IRÁNYMUTATÁS A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK SZÁMÁRA A KÉSZÜLŐ MEGYEI HELYZETFELTÁRÓ MUNKÁHOZ 1. Bevezetés - Kitekintés A jelenlegi, 2007-13 közötti időszak operatív programjainak elfogadását intenzív és alapos területi tervezői munka előzte meg. A kohéziós politika 2014-2020 időszakára történő felkészülés során egyik aktuális feladat a területi tervezés elindítása. A területi kohézió érvényesítése, a területi különbségek csökkentése a 2014-2020-as időszak kiemelt uniós szinten meghatározott célja, melyhez a területi tervezés stratégiai megalapozást adhat. A 2014-2020-as tervidőszak vonatkozásában még nem született döntés arról, hogy milyen operatív programok lesznek. Az operatív programoktól függetlenül kiemelkedő fontosságúnak tarjuk, hogy a területi igények becsatornázásának lehetőségét megteremtsük, a területi felzárkózást szolgáló beavatkozások időben feltárásra kerüljenek. Itt kell megjegyezni, hogy az Európai Bizottság javaslatában hangsúlyosan megjelenik az integrált területi beruházás szükségességének igénye. A területi tervek felülvizsgálatát, elkészítését célszerű tehát megkezdeni. Az országos szintű területi tervezésért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is felelős. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény és ennek megfelelően az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010 (VII.1.) Kormányrendelet a Nemzeti Fejlesztési Miniszter feladatául határozta meg a területfejlesztésért való felelősséget. A Nemzetgazdasági Minisztérium a területfejlesztési stratégia tervezésért felel. Az országos szint alatti területi tervezés a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat, mely szakmai irányítása a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter között oszlik meg. Ezeken a területeken a két tárca között jó az együttműködés és megtörtént a feladatok és hatáskörök tisztázása is. A megyei feladatok tekintetében az NFM és az NGM mellett, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium (területrendezés), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (határ-menti programok) is érintett. - Aktuális feladat és előzmények Az Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal többek között az NFM Fejlesztési Koordinációs Főosztályának szakértői bevonásával elkészítette az Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közreműködéshez című dokumentumot. Ezen dokumentum 19-20. oldalán található az a fejezet, amely tartalmazza a megyei területfejlesztési koncepció (MTFK) helyzetelemzési és helyzetértékelési részének tartalmára vonatkozó ajánlásokat. Ezen útmutató a megyei önkormányzatok rendelkezésére áll. 1
A megyei helyzetfeltárásokat alapvetően a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályairól, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjéről szóló 218/2009 (X.6.) Kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel kell elkészíteni. Az NFM jelen megbízásához kapcsolódva készítette el továbbá az útmutatás a megyei helyzetértékelések elkészítéséhez című dokumentumot, melynek célja az volt, hogy tovább segítsük a megyei helyzetfeltárások előállítását. Ezen dokumentumot véleményezésre a szaktárcáknak valamint a megyék által megjelölt kapcsolattartóknak megküldtük. Jelen iránymutatás a beérkezett véleményekre is figyelemmel került átdolgozásra. Célja, hogy az Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala által készített ajánlásokat elfogadva, mintegy bővítsük, tovább orientáljuk azokat, segítve ezzel a megyei önkormányzatok (mint a helyzetértékelés elkészítéséért felelős szervezetek) valamint a regionális fejlesztési ügynökségek (mint a készülő helyzetértékelések minőségbiztosításáért felelős szervezetek) munkáját. Iránymutatásunk tartalma: - Az NFM-nek a megyei önkormányzatokkal és a regionális fejlesztési ügynökségekkel a területfejlesztési tervezési feladatok kapcsán kötött szerződésének időterve - Kérdéslista az előkészítés, a helyzetelemzés és a helyzetértékelés munkafolyamatokhoz - Az EU 2014-2020 közötti időszak 11 tematikus célterülete - A 218/2009 (X.6. ) Korm. rendelet legfontosabb tartalmi követelményeihez ellenőrző lista. (külön figyelemmel az EU 2014-2020 tematikus céljaira 2. A tervezés időterve A koncepcióalkotáshoz szükséges helyzetértékelés 2012 szeptember végén a megyék fő fejlesztési irányainak és beavatkozási területeinek meghatározásával zárul, majd sor kerül az NFM-NGM általi egyeztetésére. A dokumentum az ősz folyamán véglegesíthető az egyeztetések függvényében. 2
