HEVES (ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK) VÁRMEGYE TISZTIKARA 1 1872 1918 2 Országgyűlési képviselők 1872. szeptember 3. 1875. május 24. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Balközép) nagyfügedi 1872. szeptember 3. 1875. május 24. Baldácsy Antal, báró (Balközép) poroszlói 1872. szeptember 3. 1875. május 24. Csávolszky Lajos (Balközép) mezőtúri 1872. szeptember 3. 1875. május 24. Csiky Sándor, csíkzsögödi (Balközép) egri 1872. szeptember 3. 1875. május 24. Horánszky Nándor (Balközép) szolnoki 1 Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk a vármegye jelentős részét elcsatolta, és azt az ekkor alakult Jász-Nagykun- Szolnok vármegye részévé tette. A területi kérdéseket az 1877. évi I. törvénycikk rendezte véglegesen. A 16. paragrafus c. pontja értelmében elcsatolták Monostor (Kerekudvar pusztával), Alattyán, Besenszög, Kőtelek, Nagykörü, Tiszasüly, Szentimre, Tiszaderzs, Tiszaabád, Tiszaszalók, Kenderes, Bura, Tiszabő, Fegyvernek, Tiszaroff, Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Szajol, Csépa, Cibakháza, Földvár, Inoka, Tiszakürt, Nagyrév, Szelevény, Sas, Tiszaug, Várkony, Vezseny, Szolnok, Mezőtúr településeket, valamint Békés vármegyéhez került Dévaványa. A törvénycikk következtében a vármegye újonnan kialakított járásainak száma nyolcra csökkent, de az 1877. december 20-i választáson 7 járásba választottak hivatalnokokat, mivel a két mátrai járást összevonták. A rendszer az 1883-as átszervezésig állt fenn, mikor a járások száma ismét négyre csökkent. 2 Az 1870 augusztus 2-án kihirdetett 1870. évi XLII. törvénycikk új alapra helyezte a magyar középszintű közigazgatást, szabályozta a köztörvényhatóságok és a központi kormány kapcsolatát. Meghagyta ugyan a hagyományos közigazgatási egységeket, de hatáskörüket megváltoztatta, és a polgári centralizáció szellemében formálta át őket. A korábbi idők széleskörű döntési autonómiája megszűnt, mivel a központi kormányzat jóváhagyási jogot kapott a vármegyei döntésekkel kapcsolatban. A rendi jellegű ellenállási jogot is gyakorlatilag felszámolták, mert a rendeletekkel kapcsolatban biztosította ugyan a jogalkotó a kormányhoz való egyszeri felírás lehetőségét, ha azonban az illetékes minisztérium a végrehajtásra adott utasítást, akkor azt azonnal és feltétlenül meg kellett tenni. A belügyminiszter lett a vitás ügyek fellebbviteli fóruma, ő döntött a megyei szabályrendeletek (statútumok) kérdésében is. Az ő javaslata alapján nevezték ki a főispánokat, és a közgyűlés akarata ellenére is tiszti kereset alá vonhatta bármelyik tisztviselőt. A törvény 90. paragrafusa kimondta, hogy a közigazgatás költségeit a házipénztárból kell fedezni, és ezzel párhuzamosan az egyenes adókat megfelelő mértékben csökkenteni kell. A finanszírozás kérdését azonban nem sikerült megoldani, ezért 1883-ban felfüggesztették ezt a rendelkezést, és a közigazgatási költségeket továbbra is a központi költségvetésből fedezték. A vármegyék pénzügyi autonómiája, melyet az abszolutizmus időszakában szüntettek meg, nem állt helyre. A törvény értelmében új járási beosztást kellett készíteni. A törvény jelentősen kiterjesztette a főispán jogkörét, aki az ellenőrző és felügyelő szerep mellett megkapta a tisztviselőkkel szembeni eljárás jogát, mely kiterjedt az általa vétkesnek tartott hivatalnokok felfüggesztésére is. Kinevezési joga volt a levéltárosi, a csendbiztosi, a várnagyi, a segédi és a kezelői tisztségekre. A főispán gyakorlatilag a központi kormányzat legfontosabb helyi tisztviselője lett, aki jogaival élve aktívan képviselhette a központi hatalom érdekeit a vármegyei akarattal szemben. A törvény új alapra helyezte a törvényhatósági bizottságokat. Meghatározta a testület lehetséges létszámát, és megváltoztatta a választási rendszert. A tagok felét a törvényhatóság legtöbb adót fizetői a virilisek adták, és csak a másik 50% választására volt lehetőség. A rendszer a nemzetiségek mellett hátrányosan érintette az ellenzéket is. Az 1870-es törvény felsorolta a törvényhatóságoknál rendszeresített állások körét is, amitől eltérni csak belügyminiszteri engedéllyel lehetett. A központi tisztviselők az alispán, jegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, pénztárnok, főorvos, főmérnök, levéltárnok, főszámvevő, közgyám, állatorvos lett, az ún. külső tisztviselők a szolgabíró, a rendezett tanácsú városok polgármesterei, a járási orvos, járási mérnök, járási számvevő, járási közgyám és a szolgabírósági írnokok voltak. A központi tisztségviselőknek a vármegye székhelyén, a külső tisztviselőknek az adott járásban kellett lakni, bár ettől a szabálytól időlegesen el lehetett térni. A megyei választásokat hatévente kellett megtartani. Fontos eleme volt a törvénynek az is, hogy meghatározta a hivatalok betöltésének előfeltételeit. Ezzel kezdetét vette az a szabályozási folyamat, mely több lépésben képzettségi előfeltételhez kötötte a vármegyei hivatalvállalást, hozzájárulva ezzel a közigazgatási kar szakapparátussá válásához. A törvény által előirt új hivatali rendszer az 1872. január 25 27-i választással kezdte meg működését Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Ekkor a meg- és átszervezett hivatalokat betöltötték, a vármegye területét 11 járásra bontották. Ennek megfelelően a tisztségviselők esetében az 1872 eleji választás tekinthető belső időhatárnak.
