előrejelzésének biológiai alapjai 40 Középiskolai tanár és szőlészeti vezető egy személyben mi köti össze a kettőt? A Pannonhalmi Bencés Rend BASF Rendezvény 44 XIV. BASF Szőlészeti és Borászati Konferencia Hírek 46 Kiválók egyre többen: az AgCelence 2013-as díjazottjai Munkatársunk 48 Bemutatkozik Tóth Attila 49 Bemutatkozik Csathó Csaba 50 Bemutatkozik Pálovics Balázs Hírek 51 BASF Agroportál már mobilon is! Tisztelt Olvasónk! Idén másodízben jelentkezik a Növényvédelmi Tippek. Házi és vendégszerzőink ismét tollat ragadnak, hogy tapasztalataikkal, tanácsaikkal segítsék a gazdálkodókat a lap hasábjain, figyelmükbe ajánlva a BASF növényvédő szereit és technológiai megoldásait. Első utunk a kalászosok világába vezet, mindjárt három cikkel. A búza foltbetegségeinek és kalászfuzáriózisának leküzdésére Dr. Füzi István ajánl védekezési technológiát. Ezt kö vetően Bognár István az Ostffyasszonyfai Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet növény ter mesztési ágazatvezetője számol be a Tango Star és a Fertileader 1 Vital biostimulátor együttes alkalmazása során szerzett tapasztalatairól. Dr. Füzi István második cikke az őszi és tavaszi árpába kalauzol a téma ismét a gombabetegségekkel szembeni védekezés. A következő két írás a kukoricatermesztők figyelmére számít. Az Ordax Super poszt e- mergens herbicidkombináció hatékonyságának és megfelelő időzítésének kérdésköré be Gazdagné dr. Torma Mária avatja be a fel - használókat; arról pedig, hogy miként segített Dél-Békésben a Retengo Plus átvészelni a növényeknek a 2012-es nagyon száraz évet, Dombóvári Tibortól, a Battonyai Dózsa Zrt. főagronómusától kapunk beszámolót. A napraforgó-termesztőket ebben a lapszámban Kácsor Károly, a Jász-Nagykun- Szol nok megyei Cibakert Kft. termelésirányítója képviseli, aki a Clearfield technológia használata során szerzett tapasztalatait osztja meg gazdatársaival. Hangyel Attila kollégánk a Pictor gombaölő és élettan i tulajdonságait bemutató cikkének a napraforgó- és a repcetermesztők egyaránt hasznát veszik. A szőlő gombabetegségekkel szembeni védelme komplex feladat. A kórfolyamatok ismerete és a megfelelő szőlővédelmi előrejelzés hozzásegíthet ahhoz, hogy hatékonyabban védekezhessünk a peronoszpóra ellen. Erről szól Hoffmann Péter fejlesztőmérnök kollégánk átfogó írása. A szakismeretek és a BASF bevált készítményei mellett a gondoskodó szeretet sem hiányzik Drozdík Attilának, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet szőlészének eszköztárából. A szakemberrel regionális szaktanácsadónk, Dr. Mikóczy Nárcisz készített személyes hangvételű interjút. Megszokott dolog, hogy a Tippek hasábjain teret kapnak a BASF partnerei. A Yara ezúttal a kukorica tavaszi alapműtrágyázáshoz ad tippeket. Az Agrova Kft. új termékét, az Energia Humin lombtrágyát mutatja be az olvasóknak. A Permetezes.hu munkatársainak cikke a fúvókák elégtelen karbantartásából eredő, a kereszteloszlást károsan befolyásoló meghibásodásokra hívja fel a figyelmet. A BASF Agrodivíziójának híreiről, eseményeiről szóló rovatainkban beszámolunk februári szőlészeti-borászati rendezvényünkről és a 2013-as esztendő AgCelence -díjjal jutalmazott gazdálkodóiról. Ugyanitt bemutatkoznak új munkatársaink is. Végül, de nem utolsó sorban Kalász Nárcisz online szakértőnk Agroportálunk okostelefonokon futó alkalmazását ismerteti. A Növényvédelmi Tippek minden Olvasójának jó egészséget, okos gazdálkodást, kedvező időjárást kívánunk! Kőrös Gyula marketingvezető

4 Kalászosok Kalászosok 5 A búza foltbetegségei és kalászfuzáriózisa elleni védekezés A búzabetegségek károsítási rangsora átalakulóban van. Míg korábban, 1998 és 2007 között egyértelműen a vörösrozsda számított a legnagyobb kárt okozó betegségnek, az utóbbi években csökkent a kártétele, míg a pirenofórás levélfoltosságé jelentősen nőtt, a fuzáriózis károsítása pedig egyenesen megsokszorozódott (1. ábra). A károsítási rangsor átalakulása mögött bizonyára számos ok meghúzódik, de a két legnyilvánvalóbb az időjárás-változás és a fajtaváltás. Betegség Kórokozó Ivaros alak Régi név Konídiumos (ivartalan) alak 1. táblázat Kalászosok foltbetegségeinek kórokozói barna levélfoltosság Cochliobolus sativus Helminthosporium sativum Bipolaris sorokiniana hálózatos levélfoltosság Pyrenophora teres Helminthosporium teres Drechslera teres sárga levélfoltosság Pyrenophora tritici-repentis Helminthosporium tritici-repentis Drechslera tritici-repentis szeptóriás levélfoltosság Mycosphaerella graminicola Septoria tritici 1. ábra A búzabetegségek kártételi jelentőségének változása az utóbbi években (fungicidkísérletek eredményei alapján). Magyarország, 1998 2013. (Az egyes betegségek által okozott kárt az összes kár százalékában tüntettük föl.) vörösrozsda pirenofóra szeptória 9,1 20,9 7,3 3,5 5,7 0,1 38,7 5,3 1,3 0,5 62,9 44,7 lisztharmat fuzáriózis sárgarozsda 1998 2007 2008 2013 Foltbetegségek Hazánkban a kalászosok négy legfontosabb foltbetegsége a sárga, a szeptóriás, a hálózatos és a barna levélfoltosság (1. táblázat). Az előbbi kettő legfőbb gazdanövénye a búza, az utóbbiaké az árpa. A sárga és a hálózatos levélfoltosság évről évre rendszeresen föllép, míg a szeptóriás és a barna levélfoltosság csak alkalmi károsítónak számít: olyan években jelentkeznek, amikor hűvös, csapadékos a tavasz. A négy betegség közül legnagyobb gazdasági jelentősége a sárga (pirenofórás) levélfoltosságnak van, hiszen rendszeresen föllép és a búzát károsítja, amit a kalászosok közül a legnagyobb területen termesztünk. A búza mellett kártételével számolni kell rozsban és tritikáléban is. A foltbetegségek elleni védekezés leghatékonyabb kémiai eszközei a QoI-fungicidek (pl. strobilurinok) és az SDHI-fungicidek (pl. karboxamidok) DMI-fungicidekkel (pl. triazolok) alkotott kombinációi. Közülük is kitűnik az Opera New (piraklostrobin + epoxikonazol, tehát QoI + DMI), amely valamennyi ide sorolt betegség ellen kiválóan teljesít, s a gazdaságilag legfontosabbnak számító sárga levélfoltosság ellenében kimagasló hatékonyságú (2. ábra). Már az ajánlott 1,5 l/ha-os adagban jeleskedik, a dózis emelésével pedig hatékonysága tovább fokozható. A védekezés kalászhányás elején (BBCH 51 55) a legeredményesebb. Fő gazdanövény árpa árpa búza búza Elsődleges fertőzési forrás Járványos föllépés Konídium Tünet Termésátlag (t/ha) 5,82 Kezeletlen kontroll hűvös, csapadékos tavaszokon 6,57 Standard 1 (QoI + DMI) 7,09 7,11 vetőmag rendszeres Standard 2 Standard 3 (SDHI + DMI) (QoI + DMI) Standard 4 (QoI + DMI) vetőmag, növénymaradványok növénymaradványok rendszeres 7,18 7,22 7,24 Standard 5 Standard 6 (SDHI + DMI) (QoI + DMI) 7,34 Opera New 1,5 l/ha árvakelés, növénymaradványok hűvös, csapadékos tavaszokon 2. ábra Kalászosfungicidek sárga levélfoltosság (és vörösrozsda) elleni aktivitása, valamint termésnövelő hatása őszi búzában. Szekszárd, 2013 (Quebon fajta, kisparcella, négy ismétlés). Védekezés kalászoláskor (BBCH 55). termésátlag 7,7 7,4 7,1 6,8 6,5 6,2 5,9 5,6 5,3 5,0 pirenofóra viaszéréskor vörösrozsda viaszéréskor pirenofóra tejeséréskor vörösrozsda tejeséréskor 90 7,49 Opera New 2,0 l/ha 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Fertőzöttség (%)

