Szolgáltatási térkép Veszprém

Szolgáltatási térkép Veszprém (készült a TÁMOP 5.3.6. komplex telepprogram pályázathoz) TKKI SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 1

Tartalom Szolgáltatási térkép Veszprém... 1 VESZPRÉM... 4 I. Helyzetelemzés... 4 1. Veszprém megye jellemzői... 4 2. Veszprém Megyei Jogú Város jellemzői... 5 2.1. Terület, népesség, közigazgatás... 5 2.2. Kormegoszlás, családi állapot, iskolai végzettség... 6 2.3. Gazdasági aktivitás... 7 2.4. Statisztikai adatok... 8 II. Oktató-nevelő intézmények szolgáltatásai... 10 1. Óvodai nevelést ellátó intézmények... 10 2. Általános iskolai oktatást ellátó intézmények... 13 2.1. Általános iskolai oktatás-nevelés... 13 2.3. Középiskolai oktatás nevelés... 16 III. Művelődési és sport célú szolgáltatásokat nyújtó intézmények... 19 IV. Társadalmi felzárkózást segítő szociális szolgáltatások... 21 Alap és szakosított ellátási formák keretében nyújtott szociális szolgáltatások... 29 1.1. alapellátás... 29 1.2. szakellátás... 31 V. Lakhatást nyújtó szolgáltatások... 32 Az önkormányzat bérlakás állománya a szociális alapú lakhatás lehetőségei... 32 VI. Egészségügyi szolgáltatások... 33 Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés... 33 Alapellátás... 35 VII. Egyéb fontos szolgáltatások... 45 Közbiztonság... 45 2

Közigazgatási szolgáltatások... 46 Humán, segítő, adományozó civil szervezetek... 47 Veszprémi nemzeti kisebbségi testületek... 48 Egészségügyi szolgáltatások, szakrendelések... 48 3

VESZPRÉM Régió: Közép-Dunántúli régió Megye: Veszprém megye Járás neve: Veszprémi járás Település: Veszprém Intézményeket fenntartó önkormányzat: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: 8200 Veszprém, Óváros tér 9. KSH azonosító: 11767 I. Helyzetelemzés 1. Veszprém megye jellemzői Veszprém megye az ország egyik legfejlettebb térségéhez tartozó Közép-Dunántúli Régió része, amelyet északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye, keletről Fejér, délről Somogy, nyugatról Zala és Vas megyék határolják. A megye járásai: az Ajkai, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Devecseri, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Várpalotai, Veszprémi, Zirci kistérségek. Veszprém megyéhez 217 település tartozik. A megye közigazgatási területe 4 493 km 2. Lakóinak száma 354 565 fő (2011). Népsűrűsége 79 fő/km 2. Lakosságának 62%-a városlakó. A 2000. évi Balaton törvényt módosító 2008. évi LVII. törvény szerint a Balatoni üdülőkörzethez Veszprém megyéből 72 település tartozik. Ennek figyelembevételével Veszprém megye Balatoni üdülőkörzeten túli területén 145 település van. A megye településhálózatát kis-, és közepes városok, valamint zömében aprófalvak alkotják. A megye legnagyobb városa a 2010-ben 64 339 lakost számláló megyeszékhely Veszprém, amely kedvező fekvésének és történelmi adottságainak köszönhetően napjainkig betölti regionális közigazgatási, oktatási-kulturális és egyházi szerepkörét. A megye közepes méretű városai közül az egykori ipari központok Ajka és Várpalota, ma a szerkezetváltás problémáival küzdenek. Tapolca és Sümeg elsősorban idegenforgalmi centrumként működnek. Pápa a megye északi felének kulturális és ipari központja, míg Balatonalmádi, Balatonfüred és Badacsonytomaj, valamint az ország legmagasabb fekvésű városa Zirc földrajzi helyzetéből adódóan jelentős idegenforgalommal bír. Herend világhírű porcelángyártásáról vált ismertté. Veszprém megye területe gazdasági-társadalmi szempontból heterogénnek tekinthető. Miközben a megye összessége az országos átlagnál kedvezőbb helyzetet mutat a gazdaságitársadalmi jellemzők csaknem minden mutatószáma szerint, a megyén belüli egyenlőtlenségek jelentősek. A területrendezési terv megállapításai és a rendelkezésre álló adatok alapján a megye természetföldrajzi megközelítésű felosztása, illetve a társadalmigazdasági szempontok alapján a megye területe három fő részre osztható: 4

