DUNAFÖLDVÁR, BÖLCSKE, MADOCSA MIKROTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008.

DUNAFÖLDVÁR, BÖLCSKE, MADOCSA MIKROTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. 1

Tartalomjegyzék Bevezetés. 3 Jogszabályi háttér. 5 Az esélyegyenlőségi program általános rendelkezései, hatálya...6 I. Helyzetelemzés 9 1.1. A mikrotérség bemutatása, demográfiai adatok.....9 1.2. A mikrotérség bemutatása, szociális adatok.14 1.3. A mikrotérség intézményrendszerének bemutatása..19 1.4. Helyzetelemzés alapfeladatonként, intézményi bontásban..27 1.4.1. Óvodai nevelés...28 1.4.2. Általános iskolai nevelés.34 - Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók aránya 40 - SNI tanulók gyógypedagógiai ellátása.... 41 1.5. Helyzetelemzés összegzése...53 II. Akcióterv...56 1. Kiegészitő adatok a helyzetelemzéshez...56 A mikrotérség számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata...56 A mikrotérségben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátása..56 Óvodás, iskolás korosztályban a SNI-vé minősített gyerekek aránya, ellátása...57 A tanulói összetételre, a HHH arány kiegyenlítésére vonatkozó adatok..57 Az oktatás eredményességének vizsgálata. 57 Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a mikrotérség intézményeiben...57 A települések intézményei számára biztosított források vizsgálata...57 2. A helyzetelemzés megállapításai...58 3. Célmeghatározás.63 4. Az intézkedések, tevékenységek rögzítése.65 5. Esélyegyenlőségi terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések...75 6. Kockázatelemzés.77 6.b. Esélyegyenlőségi kockázatok súlyossága...83 7. Konzultáció, monitoring, visszacsatolás..85 8. Monitoring és nyilvánosság...85 9. Kötelességek és felelősségi körök...87 10. Legitimáció...88 2

Bevezetés Az Európai Uniós és a hazai társadalomi elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók kiemelt feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CV. törvényt. E törvény 35. -a szerint a települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető fogalmak, egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Előmozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek szellemében a fenntartók fogadókészségét fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemét. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai programja az esélyegyenlőségi terv. Ennek része egy alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CV. törvény 65. -a szerinti kistérségi esélyegyenlőségi program elemzi a kistérségben élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) és a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) oktatási helyzetére a 3

beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendő szempont az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a kistérségben, a mikrotérségben, a településeken a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű ( továbbiakban HHH ) és a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI ) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A törvény szellemében jelen esélyegyenlőségi terv a mikrotérségben ( Dunaföldvár-Bölcske- Madocsa ), a közoktatás terén felmerülő esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését kívánja elősegíteni. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Fontos a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása és ehhez szükséges a Települési ( mikrotérségi ) Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv elkészítése. Alapvető feltétel a közoktatás-fejlesztési projektek támogatásához illetve a kiegészítő támogatások odaítéléséhez a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtő tevékenység tervszerű dokumentálása a mikrotérségi közoktatási esélyegyenlőségi programok, intézkedési tervek kidolgozásával és megvalósításával. Amennyiben a vizsgált esélyegyenlőségi területen az érintett településeken, vagy intézményekben hiányosságok vannak (melyek az esetek többségében az egyenlő bánásmód törvényt sértő gyakorlat folytatását, illetve törvénysértő állapotok fenntartásában való közreműködést jelentenek), az intézmény, illetve fenntartója megfelelő korrekciós eljárásokat, beavatkozásokat tervez és azok megvalósítását a projekt ideje alatt vállalja. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek azonos típusú intézményegység, tagintézmények, mind azok feladat-ellátási helyei között, mind az intézményegységen, tagintézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók( HHH ) aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. A közoktatási intézményeknek a társulási, települési intézkedési tervben rájuk vonatkozóan tervezett feladatok megvalósítását Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben kell kidolgozniuk. A program fókuszál a mikrotérség településein lakó HHH gyerekek társadalmi integrációs esélyeinek növelésére. A helyzetelemzést segítő adattáblák a vizsgálandó adatok összegyűjtéséhez és elemzéséhez szükségesek. 4

"Ne legyen több iskolai kudarc! - Tíz lépés az oktatási esélyegyenlőség felé" Az OECD 2004-2006-ban tematikus vizsgálatot folytatott az oktatási esélyegyenlőség témakörében. A program számára készített magyar háttérjelentést és a Magyarországra vonatkozó OECD szakértői jelentést az OKM 2007-ben "Méltányosság az oktatásban" címmel jelentette meg. A jelentés három blokkban tíz ajánlást fogalmaz meg, amelyek csökkentenék az iskolai kudarcot és a kimaradást, a társadalmat igazságosabbá tennék, és elkerülhetővé válnának azok a nagy társadalmi költségek, amelyeket a kevés alapkészséggel rendelkező, peremhelyzetbe kerülő felnőttek jelentenek. Az oktatási rendszer felépítése 1. Korlátozni kell a tanulók korai besorolását elágazó tanulási utakra, és később kerüljön sor a tudás szerinti kiválasztásra. 2. Az iskolák közötti választási lehetőséget úgy kell szabályozni, hogy az kevésbé jelentsen kockázatot az esélyegyenlőség megvalósulására. 3. A középfokú oktatásban legyenek vonzó választási lehetőségek, szűnjenek meg a zsákutcák, és megelőzéssel legyen elkerülhető a lemorzsolódás. 4. Legyen második esély a tanulmányok folytatására, az oktatás hasznából való részesülésre. Gyakorlat 5. Kidolgozott, rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az évismétlés. 6. Erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos helyzetű szülők gyermekeik tanulásának segítésében. 7. Megfelelő válaszok szülessenek a különbözőségből adódó kihívásokra, és biztosítva legyen a migránsok és a kisebbségek sikeres befogadása a normál oktatásba. Erőforrás-elosztás 8. Az oktatási rendszer mindenki számára biztosítson jó oktatást, kapjon elsőbbséget a kisgyermekkori ellátás és az alapfokú iskolázás. 9. Célzott erőforrások irányuljanak a leginkább rászoruló tanulókra, hogy a szegényebb közösségek legalább olyan szintű ellátást kapjanak, mint a jómódúak, a nehéz helyzetű iskolák pedig támogatásban részesüljenek. 10. Az országok tűzzenek ki konkrét célokat az esélyegyenlőség javítása érdekében, különösen az alacsony iskolai végzettség és a lemorzsolódás orvoslása cél. Jogszabályi háttér, jogszabályi hivatkozások 1. 1949. ÉVI. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL 5

2. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDRÓL ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ELŐMOZDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ( 2003.évi CV. törvény ) 2003. decemberében fogadta el az országgyűlés az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló azóta már többször módosított 2003. évi CV. törvényt. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló rendelkezéseket már e törvény megjelenése előtt is megfogalmaztak különböző jogszabályok: az Alkotmány; a Polgári Törvénykönyv; a Munka Törvénykönyve; valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény. Ezek a rendelkezések azonban nélkülözték az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosítottak megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szemben. Ezért került sor 2003-ban az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel foglalkozó egységes törvény elfogadására. A 2003. évi CV. törvény egy törvényen belül szabályozza az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. 3. Az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos rendelkezések a KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYBEN ( 1993.évi LI. törvény a közoktatásról ) és módosításaiban - A közoktatásról szóló 1993. évi LI. Törvény rendelkezései a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatosan 4. A 2005. CLVIII. Törvény 5. 2/ 2005.évi OM rendelet- - A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 6. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezései, a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatosan Az esélyegyenlőségi program általános rendelkezései: Területi hatálya: Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa mikrotérség közigazgatási területe Időbeli hatálya: 2008-2013 Személyi hatálya: A mikrotérségi települések óvodáiban nevelt gyerekek és közoktatási intézményeiben tanulók köre Módosítása, felülvizsgálata: évente Felelős: a polgármester és az oktatási referens 6

A mikrotérség települési önkormányzataiban tudatosodott az, hogy az esélyegyenlőség érvényesítése a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. A Települési ( Mikrotérségi ) Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv a településeken működő közoktatási intézmények közreműködésével került megtervezésre.. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv helyzetelemzésének, az akciótervnek és az intézkedési tervnek a célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a települések közoktatási intézményeiben Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását) A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; 7

fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. 8

I. Helyzetelemzés 1.1. A mikrotérség ( Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa ) bemutatása, demográfiai adatok Dunaföldvár város, Bölcske és Madocsa községek Magyarország dél-dunántúli régiójában, azon belül Tolna megyében helyezkednek el. A jó földrajzi adottságokkal rendelkező települések a Duna jobb partján találhatók. A három település a paksi kistérség része, több területen közösen, társulásban vagy együttműködési megállapodás alapján oldanak meg feladatokat a kistérség települései. Paks és térsége térképen A Dunaföldvári mikrotérség települései közül Dunaföldvár fontos közlekedési- és kereskedelmi csomópont az ország közepén. Kiválóan alkalmas logisztikai központ és más ipari, kereskedelmi jellegű munkahelyek létesítésére. A mikrotérség településein állami cégek nincsenek, elsősorban a kisebb, néhány tíz főt foglalkoztató vállalkozások jellemzőek, melyek elsősorban az építőiparban, kézműiparban, kereskedelemben, a vendéglátásban, a szolgáltatásokban tevékenykednek. Ipari jellegű vállalkozások is működnek a térség településein, azonban a környék elsősorban mezőgazdasági terület.

Munkahelyteremtésre kevés a lehetőség, mivel a környező két nagyobb város - Dunaújváros és Paks változatlanul elszívja a munkaerőt és a beruházókat. Az értelmiség részére munkalehetőséget helyben elsősorban az önkormányzati fenntartásban működő egészségügyi-, szociális-, közművelődési-, de legnagyobb részben a nevelési-oktatási intézmények nyújtanak. Mindezeket figyelembe véve magas az ingázók száma. A fiatalok a könnyebb elhelyezkedés miatt inkább a nagyobb városokban telepednek le. Vannak munkahelyteremtő próbálkozások, folyik a befektetők keresése, letelepítése. Mindhárom település az idegenforgalom fejlesztését szorgalmazza, kihasználva a területi adottságokat, a történelmi emlékeket, népi hagyományokat, a gyógyvizet. A táblázatok az esélyterv elkészítésének alapjául szolgáló legfontosabb demográfiai adatokat* mutatják. Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az OKM honlapján közzétett sablon adatlapjai alapján készült, valamint beépítésre kerültek az Önkormányzatok Intézkedési tervei és az ÖMIP vonatkozó részei. 1.1.1. Dunaföldvár 1. sz. táblázat Demográfia Lakónépesség száma 9165 Állandó népesség száma 9246 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 246 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 274 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 933 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 460 Állandó népességszám változása 1990-2007 (- / +) + 156 *2007. évi adatok alapján Az 1.számú tábla Dunaföldvár demográfiai helyzetéről ad áttekintést. A magyar népességre jellemző csökkenő tendencia helyett napjainkra a városra a stagnálás, ill kismértékű lakosság szám növekedés jellemző. 2. sz. táblázat Népességvándorlás Bevándorlás Elvándorlás Közeli településekről / településekre 4 3 Közeli városból / városba 3 2 Távolabbi településekről / településekre 2 2 Távolabbi városokból / városokba 1 2 Megyeszékhelyről / Megyeszékhelyre 1 2 Budapestről / Budapestre 2 2 Külföldről / Külföldre 1 1 Számok jelentése: 1=Egyáltalán nem jellemző, 2=Kismértékben jellemző, 3=Általában jellemző, 4=Jellemző 5=Nagy mértékben jellemző A városi adatok kismértékű beköltözést jeleznek. Ezt a Hunyadi parkban kialakított lakások, s az oda beköltöző családok eredményezik. 10

