ADATTÁR V. ÉLETRAJZI ADATOK

390 A magyar topografikus és leíró ásványtan története ADATTÁR V. ÉLETRAJZI ADATOK Összeállította Szabó Tímea, Papp Gábor és Fehér Béla, a szerkesztésben közreműködött Tóth Erzsébet E rész ásványtannal, ásványanalitikával foglalkozó magyarországi szakemberek életrajzi adatait és arcképét tartalmazza. Olyan elhunyt személyeket vettünk fel az adattárba, akik tartósan Magyarországon működtek, és legalább egy ásványtani könyvet és/vagy több ásványtani cikket közöltek. (A régebbi korokra nézve e kiválasztási elvet rugalmasabban alkalmaztuk.) Az életrajzi címszavak felépítése Név (születés és halálozás napja, helye [jelenlegi neve, országjel]) Tanulmányok: (af:) alapfokú; (kf:) középfokú; (ff:) felsőfokú tanulmányok helye, szak (tól ig), végzettség (éve). Továbbképzés, ösztöndíj stb.: helye, ideje, tárgya. Pályafutás: földrajzi helye, intézmény: beosztás (tól ig). Tudományos előmenetel: fokozat (hol, mikor, disszertáció címe vagy szigorlati tárgyai). Tudományos (és egyéb) társulati tagság (lehetőleg időrendi sorrendben): a társaság neve (a tagság, tisztségek jellege, ideje). Egyéb tevékenységek, tisztségek: hol, milyen funkció (tól ig). Elismerések (lehetőleg időrendi sorrendben): neve, fokozata (éve). Főbb művek (könyvek): Címe. A kiadás helye. Család: feleség / férj neve (h: házasság ideje); gy: gyermekek neve (szül. év halálozási év). Életrajzok (fontosabbak, időrendi sorrendben). Megjegyzések: Az egyetemek nevét nem a mindenkori hivatalos, hanem közérthetően egyszerűsített alakjukban írtuk (budapesti tudományegyetem, budapesti műegyetem, illetve rövidítve bp.-i tud.egy., bp.-i műegy.). Az intézmények, tanszékek stb. neve kis kezdőbetűvel szerepel. A társulati tagság és tiszteleti tagság általában élethossziglan tartott, ezért csak a kezdő évet adtuk meg. Az MFT titkárai az 1940-es évek végéig a Földtani Közlöny szerkesztői is voltak. A kereszt ( ) a halálozás évét jelöli, a házassági adatnál pl. 1908 azt jelenti, hogy a házasság 1908-tól a tárgyalt személy haláláig tartott. Rövidítések adj. akad. áll. bány. biz. Bp. bp.-i címz. cs. (...)dr. egy. egyes. ev. adjunktus akadémia állami bányászat(i) bizottság(i) Budapest budapesti címzetes császári (...)doktor egyetem egyesület evangélikus főig. főigazgató főisk. főiskola(i) gazd. (...)gazdaság(i) geol. geológ ia(i), ~us gimn. gimnázium(i) h. helyettes ig. igazgató hallg. hallgató igazg. igazgatóság int. intézet (...)isk. (...)iskola k. königlich(e) k. királyi

Adattár V. Életrajzi adatok 391 kais. kaiserlich(e) kand. kandidátus ker. kerület(i) kiad. kiadás kir. királyi koll. kollégium középisk. középiskola(i) lev. t. levelező tag m. kir. magyar királyi mb. megbízott min. minisztérium(i) műegy. műegyetem n. a. nincs adat ny. r. nyilvános rendes ny. rk. nyilvános rendkívüli nyug. nyugalmazva...o....ország okl. okleveles orsz. országos oszt. osztály ú, ~os prof. professzor r. rendes r. k. római katolikus reálisk. reáliskola(i) ref. református rk. rendkívüli szakoszt. szakosztály szerk. szerkeszt ette, ~ő szöv. szövetség(e) t. tag tanárvizsg. tanárvizsgáló társ. társaság, társulat termtud. természettudomány(i) tiszt. tisztelet(bel)i tsg. tanársegéd tsz. tanszék tszv. tanszékvezető tud. tudomány(os) tud. egy. tudományegyetem uo. ugyanott vál. t. választmányi tag vez. vezető(ség) vm. vármegye A hivatali ranglétra főbb fokozatai az 1800-as évek második felétől az 1940-es évek végéig intézménytípusonként (az egy sorban szereplő beosztások [címek] nem feltétlenül egyenrangúak) egyetem múzeum (1) múzeum (2) földtani intézet gyakornok gyakornok gyakornok tanársegéd (őr)segéd segédőr segédgeológus (3) adjunktus (4) segédőr őr (5) osztálygeológus nyilvános rendes tanár (6) őr igazgatóőr (7) főgeológus A ranglétra alsó fokozatain önkéntes, illetve díjtalan vagy fizetéstelen, míg a felsőbb fokozatoknál a címzetes, illetve tiszteletbeli megnevezés jelölte a megfelelő beosztást fizetés nélkül ellátó (illetve a csak a címmel kitüntetett) személyt. (1) az 1880-as évekig; (2) az 1890-es évektől; egy ennél alacsonyabb (őr)segédi beosztás is volt; (3) 1900-tól I. és II. osztályú geológus; (4) az 1800-as évek végétől; (5) az I. világháború után ezen belül II. és I. osztályú; (6) a nyilvános rendkívüli tanár saját tanszék (intézet) nélküli professzor volt (az 1930-as évektől hasonló tartalommal az intézeti tanár megnevezést is használták), a magántanár az adott intézményben meghatározott tárgyra habilitált, előadási joggal (venia legendi) bíró, nem feltétlenül az adott egyetem állományába tartozó személy volt; (7) cím, a vezető titulusa emellett: osztályigazgató.

392 A magyar topografikus és leíró ásványtan története Megjegyzés: A lényegében egyedüli tudományos fokozat a doktorátus volt, melyet az egyetemek a saját szabályzatuknak megfelelő követelmények (doktori szigorlat megtétele és doktori disszertáció elkészítése stb.) alapján adományoztak. Az egyetemi tudományos előmenetel következő lépcsőfokának a magántanári habilitáció volt tekinthető (l. fent). A hivatali ranglétra főbb fokozatai az 1950-es évektől az 1990-es évek elejéig, intézménytípusonként (az adott beosztásnak többnyire de nem feltétlenül feltétele volt a vele egy sorban szereplő tudományos fokozat birtoklása) tudományos fokozat vagy cím egyetemi, főiskolai kutató (egyetemen is) múzeum (1957 előtt egyéb kategóriák) tanársegéd segédmunkatárs segédmuzeológus doktor (1) adjunktus munkatárs muzeológus kandidátus (2) docens főmunkatárs főmuzeológus tudomány doktora (3) tanár tanácsadó (1) 1950 57 között szünetelt, 1957 83 között a szakterületen a természettudományi doktori címet (dr. rer. nat.) lehetett megszerezni, mely nem számított tudományos fokozatnak, 1983 93 között az egyetemi doktori (dr. univ.) címet lehetetett megszerezni, mely ún. egyetemi tudományos fokozat volt, és követelményeiben a kandidátusi fokozattal lényegében megegyezett; (2) 1950-ben vezették be; (3) 1951-ben vezették be. A szakterületen eleinte a föld- és ásványtani tudomány(ok), később a földtudomány(ok) kandidátusa / doktora címet használták.