1) Infrastrukturális és gazdasági szempontból magterületként jellemezhető középső sáv, mely a megyét K-Ny irányban átszelő 8. sz. főút mentén fekszik. 2) Az átlagosnál fejlettebb területe a megyének a Balaton-part és egyre növekvő mértékben a parti területektől 15-20 km-es távolságig terjedő háttérterület is. 3) A megye legkevésbé fejlett és gazdasági-társadalmi problémákkal leginkább terhelt területe a Bakony és a Marcal-medence, a 8-as út sávjától északra fekvő terület. 2. Veszprém Megyei Jogú Város jellemzői 2.1. Terület, népesség, közigazgatás Mint megyeszékhelynek minden szempontból nemcsak társadalmi, hanem gazdasági vonatkozásaiban is meghatározó szerepe van. Megyei jogú városként koncentrálja a népességet, megyén belül itt a legnagyobb a vállalkozási aktivitás, a tőkekoncentráció, több a munkalehetőség. Mindemellett oktatási, kulturális és közigazgatási központ is, ezen kívül gazdasági, személyi és közösségi szolgáltatások (szociális-, egészségügyi ellátások, idegenforgalom) sokszínűsége teszi igazán jó lakóhellyé. Veszprémet mindenekelőtt iskolavárosként, továbbá tudományos, művészeti és vallási központként is ismerik. Veszprém város lakónépessége a népesség-nyilvántartás továbbvezetett adata szerint 2011. év végén 64 339 fő volt. Veszprém megye lakónépessége a 2011. október 1-jei népszámláláskor 353 068 fő volt, 16 659 fővel (4,5%-kal) kevesebb, mint az előző cenzus idején. A népességvesztés legnagyobb részben a természetes fogyásból származott, mivel ebben az évtizedben 14 544 fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Ezen kívül 2001 óta inkább az elköltözés, mint a bevándorlás jellemezte a megyét, és ez további 2 115 fővel csökkentette népességét. A lakosság 17 százaléka élt a megyeszékhelyen, 44 százaléka a többi városban, 38 százaléka pedig a falvakban. Veszprém város 61 721 lakója közül 29 278 volt a férfiak és 32 443 a nők száma a népszámlálás időpontjában, így a megyeszékhelyen ezer férfira 1 108 nő jutott. Figyelemre méltó tény, hogy az itt lakók 70%-ának szülővárosa Veszprém. A 2013. január elsejétől létrejött járási rendszer tíz egységre tagolta a megyét: A Veszprémi járás népessége a legtöbb, a népszámlálás időpontjának adatai szerint meghaladta a 83 000 főt. A Pápai járás 59 310 fővel a második volt. Az Ajkai, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Tapolcai és a Várpalotai járásoknak 20 000 és 40 000 közötti a lélekszáma. A Devecseri, a Sümegi és a Zirci járás területén 20 000 alatti a népesség. Veszprém megye 217 településéből 160-nak kisebb a népessége 1 000 főnél, és mindössze 10-nek több 5 000 főnél. Veszprém megye községei közül a legnépesebb Pétfürdő (4 768 fő). Az 1 000 főnél kisebb népességszámú települések közül különösen érdekesek a rendkívül kis lakónépességgel rendelkezők. 2011-ben a megye településeinek közel felében, 107 faluban nem érte el a lakosság száma az 500 főt, ezen belül 35-ben a kétszázat, 14-ben még a százat sem. Az ötszáz alatti lélekszámú községek magas aránya ellenére, a lakosságnak mindössze 5

