Nyíribrony Község Önkormányzat../2004. ( ) rendelete egyes szociális ellátások helyi szabályairól Nyíribrony Község Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. -ának (2) bekezdésében, 25. -ának (3) bekezdésében, 26. -ában, 32. -ának (1) bekezdésében, illetve (3) bekezdésében, 38. -ának (2) bekezdésében, 45. -ának (1) bekezdésében, 47. -ának (1) bekezdésében, 50. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész Általános rendelkezések 1. A rendelet célja E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. A rendelet hatálya kiterjed 2. A rendelet hatálya (1) a.) a Nyíribrony Község önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező aa: magyar állampolgárokra, ab. Állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, ac. Letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, ad. magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. b.) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az Önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet (1) bekezdésében megfogalmazottakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Chartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és a bevándorlásról szóló 1993. évi LXXXVI. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen a Magyar Köztársaság területén tartózkodó állampolgárokra is. 1
(3) A rendelet hatálya az Szt. 32/B.. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka és a 41.. ának (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj tekintetében kiterjed az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira és az Szt. ben meghatározott feltételek mellett a harmadik államból származó hozzátatrtozójára. E rendelet alkalmazásában: a. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: - időskorúak járadéka, - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, - átmeneti segély, - temetési segély. b. természetben nyújtott szociális ellátás: - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély, - közgyógyellátás. 3.. c. jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíj pénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül (SZt. 4..) nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint -a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a 13. havi nyugdíj. d. Vagyon: ha az szt. másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő -, és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek da. Külön külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hússzorosát, vagy db. együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkissebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű (Szt. 4..) e. aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy (Szt. 4. ). Aktív korú nem foglalkoztatott személy: az, aki az Szt. 37./A. (3) bekezdése szerint annak minősül. f.)család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, (Szt. 4. ) 2
g.) közeli hozzátartozó: (Szt. 4. ) ga: a házastárs, az élettárs, gb: a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek. gc: a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, h.) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, (Szt. 4. ) i) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van; (Szt. 4. ) a.) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; (Szt. 4. ) b.) kereső tevékenység: ha az Szt. másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke nem a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. (Szt. 4. ) l.)a személy lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él; a személy tartózkodási helye: annak a laskásnak a címe, ahol a személy a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik; a személy lakcíme: bejelentett lakóhelyének illetve tartózkodási helyének címe. II. Rész Eljárási rendelkezések 4. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog a kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzése (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit az Szt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál ( a továbbiakban: Iroda) kell benyújtani (3) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzák, illetve azokat igazolja. A szükséges jövedelemnyilatkozatot a kérelem nyomtatványának, míg a vagyonnyilatkozatot mellékletének kell tartalmaznia. 3
(4) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év. (5) Ha az Iroda hivatalos tudomása vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelem nyilatkozatában szereplő jövedelemnyilatkozatban foglaltakta vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (Szt. 4. ) (7) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. (Szt. 13. (2) bekezdés) III. Rész Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 5. (1) Az önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a.) havi jövedelme, valamint b.) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 -át, egyedülálló esetén 95 %-át, c.) az Európai Gazdasági Térség állampolgárát, illetve harmadik állam állampolgárságával rendelkező egyeneságbeli rokonát, házastársát, amennyiben az Szt.-ben foglalt feltételeknek megfelel. (2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy (Szt. 32/D. (4) bekezdés): a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. c) Lakóhelyét egy másik államnak a területére helyezi át, és ott életvitelszerűen letelepedik. 6. (1) Az időskorúak járadékának havi összege ( Szt. 32/C. ) a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. 4
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el. (4) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Rendszeres szociális segély 7. (1) Az önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki (Szt. 37/A. ) a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése a.) az (1) bekezdés a) pontjába megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, b.) az (1) bekezdés b) pontjába megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %- át, és vagyona sem neki, sem családjának nincs. 8. (1) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap. 9. (1) A rendszeres szociális segély folyósításának feltételenként a aktív korú nem foglalkoztatott személy az önkormányzattal, a munkaügyi Központtal együttműködni köteles. (2) Az önkormányzattal történő együttműködés a nyilvántartásba vétetéssel, a segélyre való jogosultság vizsgálatában és felülvizsgálatában történő közreműködéssel, az önkormányzat által felajánlott megfelelő elfogadásával valósul meg. (3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a Munkaügyi Központ Kirendeltségénél az Flt. 54. (3) bekezdésében foglaltak alapján az Flt. 58. (5) bekezdés d. pontja szerint nyilvántartásba vétetni 5