1872. szeptember 3. 1875. május 24. Károlyi Gyula, gróf nagykárolyi (Deák Párt) kápolnai 1872. szeptember 3. 1875. május 24. Keglevich Gábor, gróf buzini (Reform Párt) pétervásárai 1872. szeptember 3. 1875. május 24. Kovách László, visontai (Deák Párt) gyöngyöspatai 1872. szeptember 3. 1875. május 24. Pulszky Ferenc (Deák Párt) gyöngyösi 1872. szeptember 3. 1875. május 24. Szapáry Gyula, gróf muraszombati, széchyszigeti és szapári (Deák Párt) törökszentmiklósi 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) nagyfügedi 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Babics István (Szabadelvű Párt) egri 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Ivády Béla, ivádi (Szabadelvű Párt) pétervásárai 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Károlyi Gyula, gróf nagykárolyi (Konzervatív Párt) kápolnai 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Kovách László, visontai (Szabadelvű Párt) gyöngyösi 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Majzik Viktor, id. tarcsai (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) poroszlói 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Ráday Ede/Endre (Szabadelvű Párt) gyöngyöspatai 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Szapáry Gyula, gróf muraszombati, széchyszigeti és szapári (Szabadelvű Párt) törökszentmiklósi 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Csávolszky Lajos (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) mezőtúri 1875. augusztus 30. 1878. június 29. Kövér Károly (Szabadelvű Párt) szolnoki 1878. október 19. 1881. június 1. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) nagyfügedi 1878. október 19. 1881. június 1. Babics István (Szabadelvű Párt) kápolnai 1878. október 19. 1881. június 1. Ivády Béla, ivádi (Egyesült Ellenzék) pétervásárai 1878. október 19. 1881. június 1. Kaszap Bertalan (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) gyöngyöspatai 1878. október 19. 1881. június 1. Kovách László, visontai (Szabadelvű Párt) gyöngyösi 1878. október 19. 1881. június 1. Majzik Viktor, id. tarcsai (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) poroszlói 1878. október 19. 1881. június 1. Szederkényi Nándor (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) egri 1881. szeptember 26. 1884. május 19. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) nagyfügedi 1881. szeptember 26. 1884. május 19. Ivády Béla, ivádi (Mérsékelt Ellenzék) pétervásárai 1881. szeptember 26. 1882. április 29. Kaszap Bertalan (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) gyöngyöspatai 1881. szeptember 26. 1884. május 19. Papszász György (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) poroszlói 1881. szeptember 26. 1884. május 19. Ráday Ede/Endre (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) gyöngyösi
1881. szeptember 26. 1884. május 19. Szathmáry Király László (Mérsékelt Ellenzék) kápolnai 1881. szeptember 26. 1884. május 19. Szederkényi Nándor (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) egri 1884. november 22. 1887. május 25. Kürthy Sándor, fájkürthi és koltai (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai 1884. szeptember 27. 1886. december? Batthyány László, gróf németújvári (Szabadelvű Párt) gyöngyösi 1884. szeptember 27. 1887. május 25. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi 1884. szeptember 27. 1887. május 25. Ivády Béla, ivádi (Mérsékelt Ellenzék) pétervásárai 1884. szeptember 27. 1887. május 25. Papszász György (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói 1884. szeptember 27. 1887. május 25. Szathmáry Király László (Mérsékelt Ellenzék) kápolnai 1884. szeptember 27. 1887. május 25. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri 1884. szeptember 29. 1884. november 11. Prónay Gábor, báró tótprónai és blatniczai (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai 1887. február 21. 1887. május 25. Kovách László, visontai (Szabadelvű Párt) gyöngyösi 1887. szeptember 28. 1892. január 4. Almásy Géza, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Szabadelvű Párt) kápolnai 1887. szeptember 28. 1892. január 4. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi 1887. szeptember 28. 1892. január 4. Csávolszky Lajos (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói 1887. szeptember 28. 1892. január 4. Ivády Béla, ivádi (Mérsékelt Ellenzék) pétervásárai 1887. szeptember 28. 1892. január 4. Kürthy Sándor, fájkürthi és koltai (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai 1887. szeptember 28. 1892. január 4. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri 1887. szeptember 28. 1889. május 7. ( ) Kovách László, visontai (Szabadelvű Párt) gyöngyösi 1889. június 7. 1892. január 4. Hentaller Lajos (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyösi 1892. február 20. 1896. október 3. Csávolszky Lajos (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói 1892. február 20. 1896. október 3. Hentaller Lajos (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyösi 1892. február 20. 1896. október 3. Ivády Béla, ivádi (Nemzeti Párt) pétervásárai 1892. február 20. 1896. október 3. Kürthy Sándor, fájkürthi és koltai (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai 1892. február 20. 1896. október 3. Nánássy Ödön, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi 1892. február 20. 1896. október 3. Okolicsányi László, okolicsnói (Függetlenségi és 48-as Párt) kápolnai 1892. február 20. 1896. október 3. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri
1896. november 25. 1896. november 30. Károlyi Sándor, gróf nagykárolyi (Nemzeti Párt) pétervásárai 1896. november 25. 1901. szeptember 5. Bíró Lajos, dr. (Nemzeti Párt) gyöngyöspatai 1896. november 25. 1901. szeptember 5. Dobóczky Ignác, duboveczi (Szabadelvű Párt) nagyfügedi 1896. november 25. 1901. szeptember 5. Graefl Andor (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói 1896. november 25. 1901. szeptember 5. Lukács László (Szabadelvű Párt) egri 1896. november 25. 1901. szeptember 5. Okolicsányi László, okolicsnói (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) kápolnai 1896. november 25. 1901. szeptember 5. Visontai Soma, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) gyöngyösi 1897. január 19. 1901. szeptember 5. Károlyi László, gróf nagykárolyi (Nemzeti Párt) pétervásárai 1901. október 26. 1905. január 3. Bíró Lajos, dr. (Szabadelvű Párt) gyöngyöspatai 1901. október 26. 1905. január 3. Hellebronth Géza, tiszabeői (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) nagyfügedi 1901. október 26. 1905. január 3. Keglevich Gyula, gróf buzini (Szabadelvű Párt) pétervásárai 1901. október 26. 1905. január 3. Malatinszky György, felsőmalatinai (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói 1901. október 26. 1905. január 3. Samassa János, dr. (Nemzeti Párt) kápolnai 1901. október 26. 1905. január 3. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) egri 1901. október 26. 1905. január 3. Visontai Soma, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) gyöngyösi 1905. február 17. 1906. február 19. Csépán Géza (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai 1905. február 17. 1906. február 19. Hellebronth Géza, tiszabeői (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi 1905. február 17. 1906. február 19. Károlyi Mihály, gróf nagykárolyi (Függetlenségi és 48-as Párt) pétervásárai 1905. február 17. 1906. február 19. Malatinszky György, felsőmalatinai (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói 1905. február 17. 1906. február 19. Samassa János, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt) kápolnai 1905. február 17. 1906. február 19. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri 1905. február 17. 1906. február 19. Visontai Soma, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyösi 1906. július 17. 1910. március 21. Babocsay Sándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri 1906. május 21. 1906. július 3. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri 1906. május 21. 1908. április 29. Samassa János, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt) kápolnai 1906. május 21. 1910. március 21. Beniczky Elemér (Függetlenségi és 48-as Párt) pétervásárai
1906. május 21. 1910. március 21. Csépán Géza (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai 1906. május 21. 1910. március 21. Hellebronth Géza, tiszabeői (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi 1906. május 21. 1910. március 21. Malatinszky György, felsőmalatinai (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói 1906. május 21. 1910. március 21. Török Kálmán (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyösi 1908. május 16. 1910. március 21. Maczky Emil (Függetlenségi és 48-as Párt) kápolnai 1910. június 23. 1914. november? Keglevich Gyula, gróf buzini (Nemzeti Munkapárt) pétervásárai 1910. június 23. 1917. október 16. Maczky Emil (Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt) nagyfügedi 1910. június 23. 1918. május 13. Zichy János, gróf zichi és vásonkeői (Nemzeti Munkapárt) egri 1910. június 23. 1918. november 16. Erdélyi Sándor, ifj. (Nemzeti Munkapárt) gyöngyöspatai 1910. június 23. 1918. november 16. Malatinszky György, felsőmalatinai (független) poroszlói 1910. június 23. 1918. november 16. Török Kálmán (Negyvennyolcas Függetlenségi Kossuth Párt) gyöngyösi 1910. június 23. 1914.? Károlyi Mihály, gróf nagykárolyi (független) kápolnai kerület 1914. november 25. 1918. november 16. Okolicsányi Lajos, okolicsnói (Nemzeti Munkapárt) pétervásárai 1914. november 25. 1918. november 16. Mayer János (48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt) kápolnai 1918. június 17. 1918. november 16. Vass János, dr. vajki (Függetlenségi és 48-as Párt) egri Főispán Kubinyi Rudolf, felsőkubini, nagyolaszi és deménfalvi 1871. december 28. 1875. május 24. Beöthy Lajos, bessenyői és örvendi 1875. április 21. 3 1886. október 4. Keglevich Béla, gróf buzini 1886. szeptember 26. 4 1889. december 1. 5 Cziráky Béla, gróf cziráki és dienesfalvi 1889. december 10. 1890. január 24. Kállay Zoltán, dr. nagykállói 1890. február 24. 6 1906. június 19. Szederkényi Nándor 1906. június 19. 7 1910. február 8. Kállay Zoltán, dr. nagykállói 1910. február 17. 1914. július 20. ( ) Keglevich Gyula, gróf buzini 1914. október 16. 8 1917. június 14. Vass János, dr. vajki 1917. július 25. 9 1918. március 6. Remenyik István, dr. csetneki 1918. március 6. 10 1918. november 14. 3 Beiktatása május 24-én volt. 4 Beiktatása október 4-én volt. 5 Ekkor mondott le, de december 10-én mentették fel. 6 Beiktatása március 24-én volt. 7 Beiktatása július 2-án volt. 8 Beiktatása október 26-án volt. 9 Beiktatása augusztus 13-án volt.