Adattár V. Életrajzi adatok 393 Életrajzi adatok Ackner, Michael Johann (1782. I. 25. Segesvár [Şighişoara, RO] 1862. VIII. 12/13. Szenterzsébet [Guşteriţa, ma Sibiu része, RO]) Tanulm.: (af kf:) Segesvár; (ff:) Nagyszeben, bölcsészet; Wittenberg, ev. teológia (1805 6); Göttingen, ev. teológia (1806 7?). Tanulmányút: Németo., Franciao., Svájc, Olaszo., utazás (1807). Pályafutás: Nagyszeben, ev. gimn.: a bölcsészeti tárgyak és a régiségtan tanára (1807? 20?); uo.: ev. prédikátor, majd városi prédikátor (archidiakónus) (1820? 21); Szenterzsébet: ev. lelkész (1821 ). Tud. társ. tags.: kais.-k. Central-Commission für Erforschung und Erhaltung der historischen Baudenkmale (lev. t.); kais.-k. geol. Reichsanstalt (Bécs, lev. t.); római régészeti int. (lev. t.); k. Leopoldinische-Carolinische Akademie der Naturforscher, Jéna (t.); Verein für siebenbürgische Landeskunde (vál. t.); Siebenbürg. Verein für Naturwiss. (Nagyszeben, vál. t.). Elismerések: koronával díszített királyi arany érdemkereszt (1854); császári tanácsos (1858). Főbb m.: (1855): Mineralogie Siebenbürgens, mit geognostischen Andeutungen. Hermannstadt; számos régészeti és természetrajzi cikk. Életr.: Anonim (1863): M. J. A. s Nekrolog. Verh. Mitt. Siebenb. Vereins Naturwiss., 13, 123 128 (publ. l.). Benkő Ferenc (1745. I. 4. Magyarlápos [Târgu Lapuş, RO] 1816. XII. 16. Nagyenyed [Aiud, RO]) Tanulm.: (af kf:) Magyarlápos; Nagyenyed, Bethlen Koll. (1759 64); (ff:) uo. (1764?); Svájc, zürichi egy. (1776 78); Németo., göttingeni egy. (1780 82). Pályafutás: lelkész (1770-es évek); Malomvíz: udvari pap és házitanító a gróf Kendeffy családnál (1783? 85?); Nagyszeben: lelkész (1785? 90); Nagyenyed, Bethlen Koll.: természetrajz-, földrajz-, és némettanár (1790 ). Tud. társ. tags.: Naturforschende Gesellschaft (Jéna, t. 1796); Mineralogische Societät (Jéna, lev. t., 1798). Egyéb tevékenys., tiszts.: Az erdélyi Litteraria Commissio (cenzori biz.) tagja (1788 90); a nagyenyedi koll. régiség- és termrajzi gyűjt. gondozója. Főbb m.: (1784): Werner Ábrahám urnak a köveknek és értzeknek külső megesmértető jegyeikről irott, szép és igen hasznos könyvetskéje (fordítás és bővítés). Kolo sváratt; (1786): Magyar minerologia, az az a kövek s értzek tudománya. Kolo sváratt; (1800): Esztendőnként ki-adott parnassusi időtőltés 1794. Hatodik darab. Egy kis

394 A magyar topografikus és leíró ásványtan története hazabéli utazás. Némely bányászatoknak le-írása, és a leg-ujjabb minerolog. systemáinak laistroma III. részekben. Kolo sváratt. Család: f: n. a. (h: 1796?); gy: több. Életr.: Baritz J. (1817): B. F. élete. Tud. Gyűjt., (12), 112 117; Szilády Z. (1911): B. F., az első magyar mineralógus. Termtud. Közl., 43, 256 267; Vita Zs. (1986): B. F. élete és munkássága. In: B. F. (1986): Magyar Mineralogia az az a kövek s értzek tudománya (reprint, szerk.: Szakáll S. & Weiszburg T.). Bp.: ELTE KISZ Biz., XII XXXI; Varga Á. (1993): B. F. Erdélyi Múz., 55, 20 40. Benkő Gábor (1858. IV. 21. Oláhbrettye [Bretea Română, RO] 1931. I. 15. Zilah (Zălau), RO) Tanulm.: (kf:) Nagyszeben, (ff:) kolozsvári tud. egy. (1879 1883), okl. középisk. tanár. Pályafutás: kolozsvári tud. egy., ásvány-földtani tsz.: tanársegéd (1884 89), Zilah, Wesselényi ref. koll.: tanár (1890 1929 [nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (kolozsvári tud. egy., 1884, Erdély kristályosodott calcitjai). Főbb m.: több ásványtani cikk. Életr.: Anonim (1931): Szilágyság, 21(50)/4, 1 3, Wanek F. (1999): Koch Antal asszisztensei a Kolozsvári Tudományegyetemen. In: Cseke P. & Hauer M. (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. Kolozsvár: KOMP-PRESS, 91 111. Bernáth József (1833. XII. 28. Pest 1893. IV. 27. Budapest) Tanulm.: (ff:) Pest-Buda: József ipartanoda (1853?). Pályafutás: Buda, politechnikum: tsg. (1858? 67?), Pest, IV. ker. főreálisk.: a természetrajz h. tanára (1867 68), később fővárosi vegyész. Tud. előmenetel: magántanár (budai politechnikum, 1863 67, kristálytan). Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1860), MFT (t. 1864, másodtitkár 1865 70, első titkár 1871 72; Földrengési Biz. t. 1891 ); MOTV (könyvtárnok); Orsz. Magyar Balneológiai Egyes. (elnök). Főbb m.: (1874): A budai keserűvíz-források rövid természettudományi leírása. Bp.; és számos vegytani, balneológiai cikk. Család: utód nélkül hunyt el. Born, Ignaz von, lovag (1742. XII. 26. Gyulafehérvár [Alba Iulia, RO] 1791. VII. 24. Bécs (Wien), A) Tanulm.: (af:) Nagyszeben; (kf ff:) Bécs (1753 61); prágai egy., jogi kar (1762 63, disszertációja: De finibus iuris naturae, 1763), uo., bölcsészkar: montanisztika, zoológia, botanika (1763?); egyes életrajzai szerint Selmecbányán is tanult. Tanulmányút: Nyeurópai utazás (1763). Pályafutás: Prága: magánzó (1769-ig); Selmecbánya, főbányahivatal: bányatanácsos (1769 70); Prága, legfelső pénzverési és bányahivatal: bányatanácsos (1770 72); Altzedlitsch [Staré Sedliště, CS]: magánzó (1772 76); Bécs: a bécsi udvari természetrajzi gyűjtemény (Hofnaturalienkabinet) vezetője (1776 ), bányatanácsosi (1777 79), majd udvari tanácsosi rangban (1779-től); ezalatt 1778 81 közt a Theresianum aligazgatója és a filozófiai stúdiumok igazgatója is. Tud. társ. tags.: Acad. Caesarea Leopoldino-Carolina Naturae Curiosorum (Schweinfurt, t. 1774, Aristokrates Rheginensis néven); Societät für Bergbaukunde (ausztriai ig.). Egyéb tevékenys., tiszts.: 1770 86 közt a szabadkőműves mozgalom tagja, 1782 85 közt a Zur wahren Eintracht, 1785 86-ban a Zur Wahrheit bécsi páholyok mestere; az Abhandlungen einer Privatgesellschaft in Böhmen zur Aufnahme der Mathematik, der vaterländischen Geschichte, und der Naturgeschichte (Prága,

