Utak és útvesztők a társkapcsolatokban

1 Dr. Pálhegyi Ferenc Utak és útvesztők a társkapcsolatokban

2 A bibliai házassággondozás keskeny útja A szaporodó betegségekkel együtt szaporodnak a gyógymódok is. Korunk embere fokozódó mértékben szenved társkapcsolati zavarokban, így házassági válságokban is. Ugyanakkor egyre nagyobb a segítő programok és terápiák kínálata is. Vajon ki nyeri meg a versenyt, a betegség vagy a gyógyítás? Az elmés tudósok és az ügyes feltalálók munkája elvezet-e az egészséges élet boldog állapotába, vagy ha nem is hirtelen, de elkerülhetetlenül el kell pusztulnunk? Isten bibliai kijelentése ad választ: a tőle való elszakadás miatt az emberiség erkölcsi és egzisztenciális lejtőre került, amelyen megállíthatatlanul és fokozódó sebességgel csúszik lefelé a teljes pusztulásig. Majd egyszer az idők végén Isten közvetlen beavatkozása menti meg az embert Krisztus második eljövetelekor, amikor új eget és új földet teremt, amelyben igazság lakik (2Pt 3, 13). Az egyén életére nézve van tapasztalati válasz is: előbb-utóbb mindenki meghal, az is, aki naponta rongálja az egészségét kémiai szerekkel és stress-dús életmóddal, ráadásul sohasem kért segítséget; és meghal az is, aki mindig jó levegőt szívott, egészségesen táplálkozott, sportolt és kellemes barátokat szerzett. A bölcs is meghal, meg a bolond is (Préd 2,16). Nem mindegy persze, hogy valaki mennyi ideig és hogyan élhet. Világos, hogy a házasság ennek a néhány évtizedes (vagyis viszonylag rövid) és biológiailag egyre romló minőségű emberi életnek a része. Mi a célja a házasságterápiának és a házasság-gondozásnak? Az egyén testi gyógyításának és gondozásának nyilvánvalóan az a célja, hogy élete fájdalom-mentesebb és élvezetesebb legyen. Ennek megfelelően a házasság-gondozásnak és terápiának is az a célja, hogy a felek jobban érezzék magukat a házasságukban. Vajon a bibliai házassággondozás is egy a házasságokat gyógyító terápiák sorában? Miben különbözik tőlük? Hatékonyabb-e, mint a többi segítséget kínáló program? Az erre adható válasz remélem egyértelmű lesz. Előbb azonban tekintsük át korunk két legelterjedtebb házasságsegítő irányzatát. Az egyiknek a humanista pszichológia, a másiknak a tanuláslélektan képezi az elméleti bázisát.

3 A humanista pszichoterápiára épülő házassággondozás Napjainkban a házasságterápiát túlnyomórészt Rogers ún. személyközpontú pszichoterápiája uralja. Ez a lelki gyógymód négy alapelven nyugszik: 1. Elfogadás. Ez azt jelenti, hogy a segítséget kérő ügyfél (kliens) kezelése csak abban az esetben lehet eredményes, ha a terapeuta fenntartások nélkül elfogadja őt függetlenül nemétől, életkorától, kultúrájától, bőrszínétől, nézeteitől. Az elfogadás nem azt jelenti, hogy egyet kell értenie az illető nézeteivel, vagy helyeselnie kell a viselkedését, hanem csak azt, hogy a terapeutát nem zavarják a segítséget kérő tulajdonságai és megnyilvánulásai. Nem fél és nem undorodik tőle, nem háborodik fel attól, amit elmond vagy ahogy viselkedik. 2. Empátia. Maga a szó beleélést jelent. De nem csupán érzelmi rezonanciáról van szó, hanem inkább arról, hogy a segítő megérti a segítséget kérőt azáltal, hogy beleilleszkedik a helyzetébe; más szóval: onnan nézi a problémát, ahol a kliens van. Szép példa erre Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz című verse. A rossz kölyök viselkedése felbosszantja az apát, meg akarja verni, de gondol egyet, és inkább leül a gyerek mellé a padlóra játszani. Ettől a pozíció-váltástól megváltozik az apa látásmódja, mert a padlóról nézve olyan nagyok a nagyok és minden csupa láb. Megérti Lócit. Így fejezi be a verset: Magasba emeltem szegénykét, hogy nagy, hogy óriás legyen. 3. Kongruencia. Magyarul: hitelesség. A terapeuta nem játssza meg magát. Nem tesz úgy, mintha elfogadná és megértené ügyfelét, hanem valóban elfogadja és megérti őt. 4. Végül: képes kifejezni a segítséget kérő számára is érthető és meggyőző módon, hogy elfogadja és megérti őt. Ennek a négy alapelvnek összefoglaló kulcsszava a kommunikáció. A terapeuta egyrészt vételre képes: eljut hozzá minden információ a klienstől, nem állják útját a megismerésnek fenntartások és előítéletek. Másrészt a terapeuta, mint adó is jól működik, mert eljut a segítséget kérőhöz elfogadó attitűdje és megértő figyelme. Mindez azt jelenti, hogy a pszichoterápiás folyamatban nem az eljárás vagy a módszer a legfőbb gyógyító tényező, hanem a terapeuta (elfogadó, megértő, hiteles és kommunikáció-képes) személyisége. Más szóval: fontosabb, hogy ki az, aki segítséget nyújt, mint az, hogy hogyan végzi a munkáját. Nem nehéz észrevenni, hogy ezek az alapelvek nemcsak a pszichoterápiás kapcsolat, hanem minden emberi kapcsolat működésének fontos előfeltételei. Először a szülő-gyermek és a pedagógus-gyermek kapcsolatban fedezték fel a rogersi elvek jelentőségét (Thomas Gordon). De ezzel szinte egy időben evidenssé vált, hogy a házastársi kapcsolatban is elengedhetetlen, hogy a felek elfogadják és megértsék egymást, hitelesek (őszinték és átlátszók ) legyenek egymás számára, és hogy kölcsönösen ki is fejezzék egymás iránti szeretetüket (elfogadásukat) és megértésüket úgy, hogy közben nem rendül meg egymásba vetett bizalmuk. Ezt felismerve a rogersi pszichoterápia a házasságterápiás eljárások legelterjedtebb eszmei alapjává vált.

4 Összhangban állnak-e Rogers alapelvei a Biblia tanításával? Természetesen fölmerül a kérdés, hogy ez az eszmerendszer összhangban áll-e a Biblia szemléletével, továbbá, hogy ezek az alapelvek működnek-e Isten és a hívő ember kapcsolatában. Ezekre a kérdésekre első megközelítésben egyértelmű igen a válasz. 1. A Biblia arra bíztat minket, hogy feltétel nélkül fogadjuk el és szeressük egymást. 2. Pál apostol empátiás azok iránt, akikhez elviszi az evangéliumot (1Kor 9, 19-22). Ez nála sem azt jelenti, hogy elfogadja a görög pogányságot, vagy a zsidó törvényeskedést, hanem csak azt, hogy a maguk szintjén és kultúrájában szólítja meg őket (lásd athéni prédikáció). Ugyanakkor arra kéri olvasóit, hogy kövessék őt (1Kor 11, 1). 3. A kongruencia is alapvető erkölcsi érték a Bibliában. Boldogok a tiszta szívűek (Mt 5, 8). 4. Az is nyilvánvaló a Szentírásból, hogy Isten határozottan azzal a szándékkal teremtette az embereket, hogy kommunikáljanak egymással. ( Ki adott szájat az embernek? Most azért menj! 2Móz 4, 11-12) A prófétát is Ő tanítja beszélni, hogy tudja szólni igéjét (Ézs 50, 4). Mindezeknek az emberre jellemző tulajdonságoknak és megnyilvánulásoknak az az alapja, hogy maga Isten elfogadó és empátiás irántunk, egyértelmű minden szándékában és megnyilatkozásában (kongruens), és kommunikál: megszólít, üzen, kijelenti magát és ugyanakkor gondolatainkat és szándékainkat is érti. Azért vagyunk társas lények, mert maga a Teremtő társas lény aki az embert a maga képmására teremtette (1Móz 1, 27). 1. Az egész Biblia arról szól, hogy Isten elfogad és szeret minket noha a bűneinket utálja. 2. Az isteni empátia Jézus Krisztus személyében nyilvánult meg legvilágosabban, aki áthatolt az egeken (Zsid 4, 14), azaz a végtelen dimenziójú láthatatlan világból eljött a mi látható háromdimenziós terünkbe. Ez a pozíció-váltás meggyőzhet minket arról, hogy nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben (Zsid 4, 15). 3. Isten abszolút megbízható. Ő a világosság Atyja, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása (Jak 1, 17). Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz (Zsid 13, 8). 4. Isten a Szentírásban világosan közli, hogy ki Ő, és azt is elmondja, hogy milyennek lát minket, sőt még azt is, hogy hogyan menekülhetünk meg a halál állapotából, amibe azért jutottunk, mert elszakadtunk tőle.

