Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város szociális intézményrendszere és szolgáltatástervezési koncepciója I. Bevezetés Szekszárd Megyei Jogú Város szociális intézményrendszerének kiépítése az idısellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idısek klubjai és bölcsıdék) kivételével lényegében 1992-tıl indult meg a rendszerváltás során megalakult elsı önkormányzati Képviselı-testület kezdeményezésére, a Családsegítı Központ és az Idısek Otthona létrehozásával a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján. Az új intézmények kialakítása már szinkronban volt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel, melyben az önkormányzatok számára meghatározták a hatásköröket és feladatokat, szabályozva a szociális igazgatást, a szociális pénzbeli és természetbeni ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó intézményrendszert. Elıször itt fogalmazódott meg az elızı idıszakra kialakult és a kiépítésre váró ellátó rendszerek magas szintő jogszabályba foglalása, deklarálva az állam és az önkormányzatok közös felelısségét az ellátások biztosításában. A személyes gondoskodást magába foglaló ellátásokat a törvény alap- és szakosított ellátásokra osztotta, meghatározva a gondoskodás megszervezésére köteles szerveket is. Az Sztv. folyamatosan bıvülı és megújuló szabályozása szerint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák biztosítják - az étkeztetést; - házi segítségnyújtást; - családsegítést és a - speciális alapellátási feladatok ellátását. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátásokat - ápolást, gondozást nyújtó intézmények; (idısek otthona, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok otthona) - rehabilitációs intézmények; (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye) - lakóotthonok; (pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek lakóotthona)
2 - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények; (idıskorúak gondozó háza, fogyatékosok gondozó háza, pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona, hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása) biztosítják. - nappali ellátást nyújtó intézmények; (idısek klubja, fogyatékosok szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek nappali intézménye, nappali melegedı) A 30.000-nél több állandó lakossal rendelkezı települési önkormányzat az Sztv. 86-87. -a értelmében az alapellátásokat, a nappali ellátást nyújtó intézményi formákat, valamint az átmeneti elhelyezési formákat köteles biztosítani. A megyei és a fıvárosi önkormányzat gondoskodik a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) a módszertani feladatok ellátásáról Szt. 90. (2) bek. 2005. 01. 01-tıl hatályos A megyei jogú város saját területén köteles az alap-, nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az idısellátás továbbá elızetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A települési önkormányzatoknak a 2003. január 1-tıl megszervezendı alapellátási fajták biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb 2007. december 31-ig kell gondoskodniuk. Azok a helyi önkormányzatok, amelyek az e törvényben meghatározott egyéb ellátási formák mőködési feltételeit teljes körően még nem teljesítették, a) a személyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb 2005. december 31-éig b) a szakképesítési feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb 2005. december 31-éig c) a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb 2008. december 31-éig kell gondoskodniuk azzal, hogy a szolgáltatások szakmai színvonala a 2002. december 31-ei állapothoz képest nem eshet vissza. A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekjóléti alapellátásokat, de az intézményfejlesztési szükségletek számbavétele érdekében rövid kitekintés szükséges.
3 Gyermekjóléti alapellátások rendszere 1. Gyermekjóléti Szolgálat - Családsegítı Központ keretében önálló szakmai egységként mőködik, létszáma: 9 fı Társulási feladatkörben jár el. 2. Gyermekek napközbeni ellátása 2.1. Iskolai napközi, óvoda Jelenleg 9 óvoda, 10 általános iskola biztosítja, igény szerint az iskolai napközi és óvodai ellátást. 2.2. Bölcsıde Önkormányzati fenntartásban 80 férıhelyes bölcsıde mőködik, kapacitása a szükségleteknek megfelelı. Az Én ovim alapítvány az óvoda keretében 10 férıhelyes bölcsıdei egységet is mőködtet, kiegészítı szolgáltatást nyújt. 2.3. Családi Napközi A Kék Madár alapítvány 12 férıhelyes Családi napközit és játszót mőködtet. 2.4. Házi gyermekfelügyelet Intézményesített rendszere nincs, idıszakos szolgáltatást a Városi Bölcsıde nyújt. 3. Gyermekek átmeneti gondozása Megszervezhetı helyettes szülınél, gyermekek átmeneti otthonában, családok átmeneti otthonában. Jelenleg 12 férıhelyes családok átmeneti otthonát mőködtet az Önkormányzat. Gyermekek átmeneti otthona és helyettes szülıi hálózat még nem került megszervezésre. A Bölcsı Alapítvány Gyermekek Átmeneti Otthonát (5 férıhely) és Válsághelyzetben levı várandós anyák átmeneti otthonát (7 férıhely) mőködtet.