Az NFM-nek a megyei önkormányzatokkal és a regionális fejlesztési ügynökségekkel - a területfejlesztési tervezési feladatok kapcsán - kötött szerződésének időterve Feladat/határidő (hét) 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 1. változat véglegesítése (helyzetelemzés 2012.09.30 elkészül)* NGM és NFM (RFÜ bevonásával) az elérhető 2012.10.15 dokumentumokat ellenőrzi NGM-NFM egyeztet a megyékkel 2012.10.31 Véglegesítés 2012.11.15 A helyzetértékelések - Korm. rendelet szerinti - megyei közgyűlésekhez történő benyújtása * megyei visszajelzések alapján - amennyiben szükséges - a 37. héten egyeztetés 2012.11.30 3
3. Kérdéslista az előkészítés, a helyzetelemzés és a helyzetértékelés munkafolyamatokhoz A kérdéslista célja, hogy egyfajta önértékelést tegyen lehetővé a megye számára. Segítse a későbbi egyeztetési folyamatot, felhívja a figyelmet a helyzetelemzés, helyzetértékelés elvégzését nehezítő tényezőkre, egyúttal támogassa a minőségbiztosítás folyamatát is. A helyzetfeltárásnak az alábbi kérdésekre kell választ adnia, illetve a kérdések figyelembevételével szükséges elkészíteni. Igen válasz esetén a megjegyzés adható. Nem válasz esetén az indoklás kötelező. Amennyiben valamilyen akadályozó tényező merült fel, és nem tud egyértelmű választ adni, kérjük a megjegyzés rovatban annak feltüntetését. Kérjük, a kitöltött kérdéslistát az elkészült helyzetfeltáró dokumentum mellé csatolni szíveskedjenek Előkészítés kérdés Összegyűjtötték (amennyiben rendelkezésre áll) a korábbi tervdokumentumokat? A tervezési környezetre vonatkozó statisztikai adatok (KSH, TeIR) beszerzésre kerültek? Meghatározásra kerültek azon kulcsadatok, amelyek elemzése a tervezés szempontjából a legfontosabb? Új kvantitatív (mennyiségi) adatok meghatározása, összegyűjtése megtörtént? Kialakításra került(ek) helyzetfeltárást nyomon követő munkacsoport(ok), bizottság? Készült terv arra vonatkozóan, hogy a bevonásra kerülő érintettekkel milyen időrendben, és módszerrel végzik a helyzetelemzést és értékelést? Helyzetelemzés: kérdés válasz /nem válasz megjegyzés/indoklás megjegyzés/indoklás /nem A helyzetelemzés formailag és tartalmilag a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet alapján 4
került elkészítésre? A helyzetelemzésben a trendek, időbeli folyamatok bemutatásra kerültek? A helyzetelemzés bemutatja a megyén belül beazonosítható területegységek speciális problémáit? A helyzetelemzés amennyiben releváns bemutatja a megyén belüli fejlettségbeli különbségeket és az ezek mögött húzódó okokat, tendenciákat? A településhálózati térszerkezet bemutetása kitér a centrum-periféria térségekre? A tervezési-fejlesztési környezet áttekintése során bemutatásra kerülnek-e integrált fejlesztések, komplex programok területén megvalósult jó gyakorlatok? A helyzetelemzésben ahol ez lehetséges - azon témákban, ahol releváns és lehetséges, a megye pozícionálja magát az országos átlaghoz, és a Pest megyén kívüli megyei átlagokhoz? A helyzetelemzésben ahol ez releváns a megye kitekint a szomszédos megyékben vagy az országhatáron túl tapasztalható folyamatokra, valamint a megvalósult fejlesztésekre (határ menti megyék esetében ez elvárás!)? A helyzetelemzés a megyei adottságok vizsgálata során törekszik a közös fejlesztési együttműködésekkel rendelkező települések, térségek beazonosítására A helyzetelemzés kitér-e a vidéki térségek helyzetének feltárására és a vidékfejlesztési tématerületekkel, illetve a településszerkezet vidéki vonásaival kapcsolatos adottságokra, tényezőkre? A statisztikai adatok elemzése kiegészítésre került-e a vizsgálat során látótérbe került, megvalósult, megvalósítás alatt álló, ill. előkészítés alatt álló tervezett nagyberuházások áttekintésével (pl. térségi infrastruktúra hálózat elemeit, nemzeti egészségügyi-, oktatási-, szociális ellátó hálózatok elemeit érintő beruházások)? A helyzetelemzés kezeli a hazai és uniós források felhasználása területi megoszlásának vizsgálatát, ill. bemutatja a megvalósult projektek eredményeit, hatásait? Amennyiben egy-egy nagyobb volumenű fejlesztés nem hozta az elvárt eredményt, azok okait megfelelően feltárja-e a dokumentum? A helyzetelemzés tartalmazza 2004-től 5
kezdődően a megvalósult, megvalósítás alatt álló, ill. előkészítés alatt álló nagyberuházások térképi megjelenítését? A helyzetelemzés bemutatja, hogy a térség képes volt-e a korábbi területfejlesztési programdokumentumokban megfogalmazott célok elérésre, a definiált kitörési pontok kiaknázására, és ha nem (vagy nem kellő mértékben), akkor melyek ennek okai? A helyzetelemzés tartalmaz a horizontális politikák (esélyegyenlőség, fenntarthatóság,) érvényesülésére vonatkozó információkat? Helyzetértékelés: kérdés válasz /nem megjegyzés/indoklás A helyzetértékelés tartalmaz SWOT-analízist? A SWOT-analízisből kiderül az egyes tényezők fontossági sorrendje? A helyzetértékelés tartalmaz a helyzetelemzésből levezethető problémafát és célfát? A helyzetértékelés adaptálja a helyzetelemzés eredményeit? A SWOT-elemzés alkalmas a lehetséges fejlesztési irányok és cselevési területek azonosítására. A helyzetértékelésben