Feszítő kérdések NYÁRI TÁBOR 2014 2005 óta minden évben megrendezésre kerül a holokauszt témáját feldolgozó tábor, különlegessége, hogy nem csupán a tényekre világít rá, hanem különböző nézőpontokból vizsgálhatja meg az eseményeket. Foglalkoztunk embermentőkkel, az antiszemitizmus kialakulásának körülményeivel, gyerekekkel, ez évi témánk pedig a feszítő kérdések, mely a holokauszt 70. évfordulója során az évben felmerültek. 1. nap - Együttélés, aranykor? 2014. június 30., hétfő Az együttélésről beszélünk ma, valamint arról, hogy a dualizmus valóban aranykor volt-e a zsidóság számára? Feszítő kérdéseink az emancipációs alkuról, annak felmondásáról, az ortodoxok és a neológok közötti vitáról szólnak. Ha volt emancipációs alku (az emancipációra a zsidóságnak az asszimilációval kell válaszolnia) akkor az csak informális volt, s annak felmondását szét kell választani a társadalom és az állam részéről. Antiszemita törekvések előjöttek az 1880-as években (Tiszaeszlári per), de az állam részéről az alku felmondását a zsidó ellenes törvényekben látjuk (Numerus Clausus 1920). Az ortodoxok és a neológok vitája főként a Talmudhoz való hozzáállásban ált, kell-e azt modernizálni, kiegészíteni, vagy nem szabad megváltoztatni és meg kell azt tartani. A VII. kerületi sétánkon körbejártuk az egykori gettó területét, megtekintettük a neológ, a status quo és az ortodox zsinagógát. A Dohány utcai zsinagóga előtt Emlékező fűzfa, a levelekre áldozatok nevei vannak felírva
Carl Lutz és munkatársai emlékműve, akik papírhamisítással mentettek életeket Sztehlo Gábor emlékmű a Deák Ferenc téren, Sztehlo gyermekotthonokat hozott létre a háború alatt. Témához kapcsolódó ajánlott irodalom: Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon Bacskai Sándor: Az első nap Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban
2. nap - A német megszállás - 2014. július 1., kedd Mai feszítő kérdéseink az 1944-es német megszállásra vonatoznak. Tényleg a németek hajtották végre a teljes deportálást? Volt Magyarországnak önállósága? Adolf Eichmann a maga 120 emberével nem volt képes 56 nap alatt 437 000 embert deportálni. Olvassuk el a három László (Endre László, Baky László, Ferenczy László) jelentéseit, felszólalásait, leveleit és meglátjuk mennyire nagy együttműködő és kezdeményező szerepe volt a magyar kormánynak, állampolgárainak deportálásában a csendőrség, rendőrség és közhivatalnokok által. Feltérképeztük a Sztójay-kormányt, a megszállás körülményeit és a társadalom reakcióját, valamint beszélgettünk a Zsidó Tanácshoz köthető dilemmákról. A megszálláshoz köthető helyszíneket kerestük ma fel Budapesten. Sándor-Palota kormányrezidencia Britannia Hotel A mai Mammut régen fogház volt, idehozták megkínozni Szenes Hannát, Grósz Endrét is.
