Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Családjogi jogviszonyok rendezésének bírói és közigazgatási útjai szakdolgozat Konzulens: Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi docens Készítette: Tilajiné Kovács Mária igazságügyi igazgatási alapszakos hallgató Miskolc 2013.
University of Miskolc Faculty of Law Institute of European and International Law Department of Civil Procedure Law Judicial and administrative ways of settling family relationships Consultant: Dr. Wopera Zsuzsa Associate Professor Prepared by: Tilajiné Kovács Mária Bachelor Student of Judical Administration Miskolc 2013.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. Családi jogállás...5 2.1. A család...5 2.2. Családi jogállás keletkezése...6 2.3. A rokonság...6 2.4. Joghatóság a magyar belső jog alapján...8 2.5. Joghatóság nemzetközi szerződések alapján...9 2.6. Az apasági és származás megállapítása iránti egyéb perek...9 3. Az apasági vélelem...11 3.1. Az apasági vélelmi rendszer...11 3.2. Apasági vélelem érvénytelen házasság alapján...15 3.3. Mögöttes apasági vélelem...15 3.4. Az apai jogállás betöltése házasságon és nyilvántartott élettársi kapcsolaton kívül született gyermek esetében...16 3.5. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat...17 3.6. Apasági vélelem utólagos házasságkötés alapján...27 3.7. Örökbefogadás...30 3.8. Nemzetközi örökbefogadás...31 3.9. Képzelt apa bejegyzésével történő családi jogállás rendezése...32 3.10. Apasági vélelem az anya élettársával szemben a reprodukciós eljárás alapján...33 4. Élettársi kapcsolatok...36 4.1.Bejegyzett élettársi kapcsolat...36 4.2.Nyilvántartott élettársi kapcsolat...38 5. Születés anyakönyvezése...40 6. Származási perek...41 6.1. Perek közös eljárási szabályai...41 6.2. Az apaság bírói megállapítása...43 6.2.1 Peres felek...46 6.2.2 Bizonyítás a perben...48 6.2.3 Természettudományos bizonyítékok...50 6.3. Az apaság vélelmének megdöntése iránti per...54 6.3.1 Az apaság vélelmének megtámadása...54 6.3.2 A vélelem megtámadásának oka...55 6.3.3 Peres felek...56 6.3.4 Perindítási határidő...57 6.3.5 Bizonyítás a perben...58 6.3.6 A származás kizártsága...59 6.3.7 Apasági vélelem megtámadása reprodukciós eljárás esetében...60 6.3.8 Megtámadása a teljes hatályú apai elismerésnek...60 6.3.9 Mögöttes apaság megtámadása...61 6.4. Az utólagos házasságkötés gyermekre kiterjedő hatályának megállapítása iránt indítható per...62 6.5. Anyaság bírói megállapítása...63 6.5.1 Az anyai jogállás...63 6.5.2 Az anyaság elismerése...64 6.5.3 Az anyaság megállapítása iránti per...64 6.5.4 Peres felek...65 6.5.5 Bizonyítás a perben...66 6.5.6 Anyasági igény gyermekcsere esetén...67 6.5.7 Az anyai jogállás változásának hatása az apaságvélelmére...68 7.A családi jogállás rendezésével összefüggő további teendők...69 7.1. A vélelem megdöntése és a gyermek névviselése...69 7.2. A gyermek nevének és személyi adatainak megállapítása ismeretlen szülő esetén...69 1
8. Összegzés...72 9. Irodalomjegyzék...74 10.Jogszabályjegyzék...74 2
1. Bevezetés Gyermekként a család szó hallatán először a közvetlen családtagok jutnak az eszünkbe, édesapa, édesanya, testvér vagy testvérek. Azt követően a tágabb család, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, majd a távolabbi rokonok. Az életkor előre haladtával azonban már a házastársunk és gyermekeink kerülnek előtérbe. A gyermekeink, akikért felelősséggel tartozunk, akiket óvunk, védünk, megpróbáljuk minden rossztól távol tartani, akiket minden tapasztalatunkkal segítünk, hogy megtalálják a helyüket a nagybetűs életben. A család, ahol felnevelkedtünk, ahonnan jöttünk az egész életünket meghatározza. Nem mindegy, hogy milyen légkörben nevelkedtünk, milyen példát láttunk a szüleinktől, mert ez befolyásolja életünk hátralévő részét is. Az én életemben nagyon fontos szerepet játszik a család, a rokonság. Háromgyermekes családban nőttem fel, ahol az első gyermekként láttam meg a napvilágot. Szüleim 35 évig élhettek házasságot édesapám korai halála miatt. A húgomék családjában két gyermek van, az öcsém még nőtlen. A mi kis családunk négyfős, a férjemmel 32 éve vagyunk házasok, két gyermeket nevelünk, neveltünk fel, hiszen már mindketten felnőtt korúak. A tanulmányaikat egyelőre befejezték, de még mindig velünk élnek. A családunkban természetes, hogy a szülők törvényes házastársak. A mai világban azonban egyre kevesebb házasság köttetik. Ezt személyes tapasztalatom is mondja, hiszen egy borsodi község anyakönyvvezetőjeként egyre kevesebb házasságkötésnél kell közreműködnöm, pedig nagyon felemelő érzés, amikor az ifjú párt elsőként köszönthetem, mint férjet és feleséget és mondhatom el jókívánságaimat. Azt azonban örömmel tapasztalom, hogy a mai fiatalok, ha még házasságot nem is kötnek, mivel nem tulajdonítanak nagy jelentőséget neki, gyermeket viszont vállalnak. Ilyenkor megjelennek előttem, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyenek. A gyermekeket ebben az esetben is úgy nevelik fel, mintha házasságban születtek volna. Idővel azonban ezek a párok is meggondolják magukat és törvényesítik kapcsolatukat. A gyakorlatban azonban az is sokszor előfordul, hogy az anyakönyv utólagos bejegyzéseibe a válás tényét kell bejegyezni. Ez engem személy szerint szomorúsággal tölt el, hogy megint egy tönkre ment házassággal találkoztam. Ebben az esetben a gyermekek már csonka családban nevelkednek. 3