bemutatásra kerül, hogy a megyének, illetve egyes térségeinek milyen tematikus és földrajzi fejlesztési irányai, beavatkozási területei lehetnek (különös tekintettel az EU által meghatározott 11 stratégiai célterületre vonatkozólag)? A megfogalmazásra kerülő lehetséges fejlesztési irányok bemutatásánál kerülik az általános megfogalmazásokat (pl. humánerőforrás fejlesztése), valós fejlesztési irányokat fogalmaznak meg? A helyzetértékelés hangsúlyosan foglalkozik a 2014-2020 között finanszírozható komplex projektek, integrált programok lehetőségeinek feltárásával? A helyzetértékelés bemutatja, hogy milyen kiemelt kapcsolódási, fejlesztési lehetőségei vannak a megyének a szomszédos megyékkel, a szomszédos országbeli határ menti térségekkel, illetve az országos szintű politikákkal (határ menti megyék esetében 6
elvárás!)? A helyzetértékelésben megjelenik a városvidék kapcsolat értékelése, a funkcionális várostérségek és azok, illetve a speciális vidéki térségek helyzetének, problémáinak beazonosítása? Partnerség: Kérdés Készült-e partnerségi terv? A partnerségi terv tartalmazza-e a következőket?: - a társadalmi egyeztetés tervezett időbeli ütemezését; - a partnerségbe bevonandók körét; - a visszacsatolás módját és csatornáit; A partnerség során biztosított-e a szakmai szervezetek, véleményeinek felmérése és összegyűjtése? Bevonták-e dokumentáltan a megyei jogú városokat, mint a megyei önkormányzatok legfontosabb tervezési partnereit? A partnerségi egyeztetés eredménye táblázatos formában bemutatásra és értékelésre kerül-e? válasz /nem megjegyzés/indoklás 7
Az EU 2014-2020 közötti időszak 11 tematikus célterülete 2. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intells specializáció által a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováxió ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutató képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, továbbá feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e- tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén 3. A KKV-k versenyképességének fokozása a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőkeberuházások növelése révén Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden 4. ágazatban megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása alacsony és közepes feszültségű intells elosztórendszerek fejlesztése és megvalósítása (csak másodlagosan) (csak másodlagosan) (csak másodlagosan), KA, KA, KA, KA 8
5. minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és átvételének előmozdítása magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos hő keresleten alapulva a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforráshatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkerő-piaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó, KA (csak másodlagosan) ágazatokban történő munkahelyteremtés révén Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása, KA egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások, KA elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 7. a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és- helyreállítás, és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is innovatív technológiák támogatásaa környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatása a zöld növekedés érdekében A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás álal a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is - kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja intells gáz- és áramelosztó, tároló és átviteli rendszerek, KA, KA, KA, KA, KA, KA, KA, KA 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása 9
foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az alkalmazási körén kívül esnek beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén fiatalok - különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre - fenntartható munkaerő-piaci integrációja önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése a munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez aktív és egészséges idősödés a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészégügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása a szociális vállalatok támogatása aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására a társadalom peremére szorult közösségek - például romák - integrációja a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl a duális képzési rendszerek 11 Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása 10