Blogbejegyzések: Amikor elsétáltál a Mammut mellet, eszedbe jutott már, hogy ott nem mindig egy bevásárlóközpont volt? És vajon ezután mit fogsz érezni, ha ránézel? Ez jó kérdés! :) Eddigi éveim során kétszer jártam a Mammutban, de ismervén ezt a tényt, valószínű még ritkábban visz majd arra az utam..... Az a kár, hogy az erre emlékeztető emlékmű el van rejtve a fák árnyékában, ezáltal még kevesebb emberhez jut el ez a cseppet sem mellékes információ... Az Arénapláza pedig annak a lóveresenypályának van a helyére állítva, ahol a második világháborúban a zsidókat összegyűjtötték és tartották. Kellemes múltú plázahelyszíneink vannak..... Ahogy ma megtudtuk a Mc Donald's-aink sem akármilyen helyeken állnak. Nekem meglepő volt, mivel még nem igazán nevezhetem magam olyan embernek, aki úgy ismeri Budapestet, mint a tenyerét. Biztos vagyok benne, hogy olyan embereknek is tudna újat mondani ez a tábor, akik azt gondolják, hogy nagyon jól ismerik a fővárosunkat. Ajánlott irodalom, videó: https://www.youtube.com/watch?v=979ehsktn0w Kádár Gábor, Vági Zoltán: Hullarablás Kádár Gábor, Vági Zoltán: Aranyvonat 3. nap - Kamenyec-podolszkij - 2014. július 2., szerda Az első öt számjegyű gyilkosság a holokausztban: 1941. július. Magyarországon még sehol nincs a megszállás, gettósítás, deportálás, mégis 22 000 embert deportálnak Kőrösmezőre, ahol átdobják őket a határon és otthagyják őket a pusztán, mindenféle ellátás nélkül. A huzavona, hogy mit kezdjenek ennyi emberrel tömeggyilkosságba torkollik, melyet SS-ek, Einsatzgruppe* hajt végre sokszor magyar munkaszolgálatos zsidók szeme láttára. Bár a kamenyec-podolszkiji mészárlás Ukrajniában történt, a
magyar vezetőség tartotta nemkívánatosnak és szállíttatta el azokat a zsidókat, akik a környező országokból menekültek Magyarországra, vagy éppen nem volt állampolgárságuk, mert az új határok miatt kint rekedtek az országból. A Kamenyec-podolszkij témájához köthető az a budapesti helység ahol van a főhadiszállásunk, a Páva utca Sztehlo terem a Holokauszt Emlékközpontban Páva utcai zsinagóga, 1941-ben internálótábor, innen vitték Kőrösmezőre a rendezetlen állampolgárságú zsidókat Blaha Lujza téri McDonald's régen csillagos ház volt Botlatókő Gartner Zsigmond emlékére, akit munkaszolgálat alatt gyilkoltak meg
Keleti pályaudvar, innen is indultak vonatok Slachta Margit és Kozma Miklós munkássága Kamenyec-Podolszkij vonatkozásában Slachta Margit (1884-1974) Slachta Margit a kezdetektől fogva elutasította az antiszemitizmust, illetve a faji megkülönböztetést. Első női országgyűlési képviselőként igyekezett minél többet tenni az elnyomott zsidók érdekében. Szüleivel a felvidéken lakott, és igen jó módban éltek. Ám édesapja felelőtlensége miatt a család anyagi válságba keveredett így a csőd elől Amerikába menekültek. Ám Margit családi öröksége a makacsság volt, így Ő itt maradt és kiépítette saját egzisztenciáját, illetve kapcsolatrendszerét. Számtalan petíciót írt nem csak Magyarország vezetőinek, hanem a határon túl is, ám amikor látta, hogy a petíciók nem igazán érték el az általa kívánt hatást, akkor komolyabb eszközökhöz folyamodott. Tetteiben is képviselte nézeteit, így nagy befolyással rendelkező politikusokat keresett fel nézetei kifejtése