5 A humanista házassággondozás pszichológiai kritikája Mindezek után meglepő, hogy a humanista szemléletű házasságterápia a gyakorlatban nem bizonyult eléggé eredményesnek. Egy amerikai szerzőpáros (John M. Gottman és Nan Silver) nemrég magyarul is megjelent sikerkönyvében (A boldog házasság hét titka) azt olvashatjuk, hogy a hagyományos (nagyrészt Rogers elveire épülő) házasságterápia a legjobb házassággondozó praxisában is legfeljebb 35 %-ban vezet némi javuláshoz. Ezzel szemben a (tanulás-lélektani szemléletű) szerzők 9 hónapos kurzusain a javuló párok visszaesése 0 %. Már könyvük elején mítosznak minősítik a humanista házasságterápia alapvető gondolatát, hogy a kommunikáció, a megbeszélés és azon belül is a konfliktusmegoldás elsajátítása a romantikus, maradandóan boldog házassághoz vezető királyi út. Majd megállapítják: A konfliktusmegoldáson alapuló házasságterápiák többségére jellemző, hogy egy átmeneti javulás után a kezeltek nagy része visszaesik. Nincs lehetőségünk arra, hogy ellenőrizzük: igazak-e ezek az állítások. Fogadjuk el, hogy a humanista házasságterápia nem eléggé sikeres. Arra a kérdésre, hogy miért nem eléggé sikeres, később még visszatérek. Egyelőre abban se kételkedjünk, hogy a szerzőpáros munkája kimagaslóan sikeres. De nézzük meg közelebbről, hogy mit állítanak, és mit javasolnak. Feszülten várjuk, hogy milyen az a biztosan hatékony eljárás, amit a szerzőpáros javasol, amelyben a visszaesés 0 % ha a segítségért folyamodó házaspár vállalja a 9 hónapos tréninget.

6 Tanuláslélektanra épülő házassággondozás Úgy vélem, jól illusztrálja ezt a szemléletet A boldog házasság hét titka c. könyv. A szerzőpáros John M. Gottman és Nan Silver - hét alapelvet fogalmaz meg: 1. A tréning elején részletes szeretet-térképet kell készíteni. Ehhez egy 20, majd egy 60 pontból álló kérdőívet kell kitölteni. Ezek arra jók, hogy a felek jobban megismerjék egymás élmény- és gondolat-világát, vágyait, irányultságait, ízlését stb. A kérdések megválaszolása, kiértékelése, majd megbeszélése meglehetősen időigényes. (Közbeszúrva előre bocsátom, hogy sejtésem szerint az eljárás hatékonyságának a titka éppen ebben rejlik: rákényszeríti a párokat, hogy sok időt töltsenek egymással, miközben a házasságukkal foglalkoznak.) 2. Második alapelv: Tápláljuk az egymás iránti szeretet és csodálat érzését! Ehhez is kérdőíveket kínálnak, de tulajdonság-listát is a társunk lehetséges előnyös tulajdonságairól. Javasolnak egy 7 hetes kurzust, melyben napokra beosztva előírnak egy vezérgondolatot és egy feladatot. Találomra idézek a programból: 1. hét Hétfő Gondolat: Őszintén szeretem a páromat. Feladat: Nevezzük meg a másiknak egy olyan tulajdonságát, amelyet szeretetre méltónak vagy szerethetőnek tartunk! Csütörtök Gondolat: A párom vonzó nő/férfi számomra. Feladat: Gondoljunk párunk egyik nekünk tetsző fizikai tulajdonságára! 4. hét Péntek Gondolat: A mi házasságunk egy kicsivel jobb, mint a legtöbb házasság körülöttünk. Feladat: Gondoljon egy olyan házasságra, amelyikről az a véleménye, hogy borzalmas! Az történik eszerint, hogy a kurzusban résztvevők 49 napon át szuggerálnak magukba egy pozitív gondolatot, kiegészítve egy gyakorlati lépéssel vagy az előzőhöz kapcsolódó újabb gondolattal. 3. Harmadik alapelv: Forduljunk egymás felé, ne távolodjunk el egymástól! Ezt az alapelvet három gyakorlat-csoportban érvényesíti. Az érzelmi bankszámlát egy 62 pontos lista alapján töltik ki. A társ visszautasító viselkedésére adott reakciókat szintén tesztlap segítségével tudatosítják, és ezzel csökkentik az érzelmi feszültséget. 4. Negyedik alapelv: Vegyük figyelembe a párunk véleményét is! Szellemes, túlélési fantázia-játék segíti a párokat abban, hogy megtudják egymásról, mit tartanak fontosnak vagy értékesnek. ( Mit mentenél meg a hajórakományból egy lakatlan szigetre kerülve? ) 5. Ötödik alapelv: Oldjuk meg a megoldható problémákat! Ugyanis nem minden házassági probléma megoldható. Ami nem oldató meg, azzal ne foglalkozzunk! 6. Hatodik alapelv: Ki kell szabadulni a csapdából! Ez azt jelenti, hogy engedjük meg a társunknak, hogy elképzelései szerint éljen; ha például szeret templomba járni,

