AZ ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET KOLOZSVÁRIT, 888, SZEPTEMBER 29-OKTÓBER 2. NAPJAIN TARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE. SZERKESZTETTÉK: jszász GERŐ, ÉS BODOR ^.NTAL, EGYHÁZK. KÖZJEGYZŐ. IGAZG.-TANÁCSI TITKÁR. K0LOZSVRTT. NYOMATOTT AZ EV. RBF. KOLLKGIUM NYOMDÁJÁBAN. S8S.
03922
Első ülés, szeptember 29.888. Elnök: Br. Bánffy Dezső, fó'gondnok. Jegyző: Szász Gerö, közjegyző. Főtiszteletü püspök, Szász Domokos, aa.-nak buzgó, istennek áldását, segedelmét kérő rövid imája utáa. Elnök aa. az idei egyházkerületi rendes közgyűlést, a következő beszéddel nyitja meg: Tisztelt közgyűlés! Megtisztelő ugyan, de azért nehéz és sajnos kötelességet teljesitek akkor, midőn jobbak és érdemesebbek távol létében és gyöngélkedése folytán, engem erőben és rangban megelőző főgondnok-társaim helyett foglalom el az elnöki széket, vezetendő ez összehívott rendes közgyűlését az erdélyi ev. ref. egyházkerületnek. Fontos és nagy jelentőségű kérdések elhatározása áll ez alkalommal előttünk, melyek kellő és helyes megoldása jövő fejlődésünk és egyházi életünk alakulására lényeges jelentőséggel birnak. Újonnan alkotott és most már az erdélyi ev. ref. egyházkerület viszonyaihoz is alkalmazott törvényeink mellett, az újonnan eszközölt választások folytán összealkotott, erőben és bölcsességben megújult közgyűlés van hivatva, ezek felett határozni, és én hinni akarom, a régi tappintat-, higadtság- és körültekintéssel. Az új kor igényei, a rendezettebb alakot felöltött társadalom nyomása kényszeritőleg hatott egyházi életünkre és ennek következtében alkottuk ujabb törvényeinket. A múlt évben tartott egyházkerületi közgyűlés elhatározása folytán, ezen törvények most már közkézen forognak, egyházi életünk minden egyes, intézésre hivatott tagja birja az alkalmat és módot, kötelező törvényeink betekintésével állapítani meg eljárását, hivatalos működését és hivatkozhatik azon törvényekre, melyeket önkormányzati joggal biró legfőbb egyházi testülete alkotott és ő felsége, a magyar király legkegyelmésebb aláírásával megerősített. De ezen törvények szigorú és bölcs alkalmazása, ha azoknak alkotása a tényleg mutatkozó szükség kifolyása volt, kell, hogy hasonlóan ki ne maradjon. *
És e tekintetben, a mélyen tisztelt egyházkerületi közgyűlés van hivatva, első sorban, vezénylőleg menni elől példával, és mint legfőbb kerületi egyházi hatóság, megadni az irányt, a törvények szigorú és feltétlen alkalmazására. En, ki egyházi életünkben ugy az Igazgató- Tanács, mint egyik egyházmegye tanácskozásaiban, mennyire elfoglaltatásom engedi, részt szoktam venni, örömmel tapasz! alom, hogy az intézők akarnak élni a törvénynyel és a jobbak az egyházi élet küzdelmeiben, mint feg} r vert, a törvénykönyvet hordozzák előre fölemelten és a támadást a törvény, mint erős váruk mellé vonultán, verik vissza. Szükséges is ez föltétlenül, és azért szabadjon nekem itt, ezen elnöki székből, hová az engem megtisztelő közbizalom és ez alkalommal éppen, talán idő előtt, a bölcsek és tapasztaltak sajnos távolléte ültetett, hangoztatni, hogy ha élni, ha ezen anyagi irányzatú korban fejlődni, sőt erősbödni akarunk, s pedig akarnunk kell, ha a létért való küzdelemben győzve, fenmaradni és hitben és nyelvben elvállalt hivatásunkat betölteni akarjuk, pedig máskint akarnunk sem szabad, kell, hogy törvényeink legyenek azon erős vár", melyet védve, de melyből támadva, ha kell, bizton nézhetünk a jövő és pedig a jobb jövő felé. De, első sorban, nem kültámadás, nem idegen ostrom ellen kell a védelem; a kedvező állam-jogi viszonyok, az ország kormányzatának tapintata, mely vallási sérelmeket nem okoz, sőt a szabad fejlődést biztatólag segiti elő, erre okot nem adnak. A törvények szigorú alkalmazása önmagunk ellen kell hogy fordittassék; kell, hogy azzal sújtsuk a mindent megölő közönyt; kell, hogy büntessük a mulasztást, a gyakori hanyagságot és néha a visszaélést is. Legyen, tehát, ennek tudatában egyházi életünk zászlójára a törvény, mint jelszó" irva, ennek szigorú, részrehajlatian kezelése, mint kötelesség" megállapítva, mint czéla szabad fejlődést" kitűzve és nem kétlem, hogy jobb jövőnek nézünk elébe, mely a létért való küzdelemben azon hivatást, melyet e területen éppen ugy a hit, mint a nyelv tekintetében betöltenünk kell, teljesen és sikerrel betöltenünk, lehetővé is teendi. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület mai napra összehívott rendes közgyűlését ezennel megnyitottnak jelentem ki. 2. Olvastatik az egyházkerületi közgyűlés tagjairól az állandó Igazgató-Tanács által összeállított következő Pf é> v ÍS o r:. Egyházkerületi fögondnokok: * g r gánffy Dezső Br. Kemény Gábor. # T ' r> J m. T,,, * Leszai Jíerencz. lisza László. S z á s z Gr. Bánffy Miklós. Domokos, püspök.
II. Tiszteletbeli tag: Kovács Sándor. ///. Az Igazgató-Tanács tagjai: Szász Gerő, közjegyző. Benkő János, közügyigazgató. Bihari Sándor, igazg. tan. Domokos Antal * Gyarmathy Miklós ig. tan. * Dr. Kolozsvári Sándor, h. elnök, igazg. tan. * * Parádi Kálmán, ig. tan. és tanügyi előadó. * Dr. Kovács Ödön, ig. tanácsos. * Dr. Szász Béla * Székely János, * Nagy László * Bodor Antal, titkár. a * Deák József, pénztáros. > * Szabó Ádám, számvevő. * Balogh György, ügyvéd. * * Sárkány Ferencz, ig. tan. Gr. Kun Kocsárd, főgondnok. Pogány György, * Barcsay Béla, algondnok László Ignácz, Bartha Lajos, esperes. Janó Albert, jegyző. Kiss Mózes képviselő Réthi Lajos Pogány Károly, algondnok. * í; Molnár Albert, képviselő. 0. Veress Sándor, N.-Enyedi egyh.-megyéből. Tisza László (. f.) főgondnok. Pogány György (]. f.) Szentpáli Ignácz, algondnok. Hegedűs Lajos, esperes. Sándor János, jegyző. Szilágyi Farkas, képviselő. Jancsó Lajos, Kovács Gyula, Bartha Miklós, Fülöp Géza 4. Kolozsvári egyh.-megyéböl. Gr. Bánffy Béla, főgondnok. Dr. Kolozsvári Sándor, algondn. Szász Gerő (. f.) esperes. Baló Sándor, jegyző. Inczédy Sámuel, képviselő. Szabó Károly, Zeyk Dániel IV. Egyházmegyei gondnokok, ő. Kolozs-Kalotai egyh.-megyéböl. esperesek, jegyzők és képviselők.,. Hunyad-Zarándi egyh.-megyéből.* t] * Gr. Csáky György, főgondnok. Lészai Ferencz, Lészai Lajos Gyarmathy Zsigm. algondn. Szakács István, esperes. Ignácz Károly, jegyző. Mihálcz Elek, képviselő. Zeyk Károly Lészai Gyula Dézsi Gyula Biró András 2. Gyula-Fehérvári egyh.-megyéböl. 6. Szilágy-Szolnoki egyh.-megyéböl Br. Kemény Kálmán, főgondnok.* Br. Györffy Lajos, főgondnok. Zeyk Gábor Br. Bánffy György, Zeyk Kálmán, algondnok. Br. Wesselényi Miklós, algondnok. Br. Kemény László, Gencsi Sáudor, : Tokos Sándor, esperes. Szikszay Lajos Elekes Viktor, jegyző. * Nagy László, esperes, ig. tan.