6 Kalászosok Kalászosok 7 Kalászfuzáriózis A kalászfuzáriózist elsősorban minőségi problémaként tartjuk számon, de amint az 1. ábrán látható, mennyiségi károsítóként sem elhanyagolható tényező. Kísérleteink tanúsága szerint 2008 és 2013 között a korábbi tíz esztendő során mért kártétele több mint négyszeresére (1,3%-ról 5,7%-ra) növekedett, s elébe került a lisztharmatnak (3,5%) a károsítási rangsorban. A betegség a fogékony durumbúzafajtákban számottevő termésveszteség előidézésére képes, egyik 2013-ban beállított kísérletünkben például 10 százalék körüli veszteséget okozott (3. ábra). Ebben a kísérletben a növényállományt a fuzáriózis szempontjából közöm - bös gombaölő szerekkel eredményesen megvédtük a levélbetegségektől, így a mért mennyiségi kár egyértelműen a kalász fu záriózis számlájára volt írható. A 3. ábrán jól látszik, hogy a fuzáriózis elleni fungicidkezeléseknek köszönhetően alacsonyabbak a kalász- és szemfertőzöttség, valamint a DON-tartalom értékszámai, és ezzel egyetemben nőtt a termésátlag, bár az összefüggés nem minden esetben szoros. A legalacsonyabb fertőzöttségi és toxinértékek s ezzel párhuzamosan a legmagasabb termésátlagok az Osiris -kezelés esetében figyelhetők meg. Az Osiris-kezelés javára írható termésnövekedés több más kezelését jelentősen, hektáronként 2-3 mázsával fölülmúlta. 3. ábra Két és három hatóanyagú DMI-kombinációk fuzáriózis elleni és termésnövelő hatása durumbúzában. Szekszárd, 2013 (MV Makaróni fajta, kisparcella, négy ismétlés) levélbetegségek ellen védve. DON-tartalom és szemfertőzöttség meghatározása: Minerág Kft. (hivatalos módszer szerint). termésátlag DON-tartalom szemfertőzöttség kalászfertőzöttség DON-tartalom (mg/kg) 3,25 3,00 2,75 2,50 2,25 2,00 1,25 1,00 0,75 0,50 0,25 4. ábra Két és három hatóanyagú DMI-kombinációk DON-csökkentő hatása durumbúzában. Szekszárd, 2013 (MV Makaróni fajta, kisparcella, négy ismétlés) levélbetegségek ellen védve. DON-tartalom meghatározása: Minerág Kft. (hivatalos módszer szerint). DON-tartalom 1,75 1,50 0 2,95 0 Kezeletlen kontroll 2,70 8 2,00 32 52 53 54 1,41 1,39 1,36 Standard 9 Standard 11 Standard 8 Standard 7 Standard 10 Osiris 2,0 l/ha hatékonyság 91 84 77 66 70 63 56 49 42 35 28 1,01 21 14 7 0 Hatékonyság (%) Termésátlag (t/ha) 7,2 7,1 7,0 6,9 6,8 6,7 6,6 6,5 6,4 6,3 6,2 28,1 6,42 Kezeletlen kontroll 6,73 16,1 6,76 14,4 18,6 6,81 6,98 18,6 7,02 21,6 7,05 12,0 Standard 7 Standard 8 Standard 9 Standard 10 Standard 11 Osiris 2,0 l/ha 30 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0 DON-tartalom (mg/kg), szemfertőzöttség (m/m %), kalászfertőzöttség (%) A fuzáriózis ellen nem védett állomány termé - sében sok volt a méreganyag, erre utal a durumbúzában előírt határértéket (1,75 mg/kg) alaposan meghaladó, 2,95 mg/kg-os DONszint (4. ábra). Látható, hogy ezt a magas értéket a megengedett szint alá csökkenteni csak a kezelések egy részének, ha pedig a közönséges búzában előírt 1,25 mg/kg-os határértéket vesszük alapul, csak az Osiris-kezelésnek sikerült. Opera New és Osiris egy technológiában Az Osiris azonban csak akkor képes ilyen mértékben (66%) csökkenteni a méreganyagok mennyiségét a terményben, ha tökéletesen időzítjük a védekezést, vagyis teljes virágzásban végezzük azt el. Ilyenkor azonban a levélbetegségek (sárga és szeptóriás levélfoltosság, vörösrozsda) elleni föllépés már megkésettnek számít, így előzőleg, a kalászolás kezdetén gondoskodni kell azok elhárításáról is az Opera New használatával. Ha pedig egyes betegségek (például a lisztharmat) már kora tavasszal megjelennek és jelentős kárral fenyegetnek, már a szárba szökkenés kezdetén ajánlatos károsításuknak elejét venni az Inovis kijuttatásával. Így végül is eljutunk a minden problémát orvosló háromlépéses technológiához, ami tehát időrendben a következő elemekből áll össze: Inovis 1,0 l/ha a szárba szökkenés elején, majd Opera New 1,5 l/ha kalászolás kezdetén, végül pedig Osiris 2,0 l/ha teljes virágzásban. Dr. Füzi István fejlesztőmérnök

Osiris Osiris ereje legyen Önnel a fuzárium ellen is! Egészséges, jó minőségű búza hatékony technológiával Kalászosok 9 Az Ostffyasszonyfai Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet 53 éve alakult a Rába mentén, Vas megye északkeleti részén. Jelenleg 1500 hektár szántóterületen gazdálkodnak, a növénytermesztés mellett szarvasmarha-tenyésztéssel és biogázelőállítással is foglalkoznak. A szántóterület nagyjából harmada minden évben kalászos kultúra, aminek nagyobb hányada őszi búza. Ottjártunkkor Bognár István növénytermesztési ágazatvezető mondta el tapasztalatait. Egyre több gabonatermesztő híve Osirisnek! Az egyedi formulációjú gombaölő szer a technológiai fegyelem betartása mellett erőteljes fuzáriózis elleni hatást biztosíthat, képes markánsan csökkenteni a DON-szintet a termésben, kiemelkedő hatékonyságú a levél- és foltbetegségek ellen. www.agro.basf.hu www.osiris.basf.hu Célunk a jó minőségű malmi búza előállítása az olasz és osztrák piacokra. A határon túl keresett és jól fizetett fajta az Antonius, de csak a legjobb minőségben. Hogy ezt minden évben elő tudjuk állítani, hatékony gombabetegségek elleni védelemre továbbá stresszkezelésre van szükség az időjárás viszontagságai ellenében. A BASF gombaölő szerét, a Tango Start a teljes búzaterületen használjuk a gombafertőzések megelőzésére. A szűkös költségvetés miatt sajnos csak egyszeri kezelésre van lehetőségünk, ezért a jó hatás mellett fontos számunkra a szer széles hatásspektruma is. A Timac Agro piacra lépése óta használjuk elsősorban a minőség javítására a Fertileader 1 Vital biostimulátort, ami mellé a teltebb szemek miatt hozamnövekedés is párosul. Mivel a gyártó tájékoztatása szerint a szer a transzportfolyamatok fokozásával a felszívódó növényvédő szerek hatását is javítja, idén beállítottunk egy kísérletet, amiben a kezeletlen kontroll mellett vizsgáltuk a Tango Start önállóan, valamint a Tango Starral egyszerre kijuttatott Fertileader 1 Vital hozam- és minőségjavító hatását. A kísérlet paraméterei Fajta: Antonius Elővetemény: repce, szója, silókukorica Fejtrágya: 80-90 kg N-hatóanyag egy menetben kijuttatva (szuszpenzió) Gyomirtás: Mustang Forte 2 (egyszer) Rovarkártevők elleni védelem: piretroid típusú készítmény (a fertőzöttségtől függően egyszer vagy kétszer) Gombabetegségek elleni permetezés: Tango Star (egyszer) Stresszkezelés, növényaktiválás: Fertileader 1 Vital (egyszer)

10 Kalászosok Kalászosok 11 1. táblázat A kísérlet során mért eredmények Kezeléstípus Dózis Hozam Fehérjetartalom Értékesítési ár Technológiai költség Nyereség* Az őszi és a tavaszi árpa gombabetegségek elleni védelme 1. kép Kezeletlen kontroll 4,6 t/ha 12,5% 42 000 Ft/t 2. kép Tango Star 1,0 l/ha 5,0 t/ha 14 14,5% 46 000 Ft/t 7000 Ft/ha 29 800 Ft/ha 3. kép Tango Star + Fertileader 1 Vital 1,0 l/ha + 2,5 l/ha A technológia előnyét a mért eredmények és a megtérülési számítások is igazolják (1. táblázat). A fejlődés folyamán a Tango Star hatására egészségesebb lett az állomány, a Fertileader 1 Vitalnak köszönhetően pedig tovább volt zöld a növény, ami együttesen lehetővé tette a zászlós levél fokozott ener gia - termelését, a szemek kitelését és a bel tartalmi paraméterek javulását. A technológia alkalmazásában és a kísérlet végrehajtásában, értékelésében kezdetektől fogva nagy segítségemre volt a két cég szaktanácsadója: Krajczár Csaba a BASF-től és Kollár Balázs a Timac Agro-tól. Megfelelő alapellátás és a technológia precíz alkalmazása mellett mindenkinek csak javasolni tudom a két termék használatát! Lejegyezte: Raj Péter Timac Agro Hungária Kft. 5,4 t/ha >14,5% 52 000 Ft/t 17 000 Ft/ha 70 600 Ft/ha * A technológiával elért hektáronkénti nyereség a kontrollhoz képest, a többletköltségek levonását követően 1. kép Kezeletlen kontroll 2. kép Tango Star önállóan kijuttatva 3. kép Tango Star + Fertileader 1 Vital együttesen kijuttatva Az árpának négy olyan gombabetegsége fordul elő hazánkban, amely jelentős termésveszteséggel fenyeget; ellenük rendszeresen védekezni kell. Ezek a lisztharmat, a hálózatos és a barna levélfoltosság, valamint a törperozsda. Az őszi árpa védelme Az őszi árpát szeptember végén, októberben vetik, ezért a kórokozók már ősszel beköltözhetnek az állományba. Télen ugyan terjedésük lelassul vagy teljesen megáll, de kora tavasztól intenzív fölszaporodásnak indulhatnak. Az enyhe téli időjárás kedvező számukra, ilyenkor nagy tömegben fönnmaradnak, és tavasszal meglephetik a gazdát, ha nincs résen. Először a lisztharmat támad. Ahogy kezd kitavaszodni, egyre nagyobb mértékben fedi be penészgyepével a növekedésnek indult állományt. A szárba szökkenés kalász há nyás idején a foltbetegségek terjedése is egyre erőteljesebb. Szinte minden évben számítani lehet a hálózatos levélfoltosság föllépésére, hűvös, csapadékos tavaszokon pedig a barna levélfoltosság is betársulhat mellé. Ez utóbbi betegség terjedése félelmetes: kedvező körülmények között az alig észlelhető szintről kiindulva 2-3 hét leforgása alatt teljesen leszáríthatja a növényeket. A törperozsda a tenyészidőszak vége felé egyre aktívabb, a megbetegített növények légzését, párologtatását gyorsítja, így azok a kelleténél hamarabb elszáradhatnak. A tavaszi növényápolási munkák során elsősorban az új növedéket kell védeni a gombabetegségektől. Ahogy tavasszal az új növedék képződése megindul, a lisztharmat elhárításáról kell gondoskodni az Inovis 1,0 l/ha-os adagjának kijuttatásával. Bár az Inovis a lisztharmat gyógyításában is jeleskedik, a betegséget sikeresen leküzdeni csak megelőző