Teljhatalmú népbiztos 11 Vass János, dr. vajki 1918. november 4. 1918. november 12. (?) Kormánybiztos főispán Módly László, dr. 1918. november 13. 1919. március 21. Főispáni titkár Simáczius Gusztáv 1887. április 25. 1907. március 21. Győrffy Kálmán, ifj. 1907. március 21. 1917. augusztus 16. Kertay Sándor 1917. augusztus 16. 1918. április 25. után Stróbl János, dr. aljegyző 1918.? 1918. november 2. Kolacskovszky Lajos aljegyző 1918. november 2. 1919. március 22. (?) Alispán Isaák László, kisdobronyi 1869. december 28. 1881. május 8. ( ) Betöltetlen 1881. május 8. 1881. július 12. Majzik Viktor, id. tarcsai 1881. július 12. 1885. február 25. ( ) Kaszap Bertalan 1885. április 28. 1892. június 26. ( ) Zalár József 1892. június 26. 1897. április 26. Hellebronth Béla, tiszabeői 1897. április 26. 1900. november 18. ( ) Betöltetlen 1900. november 18. 1901. március 18. Majzik Viktor, ifj. tarcsai 1901. március 18. 12 1916. június 29. Betöltetlen 1916. június 29. 1916. október 30. Isaák Gyula, dr. kisdobronyi 1916. október 30. 1919. március 24. Alispán helyettes Mártonffy László, csíkszentgyörgyi 1897. július 26. 1900. augusztus 28. ( ) Irodaigazgató Mátékovics Lőrinc 1877. november 22. 1883. december 18. Nincs adat 1883. december 18. 1893.? Bárdos István 1893.? 1910. május 1. Szabó Mihály 1910. június 25. 1918. (?) Közigazgatási irodai segédtiszt Diviaczky Károly 1913. augusztus 21. 1918. (?) Nagy Antal 1913. december 4. 1914.? Szalay Ottó 1913. december 4. 1918. (?) Gotthard Géza 1915.? 1918. (?) Márkus Zoltán 1915.? 1918. (?) 10 Beiktatása április 8-án volt. 11 Területi hatásköre Heves, Borsod és Nógrád megyék területére terjedt ki. 12 Hellebront Béla halálától a fenti napon történt megválasztásáig főjegyzőként látta el az alispáni teendőket is.
Nagy Gyula 1915.? 1918. (?) Boma Gyula 1916.? 1917.? Vojtsek Imre 1917. június 28. 1918. (?) Szabó Gyula 1918. február 7. 1918. (?) Közigazgatási iktató Mátékovics Lőrinc 1872. január 25. 1877. november 22. Nincs adat 1877. november 22. 1884.? Bárdos István 1884.? 1890.? Hampl Gusztáv 1891.? 1895. február 25. (?) Toronyi Sándor 1895. február 25. 1896. március 14. Szabó Mihály 1896. március 14. 1901. október 25. Palócz Géza 1901. október 25. 1918. (?) Közigazgatási kiadó Hering József 1872. január 27. 1889.? Bárdos István 1890. 1893. Nincs adat 1893. 1911. Szabó Mihály 1911. 1918. Közigazgatási lajstromozó Bárdos István 1872. január 25. 1884.? Dely Károly 1884.? 1893. június 3. Toronyi Sándor 1893. június 3. 1895. február 25. Szabó Mihály 1895. február 25. 1896. március 14. Lipthay István 1896. március 12. 1898.? ( ) Nincs adat 1898.? 1919.? Közigazgatási irattárnok Dely Zsigmond 1891.? Dallos Rudolf 1898. július 12. 1901. június 25. Palócz Géza 1901. június 26. 1901. október 25. Vojtsek Béla 1901. október 25. 1905. április 19. ( ) Kotrba Gyula 1905. május 4. 1914. október 22. Nincs adat 1914. október 22. 1918.? Nagy Antal 1918. (?) Főjegyző Zalár József 1869. december 28. 1892. június 25. Hám Gyula 1892. október 10. 1897. október 18. Majzik Viktor, ifj. tarcsai 1897. október 18. 1900. november18. Isaák Gyula, dr. kisdobronyi 1901. március 18. 1916. október 30. Puchlin Lajos 1916 október 30. 13 1919. március 24. 13 Ekkor helyettes főjegyzőnek, majd 1917. április 23-án főjegyzőnek választották.
Másodfőjegyző Hellebronth Pál, tiszabeői 1913.? 1925. szeptember 22. Vass János, dr. vajki 1913.? 1917. július 25. Hevesy Gusztáv 1918. (?) 1925. december 15. Első aljegyző Szederkényi Nándor 1869. december 28. 1877. december 20. Simáczius Gusztáv 1877. december 20. 1887. április 26. Földváry Kálmán, bernátfalvi és földvári 1887. április 26. 1893. február? Klasánszky László 1893. február? 1895. április 22. Szentkirályi Ödön 1895. április 22. 1906. március 12. Hellebronth Pál, tiszabeői 1906. március 26. 1913.? Vass János, dr. vajki 1907. június 17. 1913.? Sikhegyi Károly 1907. december 16. 1918. október 21. Puchlin Lajos 1908.? 1915. október 25. Hevesy Gusztáv 1916.? 1918. október 21. Szabó Oszkár 1918.?? Másodaljegyző Simáczius Gusztáv 1872. január 25. 1877. december 20. Földváry Kálmán 1877. december 20. 1887. április 26. Klasánszky László 1887. április 26. 1893. február? Szentkirályi Ödön 1893. február? 1895. április 22. Simonyi Károly 1895. április 22. 1900.? ( ) Hellebronth Pál, tiszabeői 1900. január 29. 1906. március 26. Vass János, dr. vajki 1906. március 26. 1907. június 17. Puchlin Lajos 1907. június 17. 1908.? Hevesy Gusztáv 1908.? 1915.? Kállay Miklós 1915. október 25. 1918. január 17. Nincs adat 1918. január 18.? Harmadaljegyző Betöltetlen 1872. január 25. 1888. január 25. Szentkirályi Ödön 1888. január 25. 1893. február? Simonyi Károly 1893. február? 1895. április 22. Hellebronth Pál, tiszabeői 1895. április 22. 1901. január 29. Vass János, dr. vajki 1901. január 29. 1906. március 26. Puchlin Lajos 1906. február 26. 1907. június 17. Puky Pál, dr. 1907. június 17. 1915. október 25. Hevesy Gusztáv 1907. december 16. 1908.? Betöltetlen 1915. október 25. 1919.? Negyedaljegyző Betöltetlen 1872. január 25. 1898. április 25. Vass János, dr. vajki 1898. április 25. 1900. január 29. (?) Puchlin Lajos 1901. december 16. 1906. február 26. Hevesy Gusztáv 1906. március 26. 1907. december 16.