A rohanó világunkban, sokszor előfordulnak olyan esetek is, amikor az anya a gyermek fogantatásakor több férfival is létesített nemi kapcsolatot, és azt sem tudja megmondani, hogy ki is a gyermeke apja. Az előzőekben vázolt esetekre nyújt segítséget a családjog, hiszen a jogalkotók olyan jogszabályokat alkottak meg, hogy minden esetben megoldást találjanak a problémákra. Közigazgatási és bírói úton is lehetőség van a családi jogállás rendezésére. Szakdolgozatomban ennek jelenleg hatályos jogi megoldásait kívánom részletesen bemutatni, de kitérek a 2014. március 15-én, az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény részeként hatályba lépő Családjogi Könyv rendelkezéseire is, mely jelentős változásokat hoz a családi jogállás rendezésének mai modelljében. 4
2. A családi jogállás 2.1. A család A 2011. december 31. napján kihirdetett és 2012. január 1-jén hatályba lépett, a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (továbbiakban: Csvt.) preambuluma szerint: A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik. A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania. A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki. Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. A családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő köztük a nagyszülők és az unokák közötti kapcsolatok. Az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését. A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására az egyházak is kiemelt figyelmet fordítanak. 1 Ugyanezen törvény I. fejezetének Célok és alapelvek címe szerint, az 1. -ban kimondja: (1) Az állam önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is védi a család és a házasság intézményét. (2) A rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében. 1 2011. évi CCXI. törvény - a családok védelméről preambuluma. 5
(3) Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. (4) Az állam annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik. 2 A törvény megalkotásával a jogszabályalkotók kimondták, hogy a család és a házasság védendő érték, ami megőrzésre és védelemre szorul. Az állam védi a család és a házasság intézményét a családok gyermekvállalásának támogatásán keresztül. A (4) bekezdés alapján a gyermek családban történő nevelkedése érdekében támogatja az örökbefogadást, és gyors eljárás kialakítására törekszik. A Csvt. 3. (1) bekezdése szerint: A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. 3 A magzat életének a fogantatás kezdetétől történő védelme és tisztelete már a családi jogállás keletkezésének pillanata. 2.2. Családi jogállás keletkezése A Csvt. 7. (1) bekezdése, ami a családi jogállás keletkezése alcímet viseli: A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság. (2) Egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre. 4 A törvény e szakasza a család fogalmát rögzíti, de már magába foglalja a házastársak és az általuk nevelt gyermekek közötti kapcsolatot is. 5 2.3. Rokonság A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) nem tartalmazza a család fogalmát, ehelyett a 34. -ában a 2 2011. évi CCXI. törvény - a családok védelméről 1. 3 2011. évi CCXI. törvény - a családok védelméről 3. (1) 4 2011. évi CCXI. törvény - a családok védelméről 7. (1)-(2) 5 Prof. Dr. Szabó Máté az Országgyűlés alapvető jogok biztosa 2012. május 24-én kelt indítványában kéri, hogy a Csvt. 7. -át az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, és az Alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörében semmisítse meg, mert álláspontja szerint az ellentétes az Alaptörvénnyel. 6
rokonságot a következők szerint definiálja: (1) Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. (2) Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok. 6 A törvény alapján tehát rokonságot megállapíthat vérszerinti leszármazás, de ezen kívül az örökbefogadás és az apaság elismerése is, ami nem más, mint egy hatóságilag jegyzőkönyvi formában felvett jognyilatkozat. Abban az esetben azonban, ha a gyermeknek az apai jogállása tisztázatlan, tehát a születési anyakönyvben a szülők születési családi és utónevénél csak az anya neve szerepel, ún. nyitott alapbejegyzés esetén a gyermeknek csak az anya rokonságával, közeli hozzátartozóival lehet kapcsolata. A közeli hozzátartozók fogalmát a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685. -ának b) pontja a következők szerint határozza meg: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=479.607031&kif=k %C3%B6zeli+hozz%C3%A1tartoz%C3%B3* - foot558 közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostohaés neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. A b) pont második felében a hozzátartozó is definiálva van: hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa; 7 Amikor az apaság vélelme bizonyítottá válik, tehát - a gyermekre teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tettek, - az apa adatainak anyakönyvezése az anya utólagos házasságkötése alapján, - az apaságot bíróság állapította meg, ebben az esetben a gyermeknek már az apa rokonságával és közeli hozzátartozóival is kapcsolata keletkezik. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben a rokoni kapcsolat ugyanebben a formában van megfogalmazva. A törvény 2014. március 15. napjával fog 6 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 34. (1)-(2) 7 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 685. b) 7