12 Kalászosok Kalászosok 13 módon lehet, így e korai védekezés általában már márciusban esedékes. A foltbetegségek elleni beavatkozás küszöbértéke az 5 százalékos levélborítottság szintjénél van, ami többnyire áprilisban, a növények két szárcsomós állapota és zászlós levelének megjelenése közti időszakban következik be. Ekkor az Opera New 1,5 l/ha-os adagjának kipermetezésével vehetjük elejét károsításuknak. Mivel innen még mintegy két hónap hátravan a teljes érésig, a védekezést kalászoláskor ajánlatos megismételni, hiszen a foltbetegségek intenzív fertőzésének időszaka hosszú, s virágzástól sokszor a törperozsda is csatlakozik hozzájuk. Összességében tehát, ha minden problémát szeretnénk gyökerében elfojtani, három védekezésre van szükség (1. ábra). 1. ábra Az őszi árpa betegségei elleni védekezés technológiája A fertőzöttség mértéke (%) 60 50 40 30 20 10 2. ábra BASF-technológiák gombaölő és termésnövelő hatása tavaszi árpában. Szekszárd, 2010 2013 (öt kísérlet átlaga). termésátlag barna levélfoltosság 5,55 6,10 6,12 hálózatos levélfoltosság törperozsda 6,56 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 Termésátlag (t/ha) 0 4,63 Kezeletlen kontroll Tango Star 1,0 l/ha (BBCH 39) Opera New 1,5 l/ha (BBCH 39) Opera New 1,5 l/ha Inovis 1,0 l/ha (BBCH 32), majd (BBCH 32), majd Inovis 1,0 l/ha Opera New 1,5 l/ha (BBCH 51) (BBCH 51) 4,0 A tavaszi árpa védelme A tavaszi árpa tenyészideje jóval rövidebb, mint az őszié, és itt nem áll fönn a kórokozók korai megtelepedésének veszélye sem. A lisztharmat és a törperozsda a tavasziárpaállományokban súlyos fertőzést ritkán okoz, ezért a kémiai beavatkozást többnyire elegendő a foltbetegségek leküzdésére összpontosítani. A foltbetegségek (hálózatos és barna levélfoltosság) kórokozói azonban egyre agresszívabbak, így az ellenük való védekezés gondos szerválasztást és az időzítés terén nagy pontosságot igényel. Fontos, hogy olyan készítményt használjunk ellenük, amely mindkét betegség ellen hatékony, hiszen nem tudhatjuk, melyik lesz kettőjük közül a domináns. Legjobb választás az Opera New (1,5 l/ha), amely mindkét betegséggel eredményesen megbirkózik (2. ábra). Már egyszeri védekezés esetén is kiváló hatékonyság érhető el vele, a két lépésből álló technológiával (először Inovis, majd Opera New) pedig fokozhatjuk a hatékonyságot, ezáltal további mázsákkal növelhetjük a termést. Egyszeri védekezés esetén az Opera New-t a zászlós levél kiterülésének idején (BBCH 39) használjuk, ha pedig a kétszeri védekezés mellett döntünk, az első lépésre a két szárcsomós állapotnál (BBCH 32), a másodikra pedig kalászhányás elején (BBCH 51) kerüljön sor. Dr. Füzi István fejlesztőmérnök

14 Kukorica Gyomirtás Gyomirtás Kukorica 15 Ordax Super: biztos megoldás a kukorica magról szaporodó gyomnövényei ellen 1 4. kép Az Ordax Super szélsőséges időjárási viszonyok között is hatékony Az Ordax Super két gyomirtó szer (0,15 l/ha Clio és 3,3 l/ha Stomp Super) és egy adjuváns (1,0 l/ha Dash HC) sikeres kombinációja. Ezek a szerek egymást kiegészítve, segítve pusztítják el a kukoricaterületek leggyakoribb egyéves egy- és kétszikű gyomnövényeit. Az Ordax Super kombináció pályafutása és sikerei nyolc évvel ezelőtt kezdődtek. Hatékonyságát a tavasszal gyakorta szeszélyes időjárás sem befolyásolja. Extrémen száraz, meleg körülmények között a posztemergens gyomirtó szerek és kombinációk többsége nem képes tökéletes gyomirtó hatást adni, a készítmények hatóanyagaira amúgy érzékeny gyomfajok ellen sem. Ennek számos oka van. A gyomnövények egy része például úgy védekezik a szárazság, az alacsony páratartalom és a meleg ellen, hogy vastagabb viaszréteget, sűrűbb szőrzetet növeszt a levelein. Ez védelmet biztosít a túlzott párologtatás ellen, ugyanakkor akadályozza a levélen keresztül ható herbicidek bejutását a gyomnövénybe. Másrészt a kedvezőtlen körülmények miatt a gyomnövény úgynevezett másodlagos (kényszer-) nyugalomba kerül, így a táplálék felvétele és továbbítása is lelassul. Ebből adódóan a már felvett cseké ly mennyiségű herbicid hatóanyag is csak korlátozottan jut tovább. Ilyenkor nitrogéntartalmú készítmények (pl. ammónium-nitrát, karbamid, nitrosol, Pallos 3 ) hozzáadását szoktuk javasolni. Egyrészt a nitrogénműtrágyák savas hidrolízise megfelelő körülményt biztosít a herbicid bejutásához, másrészt a nitrogén oldja a kényszernyugalmi állapotot, megindul a növény táplálkozása, s ezzel együtt a bejutott herbicid hatóanyag transzlokációja, szállítása. A permetléhez adott nitrogéntartalmú anyagok több-kevesebb fitotoxicitást okoznak, ami perzselésnyomokban nyilvánul meg. A perzselés erőssége függ a levegő hőmérsékletétől és a permetlé nitrogénkoncentrációjától. A kukorica a károsodást kiheveri, termésveszteségre nem kell számítani. Többéves tapasztalat alapján kijelenthetjük, hogy az Ordax Super nitrogéntartalmú műtrágya, illetve permetezési segédanyag hozzáadása nélkül is képes elpusztítani az egyéves gyomfajokat, még száraz körülmények között is. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a Dash HC mellett a Stomp Super vivőanyaga is segíti a hatóanyagok bejutását a hatáskifejtés helyére. A kombináció levélen keresztül elpusztítja a már kikelt gyomokat, majd tartamhatásá nak köszönhetően a kukorica kritikus fenológiai állapotában (amíg nem árnyékolja a talajt) megakadályozza a gyomkelést, biztosítva ezzel a betakarításig a terület gyommentességét. Az Ordax Super nemcsak ideális tavaszi időjárásban hatékony a magról kelő gyomfajok ellen (ilyen volt 2011 és 2012), hanem extrémen száraz, meleg (2009), illetve esős, hűvös tavaszokon (2010) is hozza a formáját. A kombináció talajhatásának köszönhetően mind a négy évben betakarításig biztosította a kukoricaterületek gyommentességét (1 4. kép). Szarvas, 2009 Kondoros, 2011 Szarvas, 2010 Kondoros, 2012 Milyen gyomfertőzés esetén használjuk az Ordax Supert? A kombináció elpusztítja a magról kelő fűféléket, így a kakaslábfüvet, a muhar féléket, a vadkölest és a magról kelő fenyércirkot. A fenyércirok rizómás alakja kifehéredik, de rövidesen regenerálódik és továbbfejlődik. Valamennyi, a kukoricában gyakori kétszi kű faj (csattanó maszlag, libatop- és disz - nó paréjfélék, szerbtövis, selyemmályva, egynyári szélfű, egyéves keserűfűfélék stb.) érzékeny az Ordax Super-kezelésre. Az egyre gyakoribb, nehezen irtható 2(-4) leveles varjúmák is eredményesen pusztítható a kombinációval. A permetezést követő néhány napon belül megfigyelhetjük a gyomnövények leveleinek kifehéredését, száradását, majd pusztulását. Mikor permetezzük ki az Ordax Supert? Ugyancsak az elmúlt sikeres évek tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy a kombináció kijuttatása rugalmas. Kipermetezhető a kukorica néhány leveles fejlettségétől 7 leveles fenológiai állapotáig. A gyomnövények 2-4 leveles állapotukban a legérzékenyebbek (5. és 6. kép a következő oldalon).

16 Kukorica Gyomirtás 5. kép Permetezéskori állapot 7. kép Elpusztult óriási szerbtövis Ordax Super Magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen tartamhatással 8. kép Lepermetezett és takart kakaslábfű 6. kép Permetezés után két héttel Amennyiben időjárási vagy munkaszervezési okok miatt megcsúszunk a permetezéssel, az Ordax Super a 6-8 leveles kétszikű fajok (7. kép) és a bokrosodás kezdetén lévő fűfélék ellen is sikeresen veszi fel a harcot (8. kép). Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy késői kijuttatás esetén a kukorica, illetve a fejlett gyomok takarhatják egymást és a talajt, ami ronthatja a kezelés eredményességét. Azt se felejtsük el, hogy minél később kapcsoljuk ki a gyomnövényeket a tápanyagért, vízért, fényért folytatott versenyből, annál nagyobb termésveszteséget szenvedhet el a kukorica. Összefoglalva: az Ordax Super posztemergens herbicidkombináció bármelyik áru- és silókukorica-fajtában biztonságosan és hatékonyan alkalmazható az egyéves gyomfajok ellen. Gazdagné dr. Torma Mária fejlesztőmérnök Tartósan gyommentes területet szeretne? Válassza az Ordax Supert kukoricája gyomirtására, mely valódi posztemergens megoldást kínál Önnek: akár a kukorica 7-leveles koráig is alkalmazható; 4-5 héten át tartó, talajon keresztüli védelmet biztosít; biztonságos és tartós megoldást kínál minden fontosabb magról kelő egy- és kétszikű gyom (muharfélék, vadköles, pirók ujjasmuhar, kakaslábfű, parlagfű, szerbtövis, selyemmályva) ellen. www.agro.basf.hu/go/ordaxsuper www.gyomvadasz.basf.hu