6 * Surányi Gyula, jegyző. Gyulai Gábor, képviselő. * Viski Pál, * Szabó Pál, * Bakcsi Sándor. * Botka Károly, * Magyarosi István * Br. Györfy Pál, * Benkő Lajos, * Mezei Albert Kerekes József * ifj. dr. Szász Károly. 7. Deési egyh.-megyéböl. Roth Pál, algondnok. *Br. Bánffy Ernő, Simó Lajos, Nagy Lajos, esperes. Pap István, jegyző. Sombory Lajos, képviselőd Szacsvay Sándor, Nagy Benedek B 8. Széki egyh.-megyéböl. Br. Bánffy Zoltán, főgondnok. Ilyés Károly, algondnok. Dósa Elek, Czakó József, Rákosi Lajos, esperes. Vass Tamás, jegyző. Ilyés Lajos, képviselő. Muzsnay Pál, Szász Káioly, Ravasz János, Tavaszi József, Benedek Dénes, Deák Lajos, Id. Erdélyi Sámuel, * Gönczi János,. Görgényi egyházmegyéből. Gyárfás Domokos, főgondnok. Horváth Mihály, Br. Kemény Kálmán (. f.) algondn. Deésy Sándor, * Éltető Albert, * Benkő János, esperes. Gr. Vass Albert, főgondnok. * Henter Pál, jegyző. Br. Bánffy Dezső (. f.) Br. Kemény György, képviselő Gr. Vass Ádám, algondnok. * Bod Sándor * Somkereki Miklós, esperes. * Gr - Teleki Domokos, * Péter Antal, jegyző. * Csiki Károly, Gr. Bethlen Pál. képviselő. * E r c s e Miklós, 2. Küküllöi egyházmegyéből. Schilling Ottó, * Pergő Márton, * Gyárfás Albert, * Újvári József, 9. Nagy-Sajói egyh.-megyéböl. Cserényi Dániel, főgondnok. Gr. Bethlen Béla, algondnok. * * Fej ér vári Károly, * * Muzsnai Károly, h. esp., jegyző* Fejérvári Jenő, képviselő. * " Dr. Vályi Gyula, * 0. Marosi egyházmegyéből. * * Nagy Sámuel, főgondnok. Szilvásy Sándor, főgondnok. Kinizsy Mihály, Vita Sándor, algondnok. Kispál Sándor Kabós Ferencz Kovács Elek, esperes. Nagy Domokos, jegyző. Benkő Sámuel, képviselő. Bartalus Sámuel, Hegyi Sándor, Keszegh József, Székely Sámuel.
3. N.-Szebeni egyh.-megyéböl. Br. Bánffy Jenő, főgondnok. Timár Károly, Kiss Károly, algondnok, Szalánczy Lőrincz, * Kelecsényi Károly, esperes. * Putnoki Lajos, jegyző. Sylveszter Domokos, képviselő. * Dr. Borosnyai Béla, 4. Udvarhelyi egyh.-megyéböl. Gyárfás Domokos, főgondnok. Br. Kemény Béla, Mihály Pál, algoudnok. * Gr. Haller János, * Solymosi István, esperes. * Dáné Mózes, jegyző. * Györké János, képviselő. Kiss Károly, * Kádár Domokos, * Kelemen János, * Gyárfás Endre, * Somogyi István, * Karácson Mózes, * Pálfi Mózes, lő. Erdövidéki egyh.-megyéböl. Székely Gergely, főgondnok. Lázár Mihály, Lányi Sándor, algondnok. Bartha Sándor, Zathureezki Gyula, * Zajzon Mihály, esperes. * Révai Pál, jegyző. Nagy Lajos, képviselő. Bartha János, * Benedek Sámuel, 6. Sepsii egy.-megyéből. * Csiszér Gábor, esperes. * Nagy Sándor, jegyző. * Kis Albert, képviselő. * Zágoni Pál, * Császár Bálint, Főt. Szász Károly, * Tóth Zsigmond, Dr. Báthori Béla, Kovács Dénes, 7. Orbai egyh.-megyéböl. Székely Gergely, (. f.) főgondn. Lázár Mihály, (. f.) Donáth József, algondnok. Horváth László, * Péter Károly, esperes. * Földes György, jegyző. * Csia György, képviselő. * Benkő Gyula, Kovács Albert, 8. Kézdii egyh.-megyéböl. Székely Gergely (, f.) főgondn. Lázár Mihály (. f.) Kovács István, algondnok. Bodor Zsigmond, * Zoltáni Elek, esperes. * Bodor Géza, jegyző. * Székely János, képviselő. Damokos Albert, Keresztes Eduárd Kiss Sándor, V. A püspöki vizsgálat alatt levő egyházak gondnokai és képviselői. a) A m.-vásárhelyi egyh. községből. Nagy Sámuel (. f.) főgondnok. Ajtai Gyula,» * Gombás József. Ujvárossy József, algondnok. Gr. Bethlen Gábor, főgondnok, Szylveszter Dávid, Pánczél Károly, képviselő.
c) Deési egyh.-községböl. * Geréb Márton, tanár. Szarvady Pál, főgondnok. * Parádi Kálmán (. f.) tanár. Márkus János, képviselő. * *' Szabó Sámuel, Szathmán Ákos d) A sz.-udvarhelyi egyh.-községböl. * D r Xörök István, Kassay Ignácz, főgondnok. * Csernátoni Gyula e) Sepsi-Szt.- Györgyi egyh. községből* Sárkány Lajos, 3. A m-vásárhelyi kollégiumból. f) Kezdi-Vásárhelyi egyh.-községből. Br. Kemény Domokos, főgondnok Kovács Áron, főgondnok. Br - Bánffy Zoltán, Ily és Károly, algondnok. g) A n.-enyedi egyh.-községböl. Dósa Elek, * Gáspár János, főgondnok. Bedőbázi János, tanár h) Ily./alvi egy.-községből. * ^hat \ Sá. dor ' * * Demeter Karoly, Pál István, főgondnok. Horváth Gáspár, i) Bukaresti egyh.-községböl. * Horváth József, Salamon János, főgondnok. * f z Jó cz f f '. * Bartalus János, esperes. * ^atos Sámuel, * Koos Perencz, képviselő. P á U Karol 3 r ' VI. Tanodák gondnokai és tanárai. 4 - A sz. udvarhelyi kollégiumból. L A nagy-enyedi kollégiumból. Gyárfás Domokos (. f.) főgond. Gr. * * * Dr. * * * * * 2. Bethlen Géza, főgondnok. Csathó János, algondnok. Elekes Károly, tanár. Hegedűs János, Herepei Károly, Keresztes József Kovács Ödön, Makkai Domokos, Nagy Lajos, Székely Ferencz, Szilágyi Gyula, Váró Ferencz,, (. f.) algondn. G f H a l l e r j á n 0 8 \ * Bod Károly, tanár. * Félegyházi Antal,, * GönS Lajos. ő- A ziiahi kollégiumból. Id. br. Wesselényi Ferencz/főgondn. Br. Wesselényi Miklós, Lőrinczy György, algondnok. * Baczó Gábor, tanár..kerekes Sándor,, A kolozsvári kollégiumból. g * Berényi János, Lészai Ferencz (. f.) főgondn* "* '' " Gryarmathy Miklós (. f.) álgond- 6. A szászvárosi kollégiumból: Veres Ákos, Gr. Kun Kocsárd, (. f.) főgondnok.