8,1 százaléka (28 681 fő) élt ezek valamelyikében. A megye legkisebb települései Óbudavár 49, Zalameggyes 46 és Megyer 22 lakossal. Veszprém város lakónépessége 1 2001 és 2011 között 1 130 fővel (1,8%-kal) fogyott. Ennek legfőbb oka az, hogy az elköltözők száma 890 fővel meghaladta az ide települőkét; a természetes fogyás pedig további 240-nel csökkentette az itt élők számát. A többi városban ennél erőteljesebb (átlagosan 5,3%-os) népességfogyás következett be. Különösen Ajka, Pápa, Tapolca, Várpalota, Devecser és Zirc veszített jelentősen a lakosságából. A fel nem sorolt városokban (főként a Balaton-partiakban) az intenzívebb bevándorlás mérsékelte, sőt néhány helyen ellensúlyozta a természetes népességfogyást. A községekben átlagosan 4,8 százalékkal csökkent a lakosságszám. Veszprém város népszámláláskori állandó népessége 2 56 624 fő volt, 5,5%-kal kevesebb, mint az előző cenzus idején. A megye területe 4 493 km 2, népsűrűsége átlagosan 79 fő/km 2 volt, változatos területi eloszlásban. Míg Veszprém város egy négyzetkilométerére 486 lakos jutott, addig a többi városban 205, a községekben 38. A járások közül is a legsűrűbben lakott a Veszprémi (132 fő/km 2 ), míg a legritkábban lakott (36 fő/km 2 ) a Devecseri járás. Különösen ritkán lakottak az aprófalvak, illetve a törpefalvak. Az 1 000 fő alatti településeken a népsűrűség nem érte el a 40 fő/ km 2 -t sem. 2.2. Kormegoszlás, családi állapot, iskolai végzettség Az elmúlt 10 évben a megye lakossága egyre gyorsuló ütemben öregedett. Tovább nőtt az időskorúak aránya, miközben a gyermekkorúaké csökkent. A korösszetétel változása miatt az aktív korú népességre háruló eltartási teher is növekedett: 100 aktív korúra (a 2011. évi népszámlálási adatok szerint a 15-59 éves korosztályra) 60 személy (22 fő tizenöt év alatti gyermek és 38 fő hatvan év feletti) jutott. Az 1980-as évekhez képest még szembetűnőbb a gyermekek számának és népességen belüli arányának erőteljes visszaesése a megyében. Míg a nyolcvanas években a lakosság 24 százaléka volt 14 éves vagy annál fiatalabb, addig ez az arány 2011-re 14 százalékra csökkent. Eközben jelentősen megnőtt a 60 évesek és annál idősebbek száma. Arányuk szintén emelkedett, az 1980. évi 15%-ról három évtizeddel később 24%-ra. Az iskolázottság terén a megyeszékhely mutatói a legkedvezőbbek. Veszprémben a 18 éves és idősebb népesség 63%-a, a többi városban átlagosan a 46 százaléka, míg a községekben csupán egyharmada érettségizett. Szintén jelentős a különbség a felsőfokú végzettségűeknél: a megyeszékhelyen a 25 évesek és idősebbek 28 százaléka diplomás, a városokban 16 százalék, 1 Lakónépesség: A népszámlálási lakónépességbe azok a személyek tartoznak, akiknek egyetlen lakóhelyük az összeírás helye, illetve ha több lakóhellyel rendelkeznek, az összeírás helyét tekintik életvitelszerű lakóhelyüknek, éjszakai pihenésüket általában a hét nagyobb részében ott töltik. 2 Állandó népesség: Az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek adatait tartalmazza, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai, kereskedelmi, tudományos megbízás teljesítése stb.) átmenetileg külföldön tartózkodtak, de bejelentett lakóhelyük (lakásuk) az adott területen volt. 6

