Munkaanyag, jogforrásnak nem tekinthető VÁMKÓDEX 2004 II. A TANÁCS 1992. október 12-i 2913/92/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódex létrehozásáról

Munkaanyag, jogforrásnak nem tekinthető VÁMKÓDEX 2004 II. A TANÁCS 1992. október 12-i 2913/92/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódex létrehozásáról és a BIZOTTSÁG 1993. július 2-i 2454/93/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról egységes szerkezetben a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvénnyel és a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV.05.) számú PM rendelettel Lezárva: 2005. január 01. Jelen jogszabálygyűjtemény a VIVA Média Holdig kiadásában könyv formában is megjelenik. Jelen jogszabálygyűjtemény kiadásának és sokszrorosításának joga fenntartva. Készítette:Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba

JELMAGYARÁZAT a Közösségi Vámkódexhez: Jel Cím Hivatalos Lap q szám oldal dátum E A Tanács 1992. október 12-i, 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (eredeti szöveg) Módosította: L 302. 1.o. 1992.10.19. O1 M1 Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási okmánya (a 95/1/EK, Euratom, ESZAK tanácsi határozattal kiigazított szöveg) Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-i 82/97/EK rendelete M2 Az Európai Parlament és a Tanács 1999. április 13-i 955/1999/EK rendelete C 241. L 1. 21.o. 1.o. 1994. 08. 29. 1995. 01. 01. L 17. 1.o. 1997. 01 21. L 119. 1.o. 1999. 05. 07. M3 O2 O3 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 16-i 2700/2000/EK rendelete A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási okmánya *** 2004. május 1-jétől hatályos *** A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási szerződése 3. jegyzőkönyv *** 2004. május 1-jétől hatályos *** L 311. 17.o. 2000. 12. 12. L 236. 33.o. 2003. 09. 23. L 236. 940.o. 2003. 09. 23. Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 2

JELMAGYARÁZAT a Vámkódex végrehajtási rendeletéhez: Jel Cím Hivatalos Lap q Szám Oldal Dátum E A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete (Eredeti szöveg) Módosította: L 253. 1.o. 1993.10.11. M1 A Bizottság 1993. december 21-i 3665/93/EK rendelete L 335. 1.o. 1993. 12. 31. M2 A Bizottság 1994. március 24-i 655/94/EK rendelete L 82. 15.o. 1994. 03. 25. M3 A Tanács 1994. június 21-i 1500/94/EK rendelete L 162. 1.o. 1994. 06. 30. O1 Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozási okmánya (11994NN01/13/A1) C 241. 21.o. 1994. 08. 29. (a 95/1/EK, Euratom, ESZAK tanácsi határozattal kiigazított szöveg) L 1. 1.o. 1995. 01. 01. M4 A Bizottság 2193/94/EK rendelete L 235. 6.o. 1994. 09. 09. M5 A Bizottság 3254/94/EK rendelete L 346. 1.o. 1994. 12. 31. M6 A Bizottság 1762/95/EK rendelete L 171. 8.o. 1995. 07. 21. M7 A Bizottság 482/96/EK rendelete L 70. 4.o. 1996. 03. 20. M8 A Bizottság 1676/96/EK rendelete L 218. 1.o. 1996. 08. 28. M9 A Tanács 2153/96/EK rendelete L 289. 1.o. 1996. 11. 12. M10 A Bizottság 12/97/EK rendelete L 9. 1.o. 1997. 01. 13. M11 A Bizottság 89/97/EK rendelete L 17. 28.o. 1997. 01. 21. M12 A Bizottság 1427/97/EK rendelete L 196. 31.o. 1997. 07. 24. M13 A Bizottság 75/98/EK rendelete L 7. 3.o. 1998. 01.13. M14 A Bizottság 1677/98/EK rendelete L 212. 18.o. 1998. 07. 30. M15 A Bizottság 46/99/EK rendelete L 10. 1.o. 1999. 01. 15. M16 A Bizottság 502/1999/EK rendelete L 65. 1.o. 1999. 03. 12. M17 A Bizottság 1662/1999/EK rendelete L 197. 25.o. 1999. 07. 29. M18 A Bizottság 1602/2000/EK rendelete L 188. 1.o. 2000. 07. 26. M19 A Bizottság 2787/2000/EK rendelete L 330. 1.o. 2000. 12. 27. M20 A Bizottság 993/2001/EK rendelete L 141. 1.o. 2001. 05. 28. Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 3

M21 A Bizottság 2002. március 11-i 444/2002/EK rendelete L 68. 11.o. 2002. 03. 12. M22 A Bizottság 881/2003/EK rendelete L 134. 1.o. 2003. 05. 29. M23 A Bizottság 1335/2003/EK rendelete L 187. 1.o. 2003. 07. 26. O2 A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási okmánya (12003TN02/19/A2) *** 2004. május 1-jétől hatályos *** L 236. 33.o. 2003. 09. 23. M24 A Bizottság 2286/2003/EK rendelete *** Egyes rendelkezései 2006. január 1-jétől hatályosak. *** L 343.. 1.o. 2003.12.31. Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 4

JELMAGYARÁZAT a nemzeti vámtörvényhez: Jel Cím Magyar Közlöny q Szám Oldal Dátum E 2003. évi CXXVI. törvény (Eredeti szöveg) 157/2003. 2003.12.28. M1 2004. évi XXVII. törvény az egyes pénzügyi tárgyú 56/2004. 2004. 04. 26. törvények jogharmonizációs célú módosításáról 1 M2 M3 2004. évi LXXIII. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosításáról 2 2004. évi CI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról (hatályos 2005.01.01-től) 94/2004. 9030. 2004. 07. 02. 169/2004. 2004.11.15. JELMAGYARÁZAT a nemzeti vámtörvény végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelethez: Jel Cím Magyar Közlöny q Szám Oldal Dátum E M1 M2 M3 A pénzügyminiszter 15/2004. (IV.05.) PM rendelete a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól (Eredeti szöveg) A pénzügyminiszter 24/2004.(IV.23.) PM rendelete a Vám- és Pénügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény végrehajtásáról A pénzügyminiszter 37/2004.(VIII.11.) PM rendelete a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004.(IV.5.) PM rendelet módosításáról A pénzügyminiszter 45/2004. (XII.29.) PM rendelete a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV.5.) PM rendelet módosításáról 41/2004. 2004.04.05. 53/2004. 2004.04.23. 113/2004. 10067 2004.08.11. 204/2004. 16471 2004.12.30. A 2286/2003/EK rendelet fordításán kívül a felhasznált dokumentumok az Igazságügyi Minisztérium által jogilag lektorált szövegek. 1 A Vtv. M1 jelzéssel ellátott módosított részei a csatlkaozással lépnek hatályba (2004.05.01.). A törvényt az Országgyűlés 2004. május 19-i ülésnapján fogadta el. 2 A Vtv. M2 jelzéssel ellátott módosított része a kihirdetés napján lép hatályba (2004.07.02.). A törvényt az Országgyűlés 2004. június 21-i ülésnapján fogadta el. Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 5