Betöltetlen 1907. december 16. 1919.? Főügyész Eisenmann János 1872. január 25. 1877. december 20. Imre Miklós, dr. 1877. december 20. 1885. április? Mártonffy László, csíkszentgyörgyi 1885. április 26. 1900. augusztus 28.( ) Mednyánszky Sándor, miglészi és megnei 1900. október 15. 1923. november 1. Főügyész helyettes Jankovics Adolf, dr. 1913. december 29. 1914. október 22. Főpénztárnok Okolicsányi József, okolicsnói 1867. április 30. 1875.?( ) Bozsik János 1876. március 14. 1883. december 18. Rapaics Dániel 1883. december 18. 1889. december 16. Székely János 1887. április 26. 1903.? 14 Alpénztárnok, pénztári ellenőr, számvizsgáló Bozsik János 1867. április 30. 1876. március 14. Rapaics Dániel 1876. március 14. 1883. december 18. Székely János 1883. december 18. 1887. április 26. Okolicsányi Lajos, okolicsnói 1887. április 26. 1889. december 16. Kovács József, dr. 1889. december 16. 1898. augusztus 1. Kóti Dezső 1898. október 17. 1899. január 23. Majzik János, id. tarcsai 1899. január 23. 1909. február 11. Majzik János, ifj. tarcsai 1909. február 11. 1916. július 21. Könyvelő 15 Magyary Pál 1897.? 1898. október 11. Pálmay József 1898. november 11. 1904. szeptember 29. Főszámvevő 16 Lenkey Károly 1867. március 1. 1874. május 18. ( ) Babocsay György 1874. június 15. 1883. december 18. Horváth Béla 1883. december 18. 1899. április?( ) 14 Az 1902. évi III. törvénycikk a vármegyék központi pénztári teendőit a vármegyék székhelyén lévő m. kir. állampénztárakhoz rendelte. Ennek következtében megszűntek a vármegyei központi számvevői hivatalok és a gyámügyi számvevőségek. A törvény értelmében a járási számvevői teendőket a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségtől a járási főszolgabírók mellé rendelt járási számvevők látták el, ők a belügy- és a pénzügyminisztérium alá tartoztak. Az új hivatalok kialakítása folyamatosan történt meg. A régi hivatalnokok rendelkezési állományba kerültek. 15 Az 1902. évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség. 16 Az 1902. évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség.
Mintzér József 1899. április 9. 1904. szeptember 29. Első alszámvevő 17 Babocsay György 1867. március 1. 1874. június 15. Horváth Béla 1874. június 15. 1895. november 10. Simáczius Andor 1895. november 11. 1904. szeptember 29. Második alszámvevő 18 Hellebronth Mihály, tiszabeői 1872. január 25. (?) 1877. május 19. Holló Géza 1895. december 18. 1902. január 9. Levéltárnok Hodermarszky Antal 1872. január 27. 1877. május 5. ( ) Hellebronth Mihály, tiszabeői 1877. május 19. 1896. április 6. Orosz Ernő 1896. július 10. 1912. március 14. Főlevéltárnok 19 Zseltvay János 20 1912. március 14. 1919. március 6. előtt Árvaszéki elnök 21 Lipcsey Péter, bilkei 1872. január 25. 1875. augusztus 1. Kürthy Ferenc, fájkürthi és koltai 1875. szeptember 13. 1883. december 18. Kaszap Bertalan 1883. december 18. 1885. április 28. Hám Gyula 1885. április 28. 1892. október 10. Borhy Ádám 1892. október 10. 1914. október 22. Nincs adat 1914. október 22. 1915. október 25. Piller Ede 1915. október 25. 1917. március 17. Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi 1917. április 23. 1928. január 13. ( ) Árvaszéki alelnök Mártonffy László, csíkszentgyörgyi 1883. december 18. 1885. április 26. Csernus Kálmán 1885. április 29. 1889. december 16. 17 Az 1902. évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség. 18 Az 1902. évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség. 19 Az 1912. évi LVII. törvénycikk létrehozta a vármegyei főlevéltárnoki tisztséget, melynek betöltési feltétele az országos levéltári fogalmazói szakvizsga letétele volt. 20 1914 augusztusától 1916. április 6-ig katonai szolgálatot teljesített, mely időszak alatt nincs adat helyettes főlevéltárnok kinevezésére. 21 Az árvaszék megszervezését az 1870. évi XLII. törvénycikk. 9. paragrafusa írta elő, az állásokat először az 1872. január 25-i közgyűlésen töltötték be.
Jankovics Dezső 1889. december 16. 1891. december (?) Radvánszky Lajos 1891. (?) 1895. december 13. Weichhardt Márton 1895. december 13. 1914. október 22. Nincs adat 1914. október 22. 1915. október 25. Puchlin Lajos 1915. október 25. 1917. április 23. Mikus Antal 1917. április 23. 1918. (?) Árvaszéki jegyző Kapácsy Dezső 1872. január 25. 1890. október 13. Sikhegyi Károly 1890. október 13. 1918. október 21. Kolacskovszky Lajos 1918. október 21.? Árvaszéki aljegyző Petrik Jenő 1915. október 25. 1916. április 27. Eötvös József, legifj. dr. 1917.? 1918. (?) Árvaszéki számvevő 22 Végess József, ifj. bánóci 1872. január 25. 1882. július 20. ( ) Kovács József, dr. 1882. július 20. 1889. december 16. Okolicsányi Lajos, okolicsnói 1889. december 16. 1905. március 2. Árvaszéki ügyész Szabó Sándor 1872. január 25. 1883. december 18. Viszlovsky/Vizslovszky Mihály 1883. december 18. 1884. június 10. ( ) Jankovics Adolf, dr. 1884. június 10. 1914. október 22. Erlach Sándor, dr. 1914. október 22. 1915. október 25. Szokolay Lajos 1915. október 25. 1920. december 29. Közgyám Cserey Ignác 1872. január 25. 1889.? Első főmérnök 23 Kubik Endre (Eger) 1872. január 25. 1877. december 20. Második mérnök Timon Bertalan 1872. január 25.? 22 Az 1902. évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség. 23 1871-ben az egri székhelyű mérnöki hivatal az első, a szolnoki pedig a második mérnöki hivatal elnevezést kapta. A megyei mérnöki állásokat az 1877. évi XXIV. törvénycikk. megszűntette, s hivatali teendőiket az államépítészeti hivatalokra ruházta.