a községekben pedig közel egytizednyi a felsőfokú végzettségűek aránya. (Az előző népszámláláskorihoz képest a középiskolai végzettségűek a megfelelő korúakhoz viszonyított aránya 9, az egyetemi, főiskolai végzettségűeké 6 százalékponttal emelkedett a megyeszékhelyen.) 2.3. Gazdasági aktivitás Az elmúlt évtizedben a megye népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele átrendeződött. A gazdaságilag aktív népességet a tíz évvel korábbi népszámláláshoz képest kicsivel nagyobb foglalkoztatási arány és jóval magasabb munkanélküliségi ráta jellemzi. Emellett a gazdaságilag nem aktív népesség mindkét csoportjának (inaktív keresők, eltartottak) részaránya csökkent. Mindezek hatására a gazdaságilag aktív népesség aránya a megyében 10 év alatt 4,2 százalékponttal, 47 százalékra emelkedett, Veszprém városában pedig a 2001. évi 47,2%-ról 2011-ben 49 százalékra nőtt. Az előző népszámláláshoz képest Veszprémben a gazdaságilag aktívak száma 532 fővel, 30 218-ra emelkedett. Az aktív korúakon belül a foglalkoztatottaké 648-cal (27 450-ra) csökkent, a munkanélkülieké pedig 1 180-nal (2768-ra) nőtt. A lakosság 44,5 (2001-ben 44,7) százalékának volt az összeírást megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkája. (Megjegyezzük, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése a két időpont közötti népességfogyás 57,3%-ának megfelelő mértékű.) Lényeges változások következtek be a gazdasági aktivitás korcsoportok szerinti összetételében, és azon belül is. A 2001. évi 26%-ról 2011-ben 17%-ra csökkent például a 30 év alatti foglalkoztatottak száma és aránya. A húszas életéveiben járókat ugyanakkor magasabb eltartottsági arány jellemezte, mint korábban. A 20-29 éves korosztályban 2011- ben 2 728 fő nappali tagozatos eltartott szerepelt, 2001-ben még alig feleannyi (1 273 fő). A foglalkoztatottak legnépesebb korcsoportja a 30-39 éveseké (8 470 fő), akik az 59 évesekkel bezárólag az összes foglalkoztatott 78%-át tették ki. A nyugdíjkorhatár változásainak következtében a foglalkoztatás kitolódott az idősebb korosztályok felé is. Az 50-59 éveseknek 71%-a állt alkalmazásban. A 2011. évi népszámlálás idején a 60 év felettiek közül 1 400-an dolgoztak (1 084-en nyugdíj mellett), 2001-ben 595-en (447 nyugdíj mellett). A megyeszékhelyen foglalkoztatottak döntő többsége (94%-a) aktív kereső, gyermekgondozási ellátás mellett mindössze 110-en, nyugdíj mellett 1 657-en dolgoztak. A 2011. évi népszámlálás során munkanélkülinek minősült minden olyan 15 éves és idősebb személy, aki az összeírás eszmei időpontját megelőző héten nem dolgozott, de aktívan keresett munkát és úgy nyilatkozott, hogy azonnal, vagy legfeljebb két héten belül munkába tud állni. 2001-ben Veszprém gazdaságilag aktív népességének 5,3 százaléka, 1 588 fő volt munkanélküli. Ez a 2011-es összeírás időpontjára 9,2 százalékra nőtt és 2 768 fő volt. Minden korcsoportban bővült az állástalanok részaránya, a legnagyobb mértékű munkanélküliség (14,7 százalék) a 20-29 évesekre jellemző. A munkanélküliek többsége (57%-a) 40 év alatti, közel egynegyedüket pedig az elhelyezkedés szempontjából még nehezebb helyzetben lévő 50 év felettiek alkotják. 7

A nemenkénti foglalkoztatási arány az elmúlt évtizedben közeledett egymáshoz, a nőket azonban továbbra is jóval alacsonyabb foglalkoztatottság jellemzi. Az összeírás időpontjában a férfiak 48, a nőknek 41%-át foglalkoztatták, ami arányaiban szinte megegyezik a tíz évvel korábbival (a férfiak esetén 1,0%-kal emelkedett), miközben a munkanélküliek száma a férfiaknál több mint másfélszeresére, a nőknél kétszeresére nőtt. 2.4. Statisztikai adatok Veszprém város lakónépessége mint azt a település bemutatásánál láthattuk a legutóbbi népszámlálás adatai alapján 61 721 fő volt, 1,8%-kal (1 130 fővel) kevesebb a tíz évvel korábbihoz képest. A népesség-nyilvántartás továbbvezetett adata 2011. december 31-én 64 024 fő, ami a 2007. év végihez képest 2,8%-kal (1 738 fővel) gyarapodott (1. sz. táblázat). A 10 év alatti népességmozgás negatív egyenlegét elsősorban a településről való elköltözés túlsúlya (890 fő) okozta, amihez hozzáadódik 240 fős természetes fogyás. Az utóbbi 5 év pozitív egyenlege a kismértékű természetes fogyás mellett a migráció többletéből származik (124-gyel többen haltak meg ugyanezen időszak alatt, mint ahányan születtek a városban). A tíz év negatív egyenleg úgy alakult ki, hogy az évezred első évtizedének közepéig folyamatosan csökkent Veszprém város népessége, és pozitívumot a többletet jelentő ideiglenesen letelepülők száma hozott az évtized közepétől. 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Év Fő Változás 2007 62 286 2008 63 405 101,8% 2009 63 898 100,8% 2010 64 339 100,7% 2011 64 024 99,5% 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Veszprém városában kedvezőbbek voltak a demográfiai folyamatok, bár hektikusabban alakult a népesség száma. A természetes fogyás csak 1997-ben kezdődött. Az összességében csökkenő tendenciájú születésszám meglehetősen nagy szélső értékek között évenként egészen eltérő mértékű volt, miközben a halálozásoké csak kevéssé változott. Előbbiek mellett az a figyelemre méltó, hogy Veszprém városában alacsony volt a halálozási ráta is. Az elmúlt években Veszprém lakossága nemcsak fogyott, hanem ezzel párhuzamosan egyre gyorsuló ütemben öregedett is. 2001 óta tovább nőtt a teljes népességen belül az időskorúak aránya, miközben csökkent a gyermekkorúaké, 2011 végén a lakosságnak már csak 13 százaléka volt gyermekkorú. A 60 évesek és idősebbek aránya (22%-ra) nőtt, mivel napjainkban lépnek át az időskorúak közé az 1950-es évek első felének népesedéspolitikája hatására született igen nagy létszámú generáció tagjai. A korcsoportos adatokat korábbi évek adataival egybevetve láthatóvá válik a népesség öregedése, akár a lakó-, akár az állandó népességen belül vizsgálódunk. Az öregedési index (a 8