Gr. Kun Géza, főgondnok. 7. A sepsi-szent-györgyi kollégiumból. Gr. Kun István, Gönczi András, algondnok. Székely Gergely (l.f.) főgondn. Balogh József, Dónáth József (. f.) * Deák Gerő, tanár. Lázár Mihály (. f.) algondnok, Dósa Dénes, Réz Farkas, :!; Sándor János, Dr. Bodor Tivadar, n * Simon Ferencz, * Kévay Lajos, * Vitus Lajos, * Bodor Domokos, tanár. A *-al jelzettek a közgyűlésen jelen voltak. A megjelent tagok számából kitűnvén, hogy a közgyűlés határozatképes, elnök aa, a szervezeti törvény 4-ik fejezete értelmében, a gyűlést megalakultnak jelenti ki. 3. Múlt évi egyházkerületi közgyűlésünk 62. jk. sz. alatt kelt határozatával elrendelvén az 888 892-iki cyklusra a közgyűlési képviselőknek megválasztását: olvastatik az lg. Tauács jelentése, mely szerint a választások szabályszerűen megtörténvén, az egy. Törvények 9.. h) pontja értelmében az igazolást végrehajtotta és annak eredményét az egybeállitott névsorban immár be is mutatta. Szolgál tudásul. 4. Az igazolások rendjén, az lg. Tanács előterjeszti, hogy a dézsi püspöki vizsgálat alatt álló egyház, hivatkozva egyházi törve nyeink 96.. k) pontjára, mely szerint az önerejükén legalább három tanitóval ellátott népiskolát fentartó egyházak önálló képviseltetés engedélyezésére tarthatnak igényt, miután kimutatta, hogy hét tanitót tart, felhatalmazást kérvén és nyervén, hogy képviselőt választhasson, képviselőjét Márkus János aa. személyében megválasztotta. Az Igazg.-Tanács ajánlja e választás jóváhagyását és a képviselő igazolását. Egyházkerületi közgyűlésünk, a dézsi püspöki vizsgálat alatt álló egyházközséggel szemben tett intézkedését Ig.-Tanáesunknak helybehagyja és a megválasztott Márkus János aá.-t a következő öt éves cyclusra igazolja. 5. Ugyancsak az igazolásokkal kapcsolatosan, az Ig.-Tanács előterjeszti, hogy n.-enyedi egyházmegyénk, hivatkozva az egyházi törvények 67.. l) pontjára, mely szerint a húszezer lelket meghaladó egyházmegyék öt képviselő választására jogosultak, nevezett egyházmegyénk pedig 23,667 lelket számlál; Igazgató-Tanácsunk az egyh. Törvények 97.. 3. pontja értelmében a választást engedélyezte, és a megválasztott képviselőket igazolta: most kéri ez intézkedésének
0 Egyházkerületi közgyűlésünk, miután az Ig.-Tanács intézkedése megfelel a törvényeknek, a megejtett választást tudomásul veszi, helybehagyja. 6. Elnök aa. jelentvén, hogy kézdii-egyházmegyénkben esperessé Zoltáni Elek, jegyzővé Bodor Géza, és görgényi egyházmegyénkben Henter Pál jegyzővé megválasztatván: az illető egyházmegyék kérik, hogy uj hivatalnokaik föleskettessenek. E szerint, Zoltáni Elek esperes aa., Bodor Géza és Henter Pál jegyző aai föleskettetvén, egyházkerületi közgyűlésünk erőt, kitartást kivan uj hivatalnokainknak, hogy munkálkodhassak Istennek országai 7. Elnök aa. e gyűlésünk tartamára segédjegyzőkül felkéri Vas Tamás, Bodor Gréza, egyhm. jegyző, Dr. Csernátoni Gyula és Szilágyi Gyula tanár aa.-it. Közgyűlésünk nevezett aa.-it e gyűlés tartamára segédjegyzőkül kinevezi. 8. Elnök aa.-nak a házszabályok d) pontja értelmében t ett ajánlatára közgyűlésünk kinevezi a) Indítványok átvizsgálására és véleményes jelentéstételre: Gyarmathy Zsigmond, Csiszár Gábor és Dr. Szász Béla aait. b) Kérvények megvizsgálására: Solymosi István esperes, Bihari Sándor tanár, Bartha Lajos esperes és Geréb Márton tanár aait. c) A sérelmi ügyek átvizsgálására: Szacsvay Sándor, br. Győrffy Pál, Nagy László esperes, Szathmári Ákos tanár aait. d) Feliratok szerkesztésére: Nagy Sámuel, Váró Ferenc és Dr. Török istván aait. e) Az egyházkerületi pénztár megvizsgálására: Dr. Szabó Károly, Deézsy Gyula, Róth Fái aait. /) A Királyhágón túli egyházkerületek jegyzőkönyveinek átnézésére és véleményes jelentéstételre: Gr. Bethlen Géza, Dr. Kovács Ödön, Hegedűs Lajos esperes aait. g) A szavazatszedő bizottságba: Dr. Szabó Károly, Sárkány Ferencz, Koncz József, Elekes Viktor, Gr. Bethlen Pál, Geréb Márton, ifj. Dr. Szász Károly és Dézsi Gyula aait. K) Az 889-ik évi költségvetés felülvizsgálására: Inczédi Sámuel, Rákosi Lajos és Dr. Vályi Gyula aait. i) Az lg.-tanács jelentésének átvizsgálására: Gáspár János, Zeyk Gábor, Deák Lajos, Somkereki Miklós és Simó Lajos aait. 9. Igazolás rendjén olvastatik a n.-enyedi egyházmegye tanácsának jelentése, mely szerint a felvinczi járásban a szavazatok úgy oszolván meg, hogy Gr. Bethlen Bálint és Barabás József egyenlő szavazatot kaptak, a törvény értelmében végrehajtott sorshúzás sze-
rint, Gr. Bethlen Bálint neve húzatott ki: kéri a szabályszerűen megválasztott képviselő igazolását. Közgyűlésünk a n.-enyedi egyházmegye felvinczi járásában szabályszerűen megválasztott képviselőt, gr. Bethlen Bálint aát. igazolt képviselőnek jelenti ki. 0. Ugyancsak igazolási ügyben az áll. Igazg. Tanács ajánlattal terjeszti fel a moldva-oláhországi missiói egyházmegye főiterjesztését, mely szerint a nevezett missió képviseltetni óhajtván magát közgyűlésünkén, kérte Igazg. Tanácsunkat, hogy engedtessék meg egy képviselőnek választása. Igazg.-Tanácsunk az Egyh. Törvények 67.. V) pontja értelmében, a nevezett missiói egyházmegyének egy képviselő küldésére feljogosítását szervezetével összhangban állónak és méltányosnak találván, az engedélyt megadta és meg is választotta képviselőjét, Brassómegye tanfelügyelője, Koós Ferencz aa. személyében: kéri ez intézkedés jóváhagyását, és a megválasztott képviselő igazolását. Közgyűlésünk az Igazg. Tanács ez intézkedését jóváhagyó tudomásul veszi és a missió által megválasztott képviselő aát. igazolja.. Elnök aa. előterjeszti, hogy Gyárfás Domokos aa. egésségi tekintetekből ez idő szerint közgyűlésünkén nem jelenhetik meg. Közgyűlésünk részvétteljes tudomásul veszi. 2. Elnök aa. bejelenti a tacs-galaci lelkész folyamodását az Ig.- Tanács 382 885. és 94 888. sz. alatt kelt rendeletei ellen. Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. 3. Elnök aa. bemutatja a marosi egyházm. közgyűlésének indítványát a készpénz fizetést élvező tanítók fizetésére vonatkozólag, mely szerint az összeg nem egyszerre, hanem meghatározott idő szerint volna fizetendő. Áttétetik az inditványi bizottsághoz. 4. Elnök aa. bejelenti a szebeni egyházmegye fölterjesztését, melyben a szebeni egyház kéri, hogy főgondnokát egyházi közgyűlés által választhassa. Áttétetik az inditványi bizottsághoz. 5. Elnök aa. bemutatja a n.-sajói egyházmegye előterjesztését az lg. Tanács által ez egyházmegyének a széki egyházmegyébe olvasztása és a beolvasztás keresztülviteléig a megüresült esperesi hivatal betöltetlen hagyása iránt tett javaslatra. Kapcsolatosan fog tárgyaltatni a sorrend 7. sz. alatti X. ponttal. 6. Elnök aa. jelenti, hogy Lészai Perencz aa., mint egyházkerületi főgondnok, úgy is tagja leven a közfőtörvényszéknek, miűt megválasztott bíró, ez állásáról lemond.