qe A TANÁCS 1992. október 12-i 2913/92/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Arial 10 pontos félkövér, álló betűvel szedve) és a BIZOTTSÁG 1993. július 2-i 2454/93/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról (Arial 10 pontos normál, dőlt betűvel szedve) egységes szerkezetben a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvénnyel 3 (Times New Roman 10 pontos félkövér, álló betűvel szedve) és a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól 15/2004. (IV.05.) számú PM rendelettel (Times New Roman 10 pontosnormál, dőlt betűvel szedve) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 28., 100a. és 113. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára 4, az Európai Parlamenttel együttműködve 5, tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 6, mivel a Közösség a vámunión alapul; mivel, mind a Közösség gazdasági szereplői, mind a vámigazgatási szervek érdekében ajánlatos egy kódexben összegy űjteni a vámjogszabályok rendelkezéseit, amelyek jelenleg számos közösségi rendeletben és irányelvben elszórtan találhatók meg; mivel ez a feladat alapvető fontosságú a belső piac szempontjából; mivel ennek a Közösségi Vámkódexnek (a továbbiakban: a Kódex ) magában kell foglalnia a jelenlegi vámjogszabályokat; mivel, mindemellett, ajánlatos e jogszabályokat módosítani annak érdekében, hogy azok még következetesebbek és egyszerűbbek legyenek, valamint e területen a teljes közösségi jogalkotás elfogadása céljából, hogy a még létező hiányosságok megszűnjenek; mivel a belső piac fogalma alapján a Kódexnek tartalmaznia kell azokat az általános szabályokat és eljárásokat, amelyek biztosítják a Közösség és harmadik országok közötti áruforgalommal kapcsolatban a vámtarifa és egyéb közösségi szinten bevezetett intézkedések végrehajtását; mivel ennek ki kell terjednie, többek között, a közös mezőgazdasági és kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtására, e közös politikák követelményeinek figyelembevételével; 3 Kihirdetve a Magyar Közlöny 157/2003. számában, megjelent: 2003. december 28-án. 4 HL C 128. szám, 1990.05.23., 1. o. 5 HL C 72. szám, 1991.03.18., 176. o., valamint az 1992. szeptember 16-i határozat (még nem hirdették ki a Hivatalos Lapban). 6 HL C 60. szám, 1991.03.08., 5. o. Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 6

mivel ajánlatosnak látszik előírni azt, hogy ez a Kódex a más területeken megállapított különleges rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó; mivel ilyen különleges szabályok létezhetnek vagy bevezetésre kerülhetnek, többek között, a mezőgazdasággal, statisztikával, kereskedelempolitikával vagy a saját forrásokkal kapcsolatos jogalkotással öszszefüggésben; mivel egyrészről a vámhatóságoknak a vámjogszabályok helyes alkalmazása biztosítására vonatkozó igénye, másrészről a gazdasági szereplők tisztességes bánásmódhoz való joga közötti egyensúly biztosítása érdekében az említett hatóságoknak, többek között, széleskörű ellenőrzési hatáskört, az említett szereplőknek pedig jogorvoslati jogot kell biztosítani; mivel a vámügyi jogorvoslati rendszer átültetéséhez az Egyesült Királyságban új közigazgatási eljárásokat kell bevezetni, amelyek 1995. január 1-je előtt nem léptethetők hatályba; mivel, tekintettel a külkereskedelem elsőrendű fontosságára a Közösség számára, a vámalakiságokat és ellenőrzéseket el kell törölni vagy legalábbis a minimális szinten kell tartani; mivel fontos biztosítani e Kódex egységes alkalmazását, és e célból olyan közösségi eljárásról rendelkezni, amely lehetővé teszi, hogy a végrehajtásához szükséges eljárások megfelelő határidőn belül elfogadásra kerüljenek; mivel létre kell hozni egy Vámkódex Bizottságot a tagállamok és a Bizottság közötti szoros és hatékony együttműködés biztosítására e területen; mivel az e Kódex végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadása során a lehető legnagyobb gondossággal kell eljárni minden olyan visszaélés vagy szabálytalanság megakadályozására, amely káros hatással lehet az Európai Közösségek általános költségvetésére, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 7

qe A BIZOTTSÁG 1993. július 2-i 2454/93/EGK RENDELETE a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel a Közösségi Vámkódex 1 (a továbbiakban: Vámkódex) létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre, és különösen annak 249. cikkére, mivel a Vámkódex egyetlen jogszabályban gyűjtötte össze az összes létező vámjogszabályt; mivel ugyanakkor a Vámkódex e jogszabályokban némi módosítást is végzett, hogy összefüggőbbé, egyszerűbbé tegye azokat, és hogy megszüntessen egyes joghézagokat; mivel így ezen a területen a teljes közösségi joganyagot magába foglalja; mivel azok az okok, amelyek a Vámkódex elfogadásához vezettek, éppúgy vonatkoznak a vámügyi végrehajtási jogszabályokra is; mivel ezért kívánatos egyetlen rendeletbe gyűjteni azokat a vámügyi végrehajtási rendelkezéseket, amelyek jelenleg nagy számú közösségi rendeletben és irányelvben elszórtan találhatók meg; mivel a Közösségi Vámkódex végrehajtási kódexe hivatott megállapítani a fennálló vámjogi végrehajtási szabályokat; mivel azonban a tapasztalatok fényében szükség van: bizonyos módosítások végrehajtására az említett szabályoknak a Vámkódex rendelkezéseihez való igazítása érdekében, egyes, jelenleg csak meghatározott vámeljárásokra vonatkozó rendelkezések hatályának kiterjesztésére annak érdekében, hogy számot lehessen adni a Vámkódex átfogó alkalmazásáról, egyes szabályok pontosabb megfogalmazására az alkalmazásuk fokozott jogbiztonságának elérése érdekében; mivel a végrehajtott változtatások főként a vámtartozásokra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatosak; mivel helyénvaló 1995. január 1-jéig korlátozni a 791. cikk (2) bekezdésének alkalmazását, és az ezen időpontig szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálni e rendelkezést; mivel az ebben a rendeletben szabályozott intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 8

qm24 A Bizottság 2003. december 18-i 2286/2003/EK rendelete a Tanácsnak a Közösségek Vámkódexének megállapításáról szóló 2913/92/EGK rendeletének végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Hivatkozással az Európai Közösség alapításáról szóló szerződésre, Hivatkozással az 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendeletre a Közösségek Vámkódexének megállapításáról 7, különösen a 247. Cikkre, Tekintettel az alábbi okokra: (1) A kötelező tarifális felvilágosításokat, amelyeket a gazdasági szereplőknek a Tagállamok nyújtanak, és amelyek mind bizalmas, mind nem bizalmas adatokat tartalmaznak, a Bizottság 8 2454/93/EGK rendelete alapján a Bizottság részére meg kell küldeni, és azokat a Bizottság által kezelt és minden nemzeti igazgatás számára hozzáférhető központi adatbankban tárolják. Eddig a Bizottság a nyilvánosság számára egy CD-t adott ki, amely az adatbank kivonatait tartalmazta, kivéve a bizalmas adatokat. Ezen CD kiadását műszaki és anyagi okokból megszüntettük. (2) Mivel mind a nyilvánosságnak, mind a csatlakozó országoknak sürgősen szükségük van az ezen információkhoz történő hozzáférésre, a Bizottságnak meg kell könnyítenie ezt a hozzáférést azáltal, hogy megjelentet a honlapján egy kivonatot a kötelező tarifális felvilágosítás adatbankjából (EBTI adatbank), amely azonban nem tartalmaz bizalmas adatokat, mint például a tulajdonos adatai vagy bizalmas információk az áruk összetételéről. A CD-vel ellentétben ennek a kivonatnak amennyiben rendelkezésre állnak ábrákat is tartalmaznia kell. (3) Azon gazdasági szereplőket, akik kötelező tarifális felvilágosítás kiadását kérik, tájékoztatni kell az adatbankban tárolt adatok felhasználásáról, ezért szükséges, hogy a kötelező tarifális felvilágosítást igénylő formanyomtatványon és a megfelelő űrlapon a Fontos információk rovatot megváltoztassuk. (4) Mindezeken túl azért, hogy egyértelműbb legyen - ajánlott, hogy a 2454/93/EGK rendelet 8. Cikk (1) és (2) bekezdéseinek szövegét újrafogalmazzuk. Egyidejűleg ki kell használni az alkalmat arra, hogy a kötelező származási felvilágosítás nyújtás rendszerének részleteit egyszerűsítsük. Ehhez az ilyen felvilágosítások nyújtásának a feltétlenül szükséges adatokra kell korlátozódnia. (5) Az Egységes Vámokmány 1988. január 1-jei bevezetése óta a vámjogban alapvető változások következtek be, különösen az 1993. január 1-jei Közös Piac és az 1994. január 1-je óta hatályos 2913/92/EGK rendelet miatt. A műszaki haladás - ezen belül is a vámkezelések számítógéppel támogatott módszerének erősödő igénye - szükségessé teszi az Egységes Vámokmány alkalmazásáról szóló rendelkezések megváltoztatását. (6) Ajánlatos újraszabályozni ezen rendelkezéseket és újból kiadni az Egységes Vámokmány nyomtatványait, amelyek bevezetésük óta többször módosultak. Ezen aktualizálás magában foglalja a 2454/93/EGK rendelet 31-34., valamint 37. és 38. mellékleteinek kicserélését. (7) Biztosítandó továbbá, hogy a gazdasági szereplők és a Közösség vámigazgatásai részére minél nagyobb mértékben egységesített és egyszerűsített okmányok álljanak rendelkezésre, rendszeresen újra kell értékelni az Egységes Vámokmány alkalmazásának követelményeit a gazdaság szereplőivel történő megállapodások során és a továbbfejlődő kereskedelmi gyakorlat, valamint a mérvadó nemzetközi grémiumokon folyó munka figyelembevételével. 7 Hivatalos Lap: L 302 (1992. október 19., 1.old.) A rendeletet utoljára az Európai Parlament és a Tanács 2700/2000/EK rendelete módosította (L 311, 2000. december 12., 17.old.) 8 Hivatalos Lap: L 253 (1993. október 11., 1.old.) A rendeletet utoljára az 1335/2003/EK rendelet módosította (L 187, 2003. július 26., 16. old.) Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 9

(8) Azért, hogy a Tagállamok az Egységes Vámokmány új szabályozásának alkalmazására megfelelően fel tudjanak készülni, ezen szabályozás 2006. január 1-jétől hatályos. Néhány tagállam, amilyen gyorsan csak lehet, be szeretné vezetni az új intézkedéseket, ezért lehetővé kell tenni a korábbi alkalmazást. (9) Ajánlatos értékelni a Tagállamok programjait a tervezett intézkedések végrehajtására és ezen az alapon fenntartani az egyeztetési lehetőséget az alkalmazási dátum meghatározott módon történő elhalasztásáról. (10) A 2454/93/EGK rendelet 292. Cikk (5) bekezdésében és az 500. Cikk (2) bekezdésében meg van határozva, mely hatóságoknál kell benyújtani a kérelmet az egyedi engedély kiadására. Az ideiglenes behozatalnál pedig a kérelmet annál a székhely szerint illetékes vámhatóságnál kell benyújtani, ahol a kérelmező főkönyvelését vezetik és az egyedi engedélyben meghatározott tevékenység legalább egy részét végzik. A gyakorlatban kiderült, hogy a meglévő feltételek nem elegendőek az illetékes hatóságok megállapítására úgy, hogy minden esetet lefedjenek, amelyek a gyakorlatban előfordulhatnak. Meg kell ezért határozni, hogy minden olyan esetben, amikor nem lehet meghatározni az illetékes hatóságokat a hatályos előírások szerint, a kérelmet annál a székhely szerint illetékes vámhatóságnál kell benyújtani, ahol a kérelmező főkönyvelését vezetik. (11) 1997-ben a 2454/93/EGK rendeletbe bekerült a behozatalok megfigyelésére szolgáló rendszer. Némelykor nagyon mesterkéltnek tűnik egyrészről bizonyos áruk kivitelének jelentős és gyors növekedése, másrészről hasonló áruk preferenciális behozatala. Azon megfigyeléseket, amelyek jelenleg a szabad forgalomba átvezetett árukra korlátozódnak, ki kell terjeszteni a kivitelekre, hogy megakadályozható legyen az a visszaélés, amit az ilyen árumozgásokkal összefüggésben követnek el. (12) A 2454/93/EGK rendelet különös szabályokat tartalmaz az ideiglenes behozatalban alkalmazott szállítóeszközökről. Személyek ingyenes szállítása egy vállalat gazdasági tevékenysége keretében, az érintett szállítóeszköz kereskedelmi felhasználásának számít. Az Isztambuli Egyezmény szerint azonban kereskedelmi felhasználásnak kizárólag a visszterhes személyszállítás számít. A kereskedelmi felhasználás fogalmának különböző meghatározása nem indokolt, ezért azt újra kell fogalmazni. (13) A 2454/93/EGK rendelet különös szabályokat tartalmaz a helyettesítő árukra a tejgazdasági szektorban, melyek alkalmazása a gyakorlatban problémákat okozott. Kívánatos ezért a helyettesítő áruk alkalmazásának egyszerűsítése a tejgazdasági szektorban. (14) Amennyiben az aktív feldolgozási eljárásban vámtartozás keletkezik, úgy bizonyos esetekben a feldolgozott termékek a vámtartozás kiszámításánál a rájuk vonatkozó behozatali adók alá rendelődnek. Ezek az esetek fel vannak sorolva a 2454/93/EGK rendelet 548. Cikk (1) bekezdésében, hivatkozással ugyanezen rendelet 75. mellékletére. A 75. melléklet listájához fűzött általános megjegyzés szerint a felügyelő vámhivatal engedélyezheti, hogy az 548. Cikk (1) bekezdését másra is alkalmazzák, mint a felsorolt hulladék, hulladékfém, selejt és más maradékok. A Tagállamoknak nem kell többet jelenteniük a Bizottságnak ezen kiegészítő eseteket, ezért értelemszerű, hogy az említett listát egyszerűsítsük. (15) A 2454/93/EGK rendeletet a megfelelő módon módosítani kell. (16) Az ezen rendeletben megfogalmazott intézkedések megfelelnek a Vámkódex Bizottság állásfoglalásának elfogadta ezt a rendeletet: Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 10

qe 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról Az Országgyűlés az Európai Közösség belső piacának működése és a közösségi vámjog maradéktalan érvényesülése, valamint a bevételek biztosítása érdekében, figyelembe véve a közösségi vívmányokat, a következő törvényt alkotja. qe A pénzügyminiszter 15/2004. (IV.05.) PM rendelete a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Vtv.) 82. -a (1) bekezdésének a)-l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: (a továbbikaban: R.) Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 11

I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. FEJEZET HATÁLY ÉS ALAPVETŐ FOGALMAK 1. cikk A vámjogszabályok ebből a Kódexből és a közösségi szinten vagy nemzeti szinten annak végrehajtására elfogadott rendelkezésekből állnak. A Kódexet kell alkalmazni a más területeken megállapított különleges szabályok sérelme nélkül a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelemre, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó árukra. 2. cikk (1) Ha korlátozott földrajzi hatályú és gazdasági hatású nemzetközi egyezmények, illetve szokásjogi gyakorlat, vagy önálló közösségi intézkedések másként nem rendelkeznek, a Közösség vámterületén egységesen a Közösség vámjogszabályait kell alkalmazni. (2) A vámjogszabályok egyes rendelkezései a különleges tárgykörökre vonatkozó szabályok vagy nemzetközi egyezmények keretén belül a Közösség vámterületén kívül is alkalmazhatóak. 3. cikk qo1 (1) A Közösség vámterülete magában foglalja: a Belga Királyság területét, a Dán Királyság területét, a Feröer-szigetek és Grönland kivételével, a Németországi Szövetségi Köztársaság területét, Helgoland szigete és Büsingen területe kivételével (az 1964. november 23-án a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött szerződés), a Spanyol Királyság területét, Ceuta és Melilla kivételével, qm1 a Francia Köztársaság területét, kivéve a tengerentúli területeket, valamint Saint-Pierre és Miguelon-t, és Mayotte-ot, qo1 a Görög Köztársaság területét, Írország területét, az Olasz Köztársaság területét, kivéve Livigno és Campione d Italia területeit, valamint a Luganói-tó nemzeti vizeit a part és a Ponte Tresa és Porto Ceresio közötti terület politikai határa között, a Luxemburgi Nagyhercegség területét, a Holland Királyság európai területét, az Osztrák Köztársaság területét, a Portugál Köztársaság területét, Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 12

qm1 a Finn Köztársaság területét, qo1 a Svéd Királyság területét, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint a Csatorna-szigetek és a Man-sziget területét. qo2 a Cseh Köztársaság területét, az Észt Köztársaság területét, a Ciprusi Köztársaság területét, a Lett Köztársaság területét, a Litván Köztársaság területét, a Magyar Köztársaság területét, a Máltai Köztársaság területét, a Lengyel Köztársaság területét, a Szlovén Köztársaság területét, a Szlovák Köztársaság területét. qo3 (2) A tagállamok területén kívül elhelyezkedő következő területeket, figyelembe véve a rájuk vonatkozó egyezményeket és szerződéseket, a Közösség vámterülete részének kell tekinteni: a) FRANCIAORSZÁG A Monacói Hercegségnek az 1963. május 18-án Párizsban aláírt vámegyezményben (a Francia Köztársaság 1963. szeptember 27-i Hivatalos Lapja, 8679. o.) meghatározott területe. b) CIPRUS Az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, Nicosiában 1960. augusztus 16-án aláírt szerződésben meghatározott Akrotiri és Dhekelia felségterületei (United Kingdom Treaty Series No 4 (1961) Cmnd. 1252). qe (3) A Közösség vámterülete magában foglalja a tagállamok területi vizeit, belföldi tengervizeit és légterét, valamint a (2) bekezdésben említett területeket, kivéve azoknak a területeknek a területi vizeit, belföldi tengervizeit és légterét, amelyek az (1) bekezdés értelmében nem képezik részét a Közösség vámterületének. 4. cikk E Kódex alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni: 1. Személy : a természetes személy, a jogi személy, Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 13

ahol a hatályban lévő jogszabályok értelmében erre lehetőség van, az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülések, amelyek ügyleti képessége elismert. 2. A Közösség területén letelepedett személyek : természetes személy esetében, minden olyan személy, akinek szokásos lakóhelye ott található, jogi személy vagy személyegyesülés esetén minden olyan személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyintézésének helye vagy állandó üzleti telephelye a Közösség területén van. 3. Vámhatóságok azok a hatóságok, amelyek többek között a vámjogszabályok alkalmazásáért felelősek. 4. Vámhivatal minden olyan hivatal, ahol a vámjogszabályok által megállapított vámalakiságok egésze vagy egy része teljesíthető. 5. Határozat a vámhatóságoknak a vámjogszabályokkal kapcsolatos bármely olyan hivatalos aktusa, amellyel valamely konkrét esetben döntést hoznak, és amely egy vagy több meghatározott, illetve azonosítható személyre joghatással van; um1 ez a kifejezés, többek között, magában foglalja a 12. cikk értelmében vett kötelező érvényű felvilágosítást is.t 6. Vámjogi helyzet az áru közösségi vagy nem közösségi helyzete. 7. Közösségi áruk : qm1 a 23. cikkben említett feltételek szerint teljes egészében a Közösség vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak a Közösség vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált árut. A felfüggesztő eljárás alá vont árukból létrejött vagy előállított áruk nem nyerhetnek közösségi státuszt a bizottsági eljárásnak megfelelően különleges gazdasági jelentőségűként meghatározott esetekben, qe a Közösség vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált áruk, amelyeket szabad forgalomba bocsátottak; a Közösség vámterületén belül kizárólag a második francia bekezdésben említett árukból vagy az első és a második francia bekezdésben említett árukból létrejött vagy előállított áruk. 8. Nem közösségi áruk a 7. pontban említett áruktól eltérő áruk. A 163. és 164. cikk sérelme nélkül, a közösségi áruk elveszítik ezt a vámjogi helyzetüket, amikor a Közösség vámterületét ténylegesen elhagyják. 9. Vámtartozás valamely személynek a hatályban lévő közösségi rendelkezések alapján az adott árura vonatkozó kiviteli vámok (kiviteli vámtartozás) vagy behozatali vámok (behozatali vámtartozás) összegének megfizetésére való kötelezettsége. 10. Behozatali vámok : az áruk behozatalakor fizetendő vámok és az azokkal azonos hatású díjak, a közös agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes termékekre alkalmazandó különleges rendelkezések alapján bevezetett um1- -------------------t importterhek. 11. Kiviteli vámok : az áruk kivitelekor fizetendő vámok és az azokkal azonos hatású díjak, a közös agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes termékekre alkalmazandó különleges rendelkezések alapján bevezetett um1- -------------------t exportterhek. Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 14

12. Adós a vámtartozás megfizetésére köteles bármely személy. 13. Vámfelügyelet a vámhatóságok által a vámjogszabályok és indokolt esetben a vámfelügyelet alatt lévő árura vonatkozó egyéb rendelkezések betartásának biztosítása céljából általában tett intézkedés. 14. Vámellenőrzés a vámjogszabályok és indokolt esetben a vámfelügyelet alatt lévő árura vonatkozó egyéb rendelkezések betartásának biztosítása céljából tett olyan különleges intézkedések, mint például az áru megvizsgálása, dokumentumok meglétének és hitelességének ellenőrzése, vállalkozások könyvvitelének és egyéb nyilvántartásainak megvizsgálása, közlekedési eszközök átvizsgálása, poggyász vagy egyéb, személy által szállított áru átvizsgálása, valamint hivatalos vizsgálatok lefolytatása vagy egyéb hasonló intézkedések megtétele. 15. Az áru vámjogi sorsa : a) az áru vámeljárás alá vonása; b) az áru beléptetése vámszabad területre vagy vámszabad raktárba; c) az áru újrakivitele a Közösség vámterületéről; d) az áru megsemmisítése; e) az áru felajánlása az államkincstár javára. 16. Vámeljárás : a) a szabad forgalomba bocsátás; b) az árutovábbítás; c) a vámraktározás; d) az aktív feldolgozás; e) a vámfelügyelet melletti feldolgozás; f) az ideiglenes behozatal; g) a passzív feldolgozás; h) kiviteli eljárás. 17. Vámáru-nyilatkozat valamely személy azon óhajának előírt formában és módon tett jelzése, hogy az árut adott vámeljárás alá kívánja helyezni. 18. Nyilatkozattevő az a személy, aki saját nevében tesz vámáru-nyilatkozatot, vagy akinek nevében a vámáru-nyilatkozatot tették. 19. Az áru vám elé állítása a vámhatóság erre megállapított módon történő értesítése az árunak a vámhivatalba vagy a vámhatóságok által kijelölt vagy jóváhagyott egyéb helyre történő megérkezéséről. 20. Áru kiadása a vámhatóságok azon intézkedése, amellyel az árut az adott vámeljárás által előírt célra rendelkezésre bocsátják. 21. A vámeljárás jogosultja az a személy, akinek nevében a vámáru-nyilatkozatot tették, vagy akire az előbb említett személy jogai és kötelezettségei a vámeljárás tekintetében átszálltak. 22. Engedélyes az a személy, akinek az engedélyt megadták. 23. Hatályban lévő rendelkezések a közösségi vagy nemzeti rendelkezések. qm3 24. Bizottsági eljárás vagy a 247. és 247a. cikkben, illetve a 248. és 248a. cikkben említett eljárás. Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 15

ÁLTALÁNOS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK 1. CÍM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. FEJEZET MEGHATÁROZÁSOK qm6 qm21 qe E rendelet alkalmazásában: 1. Vámkódex: 1. cikk a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet; 2. ATA-igazolvány: az ATA Egyezmény vagy az Isztambuli Egyezmény alapján kiállított nemzetközi vámokmány ideiglenes behozatal céljára; 3. Bizottság: a Vámkódex 247a. és 248a. cikke által létrehozott Vámkódex Bizottság; 4. Vámegyüttműködési Tanács: az Vámegyüttműködési Tanácsot létrehozó, 1950. december 15-én Brüsszelben kelt Egyezmény alapján alapított szervezet; 5. Az áru azonosításához szükséges adatok: az áru kereskedelmi azonosításához használatos adatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vámhatóságok egyrészt az áru tarifális besorolását, másrészt mennyiségét meghatározzák; 6. Nem kereskedelmi jellegű áru: olyan áru, amelynek a szóban forgó vámeljárás alá vonása eseti jelleggel történik, és amelynek a jellege és a mennyisége azt jelzi, hogy ezt az árut a címzett vagy az árut szállító személy magán, személyes vagy családi használatára, vagy amelyet nyilvánvalóan ajándéknak szántak; 7. Kereskedelempolitikai intézkedések: a közös kereskedelempolitika részeként, az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó közösségi rendelkezések formájában létrehozott nem tarifális intézkedések, úgymint felügyeleti vagy védintézkedések, mennyiségi korlátozások vagy kontingensek, valamint behozatali vagy kiviteli tilalmak; 8. Vámnómenklatúra: a Vámkódex 20. cikk (6) bekezdésében említett nómenklatúrák valamelyike; 9. Harmonizált Rendszer: a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer; Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 16

qm21 10. Szerződés: az Európai Közösséget létrehozó szerződés; qm6 qm18 11.Isztambuli Egyezmény: Az ideiglenes behozatalról 1990. június 26-án, Isztambulban aláírt egyezmény. 1a. cikk A 291-300. cikkek alkalmazásában a Benelux Gazdasági Unió országai egy tagállamnak tekintendők. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Európai Közösség vámjogát (a továbbiakban: közösségi vámjog) - annak elsőbbsége mellett - az e törvény hatálya alá tartozó területen a jelen törvényt is figyelembe véve kell végrehajtani. (2) E törvény alkalmazásában közösségi vámjog: a) a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: vámkódex), b) a Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú Tanácsi Rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet), c) a Tanács 918/83/EGK rendelete a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról (a továbbiakban: vámmentességi rendelet), d) a Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról a módosításaikkal együtt. (3) E törvény alkalmazásában 1. fővámhivatal: a megyeszékhelyen működő - Budapesten és Pest megyében a budapesti 17. számú Vámhivatal -, kiemelt feladatot, így különösen az engedélyezést, a vámok könyvelését, a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, elszámolásokat ellátó vámhivatal; 2. vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége; 3. megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, valamint a) akinek/amelynek a kérelem elbírálása, vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál (a továbbiakban: állami adóhatóság), illetve vámhatóságnál - engedély nélkül - az előírt, vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása (a továbbiakban: kintlévőség), továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és b) aki nyilatkozik arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. Az a) pontban meghatározott, az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás adatait a vámhatóság közvetlenül kéri meg az állami adóhatóságtól, amennyiben a megbízható vámadós feltételeinek igazolása során ezen adótitoknak minősülő adatai kezelésére az ügyfél a vámhatóságot írásban felhatalmazza. A felsorolt feltételek fennállását a vámhatóság folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. Közhivatalok esetén az a) pontban meghatározott erkölcsi bizonyítvány helyett a munkáltató igazolása is elfogadható, amennyiben a munkakör betöltésének feltétele a büntetlen előélet; Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 17

4. integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és - a címzett ellenkező rendelkezése hiányában - személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybevevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldemények a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás. A szolgáltató biztosítja a küldemény vámkezelését, továbbá azt, hogy tevékenysége alatt az mindvégig a felügyelete alatt marad, és a küldeménnyel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshető; 5. vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen árut - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - külön engedély nélkül lehet a vámhatáron átszállítani; 6. a vámfelügyelet módjai: a) közvetlen vámfelügyelet: az áru őrzése - ideértve a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárat, és a hivatalból történő raktározást - vagy hivatalos kísérése, b) közvetett vámfelügyelet: a vámszervezet által gyakorolt minden egyéb felügyeleti forma; 7. utólagos ellenőrzés: a személyek gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan a közösségi vámjog és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései betartásának ellenőrzése; 8. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru, ha annak a jövedéki törvény szerinti kereskedelméhez engedély szükséges és/vagy azt jövedéki adófizetési kötelezettség terheli; 9. ügyfél: akit a közösségi vámjog és/vagy e törvény alapján jogok illetnek meg, és/vagy kötelezettségek terhelnek. Ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is; 10. a vámhivatal hivatalos helyének minősül: a) a vámudvar, ahol a vámhatóság által előzetesen egységesen meghatározott valamennyi szükséges feltétel biztosított a vámigazgatási eljárások lefolytatására, amely lehet: I. típusú, ahol vámigazgatási eljárás lefolytatását bárki kérheti a vámhivataltól, vagy II. típusú, ahol a vámigazgatási eljárás lefolytatását csak az üzemeltető kérheti; b) a házi szemle helye, ahol a vámhivatal a házi szemlét kérő írásbeli kérelmére mindazokat az eljárási mozzanatokat végzi el, amelyek az adott vámeljárás tekintetében a vámellenőrzés sérelme nélkül elvégezhetők. Ez lehet: 1. eseti jellegű (eseti házi szemle), vagy 2. rendszeres jellegű (rendszeres házi szemle); 11. közhivatal: a közhatalmi feladatokat ellátó, valamint a központi és helyi közigazgatási szervek; 12. nem közösségi adók és díjak: valamennyi, a vámigazgatási eljárás során megállapított olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiszabását és beszedését külön jogszabályok a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalják, így különösen a jövedéki adó, az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó, a környezetvédelmi termékdíj. qm1 qm3 ------------------ (13. vámszámla) Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 18

qe I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA 2. (1) E törvényt, valamint a Magyar Köztársaságban alkalmazásra kerülő - behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó - nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai közösségi jog által nem szabályozott kérdésekben az e törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörébe tartozik. (2) E törvény területi hatálya - a (3) bekezdésben említett kivételekkel - a Magyar Köztársaság államterületére terjed ki. (3) Nemzetközi szerződés alapján a) a külföldön létesített magyar vámhivatalt e törvény hatálya szempontjából a Magyar Köztársaság államterületén működőnek, b) a Magyar Köztársaság államterületén létesített külföldi vámhivatalt pedig az államterületen kívül működőnek kell tekinteni. (4) E törvény személyi hatálya a vámszervezetre és a vámkódex hatálya alá tartozó személyre terjed ki, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott valamennyi szervezeti formát is. (5) Ha a közösségi vámjog, valamint e törvény - figyelembe véve az (1) bekezdésben foglaltakat - valamely kérdésben nem rendelkezik, vámigazgatási ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. A nem közösségi adókra és díjakra a vámigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azoknak a biztosítását, kiszabását és/vagy beszedését a külön jogszabályok a vámhatóság hatáskörébe utalják. qe 2. FEJEZET A SZEMÉLYEKNEK KÜLÖNÖSEN A VÁMJOGSZABÁLYOK SZERINTI JOGAIRA ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRE VONATKOZÓ EGYES ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szakasz Képviseleti jog 5. cikk (1) A 64. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételek mellett és a 243. cikk (2) bekezdésének b) pontja keretén belül elfogadott rendelkezéseknek megfelelően bármely személy képviselőt jelölhet ki a vámhatóságok előtti ügyeiben a vámjogszabályok által megállapított cselekmények és alakiságok elvégzésére. (2) A fenti képviselet lehet: közvetlen, amikor a képviselő egy másik személy nevében és érdekében jár el, vagy közvetett, amikor a képviselő saját nevében, de egy másik személy érdekében jár el. A tagállam korlátozhatja a közvetlen képviselettel, vagy a közvetett képviselettel történő vámárunyilatkozat-tételi jogot azáltal, hogy a képviselőnek olyan vámügynöknek kell lennie, aki üzleti tevékenységét ezen ország területén folytatja. Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 19

(3) A 64. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében említett eseteket kivéve, a képviselőnek a Közösség területén belül letelepedett személynek kell lennie. (4) A képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a képviselt személy érdekében jár el, valamint arról, hogy a képviselet közvetlen vagy közvetett, és meghatalmazással kell rendelkeznie ahhoz, hogy képviselőként eljárjon. Azt a személyt, aki elmulasztott nyilatkozatot tenni arról, hogy más személy nevében vagy érdekében jár el, illetve aki azt állítja, hogy más személy nevében vagy érdekében jár el anélkül, hogy erre meghatalmazással rendelkezne, úgy kell tekinteni, mint aki saját nevében és saját érdekében jár el. (5) A vámhatóságok előírhatják, hogy az a személy, aki azt állítja, hogy más személy nevében vagy érdekében jár el, igazolja azon jogosultságát, hogy képviselőként járhat el. II. FEJEZET AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG VÁMJOGÁNAK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A vámkódex 5. Cikkéhez 4. (1) Közvetett képviselőként árunyilatkozatot vámügynök vagy közhivatal adhat. (2) Természetes személy a Ptk.-ban foglaltak alapján képviselheti azt a személyt, amelynek alkalmazásában áll. 2. szakasz A vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatos határozatok 6. cikk (1) Ha valamely személy kérelmezi, hogy a vámhatóság hozzon határozatot a vámjogszabályok alkalmazására vonatkozóan, e személynek minden, a vámhatóságok által kért, és a határozathozatalhoz szükséges információt és dokumentumot rendelkezésre kell bocsátania. (2) Az ilyen határozatot a lehető legrövidebb határidőn belül meg kell hozni, és arról a kérelmezőt értesíteni kell. Ha a határozathozatal iránti kérelmet írásban nyújtják be, a határozatot a hatályos rendelkezéseknek megfelelően megállapított határidőn belül kell meghozni, amely azon a napon kezdődik, amelyen a kérelem a vámhatósághoz megérkezett. A kérelmezőt a határozatról írásban kell értesíteni. Ha azonban a vámhatóságok nem tudják betartani e határidőt, akkor túlléphetik azt. Ebben az esetben az említett hatóságok a fenti határidő lejárta előtt erről értesítik a kérelmezőt, megjelölve azokat az okokat, amelyek a határidő túllépését indokolták és feltüntetve azt a további időtartamot, amelyet a kérelemre vonatkozó határozat meghozatalához szükségesnek tartanak. (3) A vámhatóság által írásban hozott olyan határozatokban, amelyek elutasítják a kérelmet, vagy hátrányosak a címzettjeikre nézve, fel kell tüntetni azokat az indokokat, amelyeken alapulnak. A határozatokban utalni kell a 243. cikkben meghatározott jogorvoslati jogra. (4) Rendelkezni lehet a (3) bekezdés első mondatának más határozatokra történő alkalmazásáról is. A vámkódex 6. Cikkéhez 5. (1) Ha az ügy érdemi eldöntéséhez külföldi vámhatóság megkeresése szükséges, az eljárást legfeljebb 12 hónapra fel lehet függeszteni. A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be. (2) Amennyiben a hatályos vámjogszabályok az ügyfél kérelméhez kötötten lehetőséget biztosítanak összevont árunyilatkozat benyújtására, úgy a hivatalból indított eljárásokban is mód van olyan döntés meghozatalára, amely az összevont árunyilatkozaton alapul. Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 20

qm3 qe (3) A kérelemre indított eljárásban az árutovábbítás, a vámraktározás, a kiviteli ellenőrzés, a passzív feldolgozás, a vámszabadterületi betárolás, valamint a NATO okmánnyal történő vámeljárás esetén a vámhatóság a döntését igazolás (záradék) formájában az adott eljárásban előírt okmányon rögzíti. 7. cikk A 244. cikk második albekezdésében megállapított esetek kivételével a vámhatóság határozatai azonnal végrehajthatók. 8. cikk (1) Az érintett személyre nézve kedvező határozatot meg kell semmisíteni, ha azt helytelen vagy hiányos tényállás alapján hozták, és: a kérelmező tudta, vagy valószínűleg tudnia kellett volna, hogy a tényállás helytelen vagy hiányos, és a határozatot nem lehetett volna meghozni a helyes vagy a teljes tényállás alapján. (2) A határozat címzettjeit értesíteni kell a határozat megsemmisítéséről. (3) A megsemmisítés attól a naptól kezdve hatályos, amelyen a megsemmisített határozatot hozták. 9. cikk (1) A 8. cikkben említettektől eltérő esetekben, az érintett személyre nézve kedvező határozatot vissza kell vonni vagy módosítani kell, ha a határozat kiadásához szükséges feltételek közül egy vagy több nem teljesült, vagy időközben már nem áll fenn. (2) Az érintett személyre nézve kedvező határozat visszavonható, ha annak címzettje nem teljesíti az abban foglalt, rá háruló kötelezettséget. (3) A határozat címzettjét értesíteni kell annak visszavonásáról vagy módosításáról. (4) A határozat visszavonása vagy módosítása a közlés napjától hatályos. Kivételes esetekben azonban, ha a címzett jogos érdekei úgy kívánják, a vámhatóság a visszavonás vagy módosítás hatálybalépésének napját későbbi időpontban is meghatározhatja. 10. cikk A 8. és 9. cikk nem érinti azokat a nemzeti szabályokat, amelyek a vámjogszabályokhoz nem kötődő okokból határozatok érvénytelenségéről vagy semmisségéről rendelkeznek. qe 2. FEJEZET HATÁROZATOK 2. cikk Ha egy határozatot kérelmező személy nincs abban a helyzetben, hogy a döntéshez szükséges összes okmányt és információt benyújtsa, akkor a vámhatóságok kötelesek ezen okmányokat és információkat a rendelkezésére bocsátani. 3. cikk Vissza kell vonni az olyan személy számára kedvező, biztosítékkal kapcsolatos határozatot, aki olyan kötelezettségvállalást írt alá, hogy a vámhatóságok első írásbeli kérelmére kifizeti az esedékes összeget, amennyiben az említett kötelezettségvállalás teljesítésére nem került sor. 4. cikk Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 21

A visszavonás nem érinti azt az árut, amelyet a visszavonás hatálybalépésekor a visszavont engedély alapján már eljárás alá vontak. Mindazonáltal a vámhatóságok megkövetelhetik, hogy az ilyen áru vámjogi sorsa eldőljön a vámhatóságok által meghatározott időtartamon belül. 3. szakasz Tájékoztatás 11. cikk (1) A vámhatóságoktól bárki kérhet felvilágosítást a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatban. Az ilyen kérés visszautasítható, ha az nem egy ténylegesen tervezett behozatali vagy kiviteli ügyletre vonatkozik. (2) A felvilágosítást a kérelmező részére díjmentesen kell nyújtani. Ha azonban a vámhatóságoknál külön költség merül fel, különösen az áru elemzésével vagy arról készült szakértői jelentésekkel, vagy az árunak a kérelmezőhöz való visszaküldésével kapcsolatosan, a kérelmező felé az adott összeg felszámítható. qm1 12. cikk (1) A vámhatóságok a bizottsági eljárásnak megfelelően eljárva, írásbeli kérelemre kötelező érvényű tarifális felvilágosítást vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást adnak. (2) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy kötelező érvényű származási felvilágosítás a vámhatóságokat a felvilágosítás jogosultjával szemben csak a tarifális besorolás vagy az áru származásának meghatározása tekintetében köti. A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy kötelező érvényű származási felvilágosítás a vámhatóságokat csak az olyan áruk vonatkozásában köti, amelyekre nézve a vámalakiságokat a felvilágosítás megadását követően végezték el. Származási kérdésekben a szóban forgó alakiságok azok, amelyek a 22. és a 27. cikk alkalmazásával kapcsolatosak. (3) A felvilágosítás jogosultjának bizonyítania kell: a vámtarifánál: hogy a vámáru-árunyilatkozatban szereplő áruk minden tekintetben megegyeznek a felvilágosításban leírt árukkal; a származásnál: hogy az érintett áruk és a származás megszerzését meghatározó körülmények minden tekintetben megegyeznek a felvilágosításban leírt árukkal és körülményekkel. (4) A kötelező érvényű felvilágosítás a kiadása napját követően vámtarifa esetén hat, származás esetén pedig három évig érvényes. A 8. cikktől eltérve, a felvilágosítást meg kell semmisíteni, ha az a kérelmezőtől származó pontatlan vagy hiányos adatokon alapul. (5) A kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válik: a) a tarifális felvilágosítás esetében: i. ha valamely rendelet elfogadása esetén a felvilágosítás már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek; ii. ha az már nem egyeztethető össze a 20. cikk (6) bekezdésében említett nómenklatúrák magyarázatával: közösségi szinten a Kombinált Nómenklatúrához fűzött magyarázó megjegyzések módosításai miatt vagy az Európai Közösségek Bíróságának valamely ítélete következtében, Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 22

iii. nemzetközi szinten valamely besorolási állásfoglalás, vagy az 1952-ben Vámegyüttműködési Tanács elnevezéssel létrehozott Vámügyi Világszervezet által elfogadott Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Nómenklatúrájához fűzött magyarázó megjegyzések módosítása következtében; ha azt a 9. cikknek megfelelően visszavonják vagy módosítják, feltéve, hogy a visszavonásról vagy a módosításról a jogosultat értesítik. Az i. és ii. alpontban szereplő esetekben a kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válásának időpontja az említett intézkedések kihirdetésének, vagy, nemzetközi intézkedések esetében, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett bizottsági közlemény kelte. b) a származási felvilágosítás esetében: i. ha a Közösség által valamely rendelet elfogadása vagy megállapodás megkötése esetén a felvilágosítás már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek; ii. ha az már nem egyeztethető össze: közösségi szinten a szabályok értelmezése céljából elfogadott magyarázó megjegyzésekkel és állásfoglalásokkal, vagy az Európai Közösségek Bíróságának valamely ítéletével, nemzetközi szinten a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által létrehozott, a származási szabályokról szóló megállapodással, vagy az e megállapodás értelmezésére elfogadott magyarázó megjegyzésekkel vagy származási állásfoglalással; iii. ha azt a 9. cikknek megfelelően visszavonják vagy módosítják, feltéve, hogy a visszavonásról vagy a módosításról a jogosultat értesítik. Az i. és ii. alpontban említett esetekben a kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válásának időpontja a fent említett intézkedések kihirdetésének napja, vagy, nemzetközi intézkedések esetében, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett bizottsági közleményben megjelölt nap. (6) Az (5) bekezdés a) pontjának i. vagy ii. alpontja, vagy b) pontjának i. vagy ii. alpontja alapján érvénytelenné vált kötelező érvényű felvilágosítás jogosultja a felvilágosítást a közzététel vagy az értesítés napjától számított hat hónapig még felhasználhatja, amennyiben a kötelező érvényű felvilágosítás alapján a szóban forgó áruk vételére vagy eladására az intézkedés elfogadását megelőzően őt kötelező szerződéseket kötött. Az olyan termékek esetében azonban, amelyeknél a vámalakiságok elvégzése során behozatali, kiviteli, vagy előzetes megerősítő igazolást nyújtanak be, a hat hónapos időtartam helyébe az igazolás érvényességének időtartama lép. Az (5) bekezdés a) pontjának i. alpontja és b) pontjának i. alpontja esetében a rendelet vagy a megállapodás megállapíthatja az előző albekezdés alkalmazásának időtartamát. (7) A kötelező érvényű felvilágosításban foglalt besorolás vagy származás-meghatározás - a (6) bekezdésben megállapított feltételek mellett - csak az alábbi célokból alkalmazható: a behozatali vagy a kiviteli vámok meghatározása, az export-visszatérítések és bármely, a közös agrárpolitika részeként a behozatal vagy a kivitel támogatására nyújtott egyéb összegek kiszámítása, a behozatali, kiviteli, vagy előzetes rögzítési igazolás felhasználása esetén, amelyet a szóban forgó árukra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadása érdekében elvégzett vámalakiságok során nyújtanak be, amennyiben ezeket az igazolásokat a szóban forgó felvilágosítás alapján adták ki. Ezenkívül, kivételes esetekben, amikor a közös agrárpolitika keretein belül megállapított intézkedések zökkenőmentes működése veszélybe kerülhet, határozni lehet a (6) bekezdéstől való eltérésről az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló 1966. szeptember 22-i, 136/66/EGK tanácsi rendelet 9 38. cikkében, valamint a piacok közös szervezésről szóló egyéb rendeletek vonatkozó cikkeiben megállapított eljárásnak megfelelően. 9 HL 172. szám, 1966. 09.30., 3025/66. o. Rendelet, legutóbb módosította a 3290/94/EK rendelet (HL L 349. szám, 1994.12.31., 105. o.). ; Készítette: Dr. Rátki Emőke és Kovács Csaba 23