. az intézményi kapacitás és az végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az által támogatott intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére KA Megjegyzés: vastagon szedve a tematikus célok, ezek alá besorolva a célhoz tartozó beruházási prioritások és a finanszírozó alapok. Ahol az csak másodlagosan van feltűntetve, azt jelenti, hogy ezen prioritások csak a nem determinált források terhére választhatók. A 218/2009 (X.6. ) Korm. rendelet legfontosabb tartalmi követelményeihez ellenőrző lista - figyelemmel az EU 2014-2020 tematikus céljaira Feladatrész megnevezése 218/2009 (X.6.) 1. melléklet alapján 1. A megye/kiemelt térség (a továbbiakban: a térség) terület társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése 1.1. Az adott térségre értelmezhető külső környezet vizsgálata 1.1/a A térség fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten 1.1/b A nagytérségi összefüggések vizsgálata 1.2. A térség adottságainak, belső erőforrásainak elemzése területi bontásban, térképi megjelenítésekkel 1.2/a Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése 1.2/aa Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) 1.2/ab A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása 1.2/ac A táj jellemzői 1.2/ad Természet- és tájvédelem 1.2/ae Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők 1.2/af Szennyezett területek számbavétele adatbázis alapján (a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer kármentesítési információs rendszere, FAVI-KÁRINFO) 1.2/ag Felszíni és felszín alatti vízkészletek 1.2/ah Energiaforrások EU 2014-20 célok miatt hangsúlyosabban vizsgálandó terület Megjegyzés 11
1.2/ai Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés 1.2/b Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) 1.2/c Gazdasági bázis 1.2/ca Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb. 1.2/cb A gazdaság belső és külső kapcsolatai 1.2/cc A termelési infrastruktúra állapota 1.2/cd A telepítési tényezők értékelése 1.2/ce A területi innovációs potenciál 1.2/cf A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők 1.2/d Társadalmi környezet 1.2/da Kulturális adottságok, értékek 1.2/db Területi identitás, civil aktivitás 1.2/dc Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete 1.2/e Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra 1.2/ea Vonalas rendszerek, létesítmények 1.2/eb Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok 1.2/ec Közlekedési kapcsolati hiányok 1.2/ed Vízellátás 1.2/ee Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés 1.2/ef Energiaellátás 1.2/eg Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás 1.2/f A települések intézmény-felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága) 1.2/g A települések jellemző lakásviszonyai 1.2/h Településhálózati adottságok 1.2/ha Településhierarchia 1.2/hb A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk) 1.2/hc Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei, figyelemmel az egyes kötelező közszolgáltatások biztosításának módjára, hozzáférhetőségére, fenntartási lehetőségeire, valamint az 1.2. pont dc) alpontja szerint vizsgált demográfiai viszonyokra 1.2/i A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése 1.2/j A térségi területfelhasználás vizsgálata 1.2/k A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása 2. A megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése 2.1 A megyét érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése 12
2.1/a Az OTK megyét érintő vonatkozásai 2.1/b A megyét érintő kiemelt térség területfejlesztési tervei 2.1/c Az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak a megyére érvényes vonatkozásai 2.1/d A hazai, az adott megyével szomszédos, azonos térségi szintű térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak a megyére vonatkozó üzenetei 2.1/e Az OTrT és a területrendezési terv(ek) megyét érintő vonatkozásai 2.1/f A megyét érintő környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások 2.1/g A megye 20 ezer lakos feletti városainak települési gazdasági vagy településfejlesztési programjai és településfejlesztési koncepciói 2.1/h A megye hatályban lévő ágazati tervei, programjai 2.1/i Vonatkozó egyéb tervek 2.1/j A tervezést érintő egyéb jogszabályok 2.2 A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása: 2.2/a A partnerségi terv elkészítése 2.2/b A partnerségi terv végrehajtása 2.2/c A partnerségi terv eredményei alapján: 2.2/ca Az üzleti szektor szereplőinek a térséget érintő fejlesztési elképzeléseinek áttekintése 2.2/cb Az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek áttekintése 2.2/cc A térség társadalmi szervezetei fejlesztési elképzeléseinek áttekintése 2.3 A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése 2.3/a A területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások) 2.3/b A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés) 2.3/c A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) 2.4 Helyzetértékelés 2.4/a A térség erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása 2.4/b A térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása 13