2 Szolgál tudásul és az új választás el fog rendeltetni. 7. Az Igazg, Tanács ajánlattal terjeszti föl a nagy-enyedi Bethlen-kollegium kérését az iránt, hogy a Lőthe Lajos halálával megüresedett mennyiség-természettani tanszék töltessék be és egynyolczadik gymn. tanszék rendszeresittessék. Létesítendő pedig akkint, hogy a Lőthe Lajos halálával megüresedett tanszék javadalma lejebb szállítandó és e szerint úgy ez, mint a rendszeresítendő latin-görög-nyelv és irodalmi székre választandó tanár javadalma lenne 000 frt, 64 köbméter tűzifa, lakás természetben, vagy 240 frt lakáspénz. Egyszersmind kimondandó lenne, hogy a fennálló hat magasabb fizetésű rendes tanári állomások valamelyikének megüresedése esetén, az özvegy-árvai kegyév lejárta után, szolgálati idősbség szerint, azon magasabb fizetés (350 frt. 50 kr, ötödéves fizetés-pótlék, lakás, vagy lakáspénz) élvezetébe jutnak. Az Igazg. Tanács mindezt indokoltnak és az országos középiskolai törvényre való tekintetből elodázhatatlanul szükségesnek találván, a pályázati hirdetést közzé is tette: kéri annak jóváhagyását és egyszersmind a választás megejtését. Közgyűlésünk ez intézkedést jóváhagyja és a választást későbbre el fogja rendelni. 8. Olvastatik az Ig.-Tanács főiterjesztése, mely szerint a sz.- udvarhelyi kollégium elöljárósága egy hetedik tanári szék rendszeresítését és betöltését kéri. E tanszék tárgycsoportja a mennyiségtan, mértani rajz; évi javadalma 000 frt. és az öt régibb tanszék valamelyikének megüresedése esetében, természetbeli lakás. Az Ig.-Tanács mind didactikai, mind oeconomiai tekintetben eléggé megokoltnak találván, a pályázatot kihirdette: kéri annak helybehagyását, és a választás elrendelését. Közgyűlésünk az Ig.-Tanács fölterjesztését elfogadván, a választás elrendeltetik. 9. Olvastatik az Ig.-Tanács fölterjesztése, meiy szerint a zilahi kollégiumnál betöltendő az ó-classica-filologiai tanszék és rendszeresítendő a magyarnyelv és irodalmi tanszék, mely utóbbinak javadalma lenne 000 frt készpénz, 200 frt lakbér-illetmény és két ízben 00 00 frtos ötödéves korpótlék. E két tanszék betöltésére megtevén az előzetes lépést: kéri annak jóváhagyását és a választás elrendelését. Közgyűlésünk az intézkedést helybe hagyja; a választást el fogja rendelni. 20..Olvastatik a kolozsvári főtanoda főiterjesztése, melyben kéri, hogy néhai br. Bánffy Albert főgondnok helyére a választást elrendelni méltóztassék és egyszersmind jelenti, hogy a főgondnoki állásra ki-
jelöltettek: algondnok Gyarmathy Miklós, br. Bánffy György és br Bánffy Ernő. Közgyűlésünk a kérést teljesiti; a választás el fog rendeltetni. 2. Olvastatik a s.-szt.-györgyi egyház kérelme, mely szerint néhai Kökössi Endre helyébe új főgondnok megválasztásáért folyamodik, kijelölvén Benedek János kir. közjegyző, Séra Tamás árvaszéki elnök és Malik József leány-iskolai igazg. aait. Közgyűlésünk a kérésnek helyet ad; a választás el fog rendeltetni. 22. Elnök aa. előadja, hogy megállapítandó a választások sorozata, melyet a következő renddel számlál elő: a) A tanárjelölő bizottságba, három évre, az egyházmegyék gondnokai, esperesei és képviselői közül négy tag választása. b) az egyetemes konventbe, 3 évre, fele részben egyházi; fele részben világi, 6 rendes és 6 póttag választása. c) a Baldácsi-alapitványi bizottságba 889. jan. -től 3 évre, 2 rendes és póttag választása. d) a közfőtörvény8zékhez a gondnoki karból egy biró választása. e) az országos közalap bizottságba rendes és póttag választása. f) Gondnok választások: a) a kolozsvári kollégium főgondnoki; b) a sepsi szent-györgyi püspöki vizsgálat alatt álló egyh.- község főgondnoki; o) a deési egyházmegye főgondnoki; d) a zilahi kollégium főgondnoki; e) a nagy-enyedi egyházmegye egy algondnoki; f) a széki egyházmegye egy algondnoki; g) a zilahi kollégium egy algondnoki állások betöltésére. g) Tanár választások: a) a Bethlen-kollégiumnál egy classica-philologiai és egy mennyiség-természettani; P) a kolozsvári kollégiumnál egy classica-philologiai; "0 az udvarhelyi kollégiumnál egy classica-philologiai és egy mennyiségtan-mértani-rajzi; 8) a zilahi kollégiumnál egy classica-philologiai és egy magyarnyelv-irodalmi tanszék betöltése. K) Az igazgató tanács ügykezelésének és az egyházkerületi számadások megvizsgálására 3 3 tagú bizottság választása. A választások e sorrendje tudásul vétetik. 3
4 23. Elnök aa. felhívja a közgyűlés tagjait, hogy ma d. u. 3 5 óráig a szavazatokat adják be a következő választásokra: a) a tanárjelölő-bizottság négy tagjának, 6) Az egyetemes konvent fele részben egyházi, fele részben világi hat rendes és 6 pót-tagjának, c) A Baldácsy-alapitvány bizottságába két rendes és egy póttagnak, d) A közfőtörvényszékhez, a gondnoki karból, egy bírónak, e) Az országos közalap-bizottságba egy rendes és egy póttagnak, f) A kolozsvári kollégium egy főgondnokának és g) A sepsi-szent-györgyi püspöki vizsgálat alatt álló egyházközség főgondnokának megválasztására. Szolgál tudásul. 2. Tárgysorozat rendjén, elnök aa. felkérése következtében, püspök aa. olvassa következő évi jelentését: Méltóságos elnök ur! Főtiszteletü közgyűlés! Szerencsésnek vallom magamat, hogy egyházi életünk terén az előhaladás fölemelő tüneteiben istentől megáldott évről tehetem meg ez alkalommal törvényszabta jelentésemet. Egyházkerületünkben a vallásos élet s általában a magas rendű közérdekek szerinti, nem csak szavakban, de az áldozatkészség tetteiben is nyilatkozó érdeklődés folyton örvendetesebb arányokat öltő s bármerre fordítsuk lelkünk tekintetét, bizonyosságait szemléljük annak, hogy az anyaszentegyház, mint végtelen fejlődésre hivatott isteni intézmény, a legfelsőbb végzés által kijelölt útján, az ellentétes áramlatokkal diadalmas harczát küzdve, ellenállhatatlan erővel tör czélja felé s érvényesiti hóditó erejét. Készséggel ismerem el, hogy az egyházi életnek e föllendülése nem egyes embereknek érdeme, hanem több és pedig nem kizárólag az egyházi élet körében, hanem azon kivül is ható erők áldásos összeműködésének eredménye. Mert, az egyház, a midőn egyfelől intézményei s összes életműködése által érvényesiti jótékony befolyását a közgondolkozás és érzület irányítására, másfelől kétségbe vonhatatlan az is, hogy befolyása alatt áll azon közszellemnek, mely a különböző időkorok rendén hatalommá válik s így az egyházi, társadalmi s nemzeti közélet kölcsönhatása folyton nyilvánuló. Annak az élénken forrongó, letűnt idők mulasztásait lázas tevékenységgel pótolni s helyrehozni törekvő s az alkotások terén maradandó eredményekért esengő közszellemnek, mely jellemző, ismertető jegye korunknak, ébresztő, tettre késztő, hogy ne mondjam, zaklató hatása az egyházi élet terén is hallatja szárny-csattogásait s felkölti szende-
