Diamantné Kovács Zsófia Szálasanyagok alapanyagai, előállítása, késztermékek laboratóriumi vizsgálati módszerei I. A követelménymodul megnevezése: Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták A követelménymodul száma: 1305-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50
SZÁLASANYAGOK ALAPANYAGAI, ELŐÁLLÍTÁSA, KÉSZTERMÉKEK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATI ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET A ruházati termékek sokféle alapanyagból készülhetnek. Előállításukhoz felhasználják a természetes és a mesterségesen előállított szálakat is. A késztermék tulajdonságainak meghatározásához elengedhetetlenül szükséges a szálak alapanyagainak meghatározása, a terméken található megnevezések, rövidítések ismerte, valamint a kezelhetőségre vonatkozó utasítások értelmezése, annak érdekében, hogy a használat során történő kezelések során ne károsodjanak a termékek. Ezen kívül ugyanilyen meghatározók még a fonalak, cérnák, szövetek, kelmék készítési módszeri, az alkalmazott eljárások, vegyszerek, színezékek szintén befolyásolják a késztermékek jellemzőit. Munkánk során találkozhatunk olyan feladatokkal, amikor a késztermékek vizsgálatával kell meghatároznunk bizonyos jellemző tulajdonságokat, megfelelő minőségi mutatókat, kezelési utasításokat, alkalmazási feltételeket, ehhez szükséges megismerni a különféle vizsgálati módszereket. Ezek a módszerek biztosítják számunkra azokat az eredményeket, amelyek alapján a megfelelő döntéseket meg tudjuk hozni, és alá tudjuk támasztani. Hogyan, milyen módszerekkel tudjuk ezeknek, a kihívásoknak megfelelni? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. Szálasanyagok alapanyagai A textilipar nyersanyagi a szálasanyagok, két nagy csoportra oszthatók a természetes-, és a vegyiszálakra. A szálasanyag a kifejezés a nyersanyagok külső megjelenési formájára utal, mivel hosszuk sok nagyságrenddel nagyobb, mint az átmérőjük. Ahhoz, hogy a szálasanyagokból fonalakat lehessen fonni, műszakilag legalább 5 mm, gazdaságossági szempontból legalább 10 mm hosszúnak kell lenniük. Azonban a szálasanyagokból nem csak fonalakat készítenek, a textiliparnak vannak más eljárásai is, amelyek nem fonalakat használnak fel, hanem a szálasanyagokból a fonalgyártást kikerülve hoznak létre összefüggő kelmét (ilyenek a nemezek és bizonyos fajta ún. nemszőttkelmék). 1
TERMÉSZETES SZÁLAK 1. ábra. Természetes szálasanyagok A természetes szálasanyagok a természetből (növényekről, állatokról, bizonyos ásványokból) nyerhető szálak. 1. A növényi eredetű szálak között vannak magszálak, azaz a növények magján nőtt szálak (ilyen például a pamut), háncsrostok, amelyek a növények szárában találhatók (ilyen például a len, a kender vagy a juta), levélrostok (mint nevük is mutatja, a növények levelében találhatók, mint például a szizál), valamint gyümölcsrostok (ilyen a kókuszdió héjából nyerhető rost). 2. Az állati eredetű szálasanyagok két csoportja: A szőrök, például gyapjú, moher (a moherkecske szőre), kasmír (a kasmírkecske szőre), teveszőr, angóra (az angóranyúl szőre), lószőr, valamint a mirigyváladékok; ilyen a hernyóselyem vagy a pókselyem. 3. Ásványi eredetű szálasanyagot az azbesztből és a bazaltból nyernek. (Az azbesztet egészségre ártalmas volta miatt ma már egyre kevesebb helyen használják.) A természetes szálak tulajdonságait a szerkezetük határozza meg, a szálak növekedése közben alakul ki. Az adott szálra jellemzőek, csak kis mértékben változtathatók. 2
MESTERSÉGES SZÁLAK 2. ábra. Mesterséges szálasanyagok A szerves mesterséges szálasanyagok kémiai eljárások sorozatán keresztül vegyi úton előállított szálak. Két nagy csoportra oszthatók. 1. Természetes alapanyagú mesterséges szálak Természetes alapanyagú szálaknak azokat nevezzük, amelyeket a természetben előforduló polimerek alkotnak. A természetben meglévő polimerek közül a mesterséges szálasanyagok szempontjából a legfontosabb a cellulóz. Ahhoz, hogy a cellulózból szálakat lehessen készíteni, kémiai eljárásokkal először módosítani kell az eredeti anyagot, hogy oldhatóvá váljék, majd a szálképzést követően vissza kell alakítani (regenerálni) az eredeti polimert - ezek a regenerált szálasanyagok. Legfontosabb képviselőjük a viszkóz és ennek környezetbarátabb technológiával előállított rokona, a lyocell, amelyek mind cellulóz láncmolekulákból állnak. 3
Vannak emellett olyan szálasanyagok is, amelyek gyártásánál a kiinduló anyag szintén a cellulóz, de azt nem eredeti formájába alakítják vissza, hanem némileg módosult formában alkotja a szálasanyag anyagát. Ezek legfontosabb képviselője az acetát és a triacetát. Emellett készítenek szálasanyagokat egyes növényi fehérjékből is (szójababból, kukoricából nyert fehérjéből). Természetes alapanyagú mesterséges szálasanyag a kaucsukból nyert gumiszál is. 2. Szintetikus szálak Az olyan szálakat, amelyek hosszú láncmolekulákból álló polimerjeit kis molekulákból (ún. monomerekből) vegyipari eljárásokkal hozzák létre (szintetizálják), szintetikus szálasanyagoknak nevezzük. Ezek is több csoportba oszthatók: Egyféle kismolekulájú vegyület azonos molekulacsoportjainak összekapcsolódásával (az ún. polimerizációval) jön létre például a poliamidok egy része (a legismertebb ezek között a 6 szénatomot tartalmazó poliamid 6), továbbá a poliakrilnitril-, és a polivinilklorid-szál. A szintetikus szálasanyagok egy másik csoportjánál, a láncmolekula két különböző kis molekula szigorú egymás utáni sorrendben történő sorozatos összekapcsolódásával jön létre, amelynek során melléktermékként vízmolekulák keletkeznek (ezek az ún. polikondenzátumok) - ide tartozik például az elsőnek feltalált poliamidfajta, a poliamid 6.6 (amelyben a láncmolekulát alkotó két monomer mindegyike hat-hat szénatomot tartalmaz, és amelyet eredetileg Nylon márkanéven hoztak forgalomba), valamint a poliészter. A harmadik, csoport a poliaddícióval létrehozott polimer, amelyben különféle kis molekulájú vegyületekből, víz kilépése nélkül keletkeznek a hosszú molekulaláncok; a textilipar ezek közül a poliuretán alapú elasztánfonalakat használja. Az olyan mesterséges szálasanyagok közül, amelyeket szervetlen anyagból állítanak elő, a legfontosabbak az üvegszálak, a szénszálak és a fémszálak. Vannak olyan szálasanyagként alkalmazott, mesterséges úton előállított termékek is, amelyek nem sorolhatók be a fenti csoportokba. A legfontosabb ezek közül a fémmel bevont keskeny és nagyon vékony műanyag fóliacsík (ún. fémezett fonal ), amit a textilipar különböző színekben díszítőfonal gyanánt használ fel. 4