magát, és a munkaügyi központ Kirendeltsége által előírt időpontban jelentkezését, kötelezettségét teljesíteni, valamint a részére felajánlott megfelelő munkát elfogadni. 10. (1) A rendszeres szociális segély megállapítására vonatkozó kérelemben fel kell tüntetni többek között a kérelmező iskolai végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat is. (2) A kérelem benyújtásától számított tíz munkanapon belül meg kell vizsgálni a jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételeit, és ezek fennállása esetén az aktív korú nem foglalkoztatott személynek a 8. szerinti foglalkoztatásának biztosítására meg kell keresni a foglalkoztatót. (3) A foglalkoztató a megkeresés megérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megvizsgálni a kérelmező foglalkoztatásának lehetőségét és amennyiben a 10. (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő foglalkoztatást biztosítani tudja a kérelmezőt a munka felajánlásáról, a munkakör, a munkaidő, a munkavégzés helye, a foglalkoztatás kezdő- és befejező időpontja és a munkabér megjelölése mellett haladéktalanul értesíti. A foglalkoztató a foglalkoztatás lehetőségének hiányáról az Irodát ugyancsak haladéktalanul köteles értesíteni. (4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban a Munkaügyi Központtal és az Önkormányzattal való együttműködés kötelezettséget, a következményekre való figyelmeztetéssel egyetemben, külön is elő kell írni. (5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a foglalkoztató által felajánlott munkát elfogadnia, ha a.) szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségnek megfelel, továbbá egészségi állapota szerint a munkavégzésre alkalmas, továbbá ha a munkahely és a lakóhelye közötti naponta tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg, b.) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Legalább napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. c.) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidő az a.) pont szerinti munkaidő felét nem haladja meg és a várható havi kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. 11. (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetve a már megállapított ellátás folyósítását meg kell szüntetni annak (Szt. 37/B. ) a.) a személynek, aki aa) egyéb az Szt. 4. (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege a 7. (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személy esetében nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, a b) pontban megjelölt személy esetében pedig a 70 %-át, ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztését büntetését tölti, b.) az aktív korú, nem foglalkoztatott személynek, aki 6
ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt, bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, bc) katonai szolgálatot teljesít, bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, be) keresőtevékenységet folytat ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, bf) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali tagozatos tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerinti képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. (2) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Ápolási díj 12. (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (Szt. 40. (2) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a.) súlyosan fogyatékos, vagy b.) tartósan beteg 18. év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (3) A (2) bekezdés szerinti ápolási díjra jogosult az Szt-ben foglalt feltételek mellett a. az Európai Gazdasági Térség állampolgára, b. az Európai Gazdasági Térség állampolgárát ápoló hozzátartozó. (4) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni gondozását végzi, amennyiben az ápoló családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg. 13. (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha (Szt. 42. (1) bekezdés) a.) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója., illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve, ha 7
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, c) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján keresőképtelenné válása esetén folyósítanak, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja, e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. 14. (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a.) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b.) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c.) az ápolt személy meghal, d.) a 13. -ban megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (2) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni. 15. (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos (Szt. 43. ) a.) igazolást arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és b.) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. (2) A háziorvos az igazolását az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolása alapján állítja ki. Az ápolási díjat kérelmező, illetve az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tiszti főorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti. 16. (1) A 12. (2) bekezdésében szabályozott esetekben az ápolási díj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. 8