hatályba lépni. A jogalkotók az új Ptk-ban a családjogot a törvény negyedik könyvébe emelték be. 2.4. Joghatóság a magyar belső jog alapján A magyar nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nmjt.) családjogi vonatkozásait az alábbiak szerint szabályozza: 11. (1) Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. (2) Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog. (3) Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. (4) Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog. 8 A fentiek alapján megállapítható, hogy magyar állampolgárok esetében ilyen jogviszonyaik elbírására a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal. Tehát amennyiben a gyermek magyar állampolgár, vagy magyar állampolgár is, akkor apasággal és származással kapcsolatos ügyekben, akkor is magyar bíróság járhat el, ha sem a gyermeknek, sem pedig a szülőknek nincs magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ezen túlmenően a magyar bíróság akkor is dönthet személyes jogában, családjogi ügyekben, ha nem magyar állampolgár, vagy hontalan, de Magyarországon is van lakóhelye. A lakóhely hiányában a tartózkodási hely az irányadó. A családi jogállás tekintetében az Nmjt. a következők szerint szabályoz: 42. (1) Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni. 8 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról 11. (1)-(4) 8
(2) A gyermek apai elismerését a gyermeknek az elismerés idején fennálló személyes joga szerint, a megfogant, de még meg nem született gyermek elismerését pedig az anyának az elismerés idején fennálló személyes joga szerint kell elbírálni. (3) Az elismerést alaki okból nem lehet érvénytelennek tekinteni, ha az akár a magyar jog, akár az elismerés helyén és idején hatályos jog szerint alakilag érvényes. 9 2.5. Joghatóság nemzetközi szerződések alapján Magyarország nem részese egyetlen olyan többoldalú nemzetközi szerződésnek sem, amely joghatósági kérdéseket rendez apasági és származási ügyekben. Ilyen szabályokat a komplex kétoldalú jogsegélyszerződések tartalmaznak. Ezen szerződések egységesen szabályozzák a joghatóságot a szülő és gyermek közötti családi jogviszonyokat érintő eljárások valamennyi fajtája tekintetében. Kivétel nélkül mindegyik szerződés esetében ugyanazon joghatósági szabályok az irányadóak az apasági és származási ügyekben. Az apasággal és származással kapcsolatos ügyekben alkalmazásra kerülhetnek az Európai Unió tagállamai között megkötött jogsegélyszerződések szabályai is, ugyanis nincs közösségi szintű joghatósági szerződés e jogviszonyok vonatkozásában. 10 2.6. Az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek A Gyermekek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény 7. cikk 1. pontja alapján A gyermeket születésekor anyakönyvezik és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen és lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljék. 11..számos alkotmánybírósági határozat mind hazánkban, mind külföldön a származás kiderítéséhez való jogot az ember személyiségi joga, az emberi máltósághoz való jog lényeges elemként értékeli. A kiskorú gyermeknek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy családi jogállása rendeződjön, vérségi származása ha ez lehetséges minél fiatalabb korában megállapítást nyerjen. Bár a családi jogállás rendezése elsősorban a gyermek érdekeit szolgálja, nem hagyható figyelmen kívül az apai jogállás 9 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról 42. (1)-(3) 10 Brávácz Ottóné-Szőcs Tibor: Az apasággal, származással és örökbefogadással kapcsolatos nemzetközi magánjogi kérdések, In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve II. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 1212.o. 11 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. 9
rendezése se, amellyel lehetővé válik, hogy kialakuljon egy megfelelő szülő-gyermek kapcsolat a perben érintett felek között. A Pp. XVI. Fejezetében szabályozott származási perek hasonlóan a házassági perek kategóriájához gyűjtőfogalom, amely négy, a családi jogállás megállapításához, tisztázásához szükséges pertípust takar. Ezek a következők: - apaság megállapítása iránti per, - apaság vélelmének megdöntése iránti per, - annak a megállapítása iránti per, hogy az anya utólagos házasságkötésének hatálya kiterjed a gyermekre, - anyaság megállapítása iránti per. 12 A járásbíróság hatáskörébe tartoznak az apasági és a származás megállapítása iránti perek. Az illetékesség tekintetében pedig a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 29. -ában található általános szabályok az irányadók. A személyállapoti perek csoportjába tartoznak a származási perek, ezért e perekre kizárólagos joghatósággal rendelkeznek a magyar bíróságok. Azonban feltétlenül szükség van olyan belföldi bíróság kijelölésére is, amely eljárhat magyar állampolgárságú személy származási pereiben akkor is, ha sem az alperesnek, sem a felperesnek, sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs Magyarországon. Ebben az esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a származási perekben. 13 12 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 63. o. 13 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 65. o. 10