18 Kukorica Kukorica 19 Segített átvészelni a szárazságot a Retengo Plus Kukoricatermesztésre kiválóan alkalmas területen, a dél-békési Battonyai Dózsa Mezőgazdasági Zrt. földjein próbálta ki a Retengo Plus gombaölő szert Dombóvári Tibor főagronómus. Kedvező tapasztalatait összegezve úgy véli, hamarosan kukoricában is gyakorlattá válik a gombaölő szeres kezelés. A részvénytársaság a Maros hordalékkúpján, jó vízgazdálkodású, magas szervesanyagtartalmú csernozjom talajokon gazdálkodik 500 hektár bérelt területen. Ezenkívül több mint 2000 hektáron integrálja a termesztést és 166 hektáron biotermesztést folytatnak több mint egy évtizede, a Battonyai Bio Kft. keretein belül. A növényvédelmet mindenütt Dombóvári Tibor irányítja, a legmagasabb termésszintet megcélozva, a lehető legkorszerűbb módszerekkel. A terület legnagyobb hányadán, 800 hektáron őszi búzát termesztenek, 400-400 hektár a takarmánykukorica és a máriatövis területe, 250 hektár pattogatni való ku - korica, 170 hektár étkezési napraforgó, 100-100 hektár madáreleség-kukorica és olajtök, 50-50 hektár olajretek és takarmánycirok, 30 hektár tavaszi árpa, továbbá ánizs, fűszerkömény, édeskömény, olajlen, hajdina terem a gazdasághoz tartozó területeken. Ennyi - féle növénnyel változatos, tudatosan felépített vetésforgót tudnak alkalmazni. Nagy gondot fordítanak a nedvesség megőrzé sére, a talajfelszín lezárására. Elsősorban lazítják a talajt, kétévente szántanak, a talaj munkákat kapcsolt műveletekkel végzik, korszerű gépekkel. A Battonyai Dózsa Zrt.-nél elsősorban a csapadék határozza meg a kukorica terméshozamát, ami rendszeresen 10 tonna körül alakul hektáronként. Ehhez a magasra tervezett termésszinthez választják meg a fajtákat és a technológiát is. Sorművelt, feltöltött pattogatni való kukorica virágzó olajlen mellett Nem véletlen, hogy a BASF Agrodivíziója 2012-ben a Retengo Plus engedélyezéséhez szükséges üzemi kísérletre kérte fel Dombóvári Tibort. Akkor 13,7 hektáron próbálták ki a szert 71 ezer tővel vetett DKC 4590 fajtában. Ősszel 30:30:30 kg NPK hatóanyagot, tavasszal 102 kg nitrogén hatóanyagot juttattak ki a növények tápanyagellátására. Május második dekádjában Jumbo Turbóval gyomirtottak, a Retengo Plust virágzás előtt, hidas géppel permetezték ki. Szeptember 13-án, a kontrolltól elkülönítve takarították be a termést és pontosan számba vették az eredményeket. A kezelt területen 7,37 tonna lett a termésátlag hektáronként, a kontroll - ban 6,06 tonna, vagyis csaknem 22 száza - lékkal több termést eredményezett a kezelés. A hektáronkénti jövedelem 90 ezer forinttal haladta meg a kontrollét. Ez akkora eredmény volt, hogy tavaly már 50 hektáron használták a szert. Dombóvári Tibor szerint a strobilurinok jótékony élettani hatására biztosan lehet számítani. A Retengo Plus segített átvészelni a növényeknek a nagyon száraz 2012-es évet, amikor a betakarításig mindössze 251 mm csapadék hullott. Tavaly már sokkal kedvezőbb volt az időjárás, ám a készítmény akkor is többlettermést eredményezett, bár kisebb volt az eltérés a kezelt kukorica javára. A kukoricát jellemzően nem kezelik nálunk sem gombás betegségek, sem rovarkártevők ellen, pedig a jól megválasztott védekezésnek szembetűnő hozamnövekedés az eredménye. Ahogy a búzánál elterjedt a többszöri gomba- és rovarölő szeres permetezés, valószínűleg a kukoricában is ez a jövő útja állítja a szakember. Lejegyezte: Horváth Csilla Magyar Mezőgazdaság

20 Napraforgó Gyomirtás Gyomirtás Napraforgó 21 Vezérnövényük a csemegekukorica, amelyet közel 850 hektáron termesztenek fő- és másodvetésként. Két legfontosabb zöldségük a zöld- és a kifejtőbab 230, illetve a zöld - borsó 110 hektáron. A hagyományos szántóföldi kultúrákból az őszi búza 370, a takarmánykukorica 100, a napraforgó 240, az őszi káposztarepce 190, a szója 130 hektáron terem. Vetésterületük része még 60 hektár vetőmagborsó és ugyanennyi hibridkukorica is. A búza, valamint a szója egy részét is A megbízható megoldás A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cibakert Kft.-ben Kácsor Károly 2334 hektáron termelésirányítóként és növényvédelmi szakmérnökként végzi mindennapi munkáját. A növényvédelmi és agrotechnikai munkálatok nagy odafigyelést és szakmai tapasztalatot igényelnek, a termelt növények palettája rendkívül széles. vetőmagnak állítják elő. A hibridkukorica kivételével a vetőmagokat saját vetőmagüzemükben állítják elő, ahol bérmunkát is végeznek (1. kép). Az alábbiakban Kácsor Károly beszél magáról és a gazdaságról. 1979-ben végeztem Keszthelyen, és már augusztusban munkába álltam, mint növényvédős gyakornok. Szerencsém volt: kiváló tanítómester mellett, olyan helyen kezdhettem dolgozni, ahol a szakma mindig fontos volt. 1. kép A Cibakert Kft. saját vetőmagüzemmel is rendelkezik Szeretem a munkámban, hogy mindig van új dolog, van szakmai kihívás, folyamatos útkeresés és kísérletezési lehetőség. Tehát az embernek nincs ideje unatkozni. Sok gyártó termékeit használjuk, ezen be lül kiemelkedő helyet foglalnak el a BASF készítményei. A gyártó szakembereivel napi kapcsolatban vagyok, közösen állítjuk be a kísérleteket, sok szakmai kérdésben véleményt cserélünk. A kísérleteken túl a BASF legújabb készítményeit is szívesen kipróbálom, felhasználásuk módját rendszerint megbeszéljük, és a kezelések eredményességét is mindig közösen értékeljük. Érdekes kettőség, hogy a BASF egyik legrégebbi készítménye, a Basagran 480 SL és 2013-ban megjelent új, innovatív terméke, a Retengo Plus is a fel használási listánkon van. A BASF növényvédő szerei így bizonyítják számomra, hogy innovatívak, ugyanakkor hosszú távon is sikeresen lehet velük tervezni. Cégünk sajátossága, hogy három egymástól jól elkülönült egységből áll. Három település határában gazdálkodunk, a szélső pontok közötti távolság közel 80 kilométer. Talajadottságaink is nagyon különbözőek: a lazább szerkezetű réti csernozjom, a csernozjom-réti és a szikbe hajló réti talaj szinte minden variációja megtalálható. Területeink gyomösszetétele legalább ilyen változatos. Az egyszikűekkel szerencsére nem sok problémánk van, viszont a kétszikűek közül a varjúmák, a csattanó maszlag, a selyemmályva, a szerbtövis és a parlagfű gondot jelent. Szántóterületünk száz százalékban öntözhető. 11 lineárberendezést használunk, így minden technológiánkat a növényvédelmet is ennek megfelelően alakítottuk ki. Vetés után alapgyomirtást, ha szükséges, kelesztő vagy bemosó öntözést, később az egyes kultúrák sajátosságainak megfelelő posztemergens gyomirtást végzünk. A Wing EC-t majd később a Wing-P -t megjelenésük óta használjuk, több kultúrában is. Az egyszikűek elleni tökéletes védelem mellett a Wing-P kétszikűgyérítő hatása is jól érzékelhető. Napraforgóban négy-öt éve alkalmazzuk, mióta a növényt elkezdtük termeszteni. Nagyon fontos számunkra, hogy a napraforgó-állomány gyommentes legyen, a gyomok ne hozzanak magot, ez ugyanis a későbbiekben valamelyik zöldségkultúrában komolyabb gondot okozna. A Clearfield gyomirtási rendszer, ezen belül a Pulsar 40 SL alkalmazását napraforgóban három évvel ezelőtt kezdtük, a hagyományos technológiával szemben folyamatosan növekvő arányban, és mára ez a technológia nálunk egyeduralkodóvá vált. A növekedés előfeltétele volt, hogy elterjedjenek azok az imidazolinon-ellenálló nap rafor góhibridek, amelyek mind terméshozamukban, mind olajtartalmukban felveszik a versenyt a hagyományos hibridekkel. A Clearfield technológiával immár úgy tudjuk gyommentesen tartani a napraforgót, hogy a termésátlag az imidazolinon-rezisz - tens hibridekből is eléri a 3,8 t/ha-t. A rendszer nagy előnye továbbá, hogy rugalmasan alkalmazható: a kultúrnövény fejlettségétől függetlenül tudunk a gyomokra koncentrálni. Összességében elmondható, hogy a mi területeinken a Clearfield technológia ragyogóan bevált, de én azoknak is ajánlom, akik öntözetlen körülmények között gazdálkod - nak: számukra is ez lesz a legmegbízhatóbb megoldás. Lejegyezte: Hárnási András szaktanácsadó