1.1.2. Bölcske 3. sz. táblázat Demográfia Lakónépesség száma 2903 Állandó népesség száma 2861 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 73 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 80 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 285 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 132 Állandó népességszám változása 1990-2007 (- / +) -143 *2007. évi adatok alapján Bölcske demográfiai helyzetéről ad áttekintést a táblázat. A magyar népességre jellemző csökkenő tendenciát jeleznek az adatok. A népességszám csökkenés ugyan nem számottevő, de azért tudatos fejlesztési koncepció szükséges ahhoz, hogy stagnálás, ill. meginduló növekedés irányába történjen elmozdulás. 4. sz. táblázat Népességvándorlás Bevándorlás Elvándorlás Közeli településekről / településekre 2 1 Közeli városból / városba 2 2 Távolabbi településekről / településekre 2 1 Távolabbi városokból / városokba 2 2 Megyeszékhelyről / Megyeszékhelyre 2 1 Budapestről / Budapestre 2 3 Külföldről / Külföldre 1 1 Számok jelentése: 1=Egyáltalán nem jellemző, 2=Kismértékben jellemző, 3=Általában jellemző, 4=Jellemző 5=Nagy mértékben jellemző A településről az elvándorlás nem jellemző, az önkormányzat tudatos fejlesztő tevékenységének hatására megfordulhat a demográfiai népességszám változásának negatív iránya. 1.1.3. Madocsa 5. sz. táblázat Demográfia Lakónépesség száma 1979 Állandó népesség száma 2016 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 57 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 51 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 187 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 101 Állandó népességszám változása 1990-2007 (- / +) -72 *2007. évi adatok alapján 11

Madocsa demográfiai helyzetéről ad áttekintést a táblázat. A magyar népességre jellemző csökkenő tendenciát jeleznek ezen a településen is az adatok. A népességszám csökkenés ugyan nem számottevő, ennek ellenére tudatos fejlesztési koncepció szükséges ahhoz, hogy stagnálás, ill. meginduló növekedés irányába történjen elmozdulás. 6. sz. táblázat Népességvándorlás Bevándorlás Elvándorlás Közeli településekről / településekre 3 3 Közeli városból / városba 3 3 Távolabbi településekről / településekre 1 2 Távolabbi városokból / városokba 1 2 Megyeszékhelyről / Megyeszékhelyre 1 2 Budapestről / Budapestre 1 2 Külföldről / Külföldre 1 1 Számok jelentése: 1=Egyáltalán nem jellemző, 2=Kismértékben jellemző, 3=Általában jellemző, 4=Jellemző 5=Nagy mértékben jellemző Madocsa településre az elvándorlás és a bevándorlás az adatok szerint egyaránt jellemző, ennek következménye, hogy a népességszám csökkenése nem számottevő 1.1.4. Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségi szinten összesített adatok 7. sz. táblázat Demográfia Dunaföldvár Bölcske Madocsa Összes: lakó-népesség száma 9.258 2.933 1.956 14.147 állandó népesség száma 9.276 2.961 2.016 14.253 0-2 évesek száma 246 73 57 376 3-5 évesek száma 274 80 51 405 6-14 évesek száma 933 285 187 1405 15-18 évesek száma 460 132 101 693 népesség változás1990-2007 (- / +) +156-143 -72-59 8.sz tábla Demográfiai mutatók alakulása ( 1995-2007 ) Alakosság számának alakulása az elmúlt 12 évben a mikrotérség településein Település Dunaföldvár Madocsa Bölcske Lakosság száma 1995 (lélekszám/% 2001-hez képest) 8 335 90,48% 2 059 104,78% 2 873 96,05% Lakosság száma 2001 (lélekszám/%2001-hez képest) 9 212 100% 1 965 100% 2 991 100% Lakosság száma 2007 (lélekszám/% 2001-hez képest) 9 258 100,50% 1 956 99,54% 2 933 98,06% 8. Táblázat: A lakosság számának alakulása az elmúlt 12 évben a mikrotérség településein A mikrotérség településeire nem jellemző a jelentős népességfogyás. Egyedül Madocsán tapasztalhatunk kisebb, 5%-os csökkenést a 12 év folyamán, de ez a legutóbbi 6 évben jelentősen mérséklődött. A mikrotérség lakossága 1995 és 2007 között 6%-kal növekedett, ami ellentétes az országos és regionális tendenciával. 12