A szintetikus szálasanyagok igen nagy előnye, hogy tulajdonságaik megfelelő kémiai és szálképzési eljárásokkal igen tág határok között állíthatók be. Ez a magyarázata rendkívüli sokféleségüknek is. Készítenek szintetikus szálasanyagokat akár egymással teljesen ellentétes tulajdonságokkal is. Vannak például nagy szilárdságú és kis nyúlású és gyengébb, de nagyobb nyúlású szálak. Készülnek sok nedvességet felvenni képes, vagy éppen egyáltalán nem nedvesedő szálak. Fontos szerepet töltenek be például a védőruhák készítésénél a nagy hőállóságú (több száz celsiusfoknak is ellenálló), vagy az éghetetlen szálak, de a hideget jobban bíró és kiváló hőszigetelő szálak is. (Az utóbbiak üregesek és így légzárványt tartalmaznak, ezáltal jó hőszigetelő képességgel rendelkeznek.) Vannak az elektromosságot jól vezető, vagy éppen kiváló elektromos szigetelő képességű szálak. Kifejlesztettek az ibolyántúli sugarak ellen védelmet nyújtó, valamint a különféle vegyszereknek jól ellenálló szálakat is. Ebből a hatalmas választékból a mindenkori felhasználási cél követelményeinek legmegfelelőbbet választhatják ki a felhasználók. Ilyen nagy - és főleg tervezhető - tulajdonság-skálát a természetes szálasanyagok nem kínálnak. A különböző szálasanyagok rövidítései: Megnevezés Rövidítés Megnevezés Rövidítés Megnevezés Rövidítés Megnevezés Rövidítés Acetát CA Kasmir WS Nyúlszőr WN Selyem E Angóra WA Kender HA Pamut CO Szénszál CF Aramid AR Kókusz CC Poliakrilnitril PAN Teveszőr WK Elasztán EL Len LI Poliamid PA Triacetát CTA Gumi LA Lyocell CLY Poliészter PES Üveg GF Gyapjú WO Modakril MAC Polipropilén PP Vikunya WG Juta JU Moher WM Rami RA Viszkóz CV Egyéb különleges szálasanyagok Bambusz A bambusz szál egy speciális cellulóz szál, mely bambusz pépből, mint alapanyagból készül egyedülálló, védett technológiánkkal. Először zúzással pépet állítunk elő a bambuszból, mely többlépcsős feldolgozáson és fehérítésen megy keresztül. Ezután készül el a bambusz szál. 5
Tesztek bizonyítják kedvező tulajdonságait, mint a tartósság, ellenállóság és szívósság. A vastagsága és fehérsége hasonló a klasszikus viszkózhoz. A bambusz selymesen puha, hűs érintése igazi kényeztetés a bőrnek. Nem irritál, a legérzékenyebb bőrűek is bátran viselhetik. Természetes antimikrobális képesség jellemzi. A selymes hatású bambusz szálak az antisztatizáló hatást is fokozzák, szálkeverékekben is gyakori alkalmazásuk. A bambusz véd az UV sugárzás ellen is, a káros sugarak jelentős hányadát szűri meg. Rendkívül jól szellőzik, a nedvességet is gyorsan magába szívja, ezért tökéletes nyári fonal. Alsóruházatok, harisnyák, ingek és blúzok, sportruházatok, ágyneműk, matrac- borítók gyártására gyakran alkalmazzák a pamutnál lényegesen olcsóbb bambusz szálakat. Cukornád A cukornád, trópusi pázsitfű faj, a kéregből nyert rostok a jó közérzetet biztosító, kellemes viselési tulajdonságokkal rendelkező termékek készülhetnek belőle. Lápi-fű A lápi-fű tőzegben fejlődő növény rostja, ezért tőzeg-szálnak is neveznek. A lápi-fűből nyert rostok optimálisan megkötik az emberi test izzadmány-anyagait, szagtalanító képességük révén kiváló és higiénikus viseletet biztosítanak. A tőzeg-szál porózus szerkezete a szálkeverékek esetében is kimagasló nedvesség-felvevő képességet kölcsönöz az előállított textiltermékeknek (az optimális ruházatfiziológiai jellemzők érvényesülését a kedvező mikro-klíma fejezi ki). Pamuttal, háncsrostokkal (len, kender) keverve nemcsak egyedi tulajdonságú, hanem különleges karakterű gyártmányok állíthatók elő (pl. a fonalak felszínére hozott lápi-fű sajátos termékeket produkál). Új fejlesztések a szálgyártásban A technika fejlődése, a fogyasztói igények változása új fejlesztésekre sarkallja a szakembereket. A természetes és mesterséges szálak körében számos újdonsággal találkozhatunk. Ezekből, az új megoldásokból mutatunk be néhányat a teljesség igénye nélkül. Funkcionális textília: szálakból készült olyan lapszerű (szőtt, kötött, nem-szőtt) anyag, amelyen valamely új, a hagyományos textilfunkcióktól különböző tulajdonságot, hatást alakítanak ki. Új funkciók (elvárások) lehetnek a textíliákkal kapcsolatban pl.: - fokozott viselési komfort, - a nagy rugalmasság, - bőrszenzorikus hatás, - testszag elleni textíliák előállítása, - védelem a káros UV sugárzás, elektromágneses sugárzás ellen, - védelem a tűz és az extrém magas hőmérséklet ellen, - védelem mechanikai hatások (vágás, szúrás, stb.) ellen, 6
- védelem a mikroorganizmusok, rovarok és atkák ellen, - szennyeleresztés és szennytaszítás, öntisztuló textíliák előállítása stb. A különböző funkciók kialakítására több lehetőség is van. Ezek lehetnek: 1. a kelmét alkotó szálasanyag segítségével, 2. a speciális kelmeszerkezet kialakításával, 3. a kelme módosított felülete létrehozásával, 4. a kelme és más anyag társított rendszerének összeállításával. A funkcionális szálak fő csoportjai Az első generációhoz a szabadalmaztatott alap-polimerek a műselyem, a viszkóz, a cellulóz-acetátok, a nylon (poliamid), a PVC, a poliészter, a poli/akril-nitril/, a perlon, és regenerált cellulóz szálak tartoznak. A második generációhoz a fizikailag módosított, terjedelmesített (bikomponens) szálakat soroljuk, pl. a viszkóz-műselyem gyapjúsítása. 3. ábra. Bikomponens szálak 1 A harmadik generációhoz a nagyteljesítményű, szuper szálak, pl. a mikroszálak, a nanoszálak, a nagyteljesítményű (speciális polimerek, oxidált, ill. szénszálak, kerámia szálak), szálak tartoznak. A negyedik generációhoz a külső változásokra való reagálás, az eredeti állapotra való visszaemlékezés a jellemző. Ezeknél, az anyagoknál, a ruházatba integrált mikroelektronikai eszköz és a hozzátartozó szenzor-elem az életfunkciók folyamatos monitorozásával és a késedelem-nélküli beavatkozással reagál. 1 Forrás: INTERNET, hu.wikipedia.org/wiki/szálasanyagok, 2010-07-12 7