Adattár V. Életrajzi adatok 395 1775 84), a Physikalische Arbeiten der einträchtigen Freunde in Wien (Bécs, 1783 88), a Journal für Freymaurer (Bécs, 1784 86) és a Bergbaukunde (H. von Trebrával, Leipzig, 1789 90) kiadója. Elismerések: 1768-ban cseh, 1790-ben magyarországi és erdélyi indigenátus (honfiúsítás). Főbb m.: (1772 75): Lithophylacium Bornianum, sive Index fossilium I II. Pragae; (1774): Briefe über mineralogische Gegenstände auf seiner Reise durch das Temeswarer Bannat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Hungarn, an der Herausgeber derselben, Johann Jacob Ferber geschrieben. Frankfurt und Leipzig; (1774): Beschreibung des Quecksilber-Bergwercks zu Idria in Mittel- Craeyn. Berlin (J. J. Ferber neve alatt); (1778): Index rerum Naturalium Musei Caesarei Vindobonensis. Pars I. Testacea. Vindobonae; (1786): Über das Anquicken der gold- und silberhaltigen Erze, Rohsteine, Schwarzkupfer und Hüttenspeisen. Wien; (1790): Catalogue methodique et raisonné de la Collection des fossiles de M lle Éléonore de Raab, 1 2. Vienne; valamint további valláskritikai és szabadkőműves könyvek és több ásványtani, földtani és kohászati cikk. Család: f: Maria Magdalena von Montag (h: 1765?); gy: Maria Aloysia Anna (1766?), Josepha Theresia Eva (1768?). Életr.: Papp G. (1993): B. I. könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával). Techntört. Szemle, 20, 95 128. Csiba István (1673. X. 29. Kecskemét 1719. VIII. 29. Kassa [Košice, SK]) Tanulm.: (kf ff:) a jezsuita rendbe lépése (1692) után: Pozsony, novícius (1693), Győr, grammatika (1694), Nagyszombat, filozófia (1695 97); Grác, teológia (1701 04); 3. probáció (Győr, 1705); négyfogadalmas professzus szerzetes lett 1709-ben Nagyszombatban. Pályafutás: (jezsuita oktatási intézményekben) Kőszeg: grammatikai oszt. tanára (1698 1700); Nagyszombat: a humaniorák tanára (1706 08), Kassa: a filozófia tanára (1709), Nagyszombat: lelkipásztor (1710), Kassa: a filozófia tanára (1711), Nagyszombati egy.: a filozófia tanára (1712 14), Kassa: a szeminárium régense, az erkölcstan a szentírásmagyarázat, illetve a hittan tanára (1715 ). Tanári tevékenysége mellett mindenhol egyéb rendi feladatokat is ellát (kongregáció vezetője, hitoktató, prefektus stb.). Fő művei: (1713): Dissertatio historico-physica de admirandis Hungariae aquis. Tyrnaviae; (1714): Dissertatio historico-physica de montibus Hungariae. Uo.; és még néhány történeti munka. Életr.: Lukács, L. (1987): Catalogus Generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu. Pars I. Romae. p. 201. (adatok). Erdélyi János (1912-ig Czverdely; 1905. XII. 29. Balassagyarmat 1976. XII. 27. Budapest) Tanulm.: (kf:) Székesfehérvár (? 1923, érettségi); (ff:) bp-i. tud.egy., kémia-fizika szak (abszolutórium: 1928). Pályafutás: Bp., M. Kir. Növényvédelmi Kutató Int.: díjtalan gyakornok (1930), uo., műegy. szerveskémiai tsz.: kisegítő tsg. (1930 33); uo., Vas utcai Pajor-féle gyógyint. orvosi labor (1933 34); uo., Növényvédelmi Int. Orsz. Kémiai Int., Biokémiai oszt. (1934); uo. műegy. szerveskémiai tsz.: kisegítő tsg. (1934 35), tsg. (1935 1937); MNM Ásvány- és Őslénytár, majd Ásvány- és Kőzettár: próbaszolgálatos majd ÁDOB gyakornok (1937 40), segédőr (1940 41), I. oszt. segédőr (1942 44), őr (1944 48), I. oszt. őr (1948 50), önálló muzeológus (1950 55), önálló tud. kutató (1955 57); MÁFI: muzeológus (1957 71 [nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp-i tud.egy., 1928, kémiaásványtan-fizika); magántanár (szegedi tud.egy., 1943 49, kristálytan); földtud. kand. (1953, addigi munkássága alapján). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1926, másodtitkár

396 A magyar topografikus és leíró ásványtan története 1941 44, vál. t. 1952 54); MTA Geokém. Tud. Biz. (t.). Elismerések: KMTT Rauer-díj (1931), MTA jutalom (1954), MFT Vendl Mária-díj és -emlékérem (1969). Főbb m.: (1954): Kristályszerkesztés és kristályszámítás. Bp.; számos tud. és ismeretterjesztő cikk. Család:. Életr.: Sztrókay K. (1980): Dr. E. J. emlékezete. MÁFI Évi Jel. 1978-ról, 29 38. (publ. l.) Fichtel, Johann Ehrenreich von (1732. IX. 29. Pozsony [Bratislava, SK] 1795. II. 4. Bécs (Wien), A) Tanulm.: (kf:) Pozsony; (ff:) Pozsony: jogakad.? Pályafutás: Nyolc évi ügyvédi gyakorlat után állami szolgálatba állt. Nagyszeben, a szász nemzet gazd. igazgatósága (Wirtschaftsdirektorium): tollnok (1759 62); Bécs: az udvari számvevőség (Hofrechenkammer) tisztviselője (1762 68); Nagyszeben: az erdélyi kamarai kincstartóság (Thesauriat) számviteli osztályának vezetőhelyettese, majd vezetője (1768 85), 1778-tól mint kincstári tanácsos; Bécs: a vámügyigazgatóság (Mauthregie) igazgatója (1785 87); Nagyszeben: a kormányszék (Gubernium) vámügyekért felelős tanácsosa (1787 ). Tud. társ. tags.: Gesellschaft naturforschender Freunde (Berlin, tiszt. t. 1774); Ökonomischer Gesellschaft (Lipcse, t. 1781); Societät für Bergbaukunde (nemzetközi, t.). Főbb m.: (1780): Beytrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. (I. Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen mit einem Anhange und beygefügter Tabelle über die sämmtlichen Mineralien und Fossilien dieses Landes, II. Geschichte des Steinsalzes und der Salzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen.) Nürnberg; (1791): Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen I II., Wien, (név nélkül, 1792): Die Mineralogen gegen das Ende des achtzehnten Jahrhunderts. Frankfurt Leipzig; (1794): Mineralogische Aufsätze. Wien. Család: f: Eleonore Buch (1740 1817, h: 1763 ), gy: Leopold (1770 1810). Életr.: Marschall, A. Fr. (1835): Fichtels Ansichten und Leistungen in der Geologie. Aus seinen Schriften dargestellt. (Baumgarten s) Z. Phys. verw. Wiss., N. F. 4, 61 91, 131 159; Prescher, H. & Schmidt, P. (1993): J. E. v. F. Freiberger Forschungsh., D199, 61 84; Papp, G. (1998): An ardent volcanist from Hungary. Sketches to the scientific portrait of J. E. v. F. (1732 1795). In: Morello, N. (ed.): Proc. 20 th INHIGEO Symp., Genova, 505 522. Franzenau Ágoston (1856. IX. 2. Kolozsvár [Cluj- Napoca, RO] 1919. XI. 19. Rákospalota) Tanulm.: (af:) Nagyszeben, Bécs; (kf:) Máramarossziget, Bp.; (ff:) bp.-i műegy., egyetemes szakoszt. (1874 76), gépészmérnöki szakoszt. (1876?). Pályafutás: bp.-i műegy. ásvány-földtani tanszék: tsg. (1877 1883); MNM ásvány-őslénytár: segédőr (1883 1894), múzeumi őr (1894 1902), ig.őr (1902 1918), címz. osztályig. (1918 19), osztályig. (1919, betegsége miatt ténylegesen nem töltötte be). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1877, titkár 1882, vál. t. 1904 16); MTA lev. t. (1896), Egyéb tevékenys.: a bp.-i m. kir. tanárképző int. repetitora (ásványtan, kristálytan, 1904 ). Főbb m.: számos ásványtani és őslénytani cikk. Család: f: Németh Teréz (h: 1892?), gy: Kovács Emma (fogadott). Életr.: Zimányi K. (1930): F. Á. l. tag emlékezete. MTA Emlékbeszédek, 20(19) (publ. l.).; Majzon, L. & Tokody, L. (1956): Zum Gedenken an Á. F. aus Anlass der hundertsten Wiederkehr seines Geburtstages. Ann. Hist. Nat. Mus. Natl. Hung., N. F. 7, 195 199.