Hám István (Szolnok) 24 1875. szeptember 13. 1877. december 20. Segédmérnök König Endre 1872. január 25. 1877. december 20. Első főorvos Szentkirályi Kázmér, dr. 1872. január 25. 1877. december 20. Második főorvos Schreiber Lőrinc, dr. 1872. január 25. 1877. december 20. Frantz Alajos, dr. 1877. december 20. 1885.? Danilovics Pál, dr. 1885. október 27. 1893.? Turcsányi Gyula, dr. turtsányi és terestyinfalvi 1893. július 15. 1921. január 31. Kassa Endre, dr. 25 1917. június 21. 1921. január 31.(?) Főállatorvos Ossinger Nándor? 1914. augusztus 20. Kovács Béla 26 1914. augusztus 20. 1919. március 13. Állatorvos és vágóhídi biztos 27 Pundriss Ferenc (Gyöngyös) 1872. január 25. 1877. december 20. Szombathelyi György (Eger) 1872. január 25. 1877. december 20. Weisz József (Szolnok) 1872. január 25. 1877. december 20. Kronberger/Kronperger Mihály (Eger) 1877. december 20. 1889. december 16. Kepes József (Heves) 1883. december 18. 1889. december 16. Közmunka nyilvántartó Fehérpataky Elek 1889.? 1892. (?) Bodnár István 1893.? 1896. (?) Pálmay József 1897.? 1898. november 11. Nagy Gyula 1898. november 11. 1900. december 3. Tűzkerületi felügyelő Kozmáry Dezső (I. kerület) 1897. május 2.? Simonyi Károly, ifj. (II. kerület) 1897. május 2.? 24 1875. szeptember 13-tól a beteg Timon Bertalan helyettese. 25 A beteg Turcsányi Gyula, dr. helyettese volt 1917. június 21-től. 26 A katonai szolgálatra bevonult Ossinger Nándort helyettesítette. 27 A vármegye járásaiban az 1890-es évben jelentek meg a járási állatorvosok, és ekkor a központi megyei állatorvosi tisztség megszűnt. Az 1900. évi XVII. törvénycikk a vármegyei állatorvosi hivatalokat a Földművelésügyi Minisztérium alá rendelte. A zárójelben lévő helynevek a vármegyei állatorvosok működési székhelyeit jelzik.
Jászberényi Miklós (III. kerület) 1897. május 2. 1905. április (?) Maczky Emil (IV. = hevesi kerület) 1897. május 2.? Molnár János (V. kerület) 1897. május 2.? Polyák Sándor (VI. kerület) 1897. május 2.? Perger Ignác (VII. kerület) 1897. május 2.? Kolossváry József (VIII. kerület) 1897. május 2.? Duch Aladár (IX. kerület) 1897. május 2.? Goics Endre (X. kerület) 1897. május 2.? Biró László (XI. = tiszafüredi kerület) 1897. május 2.? Kandó Jenő (XII. = tiszafüredi kerület) 1897. május 2.? Polyák Sándor (XIII. kerület) 1897. május 2.? Horváth Béla (XIV. kerület) 1897. május 2.? Loór Gyula (XV. kerület) 1897. május 2.? Polereczky Kálmán (XVI. kerület) 1897. május 2.? Megyei tűzrendészeti felügyelő, vármegyei tűzoltóparancsnok 28 Jászberényi Miklós 1905. április 1913. október 30. ( ) Mlinkó István 1914.? 1924. március 25. ( ) Gyöngyösi felső járás 29 Kaszap Bertalan 1872. január 25. 1877. december 20. Gyöngyösi felső járás Csendbiztos Szabó Ignác 1872. január 27. 1877. december 20. Polyák György 30 1872. január 27. 1877. december 20. Gyöngyösi felső járás Zsiga Pál, dr. 1872. január 25. 1877. december 20. Gyöngyösi felső járás Szülésznő Kardos Jánosné 1872. január 25. 1877. december 20. 28 Alispáni kinevezéssel. Heves vármegye volt az országban az első, ahol a vármegyei tűzoltószövetség által javasolt megyei és járási felügyelőket az alispán nevezte ki. 29 Az 1870. évi XLII. törvénycikk alapján kialakított új járási rendszerben Heves és Külső-Szolnok vármegyében 11 járást alakítottak ki. 1872. január 25-én töltötték be az újonnan létrehozott hivatalokat. A rendszer 1877-ig volt érvényben. A Gyöngyösi felső járást a korábbi Gyöngyösi járás északi és nyugati részéből hozták létre. Székhelye Pásztó volt. 12 települése között szerepelt Hatvan is. Gyöngyös rendezett tanácsú várossá alakult, így kikerült a szolgabíró joghatósága alól. A járás 1877-ben átalakult Gyöngyös-pásztói járássá. 30 Egyszersmind csendbiztos.
Gyöngyösi felső járás Polyák György 1872. január 27. 1877. december 20. Gyöngyös-pásztói járás 31 Kaszap Bertalan 1877. december 20. 1878. november 6. Horváth László 1878. november 6. 1883. december 18. Gyöngyös-pásztói járás Csendbiztos Szabó Ignác 1877. december 20. 1883. december 18. Gyöngyös-pásztói járás Koller József, dr. 1877. december 20. 1883. december 18. Gyöngyös-pásztói járás Polyák György 1877. december 20. 1883. december 18. Gyöngyösi második járás 32 Földváry Sándor, bernátfalvi és földvári 1872. január 25. 1877. december 20. Gyöngyösi alsó járás Csendbiztos Szabó Ignác 1872. január 27. 1877. december 20. Gyöngyösi alsó járás Zsiga Pál, dr. 1872. január 25. 1877. december 20. 31 A Gyöngyös-pásztói járás a Gyöngyösi felső járásból jött létre. A két járás területe megegyezett egymással. Az új tisztségeket az 1877. december 20 21-i tisztújítás során töltötték be. A járás 1883-ig állt fenn. 32 A Gyöngyösi alsó járást a korábbi Gyöngyösi járás dél-keleti területéből alakították ki, székhelye Szűcsi község lett. 13 település tartozott hozzá. A járás 1877-ben átalakult Gyöngyös-patai járássá.
Gyöngyösi alsó járás Szülésznő Kardos Jánosné 1872. január 25. 1877. december 20. Gyöngyösi alsó járás Polyák György 1872. január 27. 1877. december 20. Gyöngyös-patai járás 33 Hám Gyula 1877. december 20. 1883. december 18. Gyöngyös-patai járás Segédszolgabíró Altorjay Imre 1877. december 20. 1882. október 24. Borhy Ádám 1882. október 24. 1883. december 18. Gyöngyös-patai járás Csendbiztos Szabó Ignác 1877. december 20. 1883. december 18. Gyöngyös-patai járás Koller József, dr. 1877. december 20. 1883. december 18. Gyöngyös-patai járás Polyák György 1877. december 20. 1883. december 18. Gyöngyösi járás 34 33 A Gyöngyös-patai járás a Gyöngyösi alsó járás átnevezésével jött létre a vármegye 1876-os területrendezése során. A járás tisztségeit először 1877. december 20 21-én töltötték be. A járás 1883-ig működött. 34 A Gyöngyösi járás az 1883-ban végrehajtott közigazgatási összevonás során jött létre. Erről a vármegye alispánjának az 1883. május 13-án kelt 5037/a számú irata rendelkezett. Az új Gyöngyösi járás területének alapját a megszüntetett Gyöngyös-patai járás képezte, emellett még ide csatolták a Tarnai közép járásnak a Tarnától nyugatra fekvő községeit, valamint a Tarnai alsó járásból Nagyfügedet és Viszneket. A járás székhelye
Főszolgabíró 35 Majzik Viktor, ifj. tarcsai 1892. október 10. 1897. október 18. Biró József, id. dr. csíkpálfalvi 1897. október 18. 1918. (?) Gyöngyösi járás Főszolgabíró-helyettes Borhy Ádám 1887. október 20. 1892. október 10. Gyöngyösi járás Hám Gyula 1883. december 18. 1885. április 28. Kövér Bertalan 1885. április 28. 1887. október 20. (?) Majzik Viktor, ifj. tarcsai 1889. december 16. 1892. október10. Heringh Kálmán 1892. október 10. 1895. január 23. Holló Géza 1895. január 23. 1895. december 18. Bíró Ferenc 1895. december 18. 1897. november 26. Mintzér József 1897. november 26. 1899. április 9. Beniczky Elemér 1899. április 1901. december 20. Mátyás Kálmán 1901. december 20. 1907. június 1. Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi 1907. december 16. 1915. április 24. Bobory György, dr. szenttornyai 1908. szeptember 24. 1919.? Mátyás Kálmán 1915. április 24. 1917. április 23. Kékessy Dezső, ifj. dr. 1918. június 13. 1918.? Mátyás Kálmán 1918.? 36? Gyöngyösi járás Segédszolgabíró Borhy Ádám 1883. december 18. 1887. október 20. Gyöngyösi járás helyettes Mészáros Kálmán 1887. október 20. 1889. december 16. Gyöngyösi járás a rendezett tanácsú városi jogkörrel rendelkező Gyöngyös lett. A járás területét 1950-ben kissé átalakították, de tovább működött. 35 A járások élén 1872 és 1886 között szolgabírói rangban álló hivatalnokok voltak. Ez az átszervezések következményének tekinthető, hiszen 1872 és 1883 között több kisebb járás működött a vármegyében. A szolgabírói tisztség mellett az 1883. évi I. törvénycikk hozta létre a segédszolgabírói beosztást, de ilyen tisztséget már 1877. decembere óta betöltöttek a vármegye járási tisztikaraiban. Az 1886. évi XXI. törvénycikk 67. paragrafusa nevezte a járási hivatalnokokat főszolgabírónak és szolgabírónak. 36 Ez év valamely szakában is biztosan szolgált, de nem tudhatni, hogy meddig.