II. Szekszárd Megyei Jogú Város szociális intézményrendszere Szekszárd város személyes gondoskodást nyújtó önkormányzati szociális intézményrendszerét a gyermekvédelmi gyermekjóléti alapellátásokkal együtt három szakmailag differenciált részben önálló intézmény biztosítja: 4 1. Szociális Központ (Mérey u. 33-37.) Részben önállóan gazdálkodó intézmény, dolgozói létszáma: 97 fı Alapellátási feladatai: Területi Gondozási Központ keretében - szociális étkeztetés 207 fı (Mérey u. 33-37.) - házi segítségnyújtás 49 fı Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 58 fı Szakosított ellátásai: Dr. Kelemen József Idısek Otthona - Mérey u. 33-37. 64 férıhely - Kadarka u. 74/C. 37 férıhely - Mérey u. 42. 10 férıhely Összesen: 111 férıhely Területi Gondozási Központ keretében Idısek Klubjai: - Mérey u. 42. 25 férıhely - Mikes u. 1. 30 férıhely - Pollack M. u. 55. 20 férıhely - Rákóczi u. 71. 25 férıhely Összesen: 100 férıhely Fogyatékosok Nappali Intézménye (Babits M. u. 17.) 22 férıhely 2. Családsegítı Központ (Vörösmarty u. 5.) Részben önállóan gazdálkodó intézmény. dolgozói átlagos létszáma: 35 fı Szociális alapellátási feladatai: Családsegítı szolgálat keretében - családsegítés Hajléktalan Gondozási Központ keretében: - utcai szociális munka - népkonyhai étkeztetés ~ 50 fı Szakosított ellátásai: Hajléktalanok Gondozási Központja keretében (Mátyás K. u. 59.) Nappali Melegedı és Népkonyha 50 férıhely Hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása 26 férıhely
3. Egészségügyi Gondnokság : (Vörösmarty u. 5. ) Részben önállóan gazdálkodó intézmény dolgozói létszáma: 31 fı - Felnıtt és gyermek háziorvosi szolgálat - Fogászati alapellátás - Iskolaorvosi szolgálat - Védınıi szolgálat - Felnıtt és gyermekorvosi ügyeleti társulás 5 4. Szociális Foglalkoztató (Rákóczi u. 19.) dolgozói átlagos létszáma: 42 fı Feladata: megváltozott munkaképességőek, rokkantak, nyugdíjasok szociális foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet. Fenntartása nem kötelezı önkormányzati feladat. 2004. szeptember 1. óta mőködtetési megállapodás keretében vállalkozói szervezet (Kft.) mőködteti. III. Önkormányzati támogatással vagy ellátási szerzıdéssel mőködı és egyéb nem önkormányzati szolgáltatások 1. Szent Erzsébet Karitász Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat (Munkácsy u. 7/B.) Szenvedélybetegek speciális nappali intézménye (45 férıhely) Szenvedélybetegek közösségi ellátása ellátási szerzıdés 2. Városi Mentálhigiénés Mőhely/Egyesület (Arany J. u. 13. ) - ellátási szerzıdés Szolgáltatásai: İszinte szó Lélekvédı és Társkeresı Szolgálat SOS Lelkisegély Telefonszolgálat Ifjúsági Lelki Tanácsadó Szolgálat Újra Dolgozom munkahelykeresı szolgálat Tolna Megyei Civil Szolgáltató Központ 3. Kék Madár Alapítvány (Szent István tér 11-13.) - ellátási szerzıdés Családi napközi és játszó (12 férıhely) 4. Az én ovim Alapítvány Bölcsıdei (Mérey u. 49.) egysége 10 férıhely támogatást nem igényel 5. Bölcsı Alapítvány (Tinódi u. 9.) Gyermekek Átmeneti Otthona (5 férıhely) Válsághelyzetben lévı Várandós anyák átmeneti otthona (7 férıhely) (Önkormányzati támogatást nem igényelt.) 6. Magyar Kolping Szövetség Szekszárd, Rákóczi u. 53. Szekszárd Városi és Kistérsége Fogyatékosok Támogató Szolgálata - ellátási szerzıdés 7. Önálló Életért Alapítvány Szekszárd, Kinizsi u. 5. Fogyatékosok Támogató Szolgálata - ellátási szerzıdés
6 IV. Helyzetértékelés 1. Alapellátások 1.1. Szociális étkeztetés 1/2000. SzCsM. rend. 21. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelıen megszervezhetı, az étel - kiszolgálásával egyidejő helyben fogyasztásával, - elvitelének lehetıvé tételével, - lakásra szállításával. Sztv. 62. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani Jelenleg az Idısek Klubjaiban és házhoz szállítással mintegy 200-250 idıs személy étkeztetését látja el a Gondozási Központ. Esetleges újabb igények technikai és személyi fejlesztés nélkül is várhatóan kielégíthetık. A Hajléktalanok Gondozási Központja által mőködtetett népkonyha a Nappali Melegedı igénybevételével 50-100 fı ingyenes étkeztetésére alkalmas kapacitással rendelkezik. Igénybevétel az eddigi tapasztalatok alapján átlagosan 40-50 fı. A népkonyha melegítı konyhaként vásárolt meleg étel kiszolgálásával biztosítja az étkeztetést. Mennyisége igény szerint változtatható. Fejlesztési szükséglet ezen a területen nem várható. 1.2. Házi segítségnyújtás 1/2000. SzCsM. rend. 25. (1) bek.: A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevı önálló életvitelének fenntartását, szükségleteinek megfelelıen lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. Sztv. 63. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. A szolgáltatás igénybevétele nagyságrendileg évek óta folyamatosan közel azonos, 100-120 fıre terjed ki. Az ellátást 14 fı hivatásos és 6-8 fı tiszteletdíjas gondozó végzi. A mőködtetés tárgyi és személyi feltételei biztosítottak, a Gondozási Központ nagyobb igények kielégítésére is felkészült. Az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott gondozói létszám normatíva (800 1400 fı lakos) szerint elıírt létszám biztosítása az alacsony gondozási igények miatt nem indokolt. Mind az étkeztetés, mind pedig a házi segítségnyújtás esetében a szociális rászorultságot fokozottabban figyelembe vevı térítési díj rendszer kidolgozása és bevezetése valószínőleg ösztönözné ezen szolgáltatások szélesebb körben történı igénybevételét.