22 Napraforgó Repce Repce Napraforgó 23 Az olajos növények gombabetegségek elleni védelmének specialitásai 1. kép Fehé rpené szes rothadás repceszáron A napraforgó és a repce gombabetegségek elleni védelmére fejlesztette ki a BASF az olajos növények igényeihez adaptált, két hatóanyagot tartalmazó gombaölő szerét, a Pictort. 2007-es bevezetése óta a készítmény sokféle évjáratban bizonyította már hatékonyságát, ami a hatóanyagok gombaölő képességének és a kultúrnövényben való mozgásának köszönhető. A repce és a napraforgó gazdasági jelentősége az utóbbi években mit sem változott. Évről évre ez a két növény adta és valószínűleg adja is majd a termesztett kétszikű kultúrnövények döntő hányadát, ezért jövedelmezőségük fenntartása kiemelkedően fontos. Habár a két növényfaj a kétszikűek rendjének más-más osztályába tartozik, sikeresen végrehajtott gombaölő szeres védelmük nagyon sok közös elemet hordoz, melyeknek egy része eltér a más szántóföldi növények esetében figyelembe veendő tényezőktől. A két fajt többnyire olyan gombák támadják meg, amelyek sok más növényen akár kis jelentőségű gyomnövényeken is fenn tudnak maradni, mivel anyagcseréjüknek több alternatív útja is van. A két növénynek vannak közös betegségei is, mint például a fehér- és a szürkepenész. A gabonafélékkel szemben, ahol a gombák főképp a levélzetet támadják, az olajos növények esetében a károsítók legnagyobb termésromboló hatásukat a szár és a termőrészek pusztításával fejtik ki (1. és 2. kép). A szárat ért támadás hatására a tápanyagés vízutánpótlás megszűnik, a levélnek egyszerűen nincs ideje betegnek lenni, a növény terméshozatal nélkül elhal. A termésveszteséget tovább fokozza, hogy a tányért vagy a becőt ért fertőzés hatására a képződött termés a betakarítás előtt a földre hull, elpereg (3. kép). A gombák fertőzéséhez igazított, a repce esetében 10 százalékos virágzásban, a napraforgó esetében pedig 6-8 levélpáros állapotban végrehajtott kezelések után növényeink még két-háromszorosukra nőnek, ami különleges kihívások elé állítja a gombaölő szereket a hatástartam tekintetében. A Pictor dimoxistrobin hatóanyaga a strobilurinok csoportjába tartozik. A gombák légzését blokkolja a mitokondriális elektrontranszport harmadik komplexének blokkolásával. A hatóanyagcsoportra jellemzően a permetlé beszáradása után erősen kötődik a levél, a szár, a tányér vagy a becő felszínén található viaszréteghez, és itt raktárakat képez, ahonnan folyamatosan felszabadulva rugalmas burokba vonja a kezelt növényi részt. Bejut a növényi szövetek belsejébe is, képes arra, hogy a levél színéről átkerüljön annak kezeletlen fonákjára, de nem kerül be a növény anyagszállítási rendszerébe. A mechanizmust kvázi-szisztemikus hatásnak nevezzük. Ezek a tulajdonságok kifejezetten előnyösek, ugyanis a dimoxistrobin folyamatosan védi a kezelt állomány idősebb részeit, szárának alsóbb, a gombák intenzív támadásának kitett zónáit azáltal, hogy a növény nem koncentrálja és szállítja el a hatóanyagot a leendő fertőzési kapu helyszínéről. A Pictor másik hatóanyaga, a boszkalid a karboxamidok (SDHI) csoportjába tartozik. A hatóanyag a gombák légzését állítja le 2. kép Fehérpenész tünete a repceszár belsejében 3. kép Repcebecőrontó -gomba fertőzése miatt felnyílt becők

24 Napraforgó Repce 4. kép Boszkalid-kristályok a növény felületén Pictor Beszéljenek az eredmények, a plusz befektetés megtérül! 3,67 t/ha* BASF repce gyomirtó szer + kétszeri Caramba Turbo + Pictor Én az arany középutat szeretem. A túl sok és túl kevés sem vezet jóra. Így élek egész életemben, és így is dolgozom. a mitokondriális elektrontranszport második komplexének blokkolásával. Mivel ennek a komplexnek még a sok tápnövényű gombák esetében sincs helyettesítő folyamata, a boszkalid különösen alkalmas a többnyire ilyen gombák által megfertőzött kétszikű kultúrnövényeink védelmére. A hatóanyag a csoportra jellemzően felszívódik a növényi szövetekbe és bekerül a növények áramlási rendszerébe. A boszkalid azonban nemcsak ezzel a klasszikus felszívódó mechanizmussal rendelkezik. A permetlécseppek beszáradása után a növényi szövetekbe azonnal be nem jutott boszkalid kristályos formában raktározódik (4. kép). Ezekből a raktárakból újra és újra aktív hatóanyag szabadul fel és jut be a növény belsejébe, létrehozva egy megújuló, hosszan tartó, folyamatos védelmet. Az Pictor két hatóanyaga kiváló védelmet biztosít a speciális gondoskodást igénylő repce és napraforgó számára. A gombák egyazon élettani folyamatát támadják, de más pontokon: valódi szinergia figyelhető és mérhető meg közöttük. A kultúrnövényben való elhelyezkedésüknek köszönhetően kimagasló védelmet nyújtanak a gombabetegségek ellen. 0,5 l/ha-os dózist alkalmazva a Pictorral hosszú, akár öthetes hatástartamot érhetünk el. A napraforgó és a repce esetében is van rá lehetőség, hogy két kezelést hajtsunk végre egy adott termesztési évben, ha a körülmények ezt megkívánják. A Pictor további előnye, hogy légi kijuttatási engedéllyel rendelkezik, így taposási kár nélkül is kijuttatható a magasra növő állományokban. Gombaölő tulajdonságai mellett a Pictor növényeket serkentő, kedvező élettani tulajdonságokkal is rendelkezik. Hatására a növények fokozzák anyagcsere-folyamataikat, több tápanyagot vesznek fel a talajból, több energiát halmoznak fel szöveteikben. Emellett az etiléntermelés csökkentése révén lassulnak az öregedési folyamatok, a levelek tovább asszimilálnak. Ezen folyamatok hatására nő a termés mennyisége, javul annak minősége, csökken a kedvezőtlen időjárási körülmények károsító hatása, azaz a Pictor alkalmazásával javul a szántóföldi olajos növényeink jövedelmezősége. Hangyel Attila Market Support Manager Tapasztalatból tudom: a repce akkor is megnő, ha csak rovarölő szerrel kezelek. Minek pazarolnék rá többet, ha így is van mit aratni? 2,68 t/ha* kontroll (csak rovarölő szeres) www.pictor.basf.hu www.agro.basf.hu/go/pictor 3,03 t/ha* BASF repce gyomirtó szer + egyszeri Caramba Turbo Szeretek eredményesen gazdálkodni és létbiztonságban élni, ezért Pictorral kezelek. A Pictort Liquiborral** együtt használom, mert a gombaölő szer AgCelence-hatása és a bór terméskötődést javító hatása révén még magasabb terméseredményeket érhetek el. Kérje Ön is kereskedőjétől a Pictort Liquiborral a még jobb repcetermésért! * a BASF saját intenzitás kísérlete alapján, 2009 2010 ** a Borax bejegyzett márkaneve

26 Partnerajánlat Tápanyagellátás Tápanyagellátás Partnerajánlat 27 A Yara tippjei a kukorica tavaszi alapműtrágyázásához Hazánk vetésszerkezetében a kukorica mintegy 30 százalékos részarányt képvisel, termesztésének sikere meghatározhatja az egész gazdálkodás eredményességét. A jövedelmező termesztésben kiemelkedő szerepe van a termésbiztonságnak. A termésbiztonság növelhető egyrészt a biológiai, másrészt az agrotechnikai eszközök optimalizálásával, melynek alapvető fontosságú eleme a tápanyagellátás. A Yara tápanyag-ellátási programja az évenkénti rendszeres alapműtrágyázásra, majd az azt követő kiegészítő trágyázásokra épül. A növények a fejlődéshez szükséges tápelemeket nem egyenletesen veszik fel a tenyészidőszak során. Viszonylag rövid időszak, mintegy 30-40 nap alatt kell felvenniük az összes tápelemszükségletük több mint a felét, függetlenül attól, hogy a tenyészidő száz- vagy háromszáz napos. A kukorica tápanyag-felvételi ütemét az 1. ábra szemlélteti. Teljes tápanyagfelvétel (%) 120 100 80 60 40 20 0 A kukorica a szükséges tápanyagokat egyrészt a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességéből ami okszerű talajműveléssel jelentősen javítható, másrészt az adott évben kijuttatott tápanyagokból tudja kielégíteni. Az alapműtrágyázás célja 1. ábra A kukorica tápanyag-felvételi üteme (Forrás: Zscheischler et. al. 1984) Az alapműtrágyázás célja számolva a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességével az adott növény tenyészidőszak alatti igényeinek kielégítése egy adott táblán belül, elsősorban foszfor és kálium vonatkozásában. A rendszeres alapműtrágyázással N P 2 O 5 K 2 O MgO Vegetatív szakasz Szármegnyúlás Generatív szakasz VE V1 V3 V5 V6 V7 9 V13 VT R1 R3 R4 R5 R6 Növekedési szakaszok megelőzhető talajaink felvehető tápanyagkészletének csökkenése, ami nagymértékben kihat az adott év termésére, és ezen túlmenően jelentősen befolyásolja az évenkénti termésingadozást is. Az alapműtrágyázás ideje A Yara korszerű technológiájával és formu lációjával gyártott alapműtrágyát gyors és jó felvehetősége miatt elegendő a vetés előtti legmélyebb vetőágykészítő talajmunkát megelőzően kijuttatni. Ha az alapmű trágyázás időpontját jól választjuk meg, a frissen kiadott, felvehető tápanyag jelentősen hozzájárul a talaj természetes szol gáltatóképességéhez a legintenzívebb felvétel időszakában. Az alapműtrágya kijuttatásának módja Teljes felületre történő kijuttatást akkor alkalmazzunk, ha a kijuttatandó komplex műtrágya mennyisége 250 kg/ha vagy több. Vetőgéppel, sor mellé akkor adagoljuk, ha a kijuttatandó mennyiség kevesebb mint 250 kg/ha. Ez nem starterműtrágyázás, hanem az alapműtrágyázás egyik módja. Az alapműtrágya mennyisége és hatóanyag aránya A mennyiség meghatározásánál akkor járunk el helyesen, ha messzemenően figyelembe vesszük az adott táblára vonatkozó talajvizsgálati eredményeket, a tervezett termést, továbbá a fajta (hibrid) igényét és tápanyagreakcióját. A hatóanyagarány meghatározásánál a szaktanács szintén mérvadó. Abban az esetben, ha a szaktanácsolt mennyiség meghaladja pénzügyi lehetőségeinket, a hatóanyagarányt betartva csökkentsük a mennyiségeket. Ha nem rendelkezünk az adott táblára szaktanáccsal, a növény tápanyagigényéből kiindulva kell műtrágyát választanunk. A YaraMila TM termékcsalád A jó fizikai tulajdonságokkal rendelkező YaraMila TM termékcsalád tagjai maximálisan alkalmasak nagy munkaszélességű műtrágyaszórókkal és vetőgéppel történő kijuttatásra is. A Yara a következő összetételű, illetve P/K hatóanyag-arányú termékekkel áll rendelkezésre (1. táblázat). A YaraMila TM műtrágyacsalád a fő tápelemeken kívül jelentős mezo- és mikroelem-tartalommal is rendelkezik, felvehető formában. 1. táblázat A YaraMila TM termékcsalád hatóanyag összetétele Műtrágya P/K YaraMila TM 7-12-25 0,48 YaraMila TM 13-13-21 0,61 YaraMila TM 7-20-228 0,71 YaraMila TM 7-24-24 1,00 YaraMila TM 16-27-7 3,80 Mint ahogy a növényvédelmet sem lehet egy-egy gazdaságon belül uniformizálni, a tápanyagellátást is differenciálni kell az évjárat, a talaj, a fajta (hibrid), a termesztési cél figyelembevételével. Megalapozott döntések sorozatát igényli, hogy megtaláljuk az agroökológiai és -ökonómiai optimumokat, amelyek változó körülmények között is biztosítják a lehető legmagasabb jövedelem elérését. A Yara műtrágyák típusának, mennyiségének termőhelyre, fajtákra (hibridekre) adaptált használatával fenntartható módon tehetjük biztonságosabbá növénytermesztésünket a jelenben és a jövőben egyaránt. dr. Térmeg János szaktanácsadó