3. Az apasági vélelem 3.1. Az apasági vélelmi rendszer Az apaságot a hazai családjogunk az európai általános jogfelfogásnak megfelelően vélelemnek tartja, az anyaságot tényként állapítja meg. Ez mindegyik apaságot keletkeztető tényállás esetén megdönthető vélelem. A Csjt. szerint az apai jogállás betöltésének ötféle keletkeztető tényállása van. A Csjt. 35. -a alapján anya házassága adja meg az apasági vélelem alapját. A Csjt. 35. (1) kimondja: A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. 14 Amennyiben azonban a gyermek nem házasságból születetik, vagy házasságból származott, de annak vélelmét megdöntötték, akkor a Csjt. 36. -ában felsorolt további tényállások bármelyike, az ott felsorolt sorrendben, alkalmas a gyermek apai jogállásának rendezésére. 15 A Csjt. 36. -a alapján: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi? docid=306.602739 - foot43 Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, a) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, b) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, c) aki az e törvényben meghatározott feltételek esetén a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy d) aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye. 16 14 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 35. (1) 15 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 14. 15. 16. o. 16 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 36. 11
Az, hogy a Csjt. előbb rendelkezik a házasság alapján létrejövő apasági vélelemről, majd utóbb felsorolva a többi apasági vélelmet, nem jelent a házasságon kívül született gyermek megítélése szempontjából semmiféle hátrányos megkülönböztetést. Az apasági vélelem egységes, a külső megnyilvánulásában, a jogi hatásaiban, a különböző tényállások alapján létrejött esetek keletkezésükben rejlő különbségei létrejövetelük után már nem jelentkezik. Bármelyik keletkeztető tényállás alapján jön létre az apasági vélelem, ahhoz ugyanazon jogkövetkezmények fűződnek mind családjogi, mind az egyéb jogának tekintetében. Ez kifejezi azt is, hogy az apai jogállás betöltése után a nem házasságból született gyermeket, ugyanolyan jogok illetik meg, mintha házasságból született volna. A gyermek családi jogállásának rendezésére szolgáló apasági vélelmek csoportosítása egyrészt azt fejezi ki, hogy a gyermek apasága házasság alapján ne legyen megállapítható, másrészt pedig azt mutatja, hogy míg a házasságból származó gyermeknél az apasági vélelem az anya férjével szemben a házasságoz tartozó automatikus joghatás, az apasági vélelmek egyéb eseteinél - azok bármelyikének létrejöttéhez - igazgatási vagy bírói eljárásra van szükség. 17 Az igazgatási vagy bírói eljárásnak azonban feltétele van: A nem házasságból született gyermek családi jogállásának rendezésére szolgáló szabályok alkalmazásának az az előfeltétele, hogy az apai jogállás betöltetlen legyen. 18 Az egységes joghatás ellenére a különböző tényállások alapján létrejövő apasági vélelmek létrejötténél jelentkező további különbség: a házasság, a teljes hatályú apai elismerés, az utólagos házasságkötés során tett elismerés alapján keletkező apasági vélelmek csak feltételezik, de nem kívánják annak vizsgálatát, hogy a vélelmezett apa és az anya között valóban volt-e nemi kapcsolat, továbbá, hogy származott-e valóban, ebből a kapcsolatból a gyermek. Hatósági vizsgálat tárgyát képezi, és bizonyítást kíván az apaság bírói megállapítása során, hogy a fogamzási időben történt-e nemi kapcsolat, továbbá az, hogy alaposan következtethető-e a gyermeknek ebből a kapcsolatból történő származása. 17 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 14-15. o. 18 Túri Edit: A családi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 713. o. 12
A korábbi jogszabályok szerint: a nem házas anya élettársának apaságát csak teljes hatályú apai elismeréssel, az anya a gyermek születése után házasságot köt és a férjét a gyermek apjának kell tekinteni vagy bírói ítélet alapján lehetett rendezni. 19 A jelenlegi hatályos szabályozás szerint: a reprodukciós eljárás alapján az ezt vállaló férfi is automatikusan a gyermek apjává válik, azonban a donorral szemben az apaság bírósági megállapítása is kizárt. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján (továbbiakban: Etv.) a reprodukciós eljárásban való részvételre a házasságon kívül csak az anya élettársát jogosítja fel. Etv. 167. (1) Reprodukciós eljárás házastársi, vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagyvalószínűséggel egészséges gyermek nem származhat. Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető el, amennyiben az élettársak egyike sem áll házassági kapcsolatban. 20 Az élettárssal szemben a reprodukciós eljárás alapján az apasági vélelem a gyermek megszületésével keletkezik, az apai jogállás ezen időponttal anyakönyvezhető. Valamennyi apasági vélelem tekintetében nem a fogamzás időpontjában fennálló körülménynek van jelentősége, hanem a gyermek megszületésének, mivel a házasság alapján létrejövő apasági vélelem esetében is előfordulhat, hogy a gyermek még nem házassági kötelékben fogant. Sok esetben előfordul, és már jó pár házasságot kötöttem meg azért, hogy a már megfogant gyermek törvényes házasságban lássa meg a napvilágot. A teljes hatályú apai elismerést születendő gyermekre is lehet tenni, azonban az elismerés csak akkor hatályosul, ha a gyermek élve megszületik. Egyes esetekben előfordulhat az apasági vélelmek egymással való konkurálása is. Az apaság bírói megállapítása iránt indult per és a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat esetleges rivalizációja esetén az elismerésnek van elsőbbsége, akár ugyanazon, akár más férfi tesz teljes hatályú apai elismerést. Az utólagos házasságkötéssel történő elismerés és az apaság bírói megállapítása iránti per viszonylatában az apasági pernek van elsőbbsége, ennek azonban az a feltétele, hogy más-más férfit érintsen. 21 19 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 15. o. 20 1997. évi CLIV. törvény - Az egészségügyről (továbbiakban: Etv) 167. (1) 21 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 16., 17. o. 13