rükből még azokat is, kiknek szivét eddig az egyház ma^asrendü törekvései s érdekei iránt való érdeklődés hőbb dobogásra nem késztette. Hazánkban, s első Borban, annak éppen erdélyi részében, az utóbbi években, szembetűnően nyilvánuló a társadalmi és nemzeti élet terén fölébredett közszellemnek jótékony hatása az egyházi életre s ha észleletem nem csal, ez ébresztő s buzdító befolyás nyitja azon mind mélyebben megerősülő meggyőződésben található föl, hogy mindazok, kik az erdélyi részekben a magyar egyházaknak s azok sorában a mi anyaszentegyházunknak érdekeit támogatják, benső megújhodását és meggyőződését előmozdítják, nem csak vallásos s nemesen emberi, hanem egyszersmind hazafias kötelességet is teljesítenek, mert támogató jobbjuk nyújtásával jövendőjét biztosítják a magyar állam s abban a magyar nemzet létérdekeit szolgáló leghatályosabb tényezőknek. Én boldognak érzem magamat, hogy e nelnes munkában részt vehetek s áldom a gondviselést, hogy a szolgálattétel nagy mezejét tárta fői előttem, melyen a nekem adatott csekély talentumok mórtéke szerint, az erdélyi ref. egyházkerület javára s ennek útján, mindenek felett, szeretett hazám s magyar nemzetem jövendőjének biztosításában közreműködhetem. Hálával kell, azonban, elismernem s nyilvánítanom azt is, hogy az én parányi erőmet, isten segedelme mellett, azon támogatás teszi talán némileg sikeressé, melylyel jóakaratu törekvéseimet anyaszentegyházunknak vezérlő világi férfiai, gondnoki, esperesi s lelkészi kara s mondhatnám, összes hívei elősegítik. Anyaszentegyházunk összes tényezőinek vállvetett közreműködésében fénylő például tündöklik előttünk a legelső magyar ember: a király. Kegyelmességének kincstárából ez évben, templom-építési ezélokra, nagy-szebeni egyházközségünket s az ördögktíti újonnan szervezett körlelkészséget méltóztatott ő felsége 00--00 frt. legfelsőbb segélylyel megörvendeztetni. Hogy a legfelsőbb segélyezés, az előző évekhez arányosítva, csekélyebb mérvű, oka az, hogy kevés volt a kérelmező. Indokolt ajánlattételeim közül egyet sem utasított vissza a királyi kegy. Mindenfelé áldást hintő annak fénye s ezért mindnyájunk szivéből is gyakorta száll föl az esdő fohász: köritse mindig fény s áldás a íelséges trónt. Hálára késztő mérvben jutott ez évben is osztályrészéül egyházkerületünknek egyetemes egyházunktól is a hatályos támogatás. Múlt évi jelentésemben is jelzem, hogy konventünk, tekintettel kiáltó szükségeinkre, az egyetemes egyház anyagi erőforrásaiból aránylag legtöbbet juttatott nekünk. Múlt évi konventünk, melynek összes üléseiben, képviselő-társaimmal együtt, kötelességszerüleg részt vettem, eddigi kegyességét még tetézte nem csak az által, hogy egyes egyház- 5
6 községeinknek, papjainknak többet juttatott, mint az előző évben, szám szerint 3,750 frtot; de, ezen kivül, még a körlelkészségek számára addig folyósított 3,250 frtnyi állandó dotatióját is fölebb emelte ugy, hogy e czimen a folyósított segélyösszeg 5,050 frt. állandó segély; ezen kivül még 200 frt. időleges. Az állandó dotatió emelését annak köszönhetjük, hogy az eddigi 7 körlelkészség szervezésén kivül, még négy újnak, név szerint, a mocsi, szinyei, lúdasi és esztényi körlelkészségek szervezésének tárgyában indokolt előterjesztést tettem s javaslatom alapján, a mélt. Igazgató-Tanács is a romániai misszió területén kielégítésre váró építkezési szükségletek javára megkivántató tőke-befektetéseknek s azok reintegrálásának törlesztési s kamatjárulékai czimén, 32 évi időtartamra, évenkint,000 frtnak állandó mégszavazását kérte s konventünk kegyes vala, indokolt kéréseinket teljesíteni. Ezek szerint, a kerületünk által különböző czimen nyert segélyek összege tett ez évben 9,000 frtot. Jövőre nézve, a biztató jelek szerint, még további s nagyobb arányú állandó segélyre van kilátásunk. Egyetemes egyházunk intéző köreiben, mind élénkebben nyilvánuló azon meggyőződés, hogy a domestikai t-egélyezéseknek eddig gyakorolt módja, mondhatjuk, az elforgácsolás rendszere", a czélnak nem megfelelő; mert, a létező bajok gyökeres orvoslását s állandó alkotások létrehozását lehetetlenné teszi. Enyhítő balzőamcseppeket ejt ugyan a sajgó sebekre, de egyet sem gyóg it meg. Élénken foglalkoztatta, ennélfogva, s foglalkoztatja ez idő szerint is az elméket az a nehéz kérdés, hogy a segélyezésnek minő módja volna az eddiginél helyesebb, a jövendő számára biztosabb alapokat vető. A főtiszt, közgyűlés tagjai bizonynyal tudják, hogy én e nehéz kérdésre válaszul indokolt előterjesztést s javaslatot tettem a segélyosztó bizottság ülésében s miután javaslatomat az egyhangúlag magáévá tette: konventi ülésünkén (. 887. 89 jk. sz.) e fontos kérdés beható tanácskozás tárgyát képezte s elvileg elfogadtatott. Indítványom részleteit, mint ismereteseket, mellőzve, csupán annak alapeszméjét jelzem, mely abban áll, hogy a domestika évi jövedelmének megállapítandó jelentékeny része 32 évre köttessék le, mint kamatjárulék, az egyes gyengén dotált papi állomások javadalmának azonnali javítására az egyházkerületek által előlegezendő tőkék kamatja pótlására s ezen időtartam alatt az egyes egyházközségek által, esetleg, központi segélyösszegek tőkésítése útján, l 2 /o"08 számítással, hozassanak létre az illető állomások állandó alapjai képező tőkék. Fejes Isván, konventi tagtársam, ez indítványomhoz egy módositványt terjesztett be, mely azonban attól lényegében nem eltérő, csak a kivitel módozatában különböző, a mennyiben, első sorban, a közalap összes tőkéit kivánja ily befektetésekre fordittatni s azoknak 32 év alatti reintegrálására addig is 5 / 0 -al való kamatoztatása ter-
hét a domestika folyó bevételeire óhajtja fektettetni, igy az állandó tőkék létrehozását is kizárólag az egyetemes egyház központi erejével akarja eszközöltetni, számitáson kivül hagyva ugy az egyházkerületeknek, mint az érdekelt egyházközségeknek a tőkeképzésben közvetlen részvételét. Konventünk végzése szerint, mind az én inditványom, mind a módositvány az egyházkerületek bírálatának tárgyát képezi s örömmel konstatálhatom, hogy a sajtó útján közzé tett, részben egyházkerületi, részben egyházmegyei vélemény-nyilvánitások túlnyomó nagy többsége az alapeszme helyeslését proklamálta. A főt. közgyűlésnek is, a tárgysorozat rendjén, alkalma lesz elvi nyilatkozat-tételre. A konventi végzésben körülirt részletes javaslat a főtiszt, közgyűlés elbírálása alá azért nem volt ez úttal beterjeszthető, mert az egyes egyházmegyék javaslatainak nagy része a mélt. Igazgató-Tanács által kitűzött határidőig nem készült el s igy nem volt feldolgozható s különben is azoknak egy része még további kiegészítést igényel. Ha, azonban, a főtiszt, közgyűlés hajlandó lesz, megadni a kért felhatalmazást, a mélt. Igazgató-Tan ács a szükséges kiegészítéseket elrendelve, a jövő év elején tartandó egyetemes konventhez részletes munkálatát, a kerület nevében, fölterjesztendi. Egyetemes egyházunk különböző köreit s mondhatni az egész hazai közvéleményt élénken foglalkoztató kérdés gyanánt kell jeleznem, továbbá, a Protestáns Irodalmi Társulat" létrehozása