Adattár V. Életrajzi adatok 397 Fridvaldszky* János (1730. XII. 23. Pozsony [Bratislava, SK] 1784. V. 3. Szepeshely [Spišská Kapitula, SK]) Tanulm.: (af kf:) Pozsony ( 1745); (ff:) Nagyszombat (végig jezsuita koll.-okban), a jezsuita rend I. éves novíciusa (1746); Bécs, II. éves novícius, filozófiát tanul (1747 48); Szakolca, filológia (1749 50); Bécs, I. éves filozófia (repetens; ezalatt és talán később is a Theresianumban kameralisztikát, ásványtant hallgat, 1749 50), fizika (1750 51), metafizika (1751 52), felsőbb matematika (1753 55), teológia (1757 58); Nagyszombat, teológia (1758 61); r. k. pappá szentelik (Bécs, 1760) (közben tanít is, l. lentebb). Továbbképz., ösztöndíj: tud. és mezőgazd. munkásságra ösztöndíj (1772 74). Pályafutás (1773-ig jezsuita tanintézetekben): Pozsony: a principistákat tanítja (1752 53); Buda: retorikai oszt. (1755 56); Nagyszombat: retorikai oszt. (1756 57) (1761-ig tanul is, l. fentebb); Bazin: szintaxista és grammatikai oszt. (1761 63); Gyulafehérvár: szintaxista és grammatikai oszt. (1763 64); kolozsvári akad.: a matematika tanára (1764 69), könyvtáros (1770 71), 1772 73 közt minden tisztsége alól felmentve a A Fridvaldszky-család címere természettudományos kutatással foglalkozhat; Kolozsvár: világi pap (1773 75); uo.: a papi szeminárium régense (1775 76); Szepeshely: szepesi kanonok (1776 ). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (Bécs, 1755?, valószínűleg matematikai [geodéziai] témakörben). Tud. társ. tags.: erdélyi mezőgazd. egyes. (Nagyszeben, 1769 1772). Főbb m.: (1766): Dissertatio de natura ferri et ferrariis R. Hungariae ac Transilvaniae. Claudiopoli. (1767): Minero-logia magni principatus Transylvaniae seu metalla, semi-metalla, sulphura... Claudiopoli. (1773): Dissertatio de skumpia seu cotino planta coriaria, cum diversis experimentis in M. Principatu Transilvaniae institutis elucubrata. Claudiopoli; és még több történelmi és teológiai könyv. Életr.: Frivaldszky J. (1997): F. J. (1730 1784) élete és munkássága. M. Könyvszle., 113, 417 424. (publ. l.); Frivaldszky J. (2001): F. J. SJ (1730 1784), a szerzetes, a tudós és a feltaláló. Kézirat. *Nem Fridvalszky, illetve Frivaldszky! Grasselly Gyula (1920. VII. 4. Szeged 1991. XI. 13. Szeged) Tanulm.: (af kf:) Szeged; (ff:) szegedi tud.egy., vegytan-természetrajz szak (1939 43), okl. középisk. tanár (1944). Továbbképz., ösztöndíj: berlini Friedrich Wilhelm egy., ércmikroszkópia (1943 44). Pályafutás: szegedi tud.egy., ásvány- és kőzettani (később ásványtani, geokémiai és kőzettani) int.: gyakornok (1941 44), tsg. (1944 50), adj. (1950 56), docens (1956 64), egy. tanár (1964 1990 [nyug.], közben tszv., 1968 86). Tud. előmenetel: egyetemi dr. (szegedi egy., 1947, Zn, Mn és Fe meghatározása ásványokban); földtud. kand. (1952, addigi munkássága alapján); tud. doktora (1959, A komplex anionpotenciálok szerepe és jelentősége a geokémiában). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1952, vál. t. 1952 54, 1969 81, tiszt. t. 1981); MTA (lev. t. 1976, r. t. 1982; Földtud. Oszt. t. 1965, elnök 1990 ; Kőolaj-, Földgáz-, Vízbányászati Biz. t. 1971?; Szerves Geokémiai Munkabiz. elnök 1974 76; Geokémiai Tud. Biz. t. 1956, elnök 1976 80; Földtani Tud. Biz. elnök 1980 86); MTA Szegedi Biz. (t. 1965, elnök 1983 90, alelnök 1990 ; Kőolajipari Munkabiz. elnök 1965 73; intézőbiz. t. 1970?; Földtani Szakbiz. elnök 1973 83);