Az, hogy a gyermek anyjával való házasság által automatikusan beáll az apasági vélelem, még a mai világban is nagyon sok ember által ismeretlen. Csak akkor döbbennek rá, amikor esetleg gyermektartásdíjat követelnek az egyébként már évek óta különélő férjtől, vagy amikor a hivatalos válást során felmerül a gyermek láthatása, vagy a gyermektartásdíj fizetése. Anyakönyvvezetői praxisomban is előfordult, hogy nem tehettek a születendő gyermekre teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, pedig az anya már évek óta külön élt a volt férjétől - mivel a válást kimondó jogerős ítélet és a gyermek várható születési időpontja között nem telt el a vélelmezett fogamzási idő. Így a gyermek apjának a volt férjet anyakönyvezték és csak a Csjt. 35. -ának (1) bekezdésén alapuló apasági vélelem megdöntésének megtörténte után, amikor az apa jogállása üressé vált, akkor lehetett a gyermek jogállását rendezni. A vélelmezett fogamzási idő a Csjt. 35. -ának (2) bekezdése a következők szerint határozza meg: A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. 22 A vélelmezett fogamzási idő, az apasági vélelmek mindegyikénél irányadó. Gyakorlati jelentősége leginkább az apaság bírósági megállapításánál és az apasági vélelem megtámadásánál van, de szükség lehet mint az előbbiekben megemlítettem a vélelmezett fogamzási idő számítására az anyakönyvvezetőnek is a gyermek születési anyakönyvben történő rögzítésével kapcsolatosan. A fogamzási idő számításánál azért van szükség a vélelmek konstrukciójára, mert az orvostudomány eddigi tapasztalatai alapján a gyermek fogamzásának pontos időpontja nem állapítható meg tudományosan. Az orvosi tapasztalatok alapján a fogamzás rendszerint legalább 182 és legfeljebb 300 nappal előzi meg a gyermek születését. A bizonyításra, hogy a fogamzás a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy utána történt, akár a gyermek érdekében, akár a gyermek érdeke ellenére is sor kerülhet. Az utóbbi csak akkor, ha a fogamzás 1960. május 1-je után történt. Az 1960. évi 12. tvr. 7. -ának hatályba lépése előtt csak a gyermek érdekében kerülhetett sor a fogamzás eltérő időpontjának a bizonyítására. 22 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 35. (2) 14
Mint a vélelmezett, mind a tényleges fogamzás időpontjának számítására a bírói gyakorlatban alkalmazott ún. fogamzási időnaptárt alkalmaznak. 23 Mindezek ellenére azt azonban bizonyítani lehet, hogy a gyermek születése a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Az apasági perekben a tényállás részét képezi a vélelmezett fogamzási idő rögzítése. 24 3.2. Apasági vélelem érvénytelen házasság alapján Az érvénytelen házasság egyik legjelentősebb maradékhatása az, hogy érvénytelen házasság alapján is keletkezik apasági vélelem. Ebben az esetben az is közömbös, hogy a bíróság a házasságot milyen tiltó akadály megszegése miatt nyilvánította érvénytelennek. A Csjt. az apasági vélelem keletkezéséhez nem kívánja meg a házastársak valamelyikének az érvénytelenség oka tekintetében fennálló jóhiszeműségét sem. Mindezek alapján a házasság érvénytelenné nyilvánítása után a jogerős ítélettől számított háromszáz napon belül még a férjjel szemben keletkezik apasági vélelem. Ez abban az esetben válik mögöttes apasággá, ha az anya a házasság érvénytelenítése után, de még a gyermek megszületése előtt más férjjel házasságot köt. 25 3.3. Mögöttes apasági vélelem A kettős apaság egyidejű fennállását oldja fel a Csjt. 35. -ának (3) bekezdése, amely kimondja: Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. 26 Ez alapján megállapító, hogy a gyermek családi jogállásának szempontjából mindig az újabb házasságból való születés az irányadó. Azonban, ha az anya újabb házassága alapján keletkezett apasági vélelem az újabb férjjel szemben megdől, akkor az előző házasság megszűnésétől számított háromszáz napon belül megszületett gyermek apai jogállása akként fog rendeződni, hogy az előző férjjel szemben az addigi 23 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 49. o. 24 Túri Edit: A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 716. o. 25 Csiky Ottó: A családi jogállás / In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 357. o. 26 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 35. (3) 15