Számvevő 37 Bedekovics Géza 1904. szeptember 29.? Bottlik József? 1916. szeptember 7. Gyöngyösi járás Számellenőr Bottlik József 1916. szeptember 7. 1918. (?) Tirczka Emil 1918. (?) Gyöngyösi járás Koller János, dr. 1883. december 18. 1887. június 18. Kohn Antal, dr. 1887. július 14. 1899. február 27. ( ) Bokros Sándor, dr. 1899. március 24. 1921. december vége Gyöngyösi járás Állatorvos Kronberger/Kronperger Mihály 1889. december 16. 1890. április 7. Guttman Soma 1891.? 1904. október 13. ( ) Lintner Kálmán 1904. október 20. 1927. április 21. Polyák György 1872. január 27. 1877. december 20. Gyöngyösi járás Tűzrendészeti felügyelő 38 Széplaky György 1905. április 1912.? Vargha Tivadar 1912.? 1927.? Gyöngyösi járás Polyák György 1883. december 18. 1895. december 13. Gecző János 1896.? 1918. (?) Hatvani járás 39 Főszolgabíró Isaák Gyula, dr. kisdobronyi 1887.? 1895. december 13. Zalesky Imre, zalesici és lubici 1895. december 13. 1916. február 24. 37 Az 1902. évi III. törvénycikk alapján szervezett hivatal. 38 Lásd a 370. sz. jegyzetet! 39 A Hatvani járás a vármegye közigazgatási rendjének 1883. május 13-i átszervezésekor jött létre. Az 1883. decemberi tisztújításon töltötték be először hivatalait. Területe teljes mértékben megegyezett az ekkor megszüntetett Gyöngyös-pásztói járáséval. A járás területe 1950-ig változatlan maradt, ekkor északi községeit Nógrád megyéhez csatolták.
Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi 1916. április 17. 1917. április 23. Okolicsányi Imre, dr. okolicsnói 1917. április 23. 1921. október 24. Hatvani járás Horváth László 1883. december 18. 1885.? Isaák Gyula, dr. kisdobronyi 1885. április 28. 1887.? Zalesky Imre, zalesici és lubici 1887.? 1895. december 13. Remenyik István, dr. csetneki 1895. december 13. 1898.? Farkas Dezső, dr. 1898.? 1899. június 28. Borhy Dániel, ifj. dr. 1899. július 24. 1907. június 1. Mátyás Kálmán 1907. június 1. 1915. április 24. Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi 1915. április 24. 1916. április 17. Miklóssy Aladár 1915. június 24. 1916. május 11. Farkas Dezső, dr. 1916. május 11. 1918. (?) Hatvani járás Segédszolgabíró Zalesky Imre, zalesici és lubici 1883. december 18. 1887.? Hatvani járás Számvevő Pálmay József 1904. szeptember 29. 1908. november 12. Brünauer Jenő 1908. november 12. 1916. szeptember 7. Hatvani járás Számellenőr Brünauer Jenő 1916. szeptember 7. 1918. (?) Hatvani járás Koller János, dr. 1883. december 18. 1887. június 18. Nincs adat 1887. június 18. 1895. május 29. Rózsa Elemér, dr. 1895. május 29. 1904. szeptember? ( ) Polereczky Endre, dr. 1904. szeptember 29. 1920. október 25. Hatvani járás Állatorvos Guttman Soma 1891. 1893. (?) Turcsányi Antal 1893. december 24. 1902. (?) Nincs adat 1902. 1919. Hatvani járás
Tűzrendészeti felügyelő 40 Liszkay Lajos 1905. április 1912.? Hirling Gyula 1912.? 1920. (?) Hatvani járás Majzik Miklós, tarcsai 1883. 1895. december 13. Csomor István 1896. 1911. október 5. Nincs adat 1911. október 5. 1918.? Bazsár István 1918.? 41 1932.? Mátrai alsó járás 42 Kovách József 1872. január 25. 1877. december 20. Mátrai alsó járás Csendbiztos Marsó György, verebélyi 1872. január 27. 1876. november 23. Marsó Lőrinc, verebélyi 1876. december 3. 1877. december 20. Mátrai alsó járás Marsó Lőrinc, verebélyi 1872. január 27. 1876. december 3. Szabó György, szentjóbi 1876. december 3. 1877. december 20. Mátrai alsó járás Vurumpek Károly, dr. 1872. január 25. 1877. december 20. Mátrai alsó járás Szülésznő Madár Terézia 1872. január 25. 1877. december 20. 40 Lásd a 370. sz. jegyzetet! 41 Ez évben már biztosan. 42 A Mátrai alsó járást a korábbi Mátrai járás dél-keleti területéből alakították ki. Székhelye Lelesz (Tarnalelesz) község volt. A járás 18 községet foglalt magába. A járás 1877-ben megszűnt.
Mátrai felső járás 43 Ivády Miklós, ivádi 1872. január 25. 1877. december 20. Mátrai felső járás Csendbiztos Marsó György, verebélyi 1872. január 25. 1876. november 23. Marsó Lőrinc, verebélyi 1876. december 3. 1877. december 20. Mátrai felső járás Marsó Lőrinc, verebélyi 1872. január 27. 1876. december 3. Szabó György, szentjóbi 1876. december 3. 1877. december 20. Mátrai felső járás Vurumpek Károly, dr. 1872. január 27. 1877. december 20. Mátrai felső járás Szülésznő Madár Terézia 1872. január 25. 1877. december 20. Mátrai járás 44 Ivády Miklós, ivádi 1877. december 20. 1883. december 18. Mátrai járás Segédszolgabíró Holló Géza 1877. december 20. 1883. december 18. Kovács József, dr. 1877. december 20. 1882. július 20. Drisnyey Béla, marczinfalvi 1881. július 12. 1883. december 18. Mátrai járás Csendbiztos 43 A Mátrai felső járást az előző Mátrai járás északi és nyugati részén szervezték meg. Székhelye Ivád község volt. A járás 19 községből ált, köztük a járási székhelyi pozíciót elvesztő Pétervásárával. A járás 1877-ben megszűnt. 44 Az 1876-ban végrehajtott átszervezés elméletileg fenntartotta a Mátrai alsó és felső járást, ám az 1877. december 20 21-i tisztújításon csupán Mátrai járásba választottak tisztviselőket, tehát gyakorlatilag újra összevonták az 1871-ben szétválasztott két járást, és ismét létrehozták a Mátrai járást, ami területében megegyezett az 1871 előtt létezett Mátrai járással.