7 Minıségi fejlesztést jelent a jelzırendszeres házigondozás kialakítása, melynek célja a házigondozásban részesülı vagy szociális intézményi elhelyezésre váró, a saját otthonában élı segítségre szoruló idısek, fogyatékosok, tartós betegek biztonságának növelése. A program mőködése egy központi adó-vevı rendszer és az ellátást igénylı személy jelzıkészüléke közötti kapcsolat-rendszeren alapul, segítségével azonnali intézkedés lehetısége teremthetı meg. 2003-2004. évben pályázati forrásból két lépcsıben 45 fı kapacitású rendszer kialakítása megtörtént. További fejlesztés igény szerint megoldható, jelentıs kiadást nem okoz. Távlatilag a szolgáltatás városkörnyéki vagy térségi megszervezése is kivitelezhetı. 1.3. Családsegítés Sztv. 65. (2) bek.: A családsegítı szolgálat az általános segítı szolgáltatás keretében a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban elıforduló, az egyén és család életében jelentkezı probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé. b) veszélyeztetettség és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszert mőködtet, ennek keretében elısegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelızésben. Sztv. 64. (2) bek.: A családsegítı szolgáltatás célja a települési önkormányzat mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megırzése, az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elısegítése. A családsegítı szolgálat az általános segítı szolgáltatásokon túl biztosítja a speciális segítı szolgáltatásokat csoportmunka keretében, azonban további feladatok hárulnak rá a 2001. évi LXXIX. törvényben bevezetett speciális alapellátási feladatok (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása, támogató szolgálat, jelnyelvi tolmács szolgálat) megszervezésében ill. mőködtetésében. Ezen szolgáltatások bevezetésének feltételei - a jelnyelvi tolmácsszolgálat kivételével - még nem teremtıdtek meg. A szolgáltatások speciális jellegébıl adódóan a megfelelıen képzett szakember-állomány alkalmazásával megszervezhetık a szolgáltatások. 1/2000. (I.7.) SZCSM. rend. 39/F. (1) bek.: A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. 39/G. (1) bek.: A közösségi pszichiátriai ellátást közösségi gondozó és közösségi koordinátor végzi. Egy közösségi gondozó legfeljebb 25 ellátottról gondoskodhat. 1/2000. (I.7.) SZCSM. rend. 39/J. (1) bek.: A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történı gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése.
8 A családsegítés feladatait jelenleg 5 fı szociális munkás és 1 fı szociális asszisztens látja el Családsegítı Szolgálat keretében. Az 1/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet 2. számú melléklete szerint a lakosságszámnak megfelelıen további 2-3 fı családgondozó foglalkoztatása szükséges. Az intézményi racionalizálási intézkedések eredményeként az elhelyezési körülmények javulnak egy 25 m²-es helyiség biztosításával. V. Szakosított ellátási formák 1. Nappali ellátást nyújtó intézmények Az intézményrendszer ezen a területen a pszichiátriai betegek nappali intézménye kivételével kiépült, bár az alapítványi mőködtetéső RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat, mint szenvedélybetegek alacsony küszöbő nappali intézménye, nem felel meg a szakmai elıírásoknak, azonban a tervezett és pályázati forrással finanszírozott átalakítással alkalmassá tehetı a feladatok ellátására. Sztv. 75. A nappali ellátást nyújtó intézmények elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosítanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı szükségletek kielégítésére. 1.1. A Szociális Központ keretében a nappali ellátást biztosító intézmények közül jelenleg 100 férıhellyel négy Idısek Klubja, és 22 férıhellyel Fogyatékosok Nappali Intézménye és 50 férıhelyes Hajléktalanok Nappali Melegedıje és Népkonyha mőködik, gyakorlatilag teljes kihasználtsággal. Az Idısek Klubjai a városközponti ellátási igényeket alapvetıen biztosítani tudják, azonban a déli városrész perifériás területei Béri Balogh Ádám utca (Dél) - Csatári torok Cinka Szılıhegy idısgondozási szempontból teljesen ellátatlan területnek minısíthetık. A tervezési idıszakban, a térségben legalább kettı (Csatári torok Szılıhegy) új Idısek Klubja kialakítása feltétlenül indokolt. A Csatári u. 70/B. szám alatti könyvtár és a vele egybeépült magántulajdonú lakóingatlan (az épület megvásárlása esetén) alkalmas lehet többfunkciós intézményi hasznosításra. Szılıhegyen az Óvoda utcai (óvoda, könyvtár, imaterem) önkormányzati ingatlan többcélú funkcionális átalakításával szociális ellátási feladatok is teret kaphatnak. Így Idısek Klubja mőködtetése is elképzelhetı. Az óvoda megszőnése esetén nıi átmeneti szállás, vagy gyermekek átmeneti otthona kialakítása realizálható. 1.2. A Fogyatékosok Nappali Intézménye 1999. óta mőködik, létrehozása 10 millió Ft összegő állami támogatással valósulhatott meg. Mőködésének megkezdésétıl bizonyította létrehozásának szükségességét, a gondozottak és az érintett családok részérıl egyaránt. Sztv. 77. A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma.