4. ábra. Nanoszálak 2 Nagy a jelentőségűek a bioaktív szálak, amelyek olyan mesterséges szálak, melyekbe a gyártás során egyedi hatóanyagokat visznek be, amelyekkel az emberi életminőség javítható, és különleges igények valósíthatók meg. Például az ezüst adalékkal antibakteriális hatás érhető el (a pozitív fém megköti a negatív töltésű mikroorganizmusokat; a fehérjével történő egymásra-hatás a káros élőszervezetek pusztulásához vezet). Az alábbi mesterséges, wellness szálasanyagok a használatosak: - kukoricaszál, biológiailag lebontható, újrahasznosítható (bőrbarát, kis szennyeződési hajlamú, könnyen mosható, alig gyűrődik, kellemes viseletet biztosít), - alga hatóanyagú Lyocell szál (egészségjavító, kellemes érzést garantáló), - szakítószilárd protein szálak (pl. kecsketejből), mint bio-polimerek, - kitozán (kagylós rákok héjából nyert) szál (antiallergén, antimikrobális, higiénikus fonal), adalékolt bioaktív poliészter (antimikrobális), - gyógyhatású készítményeket tároló szálak (mikrokapszulás hatóanyagok), - poliészter mikroszál és szénszál (ruházat-fiziológiailag optimális termék, sima felülete sportkrémek egyszerű eltávolítását biztosítja), - vérkeringést javító különleges szálak (fényhatásra fokozza az oxigén átadást), - önsterilizáló ezüst-részecske tartalmú szálasanyagok (a pozitív fémionok megkötik a negatív-töltésű mikroorganizmusokat). A harmadik-generációs szálasanyagok jellemzői nagyteljesítményű szálak, speciális szuper szálak. 2 Forrás: INTERNET, http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2009/090108_elemei/image003.jpg, 2010-07-12 8
A mikroszálak az 1 dtex-nél finomabb (10 000 m szál 1 g-nál kisebb tömeggel jellemezhető) vegyi szálak gyűjtőneve. A nagyfinomságú szálak (kb. 5 μm /mikrométer: a milliméter ezredrésze/ alatti szálátmérővel /megjegyzésként: a legfinomabb gyapjú 15 μm Ø-vel jellemezhető/). A finom mikroszálakból felépülő kelme nagy hajlékonyságú, rendkívül puha fogású, nagy fedőképességű textilfelületet biztosít. A nanoszálaké a jövő. A nanoszál 1 μm-nél (10-6 m) kisebb átmérőjű és ennek legalább százszoros hosszúságú szálak gyűjtőneve; pl. a cellulóz-láncmolekula monomere mintegy 1 nm-es (méter milliárdodnyi része 10-9 m, azaz nanométer) hosszúságú. A nanotechnológia textilszakmai hasznosítása: - a vegyi szálak vastagságának radikális csökkenésével különleges tulajdonságok érhetők el; - a szálfelület a térfogathoz képest jelentősen megnő, így rendkívüli szilárdság érhető el, - tömegükhöz képest extra nagy a húzó ellenállásuk (szerkezetükben nagyszámú parányi pórus, néhány nanométeres méretű üregecske található); - fontos vegyületek optimális elhelyezésére, pl. kötszereknél jelenlevő ellenanyagok a rabul-ejtett baktériumokkal rögtön végeznek, ill. a sebgyógyulást segítő készítmények vérzéselállító és hámosodást serkentő hatás; - a műtőkben nanoszálas légszűrők, maszkok (antivirális hatású ezüst adalékokkal is) előnyösen alkalmazhatók; - a kórokozók elleni védelemre is hatékonyan használhatók a nano-kelmékből készült kendők (pl. a madárinfluenza fertőzésre képes elemei akár 100 nm-esek, tehát így tökéletesen elfoghatók ); - a vékony emberi szövetek (pl. szervátültetéshez) alapvázához nanoszálas textilfelületek előnyösek (erre tenyésztik in vitro a sejteket), nano-kelmékből implantátumok és katéterek is készülnek; - az egyedi szűrőképességű nano-felületek felhasználása speciális lehetőségeket biztosít, pl. vér- és egyéb testnedvszűrő membránok formájában; - a megfelelő anyagú (pl. fémoxidok, kerámia anyagok, korom, stb.) nano nagyságú részecskék szálbajuttatásával tartós antimikrobális, ill. önsterilizáló hatás, fokozott elektromos és hővezetés, nagy szilárdság és szívósság, UV-blokkolás, stb. érhető el. - Egyes nano-lemezkekkel kialakított felület akadályozza vegyszerek és egyéb káros anyagok behatolását. Funkcionális adalékanyagot tartalmazó szálak Bioaktiv szálak 9
A különleges bioaktív szálak mikroorganizmusok vagy rovarok elleni szereket, esetleg egyéb bioaktív anyagokat juttatnak a szálba, így azok gátolják a mikroorganizmusok szaporodását, ill. taszítják a rovarokat, vagy egyéb ( wellness ) hatást fejtenek ki. Ilyenek pl. az ezüst bevonatú szálak. Kitozan Az egyik leggyakrabban alkalmazott adalék a kitozan. Ez olyan biopolimer (szénhidrát), amely a kagylós rákok külső vázában előforduló, a rákok héjából, ill. rovarpáncélból nyert kitin-származék. Antiallergén és antimikrobálisan aktív, speciális hatású higiénikus textil termékeket készítenek ilyen szálakból. Alga hatóanyag Regeneralt cellulózszálakat készítenek algahatóanyaggal, amelyek egészségjavító funkciója kellemes és frissítő masszírozó hatást biztosit. Ilyen szál a SeaCell, amely a Lyocell szál (speciális viszkóz) anyagához a szálgyártás során az algákat porított formában vagy szuszpenzióként adagolják; egészségjavító hatás (frottír törölközők, köntösök, masszázssálak, dörzsölő-kesztyűk, stb.) A szálasanyagba beépíthetnek speciális gyógyhatású készítményt, vagy illatanyagot is, amelyek a használat során a test melegétől felszabadulnak. Intelligens szálak Intelligens szálak kialakításához sok esetben olyan mesterséges szálakat használnak, amelyek a környezet