7 ne akadályozzuk meg; ha a szalvéta-hajtogatás a kedvenc időtöltése, ne tartsuk felesleges butaságnak. 7. Végül: Találjuk meg közösen a házasságunk étrelmét! Kapcsolati rituálék (pl. ünnepi ebédek, közös reggeli); szerepek; célok; szimbólumok. Ezeken a területeken azonos véleményre kell jutni. Mi új van mindezekben? Úgy érzem, jogosan merül fel ez a kérdés. Hiszen magától értetődő, szinte banális alapelvekről van szó. Miért van szükség kutatóintézetre és éveken át tartó kutatásra ahhoz, hogy ezeket az alapelveket felfedezzük? Úgy sejtem, hogy a szerzők munkájának a sikerét nem a felfedezett alapelvek (a hét titok ) adják, hanem az, hogy jól megszerkesztett tesztlapokkal feltárják a segítséget kérő párok irányultságait, attitűdjeit, érzelmeit, gondolkodásmódját, mindezt tudatosítják bennük, és hónapokon át gyakoroltatják a megfelelő magatartást. Ha valaki rászán arra negyvenkilenc napot (és ki tudja mennyi pénzt), hogy egy kemény tréningen foglalkozzék a házasságával, annak nyilvánvalóan fontos a házassága. Lehetséges, hogy nem a jó alapelvek, hanem az elkötelezett odaszánás hozza rendbe a házasságát. Jellemző az eljárásra az a javaslat, amit a szerzők a tréning végén adnak a pároknak annak érdekében, hogy ne essenek vissza, ha már szépen megjavult a házasságuk az intenzív kurzus alatt. Az útra bocsátó javaslatnak ezt a címet adják: A mágikus öt óra. Ugyanis hetenként öt órára van szükség ahhoz, hogy a felek gondozzák és ezzel szinten tartsák a házasságukat. Hadd álljon itt ebből is egy kis ízelítő: Reggeli búcsú. Minden reggel, mielőtt elköszönünk egymástól, tudjunk meg legalább egy dolgot, ami aznap történik a párunkkal attól kezdve, hogy a főnökével ebédel, azon át, hogy elmegy az orvoshoz, vagy telefonon felhív egy régi barátot. Ez napi 2 percet vesz igénybe; 5 munkanapot számítva ez hetenként 10 perc. Hasonlóképpen elmondja a javaslat a hazaérkezéssel kapcsolatos tennivalókat (napi 20 perc, 5 munkanap alatt 1 óra 40 perc). A csodálat és nagyra értékelés is része a programnak (napi 5 perc, heti 35 perc). A szeretet c. program időigénye is heti 35 perc, naponta 5 perc. Ennek tartalma: Csókoljuk meg, öleljük át, vonjuk magunkhoz és simogassuk meg a párunkat, amikor együtt vagyunk. Elalvás előtt pedig mindig csókoljuk meg egymást. Szerepel még a heti randevú a programban: 2 óra egyszer egy héten. Ha összeadjuk a szükséges időtartamokat, 5 óra az eredmény. Úgy vélem, csupa jó és hasznos dolgot javasolnak e jeles házassággondozók. Például jó dolog megcsókolni és megölelni egymást, sőt: mi sem természetesebb egy házasságban. Az már szokatlan gondolat, hogy ennek a műveletnek naponta 5 percig kell tartania. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a könyvben közölt kérdőívek és gyakorlatok is hasznosak, átvehetők és alkalmazhatók a bibliai házassággondozás folyamatában is! De téved a házassággondozó és az ügyfél is, ha azt hiszi, hogy a kérdőívek és gyakorlatok gyógyítják meg a házasságát.

8 Miért alacsony a humanista házasságterápia hatásfoka? Fentebb kifejtettük, hogy Rogers terápiás elvei nem állnak ellentétben a Biblia tanításával. Ezért fel kell tennünk a kérdést: miért alacsony mégis (Gottman szerint legfeljebb 35%-os) a humanista házasságterápia hatásfoka? Azt hiszem, ugyanazért, amiért a testi gyógyítás hatásfoka is alacsony. Hogyan? kérdezhetné valaki. Vannak olyan betegségek, amelyeknek a gyógyítása magas hatásfokon történik. Valóban? Azt mondják: az influenza gyógyszeres beavatkozással 2 hét alatt gyógyul, gyógyszer nélkül 14 nap alatt. Mindkét esetben a szervezet maga győzi le a betegséget. Igaz persze, hogy orvosi segítséggel kivédhetők a szövődmények. Az orvosi terápia erősítheti a szervezet védekező tevékenységét, kiküszöbölhet károsító hatásokat, pótolhat hiányzó funkciókat sőt tönkrement szöveteket és szerveket; meghosszabbíthatja az életet. De nem képes megállítani (legfeljebb csak lassítani) az öregedés folyamatát. A legfontosabb tény pedig ez: a halál elleni küzdelemben lehet csatákat nyerni, de a háború végső kimenetele mindig a vereség. Ennek a küzdelemnek a hatásfoka 0%. Úgy vélem, Rogers elvei jók. Az elfogadás, az empátia, a hitelesség és a megfelelő kommunikáció (a szeretet célba érkező közlése) élesztgetik és erősítik a társkapcsolatot, mint a C-vitamin a szervezetet, de nem adnak védelmet a halál-erők ellen. Gottman 7 alapelve is jó. Az általa szerkesztett, társunk iránti érzéseinket, rejtett irányultságainkat stb. feltáró kérdőívei és az általa javasolt, kapcsolatunkat erősítő gyakorlatok alkalmazása is hasznos a bibliai házassággondozásban is alkalmazható. De általuk is csak a viselkedés változik meg, a megromlott emberi természet és az önző szív változatlan marad.

9 A bibliai házassággondozás célja Ezek a gondolatok újabb kérdéseket vetnek fel: Valójában mit akarunk elérni? Mi a bibliai házassággondozás célja? A világi házassággondozás célja függetlenül attól, hogy tanulás-lélektani, mélylélektani vagy humanista pszichológiai alapra épül a komfortos párkapcsolat elérése; más szóval: az emberek érezzék jól magukat a házasságukban. Ha ezt a célt nem lehet elérni, akkor a terapeuta a fájdalommentes válás elősegítésén dolgozik. (Kézenfekvő a testi gyógyítás analógiája: ha a beteget nem lehet meggyógyítani, az orvos arra törekszik, hogy a lehető legkevesebb szenvedéssel menjen a halálba.) Nem kétséges, hogy a komfortos párkapcsolat elérése jó cél. De fölmerül egy újabb kérdés: a bibliai házassággondozás és általában a keresztyén lelkigondozás képes-e ennél a célnál valami minőségileg mást: emberi kapcsolatot, sorsot és életet alapvetően megváltoztatót nyújtani? Ezt a kérdést a válasz megfogalmazása előtt szeretném tovább élezni egy idézettel Lawrence Crabb keresztyén pszichológus Mélybenéző. Életünk és kapcsolataink gyógyulása c. könyvéből: Egy férfi ezzel a sürgető kéréssel indította a lelkigondozói beszélgetést: - Jobban akarom érezni magam minél előbb. Pillanatnyi szünet után válaszoltam: - Akkor azt ajánlom, vásároljon jó sokat a kedvenc italából, és néhány hölgy társaságában utazzon el egy hónapra a Bahamákra. Most ő döbbent meg. Furcsán rám meredt, majd megkérdezte: - Mondja, ön keresztény? - Miért kérdezi? - A tanácsa nem tűnik túlságosan biblikusnak. - Ez a legkézenfekvőbb válasz a kérésére. Ha tényleg most, azonnal jól karja érezni magát, és megszabadulni minden kellemetlen érzéstől, nem javasolnám Krisztus követését. A részegség, a kétes gyönyörök, a vakációzás erre sokkal megfelelőbbek. Megkapja, amire vágyik, persze nem túl hosszú időre. Megkérdezhetjük tehát, hogy a jól érzem magam állapot elérésén kívül, vagy akár a komfort-érzés hiányában, mit adhat az embernek Jézus Krisztus követése. Más szóval (és még egyszerűbben): Mire jó a keresztyénség? Ad-e valamit, ami több és más, mint amit más vallások és életfilozófiák nyújtanak? Úgy vélem, hogy ha megválaszoljuk ezt a kérdést, feleletet kapunk arra is, hogy mi mást és többet várhatunk a bibliai házassággondozástól annál, mint amit (akármelyik pszichológiai irányzat elveire épülő) világi házasságterápia kínál.