398 A magyar topografikus és leíró ásványtan története Magyar UNESCO Biz. (t. 1988 ); PUGWASH Magyar Nemzeti Biz. (t. 1986 ). International Association on the Genesis of Ore Deposits (t. 1967 78; Working Group on Manganese Formation elnök 1968?); Nemzetközi Geol. Unió (IUGS, alelnök 1972 80; Advisory Board for Research Development Programme ig., 1981 86; Inter-Union Commission on Lithosphere Bureau t. 1983 86); SZU Tud. Akad. Ásványtani Társ. tiszt. t. Egyéb tevékenys., tiszts.: Szeged: Eötvös Kollégium ig. (1956 67); JATE TTK dékánhelyettese (1965 66), dékánja (1966 69); a Műv. Min. Tud. Tan. t., alelnök; a Kulturális Kapcsolatok Int. Tanácsadó Testülete t.; Tud. Minősítő Biz. t. (1973 90). Az International Geological Correlation Programme keretében a Genesis of manganese ore deposits project vezetője (1975 78). Elismerések: Munka érdemrend, ezüst fokozat (1966); az oktatásügy kiváló dolgozója (1969); Szakszervezeti munkáért arany fokozat (1975); Munka érdemrend, arany fokozat (1980); Magyar Köztársaság zászlórendje (1990); Csongrád megyei Tanács alkotói díja (1990); prof. emeritus (1990); Szegedért Alapítvány tud. kuratóriumi díja (1991). Főbb m.: (1953): Ásvány- és ércelemzési módszerek. Bp.; Koch S. & Sztrókay K. I. (1967): Ásványtan I. (munkatárs) Bp.; Sztrókay K. I., G. Gy., Nemecz E. & Kiss J. (1970 71): Ásványtani praktikum I-II. Bp.; G., Gy. & Varentsov, I. M. (szerk.) (1980): Geology and geochemistry of manganese. Mineralogy, geochemistry, methods. Bp.; számos tud. cikk. Család: f: Krizsák Katalin (1948 ), gy: Magdolna (1953 ). Életr.: Szederkényi, T. (1992): To the memory of Prof. Dr. Gy. G. Acta Mineral.-Petrogr., 33, 5 6.; Szederkényi T. (1993): G. Gy. emlékezete 1920 1991. Földt. Közl., 123, 1 8. (publ. l.); G. Gy. akadémikus emlékére. In: Polgári M., Szabó Z. & Szederkényi T. (2000): Mangánércek Magyarországon. Szeged, 1 19 [magy./ang.] (publ. l.). Jonas, Joseph (1787. X. 21. Selmecbánya [Banská Štiavnica, SK] 1821. II. 1. Pest) Tanulm.: (af kf:) Selmecbánya, Vác; (ff:) Pozsony, filozófia; Selmecbánya, bányászati akad. külső hallg. (1806 08). Tanulmányút: alsó- és felső-magyaro.-i, szatmári és máramarosi bányavidék (1811). Pályafutás: Selmecbánya: a bányászatban tevékenykedik 1803 14, legutoljára mint a Joachim és Anna tárói bányavállalat vezetője; Pest, MNM természetrajzi tár: segédőr (1814 17), őr [tárvezető] (1817 ). Tud. társ. tags.: Selmecbányán az 1810-es évek elején montanisztikai, illetve ásványtani társaságot szervez, melyek azonban csak rövid ideig működnek. Mineralogische Societät (Jéna, t. 1810?), Wetterauische Gesellschaft für die gesammte Naturkunde (Hanau, t. 1813), hallei termtud. társ. (tiszt. t. 1821), Herzogl. sachsen-gothaischen und meiningischen Soc. der Forst- und Jagdkunde (Dreisigacker, tiszt. t. 1821). Egyéb tevékenys.: kémiai és földtudományi magánelőadások tartása Selmecbányán (1807 13); ásványtani-technológiai folyóirat megindítása Pesten (Physio-technographisches Magazin über die anorganische Natur des Oesterreich schen Kaiserstaates), halála miatt csak egy szám jelent meg. Föbb m.: Jonas, J. (1820): Ungerns Mineralreich orycto-geognostisch und topographisch dargestellt. Pesth; és több ásványtani, földtani cikk. Életr.: Herčko, I. & Kazenská, M. (1978): Niekoľko poznámok o vedeckej činnosti mineralóga J. J. Zbor. Slov. Nár. Muz., Prír. Vedy, 24, 133 146; Csíky G. (1987): J. J. élete és műve (születésének 200. évfordulóján). Földt. Közl., 117, 141 151.

Adattár V. Életrajzi adatok 399 Jugovics Lajos (1887. XII. 17. Budapest 1975. XII. 14. v. 15. Budapest) Tanulm.: (af:) Bp.; (kf:) uo. (érettségi, 1908); (ff:) bp.-i tud.egy., kémia-természetrajzföldrajz, okl. középisk. tanár (1911). Pályafutás: Bp., MNM ásvány-őslénytár: gyakornok (1910 11); bp.-i tud.egy. ásvány-kőzettani int.: tsg. (1911 18?), adj. (1918? 19?); Erzsébet nőisk. tanárképző főisk. ásványtan-vegytan tsz.: r. tanár (1919 28), Szeged: polgári isk. tanárképző főisk. ásványtan-vegytan tsz.: r. tanár (1928 32); Bp., a polgári isk. bp.-i kerületi főigazg. munkatársa (1932 36); bp.-i műegy. gazdasággeol. int.: beosztott főisk. tanár (1936?), címz. rk. egy. tanár (? 1948); bp.-i tud.egy. földtani int. és közben a Jövedéki Mélykutatás munkatársa is (1948 50), MÁFI: tud. munkatárs (1950?), tud. főmunkatárs (? 1969 v. 1971 [nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud. egy., 1912, Kristálytani tanulmányok magyar ásványokon), magántanár (1928, bp.-i tud.egy. [1934-től bp.-i műegy.] közgazdaságtud. kar, gazd. ásványtan). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1910, vál. t. 1945 51, első titkár 1950 51, tiszt. t. 1972). Egyéb megbiz.: Orsz. Polgári Isk. Tanárvizsg. Biz. t. Főbb m.: számos kőzettani, földtani, kőbányászati, ásványtani cikk. Család: f: Hahn Margit (h: 1933 ). Életr.: Szebényi L. (1977): Dr. J. L. emlékezete. MÁFI Évi Jel. 1975-ről, 13 15., Székyné Fux V. (1976): Dr. J. L. emlékezete (1887 1973 [sic!]). Földt. Közl., 106, 346 352; Csiky G. (1976): J. L. (1887 1975). Földt. Tudtört. Évkv., 4, 67 68. Kalecsinszky Sándor (1857. II. 27. Sátoraljaújhely 1911. VI. 1. Budapest) Tanulm.: (kf:) Ungvár (1867 75, érettségi); (ff:) bp.-i tud.egy. (kémia főtárgy, fizika, ásványtan melléktárgy, 1875 79?), okl. középisk. kémia-fizika tanár (1880?). Továbbképz.: Németország, Ausztria, Svájc, Olaszország, tanulmányút és fél év Heidelbergben Bunsen laboratóriumában (1883 84). Pályafutás: bp.-i tud.egy. vegytani int. ösztöndíjas gyakornok (1878 80), tsg. (1880 83); MKFI vegyésze (1883 98), fővegyésze (1898 ). Tud. és egyéb társ. tags.: KMTT (t. 1879, örökítő t. 1879, vál. t. 1895 1909); MFT (t. 1882, vál. t. 1889 ; földrengési biz. t. 1892 ); Kárpát-Egyes. Bp.-i Oszt. (vál. t. 1891); Magyar Turista Egyes. (vál. t. 1892); Orsz. Közegészségi Egyes. (vál. t.). Fotográfiai Egyes. (titkár, 1893); MTA (lev. t. 1902); Magyar Kémikusok Egyes. (alelnök);