28 Partnerajánlat Tápanyagellátás Tápanyagellátás Partnerajánlat 29 Energia Humin: életre kelti az őszi kultúrákat! A szokatlanul enyhe téli időjárásnak köszönhe - tően fokozott figyelmet kell fordítani az őszi kultúrák tavaszi tápanyag-utánpótlására. Erre a célra új termékünk, az Energia Humin lombtrágya a legmegfelelőbb. Az enyhe időjárás és a tartós hótakaró hiánya miatt (1. kép) a mögöttünk álló télen nem alakulhatott ki a teljes nyugalmi állapot az őszi szántóföldi kultúrákban. Bizonyos időszakokban a napi átlaghőmérséklet meghaladta a növények fejlődési minimum ér - té két, ezért azok a téli hónapok alatt is fejlődtek. Ehhez azonban a legtöbb helyen nem állt rendelkezésre elegendő tápanyag a talaj ban tavasszal ezt minél gyorsabban és a lehető leghatékonyabban pótolni kell! Erre a célra új termékünk az Energia Humin levéltrágya a legalkalmasabb. 1. kép Az idei év elején alig borította hó a szántóföldeket Minden őszi vetésű növénynél alapvető kér dés, hogy milyen állapotban»jön ki«a tél ből. Az enyhe tél miatt szinte le sem állt az őszi kalászosok és a repce fejlődése, és a talaj elégtelen tápelemtartalma, illetve tápelem-szolgáltató képessége miatt sok helyen láthatók hiánytünetek. Ráadásul a legyengült növényeket könnyebben megtámadják a kártevők és a kórokozók is, amelyek áttelelésének ugyancsak kedvezett az enyhe időjárás mondja Szabó István, az Agrova Kft. fejlesztési és szakmai vezetője. A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a mikroelemek közül a kalászosoknál elsősorban a réz, a repcénél pedig a bór szerepe a meghatározó. Ezeket az elemeket az Energia Humin a többi mikroelemhez hasonlóan optimális arányban és maximális mennyiségben tartalmazza. Az egyedülálló lombtrágyában található huminsav ráadásul segíti a tápanyagok hasznosulását, és jelentősen erősíti a növények immunrendszerét, így segít a kultúrák jó kondíciójának minél gyorsabb kialakításában teszi hozzá Szabó István. A nyíregyházi székhelyű Agrova Kft., a baktériumos talajoltás hazai elterjesztője és élharcosa, az új terméket az idei AGROmashEXPO mezőgazdasági kiállításon mutatta be. Az Energia Humin lombtrágya segítségével nem a talajon keresztül, hanem felülről, közvetlenül a lombozaton át látják el a növényeket a fejlődéshez és a bőséges terméshozamhoz szükséges tápanyagokkal. Az Energia Humin olyan lombtrágya, amely a legfontosabb szántóföldi növények mik ro elemigényét teljes körűen képes kielégíteni. Összetétele nem növényspecifikus, minden szántóföldi kultúrá - ban alkalmazható. A termelőnek tehát elég egyféle lombtrágyát megvásárolnia, és azt minden szántóföldi kultú rában jó hatékonysággal használhatja. A termék különlegessége, hogy a mikroelemek teljes palettáját a legmagasabb koncentrációban tartalmazza. Jól felszí vódó nitrogént, foszfort és káliumot is tartalmaz, a készítményben található növekedésserkentő hormonok pedig még látványosabbá teszik hatását (2. kép). Az Energia Huminban természetes huminsavak és fulvosavak találhatók, amelyek egyrészt segítik a tápelemek gyors és hatékony felszívódását, másrészről önmaguk is afféle folyékony humuszként könnyen felvehető és könnyen emészthető táplálékot jelentenek a növényeknek: javítják és gyorsítják azok tápelem-reakcióját. Az Energia Humin lombtrágyát egy 19 ezer hektáron gazdálkodó szlovákiai gazdaság szakemberei fejlesztették ki sokévnyi tapasztalataik felhasználásával. A Magyarországon az Agrova Kft. által forgalmazott termékkel kapcsolatban immár hazai tapasztalatok is rendelkezésre állnak. 2013-ban az ország különböző termőterületein, öt helyszínen végeztek kísérleteket vele, rendkívül jó eredményekkel. Az őszi kalászosokban az Energia Huminkezelést a szárba indulástól a virágzásig terjedő időszakban javasolt elvégezni. Az őszi káposztarepce esetében a virágbimbók megjelenésétől érdemes lombtrágyázni, hogy az Energia Huminban lévő bór segítse a minél jobb termékenyülést. A kezelést leginkább borús, meleg időben végezzük el, esetleg más növényvédelmi munkákkal gyomirtás, illet ve rovarok, gombabetegségek elleni kezelés egy menetben mondja Szabó István. Ez a 21. századi termék valójában nem más, mint megterített svédasztal a növények számára, amelyből mindegyikük annyit fogyaszthat, amennyire az adott fejlődési szakaszban éppen szüksége van. Agrova Kft. 2. kép Kezeletlen (bal oldalon) és nyolc leveles állapotban, 6,0 l/ha Energia Huminnal kezelt (jobb oldalon) silókukorica. A kezelt növény még nem mutat aszálytüneteket, levelei nem furulyáznak, a terméskezdemény is nagyobb. Hódmezővásárhely- Szikács, 2013. augusztus 11.

30 Partnerajánlat Technika Technika Partnerajánlat 31 Fordítsunk kiemelt figyelmet a fúvókákra! A vegyszeres növényvédelem hatékonyságát a per me tezés technikai tényezők, köztük a perme tező be ren de zés állapota nagymértékben meghatározza*. A fúvókák nem megfelelő karbantartása kijuttatástechnikai problémákat okoz, és akkor is veszélyezteti munkánk eredményességét, ha a permetezés többi paraméterét helyesen állítottuk be. A szakirodalom szerint a növényvédelmi gépek rossz műszaki állapotban vagy helytelen beállítás mellett jelentős környezeti terhelés forrásai lehetnek, egyben a termesztés költségére és a termények minőségére is kedvezőtlen hatásuk lehet**. A permetezőgépek rendszere, elsősorban a szórókereten rögzített szórófejek és fúvókák jelentősen befolyásolják, hogy a kijuttatott permetlé milyen mértékben hasznosul vagy megy veszendőbe***. Meghibásodások előfordulása A növényvédelmi gépek műszaki állapotát tekintve kiemelt figyelmet kell fordítanunk a fúvókákra. Kutatásokat végeztek annak tisztázására, hogy a permetezőgépeken mely alkatrészek hibásodnak meg a leggyakrabban. A függesztett, felépítmény-, vontatott és önjáró permetezőgépek egyes alkatrészeinek vizsgálatait összegezve arra az eredményre jutottak, hogy az elsődleges hibaforrások a szak szerűtlenül karbantartott fúvókák. Az 1. ábrán a meghibásodások megoszlása látható az egyes géptípusok esetében. Kitűnik belőle, hogy a permetezés hatékonyságának csökkenése az esetek döntő többségében a fúvókák elhanyagolásából adódik. 1. ábra Permetezőgépek hibaforrásai (Lechler-adatok alapján) függesztett felépítmény vontatott önjáró hajtás szivattyú keverő tartály szerelvények vezetékek szűrő keret fúvóka A továbbiakban helyesen megválasztott hektárdózist, haladási sebességet, üzemi nyomást és ezen változók függvényében helyesen kiválasztott térfogatáramú fúvókákat feltételezve részletezzük azokat a kijuttatástechnikai problémákat, amelyek a fúvókák elégtelen karbantartásából adódóan csökkentik a permetezés hatékonyságát. A kereszteloszlást befolyásoló tényezők A szántóföldi és ültetvénypermetezők szóró keret-kialakítása egyaránt lehetővé teszi, hogy kifogástalan állapotú fúvókák használata esetén a keret alatt, illetve ültetvénypermetezőknél a keret mellett minden ponton azonos mennyiségű vegyszer kerüljön kijuttatásra. Ezekben az esetekben a kereszteloszlás egyenletes, a permetezés így valósul meg a leghatékonyabban. A kereszteloszlás egyenletességét befolyásoló tényezők közül elsőként a kopást említjük, ami a fúvóka anyagminőségétől függően előbb vagy utóbb, de minden esetben fellép. A kereskedelmi forgalomban elérhető permetezőfúvókák többféle anyagból készülhetnek. Egy 18 méteres szórókerettel rendelkező permetezőt feltételezve sárgaréz fúvókával 1200, műanyag fúvókával 1500, rozsdamentes acélfúvókával 1800, kerámiafúvókával 6000 hektár nagyságú terület permetezhető le. Ezt követően a fúvókák kopása olyan mértékű, hogy térfogatáramuk megváltozik a gyári értékhez képest, így nem lehetséges a megfelelő hektárdózis beállítása. A permetező szórókeretén a nyomóág csat lakozásához közel lévő fúvókák a nagyobb nyomás miatt hamarabb kopnak, mint a távolabbiak, ezért egyenetlenné válik a kereszteloszlás. A fúvókakopás miatt azonos kijuttatási paraméterek mellett minden esetben a tervezettnél több vegyszer jut a környezetbe! A következő szórásegyenletességet nagymértékben befolyásoló tényező az eltömődés (1. kép). A növényvédő szerek hígítására vagy oldására használt vízben található szilárd szennyeződések, illetve a permetező csővezetékének belső falán kikristályosodó vegyszermaradványok dugulást okozhatnak a fúvókákon. A keret bizonyos szakaszain akár egy-két fúvóka eltömődése is jelentős változást okoz a keresztirányú eloszlásban. Ezekben az esetekben az érintett szórófejek alatt csökken a tervezett hektárdózis és elégtelen lesz a károsítók elleni vegyszeres védekezés! A kereszteloszlás jelentős megváltozása, illetve egyes keretszakaszokon a dózis meg - növekedése sok esetben a fúvókák helytelen tisztításából adódik. A fúvókák kilépőnyílása precízen kialakított, jellemzően kis anyagvastagságú rész, ezért könnyen megsérül. Permetezőgép-diagnosztikai tevékenységünk során gyakran találkozunk helytelenül tisztított, tönkretett fúvókákkal (1. kép). A helytelen tisztítás rendkívül káros hatással lehet a kereszteloszlásra, és a tervezettnél több vegyszer kerülhet a környezetbe, egyenetlen eloszlásban! 1. kép A kereszteloszlás egyenletességét az eltömődés és a helytelenül tisztított fúvókák is befolyásolhatják Szilárd szennye ződéssel eltömődött fúvóka Helytelen tisztítással megsértett fúvóka kilépőnyílása