érdekében. Egy alkalommal a Pápát is felkereste, aki találkozójuk után a deportálások leállításának érdekében erőfeszítéseket tett. Igen aktív életet élt minden tekintetben. Igazán határozott, karakteres nő lehetett, aki a férfiak világában kitűnően megállta a helyét. Vaslady sorstársaként lehetne jellemezni. Kozma Miklós (1884-1941) A második világháború kitörésével nagyon megnőtt a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) feladata, mivel rengeteg zsidó özönlött az országba. Az Ukrán területek Magyar Közigazgatás alá kerültek, így Martinidics Ödön (főnyomozó KEOKH) illetve dr. Kiss Árkád (rendőrtanácsos) lehetőséget látott új tervezetük végrehajtására. Elméletük szerint a Hontalan Zsidókat az "újonnan fölszabadított területekre" kellene áttelepíteni. Mivel úgy érezték hogy a zsidók túl elnéző bánásmódban részesülnek, elméletrendszerükkel megkeresték az akkori belügyminisztert Keresztes-Fischer Ferencet. Hálátlannak titulálták, mivel úgy érezték, hogy nem érez kellő lekötelezettséget a német állam iránt, ami megszerette volna szabadítani az országot a hontalan népségtől. Ám a belügyminiszter nem volt hajlandó végre hajtani a tervezetüket, ezért a tervezetet eljuttatták Kozma Miklóshoz, aki addigra Kárpátalja kormányzói biztosává emelkedett. Ő adoptálta a két férfi elméletét, illetve magas beosztásának köszönhetően kivitelesésig juttatta a tervezetet. Ajánlott irodalom Browning: Ordinary Man http://hampshirehigh.com/exchang e2012/docs/browning- Ordinary%20Men.%20Reserve%2 0Police%20Battalion%20101%20a nd%20the%20final%20solution% 20in%20Poland%20(1992).pdf Krausz Tamás: Az ismeretlen fekete könyv Szirtes Zoltán: Temetetlen halottaink
*Einsatzgruppe: Szó szerint Bevetési Csoport: a Birodalmi Biztonsági Főhivatal parancsnoka által létrehozott, a megszállt szovjet területeken a németek számára "nem kívánatos" zsidók, cigányok és partizánok kiirtását végrehajtó speciális egységek. Tagjai az SS, az SD, a SIPO és az ORPOból szerveződtek. Túlélők Kamenyec-Podolszkij túlélője: Irene Weiss (Traub Irén) élettörténete: http://infopoly.info/h-2014/2014/02/02/nol-egy-tulelo-az-1941-es-idegenrendeszeti-eljarasrol/#more-661 4. nap - Nyilasok - 2014. július 3., csütörtök A mai sétánk során a nyilasok tevékenységéhez kapcsolódó helyszíneket látogattunk meg. Első helyszínünk az Andrássy út 60. szám alatt működött nyilas pártház, később az ÁVH fogdája, majd napjainkban a Terrorháza néven ismert emlékhely volt. Ezután a Jászai Mari téren álló házat néztük meg, ami nyilas pártiroda volt egykor, ma egy McDonald's működik az épületben.
Következő állomásunk a Dunába lövések helyszíne volt, ahol egy mozaik emlékeztet a történtekre - itt lőttek a jeges Dunába nemre és korra való tekintet nélkül mindenkit, sokszor a diplomáciai védettséget élvező házakból is kihurcolták ide az áldozatokat. A mozaik közelebbről, felirat: "Emlékül azoknak a magyaroknak, akik 1944-45 telén a nyilas rémuralom áldozatául estek". Utolsó állomásunk a cipők emlékmű volt, melyet - az előzőhöz hasonlóan - a Dunába lőtt emberek emlékére állítottak. Ez a Parlamenthez közel található, ezzel is jelképezve hogy honnan indult, és mihez vezetett a származási alapú megkülönböztetés és gyűlölet. A háttérben látható a Parlament.