400 A magyar topografikus és leíró ásványtan története Matematikai. és Fizikai Társ. (t.); Képzőművészeti Társ. (t.); Orsz. Köztisztviselő Egyes. (t.). Elism.: MFT Szabó József emlékérem (1906, A szovátai meleg és forró konyhasós tavakról, mint természetes hőaccumulátorokról. Meleg sóstavak és hőaccumulátorok előállításáról.), kolozsvári tud.egy. tiszteletbeli bölcsészdr. (1907). Főbb m.: (1881): A magyar korona országainak ásványszenei. Bp.; (1893): A magyar korona országainak megvizsgált agyagai és az agyagiparnál felhasználható egyéb anyagai. Egyszersmind pótfüzet a magyar kir. geologiai intézettől 1885-ben kiadott agyag-katalogushoz. Bp.; (1896): A magyar korona országainak megvizsgált tűzálló agyagjai. Bp; és további számos analitikai cikk. Életr.: Ilosvay L. (1912): K. S. emlékezete. Földt. Közl., 42, 232 242. Koch Antal (1843. I. 7. Zombor [Sombor, YU] 1927. II. 8. Budapest) Tanulm.: (af:) Zombor; (k): Kalocsa (1854 55), Baja (1855 61); (ff:) Pécs, tanárképző főisk. (1861), pesti tud.egy. (1862 65): matematika-fizika, majd vegytan-természetrajz szak, okl. középisk. tanár (1865). Továbbképz., ösztöndíj: Bécs (1869 ősz); Bonn (1870 tavasz), tanulm.; Pályafutás: Eperjes, r. k. főgimn.: h. tanár (1865 67); Pest, V. ker. áll. főgimn.: h. tanár (1867 68); Buda, műegy.: ásvány-földtani tsz. tsg. (1867 68); pesti tud. egy. ásványtani tsz.: tsg. (1868 69); uo., MKFI: ideiglenes geol. (1869); budavári gimn.: r. tanár (1870 72); kolozsvári tud.egy. ásványföldtani tsz.: ny. r. tanár (1872 1895); bp-i tud.egy. földtani int.: ny. r. tanár (1895 1913 [nyug.]). Tud. társ. tags.: KMTT (vál. t. 1872, 1896 1920); MFT (t. 1866, másodtitkár 1871 72, örökítő t. 1884, vál. t. 1871 74 és 1895 1910, alelnök 1898 1901, 1903 04, elnök 1904 10, tiszt. t. 1910); MTA (lev. t. 1875, r. t. 1894); Alsó-Fehér megyei Régészeti és Természettudományi Társ. (tiszt. t.), Magyar Építőanyagtermelők Orsz. Szöv. (tiszt. t.); Siebenbürg. Verein für Naturwissenschaft. (Nagyszeben, lev. t.), Erdélyi Múzeum-Egylet (igazg.-i t.). kais. k. Geol. Reichstanstalt (Bécs, lev. t.), Geol. Soc. (London, külső t.). Egyéb megbiz.: a kolozsvári, majd a bp.-i Középtanodai Tanárvizsg. Biz. t., a kolozsvári tud.egy. rektora (1891/92). Elismerések: a kolozsvári tud.egy. tiszt. doktora (1874), magyar nemesség bodrogi előnévvel (1917). Főbb m.: (1885): Erdély ásványainak kritikai átnézete. Kolozsvár; számos ásványtani, földtani és őslénytani cikk. Család: f: 1. Riesz Betty (h: 1868 1871); gy: Antal, Béla (? 1870); 2. Molnár Gizella (h: 1874 1920); gy: Ilona (1876 1881), Vilma (1878 1881), Dénes (1880 1881), Béla, Nándor, Rezső, Janka (Winternitz Arnoldné), Jozefa (Kövesi Ferencné). Életr.: Pálfy M. (1928): K. A. r. tag emlékezete. MTA Emlékbeszédek, 20/8, (publ. l.); Pálfy M. (1928): Dr. bodrogi K. A. emlékezete. Földt. Közl., 58, 3 10.; Csiky G. (1974): K. A. szerepe és jelentősége a magyar földtanban. Földt. Közl., 104, 221 225. Koch Sándor (1896. VIII. 26. Kolozsvár [Cluj-Napoca, RO] 1983. V. 25. Szeged) Tanulm.: (af kf:) Bp. (1902 14); (ff:) bp-i tud.egy., vegytan-természetrajz szak (1914 19, katona 1915 17), okl. középisk. tanár (1919). Továbbképz., ösztöndíj: Bécs, Naturhistorisches Mus. (Collegium Hungaricum, 1931/32). Pályafutás: bp-i tud.egy. ásvány-kőzettani int.: gyakornok (1918 19); uo., MNM ásvány-őslénytár: segédőr (1919 22), őr (1922 34), I. oszt. őr (1934 39,

Adattár V. Életrajzi adatok 401 1935 39 közt az MNM elnöki hivatalának vezetője); föld- és őslénytani tár: ig. (1939 40); szegedi tud.egy. ásvány-kőzettani int.: ny. r. majd tszv. egy. tanár (1940 68); [1969-ben nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp-i tud.egy., 1920); egy. magántanár (uo., 1929, az ásványok fiziográfiája); földtud. kand. (1952), földtud. dr. (1956, Magyarország ásványai). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1920, vál. t. 1935 60, alelnök 1951 52, tiszt. t. 1960, szegedi csoport díszelnök 1966); KMTT (t. 1920, vál. t. 1936 44, 1947 48); TIT (Csongrád megyei elnök 1953 68, tiszt. t. 1968); MKBT (tiszt. t. 1969); MTA Geokémiai Biz. (t. 1956 ). Egyéb tevékenys., tiszts.: az Orsz. Termtud. Tanács t., szegedi tud.egy. prodékán (1946 47, 1948 49), dékán (1947/48, 1954 57, 1960 63); uo. a földtani int. mb. vezetője (1945/46). Elismerések: Népköztársasági Érdemérem arany fokozat (1952); Munka Érdemérem arany fokozat (1952); Kossuth-díj bronz fokozat (1953); Szocialista Kultúráért (1954); az oktatásügy kiváló dolgozója (1962); Munka Érdemrend arany fokozat (1965); TIT Bugát Pál-emlékérem (1966); Lomonoszov Egyetem Ferszmanemlékérem (1967); MÁFI Jubileumi Emlékérem (1969); József Attila-emlékérem (1969); MFT Szabó József-emlékérem (1972, Magyarország ásványai); JATE tiszt. dr. (1982). Főbb m.: Reichert R., Zeller T. & K. S. (1931): Ásványhatározó. Bp.; Dudichné Vendl M. & K. S. (1935): A drágakövek. Bp.; (1952): Az ásványtan története Magyarországon. Bp.; K. S. & Sztrókay K. I. (1955): Ásványtan. Bp.; (1967): Könyv a kövekről. Bp.; (1966): Magyarország ásványai. Bp.; K. S. & Sztrókay K. I. (1967): Ásványtan I II. Bp. és számos ásványtani cikk. Család: f: Oppenheimer Márta (h: 1921 ); gy: Márta (1922 ), Sándor (1925 ). Életr.: Grasselly Gy. (1984): K. S. 1896 1983. Földt. Közl., 114, 433 438. (publ. l.); Koch S. (1987): Emlékezés. Bp. Köleséri Sámuel, ifj., kereséri (1663. XI. 18. Szendrő 1732. XII. 24. Nagyszeben [Sibiu, RO]) Tanulm.: (kf:) Debrecen (1679-ig); (ff:) Leideni egy.: filozófia (Németalföld, 1680 81); Franekeri egy.: teológia (1682 84); Leideni egy.: orvostan. Pályafutás: Nagyszebenben városi, majd főkormányszéki és tábori főorvos orvos, 1700-tól az erdélyi bányák főfelügyelője, azután a főkormányszék titkára, 1717-től tanácsosa. Tud. előmenetel: bölcsészdr. (1681, Leiden, De lumine); teológiai dr. (1684, Franeker); orvosdr. (Leiden). Tud. társ. tags.: Royal Society (London, t.), Acad. Caesarea Leopoldino-Carolina Naturae Curiosorum (Schweinfurt, t. 1719, I. Chrysippus néven). Címek, elismerések: valóságos belső titkos tanácsos. Főbb m.: (1717): Auraria Romano-Dacica. Cibinii; valamint több orvosi, történeti, bölcsészeti disszertáció és könyv. Család: f: 1. Meder Asnatha (h: 1695 1715), 2. Bethlen Judit grófnő (h: 1716 1720), 3. Toroczkai Beáta (h: 1723 ); gy:. Életr.: Faller J. (1968): K. S. (1663 1732) élete és munkássága BKL Bányászat, 101, 647 656, 725 730; Csiky G. (1985): K. S. a magyar bányászat úttörője. Földt. Tudtört. Évkv., 10, 231 243. Krenner József (1839. III. 3. Buda 1920. I. 16. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Pest-Buda; (ff:) Buda, politechnikum (1856?); Bécs, műegy., építészet (1859 60); bécsi és tübingeni egy., természettud. Pályafutás: budai politechnikum, ásvány- és földtani tsz.: tsg. (1864 65); Pest, majd Bp., MNM, természetrajzi tár: segédőr (1866 69), tiszt. őr (1869 70); uo.,