9 Jelenlegi teljes kihasználtsága alapján szükségszerőnek látszik az intézménytípus kapacitásának bıvítése, és a fogyatékosság jellegének megfelelı differenciált gondozási feltételek kialakítása. Foglalkoztató helyiség kialakítása folyamatban van, de egyéb szempontból a mőködı intézmény nem bıvíthetı, ezért a fejlesztést csak nagyobb távlatban más fejlesztésekhez kapcsolódóan lehet megvalósítani. 1.3. A Családsegítı Központ Hajléktalan Gondozási Központja keretében mőködı 50 férıhelyes Nappali Melegedı és Népkonyha az eddigi tapasztalatok szerint megfelel a szükségleteknek. 1.4. A nappali ellátások körébıl jelenleg is hiányzik a pszichiátriai betegek nappali intézménye, és csak korlátozottan felel meg az alapítványi mőködtetéső Szenvedélybetegsegítı Szolgálat. Sztv. 79. A szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdı személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. elsısorban azokat a személyeket kell gondozni; a) akiket szenvedélybetegségük miatt korábban fekvıbeteg gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondozták; b) akik, intézményi kezelés, gondozás megelızése miatt erre rászorulnak. Sztv. 79/A. A pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, aki a) korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit pszichiátriai betegek intézményében gondoztak; b) intézményi kezelés, gondozás megelızése miatt erre rászorul és napközbeni ellátása másképp nem oldható meg. A városi népesség nagyságrendjét figyelembe véve mőködtetésük az önkormányzat kötelezı feladata. A Szent Erzsébet Karitász Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálata, mint alacsony küszöbő speciális intézmény már jelentıs szerepet tölt be, azonban funkciót tekintve nem felel meg az Sztv. és az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet szakmai - nappali intézményekre vonatkozó elıírásainak. Az ingatlan belsı terveinek átalakításával és a tetıtér beépítésével a mőködési feltételek megteremthetık. A pszichiátriai betegek nappali intézményét önállóan nem célszerő kialakítani. Megvalósítására valószínőleg egyéb szakmailag közelálló intézményfejlesztés, vagy integrált intézmény létrehozása keretében kerülhet sor. Az ellátás megszervezésében jelentıs szerepet tölthet be a már mőködı MOBIL Klub, amely a Mikes utcai Idısek Klubja helyiségének igénybevételével nyújt szolgáltatásokat tagjainak. 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Sztv. 80. (3) bek.: Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) idıskorúak gondozóháza, b) fogyatékos személyek gondozóháza, c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona, d) szenvedélybetegek átmeneti otthona, e) éjjeli menedékhely, f) hajléktalan személyek átmeneti szállása Sztv. 80 (1) bek. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével ideiglenes jelleggel, teljes körő ellátást biztosítanak. (2) Ha az igénybevevık köre lehetıvé teszi, egy intézmény keretében több átmeneti típusú ellátás is megszervezhetı.
10 2.1. Jelenleg az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények közül csak a Hajléktalan Gondozási Központ keretében a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása mőködik a városban, 26 férıhellyel, kizárólag a férfi hajléktalanok számára. Bár a nıi hajléktalanság mértéke nem vethetı össze a férfiakéval, megoldásra vár a nık elhelyezését biztosító intézmény, illetve intézményrészleg kialakítása. A szőkös férıhely-kapacitás miatt indokolt a hajléktalan ellátás rendszerének integrált és a kistérségre is kiterjedı átgondolása, feladat-ellátási társulás létrehozása. 2.2. Az Idısek Otthona férıhelybıvítése tükrében az idıskorúak gondozóházának külön egységként történı mőködtetése jelenleg nem indokolt. Az esetleg jelentkezı átmeneti gondozási szükségleteket az idısek otthona eddig is biztosítani tudta. A jogszabályi elıírásoknak való megfelelés érdekében azonban megfontolandó a Mérey u. 42. szám alatti Idısek Otthonában (10 bentlakásos férıhely) gondozóházi férıhelyek alapító okiratban is rögzített elkülönítése. 2.3. A fogyatékosok, a pszichiátriai betegek, valamint a szenvedélybetegek átmeneti otthonának létrehozására eddig az érdekvédelmi szervezetek részérıl sem jelentkezett határozott igény. Megvalósításukat kis létszámú részlegekkel integrált intézmény keretében a tervezési idıszak végére lehet csak ütemezni. 2.4. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények fıbb jellemzıi: Sztv. 82. Idıskorúak Gondozóházában azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. Sztv. 83. A Fogyatékosok Gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Sztv. 83/A. A Pszichiátriai Betegek Átmeneti Otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhetı el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. Sztv. 83/B. A Szenvedélybetegek Átmeneti Otthonában az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvéleménye alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. 3. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Sztv. 67. (1) bek.: Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, ill. textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Sztv. 66. Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelıen szakosított ellátási formában kell gondozni.