10 Mire jó a keresztyénség? Olyan vallásra van szükségük, amely működik. Ezt a gondolatot William James fogalmazta meg a 20. század első éveiben (Erwin W. Lutzer idézi). William James kora jóhírű pszichológusa volt Amerikában, még a behaviorista (viselkedéstani = tanuláslélektani) irányzat születése előtt. Kiderül ebből a pragmatista megállapításból, hogy a közvetlen hasznosságra törekvő gyakorlatiasság nemcsak a behavioristákra (és utódaikra, a tanuláslélektan képviselőire) jellemző, hanem általában az amerikaiakra. Ez már csak azért is valószínű, mert később egy másik amerikai, a humanista Abraham Maslow (szintén nem behaviorista) a 20. század közepén James gondolatával összhangban azt írja, hogy az ő rendszere betöltheti a valláspótlék szerepét. (Hozzáfűzi: a világvallások közül az ő pszichológiája a Zen-buddhizmushoz áll legközelebb.) Magyarán: mindegy, hogy mit gondolsz és mit hiszel, csak legyen hasznos, amit gondolsz és hiszel. Nos, működik-e a keresztyénség? Lutzer (amerikai protestáns teológus) írja: Kérdezzétek meg a vértanúkat, akik nem szabadultak meg az oroszlánoktól, hogy működött-e a hitük. Kérdezzétek meg azokat, akik Istenhez fordultak gyógyulásért, és mégis valamilyen, az emberi méltóságot leromboló betegségben haltak meg. Kérdezzétek meg azt a férfit, aki keresztyén lett, és akit elhagyott a felesége, mert ellenségesen nézte férje megtalált hitét. Ha a mi véges megfigyeléseinket vesszük alapul, akkor a keresztyénség bizony nem mindig működik. Hála legyen Istennek, Lutzer gondolatmenete itt nem szakad meg. Így folytatja: Mármost ha azt kérdezitek, működik-e a keresztyénség abban, hogy minket kibékítsen Istennel, ha azt kérdezitek, hogy működik-e a halálra, és a ránk váró örökkévalóságra való felkészítésünkben, akkor igen, minden okunk megvan, hogy azt higgyük: nagyon jól működik. (Krisztus és a többi isten. Lélek és Élet Alapítvány, 1995.) Azt hiszem, mindannyiunk naponkénti tapasztalata, hogy hívő keresztyének is megbetegszenek, elveszíthetik az állásukat, megbukhatnak a vizsgán, konfliktusba kerülhetnek a munkatársukkal sőt a házastársukkal. És mindez nem azért eshet meg velük, mert gyenge a hitük vagy, mert nem elég jó keresztyének. Korunk fogyasztói szemléletű emberei sok esetben keresztyénné válva sem vetik el fogyasztói életszemléletüket. Ennek megfelelően azt várják Istentől, hogy anyagi jólétet, jó egészséget és sikeres életet adjon nekik itt a földön. Szerintük Istennek az a dolga, hogy komfortos életet biztosítson számukra, beleértve ebbe a zökkenőmentes házasságot is. Mindezekkel együtt jó testi-lelki közérzetben, eufórikus hangulatban lehessen részük. Jézus mennyei kincsekben gazdag életet ígérő szavait (Jn 10, 10) a földi jólét jegyében értelmezik. (Azt sejtem, hogy a 20. század fogyasztói szemlélete virágoztatta fel a karizmatikus mozgalmakat.) Ha a komfortos élet nem valósul meg, annak az oka vagy az, hogy nem elég erős a hitük, hogy nem elég buzgón imádkoznak, hogy nem eleget adakoznak, hogy keveset szolgálnak a gyülekezetben stb. vagy (ez a másik lehetőség:) Isten nem elég megbízható.

11 Mi az élet célja? Pál apostol Timóteusnak ezt írja: Lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak. (2Tim 4, 3-4) Talán még kifejezőbb a katolikus fordítás: Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják. Korunk posztmodern embere azt a boldogságot keresi, amit a tündérmesék ígérnek. Ezzel szemben a Biblia Isten áldásával azonosítja a boldogságot; az Úr áldásában pedig nem azok részesülnek, akik gazdagok és sikeresek, hanem azok, akik lelkileg szegények (rászorulnak az Úr mennyei kincseire), bánatosak, szelídek, igazságra éhezők, irgalmasok, tiszta szívűek, béketeremtők, és az igazsághoz való ragaszkodásuk miatt üldözöttek a földön (Mt 5, 3-12). Ismertem egy szent életű lelkipásztort, akit egyházi vezetői mellőztek, a világi hatóságok üldöztek (rövid időre börtönbe is zárták, gyakran beidézték, faggatták), a házassága sem volt harmonikus. De sírkövére egyik utolsó vallomását vésték: Jézusban való hitemben boldog voltam. A Biblia szerint a boldogság elérése soha nem közvetlen cél az ember számára. A boldogságot (= az áldást) Isten ajándékul adja övéinek. Az élet igazi célja: szentül élni, hogy látva hitünket, küzdelmeinket, szenvedéseinket, hűségünket, reménységüket, állhatatosságunkat Isten dicsősége ragyogjon fényesebben a világban. Túrmezei Erzsébet szép soraival: Tisztíts meg teljesen, Szentelj meg, hadd legyen Fényedből fénysugár az életem. Ezt a célkitűzést életünk és házasságunk számára már az ember teremtéséről szóló első híradásban megfogalmazza a Szentírás: Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. 1Móz 1, 27 Eszerint emberi kapcsolatainknak főleg a házasságainknak Isten képét kell tükrözniük a világ számára. Az Isten szeretet (1Jn 4, 8) mutassa hát be az életünk, hogy mi a szeretet hogy kicsoda Isten. Az, hogy Isten gyermekeinek a házasságát békesség, szeretet és egymás megbecsülése jellemezze, nemcsak azért fontos, hogy a felek jól érezzék benne magukat, hanem ezen felül és ezt az emberi célt megelőzve elsősorban az, hogy Isten hatalma, szeretete és dicsősége ragyogjon fel általa. Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy vannak olyan Istennek szentelt életű keresztyének is, akiknek minden igyekezetük ellenére sem harmonikus a házasságuk. Ez főleg azokban a házasságokban fordul elő, melyekben az egyik fél nem követi Jézus Krisztust, és meg-nem-értéssel viszonyul párja hitéhez. Isten dicsőségét szolgálhatja tehát annak a keresztyén embernek az élete is, akinek a házassága tele van feszültséggel és szenvedéssel, de türelmesen, hűségesen, önmegtagadóan és szeretettel viszonyul a párjához.

12 A bibliai házassággondozás célja (másodszor is megfogalmazva!) Eszerint a házasságom nem értem van, hanem Isten ügyének (dicsőségének) terjedéséért. Nem az a célja, hogy tőle én személyesen boldog legyek, hanem az, hogy általa felismerjem, megtanuljam és gyakoroljam az Úrnak szentelt életet. Más kérdés, hogy én ezáltal lehetek igazán boldog a földön (Mt 16, 25). Szeretek kényelmesen utazni. Élvezem, ha jó helyet kapok az IC-n, nem is szólva a repülőgépről, ahol etetnek-itatnak, és láthatom alattunk a tájat. De magáért az utazásért sohasem szállnék be a vonatba vagy a repülőbe. Fontosabb az uticél, ahhoz képest mellékes az utazás kényelme. A bibliai házassággondozás is fáradozik azon, hogy a házastársak megértsék és tiszteljék egymást, hogy javuljon a kommunikációjuk, hogy sikeresebben kezeljék a konfliktusaikat, hogy megtanulják élvezni és értékelni egymásban azt is, ami eredeti elvárásaiknak nem felel meg. Röviden: mi is dolgozhatunk azért, hogy a hozzánk forduló pároknak komfortosabb legyen a kapcsolata. Eközben használhatunk nem hívő keresztyén szakemberek által alkotott teszteket és technikákat is. De ha csupán ezt tesszük, és ezt érjük el, semmivel sem nyújtunk többet, mint akármelyik sikeresen működő világi házasságterápia. Mindemellett igazi célunk az kell, hogy legyen, hogy a hozzánk fordulók közelebb kerüljenek Istenhez és ezen keresztül egymáshoz is. Márpedig Istenhez közelebb kerülni Lawrence Crabb élesen világos szavai szerint fogyasztói szemlélettel nem lehet.

13 Néhány összehasonlítás Végül hasonlítsunk össze néhány házasságterápiás ill. házassággondozó rendszert. Ettől az összehasonlítástól azt várom, hogy szemléletesebb és érthetőbb lesz, amit fentebb elmondtam. Világi házasságterápia Teljesen mindegy, hogy az eljárás tanulás-lélektani, pszichoanalitikus vagy humanista elméleti bázisra épül-e, minden világi házasságsegítő tevékenység azonos abban, hogy a figyelem fókuszában az ember illetve a pár áll. A cél minden esetben a komfortos (szenvedésmentes és élvezetes) párkapcsolt elérése. A munka elméleti és gyakorlati alapját és irányvonalát a pszichológia által feltárt ismeretek (vagy feltételezett tények) adják. Ugyaninnen származnak a módszerek is. A bibliai kijelentésnek semmiféle szerepe sincs a munkában. Cél: Komfortos párkapcsolat A Bibliának nincs szerepe A pszichológia szerepe: alapot és iránymutatást ad Módszer: pszichológiai értelmezések és technikák Pasztorálpszichológiai házasságterápia A pasztorálpszichológiai lelkigondozás legmarkánsabb képviselője, Stollberg, azt vallja, hogy a lelkigondozás nem más, mint pszichoterápia az egyház keretén belül. Ugyanez a szemléletmód érvényesül a pasztorálpszichológiai házassággondozásban is. A világi házasságterápiákkal szemben csak abban különbözik ez az irányzat, hogy idézik a Bibliát is a pszichológiai felismerések szemléltetésére. Cél: Komfortos párkapcsolat A Biblia szerepe: idézik a pszichológiai felismerések szemléltetésére A pszichológia szerepe: alapot és iránymutatást ad Módszer: pszichológiai értelmezések és technikák

14 A fogyasztói keresztyénség házassággondozó munkája Gondolom, sokan meghökkennek, ha elmondom, mit értek fogyasztói keresztyénségen: azt a keresztyén szemléletet és életgyakorlatot, amely saját személyes hitéletével van elfoglalva; más szóval: önmaga körül forog. Ide sorolható az egyháztörténetileg sok tekintetben haladó és megújulást hozó pietizmus is, melyhez napjainkban még a karizmatikus mozgalom társul. Ezek a kegyességi irányzatok ragaszkodnak a Bibliához, Isten kinyilatkoztatásának tartják, és tekintélyét teljes mértékben elfogadják. Ebben a bibliai házassággondozó szolgálat is együtt halad velük. De náluk ez a belső magatartás a pszichológiai felismerések elvetésével és az Írás sokszor szelektív és törvényeskedő idézésével jár. Életgyakorlatuk azt tükrözi, hogy a Bibliában főleg korlátok, szabályok és parancsok vannak. A figyelem középpontjában az ember áll: mit kell nekem tenni, miben kell megváltoznom? Isten kegyelme belépteti az embert a mennyországba, de a földi élet dolgaiban így az emberi kapcsolatokban és a házasságban saját kegyes elvei és szokásai vezetik. Fontos észrevenni, hogy a házassággondozás célja náluk is az, hogy a felek jól érezzék magukat a házasságban, szebben fogalmazva: boldogok legyenek a kapcsolati komfort-érzés értelmében. Cél: Komfortos párkapcsolat A Biblia szelektív és törvényeskedő idézése A pszichológia felismeréseit nem veszi figyelembe Kegyes elvek és technikák (erősebb hit, több ima és bibliaolvasás) Szabályokhoz igazodás

15 Bibliai házassággondozás A bibliai házassággondozás nem fél és nem irtózik a pszichológiától, mert nem a pszichológiában (és módszereiben), hanem Istenben bízik. Ezért munkáját Isten és az Ő igéje irányítja, a pszichológia felismeréseit és technikáit pedig eszköznek tekinti, és eszközként használja. A legfontosabb pedig ez: értéket nem a boldogság érzése és a személyes szükségletek kielégítése képvisel, hanem a bensőséges kapcsolat az Úrral és Őbenne egymással. Ezáltal válik életvezetést szabályozó értékké az önfeláldozás, a hűség és a másik ember megbecsülése. Cél: Isten dicsősége A Biblia vezérfonal A pszichológia eszköz Bibliai értelmezések, megtisztított pszichológiai technikák Értékekhez igazodás Pál apostol Krisztusért kárba veszni hagyta megtérése előtti életének értékeit: származását, teológiai képzettségét, vallásos buzgóságát (Fil 3, 4-8). Később Krisztus ismeretének páratlan gazdagsága eszközként adta vissza neki mindezt. Döntéseit és tetteit többé nem ezek az értékek irányították, de eszközként használhatta őket élete Urának Krisztusnak a szolgálatában. Így járhat el a bibliai házassággondozás is a hiteles pszichológiai felismerésekkel és a világi tudomány minden eredményével. Pálhegyi Ferenc

16

17 Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet. Zsoltárok 119, 9 Mi a szerelem? Sötét verem írja Petőfi Sándor. Jaj annak, aki beleesik! Hasonlóképpen gondolkodik róla Balassi Bálint is, mert örül, amikor megszabadul tőle. Egyesek szerint a szerelem romantikus álmodozás, amelyből előbb-utóbb mindenki felébred. Mégis szép a plátói szerelem, amelyben csak vágyakozunk a kedves után, de eszünkbe se jut, hogy testi kapcsolatba is lehet lépni vele. (Létezik ma ilyen?) A pszichológus tudatbeszűkülést és projekciót emleget, amikor a szerelemről kérdezik. A mélylélektan materialista szemléletű hívei szerint egy ősi, állati ösztön szublimációjáról van szó. Az a benyomásom, hogy korunk gyakorló szerelmesei túlnyomórészt ez utóbbi darwinista-freudista tanítást követik. Hiszen kortársaink közül sokan magas rendű állatnak, vagyis ösztönlénynek tekintik magukat, és viselkedésüket ehhez az emberképhez igazítják. A 20. század folyamán az derült ki, hogy egy sokat hangoztatott marxista tételnek (a lét határozza meg a tudatot és nem fordítva) éppen az ellenkezője igaz. Ugyanis ahhoz igazodva élünk és cselekszünk, amit tudunk önmagunkról és a világról. Aki tudja magáról, hogy ő tábornok, az parancsol a közkatonáknak, és nem kér tanácsot tőlük. Aki féregnek képzeli magát, az nem kezdeményez, nem áll elő ötletekkel, hanem visszahúzódik, és arra vár, hogy mikor tapossák el véglegesen. Korunk emberképe Darwin elméletéből fakad. Eszerint magas rendű állatok vagyunk, akik a létért folytatott küzdelem során, a természetes szelekció révén fölkapaszkodtunk a törzsfejlődési létra legmagasabb fokára. Szabó Lőrinc szavaival: az ember tökéletes állat, akik végig járva a tökéletesedés útját szívében végig fenevad maradt (Szún Vu Kung lázadása). Egyszerűbben fogalmazva: az ember is ösztönlény, mint az állatok, akiknek nincsenek hosszú távú terveik, hanem csak közvetlen céljaik vannak: kielégíteni alapvető szükségleteiket. Ezzel magától értetődővé, sőt legálissá minősítettük az önzést. Az emberképből ugyanis értékrend sarjad (mit részesítünk előnyben, mit tartunk

18 fontosnak, miért érdemes küzdeni és dolgozni). Életvezetésünk (döntéseink sorozata) pedig értékrendünk szerint alakul. EMBERKÉP ÉRTÉKREND ÉLETVEZETÉS A mai ember életében ez az ok-okozati lánc a következőképpen alakul: ÖSZTÖNLÉNY BIOLÓGIAI ÉS PSZICHÉS SZÜKSÉGLETEK FOGYASZTÓI SZEMLÉLETNEK MEGFELELŐ ÉLETVEZETÉS Az ösztönlény döntéseit és tetteit az élvezeti elv (Lust-Prinzip) vezérli. A szerelmi vágy noha konkrét személyre irányul lényegében személytelen, mert nem arra törekszik, hogy testi-lelki-szellemi kapcsolatot építsen egy másik emberrel, hanem arra, hogy élvezethez jusson a másik nem egy kívánatos tagjával. Ebben a szemléletben a kedvesem (szerelmem tárgya) = ösztöntárgy. Az ösztöntárgy szerepe az, hogy kielégítse a szükségletemet, például a szexuális éhségemet. Ha történetesen a kedves Olvasónak abban az örömben lenne része, hogy valaki szerelmes belé, gondoljon arra a freudi értelmezés tükrében: Olyan vagyok számára, mint egy csirkecomb, fel akar falni. Nyilvánvalók ennek a felfogásnak a következményei: 1. Egy tárgyhoz nincs értelme a hűségnek. Bármennyire finom egy csirkecomb, nagyon unalmas, ha minden nap azt kell enni. Idővel a legjobb ennivalónak is romlik a minősége, kiszárad, megposhad, rágóssá válik stb. Ilyenkor természetesen ki kell dobni, és újat kell beszerezni helyette. Azt hiszem, köztudott, hogy sok kortársunk életében ez a szemlélet érvényesül a társukkal kapcsolatban: nem látnak problémát a szexuális hűtlenségben, a partner lecserélésében, a válásban. 2. Ebből a felfogásból ered az is, hogy a párok, ahelyett, hogy örömöt és kielégülést nyújtanának egymásnak, érzelmileg kifosztják, gyötrik, tönkreteszik egymást, míg végül a formálisan fennmaradó kapcsolatukban magányossá válnak. Jól példázza

19 ezt a folyamatot egy anekdota. A kannibál siránkozva áll a barlangja előtt: Jaj, de éhes vagyok, jaj, de éhes vagyok Bemegy a barlangba. Amikor kijön, újra siránkozik: Jaj, de árva vagyok A Biblia emberképe alapvetően különbözik korunk darwini-freudi emberképétől. Isten a föld porából teremtett minket, vagyis ugyanabból az anyagból, amiből az élővilág többi tagját. Testünk minden funkciója hasonlóképpen működik a gerinces állatok megfelelő megnyilvánulásaihoz, beleértve a párzás és az ivadékgondozás aktusait is. Ugyanakkor azonban a Teremtő életnek leheletét lehelte orrába, és így lett az ember élőlénnyé (1Móz 2, 7). Nem a törzsfejlődésben elért csúcsteljesítmény, hanem Isten lehelete különbözteti meg az embert az állatoktól.

20 A föld pora + Isten lehelete = ember Ez a képlet azt fejezi ki, hogy a test és a lélek szerves, szétválaszthatatlan egységet alkot az emberben, nem egymástól függetlenül működnek. A plátói szerelem, amely igyekszik figyelmen kívül hagyni a másik ember iránti testi vágyakat, nem felel meg a bibliai emberképnek. A Szentírásban testi szerelemről olvashatunk (Énekek Éneke, Példabeszédek 5). De ez a testi szerelem lelki üzenetet hordoz: személyes vonzalmat, kitárulkozást, bizalmat, életre szóló elkötelezettséget. Ugyanakkor idegen a Biblia tanításától a darwini-freudi antropológia is, amely arról akar meggyőzni, hogy csupán szerelmi érzéssé szublimált testi vágy létezik. Ez a durva materializmus nemcsak a bibliai szemlélettől idegen, hanem minden konzervatív nézettől is. Képviselői talán arra is képesek lennének, hogy Radnóti Miklós Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét kezdetű versét fölcseréljék egy operett-dalra: Vágyom egy nő után. Az ókori görög nyelv az Újszövetség eredeti nyelve három olyan szót ismer, amelyeket magyarra a szeretet vagy a szerelem szóval lehet lefordítani. De a görög szavak jelentéstartalmai másképpen különböznek egymástól, mint az említett magyar szavaké. AGAPÉ FILIA ÉROSZ Az érosz testi élvezettel járó szeretetet jelent. Erotikus élményt nyújt az ölelés, a csók és minden szexuális cselekedet. De tágabb értelemben az érosz körébe tartozik az is, ha ízlik az étel, vagy ha élvezettel simogatjuk az ölünkbe bújó kiscicát. Három éves korában Noémi nevű unokám világított rá legélesebben arra, hogy mit jelent az érosz. Húsvétra egy élő kiskacsát kapott ajándékba. Nagyon szerette ezt a kis jószágot, állandóan a markában akarta tartani. Ne szorongasd annyit, mert megdöglik figyelmeztette az apja. De én a döglöttet is szeretem válaszolta Noémi. Valóban szerette, de nem volt tekintettel a kis állat érdekeire. A görögdinnye ízletes gyümölcs. De ha meghámozzuk, és a tálon hagyjuk, hamarosan erjedni kezd, megszállják a muslicák, élvezhetetlenné válik. Az érosznak is védő burokra van szüksége, hogy ne romoljon el, és hosszú évekig évtizedekig élvezhető maradjon. Az érosz első védőburka a filia. Ez a szó pozitív érzelmekkel telített baráti szeretetet jelent. Akit filiával szeretünk, azzal jókat tudunk beszélgetni, élvezzük egymás társaságát,

21 közös az érdeklődésünk, az alapvető céljaink stb. Nem romlik meg hamar az érosz, ha filiába van burkolva. Ezért boldog, aki elmondhatja, hogy a párja a legjobb barátja. Az élő hitű keresztyén ember nem ösztönlény, hanem Isten követe az emberi társadalomban. Teste a Szentlélek temploma, ezért ösztönéletét is az Úrtól kapott szeretet irányítja. Szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által írja az apostol (Róma 5, 5). Pál itt az agapé szót használja. Mindig ez a szó szerepel az Újszövetségben, amikor az Isten szeretetéről van szó. Az agapé himnusza az 1Kor 13. híres fejezete is. Miközben az élvezeti elv irányítja azok szerelmi életét, akik ösztönlénynek tekintik magukat, a keresztyén ember az agapé-elvhez igazodik a szerelem és a házasság gyakorlatában is. A bibliai emberképből kiinduló ok-okozati lánc a következőképpen alakul: A TEREMTŐ KÉPVISELŐJE MARADANDÓ ÉRTÉKEK ( mennyei kincsek ) Hűség, szeretet, önfeláldozás stb. AZ ÉLETVEZETÉS ALAPELVE: Nagyobb boldogság adni, mint kapni. ApCsel 20, 35 Az agapé szó eredetileg közös vacsorát jelentett. Az ókori keleti ember, ha asztalhoz telepedett valakivel, ezzel kifejezte azt, hogy kész elfogadni és befogadni az illetőt, sőt életközösséget vállal vele. Ezért ütköztek meg a farizeusok azon, hogy Jézus együtt evett és ivott a vámszedőkkel és egyéb bűnösökkel, mert ezzel azt fejezte ki, hogy vállalja ezeket az embereket. Meg is mondta: értük jött. Ennek fényében az Úr legnagyszerűbb ígérete számunkra az, hogy velünk vacsorázik, ha megnyitjuk számára az ajtót és behívjuk Őt az életünkbe. (Jel 3, 20) Az agapé elkötelezett szeretet. Nem függ a szeretett személy viszont-szeretetétől, viselkedésétől, hálájától. Az érosszal és a filiával ellentétben, az agapé nem múlik el soha (1Kor 13, 8). Ezért az agapé olyan, mint egy kemény csonthéj a filia hártyája körül. Egyedül Isten képes agapéval szeretni, és azok, akiket megajándékozott vele. Ugyanakkor egyértelmű, hogy Isten azt akarja, hogy az Ő gyermekeinek életében az agapé legyen a házasság alapja. Ez először is azt jelenti, hogy a valódi keresztyének nem futó kalandokra vállalkoznak, hanem életre szóló szövetségre lépnek egymással. Nem hagynak biztonsági kiskaput a menekülésre azzal, hogy a házasságot meg sem kötik, hanem csak összeköltöznek, hogy könnyebb legyen a kapcsolat megszakítása szükség esetén. Testi kapcsolat létesítésével képesek megvárni a házasság valóban biztonságos fészkét, hiszen az agapé türelmes (1Kor 13, 4). Nemcsak a saját szükségleteik kielégítését keresik, hanem a párjukét is, hiszen az agapé nem keresi a maga hasznát (1Kor 13, 5a). Készek megbocsátani a másik botlásait, hiszen az agapé nem rója fel a rosszat (1Kor 13, 5b). Ha zátonyra fut a kapcsolat, nem adják fel, hiszen az agapé mindent remél, mindent eltűr (1Kor 13, 7). Azt hiszem, nem szükséges bizonygatni, hogy az agapé-szerelemre csak olyan pároknak van esélyük, akik először Jézus Krisztussal vállaltak örök életre szóló közösséget, mielőtt egymással is egy földi életre szóló szövetségre lépnének. Magyarul: hívő embernek hívő

22 ember legyen a párja. Hiszen, ha nem ugyanazok az értékeik, aligha fognak egymással harmonizálni. Nem csodálkoznék, ha írásomat olvasva valaki azt kérdezné: Nem túlzás ez? Lehetséges-e agapé-szerelem a mai világban? Meggyőződésem, hogy emberi erővel soha sem volt lehetséges. A keresztyén élet titka éppen az, hogy a bennünk élő Krisztus valósítja meg. A hitetlen ember Isten számára halott, sodródik az árral, mint a döglött halak. Az élő halak azonban képesek szembe úszni.

23 Hogy találhatok rá a páromra? A Grimm-mesében királyfivá változik a varangyos béka, akit megpuszilt a királylány. A valóságban azonban ennek éppen az ellenkezője szokott történni: sokan azt élik át, hogy a délceg királyfi vagy a szépséges királylány akivel házasságot kötöttek, közös életük során varangyos békává változik. Hogyan lehet ezt elkerülni? Hogyan lehet tartós és kölcsönösen kielégítő párkapcsolatra szert tenni? Nem gondolom, hogy a boldog házasság egyedül a megfelelő párválasztáson múlik. Sőt inkább azt hiszem, hogy a párválasztás az esetek többségében legalábbis nem rossz. Hogy milyen lesz a házasság, főleg azon múlik, hogy a felek ápolják-e és gondozzák-e a kapcsolatukat. (Egyik barátom szerint a házasság olyan, mint a csecsemő: rendszeresen tisztába kell tenni, és etetni kell.) Ugyanakkor kétségtelen, hogy a jó házasság egyik előfeltétele a jó párválasztás. Kit keresel? Az első kérdés, amit tudatosítanod kell, az, hogy kit keresel? A/ Sokan, akik elindulnak a párkeresés útján, azt a valakit keresik, aki kielégíti a szükségleteiket. 1. Először is azt várják jövendőbeli társuktól, hogy csillapítsa szexuális éhségüket. Ehhez persze nem feltétlenül szükséges házasságot kötni. Napjainkban ezért nem kevesen nem is vállalják a házasságot, hiszen az sok bajjal, gonddal, felelősség vállalással is együtt jár, hanem egyszerűen összeköltöznek egy időre. Eközben persze nem veszik észre, hogy alapvető emberi szükségleteik kielégítetlenek maradnak, hiszen nem is tudják, hogy az ember nem csak ösztönlény. Az pedig végképp csalódás-forrás, ha a másik ember ösztöntárgy. 2. Sokan azt remélik választott párjuktól, hogy mellette biztonságban élhetnek hiszen erős, meg fog védeni, ha kell; egészséges, jól keres, sok jó tulajdonsága van, és szeret engem. Ezek a társkeresők azt a régi nótát fújják, hogy Nékem olyan asszony kell, Ha beteg is, keljen fel, Főzze meg a vacsorát, Úgy várja haza az urát. A nóta nők számára készült változata: Nékem olyan férfi kell, Aki pénzzel halmoz el, Tőle lehet gyerekem, S társadalmi presztízsem. 1. Sokan (főleg férfiak) olyan társra vágynak, akinek a csodálatában fürödhetnek. Idősödő férfiak gyakran beleesnek ebbe a csapdába. Csinszka-effektusak nevezném ezt a jelenséget, mert a kimenetele keserű csalódás: a zsenge ifjú hölgy előbb-utóbb rájön, hogy az általa csodált nagyság közelről éppen olyan nehéz természetű ember, mint a többiek, és a rózsaszín köd szertefoszlik. B/ Vannak, akik a párjuk szemében önmagukat szeretnék látni.

24 A görög rege szerint Nárcisszusz királyfi vadászat közben meglátta saját tükörképét, amikor lehajolt inni egy forrás fölé. Azelőtt sohasem látta magát (akkoriban még kevés volt a tükör). Annyira el volt bűvölve sajátmagától, hogy beleszeretett önmagába. A mélylélektan szerint nárcisztikus személyiség az az ember, aki túlságosan el van ragadtatva saját szépségétől, okosságától, kiválóságától. De a történetnek még nincs vége. Oscar Wilde, a híres angol meseíró, folytatta a történetet. Ugye, te is siratod Nárcisszuszt? kérdezte a szellő a forrástól. Igen, én is siratom őt. Ugye, milyen szép volt Nárcisszusz? A forrás csodálkozik: Szép volt? Én ezt nem vettem észre. Én mindig a fodraimat figyeltem a szemében, amikor fölém hajolt. Bárkit választ valaki társul, nem fogja megismerni a másikat, ha még akkor is önmagát szemléli, amikor a másikra néz. C/ Sokan olyan társat keresnek, akire rávetíthetik azt az ideális képet, amit önmagukban hordoznak a kívánatos lányról illetve fiúról. A fiú esetleg Csipkerózsikát véli felfedezni az álmatag, de mosolygós kislányban. A lány, amikor meglátja a tüzes szemű, széles vállú legényt, nagyot dobban a szíve: Winetou mondja magában önfeledten. Nyilvánvaló, hogy az életet nem lehet végig álmodni, mert Rózsikának szúrnak a tüskéi, Winetou jelleme pedig nem olyan, mint a regényben. Kit érdemes keresni? Ezek után felmerül a kérdés, hogy kit érdemes keresni, ha a fenti lehetőségek csalódáshoz vezetnek. Úgy gondolom, azt az embert, akivel szeretet-kapcsolatban élve megvalósíthatod Istentől kapott küldetésedet. Más szavakkal: azt a valakit keresd, akivel a házasságotok Isten lényét (szeretetét) fogja tükrözni az emberek felé. Tudom, hogy ez a szépen hangzó kijelentés magyarázatra szorul. Isten azért teremtett minket férfivá és nővé (házaspárrá), hogy Őt kép-viseljük a világban. Ezt jelenti az a bibliai mondat, hogy Isten a maga képmására teremtette az embert (1Móz 1, 27).Ez a cél csak úgy valósulhat meg, ha mindkettőnk értékrendjének centrumában az Úr van, azaz a Vele való kapcsolat a legfontosabb az életünkben. Nem harmonizálhat egymással az a pár, amelynél az egyik mennyei kincseket gyűjt (hűséget, türelmet, szeretetet, belső békét stb.), a másik pedig az anyagi jólétért és a minél teljesebb komfortért töri magát. Ezért figyelmeztet az apostol: Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában (2Kor 6, 14). Ha az Úré a szívem (ha Ő áll az értékrendem centrumában), abból az következik, hogy döntéseimben, sőt egész életvezetésemben az Ő tetszése szerint akarok élni. Ennek megfelelően annak tudatában választok párt, hogy ez a döntésem egész életre szól. A libegőből menet közben életveszélyes kiszállni. Aki úgy fog bele a házasságba, hogy ha nem megy, legfeljebb elválunk, annak nem való a libegő; az jobban teszi, ha a Vidámparkban az óvodások számára működtetett lassú körhintába száll be. Az ugyanis abszolút veszélytelen. Persze nem visz sehová. A társkapcsolatból faladó megelégedettség és egység csúcsára csak a felelősséggel vállat házasság libegőjével lehet feljutni. A házasságok az égben köttetnek? Széles körben elterjedt hiedelem, hogy előre ki van jelölve számunkra valaki, akit meg kell találnunk. Én ezt nem hiszem. Ez az elképzelés nem a Szentírásban, hanem a görög mitológiában gyökerezik. Zeusz kettétört egy cserépedényt, és a két darabot ledobta a földre: Találjátok meg egymást!

25 Ha valóban úgy lenne is, hogy Isten előre kiszemelt számodra valakit, neked az a dolgod, hogy szabad döntésed tudatában, Isten szempontjait ismerve, bibliai értékrended birtokában döntsd el, hogy kivel kötsz házasságot. Döntésed előtt azt kell mérlegre tenned, hogy választottad valóban alkalmas-e arra, hogy együtt szolgáljátok az Urat; valóban azonos-e az útirányotok (mindketten a keskeny utat járjátok); tudsz-e alkalmazkodni számodra szokatlan szokásaihoz; férfi létedre képes vagy-e érte végleg és örökre lemondani az összes többi nőről ha pedig lány vagy, az összes többi fiúról. Hogyan juthatsz jó döntésre? Könnyű volt Ádámnak mondta egyszer valaki. Neki csak aludnia kellett egy jót, és reggel máris ott állt előtte Éva. Én nem egészen így ismerem ezt a történetet. Mielőtt a Teremtő beadta volna Ádámnak az oldarborda-műtét előtt az altató injekciót, társkereső útra küldte őt. Így fedezte fel az egész állatvilágot, de az emberhez illő segítőtársat nem talált (1Móz 2, 20). Pedig bizonyára találkozott aranyos kiscicával, aki dorombolva bújt az ölébe, látott csodaszép tarka tollú madarat, megismerkedett néhány erős, igavonó barommal is. De amikor meglátta Évát, nem gondolt többé a hasznos és kellemes állatokra. Az embert, a másik embert ismerte fel az asszonyban: Ez most már csontomból való csont, testemből való test (1Móz 2, 23). Éva ősanyánk bizonyára szép volt. Vajon Ádám lelkesedését az ajándékba kapott asszony külső megjelenése váltotta ki csupán? Nem tudjuk, hogy elbeszélgetett-e vele, mielőtt kimondta, hogy ez végre emberi lény. De azt tudjuk, hogy Ádám ismerte Istent a bűneset előtt még jó kapcsolatban volt vele. Az ajándék minőségét az ajándékozó szavatolja. Mi sajnos az Éden-kerten kívül születtünk, bűneset utáni nemzedék vagyunk. Nem látunk olyan tisztán, mint az ártatlanságban teremtett első emberpár. Ezért hosszabb utat kell megtennünk, hogy világosan lássuk: valóban Isten ajándéka-e a másik, azaz létrejöhet-e vele olyan házasság, amely Istent dicsőíti, az Ő szeretet-lényét tükrözi a világ számára. Néhány személyiség-pszichológiai elmélet szívesen ábrázolja az emberi személyiséget úgy, mintha egymásra rétegeződő burkok alkotnák. Nézzük meg a legegyszerűbbet A megismerés szondája Külső Szóbeli megjelenés megnyilatkozáso Szándékok, k indítékok Értékek Nyilvánvalóan fontos az első benyomás, amely az illető külső megjelenéséről szól:

26 szép, csinos, jólöltözött, kellemes. Többet megtudunk róla, ha elbeszélgetünk vele. Beszélgetés közben megismerhetjük szándékait és indítékait is. Ha bizalmas kapcsolatba lépünk, feltárul előttünk a szíve, azaz értékrendjének centruma. Bartók Béla Leánynéző c. kórusműve is végigvezet minket a megismerésnek e jól bejárt útján. Nézzük meg a 2. versszakot: Ne nézz a lányka táncos lábára, Ne hajolj az ő mézes szavára, Figyelemmel légy indulatára, Tanulj szert tenni szíve titkára. Úgy vélem, nem arról akar lebeszélni ez a dal, hogy megnézd a táncoló lány csinos lábát, hanem arra figyelmeztet, hogy az még nem elég a jó döntéshez, ha az illető csinos. Hasonlóképen: nem arra bíztat, hogy ne figyelj oda, amikor beszél, hanem arra, hogy bölcsen hallgasd meg. Az indulatán indítékait és szándékait kell érteni. A szíve titka pedig az, ami a legnagyobb érték számára, amiért dolgozni és küzdeni képes, sőt, ha kell áldozatot is tud hozni. Amit tudni lehetne előre Amit tudni lehetne előre, de amiről a legtöbben mégsem vesznek tudomást: Az idő múlásával egyre gyengébb, betegebb, és kevésbé vonzó, sőt öregebb lesz a párod (veled együtt). Ez a tény főleg azokat zavarja, akik a társukban ösztöntárgyat keresnek. Vannak olyan tulajdonságai a társadnak (neked is!), amik csak később derülnek ki. A legtökéletesebb választott sem tökéletes, hiszen ő is az Édenkerten kívül született (akárcsak te). Önmagában a jó házasság (és a jó házastárs) nem tesz boldoggá. A Bibliában található több mint 50 boldog-mondás között egy sincs, amely azt mondaná, hogy boldogok a házasok. A boldogság forrása Isten illetve a vele való kapcsolat. Természetesen van boldog házasság: két boldog embernek boldog a házassága is. Záró kép Egy tréfás kedvű buszvezető a végállomáson sötét szemüveggel és fehér bottal a kezében beült a saját buszába az egyik utas-helyre. Amikor már majdnem megtelt a busz, elkiáltotta magát: Hát senki sem indítja el ezt a tragacsot? Fölkelt, a vezetőüléshez tapogatózott és beindította a motort. A rémült utasok hanyatt-homlok menekültek. Ha messzire utazom, nem mindegy, hogy ki ül mellettem. Nem szeretem, ha túl terjedelmes az illető, ha rossz szaga van, vagy ha túlságosan bőbeszédű. De sokkal fontosabb, hogy ki ül a vezető ülésen. Vak ember ne vezesse az autóbuszt! Nagyon fontos kérdés, hogy ezen a földi életúton kivel utazol, ki a párod. De a legfontosabb kérdés az, hogy ki vezeti az életedet. Ne tétovázz kimondani: Vezess, Uram!