(2) A 12. (4) bekezdése alapján megállapított ápolási díj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a. Átmeneti segély 17. (1) Alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60 %-ának erejéig terjedő összegű átmeneti segély állapítható meg. a.) azon szociálisan rászorult személy részére, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá válik, különösen - tartós táppénzes állomány esetén, - gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzésére, - a családban történt haláleset, baleset esetén, - átmenetileg ellátatlanná válás esetén. b.) szociálisan rászoruló családban élő, nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató részére ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160 %-át egy tanévben félévente egy alkalommal. Az átmeneti segély elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak tekintethető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. (2) Az átmeneti segély alkalmanként közgyógyellátásra jogosultságtól is függetlenül a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható. (3) Átmeneti segély évente legfeljebb 5 alkalommal adható, egy naptári évben adható összegének felső határa nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (4) Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a segély alapvető élelmiszerek, és köz- szükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható. Havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély 18. (1) Ha a kérelemre indult szociális igazgatási eljárás tényállásából az átmeneti segély feltételeinek tartós fennállására lehet következtetni az átmeneti segély a kérelmező kifejezett kérelmére, a létfenntartás költségeinek részbeni fedezetére havi rendszerességgel is nyújtható. (2) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély hat hónapi időtartamra állapítható meg és annak havi összege nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (3) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély, jogosult napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díj részben, vagy egészben való megfizetésére, természetben is nyújtható. (4) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segélyben részesülőknek a folyósítás időtartama alatt az általános szabályok szerinti átmeneti segély nem állapítható meg. IV. Rész 9
Természetben nyújtott szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás 19. (1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a háztartásában együtt élő személyek a (2) bekezdés szerint elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek és szociálisan rászorultak. (2) Lakásfenntartási támogatás megállapítása szempontjából Nyíribrony Község közigazgatási területén elismert maximális lakásnagyság: családnagyságtól függetlenül 100m2 /beépített hasznos alapterület/ 100 m2 felett az egy főre eső átlagos lakás nagysága a 25 m2-t nem haladhatja meg. (3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének (Szt. 38. (2) bekezdés) a.) 25 %-át az egyszemélyes háztartás esetén, illetve, ha a háztartásban élő személyek több mint fele az Szt. 4. (1) bekezdésének db.) pontja szerinti gyermek vagy fogyatékos személy, b.) 30 %-át az a.) pontba nem tartozó háztartás esetén meghaladja. (4) Lakásfenntartási támogatásra jogosult a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az a személy is, akinek a háztartásában egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a lakásfenntartási költség eléri vagy meghaladja a házastárs havi jövedelmének 35 %-át. 20. (1) A lakásfenntartás költségein a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint (2) A villanyáram esetén 400 kw mértékig (3) A vízfogyasztás esetén 5 m3/fő (4) Gázfogyasztás esetén 350 m3, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. 21. (1) A lakás fenntartásához kapcsolódó kiadások igazolása az előző 4 negyedév minden hónapjára vonatkozó számlával történik. A számlákat a kérelmező csatolja be. Ezek alapján kell a havi átlagos költségeket megállapítani. A támogatás mértéke Egy főre eső jövedelem: Támogatás mértéke: Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában 0-60 % 15-30 % 60-110 % 15-28 % 110-140 % 12-24 % 140-170 % 12-18 % 170-200 % 12-12 % (2) A lakásfenntartási támogatást egy évre, a fűtési támogatást egy fűtési szezonra kell megállapítani. 10
Temetési segély 22. (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hagy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2) Az (1) bekezdés szerinti temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de legalább 15.000.- Ft-nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának megélhetését veszélyeztetné. (3) A (2) bekezdés szerinti temetési segély összegét havonta utólag, a bemutatott számlák alapján a kérelmezőnek kell készpénzben kifizetni. Közgyógyellátás 23. (1) Közgyógyellátásra jogosultság méltányosságból megállapítható a nem kielégítő egészségi állapotú, szociálisan rászorult személyeknek a havi rendszerességgel fogyasztott és igénybevett gyógyszerek támogatásához. (2) Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át, és a gyógyszerköltség havonta meghaladja az egy főre jutó jövedelmének, egyedülálló esetén a saját jövedelemnek 15 %-át. V. Rész A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei 24. (1) Az Szt.- ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a.) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b.) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére; A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételéről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. 11
(3) A (4) bekezdésben foglaltak szerint megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult. (4) Az időskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és a legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő illetve ezen ellátások valamelyikében már részsülő személy a rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van. (Szt. 17. (5) bekezdés) (5) A megtérítés összege, illetve pénzegyenérték és a kamat összegét méltányosságból elengedhető, illetve csökkenthető, ha a visszafizetése olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. VI. Rész Hatásköri rendelkezések 25. (1) A képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos, az Szt-ben és e rendeletben megállapított, hatásköreinek gyakorlását a (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a Polgármesterre átruházza. (2) A képviselő-testület a lakásfenntartási támogatással, a méltányosságból megállapítható ápolási díjjal, közgyógyellátással kapcsolatos hatásköreit a Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházza. Vegyes rendelkezések 26. (1) A jelen rendelet 2004. március 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Hatályba lépésével egyidejűleg a szociális törvény végrehajtásával kapcsolatos helyi szabályokról szóló 5/2000 (VI.10) ÖKT. számú rendelet hatályát veszíti. Vitális Ferencné sk. Polgármester Dr. Török László sk. Jegyző 12