65 év feletti és a 15 év alatti népesség egymáshoz viszonyított 100 fölötti aránya) jelzi az öregedő társadalmat. Ezt időben is összehasonlítva láthatjuk az öregedési folyamatot. Év 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2. számú táblázat Öregedési index 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 7 186 6 308 113,9% 2008 8 470 7 953 106,5% 2009 8 792 7 900 111,3% 2010 9 020 7 728 116,7% 2011 9 208 7 741 119,0% 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A 2011. decemberi állandó népesség vonatkozásában az öregedési index már 119-nél tart, tehát száz, 15 év alatti gyermekkorúra 119 fő, 65 éven felüli városlakó jutott. Az egészséges társadalmi struktúra 100 alatti értékei azt jelentenék, hogy több a gyermek, mint az időskorú. Sajnos ez a trend, a népességfogyással együtt, már régen megfordult. A lakónépesség változásának idősorához kapcsolódnak a 3. és az 4. táblázat adatai. A népességszám alakulását elsősorban a születések és halálozások egyenlegéből adódó természetes növekedés/fogyás, másrészt az állandó és ideiglenes jelleggel (belföldről és külföldről) ideköltözők, illetve elköltözők számának évenkénti változása befolyásolja. A 3. sz. táblázat a Veszprémben állandó lakhelyet választva, belföldről ideköltözők és elköltözők évenkénti adatait mutatja, amiből az látszik, hogy ezek egyenlege is mind a négy évben negatív volt. Az 4. sz. táblázat évenkénti bontásban mutatja a természetes fogyást, ami a 2007. év végihez képes összesen 124 főt tett ki. (Egyébként az évezred első tíz évében 5 alkalommal fordult elő, hogy az újszülöttek száma valamelyest meghaladta halálesetekét.) 3. számú táblázat Belföldi vándorlások 4. számú táblázat Természetes szaporodás Év Állandó jellegű odavándorlás Elvándorlás Egyenleg Év 9 Élve születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás (fő) 2008 1 540 1 571-31 2008 638 611 27 2009 1 309 1 403-94 2009 584 621-37 2010 1 044 1 274-230 2010 540 600-60 2011 1 219 1 257-38 2011 577 624-47 2012 n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

II. Oktató-nevelő intézmények szolgáltatásai Veszprém iskolavárosként méltán büszkélkedhet azzal, hogy a közel 65 000 lakosú városban a Pannon Egyetem és az Érseki Hittudományi Főiskola hallgatói mellett (közel 12 000 fő) a közoktatási intézményekben több mint 15 ezer gyermek, tanuló óvodai, általános iskolai és középiskolai ellátását biztosítják. A város nevelési-oktatási intézményei a közoktatás minden szintjén rendkívül színes kínálatot nyújtanak. Veszprém Megyei Jogú Városban 6 körzeti óvoda (7 tagóvodával), 10 általános iskola, 7 középfokú intézmény, 1 önálló kollégium működik. Az Érsekség tart fenn egy-egy óvodát, általános és középiskolát, valamint kollégiumot, a városban működik jelenleg még 5 egyéb fenntartású közoktatási intézmény. 1. Óvodai nevelést ellátó intézmények Az óvodák lehetőséget biztosítanak a beszédhibás gyermekek logopédiai ellátására, valamint az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására a feladat-ellátási terv szerint. Az Egry Úti Körzeti Óvodában 3 csoportban német nemzetiségi nevelés is folyik. Sajátos nevelési igényű óvodás korú gyermekek ellátása - Beszédfogyatékosság esetén az önkormányzati óvodákban a rászoruló gyermekekkel igény szerint logopédus foglalkozik. - Egyéb szervi és enyhe szellemi fogyatékosság esetén a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján az óvodákban az érintettek integráltan nevelődnek a többi gyerekkel, speciális fejlesztésüket a Nevelési Tanácsadó, illetve a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskola szakemberei végzik. Az intézményekben a gyermekek nevelését a 2005/2006-os évtől kezdődően gyógypedagógiai asszisztensek segítik. 10

Az intézmények az ellátásban a következők szerint vesznek részt Intézmény Speciális szolgáltatások Intézményvezető Cím Telefon E-mail Bóbita Körzeti Óvoda integráltan nevelhető autista, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek számára Szakemberek: logopédus, fejlesztő Hegyiné Horváth Éva Haszkovó u. 23. 88/402-554 bobitakorzeti.ovoda@chello.hu pedagógus, pszichológus Bóbita Körzeti Óvoda só szoba, logopédus, fejlesztő Hársfa tagóvoda pedagógus, pszichológus Hegyiné Horváth Éva Jutasi u. 9. harsfa.ovoda@chello.hu Csillag Úti Körzeti integráltan nevelhető autistagyermekek Óvoda számára Arnhoffer Mihályné Csillag u. 24. 88/420-480 csillag.ovoda@chello.hu Csillag úti Körzeti Óvoda Cholnoky Jenő gyakorlat a nem magyar állampolgárságú gyermekek nevelése, Arnhoffer Mihályné Lóczy u. 26. 88/421-793 cholnoky.ovoda@upcmail.hu lakótelepi tagóvoda oktatása területén Egry Úti Körzeti Óvoda testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermekek számára Szolgáltatás: mozgáskotta program, Noé Antalné Egry J. u. 55. 88/425-418 egry.ovoda@chello.hu Egry úti Körzeti Óvoda Nárcisz tagóvoda Kastélykert Körzeti Óvoda Kastélykert Körzeti Óvoda Ficánka tagóvoda Ringató Körzeti Óvoda német nemzetiségi csoportok gyakorlat a nem magyar állampolgárságú gyermekek nevelése, oktatása területén hallássérült, beszédfogyatékos, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek számára gyakorlat a nem magyar állampolgárságú gyermekek nevelése, oktatása területén Szafner Ágnes Csikász u. 13. Tóthné Martinkovics Erika Tavas Erika testi fogyatékos, mozgáskorlátozott beszédfogyatékos gyermekek számára; Szakemberek: logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyógy-pedagógus, gyógyped. asszisztens Szolgáltatás: úszás, angol-német nyelv, néptánc 11 Veszprém - Gyulafirátót, Kastélykert u. 6. Veszprém- Kádárta, Kenderföld u. 47. 88/457-012 kastelykert.ovoda@chello.hu Major Ildikó Jutasi u. 79/1. 88/426-451 ringato1@hdsnet.hu

Intézmény Speciális szolgáltatások Intézményvezető Cím Telefon E-mail Szakemberek: logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, gyógyped. asszisztens Major Ildikó Jutasi u. 79/2. Szolgáltatások: úszás, angol-német nyelv, néptánc Ringató Körzeti Óvoda Erdei tagóvoda Ringató Körzeti Óvoda Kuckó tagóvoda Vadvirág Körzeti Óvoda Vadvirág Körzeti Óvoda Csillagvár Waldorf tagóvoda Örömhír Evangélikus Keresztyén Óvoda Szent Margit Római Katolikus Óvoda Szolgáltatás: mozgásfejlesztő szoba Major Ildikó Jutasi u. 79/2. beszédfogyatékos, látássérült, integráltan nevelhető autista, HH, HHH gyermekek számára Szakemberek: utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus Szolgáltatás: gyógytestnevelés, só szoba, tehetséggondozás Barcza Béláné Barcza Béláné Avar u. 7/A. 88/560-893 Szent István. u. 12. Egyházi fenntartású óvoda hitéleti specializáció, angol, Aradi Vértanúk u. Rádóczy Ágnes néptánc, lábbolozat torna 2/a Dózsa György út Schall Jánosné 13. 30/430-2717 radoczy.agi@gmail.com 88/423-397 12

2. Általános iskolai oktatást ellátó intézmények 2.1. Általános iskolai oktatás-nevelés Az általános iskolai oktatást, nevelést 10 tankerületi, 1 speciális (Kozmutza Flóra Általános Iskola és Diákotthon), 2 egyházi (Padányi Bíró Márton Római Katolikus Általános Iskola, Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény) általános iskola látja el. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása Kis létszámú fejlesztő osztályok működnek a Nagy László Általános Iskolában. Logopédiai osztályok működnek a Dózsa György Általános Iskolában. Az enyhe fokban értelmileg sérült, tanulásban akadályozott gyermekek tankötelezettségüket a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskolában teljesíthetik, melynek ellátási körzete: Veszprém, Hajmáskér, Papkeszi-Vilonya, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Litér, Nemesvámos, Herend, Márkó, Bánd. Az egyéb fogyatékosság szerinti speciális ellátás: Mozgásfogyatékosság: Gyógytestnevelés intézményi igények alapján helyben folyik, ellátói a Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola szakemberei. A gyógytorna egészségügyi ellátás keretében történik. Beszédfogyatékosság: A Bárczi Gusztáv Általános Iskolába járók ellátását az iskola logopédusai biztosítják. Az óvodákba és általános iskolákba járó beszédfogyatékos gyermekek ellátását a Nevelési Tanácsadó biztosítja. Konduktív pedagógiai ellátás: A Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskola saját tanulói részére. A Nevelési Tanácsadó körzete pedig: Veszprém, Nemesvámos, Tótvázsony, Nagyvázsony, Szentgál, Herend, Márkó, Hárskút, Bánd, Hajmáskér, Papkeszi, Vilonya, Litér. A tanulási, beilleszkedési, magatartászavarok diagnosztikus ellátása a Nevelési Tanácsadóban van. Ellátási körzete: Veszprém. Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában az intézmények a következők szerint vesznek részt: Cholnoky Jenő Általános Iskola Deák Ferenc Általános Iskola Dózsa György Általános Iskola Simonyi Zsigmond Általános Iskola Hriszto Botev Általános Iskola ép értelmű látássérült részképesség-zavar tüneteit mutató integráltan nevelhető autista ép értelmű beszédfogyatékos, hallássérült, dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, mutizmus ép értelmű testi fogyatékos mozgáskorlátozott ép értelmű testi fogyatékos mozgáskorlátozott, látássérült Fogyatékos gyermekek ellátása: A Kozmutza Flóra Általános Iskola és Diákotthon megyei fenntartású és beiskolázású. 13

Általános iskolák Veszprémben Intézmény neve Speciális szolgáltatás Igazgató Cím Telefon/fax E-mail Bárczi Gusztáv Általános Iskola Részletes anamnézisen alapuló gyermekismeret, korrekciós irányultságú, sérülés-specifikus fejlesztés, óvó, védő, ösztönző pedagógiai orientáltság, gyermek-emberközpontú közvetítés és értékpedagógia, magas szintű elméleti Speciális Szakiskola és tudás, önismeret és gyógypedagógiai Egységes szemlélet. A tantárgyi oktatás egyénre Horváth Éva Batthyány u. 12. 88/424-612 barczi@chello.hu Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szabott, differenciált, és ezt egészíti ki a logopédiai-, konduktív-pedagógiai fejlesztés. Alapozó mozgásterápia, Ayres terápia, Sindelar program. Szakkör jellegű foglalkozások. Célcsoport: enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Hriszto Botev Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola Német nemzetiségi tagozatot működtető iskola, így már első osztályos kortól heti 5 órában tanulhatják a német nyelvet. Logopédusunk folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését. Iskolánk arra törekszik, hogy a NAT-ban a kötelező iskolázás időszakára megfogalmazott érvényes értékeket, műveltséget, tudást adja minden tanulója számára. Első osztálytól kezdve ének-zene és testnevelés szakosított tantervű képzés folyik egymással párhuzamosan, néptánc oktatással kiegészítve. Külön hangsúlyt kap a tanulók idegennyelvi angol, német és informatikai kommunikációs kultúrájának fejlesztése. Mágedliné Kiss Eleonóra 14 Veszprém - Gyulafirátót, Vízi u. 24. gyulaffylaszlo.altalanosiskola@c hello.hu Róka József Botev u. 2. 88/562-475 botev@vipmail.hu Ebele Ferencné Viktor H. u. 28. 88/424-084 88/401-042 simonyi@simonyisuli.sulinet.hu

