Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Alapvető fogalmak: Adós Az a természetes személy, természetes személy vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, akinek, amelynek MKK Zrt.-vel szemben tartozása áll fenn, valamely korábbi jogviszonya (pl: MFB Zrt. által kihelyezett hitelek, Széchenyi-kártya hitelek, felszámolási eljárásban megszüntetett Bt., Kkt. volt beltagja jogszabály alapján keletkező kötelezettsége) tekintetében nem teljesített fizetési, vagy egyéb kötelezettség alapján. Adóstárs Az adóstárs a tartozás megfizetéséért az adóssal egyetemlegesen felel, azaz teljes vagyonával a teljes fennálló tartozásért. Dologi kötelezett A dologi kötelezett az, akinek a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan a tulajdonát képezi és vállalja a kölcsönszerződésben, hogy az általa tulajdonolt és zálogjoggal terhelt biztosítéki ingatlan értékéig felel a követelés megfizetéséért. Felelősség hagyatéki tartozásokért Az adós halálával, a törvény erejénél fogva, az őt megillető jogok és kötelezettségek az örökösökre szállnak át. A Ptk. 679. (1) értelmében: Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Kezes A kezesség valamely hitel, vagy kölcsönszerződés biztosítéka, de szolgálhat pl: lejárt, átütemezett tartozás biztosítékaként is. A kezes a Ptk. 272. értelmében arra vállal kötelezettséget a kezességi szerződéssel, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult (MKK Zrt.) a követelést először az adóstól hajtsa be, ő jellemzően a teljes tartozásért az adóssal egyetemlegesen, a teljes vagyonával felel. A sortartó kezesség esetén, amely viszonylag ritka és legtöbbször jogszabály, nem szerződés, alapján keletkezik, a tartozás behajtását először az adóssal szemben kell megkísérelni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, azaz a jogosult követelése nem, vagy csak részben térül meg, úgy a jogosult a követelés fennmaradó összegét a kezestől követelheti, aki azért teljes vagyonával felel. 1
Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. Késedelmi kamat A késedelmi kamat csak késedelmes fizetés esetén számolható fel a késedelembe esés időpontjától, a tartozás rendezéséig terjedő időre. A késedelmi kamat mértéke változó, jellemzően a hitelszerződés rögzítik a mértékét, amennyiben ott nem szerepel, úgy a bank üzletszabályzata szerinti kamatmérték az irányadó. Egyéb esetekben, amikor nincs szerződésben, vagy üzletszabályzatban meghatározott késedelmi kamat mérték, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók. A Ptk. értelmében pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától köteles kamatot fizetni akkor is, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. (Ptk. szerinti késedelmi kamat) Költség A költség a tartozás azon része, amely a hitelkihelyezéssel vagy a behajtással kapcsolatosan keletkezik, és amelynek megfizetése az adóst, illetve egyéb kötelezetteket terheli pl. közjegyzői okiratba foglalás költsége, felmondás költsége, behajtással, végrehajtással kapcsolatos költségek illetékek, stb. Követelés Az adós, illetve az egyéb kötelezettek oldaláról a tartozást jelenti, amely valamilyen konkrét jogviszony (pl: hitel jogviszony, gazdasági társaságban fennállt tagsági jogviszony) alapján keletkezik. A teljes követelés magában foglalja az egy adott napra kiszámított tőke, ügyleti és késedelmi kamat, valamint költség összegét. Mögöttes felelősség A mögöttes felelősség olyan járulékos jellegű, másodlagos helytállási kötelezettség, amely alapulhat szerződésen (pl. a fentebb részletezett szerződéses sortartó kezesség) vagy törvény rendelkezésén, ilyen a törvényi kezesség, valamint ide tartozik a gazdasági társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért fennálló tagi felelősség is. Fontos tudni, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag,.. továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel. Ezen határozat hiánya azonban nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését azzal, hogy engedményezett követelés esetén a követelés érvényesítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a követelésnek a behajtására jogosult szervezet általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került sor. 2