32 Partnerajánlat Technika Technika Partnerajánlat 33 Következmények Az előzőekben részletezett kereszteloszlást befolyásoló tényezők valamelyikének előfordulása egyértelműen meglátszik a permetezett területeken. Látványos bizonyítéka az eltömődött fúvókákkal végzett gyomirtásnak a gyomok fokozott előfordulása, illetve a kultúrnövény visszamaradt fejlődése a gyomirtó szer által be nem fedett részeken. A 2. kép jobb oldalán jól láthatóak a gyomos sorközök és a kissé visszamaradt állomány. Javaslatok A kereszteloszlást befolyásoló problémák kiküszöbölésére megoldási javaslataink a következők. 3-4 bar üzemi nyomáson a különböző anyagú fúvókák az előzőekben leírt mértékekig használhatók kifogástalanul. Ezután érdemes ellenőrizni az egyes fúvókák térfogatáramát. Ez történhet egy mérőhenger és egy óra segítségével: a mérőedényt egy percig az egyes 2. kép Meghibásodott fúvókákkal végzett gyomirtás (Fotó: Dr. Tóth Szilárd, DE AGTC) fúvókák alatt tartva kielégítő pontossággal meg tudjuk mérni a térfogatáramot, majd ezt a névleges értékhez viszonyítva megállapítható a kopás. A kopást nagy pontosságú mérőeszköz segítségével pontosan is ki lehet mérni, a Permetezes.hu Kft. munkatársai igény szerint elvégezik ezt a feladatot. Az eltömődés megakadályozására a permetezőgépek gyártói a folyadék útjának különböző pontjain eltérő finomságú szűrőket alkalmaznak. Az alapelv szerint a szívóágtól a nyomóág felé haladva egyre finomabb szűrőket célszerű alkalmazni. A gépek döntő többségén ez megvalósul, azonban tapasztalataink szerint olyan esetekben, amikor nem lehetséges például kellően tiszta víz tankolása, nagy segítséget nyújthatnak a permetező keretén, az egyes keretszakaszok előtt elhelyezett vonalszűrők. Ezek használatával fokozhatjuk fúvókáink védelmét, illetve eltömődés esetén tisztításuk egyszerűbb és gyorsabb az összes fúvóka és fúvókaszűrő tisztításához képest. Az eltömődés megelőzésének fontos feltétele a permetezések után végzett tiszta vizes mosás! Amennyiben fúvókáink eltömődtek, tisztításuk a következőképpen lehetséges. Ha a kilépőnyílásokon lerakódott vegyszermaradványok okozzák a dugulást, finom sörtéjű fúvó ka tisztító kefével a szennyeződéseket a fúvóka károsítása nélkül eltávolíthatjuk. Ha a fúvóka belsejében található a dugulást okozó szennyeződés, alkalmazhatjuk a pneumatikus módszert, vagyis kompresszor se gítségével a folyadék áramlási irányával ellentétesen kifújhatjuk az ott lévő idegen anyagokat. A legmodernebb fúvókák könnyen, szerszám nélkül szétszedhetők, így ezek karbantartása rendkívül egyszerű (3. kép). 3. kép A legmodernebb fúvókák könnyen szétszedhetők A kijuttatástechnika újdonságairól, köztük a legmodernebb fúvókatípusok megjelenéséről naprakész információkat olvashatnak a Permetezes.hu honlapján. A különböző permetezési feladatok szakszerű végrehajtásához a fúvókák kiválasztását műszaki leírások és ajánlások segítik honlapunkon. Az így kiválasztott fúvókákkal a precíz munkavégzést a fentiekben leírtakkal szeretnénk előmozdítani. Permetezes.hu Felhasznált irodalom: * Antal József (szerk.): Növénytermesztéstan I. A növénytermesztés alapjai. Budapest, 2005, Mezőgazda Kiadó. ** Csizmazia Zoltán: Műszaki ismeretek. Környezetkímélő növényvédelmi technológiák. 2011, tankonyvtar.hu, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1a_book_06_muszaki_ismeretek/ch07.html. *** Gulyás Zoltán: Műszaki lehetőségek a permetezőgépekkel végzett vegyszerkijuttatás környezetterhelő hatásai nak csökkentésére. PhD-értekezés, Gödöllő, 2013, https://szie.hu//file/tti/archivum/gulyas_zoltan_phd_ertekezes_hu_.pdf.

Enervin Vaxdinamikus védelem peronoszpóra ellen Szőlő A szőlőperonoszpóra előrejelzésének biológiai alapjai A járványt okozó szőlőbetegségek (lisztharmat, peronoszpóra, botritisz) elleni védekezés, mint tudjuk, nem a permetezéssel kezdődik. Gondoljunk csak a termőhely kiválasztására, a telepítés, a művelésmód kialakítása, később pedig a sorközművelés vagy éppen a zöldmunkák elvégzése során alkalmazott fogásokra. Gondos tervezés ellenére is előfordul, hogy egy termőhelyről csak a telepítést követő években derül ki, hogy adott esetben kifejezetten peronoszpóraveszélyes. Persze nézhetjük a dolog jó oldalát is. Egy ilyen ültetvényben a rendszeres megfigyelés akár az egész gazdaság növényvédelmi munkáit megalapozhatja. 35 A növénykórtani megfigyeléseket jól kiegészíti a helyszíni meteorológiai adatgyűjtés. Adott esetben már a hőmérséklet és a csapadék kézi mérése is támpontul szolgál. Automata mérőállomásokkal azonban jóval hatékonyabban és egyszerűbben juthatunk adatokhoz, ráadásul a mérhető paraméterek köre jelentősen bővíthető. A hőmérsékletés csapadékviszonyok mellett megoldható a relatív páratartalom és a levélnedvességborítás időtartamának mérése is. Ezzel lehetővé válik olyan számítógépes modellek működtetése, amelyek képesek jelezni az ún. elméleti veszélyhelyzeteket. 1. ábra A szőlőperonoszpóra biológiája Az elméleti veszélyhelyzetek nem jelentenek tényleges fertőzést, mindössze annak lehetséges bekövetkeztét mutatják, hiszen az automata mérőállomások nem képesek felmérni, hogy a gazdanövény egyáltalán fogékony állapotban van-e, illetve hogy az adott ültetvényben van-e fertőzőanyag, és ha van, akkor milyen tömegben. Így a korszerű szőlővédelmi előrejelzés működtetéséhez szakszerű kórtani megfigyelések is szükségesek. Vesse be Ön is az Enervin vaxdinamikus képességét a peronoszpóra ellen: A viaszrétegben raktárat képez és folyamatosan szabadul fel. Követi a növény fejlődését, hosszan védve a növekvő leveleket és a bogyókat is. Kérje a gazdaboltban és kereskedőjénél a III. forgalmi kategóriás Enervint peronoszpóra ellen! www.agro.basf.hu/go/enervin www.szoloelorejelzes.basf.hu www.szoloszem.basf.hu A szőlőperonoszpóra előrejelzésének pontosabb megismeréséhez elengedhetetlen tanulmányozni a kórokozó biológiáját (1. ábra). A kórfolyamat elindításáért felelős fertőzőanyag az előző évjárat során helyben képződik. A tenyészidőszak második felében az idősebb leveleken kialakult tünetek színterei annak az ivaros szaporodási folyamatnak,