Nyíribrony Község Önkormányzat Jegyzőjétől 4535 Nyíribrony, Fő u. 84 sz. száma: /2004. ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ TESTÜLETHEZ Vitális Ferencné polgármester asszony részére 2003. évtől kifizetett egyéb juttatások tárgyában Tisztelt Képviselő testület! Szikszai László képviselő kérdéssel fordult Vitális Ferencné polgármesterhez, mely levelében többek között arra kért fel, hogy a Polgármesteri Hivatal pénzügyi nyilvántartása alapján a Vitális Ferencné polgármester asszony részére 2003. évtől kezdődően kifizetett egyéb juttatásokról a képviselő testület tagjait a soron következő testületi ülésen mindenre kiterjedően és tényszerűen mindenki számára hozzáférhető nyilvános adatokról lévén szó különálló napirend keretében tájékoztassam. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény a köztisztviselők részére az alábbi egyéb juttatásokat állapítja meg Egyéb juttatások 49/E. (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. (2) A jubileumi jutalom a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi, b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi, c) 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi, d) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg. (3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. (4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta. (5) A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; b) a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra, c) a 35 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra, d) a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra. (6) Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni. 49/F. (1) A köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult. (2) Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke. (3) A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás - (2) bekezdés szerint meghatározott - összegét legfeljebb kétszereséig felemelheti. 49/G. (1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult. 13
(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést állapítottak meg, a munkaruha-ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult. (3) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár. (4) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg. (5) A hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit. 49/H. (1) A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen: a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet, b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás, c) albérleti díj hozzájárulás, d) családalapítási támogatás, e) üdülési hozzájárulás, f) szociális támogatás, g) illetményelőleg, h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás, i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás. (2) Az üdülési hozzájárulás pénzben vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. A hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100%-áig, üdülési csekk esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet. Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a köztisztviselő választási lehetőségét biztosítani kell. (3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. 49/I. (1) Ha a köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe. (2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köztisztviselőnél vállalhat, aki: a) határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt; b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik; c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti; d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy e) nem áll büntetőeljárás alatt, és f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett. (3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja. (4) A (2) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a köztisztviselő a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik. (5) A köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét; b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát; c) a hitel lejártának időpontját. A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját. (6) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a 15. (1) bekezdésének c) vagy d), valamint (2) bekezdés a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a. 14
(7) A köztisztviselő a hitelintézettel kötött szerződésben vállalja, hogy a hitelintézetet 8 napon belül értesíti a közszolgálati jogviszonyában bekövetkezett (6) bekezdést érintő változásról. (8) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. (9) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, akkor a köztisztviselő ezen tartozása a Magyar Állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani. (10) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti. 49/N. (1) A köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető: a) pénz- vagy tárgyjutalom, b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés, c) a miniszter által adományozott, névre szóló emléktárgy, d) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb., e) kitüntetés. (2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjai alkalmazása szempontjából a miniszteren saját hivatal tekintetében a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, az országgyűlési biztost, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a közgyűlés elnökét, a főpolgármestert, a polgármestert és a közigazgatási szerv vezetőjét is érteni kell. A fentiek alapján meghatározott, Vitális Ferencné polgármester asszony részére kifizetett egyéb juttatások az alábbiak: - természetbeni étkezés a 2003. évben - étkezési utalvány 3500 Ft. összegben jelen pillanatig kifizetése nem történt meg 15