9.sz táblázat Születések száma 2000-2006 (fő), valamint a születések számának előrejelzése 2007-2011 (fő) a Dunaföldvári kistérségben 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2000-2006 évi KSH adatok alapján 2000-2005 évi KSH adatok alapján előrejelezve Bölcske 24 18 31 27 19 29 26 27 28 28 29 29 Dunaföldvár 87 96 90 89 89 66 97 83 82 81 80 79 Madocsa 19 13 32 14 27 12 15 16 15 15 14 13 Összesen 130 127 153 130 135 107 138 126 125 124 123 121 9. Táblázat: Születések száma 2000-2006 (fő), valamint a születések számának előrejelzése 2007-2011 (fő) a Dunaföldvári kistérségben A születések száma az elmúlt 6 évben ingadozott, ami nem kedvez a közoktatási feladatok tervezhetőségének. A prognózis a születések számának lassú csökkenését, stagnálását feltételezi. Ebben a folyamatban lehetnek kisebb nagyobb ingadozások, amelyeket a társadalmi-gazdasági fordulatok indukálnak. 10.sz táblázat 0-3 évesek számának előrejelzése 2007-2008 tanévtől 2012-2013 tanévig (fő) 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011 2011-2012 2012-2013 2013-2014 Bölcske 116 118 120 123 124 127 129 Dunaföldvár 359 375 363 354 350 345 341 Madocsa 66 66 67 65 62 59 56 Összesen 542 558 550 541 536 531 526 10. Táblázat 0-3 évesek számának előrejelzése 2007-2008 tanévtől 2012-2013 tanévig (fő) A táblázat szemlélteti, hogy a 0-3 éves korosztály létszáma csak kis mértékben csökken, megfelelő utánpótlást nyújtva a bölcsödének. 11.sz.táblázat 0-3 évesek számának változásának előrejelzése a 2008-as tanévváltástól a 2013-as tanévváltásig (%) 2008* 2009 2010 2011 2012 2013 Dunaföldvár 4% -3% -3% -1% -1% -1% Összesen 4% -3% -3% -1% -1% -1% *2007-2008 és 2008-2009 évek közti változás mértéke 11.Táblázat: 0-3 évesek számának változásának előrejelzése a 2008-as tanévváltástól a 2013-as tanévváltásig (%) A 0-3 évesek számának százalékos alakulását Dunaföldváron vizsgáltuk, mivel a falvakban nincs bölcsőde. A településen a 0-3 éves korú lakosság számának stagnálást meghaladó csökkenésétől nem kell tartani. Megjegyzendő, hogy a bölcsőde jelenleg is maximális kihasználtsággal működik, a gyermekek létszáma magasabb, mint a bölcsőde férőhelyszáma. A mikrotérség településeire nem jellemző a jelentős népességfogyás. Az állandó népesség 2,6%-a 0-2 éves, 2,8%-a 3-5 éves, 9,9%-a 6-14 éves, 4,9%-a 15-18 éves korosztályhoz tartozik. 13

A 3-18 éves korosztály (tankötelesek) a mikrotérség állandó népességen belül 17,72%-ot képvisel. 12. sz. táblázat Elvándorlás a településekről ( átl. elvándorlás és bevándorlás) Bölcske Madocsa Átlag: el-és bevándorlás Közeli települések-re 3 1 3 2,6 Közeli városba 2 2 3 2,5 Dunaföldvár Távolabbi települések-re 2 1 2 1,6 Távolabbi városokba 2 2 2 1,6 Megyeszékhelyre 2 1 2 1,5 Budapestre 2 3 2 2 Külföldre 1 1 1 1 Számok jelentése: 1=Egyáltalán nem jellemző, 2=Kismértékben jellemző, 3=Általában jellemző, 4=Jellemző 5=Nagy mértékben jellemző A táblázat adatai jelzik, hogy a mikrotérség népességmozgása kategóriába sorolható. a kismértékben jellemző 1.2. A mikrotérség bemutatása, szociális adatok A mikrotérség ( Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa ) 2008. évi főbb szociális mutatóit tartalmazzák az alábbi táblázatok. 1.2.1. Dunaföldvár 13. sz. táblázat Szociális helyzet a városban Összesen Munkanélküliek száma a településen 290 Ebből tartósan munkanélküli 85 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 78 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 78 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 375 ebből Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos 147 helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 228 *2008. évi adatok alapján A munkanélküliek száma a településen ( az összes lakosság 3,13% ), a munkaképeskorú lakosságon belüli arányuk 4.82 %több, mint egynegyedük ( 29,3 % ) tartósan munkanélküli. Rendszeres szociális támogatásban közel nyolcvan család részesül, ahol több, mint 370 fő azon gyerekek száma, akik után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igényeltek. A halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozók száma azonban alacsony a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek szülei körében. A szülők egy része nem nyilatkozott 14