mögöttes apasági vélelem feléled. Itt két tényezőnek van szerepe: egyrészt, hogy mikor tekinthető a házasság megszűntnek; másrészt annak, hogy a vélelmezett fogamzási időt miként kell számítani. A házasság megszűnésének időpontját az apasági vélelem tekintetében attól függően kell számítani, hogy a házasság mi okból szűnt meg, amennyiben a halál okából, akkor a férj halálának a napja, amennyiben a holttá nyilvánítás esete áll fenn, akkor a bírói határozatban meghatározott vélelmezett elhalálozási nap. A halál tényének megállapításánál a bírói határozatban megállapított időpont. Az ítélet jogerőre emelkedésének napja mondja ki a házasság megszűnését a házasság felbontása, valamint a házasság érvénytelenítése eseteiben. 27 3.4. Az apai jogállás betöltése házasságon és nyilvántartott élettársi kapcsolaton kívül született gyermek esetében Csjt. 36. Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, a) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, b) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, c) aki az e törvényben meghatározott feltételek esetén a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy d) aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye. 28 A Csjt. ezen szakasza a nem házasságban és a nem nyilvántartott élettársi kapcsolatban született gyermek apai jogállásának betöltésére rendelkezésre álló jogi megoldásokat foglalja egybe. A gyermek családi jogállását az apasági vélelem létrejötte teszi teljessé. A gyermek jogainak biztosítása végett alapvető jelentőségű a családi jogállásának rendezése. Ehhez különösen fontos érdeke fűződhet a házasságon és a nyilvántartott élettársi kapcsolaton kívül született gyermeknek. 27 Csiky Ottó: A családi jogállás / In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 365. 366. o. 281952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 36. 16
E kapcsolat rendezése ezen gyermekekkel szemben a történelem során hosszú ideig tapaszalt diszkriminációk csökkentésére vagy megszüntetésére is hatást gyakorolhat. 29 Ilyen házasságon kívül született gyermek a mi családunkban is volt. A férjem édesapjának szülei az ő megszületésének időpontjában (1930) nem voltak összeházasodva, ezért 13 éves koráig az anyukája családi nevét viselte. Ezt követően az édesapjának az akkori szabályok szerint örökbe kellet fogadnia és csak ezután kaphatta meg az apja családi nevét. 3.5. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat Csjt. 37. (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. (2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó. (3) Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. (4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. (5) Elismerést és hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, konzuli tisztviselőnél, integrált ügyfélszolgálaton kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzőnél közjegyzői okiratba foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. (6) Az elismerés és a hozzájárulás során az érintetteknek nyilatkozniuk kell a gyermek családi nevéről. 30 29 Csiky Ottó: A családi jogállás / In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 366. o. 30 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 37. 17
Amennyiben a törvény alapján nem kell más férfit a gyermek apjának tekintetni, a gyermekre teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Még az a férfi is tehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, akinek tekintetében a bíróság megállapította, hogy nem ő a gyermek apja. Ez esetben beszélünk a szívességi apai elismerésről, ennek azonban nincs törvényi akadálya, hiszen az apai pozíció üres. Ebből a szempontból közömbös, hogy az apai elismerő nyilatkozat tételét az tette lehetővé, hogy a bíróság az érintett férfi apaságát perben megdöntötte. (Legfelsőbb Bíróság PK 100. számú állásfoglalása) 31 A teljes hatályú apai elismerés Nizsalovszky megfogalmazása szerint meghatározott személyre vonatkozóan, de nem meghatározott személyhez intézett címzett jognyilatkozat. Teljes hatályú apai elismerésnek nem akadály az, ha esetleg az apaság bírói megállapítása iránt más férfi ellen vagy más férfi által indított per van folyamatban. 32 A Csjt. 37. -ának (1) és (2) bekezdése között felfedezhető bizonyos mértékű ellentmondás, mert az utóbbi bekezdés szerint az a férfi tesz elismerő nyilatkozatot, akitől a gyermek származik, viszont az (1) bekezdés szerint: az elismerő nyilatkozat egymagában megállapítja az apaságot. Azt, hogy a gyermek az elismerő férfitól származik-e, annak a hatóságnak, amely előtt a nyilatkozat megtételére sor kerül ténylegesen vizsgálnia nem kell. A (2) bekezdés alapján: az a férfi tesz nyilatkozatot, akitől a gyermek származik deklaratív elem. Formai értéke abban rejlik, hogy az elismerést tevő férfi a nyilatkozatában nem jelenti ki, hogy nem tőle származik a gyermek és ennek ellenére tesz elismerő nyilatkozatot, szívességből vagy egyéb más okból. Nincs viszont jelentősége az apai elismerés hatályossága szempontjából a vállalás színlegességének, de egyúttal megtámadására sem teremt önálló alapot. Nem csupán apai jogállást vállal az apaságát elismerő férfi, hanem aláveti magát annak a helyzetnek, hogy akarathiba vagy a vállalás fiktív volta önálló megtámadási alapot részére a Csjt. rendszerében nem teremt. Az elismerés ilyen esetben sem tekinthető a tudva, az alap nélkül tett apai vállalást tevő férfi részéről a megtámadási jogáról való lemondásnak, de 31 Lampért Bernadett: Bevezetés az anyakönyvi igazgatásba, SL és Társa Bt. Telki 2011. 88. o. 32Túri Edit: A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 721. o. 18