érdekében fölmerült mozzanatokat. Múlt évben tartott egyetemes konventünk, az addig csupán társadalmi úton folyamatba indított mozgalmat, a tényleges szervezkedés útjára terelte az által, hogy vegyék számba a történt ajánlkozásokat s azokrúl jelentést tevén a konvent világi elnökéhez, a tényleges alakulás és szervezkedés keresztül vitelét ez által készítsék elő. A szervezkedést előkészítő értekezlet, br. Yay Miklós őnagyméltóságának s az evangélikus afiak részéről br. Pronay Dezső, fogondnok ur elnöklete alatt, az érdeklődőknek impozáns részvétele mellett, f. év ápril 6-án ment végbe Budapesten, az evangélikusok közgyűlési nagy termében. A főtiszteletü közgyűlés tagjai előtt tudva van, hogy a tiszántúli egyházkerület s abban különösen a debreceni egyházmegye küldöttei által vitássá lőn téve az a kérdés, hogy a társulat kötelékébe fölvétessenek-e az unitárius afiak, vagy nem? Az értekezlet túlnyomó többsége a fölvétel mellett nyilatkozott; s igy a szervezkedés keresztül vitele ez értelemben lett megállapítva s megtétettek mindazon lépések, melyek a tényleges megalakulásnak, mondhatni, hivatalos szervezkedésnek, a jövő év elején keresztül vitelére szükségeseknek mutatkoztak. Örömmel jelezhetem azt, hogy a fölmerült s bizonynyal mindnyájunk által sajnálattal észlelt ellentétek kiegyenlítésére van kilátás s a társulat működési 2 7
8 programmjának végleges megállapítása lehetővé fogja tenni a közös czél érdekében az erők osztatlan tömörülését s a kibontandó zászló körül sorakozni fognak a tiszántúli testvérek is, kiknek hatályos közreműködését nélkülöznünk, az ügyre nézve nagy veszteség volna. Örömmel konstatálom azt is, hogy egyházkerületünk részéről a részvételre jelentkezés, szűkös viszonyainkra tekintettel, elég szép eredményt mutat föl s ha a szervezkedés ténylegesen megtörténik s a társulat működését megkezdi, a támogatás részünkről bizonynyal még fokozódni fog. A mi kerületünkből jelentkeztek eddigelő 24-en, és pedig 2 pártfogó, 24 alapitó, 39 rendes, 68 pártoló, 8 segélyező tag. Közügyeink fejlődésének s előre haladásának örvendetes mozzanatául jelezhetem azt is, hogy egyházkerületünk és az EMKE közti szövetségre lépés fenforgott akadályait elháritam, sikerült; mert az együttes tárgyalások folytán, a szövetségre léphetés oly föltételei körvonaloztattak, melyek mindkét fél önkormányzati jogait s szabadságait érintetlenül hagyván, a közös akczió lehetőségének útját megnyitották. Lesz alkalma a főtiszt, közgyűlésnek, tárgysorozatunk rendjén, erről meggyőződhetni s biztat a remény, hogy a megállapitott feltételek mellett való szövetségre lépést a főt. közgyűlés sankczionálni kész leend s annak folytán, megkezdődhetnek a részletes tárgyalások. Nagyobb mérvű anyagi segélyezésre, e szövetségre lépés útján, ez idő szerint, kilátásunk nem lehet, az egyesület anyagi erejének csekély volta miatt. Egyházi építkezési szükségleteinkre ugyanis ez ideig, 32 évi időtartamra, évenkint csupán 245 frtot szavazott meg az egyesület, a mi az egyházkerület által előlegezendő 4,900 frt. tőkebefektetés kamatjának felel meg Személyi járandóságokra,450 frt. segély van kilátásba helyezve. Reméljük, azonban, hogy az egyesület ereje idővel gyarapszik, a segélyezés nagyobb arányokat fog ölteni. Egyelőre a kevés is jó, köszönettel fogadhatjuk. Sokkal nagyobb arányú s egyházkerületünk beléletére mélyebbre ható azon akczió, melyet egyházi építkezéseink ügyében folyamatba inditni, kötelességemnek tartam. Részint személyes szemlélet, részint az egyházmegyei hatóságok útján tájékozást szerezve magamnak egyházkerületünk különböző vidékem azon építkezési szükségletek felől, melyek ugy felekezeti, mint faji érdekeink szempontjábúl, első sorban kielégítésre várnak, e fontos tárgyban tüzetesen indokolt előterjesztést intéztem a mélt. Igazgató-Tanácshoz. Ez előterjesztésem rendén feltűntettem azt, hogy múlhatatlanul szüksége forog fenn egyházkerületünkben 40 templom, 58 iskola, illetőleg, papi és tanitóilak részben egészen újonnan építésének, részben nagyobb mérvű restauraoziójának. Ez építkezések, kerek számban, 80,000 frt. névértékű járadék-kötvény befektetését veszik igénybe s-miután a központi építkezési
pénztár, mely a lőtiszt. közgyűlésnek 82 887. sz. a. kelt végzése folytán, 67,000 frttal lett megállapítva s ez összegből, előterjesztésemben jelzett építkezéseken kívül, időközben fölmerült más épitkezésekre is történtek kiutalások, kerek számban, 37,000 frtnyi építkezési szükséglet fedezéséről kell gondoskodni. Rá is mutattam azon segélyforrásokra s körvonaloztam azon módozatokat, melyeknek felhasználásával a kitűzött feladat megoldható. A megoldás alapeszméje az, hogy az építkezések keresztül vitelében az érdeklett egyházközségek, az egyházkerület és az egyetemes egyház ereje egyesittessék oly módon, hogy a szükségelt befektetési összegeket, esetről-esetre megállapítandó feltételek alatt, törlesztési mivelet útján, az egyházkerület építkezési pénztára előlegezze s az előlegezések visszahelyezésének időtartamára a befektetett tőkék 5%-os kamatjával, részben az egyetemes egyház országos segélyalapja, részben az egyházkerület központi segélyforrásai, részben (de aránylag csak nagyon csekély mérvben) az építkező egyházközségek terheltessenek meg, és így az egyházkerület által előlegezett tőkék kamatozása feltétlenül biztosittassék. Javaslatom szerint, hogy a kontemplált összes építkezések keresztül vihetők legyenek, kamatjárulék s törlesztés czimén, a restituczió idejére, hozzá kell járulni: a) az egyetemes egyháznak... 5,209 frt. 80 krral; b) áz egyházkerületnek 3,252 frttal; c) az építtető egyházközségéknek. 3,335 frt. 70 krral; s így együttesen,797 frt. 50 krral. Igaz, nagy összeg, de a segélyforrások kombinativ egyesítése által túlságos erőfeszítés nélkül fedezhető. Egyházkerületünk vallásos és kulturális miszsziója, azon élénk és nemes verseny, mely az egyházi élet intensiv fokozásában, a hazai különböző egyházak kebelében, folyton mind nagyobb mérvben nyilvánuló oly kötelességeket szab elénk, melyeknek teljesítése elől ki nem térhetünk még áldozatok árán sem, ha tradiczióinkhoz híven, továbbra is fenn akarjuk tartani magunkat a haladó kor színvonalán; ha nem akarjuk kiejteni kezünkből az előre törekvés ama zászlóját, melyet az erdélyi részekben a mi anyaszentegyházunk, annyi nehéz vivódás közepette is, századok óta fenlobogtat s melyet megtépett bár az idő vihara, de át kell azt adnunk mocsoktalan fönségében a nyomdokainkba lépőknek, ha mi elhanyatlottunk. De egyházkerületünk fokozott előre haladását nem csak a romok felett emelkedő uj templomok és iskolák által biztositni, kötelességünk, hanem buzgó igyekezettel kell gondoskodnunk megmentéséről s megtartásáról azon élő köveknek is, melyeknek együtt kell alkotniok az isten lelki házát: az anyaszentegyházat. Igyekeztem, e tekintetben is, kötelességeimet teljesitni s munkálni körlelkészi 2* 9