gyermekük, gyermekeik HHH voltáról, saját személyüket úgy érzik negatívan értékelő adatokról. Így a táblázatokban megjelenő adatok nem teljesen pontosak. A város mindent elkövet azért, hogy azonosítani és regisztrálni tudja a HHH gyerekeket, és így még hatékonyabban támogathassa hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhesse. 1.2.2. Bölcske 14. sz. táblázat Szociális helyzet a községben Összesen Munkanélküliek száma a településen 99 Ebből tartósan munkanélküli 14 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 23 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 23 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 153 ebből Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 96 *2008. évi adatok alapján A munkanélküliek száma a településen (az összes lakosság 3,37%), a munkaképeskorú lakosságon belüli arányuk 5,28% és 14,14 % közülük a tartósan munkanélküli. Rendszeres szociális támogatásban 23 család részesül, ahol több, mint 150 fő azon gyerekek száma, akik után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igényeltek. A halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozók száma azonban nem teljes a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek szülei körében. A szülők egy része nem nyilatkozott gyermekük, gyermekeik HHH voltáról, saját személyüket úgy érzik negatívan értékelő adatokról. Így a táblázatokban megjelenő adatok nem teljesen pontosak. A település mindent elkövet azért, hogy azonosítani és regisztrálni tudja a HHH gyerekeket, és így még hatékonyabban támogathassa hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhesse. 69 1.2.3. Madocsa 15. sz. táblázat Szociális helyzet a községben Összesen Munkanélküliek száma a településen 66 Ebből tartósan munkanélküli 10 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 14 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 14 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 90 ebből Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 78 12 15

A munkanélküliek száma a településen (az összes lakosság 3,3%), a munkaképeskorú lakosságon belüli arányuk 5,18% és 15,15 % közülük a tartósan munkanélküli. Rendszeres szociális támogatásban 14 család részesül, ahol 90 fő azon gyerekek száma, akik után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igényeltek. A halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozók száma azonban alacsony a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek szülei körében. A szülők egy része nem nyilatkozott gyermekük, gyermekeik HHH voltáról, saját személyüket úgy érzik negatívan értékelő adatokról. Így a táblázatokban megjelenő adatok nem teljesen pontosak. A település mindent elkövet azért, hogy azonosítani és regisztrálni tudja a HHH gyerekeket, és így még hatékonyabban támogathassa hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhesse. 1.2.4. Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségi szinten összesített szociális adatok 16.sz.táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint. Település Nyilvántartott Foly. Munkav. Relatív arányszám megnevezése összes fő Nyilvánatarás hossz>365nap kép. korú mutató fő fő fő % - DUNAFÖLDVÁR 290 69 6013 4,82 0.63 BÖLCSKE 99 13 1873 5,28 0.61 MADOCSA 66 25 1273 5,18 0.85 * Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Az adatok a www.afsz.hu oldalon elérhetőek 17. sz. táblázat Szociális helyzet a településeken (2008. október Dunaföldvár Bölcske Madocsa Összes: munka-nélküliek száma 290 99 66 455 tartósan munkanélküli 85 14 10 109 rendszeres szociális segély 78 23 14 115 gyermekvédelmi kedvezmény 375 153 90 618 ebbő l nyilat kozk 147 69 12 228 nem nyilatko ztak 228 84 78 390 A mikrotérségben a munkanélküliek aránya az állandó népességen belül 2008. októberében az összes lakosságon belül 3,2% volt, a munkaképeskorú lakosságon belüli arány 4,9 %. A szociális ellátásokat igénybevevők körét alapvetően az iskolai végzettség és a munkahely közötti összefüggés befolyásolja. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a munkanélküliek 70 százaléka a nyolc általánosnál kevesebb osztályt, illetve a csak nyolc 16

osztály végzettek, valamint a szakmunkás végzettségű lakosok köréből kerül ki. Életkor szerint ez 47 %-ban a 21-35 éves korosztályt, 42 %-ban a 36-55 éves korosztályt jelenti. Az 55 év felettiek aránya e tekintetben 7 százalék. A számadatok elgondolkodtatóak, a fiatal munkaerőt súlyos elhelyezkedési problémák terhelik. A munkanélküliek közel felét ez a korosztály teszi ki. Jellemzően alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni a jövőre vonatkozó fejlesztési elképzelések kialakításakor az oktatási rendszer fejlesztési irányai terén is. Az alacsonyan képzett lakosok részére kevés a munkalehetőség. Az önkormányzatok pályázatok útján próbálnak foglalkoztatási lehetőséget biztosítani ezeknek az embereknek. Ennek köszönhetően aki a magatartási és munkaelvárásoknak meg kíván felelni, az évente hosszabb-rövidebb időre, de rendszeresen el tud helyezkedni. Ismert a környéken az idénymunka. A mezőgazdaságban legális ez a foglalkoztatás. 18.sz. táblázat A hátrányos helyzetű gyermekek aránya Település neve A hátrányos helyzetű gyermekek aránya a Dunaföldvári mikrotérségben 0-18 éves korú lakosság száma Hátrányos helyzetű gyermekek száma Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Hátrányos helyzetű gyermekek aránya Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya Dunaföldvár 1913 375 147 19,62% 7,98% Bölcske 570 153 69 26,85% 12,12% Madocsa 396 90 12 22,72% 3,45% Összesen 2879 618 228 21,46% 7,94% 18. Táblázat: A hátrányos helyzetű gyermekek aránya a Dunaföldvári mikrotérségben és településein A Dunaföldvári mikrotérségben ugyan jelentős számban vesznek igénybe rendszeres gyermekvédelmi támogatást, azonban ez az arány elmarad az elmaradott térségek adataitól. Elsősorban Bölcskén tapasztalunk kedvezőtlen értéket, ahol a nagyszámú hátrányos helyzetű gyermek, ráadásul magas arányban kedvezőtlen családi háttérrel is rendelkezik. Mindazonáltal egyik település sem közelíti meg a kritikusnak mondható 40 %-os értéket, mikrotérségi szinten minden ötödik gyermek hátrányos helyzetű, akik közül minden negyedik halmozottan hátrányos helyzetű. A HH szempontjából meghatározó gyermekvédelmi kedvezményben az állandó népesség 4,33%-a részesül. A HHH helyzetről a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 36,89%- a nyilatkozott. Mikrotérségi szinten is igazak azon megállapítások, amelyek mindhárom település vonatkozásában megfogalmazásra kerültek. ( A halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozók száma nem teljes a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek szülei körében. A szülők egy része nem nyilatkozott gyermekük, gyermekeik HHH voltáról, saját személyüket úgy érzik negatívan értékelő adatokról. Így a táblázatokban megjelenő adatok nem teljesen pontosak. A települések mindent elkövetnek azért, hogy azonosítani és regisztrálni tudják a HHH gyerekeket, és így még hatékonyabban támogathassák hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhessék.) A HHH-s gyerekek teljeskörű felderítése és azonosítása - esélyeik javítása érdekében a családokkal közvetlenül foglalkozó szakemberek összehangolását, és az eddigi eljárásrend, a felvilágosító tevékenység felülvizsgálatát igényli. 17