Marsó Lőrinc, verebélyi 1877. december 20. 1882. július 20. Klinkárt Emil 1882. július 20. 1883. december 18. Mátrai járás Marsó Lőrinc, verebélyi 1877. december 20. 1882. július 20. Szabó György, szentjóbi 1877. december 20. 1883. december 18. Almásy László, dr. 1877. december 20. 1883. december 18. Mátrai járás Vurumpek Károly, dr. 1878. április 25. 1883. december 18. Pétervásárai járás 45 Főszolgabíró Ivády Miklós, ivádi 1887.? 1895. január 21. Drisnyey Béla, marczinfalvi 1895. január 21. 1918. (?) Bobory György, dr. szenttornyai 1918. augusztus? 1919.? Pétervásárai járás Ivády Miklós, ivádi 1883. december 18. 1887.? Drisnyey Béla, marczinfalvi 1887.? 1895. január 21. Holló Géza 1887.? 1895. január 23. Korponay István, komonkai 1895. január 23. 1895. április 23. Biró József, id. dr. csíkpálfalvi 1895. április 23. 1897. október 18. Farkas Dezső 1895. április 22. 1898.? Korponay István, komonkai 1897. február 10. 1897. április 26. Vass János, dr. vajki 1897. április 26. 1898. április 25. Galambos Fülöp 1898. április 25. 1899. január ( ) Remenyik István, dr. csetneki 1898.? 1901. november 20. Kóti Dezső 1899. január 23. 1908. április 17. ( ) Kovács Kálmán 1907. június 1. 1916. július 27. Maczky György 1907. december 16. 1910. szeptember 29. Dobóczky Dezső, ifj. duboveczi 1910. szeptember 29. 1911.? Miklóssy Aladár 1913.? 1915. június 24. Majzik Viktor, legifj. dr. tarcsai 1915. június 24. 1916. szeptember 5. 46 ( ) Miklóssy Aladár 1916. május 11. 1919. december 29. 45 A Pétervásárai járás 1883. májusában jött létre, amikor egyszerűen átnevezték a Mátrai járást. Székhelye Pétervására volt. A járás kis területi változásokkal 1969-ig fennmaradt. 46 A cs. és kir. 6. huszárezred 25 éves zászlósa Kelet-Galíciában súlyos sebesülés után orosz hadifogságba került; 1925-ben a fenti dátummal holttá nyilvánították.
Pétervásárai járás Segédszolgabíró Drisnyey Béla, marczinfalvi 1883. december 18. 1887.? Holló Géza 1883. december 18. 1887.? Pétervásárai járás helyettes Petrik Jenő 1916. április 27. 1916. május 11. Pétervásárai járás Számvevő Topeczer Rezső 1904. szeptember 29. 1907. december 16. Nincs adat 1907. december 16. 1909. május 1. Révész Ábrahám 1909. május 1.? Székely Emil 1909. május 1. 1910.? Rhédey József 1910.?? Pétervásárai járás Vurumpek Károly, dr. 1883. december 18. 1892.? Nestlinger Miklós, dr. 1892. március 29. 1895. december 13. Pilissy László, dr. 1896. január 15. 1927.? Pétervásárai járás Állatorvos Kronberger/Kronperger Mihály 1890. április 7. 1902. április 30. Virágh Károly 1896.? 1901. február 23. Csia Károly 1901. február 23. (?) 1906. február 22. Magyary András 1906. február 22.? Pétervásárai járás Tűzrendészeti felügyelő Vass János, dr. vajki 1905. április? 1908.? Papp János 1908.? 1920. (?) Pétervásárai járás Csomor István 1883. december 18. 1896.? Szabó György, szentjóbi 1884.? 1909. július 1. Nincs adat 1909. július 1. 1911. október 5. Mata László 1911. október 5. 1918.?
Juhász József 1918. (?) 47 1927.? Tarnai alsó járás 48 Siskovics Lajos 1872. január 25. 1877. december 20. Horkay Lajos 1877. december 20. 1882. október? ( ) Hellebronth Béla, tiszabeői 1882. október? 1883. december 18. Tarnai alsó járás Segédszolgabíró Korponay István, komonkai 1877. december 20. 1882. október 30. Maczky Emil 1882. október 30 1883. december 18. Tarnai alsó járás Csendbiztos Sághy Miklós, dormándházi 1872. január 27. 1883. december 18. Tarnai alsó járás Paravicziny Jenő 1872. január 27. 1883. december 18. Tarnai alsó járás Sír Gábor, dr. 1872. január 25. 1877. december 20. Füzessy József, dr. 1877. december 20. 1883. december 18. Tarnai alsó járás Szülésznő Scheffcsik Mária 1872. január 25. 1877. december 20. Tarnai felső járás 49 Kürthy Ferenc, fájkürthi és koltai 1872. január 25. 1875. szeptember 13. Betöltetlen 1875. szeptember 13. 1875. december 10. 47 Akkor már biztosan. 48 A Tarnai alsó járás a Tarnai járásból jött alakult ki, 1872 és 1883 között létezett. Területét a Tarna alsó folyása mentén, a folyó két oldalán a hajdani Tarnai járás dél-keleti része adta. Székhelye Méra (Tarnaméra) volt. 16 község tartozott a járáshoz, köztük a járási székhelyi rangot elvesztett Hevessel. 49 Az 1872 és 1883 között létezett járás területe a jogelőd Tarnai járás észak-keleti részére terjedt ki. Ennek a járásnak csak nevet adott a Tarna, hiszen területe nem érintkezett a folyóval, a Laskó és az Eger patak folytak rajta keresztül. Székhelye Eger volt, bár a város rendezett tanácsú település lévén nem tartozott a szolgabíróság joghatósága alá. Területén 13 község volt található.
Bedekovics Vilmos 1875. december 10. 1883. december 18. Tarnai felső járás Segédszolgabíró Jankovics Dezső 1877. december 20. 1883. december 18. Tarnai felső járás Csendbiztos Dobóczky János, duboveczi 1872. január 27. 1877. december 20. Sághy Miklós, dormándházi 1877. december 20. 1883. december 18. Tarnai felső járás Dobos József 1872. január 27. 1877. december 20. Reinprecht Ferenc 1877. december 20. 1883. december 18. Tarnai felső járás Sír Gábor, dr. 1872. január 25. 1877. december 20. Szentkirályi Kázmér, dr. 1877. december 20. 1883. december 18. Tarnai felső járás Szülésznő Scheffcsik Mária 1872. január 25. 1877. december 20. Tarnai közép járás 50 Szentkirályi Ödön 1872. január 25. 1874. június 18. Perlaky Zénó 1874. június 18. 1876. szeptember 25. Almásy Géza 1877. április 17. 1883. december 18. Tarnai közép járás Segédszolgabíró Kövér Bertalan 1877. december 20. 1883. december 18. Tarnai közép járás 50 A Tarnai közép járást szintén a Tarnai járásból alakították ki, s 1872-től 1883-ig állt fenn. A Tarnai járás észak-nyugati részén jött létre, a Tarna folyó megyei szakaszának a középső részén. Székhelye Verpelét volt, ami mellett még 15 település tartozott területéhez.