Ugyancsak fontos tudni, hogy a mögöttesen felelős személy ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a főkötelezett. Ügyleti kamat Az ügyleti kamat a szerződésben megállapított, a kihelyezett pénz (tőkeösszeg) használatáért fizetendő kamat. Az ügyleti kamat mértéke az egyes hitelintézetek, bankok esetében eltérő lehet. A követeléskezelés folyamata: A hitel/kölcsönszerződés felmondásától a követelés MKK Zrt.-hez kerüléséig A bank az adóssal kötött hitel/kölcsönszerződésben foglalt feltételek mellett, jellemzően az adós nemfizetése esetén, jogosult a hitel/kölcsönszerződést felmondani. A felmondás jogkövetkezményeit a hitel/kölcsönszerződés rögzíti. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a felmondással az adós tartozása lejárttá válik, azaz a bank jogosult a kihelyezett teljes fennálló kölcsönösszeget, annak ügyleti kamatát, és késedelembe esés napjától felszámított késedelmi kamatát egy összegben az adóstól követelni. Ugyancsak fontos tudni, hogy a felmondás kihat a kezesekre és a dologi kötelezettekre is, hiszen ettől az időponttól nyílik meg a bank joga arra, hogy a lejárt követelést velük szemen is jogi úton érvényesítse, amennyiben a főadóssal a tartozás rendezésében nem tud megállapodni. A felmondást követően az adóssal szembeni, immár lejárttá vált követelést jogosult engedményezni, értékesíteni, így kerül a követelés jellemzően az MKK Zrt.-hez. Az engedményezéssel az MKK Zrt. a követelést megszerzi, a korábbi jogosult, a bank helyébe lép, és a jogszabályi keretek között szabadon rendelkezik a követeléssel. Az engedményezéssel az MKK Zrt.-re szállnak át a biztosítékok is, így a kezesség, a jelzálogjog, illetve a végrehajtási jog. A követelés értékesítéséről az adósok tájékoztatást kapnak, jellemzően az ún. engedményezési nyilatkozat kerül részükre megküldésre, amelyből megtudhatják, hogy az MKK Zrt. milyen időpontban, milyen összeg erejéig vált a követelés jogosultjává, továbbá azt, hogy az értesítés kézhezvételétől kezdődően az MKK Zrt. részére kell a tartozást teljesíteni. Engedményezés köztartozások esetén Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 177/A -a értelmében az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: MKK Zrt.) ruházhatja át (engedményezés). Az e 3
rendelkezés alapján engedményezett követelést az MKK Zrt. tovább engedményezheti. Az engedményezés részletes feltételeit az állami adóhatóság és az MKK Zrt. által kötött megállapodás szabályozza. Az engedményezésre a Ptk. 328-330. -ai megfelelően alkalmazandóak. Nem engedményezhető olyan követelés, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, annak intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető. A követelés behajtása A felmondást követően a fizetési kötelezettség folyamatosan növekszik, az ügyleti kamaton felül késedelmi kamat is felszámításra kerül és a behajtással, végrehajtással járó költségek is az adóst terhelik. Első szakasz Az MKK Zrt. a követelés átvételét követően minden esetben törekszik arra, hogy követelése jogi úton történő érvényesítését megelőzően megegyezzen az adóssal a követelés rendezése, átütemezése tekintetében. Ebben a szakaszban az MKK Zrt. megkísérli felvenni a kapcsolatot a kötelezettekkel (adós, kezes) általában felszólító levél formájában, és abban, az adós teljesítése elsődlegessége elvére figyelemmel, tájékoztatja az adóst a fennálló tartozásról, illetve arról, hogy a jogi eljárást megelőzően lehetősége van kapcsolatba lépni az ügyintézővel a tartozás rendezése érdekében. A követeléskezelés ezen szakaszában az adós számára a megegyezés azért is kedvezőbb megoldás, mert az sokkal kevesebbe kerül, mint amikor jogi, végrehajtási eljárás van folyamatban, hiszen annak költségei is rárakódnak a tartozásra, az adóst terhelik. Részletfizetési megállapodás Az MKK Zrt. az