402 A magyar topografikus és leíró ásványtan története ásvány-őslénytár: ideiglenes őr (1870), őr (1870 93), igazgatóőr (1893 1901), osztályig. (1901 19 [nyug.]); ezalatt a pesti kereskedelmi akad.: a természetrajz, áruisme, technológia és geol. tanára is (1867 68); bp.-i műegy., ásvány- és földtani tsz.: ny. r. tanár (1870 94); bp.-i tud.egy., ásvány- és kőzettani int.: ny. r. tanár (1894 1913 [nyug.]). Tud. előmenetel: termtud. dr. (Tübingen, 1865, Die Tertiärformation von Szobb); magántanár (bp.-i tud.egy., az 1870-es évek elejéig, őslénytan és földtan). Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1861, vál. t. 1868 1920, kémia-ásványtani szakoszt. elnök 1895 98); MFT (t. 1864, vál. t. 1874 1912, alelnök 1895 98, tiszt. t. 1912); MTA (lev. t. 1874, r. t. 1888); kais. k. Geologisches Reichsanstalt (Bécs); Siebenbürg. Verein Naturwiss., Nagyszeben és pozsonyi termtud. egyes. (mind lev. t.). Egyéb tevékenys., tiszts.: Orsz. Statisztikai Tanács t. (az 1870-es évek végéig); Középtanodai. Tanárvizsg. Biz. t., bp.-i műegy. vegyészmérnöki és egyetemes szakoszt. dékánja (1884 86), Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége tanácsának t. Elismerések: udvari tanácsos (1902), Semsey-pályadíj (1908), MFT Szabó Józsefemlékérem (posztumusz, 1924, Schafarzikit, ein neues Mineral). Főbb m.: számos ásványtani és néhány őslénytani-földtani cikk. Család: f.: 1. Machik Mária (h: 1865 95 ); gy: Ilona (1868?), Tardos Krenner Viktor (1866 1927), Angéla (1878?); 2. Halász Amália (h: 1897 ); gy: Kornélia, József Andor (1900?), Gyula. Életr.: Mauritz B. (1933): K. J. emlékezete. MTA Emlékbeszédek, 21(18) (publ. l.); Nagy B. (1990): Megemlékezés K. J.-ről, születésének 150. évfordulóján, Földt. Közl., 120, 109 120; Nagy B. (1990): K. J. Bp. /A múlt magyar tudósai/. Bp. (publ. l.) Lengyel Endre (1893. V. 8. Szamosújvár [Gherla, RO] 1981. III. 16. Budapest) Tanulm.: (kf:) Szamosújvár; (ff:) kolozsvári tud.egy., természetrajz-földrajz szak (1911 20, közben 1914 18 katona), okl. középisk. tanár (1920). Továbbképz., ösztöndíj: bécsi egy. Ásv.-Kőz. Int. (1924). Pályafutás: kolozsvári, majd szegedi tud.egy.: gyakornok (1914), tsg. (1918 22), adj. (1924 39); bp.-i tanárképző főiskola: r. tanár (1939 49), emellett a szegedi tud.egy. címz. ny. rk. tanára (1940); Bp., MÁFI: tud. munkatárs (1949 59 [nyug.]), ezalatt a Műszaki és Gazdaságtud. Akad.-n is tanít (1949 52); BKI: tud. kutató és szakértő (1959 68). Tud. előmenetel: dr. (szegedi tud.egy., 1922, kőzettan); magántanár (uo., 1928, kőzettan); földtud. kand. (1956). Tud. és egyéb társ. tags.: MFT (t. 1921, vál. t. 1941 45, főtitkár és ügyv. elnök 1958 60, tiszt. t. 1978); M. Földr. Társ., Geol. Gesellschaft, Bécs (1924); Tömörkény Irodalmi Társ. t., Dankó Társ. t., Orsz. Zeneszerző Szöv. t. Egyéb megbiz.: Bocskai-internátus (Szeged) ig. 8 évig; Orsz. Polgári Isk. Tanárvizsg. Biz. t. Elismerések, címek: I. és II. oszt. vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, vitézi cím (1924). Főbb m.: számos kőzettani, földtani és ásványtani cikk. Család: f.: n. a. (h. 1937?); gy: Ildikó, Anikó, Iván. Életr.: Jantsky B. (1982): Dr. L. E. emlékezete. Földt. Közl., 112, 319 320.