11 3.1. Ezen intézmény típusok körébıl Szekszárd városban a Dr. Kelemen József Idısek Otthona mőködik 1992. óta. Férıhelyeinek száma jelenleg 111, melyeket három telephelyen biztosít. Az otthon lakóit Szekszárd város közigazgatási területérıl veszi fel. Az intézmény mőködésének megkezdése óta folyamatosan teljes kihasználtsággal mőködik, a várakozók száma állandósult jelleggel 50-60 fı között mozog. A soron kívüli elhelyezésre várók száma is tartósan magas, átlagosan 25-30 fı. A Kadarka utca 74/C. szám alatti telephelyen 2002-2003. évben 12 emelt szintő férıhelyfejlesztés valósult meg 5 db 2 személyes és 2 db 1 személyes lakószoba kialakításával. További fejlesztést a Mérey u. 33-37. szám alatti központi telephely közelében a Mérey u. 42. szám alatt megszüntetett óvoda épület szociális célú hasznosításával sikerült elérni, ahol 10 új normál bentlakásos férıhely és a központi telephelyrıl áthelyezett Idısek Klubja kialakítása valósult meg szintén 2003-ban. Az Idısek Klubja áthelyezésével létrejöttek a központi telephelyen mőködı 64 férıhelyes Idısek Otthona hiányzó közösségi terei (társalgó, foglalkoztató, imaterem, könyvtár stb.), melyeket az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet ír elı. A Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott hasonló megyei intézmények az elhelyezésre várókat a növekvı igények miatt csak korlátozott mértékben tudják fogadni, ezért a szociális okokból elhelyezést igénylık változatlanul várólistára kerülnek. Javítja a helyzetet a megyében megjelenı emelt szintő önkormányzati-és magánotthonok létrehozása, azonban a hátrányos helyzető, alacsony jövedelmő személyek gondozása tömegében az önkormányzati intézményekre hárul. A differenciálódó intézményrendszer és a magánbefektetık megjelenése miatt megítélésünk szerint e területen városi önkormányzati fejlesztés nem indokolt, azonban számolni kell azzal, hogy az alacsony jövedelmő idısek ellátása változatlanul az önkormányzati intézményekben koncentrálódik. 3.2. Az ápolást, gondozást nyújtó intézménytípusok közül, - a fogyatékos személyek otthona, - pszichiátriai betegek otthona - szenvedélybetegek otthona, - hajléktalanok otthona létrehozása és mőködtetése a megyei jogú városoknak nem feladata. Nem feladata továbbá a rehabilitációs intézmények, így a - pszichiátriai betegek, - szenvedélybetegek, - fogyatékos személyek és a - hajléktalan személyek
12 rehabilitációs intézményének létrehozása sem, de ebbıl a körbıl kell kiválasztani az Sztv. 90. (1) bekezdésében meghatározott megyei önkormányzati ellátási kötelezettség körébe tartozó két intézménytípust, melyeket a megyei jogú városoknak is mőködtetni kell. Létrehozásuk határideje 2007. december 31. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 90. (2) bekezdése szerint: A megyei jogú város saját területén köteles az alap-nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idısellátás, továbbá elızetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükséglet alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban szükség esetén a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg. A Szekszárd városban eddig kiépített intézményrendszert és a megvalósításra váró intézménytípusokat, valamint a lakossági szükségleteket figyelembe véve, a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó intézménytípusok közül: hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye; hajléktalanok otthona; valamint további alternatívaként fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona megvalósítását javasoljuk. A hajléktalan gondozó intézmények létrehozása a hajléktalan ellátórendszer teljes kiépítését jelenti, amely esélyt adhat az egyik legsúlyosabb városunkban is jelenlevı társadalmi probléma humánus kezelésére. A fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona biztosításával az önellátásra legalább részben képes, folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igénylı bentlakók részére a segítı személyek és szolgálatok közremőködésével megteremthetık a gondozottak családhoz és lakókörnyezethez közeli önálló életvitelének feltételei. A lakóotthon megszervezhetı önálló, ill. integrált szervezeti formában. A hajléktalan ellátó intézményeket a Családsegítı Központra, a fogyatékos személyek ápológondozó lakóotthonát a Szociális Központra javasoljuk telepíteni. VI. Szociális Foglalkoztató Az 1989. óta mőködı foglalkoztató döntıen (70 %) megváltozott munkaképességő személyeket foglalkoztat, átlagosan mintegy 42 fı létszámmal. Fı profilja tartósan a varrodai tevékenység, ezenkívül az elmúlt években több, kisebb volumenő bérmunka lehetıséget is alkalmaztak. A Rákóczi u. 19. szám alatti ingatlan területén a tevékenység bıvítése érdekében indokolt lenne egy új, legalább 200 m²-es mőhely épület megépítése és új profilú foglalkoztatási lehetıségek bevezetése. A meglévı épületek is felújításra szorulnak. A városban évente 2-300 fı újonnan leszázalékolt, csökkent munkaképességő olyan munkaerı jelentkezik, akiknek foglalkoztatását meg kellene oldani. A gazdaságosabb mőködtetés érdekében reális lehetıségként merült fel a Foglalkoztató mőködtetésre történı kiajánlása nyílt pályázat keretében, elsısorban rehabilitációs foglalkoztatást végzı célszervezetek részére.
13 Az erre irányuló 2003. évi meghívásos pályázat eredménytelen maradt, ezért az önkormányzat szintén pályáztatás keretében mőködtetési megállapodást kötött a KT. Dinamic Kft-vel. VII. Társulási megállapodás alapján ellátott feladatok 1. Családsegítı és gyermekjóléti szolgáltatási társulás 1999-tıl mőködik két társult község (İcsény, Szálka) bevonásával. 2004. január 1-jétıl a társulás további két településsel bıvült, mivel új megállapodás alapján Zomba és Harc községek is csatlakoztak. Várható, hogy a késıbbiekben a növekvı szakmai követelmények miatt további települések kívánnak társulni. Szekszárd város kistérségi központ jellege miatt indokolt a szolgáltatások Szekszárd város általi térségi menedzselése. 2. Helyi Rehabilitációs Társulás 1992. óta mőködik 17 önkormányzat részvételével. Feladata a csökkent munkaképességő (legalább 50%-ot elérı) dolgozók szociális rehabilitációja, tájékoztatás foglalkoztatásuk lehetıségeire. A társulás bıvítésére a jövıben nem kell számítani. VIII. Szekszárd Megyei Jogú Város szociális intézményi szolgáltatásainak fejlesztési feladatai 1. Alapellátások (Sztv. 59-65/E. ) Az alapellátás megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásához, valamint egészségi és mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az alapellátás keretében kell gondoskodni különösen az idıskorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezésérıl Az alapellátás keretében: 1.1. A szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a családsegítés (beleértve a speciális csoportmunkán alapuló szolgáltatásokat és utcai szociális munkát is) a szükségletekhez igazodóan döntıen kiépített, jól funkcionál. Fejlesztési szükségletek: 1. A jelzırendszeres házi-segítségnyújtás igény szerinti fejlesztése, távlatilag kistérségi megszervezése 2. A házigondozási körzetek rendszerének kialakítása és a normatív gondozói létszámok biztosítása 3. A családsegítı szolgálat mőködési és technikai feltételeinek javítása (elhelyezés, a szolgálatok területi munkájához szükséges gépkocsi) 1.2. A 2001. évi LXXIX. törvénnyel beiktatott és 2002. január 1-jén hatályba lépett új SPECIÁLIS ALAPELLÁTÁSI FELADATOK körében elıírt - közösségi pszichiátriai ellátás; és a - fogyatékos személyek támogató szolgálata és a szenvedélybetegek közösségi ellátása megszervezésérıl még nem történt helyi intézkedés.