adósokkal való együttműködés és a fokozatosság elvének mentén lehetőséget biztosít a tartozás részletekben történő teljesítésére. A részletfizetést a felszólító levélben feltüntetett ügyintézővel történt kapcsolatfelvételt követően, a honlapon elérhető részletfizetési kérelem kitöltésével és az MKK Zrt. részére történő megküldésével lehet kezdeményezni. Amennyiben az adós a létrejött megállapodásban rögzített feltételeknek határidőben eleget tesz, úgy az MKK Zrt. nem indít jogi eljárást a követelés behajtására. A követelés jogi úton történő érvényesítése Fizetési meghagyásos eljárás A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői nemperes eljárás, amelyre akkor kerül sor, ha a társaság felszólításai és a megállapodásra való törekvés sikertelen. A fizetési meghagyás a követelés jogosultja által közölt adatok alapján kibocsátott közjegyzői végzés, amely végrehajtás terhe mellett a követelés teljesítésére szólít fel és amely ellen a 4
kötelezett fél 15 napon belül jogorvoslati kérelmet (ún. ellentmondást) nyújthat be. Határidőben benyújtott ellentmondás esetén az eljárás átalakul polgári perré. Ha a kötelezett nem terjeszt elő ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és ugyanolyan végrehajtható határozatnak minősül, mint a jogerős ítélet. Peres eljárás Peres eljárás indítására jellemzően akkor kerül sor, ha a követelés alapját képező szerződések nincsenek közjegyzői okiratba foglalva és jogszabály rendelkezése értelmében fizetési meghagyásos eljárás indítására nincs lehetőség. Peres eljárás lefolytatására kerül sor abban az esetben is, amennyiben a fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett határidőben előterjesztett ellentmondása alapján perré alakul. A peres eljárás költségei általában meghaladják a fizetési meghagyásos eljárás költségeit, mind az illeték összege, mind az esetlegesen felmerülő egyéb költségek (perköltség) tekintetében. Végrehajtási eljárás Az MKK Zrt. akkor kezdeményezi a végrehajtási eljárás megindítását, ha az adóssal, egyéb kötelezettel a tartozás rendezése érdekében folytatott tárgyalásai nem vezetnek eredményre. A végrehajtás nemperes eljárás, amely kiterjedhet az adós jövedelmére, ingóságaira és ingatlanaira is. A végrehajtási eljárás megindításának és lefolytatásának illetéke és egyéb költségei vannak, amelyek az adóst terhelik és amelyek jelentősen megnövelik a tartozás összegét. Amennyiben az adós, illetve egyéb kötelezett más forrásból a követelést kielégíteni nem tudja, jobban jár, ha a végrehajtási eljárást megindítását megelőzően, ingatlanát, az MKK Zrt. egyetértésével, maga kísérli meg értékesíteni. Ezzel ugyanis várhatóan az eladásból magasabb bevétele keletkezik, és nem terhelik a végrehajtási eljárással együtt járó, a végrehajtónak fizetendő jelentős költségek. Az MKK Zrt. végrehajtási eljárás alatt is lehetőséget biztosít az adósnak(zálogkötelezettnek) a tartozás rendezésére. A végrehajtás alapjául a végrehajtható közokirat (közokiratba foglalt hitel és/vagy zálogszerződés) alapján kiállított végrehajtási záradék, vagy a jogerős bírósági ítélet, jogerős fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lap szolgál. A végrehajtási eljárás megindítását követően a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint a végrehajtó kitűzi az árverést. Az árverés kitűzését, illetve megtartását megelőzően az adósnak(zálogkötelezettnek) mindenképpen célszerű tájékozódni a végrehajtótól a lehetőségekről (árverés előtti teljesítés, részletfizetés, önkormányzat bevonásának lehetősége). Sikeres árverés után az adós köteles kiköltözni az ingatlanból és az ingatlant kiürített állapotban átadni. A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében a végrehajtónak a sikeres árverést követően fel kell hívnia az adóst (zálogkötelezettet) az elárverezett ingatlan 5
elhagyására. Kilakoltatásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábbi tulajdonos (vagy az ingatlanban tartózkodó, azt birtokló másik személy) az ingatlant nem hagyja el önként. 6