A települések gazdasági, közlekedési, művelődési jellemzői A települések gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságon és a feldolgozóiparon alapszik. A gazdaság fejlődését mindig is pozitívan befolyásolta a kedvező közlekedés-földrajzi pozíció, amit a Duna és a vele párhuzamosan haladó észak-déli út eredményez. A piacgazdasági átmenet ebben a térségben is az állami cégek megszűnésével, a termelés visszaesésével járt. A paksi atomerőmű egy viszonylagos stabilitást adott a térségnek. A város és a falvak gazdaságának alapját leginkább a kis-és középvállalkozások adják, ami szintén a gazdasági stabilitást erősíti. 19.sz. táblázat Település, területegység A vállalkozások összetétele, az adófizetők száma és az egy főre jutó belföldi jövedelem Regisztrált egyéni vállalkozások száma Regisztrált társas vállalkozások száma Regisztrált Bt-k száma Regisztrált Kft-k száma Regisztrált Rt-k száma Az adófizetők össznépességen belüli aránya Egy főre jutó összes belföldi jövedelem (eft) Bölcske 138 50 39 8 1 39,19% 462,04 Dunaföldvár 620 294 128 151 1 41,36% 473,98 Madocsa 80 27 15 10 1 40,99% 533,64 19. Táblázat: A vállalkozások összetétele, az adófizetők száma és az egy főre jutó belföldi jövedelem Dunaföldvár: az egyéni vállalkozások száma kétszerese a társas vállalkozásoknak, ami egy kiegyensúlyozott arány. A társas vállalkozásokon belül nagyobb arányban vannak jelen a kft.-k, ami korszerű összetételre utal. A falvak esetében kedvezőtlenebb a kép: az egyéni vállalkozások aránya magasabb, és a társas vállalkozásokon belül túlnyomó többségben a bt.-k vannak. A részvénytársaságok száma alacsony, ami a vállalkozások kis és közepes méretéből adódik. Az egy főre jutó összes belföldi tekintetében a régiós átlagnak megfelelő értéket figyelhetünk meg. A nagyobb városok értékénél kedvezőtlenebb az adat, de jelentősen jobb, mint a leszakadó területeknél mért érték. Összességében a város gazdasága stabil, fejlődési lehetőségei kedvezők (logisztika, turizmus). A gazdaság fejlődésének elsősorban az elérhetőség javulása (M6-os gyorsforgalmi út), és a kkv-k vállalkozási környezetének kedvező alakulása a függvénye. A gazdasági helyzet alakulása nem jelent veszélyt a város vitalitásának megőrzése szempontjából Paks és Dunaújváros gazdasági pozíciójának hosszú távú fennmaradása, biztosítja a mikrotérség stabilitását, kedvező folyamatok megindulása esetén kiegyensúlyozott fejlődését. 18

1.3. A mikrotérség ( Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa ) közoktatási intézményrendszerének bemutatása és intézményhálózatának jellemzői A közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok végrehajtása, szolgáltatások megszervezése a helyi önkormányzatok feladata. Az intézménylétesítési szabadság mellett a helyi önkormányzatoknak nincs mérlegelési lehetőségük abban a kérdésben, hogy vállalják-e a közoktatás-szolgáltatás megszervezését, biztosítását az illetékességi területükön. A közoktatási törvény előírása szerint település köteles gondoskodni: az óvodai ellátásról; az általános iskolai oktatásról; a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásáról; a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai neveléséről, általános iskolai neveléséről és oktatásáról. A megyei önkormányzat köteles biztosítani: kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátást, a középiskolai és a szakiskolai ellátást, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátását, a felnőttoktatást, az alapfokú művészetoktatást, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, a nevelési tanácsadást, a logopédiai szolgáltatást, a gyógy testnevelést, abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott. A mikrotérség területén található települések a törvényben meghatározott feladatok túlnyomó részét saját többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény fenntartása útján látják el. A mikrotérség önkormányzatai a kötelezőkön túl nem kötelező feladatokat is ellátnak. A Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérség közoktatását az alábbi tartalmi és szerkezeti tagoltság jellemzi: óvodai nevelés 8 évfolyamos általános iskolai képzés 4 évfolyamos gimnáziumi képzés 6 évfolyamos gimnáziumi képzés szakiskolai képzés (9-10. évfolyamon alapképzés + 2-3 szakképző évfolyam OKJ szerint) speciális szakiskolai képzés gyógypedagógiai nevelés-oktatás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére alapfokú művészetoktatás pedagógiai szakszolgálat ( a Paks Térségi Pedagógiai Szakszolgálat által ellátva, együttműködési megállapodás alapján) 19