Különféle cipőket formázott meg az alkotó, ezzel személyessé téve az emlékhelyet. Ajánlott irodalom Szirmai Rezső: Fasiszta lelkek (Pszichoanalitikus beszélgetések a háborús főbűnösökkel a börtönben.) A szerző a legfőbb magyar háborús bűnösökkel készített interjúkat az ellenük folyó tárgyalások előtt, alatt, illetve egyes esetekben az ítélethozatalt követően. Pszichoanalitikus munkatársa segítségével azt nyomozta, hogy milyen hatásoktól vezérelve és milyen megfontolásokból követték el emberiségellenes bűneiket. A könyv megtekinthető online: http://www.scribd.com/doc/195333089/szirmai-rezs%c5%91-fasiszta-lelkek 5. nap - Embermentők országa volt Magyarország? 2014. július 4., péntek Az utolsó nap feszítő kérdése: Embermentők országa volt Magyarország? Mitől lett valaki embermentő? Kellett ahhoz szeretni a zsidókat, hogy segítsenek? Hősök voltak, vagy hazaárulók? - Tiszteletet érdemelnek azok az emberek, akikben megvolt a bátorság, hogy szembeszálljanak a rendszerrel, életük kockáztatásával is segítettek bajbajutott embertársaikon, elég erősek voltak ahhoz, hogy a passzív tömeggel ellentétben ellenálljanak ennek a gyilkos eszmének, még akkor is, ha nem állt érdekükben, vagy nem ismerték személyesen azokat, akiket megmentettek. Milyen volt tipikusan egy embermentő? Milyen tulajdonságokkal kellett rendelkeznie? Milyen indíttatásból cselekedtek? Van valami közös bennük? Bárkiből válhatott embermentő, akiben volt egy szilárd meggyőződés, világnézet arról, hogy egyenlőek az emberek. Egy prezentációban foglaltuk össze kutatási témánkat: http://prezi.com/k_s0rrxhmvnk/?utm_campaign=share&utm_medium=copy
Embermentők elismerése A Világ Igaza díjat az izraeli Yad Vashem intézet adja azoknak a személyeknek, akik a holokauszt ideje alatt akár csak egy ember életét is megmentették a biztos haláltól. A díj egy medálból és az erre kijelölt falra felkerülésből áll (korábban fákat ültettek, de elfogyott a hely a kertben), valamint ha az illető úgy dönt, izraeli állampolgárságot és nyugdíjat kaphat. A díj elnyerésének feltételei: aktív részvétel a mentésben, a személyes szabadságát vagy pozícióját kockáztatva tette, amit tett, valamint a megmentő indítéka nem az egyéni haszonszerzés volt, vagy hogy a mentett személyt áttérítse. Emellett kritérium az egyértelmű bizonyítékok bemutatása a mentés tényéről. Azonban ez utóbbi feltétel, a bizonyítás nehezen és egyre nehezebben teljesíthető, a szemtanúk idős kora miatt, sokan már nem élnek a túlélők közül. Ezért egyre kevesebb az esély arra, hogy egy jogosult személy megkapja a kitüntetést. Ennek okán hazánkban, Magyarországon a Holokauszt Emlékközpont 2012-ban külön irodát létesített az embermentők felkutatására, és megalakult az Igaz Emberekért Társaság. A Társaság által jelöltek listáját az Emlékközpont levéltáros munkatársa rögzíti, és ellenőrzi a források hitelességét. A Helytállásért elismerő oklevél megítéléséről az elnökség tagjai döntenek. Évente legfeljebb tíz oklevelet osztanak ki. A hét utolsó napi sétáját a XIII. kerületben tettük meg, ahol az embermentők nyomába szegődtünk. Jászai Mari tér, a Mc Donald's a sarkon egy nyilas ház volt Raoul Wallenberg, svéd diplomata védlevelekkel mentett embereket Tom Lantos, az első holokauszt túlélő, aki az Egyesült Államok képviselőházának tagja volt
Raoul Wallenberg Táborzáró Mai nappal befejeződött a tizedik, holokauszt témáját feldolgozó tábor. Ezt egy szép tortával ünnepeltünk meg. Nagyon sokat tanultunk a héten és rengeteg érdekes dologgal ismerkedtünk meg, jó volt együtt kutatni és Budapest utcáit járni a történelem eseményeit felidézve. Ha tetszettek a témák és kedvet kaptál, szeretettel várunk téged is jövőre ilyenkor a Holokauszt Emlékközpontban, ahol újra érdekes nézőpontokból vizsgáljuk meg a holokausztot. Köszönjük, hogy elolvastad a blogot. Sajtómegjelenések: http://infovilag.hu/hir-30358-feszito_kerdesek_nyari_tabor_diakoknak_e.html
http://www.szombat.org/hirek-lapszemle/feszito-kerdesek-nyari-tabor-diakoknak-es-tanaroknak A szöveg és képek forrása: http://hdketabor.blogspot.hu/