változásaira reagálnak, és amelyek a viselési funkciók javításában játszanak szerepet. Nedvességre aktiválódó szálak víz hatására keresztmetszetüket megváltoztatják, a kelmeszerkezet zárásával eső ellen védenek. Halmazállapot-váltó anyagot (Phase Change Materials PCM) tartalmazó szálak a hőmérséklet változására reagálnak: a hőenergia elnyelése (hűtés), illetve felszabadítása (fűtés) révén képesek a külső hőmérsékleti hatások tompítására. Hő-termelő szálak (szénszál maggal, fémpor adalékkal) elektromos vezetőképességük folytán elektromos áram hatására ellenállásként hőt termelnek. Színüket változtató és világító szálak: elsősorban divattermékekhez használják. Optikai szálak alkalmazása pl. színháztermek kijárati fényei közelében lévő szőnyeg részeknél, amelyek végei lumineszkálva jelzik az ajtók helyét. Az optikai szálak, száloptikás képernyők segítségével képek, feliratok jeleníthetők meg a textilanyagon. LED-ek alkalmazásával világító funkcionális- és divatruházatok állíthatók elő. /A fénykibocsátó dióda vagy LED neve az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik./ A szál-alakú LED-ekkel és elektromos vezető-szálakkal kombinált kelmékből különböző színben világító színházi jelmezek és extra alkalmi ruházatok készülnek. 10
5. ábra. LED-ek a ruházaton Hő-érzékelő bevonatú fémszálak a hőmérséklet változásával megváltoztatják a textília színét. Továbbfejlesztett változatként olyan dekorációs felhasználások is megjelentek, amelyeknél a textilanyag egy meghatározott felületének hőmérsékletét számítógépes vezérléssel változtatják (program szerinti minta- és szín kialakítással). Vérkeringést optimalizáló szálasanyag a különleges összetételű szálból készült textilanyagot viselő személy végtagjának vérkeringését optimálisan fokozza. A speciális szál alkalmazásának hatására az így beburkolt testrészek (zokni, harisnya, kesztyű, póló, stb. viselésével) élénkített vérkeringése biztosított. 2. Anyagvizsgálatok Mintavétel és előkészítés A kivett minta alapján a tétel (alapsokaság) tulajdonságaira megbízhatóan lehessen következtetni, fontos a minta nagysága (mérések száma) és reprezentatív jellege. Fonalak és cérnák esetében: csomagolási egységek szerint ( pl. pamutnál 1-3-ig 1 egység mintázandó meg; 4-5-nél 2; 6-7-nél 3; 8-9-nél 4; 10 felett 5; mindegyiknél kiveendő 10 kiszerelési egység), selyemfonalaknál finomság szerinti hosszok ( pl. 12 tex-ig 2.000 m; 12-100-ig 1.000 m; 100-200-ig 200 m; 200 felett 100 m). Kelméknél: szövött méteráruknál (tételhossz szerint /150 m-ig 1 végből; 150-500 m-ig 2 végből; 500-5.000 m-ig 3 végből; 5.000 m felett 3 + minden megkezdett 5.000 m-ből további 1-ből kell mintát venni/), kötött kelménél (pl. terület /m2/ határok szerint adják meg a megmintázandó végek számát / pl. 300 m 2 -ig 2 végből; 3.000 m 2 felett 4 + 1 /minden megkezdett 3.000 m 2 -ből/). Harisnya és kesztyű estén: 11
pár-szám szerint ( 1.000 párig 5 párt-, 1.000 pár felett 5 + 1 /minden megkezdett további 1.000 párból/ párt kell kivenni). Az anyagvizsgálatok általános menete: 1. Mintavétel 2. Pihentetés szabványos légkörben 3. Anyagvizsgálat 4. Eredmények értékelése 5. Megfelelőségi vizsgálat Vizsgálatok Vastagságvizsgálat A szövet vastagsága fontos tényező. Befolyásolja a szövet esését, szilárdságát, kopással szembeni ellenálló képességét, lég és hőáteresztő képességét. A szabásnál meghatározza a teríték magasságát, varrásnál a varrógépek beállítását. A szövet vastagságától függ részben a varrógéptű és a varrócérna minősége, továbbá a varrócérna szükséglete is. Befolyásolja a szövet vasalhatóságát, a vasalás és gőzpréselés körülményeit. A szövetek vastagságának meghatározó elemei: - az elemiszálak finomsága, - a fonalak vastagsága és sodrata, - a szövet sűrűsége, - a szövet kötése és kikészítése. A vastagság meghatározható számítással és méréssel. Számítás A szövetek vastagságát az egymás fölött elhelyezkedő, egymást a kötéstan szabályai szerint keresztező lánc és vetülékfonalak vastagsága határozza meg. A fonalak átmérője azok lineáris sűrűségéből kiszámítható. Ha a két fonalrendszer fonalainak tulajdonságai minden tekintetben megegyeznének, a legnagyobb szövetvastagság a három fonalátmérő összegével volna azonos. Ez a szövetszerkezet csak abban az esetben jöhet létre, ha az egyik fonalrendszert teljesen egyenesnek, merevnek tételezzük fel, amelynek nincs méretváltozása. Ugyanakkor a másik méretváltozása maximális. A valóságban mindkét fonalrendszer megrövidül. A láncfonal bedolgozódik, a vetülék zsugorodik. Amennyiben a két fonalrendszer méretváltozása megegyező, akkor jöhet létre az elméletileg lehetséges legvékonyabb szövet, amely a két fonalátmérő összegével lehet azonos. Minden más esetben, amikor a lánc és vetülékfonalak ívelése különböző, a szövet vastagsága a két szélső határ között változik. A legtöbb szövet valamilyen kikészítési eljáráson megy át, amikor végső karakterét kialakítják. Közülük a legtöbb módosítja a szövetvastagságot, ezért az elméleti számítások eredményeit csak tájékoztatóként lehet elfogadni. 12