Átfogó képet a mikrotérségben igénybe vehető közszolgáltatások szervezeti-intézményi formáiról az alábbi táblázat ad. 20.sz. táblázat A feladatellátás fenntartói háttere Közszolgáltatások Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság Intézményfenntartó társulás Többcélú Társulás Megyei önkormányzat Egyéb Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógy-testnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Az intézményrendszer bemutatása A bölcsődei intézményben. feladatok ellátása Dunaföldváron történik, a város által fenntartott A nevelési-oktatási intézményt igénylő korosztály több szempontú ellátását a Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola többcélú közös igazgatású közoktatási intézményben látják el, valamint a Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve kistérségi formában. A mikrotérség ( Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa ) közoktatási, szakszolgálati feladatait, valamint a gyermekjóléti alapellátásba tartozó feladatait az alábbi táblázatokban jelzett módon látja el. 20

1.3.1. Dunaföldvár 21. sz. táblázat Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógy-testnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Más településen, éspedig... (km) Közoktatási intézményi feladatok Közoktatási szakszolgálati feladatok Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szakellátások Helyben, más településről kijáró szakember(ek) A szolgáltatás ellátatlan 22. sz. táblázat Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben* Intézmény neve Beszédes József Közoktatási Intézmény (óvoda, ált.iskola,gyógypedagógia,zeneiskola, szakiskola ) Önkormányzati hozzájárulás (eft) 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006 2004 2005 2006 134 639 167 602 181 114 91 778* 117 780* 132 104* Magyar László Gimnázium 26 110 19 404 36 981 79 362 66 910 119 294 *Tartalmazza a gyógypedagógia és a zeneiskola adatait is, ahol magasak az egy tanulóra jutó költségek 21

23.sz. táblázat Óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma ( 2008/09. tanév októberi statisztikai adatok ) Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Összesen: HH/Halmozottan hátrányos helyzetű: Óvodába jár 290 ebből helyben 288 74/14 más településre eljáró 2 0 Dunaújváros ebből települések nevei: 0 Alsó tagozatos (1-4.) 467 81/33 ebből helyben 359 79/33 más településre eljáró 8 2/0 Dunaújváros települések nevei: Zomba- Paradicsompuszta ebből Felső tagozatos (5-8.) 302 71/20 ebből helyben 296 70/20 más településre eljáró 6 1/0 ebből települések nevei: Dunaújváros Kecskemét 24. sz. táblázat Bejárók, utazási feltételek Halmozottan Összesen hátrányos A gyermekek, tanulók létszáma a település helyzetű óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár 288 74/14 más településről bejáró 1 0 tömegközlekedéssel 0 0 iskolabusszal 0 0 falugondnoki szolgálattal 0 0 egyéni (szülők szgk.-val) 1 0 Alsó tagozatos (1-4.) 359 79/33 más településről bejáró 6 6/6 tömegközlekedéssel 4 4/4 iskolabusszal 0 0 falugondnoki szolgálattal 0 0 egyéni (szülők szgk.-val) 2 2/2 Felső tagozatos (5-8.) 296 70/20 más településről bejáró 17 15/11 tömegközlekedéssel 17 15/11 iskolabusszal 0 0 falugondnoki szolgálattal 0 0 ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből 22

1.3.2. Bölcske 25. sz. táblázat Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógy-testnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Más településen, éspedig... (km) Közoktatási intézményi feladatok Közoktatási szakszolgálati feladatok Gyermekjóléti alapellátások Dunaföldvár 12 km Gyermekjóléti szakellátások Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? hetente A szolgáltatás ellátatlan 26. sz. táblázat Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményében Intézmény neve Kegyes József Általános Iskola és Óvoda Önkormányzati hozzájárulás (Ft) 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006 2004 2005 2006 108.346.000 112.035.000 108.510.000 303.490 321.017 309.145 23

27. sz. táblázat Óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Összesen: 324 HH / HHH 95/48 Óvodába jár 95 27/15 ebből ebből helyben 95 27/15 más településre eljáró 0 0 ebből települések nevei: Alsó tagozatos (1-4.) 94 27/11 ebből helyben 94 27/11 más településre eljáró 0 0 ebből települések nevei: Felső tagozatos (5-8.) 135 41/22 ebből helyben 129 39/22 más településre eljáró 6 2/0 ebből települések nevei: Paks Dunaföldvár 28. sz. táblázat Bejárók, utazási feltételek A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Összesen: HH / HHH 318 93/48 Óvodába jár 95 27/15 más településről bejáró 0 tömegközlekedéssel 0 iskolabusszal 0 falugondnoki szolgálattal 0 egyéni (szülők szgk.-val) 0 Alsó tagozatos (1-4.) 94 27/11 más településről bejáró 3 0 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) 3 0 Felső tagozatos (5-8.) 129 39/22 más településről bejáró 1 0 tömegközlekedéssel 1 0 iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) ebből ebből ebből ebből ebből ebből 24