14 1.2/A. A közösségi ellátás a pszichiátriai és szenvedélybetegek hosszú távú, közösségi alapú gondozását biztosítja az ellátottak otthonában, illetve lakókörnyezetében. A pszichiátriai betegek esetében a pszicho-szociális rehabilitáció, a szenvedélybetegek esetében az életmódváltozás elindítása és segítése a közösségi gondozás elsıdleges feladata. A közösségi ellátás egy teljesen új szemlélető ellátási forma, amely hatékonyabbá teszi egyes nehéz élethelyzetekben levık esetében a lakókörnyezetben történı ellátást. A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai betegek részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében és a szociális gondozás mellett az ellátott személy háziorvosával, szakorvosával és családjával együttmőködve segítséget kell nyújtani; - egészségügyi és pszichés állapota javításában; - a mindennapi életében adódó konfliktusok feldolgozásában és problémái megoldásában; - az egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatásában. A feladat ellátásáról a Területi Gondozási Központ vagy a Családsegítı Szolgálat gondoskodhat. A szakmai létszámfejlesztésrıl szükségletfelmérést követıen indokolt dönteni. Az 1/2000. (I.7.) ESZCSM. rend. módosított 2. sz. melléklete szerint: Önálló szolgáltatás esetén Integrált ellátás keretein belül közösségi koordinátor 1 fı közösségi koordinátor 1 fı közösségi gondozó 2 fı közösségi gondozó 1-4 fı - szakmai létszámfejlesztés szükséges A feladat ellátás kötelezettségét a Családsegítı Központra javasoljuk telepíteni. 1.2/B. A támogató szolgálat célja a fogyatékos személyek önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy annak tevékenysége az ellátási területen élı valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre kiterjedjen és szolgáltatásai a háziorvos javaslatának figyelembevételével az egyéni szükségletekhez igazodjanak. Fejlesztési szükségletek: 1. Telephely biztosítása akadálymentes megközelítéssel 2. Mozgásfogyatékos személyek szállítására is alkalmas gépkocsi biztosítása 3. Szakmai létszám biztosítása: 1 fı vezetı 2 fı személyi segítı 1 fı gépkocsivezetı A szolgáltatás megvalósítható a jelenlegi intézményi keretek között önálló szakmai egységként, a Családsegítı Központra vagy a Szociális Központ Gondozási Központjára telepítve. Reális alternatíva a non-profit szervezet alapítvány általi mőködtetés is, részben önkormányzati infrastruktúrával és költségvetési támogatással. Az Önálló Életért
15 Alapítvány közre kíván mőködni a szolgáltatás létrehozásában és mőködtetésében, és önkormányzati támogatással 2003. évben szükségletfelmérést is végzett. A szolgáltatás bevezetését követıen számítani kell a szolgáltatási kapacitás bıvítésének igényével, a város nagyságrendje miatt. Távlatilag érdemi megfontolásra javasolt a támogató szolgálat városkörnyéki vagy kistérségi társulás keretében történı megszervezése. Kiemelendı, hogy a városban regionális szervezet részeként a siketek és nagyothallók jelnyelvi tolmácsszolgálata elérhetı a rászorulók részére. 1.3. Az alapellátás keretében a Szent Erzsébet Karitász Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálata megyei-városi önkormányzati finanszírozással ellátási szerzıdés alapján biztosítja szenvedélybetegek részére az alapvetı szolgáltatásokat, azonban az 1/2000. (I.7.) ESZCSM. rendelet elıírásainak megfelelı alacsony küszöbő és ártalomcsökkentı közösségi szolgáltatásokra férıhely és szakmai létszám szempontjából még nem felkészült, azonban a feltételek megteremthetık. A RÉV szolgálat normatív finanszírozásának megvalósulásával az évenkénti finanszírozási bizonytalanság helyét végre a stabilitás veheti át. A normatív finanszírozás érdekében szükséges lesz az intézmény szakmai elıírásoknak megfelelı részleges átalakítása, a közösségi tér növelése. Az esetleges átalakításhoz kérni kell a Pécsi Egyházmegye tulajdonosi hozzájárulását és költségvetési támogatását is. Fejlesztési igények: 1. Az ingatlan tetıterének beépítése, vagy a Karitász adományraktárának másutt történı elhelyezése - az IGYSM pályázati támogatásával (5 MFt) 2005-ben megvalósítható, és megteremthetık a szenvedélybetegek nappali intézménye és a közösségi szolgáltatás mőködtetésének feltételei. 2. Szociális blokk kialakítása 3. Szakmai létszámfejlesztés: koordinátor 1 fı, közösségi gondozó 2 fı 2. Nappali ellátást nyújtó intézmények (Sztv. 75-79/A. ) Az intézményrendszer ezen a területen nagyrészt kiépült, lényegében csak a pszichiátriai betegek nappali intézménye hiányzik az ellátórendszerbıl, s átmeneti állapotban van a szenvedélybetegek nappali intézménye. (1/2000. (I.7.) SZCSM. rend. 83. (1-3) bek.) A pszichiátriai betegek nappali intézménye öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítja az ellátást igénybevevık igényei alapján a kulturális, szabadidıs, tájékoztató, képzési, átképzési állásközvetítı, védett lakhatást elısegítı, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. Az intézmény mőködésének nem része a pszichiátriai gondozás, de az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelıorvosával, vagy az ideggondozóval, továbbá a hozzátartozókkal, valamint olyan személyekkel, akik tartós szerepet játszanak az ellátott érdekében.