Mérés A tényleges szövetvastagság méréséhez többféle gyakorlati mérési módszer is kialakult. Anyag vizsgálati laboratóriumokban leggyakrabban a tapintótárcsás készüléket használják. A vizsgálatnál a szövetet az alsó mérőlapra kell fektetni, fölötte helyezkedik el a mérőtárcsa, amelynek felülete 25 cm2, szükség esetén cserélhető. A vizsgált szövetfajtára előírt terhelés a vezetőrúdra helyezett pótsúlyokkal szabályozható. A szövet vastagsága a felül elhelyezett mikrométeren leolvasható. Egy szövetmintára öt próbadarab mérési átlageredménye a jellemző. A szövetek területi sűrűségének meghatározása A szövetek lineáris és területi sűrűsége: egy négyzetméter alapterületű szövet tömege. A szövetek területi sűrűsége megállapítható számítással vagy tömegméréssel. Az elméleti meghatározás a textilipari számításokhoz szükséges. A számításnál a szövetben lévő fonalak számát és azok lineáris sűrűségét kell figyelembe venni. A laboratóriumi vizsgálat: - próbadarab előkészítése: 100x100 mm nagyságú négyzet - mérés: nagy pontosságú mérleggel végzett tömegmérés - területi sűrűség meghatározása mért tömeg x 100 (g/m 2 ) A legpontosabb eredményt a szövetvégek tömegének és hosszának pontos mérése alapján kaphatjuk meg: Folyóméter tömeg, vagy lineáris sűrűség: a teljes szélességű szövet egy méteres hosszának tömege. Mértékegysége: g/fm (folyóméter). Területi sűrűség=lineáris sűrűség/ szövetszélesség (cm-ben) x 100 (g/m 2 ). A szilárdsági jellemzők vizsgálata A textíliák minőségének és használhatóságának megítéléséhez általánosan elfogadott módszer a szilárdsági jellemzők szerinti differenciálás. A vizsgálatok alkalmasak annak megítélésére is, hogy a felhasznált nyersanyag jó tulajdonságait milyen mértékben lehetett érvényre juttatni. Megállapítható, hogy a textília az egyes gyártási műveletek során nem károsodott-e a megengedettnél nagyobb mértékben. A vizsgálat célja a szövetekből kivett próbasáv vagy próbadarab húzóerővel, ill. nyomóerővel szemben kifejtett ellenállásának és alakváltozásának a megállapítása. A szövetszakítógépek vízszintes, vagy függőleges elrendezésűek. A vizsgálat menete: 13
1. A próbadarabok előkészítése A laboratóriumi mintán három lánc és három vetülékirányú mintát kell kijelölni, valamint a hibás szakításokra egy vagy két pótsávot. 2. A befogópofákban szabályszerűen rögzíteni kell a próbasávot, majd a gépet beindítva egyenletesen növekedő húzóerővel terhelni, mindaddig, amíg a szövet el nem szakad. 6. ábra. Szakítódiagram A korszerű gépek szakítási diagrammokat is készítenek, amelyek alapján valamennyi szilárdsági jellemző meghatározható. A függőleges tengelyen a szakítóerő nagysága, a vízszintes tengelyen a szakítónyúlás értéke leolvasható. Segíti az értékek meghatározását, ha milliméterpapírt használunk a vizsgálathoz. 3. A vizsgálati adatok értékelése A diagramm adatait mm-es pontossággal kell meghatározni és meg kell szorozni az erőléptékkel. A szakítónyúlás értékét a mért távolság és nyúláslépték szorzata adja meg. Különféle varratok szakítóereje: A varrással szemben támasztott követelmények egyike, hogy varrás közben a varrt anyag lehetőleg ne sérüljön. A varrás következtében szilárdság csökkenés következik be. A szilárdságcsökkenés abból ered, hogy a szövet fonalai megsérülnek, elszakadnak varrás közben. A varrás közbeni szilárdságcsökkenést befolyásoló tényezők: - Fonalszerkezet - Szövetszerkezet - Kelmeszerkezet - Kikészítés A varrás okozta szakítóerő csökkenés 14
A varrás okozta szakítóerő-csökkenés: a kelme szakítóerejének a varrás okozta sérülés következtében a varrás mentén létrejött csökkenése. A vizsgálat elvégezhető: - Sávszakítással, pl.: szöveteknél - Grab-szakítással, pl.: kötött kelméknél, nemszőtt textíliáknál Értékelés: A szakítás során kapott értékekből ki kell számítani az átvarratlan próbasávok és az átvarrt próbasávok varrásirányonkénti, rétegenkénti szakítóerejének átlagértékét, becsült szórását. A szakítóerő csökkenést csak akkor tekinthetjük jellemzőnek, ha a kelme a varrat nyomán szakad el. A színtartóság vizsgálata A színtartóság a textíliák színének ellenálló képessége olyan behatásokkal szemben, amelyek a gyártás és a használat közben általában érhetik. A színtartóság jellemzése a kezelt minta két változásának a megfigyelése és értékelése alapján lehetséges: - a színváltozás és/vagy - a színlefogás mértéke alapján. A színváltozási fokozatok számszerű értékét etalonokkal való összehasonlítás alapján vagy műszeres színméréssel kell megállapítani. Etalonok: - a szürke skála öt fokozatnak megfelelő árnyalatkülönbségű, szabad szemmel jól érzékelhető szürke színű csík pár. Az 1 es szám a gyenge, az 5 ös a nagyon jó színtartóságot jelenti. - a kék skála nyolc fokozatnak megfelelő nemzetközileg elfogadott színmélységben festett gyapjúszövetdarabok. Az 1 es szám a gyenge, a 8 as szám a nagy színtartóságot jelenti. 15
1. Vasalás hatása 7. ábra. Szürke skála A textíliák színváltozása vizsgálható száraz, nedves és vizes állapotban. A lefogás megállapításához feltétlen pamut alapanyagú kísérőszövetet kell használni. A minták 10x4 cm-es nagyságúak. A szabványos száraz, nedves és vizes próbadarabot színoldalával lefelé fordítva a kísérő szövetre helyezve 15 másodpercig kell vasalni. A vizsgálathoz a textília nyersanyagának megfelelő talphőmérsékletű villamos fűtésű kézi vasaló szükséges. A vasalás befejezése után azonnal, majd 4 óra elteltével ismételten meg kell határozni a színtartóságot a szürkeskála segítségével. 2. Izzadság hatása A vizsgálathoz összetett próbadarabot készítünk. A kísérőszövetek mérete és nyersanyaga megegyezik a mosáshoz használt mintákéval. A kezelés lúgos, ill. savas kémhatású oldattal történik, amelyek hatása megközelítően hasonló az izzadság okozta változáshoz. Az oldatok összetételét, a vizsgálat módját és eszközeit a szabvány tételesen ismerteti. A számszerű értékeket a szürkeskála fokozatai alapján kell meghatározni. 3. Napfény hatása A napfénnyel szembeni színtartóság megfigyelhető természetes fényben, de használható mesterséges fényforrás is. A próbadarab mérete 1x4,5 cm. Vizsgálatkor a próbadarab és a kék skála meghatározott részét takarólemezekkel fedjük, hogy fényhatás ne érje. Az előírt megvilágítási idő eltelte után a próbadarab és a kék skála fakulását összehasonlítva a színtartósági érték meghatározható. Szükség esetén vizsgálható a textíliák vízzel, vízcseppel és dörzsöléssel szembeni színtartósága. Meghatározható a gőzölés, a gőzplisszírozás és a vegytisztítás hatására bekövetkezett színváltozás is. A színtartóság mértékét ferde vonallal elválasztott számjegyekkel kell megadni (pl. 5/3/4). A színváltozás 5 ös értékű, a textília színe nem változott. A vele azonos minőségű kísérőszövetet közepesen, a fehér kísérőszövetet enyhén, de észrevehetően megszínezte. 16