Csendbiztos Betöltetlen 51 1872. január 27. 1877. december 20. Sághy Miklós, dormándházi 1877. december 20. 1883. december 18. Tarnai közép járás Betöltetlen 52 1872. január 27. 1877. december 20. Reinprecht Ferenc 1877. december 20. 1883. december 18. Tarnai közép járás Sír Gábor, dr. 1872. január 25. 1877. december 20. Szentkirályi Kázmér, dr. 1877. december 20. 1878. december 2. Tarnai közép járás Szülésznő Scheffcsik Mária 1872. január 25. 1877. december 20. Egri járás 53 Főszolgabíró Maczky Emil 1888. január 25. 1895. december 13. Isaák Gyula, dr. kisdobronyi 1895. december 13. 1901. március 17. Heringh Kálmán 1901. március 17. 1921. szeptember 13. Egri járás Főszolgabíró-helyettes Kövér Bertalan 1887. október 20. (?) 1888. január 25. (?) Egri járás 51 A járás csendbiztosi feladatait a Tarnai alsó és felső járás csendbiztosai látták el. 52 A járás útbiztosi feladatait a Tarnai alsó és felső járás útbiztosai látták el. 53 Az Egri járást 1883 májusában alakították ki, tisztségeit a decemberi tisztújítás során töltötték be először. Székhelye a rendezett tanácsi jogú Eger volt, mely település nem tartozott a szolgabírói hivatal joghatósága alá. A járás területének alapja a Tarnai felső járás volt, mely a Hevesi járáshoz került Erdőtelek kivételével az egrinek lett a része. A Tarnai közép járásból ide csatolták a Tarna-menti településeket. A Mátrai járásból került át Felnémet és Szarvaskő község. 1884. május 20-án belügyminiszteri rendelet ide sorolta Borsod vármegyéből Felsőtárkány községet. A járás az 1950-es átszervezésig gyakorlatilag változatlan formában működött.
Almásy Géza 1883. december 18. 1887. szeptember 29. Gaál Béla 1884. október 9. 1887. (?) Korponay István, komonkai 1887.? 1895. január 23. Heringh Kálmán 1895. január 23. 1901. március 17. Korponay István, komonkai 1895. április 23. 1897. február 10. Samassa János, ifj. dr. 1897. január 25. 1899. október 11. Hevesy Gusztáv 1900. október 15. 1906. március 26. Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi 1901. március 17. 1907. december 16. Poncsák György 1901. december 20. 1904. március 3. ( ) Kovács Kálmán 1904. március 31. 1907. június 1. Dobóczky Dezső, ifj. duboveczi 1906. szeptember 30. 1910. szeptember 29. Borhy Dániel, ifj. dr. 1907. június 1. 1912. március 26. Maczky György 1910. szeptember 29. 1916. április 17. Martinovich László, dr. 1912. július 4. 1915. augusztus 27. ( ) Petrik Jenő 1916. május 11. 1918. (?) Kovács Kálmán 1916. július 27. 1916. szeptember 9. ( ) Stróbl János 1917. december 6. 1918. (?) Egri járás Segédszolgabíró Kövér Bertalan 1883. december 18. 1885. április 28. Korponay István, komonkai 1885. április 28. 1887.? Egri járás Számvevő Simáczius Andor 1904. szeptember 29. 1908. július 16. Egri járás Számvizsgáló Simáczius Andor 1908. július 16. 1916. szeptember 7. Palik Frigyes 1909. február 11. (?)? Egri járás Számtanácsos Simáczius Andor 1916. szeptember 7. 1918. (?) Egri járás Dombay Tádé, dr. 1883. december 18. 1895. június 10. ( ) Kassa Endre, dr. 1895. június 10. (?) 1921. február 3. Egri járás Állatorvos Kronberger/ Kronperger Mihály 1890. április 7. 1902. április 30.
Benkóczy Flóris 1902. április 30. 1909. február 4. Kovács Béla, nagyváradi 1909. február 4. 1914. augusztus 20. Egri járás Tűzrendészeti felügyelő 54 Mlinkó István 1905. április 1914.? Egri járás Reinprecht Ferenc 1883. december 18. 1884. május 31. Hutter Károly 1884. június 1. 1888.? Nemetz Tamás 1888. 1889. (?) Paravicziny Jenő 1889. 1893. (?) Halasy Béla 1894.? 1901. december 16. Nincs adat 1901. december 16. 1917. Orosz Tibor, csicseri 1918. (?) 55 1923. előtt 56 Hevesi járás 57 Főszolgabíró Hellebronth Béla, tiszabeői 1887.? 1897. április 26. Korponay István, komonkai 1897. április 26. 1916. március 13. Maczky György 1916. április 17. 1924. június 28. ( ) Hevesi járás Hellebronth Béla, tiszabeői 1883. december 18. 1887.? Maczky Emil 1887.? 1888. január 25. Farkas Gyula 1888. január 25. 1891. május 14. ( ) Fülöp Zoltán, barsi 1891. július 21. 1892. (?) Graefl Andor 1893.? 1895. december 13. Poncsák György 1895. december 13. 1901. december 20. Remenyik István, dr. csetneki 1901. december 20. 1918. február 28. Bazsó Tivadar 1918. február 28. (?) 1921. április 25. Hevesi járás Segédszolgabíró 54 Lásd a 370. sz. jegyzetet! 55 Abban az évben már biztosan. 56 1923-ban már Mata János biztosan útbiztos lett. 57 A Hevesi járást 1883. májusában hozták létra, székhelye Heves lett. A járás gyakorlatilag a Tarnai alsó járásból jött létre, melynek területe a Gyöngyösi járáshoz csatolt Nagyfüged és Visznek kivételével az új járáshoz került. Ide csatolták még a Tarnai felső járásból Erdőteleket és a megszüntetett Tiszai járásból Kiskörét. A járás az ekkor kialakított keretek között az 1950-es átszervezésig működött.
Maczky Emil 1883. december 18. 1887.? Hevesi járás Számvevő Tirczka Emil 1904. szeptember 29. 1918.? Hevesi járás Füzessy József, dr. 1883. december 18. 1903. szeptember 10. Polereczky Endre, dr. 1903. szeptember 10. 1904. szeptember 29. Wahl Adolf/Andor, dr. 1904. szeptember 29. 1936. október 1. Hevesi járás Állatorvos Heringh János 1886. január 19. 1901. február 23. Nincs adat 1901. február 23. 1919. Hevesi járás Tűzrendészeti felügyelő 58 Maczky Emil 1905. április? Alföldi Béla dr.? 1916.? 59 Vedlik Béla 1916.?? Hevesi járás Paravicziny Jenő 1883. december 18. 1888.? Nincs adat 1889. 1917. Maczky Béla 1918. (?) 60 1923. (?) 61 Tiszai alsó járás 62 Benkó Albert 1872. január 25. 1876.? Tiszai alsó járás Csendbiztos 58 Lásd a 370. sz. jegyzetet! 59 Katonai szolgálatra vonult be. 60 Abban az évben már biztosan. 61 Eddig biztosan ott szolgált. 62 A Tiszai alsó járás a hajdani Tiszai járásból jött létre, 1872 és 1876 között működött. 1876-ban területét az újonnan létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez csatolták. A járás a Tiszai járásnak a folyó jobbparti felének a déli részét foglalta magába. Székhelye Szolnok volt, ami mellett 10 település tartozott hozzá.