16 A pszichiátriai betegek nappali intézményének kialakítása önálló keretben nem valósítható meg racionálisan. Megoldást a jelenlegi intézményrendszerbe történı integrálás, vagy az átmeneti otthon jellegő intézményi háttér kiépítésével együtt, új integrált intézmény létrehozásával lehetséges. A meglévı nappali intézmények, különösen az idısek klubjai tekintetében a valós szükségleteket teljesen nem fedik le, döntıen területi, megközelítési problémák miatt. Fejlesztési igény elsısorban a város hosszan elnyúló déli városrészén (Csatári torok Szılıhegy) vélelmezhetı. Megítélésünk szerint a Csatári u. 70/B. és a Szılıhegyi óvoda utcai ingatlan (Óvoda- Könyvtár) távlatilag lehetıséget nyújthat Idısek Klubja vagy akár többcélú integrált intézmény kialakítására. A Szılıhegyi óvoda épületet függetlenül a racionalizálási intézkedésektıl hosszabb távon szükséges megtartani intézményi célokra, mert ebben a térségben nincs egyéb önkormányzati ingatlan. Hasznosítását átgondolva térség szükségleteit komplex módon, ágazatközi egyeztetést követıen célszerő újragondolni. A Csatári u. 70/B. épület (jelenleg részben Családok Átmeneti Otthona gyermekvédelmi intézmény) az ingatlan magántulajdonosi részének kivásárlásával szintén alkalmas lehet nappali vagy átmeneti intézménytípusok befogadására. Fejlesztési szükségletek: 1. Pszichiátriai betegek nappali intézményének létrehozása (lásd: fentebb); 2. Idısek Klubja /Csatár 3. Idısek Klubja / Szekszárd-Szılıhegy 4. Szenvedélybetegek nappali intézménye szakmai elıírásoknak megfelelı átalakítása 3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (Sztv. 80. ) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi idıtartamra biztosítanak teljes körő ellátást. Az önkormányzat jelenleg csupán hajléktalanok átmeneti szállását és éjjeli menedékhelyet mőködtet. 3.1. Idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, a szenvedélybetegek átmeneti otthona mőködési feltételei még nem teremtıdtek meg. A folyamatosan biztosítandó üres férıhelyek és a kiszámíthatatlan igénybevétel miatt ezen intézménytípusok csak jelentıs többletköltséggel mőködtethetık, ezért önálló szervezeti keretben a város nagyságrendje miatt nem mőködtethetık, célszerő, ha bentlakásos intézményhez kapcsolódóan alapító okiratban rögzítetten biztosít az intézmény férıhelyeket. Idıskorúak gondozóháza kialakítható az Idısek Otthona keretei között, azonban a fogyatékos, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyek átmeneti gondozását az intézményhez kapcsolódóan, de külön részlegekben szükséges biztosítani. Fejlesztési szükségletek: 1. Idıskorúak gondozóháza egység kialakítása (Mérey u. 42.) 2. Bentlakásos intézményhez kapcsolódó új intézmény létrehozása pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg és fogyatékos részlegek kialakításával.