4. Mosás hatása 8. ábra. Színtartósság vizsgálata fény hatására 3 A vizsgálat célja a színezett textilanyagok mosással szembeni színtartóságának meghatározása, a kíméletes mosástól az erélyes mosási eljárásig. A vizsgálathoz két sértetlen kísérőszövet közé fogott és a széleknél varrással rögzített, 10x4 cm-es összetett próbadarab szükséges. Az egyik kísérő szövet pamut, a másik a szövettel megegyező nyersanyagú. A mosással szembeni színtartóság vizsgálható különböző hőmérsékletű enyhe szappanos, szappanos szódás vagy mosószeres oldatban. A kezelési idő 30 perc. Öblítés és szárítás után a szürkeskála alapján kell a színtartósági fokozatokat meghatározni. 3 Forrás: Anyagvizsgálatok, Távoktató tananyag, www.tmte.hu, 2010-07-15 17
3. Textíliák kezelése 9. ábra. Mosással szembeni színtartósság 4 A textiltermékek mosásánál vegytisztításánál figyelembe kell venni, hogy ezeknek a műveleteknek a során a termék fizikai és kémiai hatásoknak van kitéve, amelyek esetenként károsíthatják az anyagot, vagy legalábbis befolyásolhatják későbbi használhatóságukat. A felhasználók számára ezért egyértelmű felvilágosítást kell adni arra vonatkozólag, hogy hogyan kell eljárnia, illetve mit kell elkerülnie ahhoz, hogy a termék használhatóságát minél hosszabb ideig változatlanul megőrizhesse. Erre szolgálnak azok a ma már általánosan használt kezelési jelképek, amelyeket a köznyelv gyakran textil-kresz -nek is nevez, utalva a közúti közlekedésben használt, hasonlóképpen grafikus ábrákra, amelyek a közlekedési szabályokat jelképezik. 4 Forrás: Anyagvizsgálatok, Távoktató tananyag, www.tmte.hu, 2010-07-15 18
A textíliák kezelési jelképei a gyártók, forgalmazók, fogyasztók, tisztítók körében olyan közvetítő nyelv, amely a jelképek egységes értelmezését egyszerűen és félreérthetetlenül biztosítja. MSZ EN ISO 3758:2005 Textíliák. Jelképeket használó kezelési útmutató kód c. szabvány előírásai szerint kell megállapítani. A szabványok időszakos felülvizsgálata rendszeres, az ISO általában ötévenként végez megfelelőségi kontrollokat, hogy a szóban forgó időszak műszaki-gazdaságikritériumainak mennyire felel meg az adott szabvány. A megújult ISO 3758:2005 szabványt, MSZ EN ISO 3758:2005 Textíliák. Jelképeket használó kezelési útmutató kód címmel vette át hazánk 2005. szeptember 1-i dátummal. A szabványok általánosságban ma már nem kötelező érvényűek, azonban adott jogi szabályozásban szereplő hivatkozásoknál kötelezővé válik alkalmazásuk. A kezelési útmutató nem kötelező, viszont feltétlenül ajánlott továbbra is a helyes kezelés megadása, a fogyasztó számára a vásárlást megelőző döntéséhez, valamint a textíliák helyes kezeléséhez. Kezelési alapjelképek 10. ábra. Nedves kezelések - gépi- ill. kézi (áztatás, előmosás, mosás, öblítés, víztelenítés / pl. centrifugálás/) 11. ábra. Fehérítés (mosás közben, mosás után) 12. ábra. Szárítás (gépi /forgódobos - tumbleres/, ill. természetes) 19
13. ábra. Vasalás (gőzölés) 14. ábra. Vegytisztítás (szerves oldószeres; professzionális vizes) A mosás, vizes kezelés jelképei: 20
21
15. ábra. Mosás és vizes kezelés jelképei 5 A fehérítés, szárítás jelképei: A vasalás és a vegytisztítás jeképei: 16. ábra. Fehérítés és szárítás jelképei 6 5 Forrás: Fogyasztóvédelmi ismeretek, Távoktató tananyag, www.tmte.hu, 2010-07-15 6 Forrás: Fogyasztóvédelmi ismeretek, Távoktató tananyag, www.tmte.hu, 2010-07-15 22
17. ábra. Vasalás és a vegytisztítás jelképei 7 A kódjelképekben megfogalmazott jelzők betartásával a tisztítás és kapcsolódó műveletei a textília károsodása nélkül hajtható végre. Egy sorban 5 jelképet kell feltüntetni, a megfelelő sorrend szerint. 1. mosás, 2. fehérítés, 3. szárítás, 7 Forrás: Fogyasztóvédelmi ismeretek, Távoktató tananyag, www.tmte.hu, 2010-07-15 23
4. vasalás, 5. vegytisztítás. 4. Termékek címkézési előírásai Adattartalom: - termék pontos megnevezése (fantázianév nem lehet) - gyártó vagy forgalmazó neve és címe - származási hely (ha nem az Európai Gazdasági Térségből származik) - méret - nyersanyag-összetétel (magyar nyelven, rövidítés nélkül, a rendeleti szabályozás szerint) - tanúsított környezetkímélő jelleg, megkülönböztető minőségjel - megfelelőség-jelölés (minőségi osztály már nem kötelező) - kezelési jelképsor (és ha szükséges, szöveges használati-kezelési útmutató anyanyelven) - esetleg a rendeltetésszerű használhatóság várható időtartama A megengedett idegenanyag-tartalmakról - a 100 %-os ill. tiszta szálasanyag-megnevezés alkalmazható akkor, ha a terméket egyetlen nyersanyag alkotja, ill. nem tudatos bekeveréssel (ha a műszaki okok ezt indokolttá teszik) általában 2 %-os szálasanyag idegenanyagtartalom fordul elő (általában a kártolt termékeknél 5 %-os-, az élő-gyapjú termékeknél / kártolt feldolgozású élőgyapjút is ideértve/ 0,3 %-os a tűrés); - az élőgyapjú elnevezés csak új nyírású szálasanyagra alkalmazható, azaz még nem volt termék része és nem került feldolgozásra / fonás, nemezelés, stb./, így szálkárosodást, okozó kezeléseket, használati körülményeket nem szenvedett el; az élőgyapjú megjelölés adott gyapjú-keverékre is alkalmazható, ha pl. legalább 25 %-nyi a "friss-nyírású-, még fel nem dolgozott" juh-szőr ; A tűrésekről A megengedett idegen-szál tűrés (nem tudatos bekeveréssel, ha a műszaki okok miatt elkerülhetetlen) általában 2 %-os, - kártolt fonású cikkeknél 5 %-os-, - élőgyapjú-áruknál 0,3 %-os mértéket nem haladhatja meg. A névleges összetételhez viszonyítva a tény szálkomponens előfordulás (vizsgálattal meghatározott) a teljes tömeg 3 %-ig térhet el. 24