36 Szőlő Szőlő 37 amelynek nyomán létrejön az áttelelésre ké - pes spóraalak. Az ún. oospórák lombhullást követően az avarszintet alkotó levéltöredékekben maradnak fenn. Tavasszal csírázásnak indulnak és makrosporangiumot fejlesz tenek, amelynek belső állományában rajzóspórák (zoospórák) keletkeznek. A zoospórák felelősek a tényleges fertőzés létrejöttéért: az általuk képzett csíratömlők segítségével jut be a kórokozó a gazdanövénybe. A növekvő micélium sűrűn elágazik, és behatol a sejt közötti állományba, a szívóhifák (hausztóriumok) képzésével pedig megkezdődik a gomba tápanyagfelvétele. A gazdasejtekben lévő klorofill elbomlik, így szabad szemmel is láthatóvá válnak a peronoszpóra tünetei, az olajfoltok. Számára kedvező körülmények között a gomba micéliuma a növény felületén is megjelenik, kialakul a sporangiumtartó gyep, azon pedig az ivartalan spóraalak, a sporangiumok képződése veszi kezdetét (sporuláció). A továbbiakban az ún. másodlagos fertőzésekért a sporangiumokból kiszabaduló rajzóspórák lesznek felelősek. Korábban a szakemberek úgy tartották, hogy tavasszal az elsődleges fertőzések bekövetkeztéhez mintegy 10 mm csapadékra és több napon át tartó 10 C-os átlaghőmér sékletre van szükség. Ez az állítás ma is helytálló, azonban az eltelt évek során számos pontosítás történt. Ma már azt is tudjuk, hogy az elsődleges fertőzési folyamat egyes lépései milyen időjárási körülmények között mennek végbe. Az oospórák csírázása és a makrosporangiumok képződése már 8 C-on kezdetét veszi, amennyiben csapadék hatására vagy a magas (legalább 70-80 százalékos) relatív páratartalom következtében átnedvesednek az oospórákat tartalmazó levélmaradványok. Ehhez 10 C-on legalább 24 órás, 20 C-on 15 órás folyamatos levélnedvességborításra van szükség. Ahhoz, hogy a rajzóspórák ki is lökődjenek, és eljussanak a zöld növényi felületre, újabb csapadék kell: 5 mm eső hatására a zoospórák a csapódó esőcseppek segítségével képesek célba érni. Ezeket a vízcseppeket a szél is eljuttathatja a levelekre. Ezt követően a spórák csírázása és a tényleges fertőzés szintúgy levélnedvességborítást igényel: 10 C-on további 5 óra, de 25 C-on mindössze 2 óra is elegendő ennek teljesüléséhez. (Szabálynak tekinthető, hogy a két szám szorzatának el kell érnie az 50-et.) A BASF előrejelző rendszere képes lépésről lépésre értékelni az időjárási körülményeket. Erre azért van szükség, mert attól, hogy a napi középhőmérséklet tartósan 10 C feletti, közben pedig nagyobb mennyiségű (akár 10 mm-t is meghaladó) csapadék is hullik egyszerre, még nem feltétlenül jön létre fertőzés. Ilyen körülmények között már átnedvesedhet az avarszint, és még az oospórák csírázása is megindulhat, de nem biztos, hogy bekövetkezik a makrosporangium-képződés, hiszen a levél - nedvesség-borítás nem tartott elég sokáig. 2012 májusában például a Villányi borvidéken a lehullott csapadéknak köszönhetően egymást követően több alkalommal is különböző ideig tartó levélnedvesség-borítás jött létre (1. táblázat). Azonban a május 3-án, 7-én és 12 15-e között leesett csapadék egyike sem idézett elő kellő hosszúságú folyamatos nedvességborítást. Május 3-án és 4-én a 15,3 órás nedvességborítás nem volt folyamatos (ez csupán az óránkénti méréseket mu - tató adatokból tűnik ki), május 7-én az idő tartama bizonyult rövidnek, jóllehet figyelemre méltó mennyiségű eső esett (17,4 mm), május 12-e után pedig a hőmérséklet jelentős csökkenése akadályozta meg a fertőzés kialakulását, noha a kisebb megszakításokkal egymást követő esők kifejezetten kedveznek a fertőzésnek. Az első veszélyhelyzet végül május 22-én alakult ki, amikor a közel 60 mm eső hatására mintegy 32 órás folyamatos nedvességborítás jött létre. Nap 1. táblázat Az elsődleges fertőzés létrejötte a napi középhőmérséklet, a csapadék és a levélnedvesség-borítás függvényében. Villányi borvidék, Pillangó-dűlő, 2012. május 3 25. Csapadék (mm) Nedvességborítás (óra) Napi középhőmérséklet ( C) Elsődleges fertőzés (%) Inkubáció (%) május 3. 7,4 5,3 21,8 0 0 május 4. 0 10 16,8 0 0 május 5. 0 0 18,8 0 0 május 6. 0 0 18,9 0 0 május 7. 17,4 14,3 14,4 0 0 május 8. 0 0 16 0 0 május 9. 0 0 18,4 0 0 május 10. 0 0 20,3 0 0 május 11. 0 0 22,3 0 0 május 12. 1,2 0,25 23 0 0 május 13. 8,2 17,8 9,5 0 0 május 14. 1,8 2,5 9,2 0 0 május 15. 1,6 12,6 11,2 0 0... A másodlagos fertőzés létrejöttének feltételrendszere nem ennyire összetett. A spóraképződés 12 és 29 C között az éjszakai órákban következik be, ha a páratartalom legalább három-négy órán keresztül meghaladja a 95 százalékot. Ezt követően a sporangiumokból származó rajzóspórák ugyanazon környezeti feltételek hatására képesek fertőzni, mint az elsődleges fertőzés során a makrosporangiumokból kiszabaduló spórák. május 21. 0 20 20,5 0 0 május 22. 59,8 23,1 15,2 100 13 május 23. 1,4 14,9 17,3 0 44 május 24. 3 6,6 19,1 0 79 május 25. 0 5,2 18 0 100

38 Szőlő Szőlő 39 Kedvező időjárási feltételek esetén egymás után sorozatosan több elsődleges, majd pedig másodlagos fertőzés is bekövetkezhet. A veszélyhelyzetek közötti eligazodást nagymértékben segíti azok grafikus megjelenítése (2. ábra). Amennyiben a folytonos vonal eléri a 100 százalékos fertőzési indexet, minden feltétele teljesült a fertőzésnek. Ezt követően kezdetét veszi a lappangási (inkubációs) idő hosszának mérése, amelyet az egyes csúcsokhoz kapcsolt szaggatott vonalak ábrázolnak. A tünetek megjelenése azon a napon várható, amikor ez a görbe szintén eléri a 100 százalékos értéket. A szaggatott vonal függőlegestől való elhajlásának mértéke mutatja a lappangási idő hosszát. A lappangási idő hosszúsága elsősorban a napi középhőmérséklet alakulásától függ. Emellett azonban egy néhány óráig tartó jelentős lehűlés vagy felmelegedés akár napokkal is képes befolyásolni a fertőzés létrejötte és a tünetek megjelenése között eltelt időt. Istvánffy Gyula és Pálinkás Gyula 1913- ban közölt adataiból megtudhatjuk, hogy 16 C felett a lappangási idő hossza a leve leken a fürtökhöz képest fokozatosan csökken (2. táblázat). Ebből következik, hogy a járvány kialakulása szempontjából a lombozat szerepe igen nagy, hiszen a hőmérséklet emelkedésével felületén a sporulációs ciklu sok gyorsan követhetik egymást. A peronoszpóra kivirágzása a fiatal fürtökön még gyakori, de a bogyók fejlődésével egyre ritkábban következik be. Idősebb bogyók csupán a kocsánykorona felől képesek megbetegedni, ilyen esetben legfeljebb csak itt mehet végbe a sporangiumképződés. Napi középhőmérséklet ( C) 2. táblázat A hőmérséklet hatása a lappangási idő hosszára (Istvánffy és Pálinkás nyomán) levélen Lappangási idő (nap) fürtön Normális időjárásnak megfelelő időszak 10 13 15 18 15 18 május közepéig 14 12 15 12 15 május vége 15 11 13 11 13 június eleje 16 9 11 9 11 június közepe 17 6 7 11 13 június vége 18 19 5 6 13 15 július 20 25 4 5 14 18 augusztus 2. ábra Kedvező alkalmak a peronoszpóra elsődleges és másodlagos fertőzéséhez. Villányi borvidék, Pillangó-dűlő, 2012. május 20 július 20. elsődleges fertőzés másodlagos fertőzés inkubációs idő inkubációs idő A peronoszpóra elleni védekezés irányelvei a szőlővédelmi előrejelzés figyelembevételével ha már az első fertőzés bekövetkezte előtt, általában a szőlőhajtások arasznyi állapotánál elvégezzük az első permetezést. Fertőzési index (%) 100 80 60 40 20 0 május 20. május 25. május 30. június 4. június 9. június 14. június 19. június 24. június 29. július 4. július 9. július 14. július 19. Átlagos évjáratban, amíg a számítógépes előrejelző rendszer nem mutatja a primer fertőzés bekövetkeztét, nem szükséges permetezni. Amennyiben a szőlő már fogékony állapotban van fiatal levelei elérték a 3-5 cen ti - méteres átmérőt, az elsődleges fertőzést követően, az inkubációs idő lejárta előtt célszerű megkezdeni a védekezést. Ebben az esetben az első permetezés célja, hogy azok a sporangiumok, amelyek a primer fertőzés nyomán keletkeznek (hiszen az inkubációs idő alatt végzett permetezéssel gyakorlatilag nem lehet megakadályozni képződésüket), ne tudják előidézni a másodlagos fertőzést. Azokban az évjáratokban, amikor számítani lehet a peronoszpórajárvány korai kialakulására, már az első fertőzés tömeges lehet, így akár ebből eredően jelentős fürtkár is kialakul - hat. Ilyen helyzetben akkor járunk el helyesen, Mivel az automata mérőállomások nem képesek felmérni a fertőzőanyag helyzetét, csupán az első tünetek beazonosításával tudjuk ellenőrizni, hogy a fertőzés ténylegesen létre jött-e. Ha az inkubációs idő lejárta után még több napig nem jelennek meg az első tünetek, a második védekezéssel várhatunk a következő fertőzési ciklusig. Ha azonban előtűnnek az olajfoltok, a második permetezésre a védekezési időközök helyes betartásának figyelembevételével kerüljön sor. A tünetek gyakorisága támpontul szolgál a további beavatkozások tervezéséhez. Gyakori előfordulásuk esetén akár 7-8 napra is szükséges lehet csökkenteni a permetezési időközöket. Hoffmann Péter fejlesztőmérnök