20 intézményünk fejlesztésén; mert, első sorban, éppen ez intézmény van hivatva arra, hogy egyházkerületünknek eddig sok helytt szétzüllötten tengődő s a felekezeti s faji absorbcziónak martalékul szolgált tagjait egybegyüjtse, összetartsa s bennük a vallási s nemzeti solidaritás egybeforrasztó s fölemelő érzetét uj életre keltse. Örömmel konstatálhatok e tekintetben két megnyugtató s biztató jelenséget. Egyik az, hogy egyházkerületünknek ugy birtokos oszt;'lya, mint köznépe, ez uj intézményünk iránt meleg rokonszenvet, támogató buzgalmat tanusit a személyi járandóságok megajánlásában, a szükséges egyházi építkezések keresztül vitelében ugy, hogy ez intézményünk hová-tovább mind mélyebb gyökeret ver s az egyes körlelkészségek faji s felekezeti érdekeink megannyi védbástyáivá izmosulnak és pedig kerületünk legexponáltabb vidékein. Eddigelő, mint egészen uj alkotások, véglegesen szervezve lettek : a csik-szeredai, hosszufalusi, bólyavölgyi, számos-újvári, ördög-kúti, noszolyi, m.-záhi, m.-üyei, piskii, petrözsényi, felső-torjai, esztényi, ördög-keresztúri, o.-ujfalusi, tancsi és segesvári körlelkészségek. Folyamatban van, ez idő szerint, a m- ludasi. a d.-szt.-mártoni, az erzsébetvárosi, a szinnyei, a mocsi, az ilosvai, a detrehemi, az o.-toplicai körlelkészségek organizácziója, s ha egyetemes konventünk, fennebb jelzett indítványom értelmében, hajlandó lesz, további állandó segélyösszegeket folyósítani, következni fog a körlelkészségek még hosszú sora. Örömmel konstatálhatom, továbbá, azt is, hogy papjaink s papjelöltjeink közül, általában véve, kiválóan alkalmas egyének szentelik föl magukat a körlelkészi fáradalmas, de eredményeiben áldásos küldetésre. A megállapított utasítások értelmében fölterjesztett negyed- és félévi jelentéseik kifejtett buzgó törekvésük tüköré s visszaverődnek azokban lélekemelő tünetei azon megújhodott életnek, mely működésük területén nyilvánuló. Ez uj alkotások folytán, egyházkerületünk miszsziói tevékenysége folyton növekvő s hogy e tevékenységnek központi felügyelete, ellenőrzése s irányítása gyakorlatilag mind hatályosabban eszközölhető legyen: múlhatatlanul szükségesnek látszik, Igazgató-Tanácsunk kebelében, a miszsziói ügyekre nézve, egy szak-referensi állás szervezése, a tanügyi előadói állás analógiája szerint. Tárgysorozatunk rendén, alkalma lesz a főtiszt, közgyűlésnek, e tekintetben döntő szavát hallatni. Kötelességemnek tartom, megemlékezni 'pár szóval theologiai akadémiánk állapotáról is. A tanári kar buzgalmát s az akadémia növendékeit tekintve, általában csak jót mondhatok felőle. Okozott ugyan némi fennakadást egyik jeles tanárunk betegsége, 8 e miatt a rendes tantárgyak előadásában, illetőleg, azok sorrendjében fölmerült némi változtatás szüksége; de ezt leszámítva, a tanfolyam menete egészen rendes volt.
Az exegetika tanárának betegsége s másfelől az exegetikai tudományoknak roppant terjedelme miatt, a tanerők szaporításának kérdése felszínre került. Elnökletem alatt tartott ülésből, a tanoda elöljáróságához e tárgyban átirat intéztetett, de miután a tanoda anyagi ereje a rendes tanerő-szaporítás terhét nem bírja, az elöljáróság, hivatkozással kerületi közgyűlésünk 78 875 és 35 876 sz. a. kelt végzéseire: az egyházkerület segélyére apellált. Részemről, az apellácziót teljesen jogosultnak tartom, mert meggyőződésem az, hogy a papképzés terhét hordozni, nem egyik, vagy másik kollégiumunknak kizárólag, hanem, első sorban, az egyházkerületnek tartozik feladata körébe s oly kötelessége, melyet magától el nem utasíthat. E nagyfontosságu s egész egyházkerületünk beléletét s jövendőjét mélyen érintő kérdés, az igazgató-tanácsi előterjesztések rendjén, tárgyalás alá kerül s teljesen nyugodt vagyok a felől, hogy a főtiszt, közgyűlés bölcsessége megtalálja annak nyitját. Mint akadémiánk életének jelentős mozzanatát, fölemlítem azt, hogy az egyetemes konvent által megállapított szabályzat értelmében, folyó év augusztus 3-én, Józsa Zsigmond, kitűnő papjelöltünk, theol. magántanári vizsgára bocsáttatott s egyhangúlag képesítettnek nyilvánittatott. Az uj szabályzat életbe léptetése óta egész egyetemes egyházunkban ez volt az első ily vizsgatétel s örülök, hogy éppen a mi egyházkerületünk kebelében történt. A szabályzat 33-ik czikkelye értelmében a theol. magántanárságra a felhatalmazás az egyházkerület jogkörébe tartozván, külön előterjesztés tárgyát fogja képezni. Múlt óvi közgyűlésünk 4. sz. a. kelt határozata szerint, a theol. szakvizsgákra vonatkozó szabályzat teljes érvénybe léptetése tárgyában is elkészült a részletes javaslat, az is napirendre kerül. Megjegyzem még, hogy a rendes papi szigorlatok aug. 30-án s a következő napokon jó sikerrel végződtek, elnökletem alatt. A múlt tanévben a theologusok létszáma volt 67, szigorlatra lépett 8 s ebből jeles osztályzatot nyert 6, jót 4 s egyszerűen képesittetett 8. Egyházkerületünk beléletében az átalakulás, hitem szerint, a jobbrafejlődés jelentős eredménye gyanánt jeleznem kell a vizitáczió uj rendszerének életbe léptetését. A régiből az újba az átmenet természetszerűen némi nehézségekbe ütköző, mint mindenütt, ugy az egyházi téren is. Nem lehet hát csodálkoznunk, ha az uj szabályzat szerinti eljárás körül némi tájékozatlanság merült föl; de készséggel ismerem el, hogy esperes társaim, általában véve, teljes odaadással végzik e tekintetben is nehéz tisztöket s az átmenet nehézségeit sikeresen küzdik le. Az uj szabályzat értelmében, reájuk lévén bizva, egy év keretén belül, az egyes egyházközségek vizitácziója idejének megállapítása, az összes egyházközségek ez évi vizsgálata még teljes befejezésre nem 2
22 jutott, de nagy részben megtörtént s a végrehajtóttakról a vizsgálati jegyzőkönyvek és esperesi jelentések fölterjesztettek. A hol imminens intézkedések szüksége forgott fenn, azok azonnal megtétettek s ez által is az uj rendszer előnye szembetűnővé lett. A mélt. Igazgató- Tanács kötelességének fogja tartani, gondoskodni saját kebelében arról, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvek s esperesi jelentések, szakreferens utján, nyerjenek szabályszerű elintézést s igy a központi kormányzat kellő formák között gyakorolja főfelügyelői, ellenőrzői és rendelkezési tisztét. Ezek után, áttérek néhány szóban fölemlitésére múlt évi közgyűlésünk óta az egyházkerületünk különböző vidékein végzett hivatalos kiszállásaimnak s tett köriítaimnak. Igyekeztem e tekintetben is tovább haladni azon úton, melynek sikeres és áldásos volta felől, hova-tovább, mind mélyebben győződöm meg. A hívekkel mentői gyakoribb és közvetlenebb érintkezés, a megoldásra váró kérdéseknek a helyszínén elintézése, az élőszónak s példaadásnak ébresztő s buzditó ereje még akkor is biztosítja a sikert, midőn az, ki e kötelességét teljesiti, szóban és tettben erőtlen ember, mint én. Hálával ismerem el, hogy bármerre jártam, a fogadtatásnak részemről teljességgel nem kívánt ünnepélyessége, felekezeti