A tűrések alkalmazása során a késztermék 7 %-át el nem érő (esetleg eltávolítható)-, kizárólag díszítő rendeltetésű szálasanyagokat-, az antisztatizálási céllal beépített fém (pl. ezüst)-szálakat (ha előfordulásuk kisebb az összes tömeg 2 %-ánál) nem kell figyelembe venni. A pamut lánc- ill. len vetülékfonalakból felépülő termékeknél külön a lánc- ill. vetülékfonalak tömegére kell vonatkoztatni a tűrést (nem a teljes tömegre). Szálkeverékek összetétel megadása - A két- vagy több komponensből felépülő szálkeverékek esetében csökkenő tömegarány szerinti sorrendben-, %-ban kell megadni az összetevőket, azonban ha legalább 85 %-ot tesz ki az egyik komponens, úgy a pontos % helyett a legalább 85 %-os kifejezés is alkalmazható (ezenkívül, megadható a teljes %-os megoszlás is). - Az olyan keverékeknél, amelyeknél egyik szálkomponens sem éri el a 85 tömegszázalékot, úgy részarány szerinti csökkenő sorrendben tüntetendők fel (% közlésével, vagy akár e-nélkül is). Amennyiben 10 %-ot meg nem haladó összetevő fordul elő, az egyéb szál megjelölés is használható (amennyiben a 10 %-nál kisebb részarányú szálak egyikét "nevén nevezik", úgy az összes komponenst ismertetni kell). - kevert szál - ill. meghatározatlan összetételű termék megnevezés alkalmazható, ha a gyártás idején az összetétel meghatározásra még nincs egységesen elfogadott vizsgálati módszer. Az összetett textíliák összetétel megadása Az összetett textíliák összetétel megadásával kapcsolatban kiemelendő, hogy a különböző nyersanyagú-, két vagy több részből álló textil-termékek esetében általában minden összetevőt külön fel kell tüntetni. Általánosságban azonban megjegyzendő, hogy a textiltermék összes tömegének 30 %-át el nem érő összetevőt nem kell külön közölni, azonban a fő bélésanyagok összetétel megadása mindig kötelező (részaránytól függetlenül). A nyersanyag összetétel megadása címkéken A textiltermékre ráerősítve (pl. bevarrt szalag-szövött, nyomott szalagcímke) ill. egyéb jelölési móddal (pl. méterárunál a kelme-szegélybe beszőve, stb.) kell eleget tenni a nyersanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek (a kizárólag kereskedelmi dokumentumon szereplő összetétel feltüntetés csak a "nem fogyasztói forgalomba" kerülő textilanyagoknál-, termékeknél megengedett). A terméket kísérő kereskedelmi bizonylatokon az uniós 96/74/EK irányelv melléklete értelmében bármelyik európai közösségi nyelven megadható a nyersanyag-összetétel (az EU valamely hivatalos nyelvén) rövidítés nélkül (a rövidített szálasanyag megnevezés tilos a kereskedelmi szerződésekben, szállító-leveleken, számlákon is; esetlegesen kódokkal kifejezhető úgy az összetétel, ha ugyanazon dokumentumban ezek azonosítására mód nyílik). 25
A nyersanyag-megadást jól olvasható megjelenítéssel-, egységes írásképpel, magyar nyelven (a vonatkozó melléklet szerinti teljes kifejezésekkel, szigorúan a rövidítés mellőzésével) kell feltüntetni a címkén, csomagoláson, eladással összefüggő ajánlatokban, katalógusokban és kereskedelmi prospektusokban (természetesen esetünkben a magyar nyelv mellett idegennyelveken is előfordulhat). Tehát az aktuális 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. sz. melléklete "A textilszálak táblázata" magyar nyelvű megnevezéseit kell használni, az előírt teljes szóhasználatú megjelenítéssel. Összefoglalás A gyakorlatban találkozhatunk olyan esettel, amikor szükségünk van a textíliák alapanyagának meghatározására, ami szükséges lehet a feldolgozáshoz szükséges vegyszerek, eljárások kiválasztásához, vagy a késztermékek esetében a kezelések meghatározásához. Gyakran találkozhatunk keverék anyagokkal, amelyek estében a szálasanyagok keverésének célja elsősorban a hátrányos tulajdonságok kiküszöbölése, a minőség javítása, illetve a külső kép megváltoztatása. A keverés befolyásolja a feldolgozhatóságot, a fonalfinomságot, és a gazdaságosságot. Különösen előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek a természetes és a vegyiszálak keverékei, mivel az előnyös tulajdonságok kiegészítik egymást, míg a hátrányos tulajdonságok szinte teljesen kiküszöbölhetők. Optimális szálkeverékeket akkor érünk el, ha a szálasanyagok szakítószilárdságban, nyúlásban, rugalmasságban, szálhosszúságban és finomságban lehetőleg jól összeillenek. Alapvetően a gyengébb keverékszál tulajdonságaihoz igazodva kell a kezelési lehetőségeket is meghatározni. Összefoglalásként válasz a feltett kérdésre A megismert vizsgálati módszerek alkalmazása lehetővé teszi, hogy minél jobban megismerjük a textíliák összetételét, jellemzőit. Ezek birtokában el tudunk igazodni a szálasanyagok minőségi mutatóinak meghatározásában, amelyek szükségesek a megfelelő alkalmazási területek kiválasztásában, az alkalmazható kezelések meghatározásában. A textíliák használati értékéhez tartoznak a kezelési lehetőségek is. A munkaigényes és költséges kezelés csökkenti a ruházat értékét, a termékek megvásárlásánál is szerepet játszik, hogy a viselés során milyen eljárásokat, kezelési módszereket alkalmazhatunk. 26
TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat Gyűjtsön olyan módszereket és eljárásokat, amelyekkel az adott célok megvalósíthatók! (Töltse ki a táblázatot!) Cél A használati tulajdonságok javítása Az öltözködés fiziológiai tulajdonságok javítása A kezelhetőség javítása A külső kép megváltoztatása A gazdaságosság növelése 2. feladat Eljárások, módszerek Keressen az Interneten különféle termékeket, szálasanyag összetételeket, alkalmazási területeket! Megoldás 1. feladat Cél A használati tulajdonságok javítása Eljárások, módszerek Kopásállóság növelése: szintetikus szálak bekeverésével. Tartósság növelése: megfelelő kezelési módszer alkalmazásával, vagy pl. színtartósság növelésével. Gyűrődés csökkentése: gyűrődésmentesítő kikészítéssel, vagy szintetikus szálak bekeverésével. Az öltözködés fiziológiai tulajdonságok javítása Hőszigetelő képesség javítása: bolyhozással, kallózással. 27