1.3.3. Madocsa 29. sz. táblázat Közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógy-testnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Más településen, éspedig... (km) Közoktatási intézményi feladatok Közoktatási szakszolgálati feladatok Paks Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szakellátások Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? Dunaföldvárról 4-5 alkalom A szolgáltatás ellátatlan 30. sz. táblázat Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben Intézmény neve Önkormányzati hozzájárulás (Ft) 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006 2004 2005 2006 Általános Iskola 9.444 000 16.399 490 22.261 911 57.236 100.610 145.503 Kölyökkuckó Óvoda 5.933 440 13.213 760 14.209 000 87.256 231.820 229.177 25

31. sz. táblázat Óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Összesen: 238 HH / HHH 48/7 Óvodába jár 69 15/2 ebből ebből helyben 69 15/2 más településre eljáró 0 0 ebből települések nevei: Alsó tagozatos (1-4.) 60 15/3 ebből helyben 60 15/3 más településre eljáró 0 0 ebből települések nevei: Felső tagozatos (5-8.) 83 18/2 ebből helyben 75 18/2 más településre eljáró 8 0 ebből települések nevei: 1 fő Kecskemét 7 fő Paks 32. sz. táblázat Bejárók, utazási feltétele A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Összesen: HH / HHH 204 48/7 Óvodába jár 69 15/2 más településről bejáró 0 0 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) 60 15/3 más településről bejáró 0 0 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) 75 18/2 más településről bejáró 0 0 tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) ebből ebből ebből ebből ebből ebből 26

1.3.4. Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa mikrotérségi szinten összesített adatok 33. sz. táblázat Közszolgáltatások elérhetősége helyben, ill. a Paks Térségi Pedagógiai Szakszolgálat által Duna-földvár Bölcske Madocsa Összes: Óvodai nevelés 3 Ált. isk. 1-4. 3 Ált. isk. 5-8. 3 Alapfokú művész. 3 Gyógyp. tanácsa. 3 Korai fejl. 3 Fejlesztő felk. 3 Nevelési tan. 3 Logopédiai ell. 3 Továbbtan.t. 3 Gyógytestnev. - 2 Gyermkejólét. 3 Bölcsőde - - 1 Családi napközi - - - - Iskolai napközi 3 Házi gyerekf. - - 1 Családok átm.ott. - - - - Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 3 A fenti táblázatokból kiolvasható, hogy az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró közoktatási intézményi feladatok, a közoktatási szakszolgálati feladatok, továbbá a gyermekjóléti alapellátás teljes körűen biztosított a településeken az önkormányzatok ( Közoktatási Intézményfenntartó Társulás ) fenntartásában és a Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat által. A családi napközi - mint gyermekjóléti alapellátás - az egyedüli ellátatlan részterület, de ez nem tartozik az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások közé. Gyermekjóléti szakellátás körébe tartozó családok átmeneti otthona a megyén belül, Tevel községben - felmerült igény esetén - megoldott. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a Paksi Térségi Pedagógiai Szakszolgálat végzi mind a három településen. A szakértői és rehabilitációs bizottság kistérségi szinten működik. 27

1.4. Helyzetelemzés alapfeladatonként A mikrotérség területén működő közoktatási feladatokat ellátó intézmények közötti tanuló megoszlást, és az egyes intézmények tanulói összetételét az alábbi táblázatok mutatják. A táblázatban szereplő adatokkal összefüggésben meg kell jegyezni, hogy teljesen valós képet az intézmények tanulói összetételéről nem adnak, mert amíg a hátrányos helyzet (HH) minden tanulónál egzakt módon megállapítható, addig a halmozottan hátrányos helyzet ( HHH) a szülői nyilatkozatok egy részének hiánya miatt nem állapítható meg pontosan. A szülőket a jegyzők nyilatkoztatták ennek ellenére nem teljes az adat. 1.4.1 Az óvodai nevelés a mikrotérségben: Az óvodai nevelésre vonatkozó összesített adatokat a következő táblázat tartalmazza. ( 34.sz.táblázat) 1. Óvodai intézmények száma* 3 2. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 7 3. Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 540 4. Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 452 5. Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 116 6. Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 31 7. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 8. Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 9. Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 10. Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 20 *: Óvodáztatás (valamennyi mikrotérségi óvodai intézmény vonatkozásában) A fenti táblázatban szereplő számok a 2008. októberi statisztika adatai A mikrotérség mind a három településén működik óvoda. Ami egyértelműen megállapítható: mikrotérségi szinten az óvodáskorú gyermekek elhelyezése megoldott, hiszen több férőhely áll rendelkezésre, mint a jelentkezők száma. A 2007/2008-as nevelési évben az óvodák feltöltöttsége (férőhely kihasználtsága) 86,9 % -s. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az előbbi esetében ( HH ) 25,66%, az utóbbi esetében pedig ( HHH ) 6,86%. A 3-5 éves korú gyermekek jellemzően beírásra kerülnek az óvodákba a polgármesteri hivatalok, védőnők a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok dolgozóinak folyamatos munkájának köszönhetően. Ezzel együtt van a mikrotérségben óvodába be nem íratott gyermek,de számuk nem jelentős. Az is tény, hogy abban az esetben, ha a szülők otthon vannak kisebb gyermekkel, testvérrel, nem minden esetben igénylik az óvodai ellátást. A sajátos nevelési igényű gyerekek ( SNI ) nevelése integráltan történik. A tevékenységközpontú nevelési program jó lehetőséget biztosít az egyéni fejlesztéshez. n.a. n.a. 0 28