Intézmény neve Speciális szolgáltatás Igazgató Cím Telefon/fax E-mail Évfolyamonként rajz-, testnevelés Veszprémi Báthory speciális, valamint Kék Madár 88/561-916 Barták Péterné Halle u. 10. István Általános Iskola személyiségfejlesztő programokkal 88/561-915 indítjuk osztályainkat. Veszprémi Deák Ferenc Általános Iskola Veszprémi Dózsa György Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola Veszprémi Rózsa úti Általános Iskola Veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tanulóink emelt szintű matematika, számítástechnika, általános tantervű osztályok közül választhatnak iskolánkban. Különleges hangsúlyt kap a testnevelés, a német nemzetiségi nyelv, a számítástechnika és az angol nyelv tanítása. A logopédiai osztályba a szakvéleménnyel rendelkező, részképesség problémával, beszédzavarral küzdő gyermekek kerülhetnek. Speciális, terápiás foglalkozásaikat logopédusok vezetik. Az iskola arculatát a matematika emelt szintű oktatása határozza meg, de kiemelt szerepű az anyanyelvi oktatás is. Angol és német nyelvoktatást 3. évfolyamtól, emelt szinten 6. évfolyamtól biztosítunk. 5. évfolyamtól magasabb óraszámban tanítunk számítástechnikát. Szakemberek helyben tartanak az érintetteknek logopédiai és gyógytestnevelési órákat. Az intézmény 27 tanszakon nyújt alapfokú zenei képzést hatéves kortól felnőttkorig. Horváth Szilárd Aradi Vértanúk útja 2. Veress József Szent I. u. 56. Cz. Nagyné Bándi Klára Budapest u. 11. Sándor László Rózsa u. 43/2. Kováts Péter Sándor Megyeház tér 5. 88/560-685 88/442-672 88/426-102 88/428-717 88/427-700 88/329-057 88/329-833 88/329-212 88/566-381 88/566-381 bathory@vpbathory.sulinet.hu bsz@sednet.hu dozsa.iskola@dozsavprem.sulinet.hu kossuth@kossuthiskola.hu rozsa@rozsaiskola.hu ig@dez.sulinet.hu 15

2.3. Középiskolai oktatás nevelés a) Nappali oktatás Gimnáziumi oktatás 4 illetve 5 évfolyamos oktatást folytat 4 intézmény: - Lovassy László Gimnázium - Vetési Albert Gimnázium - Ipari Szakközépiskola és Gimnázium - Cholnoky Jenő Általános Iskola és Gimnázium A kínálatot színesíti a Lovassy László Gimnáziumban működő Arany János tehetséggondozó program, valamint a Vetési Albert Gimnázium magyar-francia két tannyelvű tagozata, melyek 5 évfolyamosak. Német nemzetiségi oktatást folytat a Lovassy László Gimnázium. Szakközépiskolai oktatás, képzés 5 intézmény végez ilyen tevékenységet: - Ipari Szakközépiskola és Gimnázium - Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola - Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola - Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon - Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szakiskolai képzés 2 intézmény végez ilyen tevékenységet: - Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola - Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az 11 általánosan képző 9-10. osztályában megközelítőleg 300 fővel foglalkoznak. A szakképző évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő képzés folyik. Felnőttoktatást és felsőfokú képzést a középfokú oktatási intézmények a törvényi feltételek figyelembevételével önköltséges alapon folytathatnak. b) Kollégiumi ellátás Intézmény Férőhely Veszprémi Középiskolai Kollégium 460 Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 140 Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon 66 Jelenleg minden igényt képesek kielégíteni ezek az intézmények. A Veszprémi Középiskolai Kollégium mintegy 200 férőhelyét az egyetem veszi igénybe. 16