A nedvességfelvétel javítása: természetes szálak bekeverésével, szintetikus szálak terjedelmesítésével. Viselési tulajdonságok javítása: szintetikus szálak bekeverésével a rugalmasság növelése. Moshatóság javítása: szintetikus szálak bekeverésével. Szárítás javítása: gyorsan száradó tulajdonságot adó A kezelhetőség javítása kikészítéssel. A külső kép megváltoztatása A gazdaságosság növelése 2. feladat Vasalhatóság javítása: vasalás könnyítő öblítőszer alkalmazásával. Színhatások megváltoztatása: elemi szál formájában történő színezéssel, díszítőcérnák alkalmazásával, különböző sodratú fonlak alkalmazásával. Fényhatások megváltoztatása: a felület nyírásával, perzselésével. Esztétikai hatások megváltoztatása: különféle kötési módok alkalmazásával, különféle színek, minták alkalmazásával. A szálak árának csökkentésével: olcsóbb szintetikus szálak alkalmazásával, hulladékfeldolgozással. A fonal finomság megválasztásával: az adott nyersanyagból a lehető legjobb minőségű termék elkészítésével. 18. ábra. Ágyneműhuzat 8 PM067 sz. termék: 8 Forrás: INTERNET, http://www.vendtex.hu/index.php?base=menu&id=2&sid=2&tid=5, 2010-07-26 28
Összetétele: 50 % PES - 50 % pamut Súly: 170 g/m2 (vastag) Mosási méretváltozása: mérettartó, max. 3-3 % Leggyakoribb mintázatok: - 1,5 cm, illetve 3 cm széles csíkos mintázat. - 4 * 4 cm-es kockás mintázat Speciális jellemző: extra szélességben (300 cm) is gyártható, így toldás nélkül elkészíthetőek a dupla paplanhuzatok. OPO: Saválló textília EN Certification: EN 1149-1 Összetétel: 100% Polypropilen Grammsúly: Szélesség: 220 g/m2 150 cm Specialitás: Saválló, Kopásálló lélegzõ textília 19. ábra. Saválló textíliák 9 Alkalmazási terület: Vegyipar, gyógyszeripar munkaruhák Rendelhetõ színek: Piros, Középkék, Sötétkék, Szürke 9 Forrás: INTERNET, http://www.fmtextil.hu/spec.html#savas, 2010-07-26 29
US BDU Bermuda nadrág 2+2+2 zsebbel Alapanyag: 65% poliészter, 35% pamut 20. ábra. Bermuda 10 10 Forrás: INTERNET, http://munkaruha.lanitex.hu/termek/5392.us-bdu-bermuda-nadrag-oldalzsebbel-skyblue, 2010-07-26 30
ÖNELLENÖRZŐ FELADATOK 1. feladat Határozza meg a következő szálasanyagok eredet szerinti besorolását! Len: Gyapjú: Viszkóz: Poliamid: Poliészter: 2. feladat Melyik igaz, írd az állítások mellé a betűjeleket! A: gyapjú B: Pamut C: Viszkóz D: Hernyóselyem E: Poliamid F: Len Jó nedvszívó: Fényes felületű: Jól fonható: Jó hőszigetelő: Üreges: 31
3. feladat Határozza meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, vagy hamis! (Húzza alá a megfelelőt!) A cérnák csak elemi szálakból állhatnak. IGAZ HAMIS A kötött kelmét lánc- és vetülékfonalak alkotják. IGAZ HAMIS Kötött kelmében a fonalak szemeket alkotnak. IGAZ HAMIS A láncfonalak a szövet szövött szélével párhuzamosak. IGAZ HAMIS 4. feladat Határozza meg a következő ruhaipari varrócérnák alkalmazási területeit! Alapanyagok Pamut Selyem Alkalmazási területek Poliészter (vágott szálból) Poliészter (monofil) 32
Körülfont cérnák (belül poliészeter filament pamuttal, vagy vágott szálú poliészterrel körülfonva) 5. feladat Magyarázza meg az alábbi jelképsor kezelési jelzéseinek a jelentését! 33
MEGOLDÁSOK 1. feladat Len: háncsrost -növényi -szerves természetes szál Gyapjú: állati szőr -szerves -természetes szál Viszkóz: cellulóz alapú szerves vegyi szál Poliamid: polikondenzátumok polimerizátumok szintetikus szerves vegyi szál Poliészter: polikondenzátumok szintetikus szerves vegyi szál A fonalat a következő tulajdonságok jellemzik: - finomság (vastagság), - szakítóerő, nyúlás, - egyenletesség, - felületi kép, - sodrat. 2. feladat Jó nedvszívó: A, B, C, D, F Fényes felületű: C, D, E, F Jól fonható: A, B Jó hőszigetelő: A, B, D Üreges: A, B, D, F 34
3. feladat A cérnák csak elemi szálakból állhatnak. IGAZ HAMIS A kötött kelmét lánc- és vetülékfonalak alkotják. IGAZ HAMIS Kötött kelmében a fonalak szemeket alkotnak. IGAZ HAMIS A láncfonalak a szövet szövött szélével párhuzamosak. IGAZ HAMIS 4. feladat Alapanyagok Pamut Selyem Poliészter (vágott szálból) Poliészter (monofil) Körülfont cérnák (belül poliészeter filament pamuttal, vagy vágott szálú poliészterrel körülfonva) Alkalmazási területek A legáltalánosabban használt varrócérna, főleg pamut és pamut-típusú keverékanyagok varrásához használják. Díszítő varrásokhoz, gomblyukak kivarrásához, selyem és gyapjútermékek varrásához használják. Bármilyen alapanyag varrására alkalmas. Láthatatlan öltésekhez, bármilyen alapanyaghoz használható. Gyorsvarrógépeken, rugalmas varratokhoz, bármilyen alapanyaghoz használják. 5. feladat Mosás: gépben, vagy kézzel legfeljebb 40 C hőmérsékleten. Mechanikai hatás csökkentett, öblítés, centrifugálás óvatosan. Kíméletes kezelés. 35
Fehérítés: csak olyan oxidáló szerrel, amely nem klór tartalmú. Dobos szárítás, kímélő programmal. (alacsony hőmérséklet) Vasalás: A kezelés során különös elővigyázatra van szükség. A vasaló hőmérséklete a szokásos legkisebb (max. 110 C) legyen. Vegytisztítás: vegytisztítás szánhidrogénekkel. Tisztításkor bizonyos óvatosság szükséges, de korlátozott a víz-, segédanyag-hozzáadás, a mechanikai hatás és alacsonyabb a szárítási hőmérséklet. 36
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Diamantné Kovács Zsófia - Kozma Edit: Módszertani segédanyag Üzletvitel a könnyűiparban című modul tanításához és értékeléséhez - NSZFI 2008. Hauck Mária - Zubonyai Ferencné: Ruhaipari anyag és áruismeret, Műszaki Könyvkiadó, 2004. Ruházati szakismeretek, Magyar Divatintézet - Göttinger Kiadó, 1998. Fogyasztóvédelmi ismeretek, Távoktató tananyag, kiadó TMTE, MTESZ 2010. AJÁNLOTT IRODALOM Hauck Mária - Zubonyai Ferencné: Ruhaipari anyag és áruismeret, Műszaki Könyvkiadó, 2004. 37
A(z) 1305-06 modul 004-es szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése 54 542 01 0010 54 01 Bőrfeldolgozó ipari technikus 54 542 01 0010 54 03 Textilipari technikus 54 542 01 0010 54 02 Ruhaipari technikus A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 10 óra
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató