JOGI HÍRLEVÉL 2011/1-2. SZÁM BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., II/3. Tel.: 0036-1-354-0733 Fax: 0036-1-354-0732
TARTALOM I. A 2011. évben is módosultak az adó- és járuléktörvények II. Változások a pénzügyi tárgyú törvényekben is III. Év elejétől új szervezet jött létre: a NAV IV. Több, mint fél évszázad után új hagyatéki eljárásról szóló jogszabály lépett hatályba V. Ismét módosult a társasházi törvény
I. A 2011. évben is módosultak az adó- és járuléktörvények Még 2010 novemberében lépett hatályba az a törvénycsomag, amely a 2011. évre szóló adójogi változásokat tartalmazza. Ennek leglényegesebb elemei a következők: A törvénycsomag módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Csökkent az adókulcs, azt egységesen 16%-ban állapították meg (az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön 25%-kos adókulcsa is megszűnt), egyben bevezették a családi kedvezmény jogintézményét, miszerint az összevont adóalap az eltartottak számához igazodóan csökkenthető, azonban csökkent az adójóváírás mértéke és határa is. Újdonság, hogy a magánszemély a személyijövedelemadóbevallási kötelezettségének ún. adónyilatkozattal is eleget tehet (tulajdonképpen az önadózás új formája). Ennek alapján, ha a magánszemély bevallási kötelezettségét nem munkáltatói adómegállapítás révén teljesíti és adóbevallásra köteles, egyben összes jövedelme ugyanazon kifizetőtől származik, valamint a levont adó és a ténylegesen fizetendő adó közötti különbözet az ezer forintot nem haladja meg, úgy adónyilatkozatot tehet. A magánszemély adónyilatkozatot adhat akkor is, ha az adóévben kizárólag kifizetőtől származó olyan bevételt szerzett, amely kifizetésenként 100.000,- Ft-ot nem halad meg. Az adónyilatkozat erre a célra rendszeresített elektronikus nyilatkozat, amelyet az adóévet követő év május hó 20. napjáig kell az adóhatósághoz eljuttatni. Mivel a törvénymódosítás 2011. január hó 1. napjától lépett hatályba, ezért adónyilatkozattal első alkalommal a 2011. évben megszerzett jövedelmekről adható bevallás 2012. május hó 20. napjáig. A társasági adó pozitív adóalapra vetített kulcsa 16%-ról 19%-ra nőtt, azonban a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig csak 10 százalék (a pozitív adóalapot a 2010. évre a naptári napok száma szerint meg kell osztani), míg külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék. Egyidejűleg megszüntetésre került a 4%-os különadó. Az EVA szabályai is változtak, amely szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 25%-ról ugyancsak 16%-ra csökkent. Nem maradhatott ki a módosításokból az ÁFAtörvény sem, ekként ettől az adóévtől forgalmiadó-mentessé válik a Ptk. alapján létrehozott legalább két tagból álló polgári jogi társaságban, a törvény szóhasználatában az ún. együttműködő közösségben a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás (a termékértékesítés értelemszerűen nem!), ha azt az adóhatóság nyilvántartásba vette, így tulajdonképpen a költségelszámolás mentesül az ÁFA megfizetése alól. Fontos változás, hogy a felszámolási vagy más, a fizetőképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany által nyújtott egyes szolgáltatásokra a fordított adózás szabályai lesznek alkalmazandóak. A törvénycsomag módosította a helyi iparűzési adókról szóló törvényt is, méghozzá oly módon, hogy ideiglenes jellegűnek minősül az iparűzési tevékenység és iparűzési adót kell fizetni, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, illetőleg telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat (nettó árbevétele 75%-a ebből származik), feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot vagy bármely olyan tevékenységet végez, amelyből közvetlenül bevételre tesz szert és ez utóbbi esetben egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel (külföldi cég). Ellenben, ha az építőipari tevékenység folytatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenységvégzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, így a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az adót megfizetnie. Végül része volt a módosító csomagnak a számviteli jogszabályok változtatása is, miszerint behajthatatlannak minősül az a követelés is, ahol a behajtás költsége aránytalan lenne vagy az adós nem lelhető fel. -1-
II. Változások a pénzügyi tárgyú törvényekben is Az Országgyűlés törvényt fogadott el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról is. A törvény kimondott célja a versenyképesség helyreállítása az adminisztrációs terhek csökkentésével. Ennek érdekében bevezették a háztartási munka fogalmát, amely esetében a kereset adórendszeren kívüli jövedelem, így azt sem foglalkoztatói, sem pedig foglalkoztatotti bevallási kötelezettség nem terheli, amennyiben a bejelentési kötelezettségnek a foglalkoztatás megkezdése előtt eleget tesznek. Csökkentették az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadóját úgy, hogy a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. június 30-a utáni időszakra a vállalkozói adóalapnak az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányos összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10%, a meghaladó rész után 19%. A törvény csökkentette az ajándékozási és öröklési illetékek mértékét és megemelte az alapul szolgáló egyes értékhatárokat, egyben illetékmentessé vált az örökhagyó, illetve az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Fontos, hogy az illetékmentesség az oldalági rokonok, így például a testvérek közötti szerzésekre, ügyletekre nem terjed ki. III. Év elejétől új szervezet jött létre: a NAV Az Országgyűlés 2011. január hó 1. napjától a költségvetési bevételek hatékonyabb beszedésének elősegítése érdekében az APEH, valamint a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával, azok jogutódjaként felállította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely központi, középfokú és alsófokú szervekkel működő államigazgatási és rendvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatal (adóhatósági, vámhatósági és bűnügyi feladatok ellátása). Az új szervezet átvette a jogelőd szervezetek tevékenységét és azok jogosítványait, így az év első napjától adóigazgatási, vámigazgatási, jövedéki igazgatási, bűnüldözési, rendészeti és igazgatási jogkörben már a NAV jár el. IV. Több, mint fél évszázad után új hagyatéki eljárásról szóló jogszabály lépett hatályba Az Országgyűlés 2011. január hó 1. napjától hatályosan új törvényt fogadott el a korábban hatályban volt hagyatéki eljárások szabályairól szóló 6/1958. (VII.4.) IM rendelet helyett. Az új törvény nem módosította lényegében a korábbi szabályozást, de kifejezett célul tűzte az eljárások egyszerűsítését és gyorsítását, továbbá a kor követelményeihez igazította a hagyatéki eljárás részletes szabályait, így kiszélesítette az elektronikus ügyintézés lehetőségeit. Újdonság továbbá, hogy a különböző vagyontárgyak hagyatéki mivoltát az eljárás idejére a rendelkezésre álló nyilvántartásokba be kell jegyezni (pl. értékpapírszámlára). Végül leglényegibb módosítása a törvénynek, hogy jóval szélesebb esetkörben megteremti a hagyaték tárgyaláson kívül történő átadásának lehetőségét, ha az öröklésben érdekelt személyek egyezségre jutnak és egyezően kérik, vagyis az illetékes közjegyző lényegében tárgyaláson kívül hozott végzéssel jóváhagyja az érdekeltek egyezségét, ezáltal rendkívül meggyorsítható és költséghatékonyabbá tehető az eljárás. V. Ismét módosult a társasházi törvény A társasházi törvény módosításai 2011. január hó 2. napján léptek hatályba. A fizetési fegyelem elősegítése érdekében fontos változás, hogy ezután már nem kell 6 hónapot várni a nem fizető tulajdonostárssal szemben az ingatlan megterheléséig, hanem a közgyűlés határozatával akár 3 hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. Ugyancsak a fizetési fegyelem előmozdítását szolgálja az a rendelkezés, amely a közös képviselőt vagy az intézőbizottságot nem csupán jogosítja, hanem kifejezetten kötelezi arra, hogy a tulajdonostársak irányában érvényesítse a közösség szolgáltatási díjakkal kapcsolatos igényeit is. A törvény ezentúl lehetővé teszi, hogy a szervezeti-működési szabályzatban a számvizsgáló bizottsági feladatok ellátására a számviteli törvény szerinti szakképesítéssel rendelkező (mérlegképes könyvelő vagy okleveles könyvvizsgáló) szakértőnek adjanak megbízást abban az esetben, ha a társasházban nincs számvizsgáló bizottság vagy legalább egy tulajdonostárs, aki ellássa a havi számlák és a közös képviselő ügyintézése ellenőrzését, valamint a további bizottsági hatáskörbe tartozó feladatokat. -2-
Lezárva: 2011. február 28.