és faji különbség nélkül, az illető vidékek értelmiségének s köznépének meleg érdeklődése, különösen pedig híveinknek a szükséges közreműködésben áldozatkész részvétele, fáradalmaimért gazdag, általam meg nem érdemelt jutalmul szolgált mindenütt s nem egyszer ellankadt erőmet meg-megújuló életre kelté. Kedves kötelességemnek tartom azért mindazoknak, kik irántam körutaim alkalmával, szíves előzékenységet és kitüntető kegyességet tanúsítottak, e helyről s ez alkalommal is mélyen átérzétt köszönetemet nyilvánítani. Bennem nem az erőtlen ember, hanem a nagy erejű s magas méltóságú anyaszentegyház lett megtisztelve. Még a múlt év végén, közgyűlésünk után kevéssel, két, egészen uj templomunk felszentelésének lélekemelő tisztét teljesítem; közjegyző barátommal együtt, november 5-én a beszterczeit, deczember - én a kuduit. E két templomunknak felépülése s a közhasználatra ünnepélyes átbocsátása, tekintve azt, hogy egyházunk s fajunk azon vidéken számban és erőben csekély, mind vallásos, mind hazafias szempontból nagy jelentőségű mozzanat, mert azok egyházkerületünknek, az északkeleti határszélen védbástyái, erősségei. Az egyik, a beszterczei, br. Bánffy Dezső alkotó nagy képességét; a másik, a kudui, az elhunyt gr. Bethlen Károly nyomdokaiba lépett gr. Bethlen Pál nemes buzgalmát dicséri. Ugyancsak a múlt év végén, decz. 6-án, bonczhidai egyházközségünkbe szállottam ki. Szivembe nyilallott az, hogy ottani népes
s úgy helytt, mint széles körű vidékén fontos missióra hivatott egyházközségünk temploma romladozó, papi laka gyarló és különösen iskola-helyisége minden bírálaton aluli, a több, mint 80 tanköteles közül még 20-nak befogadására sem alkalmas. Kiszállásomra közvetlen indokot szolgáltatott a gr. Bánffy György által tett azon kegyes nyilatkozat, hogy a br. Bánffy László-féle ősi kúria nagy telkét s még romjaiban is nagyszabású épületét, tulajdonjogának fentartása mellett, örök használatra, az egyházközségnek átbocsátani, kész s ezen kivül, az építkezés czéljaira anyagban s munkaerőben 000 frttal hozzájárul. Az egyházközség közgyűlése, elnökletein alatt, hálás indulattal fogadta e kegyes ajánlatot, s egyhangúlag kimondotta, hogy a régi papi- és iskolatelek eladási árából bizton remélhető 3500 frtot, a felajánlott telken, papi- és tanitói lak s tágas iskola építésére forditja. Az építkezés tervét s költségvetését elkészíttettem s a kerület részéről is némi központi segélyt számításba véve, a mélt. Igazgató-Tanács hozzájárulásával, nemcsak az emiitett építkezésekre, hanem még a templom renoválására nézve is alkalmas vállalkozóval szerződésre léptem. Eészletesen kidolgozott tervem szerint, az egyházközség, a maga részéről számításba is alig jöhető csekély áldozattal, a szükséges öszszes egyházi és pedig igen diszes épületek birtokába jutandó s az építkezés a folyó év tavaszán, tényleg megkezdendő vala. Az egész terv, azonban, utólag fennakadást szenvedett, mert az egyházközség, nem kutatom, minő hatások folytán, a régi papi telek eladása tárgyában hozott határozatát megváltoztatta s igy annak financzialis keresztül vitele y ezzel együtt az egyházközség regenerácziója lehetetlenné lett. A mi, azonban, késik, talán nem marad el végleg. Én bízom a gr. Bánffy-család hagyományos erényeiben, hogy a zátonyra jutott kérdés óhajtott megoldásra jut. Részemről, a mit lehetett, megtettem eddig s megteszem ezután is. Tavasz nyiltával egymásután több körutat tettem. Május elején örömmel ragadtam meg a m.-láposi orgona-szentelés ünnepélyes alkalmát, hogy deézsi egyházmegyénknek azon vidékét, életemben először, meglátogassam. A kaczkói körlelkészség területén utaztam át, hol maroknyi magyar népünk a fajfentartás nehóz harezát vívja. Örömmel tölt be szivem, szemlélhetni eredményeit azon áldásos munkának, melyet azon vidéken anyaszentegyházunk egyik leghívebb szolgája, tiszt. Berde Sándor paptársam, nagy odaadással végez, hathatós támogatást nyerve az ottani birtokos osztály, első sorban Simó Lajos, főgondnok úrtól, kit azon vidék népének áldásul rendelt az isten. Ő méltósága jó példájával legelői jár s ez évben is a körlelkészség egyik nevezetes pontján, Galgón, saját költségén diszes uj isko^ 23
24 lát és tanitói-lakoi építtetett. A tanítói állomás szervezése ott is új alkotás s a tanítás már a jövő hóban megkezdődik. Láposon és Domokoson a legkellemesebb benyomásokkal lettem gazdagabbá. Azon két egyházközségünk, egyházkerületünk északi határszélén, a románság nagy tengerében, magyar fajunknak s vallásos hitünknek viruló oázisa s az öníentartás csodálatos erejével és szívósságával őrzi nyelvét és vallását. A végrehajtott vizsgálat rendjén, az egyházi ügyeket rendben találtam. Csupán azon hiányt észleltem, hogy egyik egyházközségnek sincs közalapja, mely a felmerülő szükségleteknek, legalább részben, biztos fedezetéül szolgálhatna. E czélra meghozva részemről is parányi áldozatomat, az alap meg lön vetve s jóakaratu példaadásomat a buzgó hivek közül sokan azonnal követték, ott is legelői járva Simó, főgondnok ur. Ugyancsak május havában a Mezőségen tettem körutat, kezdve Ludason. Ottani egyházközségünk a vallásos buzgóságnak fénylő képét tünteti föl, s élénk tudatával bir annak, hogy egész egyházkerületünkben a legfontosab missiói pontok egyike. Mint újonnan szervezett körlelkészség székhelye, most végzi a szervezkedés nehéz, de gyönyörű munkáját. Felemelkedett az anyacgyházak sorába, díszes új templomot s papi-lakot épittet s ritka mérvű ön megadóztatás útján, a körlelkész javadalmazásához csaknem 500 írttal járul hozzá. Az új alkotás buzgó vezetője Keresztes Áron, gondnok úr, a hazafias érzület s vallásos hűség ritka férfia. Ez a jó szellem, különben, ottani híveink közt, általában uralkodó. Meghozzák mindnyájan áldozataikat a befejezéshez közelgő építkezés körül; 2000 frtot meghaladó építési anyagot gyűjtöttek össze A többek közt fölemlítem az egyház pénztárnokát, Keresztes Lajost s hitvesét, kik az új templom számára ajándékoztak 400 frt értékű harangot, melynek érez nyelve dicséretüket fogja zengeni. Ludasról m.-bodoni egyházközségünkbe mentem át, mert ott is szent munka foly: a régi templom romjai felett díszes templomot építettek a nagy buzgalma hivek, élükön tiszt. Nemes Árpád jeles paptársammal. A vallásos türelem s testvéries érzület szép bizonysága ott az, hogy a román atyafiak is az épitkezésben segitő jobbjukat nyújtották. Különben, nemcsak ott, hanem a Mezőségen több helytt volt kellemes alkalmam észlelhetni a fajok s felekezetek közti testvéries viszonyt. így Mező-Záhon is, egyik új körlelkészségünk székhelyén, hol uz újonnan épült templomot szentelem föl. Annak fölépítésével a gr. Wass és Ugron-családok emeltek maguknak örök emléket. A két családban első sorban két nő nemes szivéből fakadt föl ott az új élet forrása. Nevüket hálás tisztelettel említem föl: Wass Ida contesse és Ugrón Ilona ő nagyságáét. Az épités költségének nagy ré-