17 3.2. A meglévı Hajléktalan Gondozási Központ a jelenlegi 20 + 6 férıhelyével nem felel meg a szükségleteknek, különösen a téli idıszakban, ezért viszonylag rövidtávon szükséges az intézmény férıhelyfejlesztése. Ennek érdekében be kell fejezni az átmeneti szállás felújításának utolsó ütemét. A felújítás befejezésével a férıhelyek száma mintegy 30-ra bıvülhet. A jelenlegi ingatlanban az intézmény tovább nem fejleszthetı, ugyanakkor mindenképpen indokolt hosszabb távon hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének és hajléktalanok otthonának létrehozása, annak ellenére, hogy ezen intézménytípus nem kötelezı feladat a megyei jogú városok önkormányzatának. Fejlesztési szükségletek: 1. Az intézmény átalakításának, felújításának befejezése 2. Új férıhelyek kialakítása 3. Az elıírt szakmai létszámnormatíváknak megfelelı létszám biztosítása 4. Hajléktalan nık átmeneti szállásának létrehozása 4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 90. (2) bekezdésében elıírt vállalt intézményfejlesztések (Sztv. 72-74/A. - 71/B. ). 4.1. A Hajléktalan Gondozási Központ további ellátások mőködtetési feltételeit nem tudja biztosítani, ezért a javasolt intézményi ellátásokat csak szociális célra átadott önkormányzati ingatlan biztosításával, vagy a feladat-ellátásra alkalmas ingatlan megvásárlásával lehet biztosítani. A hajléktalanok rehabilitációs intézményét és hajléktalanok otthonát bentlakásos jellegük, nagyságrendjük és térségi vonzáskörük miatt indokolt intézményfenntartó társulás keretében megszervezni és fenntartani. Fejlesztési szükségletek: 1. Új integrált intézmény létrehozása (legalább 25-25 férıhely) 2. Szakmai létszámnormatívák biztosítása (nagyságrendtıl függıen) 3. Társulás Konzorcium létrehozása 4.2. A fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthonát bentlakásos intézményhez kapcsolódóan vagy önálló szervezetben lehet megszervezni. Az idısek bentlakásos intézménye 12 éve kifogástalanul látja el feladatát, egy 12-14 fı lakóotthon mőködtetésének szakmai feltételei adottak. Fejlesztési szükségletek: 1. Lakóotthoni forma kialakítására alkalmas épület biztosítása 2. Szakmai létszám-normatíva biztosítása (6 fı) 3. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása 4.3. Szociális Kerekasztal (Sztv. 58/B. ) A 2000. fı feletti lakosságszámú települési önkormányzat, illetve a megyei, fıvárosi önkormányzat rendeletében helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociális kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai az önkormányzat mőködési területén szociális intézményeket mőködtetı fenntartók képviselıi, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselıi.
18 I. Intézmények fenntartói képviselete II. Szociális tevékenységet folytató szervezetek képviselete Kiinduló javaslat a Kerekasztal résztvevıire SZMJV Szociális és Eü. Biz. elnöke Tolna Megyei Önk. Szociális Bizottságának elnöke SZMJV Szociális Központja igazgatója SZMJV Családsegítı Központja igazgatója TM. Önk. Idısek Otthona, Szd, Palánk igazgatója TM. Munkaügyi Központ Szekszárdi Kir. igazgatója Városi Mentálhigiénés Egyesület/Mőhely Szent Erzsébet Karitász Alapítvány/RÉV vezetıje Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kék Madár Alapítvány Önálló Életért Alapítvány Nyitni-Kék Egyesület Egy lépés Alapítvány Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszöv. Roma Kisebbségi Önkormányzat Vakok és Gyengénlátók TM. Szervezete SINOSZ MEOSZ ÉFOÉSZ Magyar Vöröskereszt TM. és Szekszárdi Szervezete PTE IGYFK. Szociálpolitikai Tanszék IX. A fejlesztendı szolgáltatások és intézményi formációk fıbb elemeinek áttekintése; finanszírozási lehetıségeik 1. Az alapellátási szolgáltatások rendszerének és intézményi hátterének teljes körő kiépítése; szakmai létszámfeltételeinek és eszközparkjának biztosítása; A fogyatékosok támogató szolgálatának megszervezése, mőködési feltételeinek biztosítása; - civil közremőködés, vagy teljes feladatellátás ösztönzése; Az Idısek Klubja hálózat fejlesztése, a területi ellátás egyenlıtlenségének mérséklése; A RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat szakmai elvárásának megfelelı nappali intézménnyé alakítása, szakmai létszámfejlesztése, és finanszírozásának stabilizálása; Hajléktalan nık átmeneti szállásának létrehozása; Hajléktalanok rehabilitációs intézményének és otthonának létrehozása; térségi feladatellátás és társulás keretében történı mőködtetés megszervezése; A hiányzó átmeneti elhelyezést biztosító intézményi szolgáltatások mőködési feltételeinek megteremtése; Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonának létrehozása. 2. A fejlesztések megvalósításának lehetséges forrásai ESZCSM pályázati támogatásai GYISM pályázati támogatásai FMM pályázati támogatásai Megyei Területfejlesztési Tanács céltámogatásai Fogyatékosok Esélye Közalapítvány pályázati támogatásai EU pályázati rendszerek révén elérhetı támogatások (ESZA, PHARE) Egyéb alapítványi támogatások Önkormányzati saját források
Családsegítı Központ Vezetı Részben önálló gazdálkodású intézmény. Családsegítı Szolgálat Vörösmarty u. 5. Gyermekjóléti Szolgálat Vörösmarty u. 5. Családok Átmeneti Otthona Csatári u. 70/B. Hajléktalan Központ Gondozási Mátyás király u. 59. Átmeneti Szálló és Éjjeli Menedékhely Nappali Melegedı és Népkonyha
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat szociális ellátásának organogramja Önkormányzat Támogatott civil szervezetek - Városi Mentálhigiénés Mőhely / Egyesület: Lélekvédı szolgálatok, Tolna megyei Civil Szolgáltató Központ, - Újra Dolgozom Program - RÉV Szent Erzsébet Karitász Alapítvány Szenvedélybetegsegítı Szolgálat - Kék Madár Alapítvány / Családi Napközi Családsegítı Központ Vezetı Részben gazdálkodású intézmény. Vörösmarty u. 5. önálló Egészségügyi Gondnokság Az önkormányzat részben önálló gazdálkodású intézmény. - Házi orvosi szolgálatok - Védınıi Szolgálat Vörösmarty u. 5. Városi Bölcsıde Részben gazdálkodású intézmény. Perczel M. u. 2. önálló Szociális Központ Részben gazdálkodású intézmény Mérey u. 33-37. önálló Szociális Foglalkoztató Dinamic Kft. Rákóczi u. 19.