a megtámadásnak csak a Csjt. 43. -ában foglalt esetekben van helye, vagyis lényegében a tőle való származás lehetetlenségének a bizonyítása útján. Mindaddig, amíg a gyermek apai jogállását más férfi tölti be, nincs helye az apaság előzetes elismerésének. Más férfival szemben fennálló apasági vélelem megdőlte után lehet csak joghatályos apai elismerő nyilatkozatot tenni. Ezt megelőzően az elismerés nem hatályosulhat, legfeljebb csak apasági perben lehet bizonyíték, a körülmények és egyéb adatoktól függően. Olyan feltételtől függő elismerésnek sincs helye, hogy az elismerést tevő férfi csak fiúgyermek születése esetére tartja érvényesnek a nyilatkozatát. A feltétel érvénytelenségére történő figyelmeztetés után azonban lehetőség nyílik a feltétel nélküli teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére. Előfordulhatnak olyan feltételek is, amelyek kikötésének a szándéka nem teszi érvénytelenné a nyilatkozatot, de ezek nem is hatályosulhatnak. Így például a vállalás feltételeként nem lehet érvényesen kikötni a gyermektartásdíj fizetésének a kizárását. Az ilyen feltétel kikötésnek az igénye nem teszi érvénytelenné az apai elismerést, nem érinti annak a teljes hatályát, de indokolt az elismerő nyilatkozatot tenni kívánó férfi figyelmének a felhívása a várható jogkövetkezményekre. A Csjt. nem zárja ki, hogy az elismerést tevő férfi más alapon rokona lehessen a gyermeknek, sőt abból a szabályból, hogy vérfertőzés miatt érvénytelen házasság is hatályos apasági vélelmet keletkeztet, bár gyakorlati előfordulása nem várható és nem is kedvező, elvileg a testvér vagy a nagyszülő is elismerheti apaságát. Családjogunk a származás ténylegességétől és a bizonyítástól fiktivizálja az elismerést. Önmagában az elismerés alapján az apaságot vállaló személlyel szemben bűnvádi eljárást sem von szükségképpen maga után. 33 Más kérdés, ha a gyermek ténylegesen vérfertőző kapcsolatból származik. Az ilyen remélhetőleg ritka esetben a családi jogállás rendezése nem zárható ki a valódi, közeli rokon apa által, de már kérdéses, hogy a gyermek további életére ez milyen hatással lehet. Az elismerő nyilatkozatot a férfinak személyesen kell megtenni. jegyzőkönyvbe vételére jogosult hatóság előtt a férfinak személyesen meg kell jelennie és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolnia kell, és csak ezután teheti meg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot. Amennyiben a közjegyző foglalja írásba a 33 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 25-27. o. 19 A
nyilatkozatát, akkor a közjegyző előtt kell személyesen megjelennie és a nyilatkozatot személyesen megtenni. Előfordulhat, hogy az apaság bírói megállapítása iránti perben teszi meg a férfi az apai elismerő nyilatkozatát, ebben az esetben a tárgyaláson kell személyesen jelen lennie és nyilatkoznia. A nyilatkozatát írásban nem terjesztheti elő. Végrendeletben sem tehető apai elismerő nyilatkozatot tenni teljes hatállyal, ebben az esetben legfeljebb perben lehet bizonyítékként felhasználni. Nincs akadálya azonban annak, hogy a nyilatkozat felvételére jogosult szervek hivatalos eljárásuk során kiküldetésben vegyék fel a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, például mozgásképtelen beteg nyilatkozatát a betegágyánál foglalják jegyzőkönyvbe. Amennyiben a közjegyző kiszáll a helyszínre és esetleg végrendeletet készít, abban az esetben az apai elismerést külön okiratba kell foglalni. Az apaságot elismerő korlátozottan cselekvőképes személynek is személyesen kell nyilatkoznia, amennyiben az elismerést tevő férfi néma és magát csak jelekkel képes megértetni, ebben az esetben jeleket megérteni képes hivatalos tolmács alkalmazása szükséges és természetesen ezt ennek megfelelően kell jegyzőkönyvezni. Amennyiben azonban magát jelekkel megértetni sem képes férfi apai elismerő nyilatkozatot kíván tenni, azt megteheti írásban is, de a jegyzőkönyv felvételére jogosult szerv előtt az írásban tett nyilatkozatnak és a jegyzőkönyvnek egy időben kell készülnie. 34 Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot már megfogant, de még meg nem született gyermekre méhmagzatra és már megszületett gyermekre is lehet tenni. Arra azonban nincs lehetőség, hogy olyan gyermekre tegyenek teljes hatályú elismerő nyilatkozatot, akit majd csak remélnek, hogy meg fog foganni és születni. Sajnos olyan esetek is előfordulnak, hogy a nyilatkozat után az anya elvetél, azonban ha újra teherbe esik az előző nyilatkozat már nem hatályos az újabb terhességre, a teljes hatályú apai elismerést ebben az esetben újból meg kell tenni. Amikor a párok megjelennek előttem, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyenek a legelső feladatom, hogy az anya családi állapotát ellenőrizzem az automatikus apasági vélelem esetleges meglétére, ugyanis amennyiben az anya családi állapota házas, akkor nem lehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot felvenni. Továbbá vizsgálni kell a volt férjre vonatkozó apasági vélelem esetleges 34 Csiky Ottó: A családi jogállás / In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 373-374. o. 20
fennállását is. Amennyiben az anya családi állapota elvált, akkor a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a korábbi házassága megszűnésének időpontját is. Ezeken felül további adategyeztetést kell folytatni arra vonatkozóan, hogy a nyilatkozatot tevő apa betöltötte-e a 16. életévét, mert ez az apai elismerő nyilatkozat feltétele, valamint a nyilatkozatot tevő és a gyermek között legalább 16 év korkülönbségnek kell lennie. A nyilatkozattételre még mindig egyszerre jelentek meg a párok. A nyilatkozatot tevő férfinek és a nyilatkozatot elfogadó nőnek a személyazonosság hitelt érdemlő igazolásán kívül még igazolniuk kell azt is, hogy a gyermek megfogant. (Ezt azonban már minden esetben saját szememmel is látom, mivel az apák nem a terhesség elején teszik meg a nyilatkozatot, hanem már csak a terhesség előrehaladott állapotában.) Az igazolásnak tartalmaznia kell a terhesség időtartamát, valamint azt, hogy a gyermek születésének időpontja mikorra várható. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, hogy az igazolást mely intézmény, mely szakorvosa állította ki. Az apai elismerő nyilatkozatban mindkét szülőnek nyilatkoznia kell a születendő gyermek családi nevéről. A gyermek családi neve vagy az apa, vagy az anya, vagy pedig a szülők összekapcsolt családi neve lehet. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot általában nem az az anyakönyvvezető foglalja jegyzőkönyvbe, aki a gyermek születését is anyakönyvezi, ezért a születést anyakönyvezését végző anyakönyvvezetőnek is feladata az apasági vélelem ellenőrzése, hogy esetleg nem áll-e fenn automatikus apasági vélelem, vagy a volt férj apasági vélelme. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot az országon belül felvehet anyakönyvvezető, közjegyző, gyámhatóság és bírósági titkár, az országon kívül pedig a magyar külképviseleti hatóság, illetve tiszteletbeli konzul, a nyilatkozat bárhol megtehető, tehát ebben az eljárásban nincs illetékesség ok meghatározva. A jegyzőkönyvet négy példányban kell felvenni, amelyet méhmagzatra tett nyilatkozat esetén két példányban az anyának kell átadni, hogy az egyik példányt a gyermek születésének anyakönyvezését végző anyakönyvvezetőnek át tudja adni. Az apa is kap egy példányt, a fennmaradó negyedik példány pedig az irattáré. Ezeknek az iratoknak a selejtezési ideje 75 év. Gyakran előfordul, hogy a gyermek nem az orvos által előre meghatározott időpontban, hanem később születik meg, de amennyiben a két időpont között csak 21
csekély az eltérés, akkor az biológiailag teljesen kizárt, hogy az anyának egy esetleges újabb terhességéből származhatna a megszületett gyermek. Ebben az esetben is rendezett jogállású gyermekként fogják anyakönyvezni a megszületett gyermeket. Előfordult már olyan esetem is, amikor a nyilatkozatot megtevő apa nem magyar állampolgár, ebben az esetben a felvett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a felettes szervhez kell továbbítani, mert az anyakönyvezést ők rendelhetik csak el. Az ilyen esetre felvett jegyzőkönyvben azonban szerepelnie kell, hogy a nyilatkozatot tevő férfi a magyar nyelvet érti, amennyiben pedig nem érti a magyar nyelvet, akkor az eljáró hatóságnak kell gondoskodni tolmácsról a nyilatkozatot tevő költségére. Amikor az apa a nyilatkozatát a gyámhatóság előtt teszi meg, akkor a gyámhivatal a gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 56-59. -ai alapján köteles eljárni, amely kimondja: 56. (1) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően a fogamzási idő kezdetétől személyesen lehet megtenni. (2) Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Csjt. 37. -ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. A gyámhatóság jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést. (3) Az anyát vagy más törvényes képviselőt, a 14. életévét betöltött gyermeket, illetőleg az apaként megnevezett férfit lehetőleg együtt kell meghallgatni. (4) A gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és az anya volt férje tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet. A hajadon családi állapot hatósági bizonyítvánnyal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg. Hozzájárulások pótlása 57. (1) A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását [Csjt. 37. (3) bek.] az elismerő nyilatkozatot tevő férfi vagy a gyermek kérheti. (2) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges 22
a) anyai hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi, a gyermek és a törvényes képviselő, b) gyermeki hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi és az anya kérheti. (3) Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában gátolva van, továbbá, ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, ennek tényét igazolni kell. Azt a tényt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulást nem adja meg, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (4) A gyámhivatal hozzájárulásának megadását a nyilatkozatot tevő férfi, az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermek, továbbá a jegyző, a bíróság vagy az anyakönyvvezető kérheti. 58. (1) Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a nyilatkozatot felvevő szerv, személy [Csjt. 37. (5) bek.] a jegyző kivételével eseti gondnok kirendelése iránt megkeresi az illetékes városi gyámhivatalt. (2) Ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhivatalnak az 57. -ban meghatározottak szerint pótolnia kell, vagy ha a méhmagzatnak gondnokot, illetve a gyermeknek gyámot kell rendelni, az iratokat a jegyző haladéktalanul az illetékes gyámhivatalhoz teszi át. 59. (1) Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Szakorvosi bizonyítványként terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját. (2) Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idézhető meg, ha az anya az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatta. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt igazolást akkor is be kell mutatni, ha a születendő gyermeket a nyilatkozatot tevő férfi önként kívánja elismerni. (4) Ha a születendő gyermek anyja korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, a gyámhivatal a méhmagzat részére az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére gondnokot rendel (Ptk. 10. ). A 23