Adattár V. Életrajzi adatok 403 Liffa Aurél (1872. VI. 10. Korpona [Krupina, SK] 1956. X. 23. Budapest) Tanulm.: (af:) Korpona; (kf:) Selmecbánya; (ff:), bp.-i tud.egy., természetrajz-vegytan szak (1891 95), okl. középiskolai tanár (1895). Továbbképz., ösztöndíj: heidelbergi egy. (1909 10, kutatói). Pályafutás: Bp., MNM: napidíjas gyakornok (1895); bp.-i egy.: ásványkőzettani int., tsg. (1897 1900); uo., MKFI: II. oszt. geol. (1900 02), I. oszt. geol. (1902 08), osztálygeol. (1908 16) főgeol. (1916 34), közben az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesít (tüzérszázados), ill. 1919-ben két hónapra áthelyezik az MNM Ásvány- Őslénytárába, végül címz. ig. (1934 35 [nyug.]), nyugalmazása után 1954-ig tovább dolgozik az intézet kötelékében. Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud.egy., 1906), magántanár (bp.-i műegy., 1910, elméleti kristálytan és kristályoptika). címz. ny. rk. tanár (uo., 1922). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1898, örökítő t. 1919, alelnök 1923 40, tiszt. t. 1940; Hidrológiai Szakoszt. vál. t. 1922 39). Elismerések, címek: bronz és ezüst Signum Laudis a kardokkal, Károly-csapatkereszt (az I. világháború alatt); főbányatanácsos (1921). Főbb m.: számos földtani, ércteleptani és ásványtani cikk. Család: f: 1. n. a., gy: Aurél (? 1950), László; 2. n. a. (h: 1917 ), gy: Zoltán. Életr.: Mauritz B. (1958): L. A. emlékezete. Földt. Közl., 88, 5 8. (publ. l.); Bidló G. (1977): L. A. emlékezete. Földt. Tudtört. Évkv., 5, 78 82. Loczka József (1855. III. 14. Németpróna [Nitrianske Pravno, SK] 1912. III. 8. Budapest) Tanulm.: (kf:) Léva (I. gimn.), Besztercebánya (II VI. gimn), Nyitra (VII VIII. gimn., 1874 75); (ff:) bp.-i tud.egy., matematika-fizika szak (1875 76), kémiafizika szak (1876-tól), okl. középisk. tanár (kémiafizika, 1882). Továbbképz.: bécsi egy., alkalmazott orvosi kémiai tsz. (1883). Pályafutás: a bp.-i tud.egy. vegytani tsz.-én dolgozik (1880?), Bp., MNM ásványés őslénytár: segédőr (1882 1893), őr (1893 1902), ig.őr (1902 ). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1883 ). Elismerések: KMTT Bugát-díj (1905, Budapest környéke kőzeteinek megvizsgálása.). Főbb m.: számos ásványanalitikai cikk. Életr.: Anonim (1913): cím n. In: Jel. MNM 1912 évi állapotáról. Budapest, 8 9; Bidló G. (1983): L. J. a magyar ásványkémia megalapítója. Földt. Tudtört. Évkv., 9, 55 65. (publ. l.) Lőw Márton (1885. IV. 25. Budapest 1943. XI. 30. Budapest) Tanulm.: (kf:) Bp. (1895 1903); (ff:) bp.-i tud.egy., természetrajz-vegytan szak (1903 1907), okl. középisk. tanár (1913). Továbbképz., ösztöndíj: Charlottenburgi (Németo.) műegy. (1913 14, kutatás); Pályafutás: bp.-i tud.egy., ásvány-kőzettani int.: tsg. (1906 1911); Zombor, Piliscsaba: önkéntes

404 katonai szolgálaton (1911); bp.-i műegy. ásvány-földtani tsz.: tsg. (1911 1912), adj. (1912 24, közben 1914 20 frontszolgálatot teljesít, majd orosz hadifogoly); a bp.-i műegy. műszaki mechanikai laboratóriumához kapcsolt kísérleti állomáson adj. (1924 39), majd uo. beosztott középiskolai tanár (1939 ). Tud. előmenetel: doktori cím ásványtanból (1908), Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1904); MFT (t. 1907, örökítő t. 1923, vál. t. 1924 38); OMBKE (t. 1914); Magyar Mérnök és Építész Egyesület (t. 1914); Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete (t. 1928); Anyagvizsgálók Új Nemzetközi Szöv. (t. 1928). Egyéb tevékenys., tiszts.: teleptani kutatások a Mátrában, a Bükkben, Rudabányán és Telkibányán pénzügyminisztériumi megbízásból (1921 1922 ill. 1926). Család: f: Szabó Anna (h: 1926 ); gy: László (1927?), Antónia (1929?), Miklós (1936?). Életr.: Tokody L. (1943): L. M. (1885 1943). Földt. Közl., 73, 623 632. (publ. l.) Mauritz Béla (1881. V. 3. Kassa [Košice, SK] 1971. II. 15. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Kassa (1887 92), Bp. (1892 98); (ff:) bp.-i tud.egy. természetrajz-vegytan szak (1898 1902), ezalatt az Eötvös Koll. t., okl. középisk. tanár (1905). Továbbképz., ösztöndíj: Semsey-ösztöndíjas (heidelbergi, lipcsei, drezdai, bécsi egy., 1905 10). Pályafutás: bp.-i tud.egy., ásvány-kőzettani int.: tsg. (1902 05, közben tüzérönkéntes, 1903/4; majd 1910 12); adj. (1912 13); h. tanár (1913 14); ny. rk. tanár (1914 18), ny. r. tanár (1918 50 [nyug.]); Bp., MÁFI: az 1950- es évek elején a Kőzettani és Bányageol. Oszt. vez., későbbi beosztása ismeretlen (1950 59). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud.egy., 1902, Adatok a magyarországi chalcopyritek kristálytani ismeretéhez); egy. magántanár (uo., 1909, kőzettan; bp.-i műegy., 1910, kőzettan); földtud. kand. (1952); földtud. dr. (1957). Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1902, vál. t. 1928 36, alelnök 1936 43, elnök 1944 45); MFT (1903; örökítő t. 1917, vál. tag 1910 33; elnök 1923 33; tiszt. t. 1933), MTA (lev. t. 1913; rendes t. 1923; igazgatótanácsi t. 1935; tiszt. t. 1942; tanácskozó t. 1949, utóbbi hatálytalanítva 1989; Mat. Termtud. Biz. előadó 1926 42; Mat. Termtud. Oszt. titkár 1933 46); OMBKE. (t. 1918, vál. t.), Magyar Földrajzi Társ. t.; Geol. Gesellschaft (Bécs, t.); Mineral. Gesellschaft (Bécs, t.); Mineral.- Geol. Gesellschaft (Lipcse, t.). Egyéb tevékenys., tiszts.: A bp.-i tud.egy. BTK dékánja (1929/30),

405 rektor (1943/44); Orsz. Ösztöndíjtan. elnök; Orsz. Termtud. Tan. t., majd ügyvez. ig.; Orsz. Középisk. Tanárképz. Int. ig.tanácsi t.; Orsz. Középisk. Tanárvizsg. Biz. alelnök; Orsz. Felsőoktatási Tanács elnöks. t.; MNM Tanácsa, t.; Pénzügymin. Geol. Tanácsadó Biz. t.; Magyar Német Társ. ig.tanácsi t. Elismerések: MTA jutalom (1909); Signum Laudis; Magyar Érdemrend középkeresztje (1935). Főbb m.: (1909): A Mátra hegység eruptív kőzetei. Bp.; M. B. & Vendl A. (1942): Ásványtan I II. Bp., valamint számos ásvány- és kőzettani cikk. Család: f.: Baksa Teréz (h:? 1967 ); gy: Margit, Miklós. Életr.: Sztrókay K. I. (1971): Dr. M. B. emlékezete (1881 1971). Földt. Közl., 101, 367 372. (publ. l.); Sztrókay K. I. (1982): 100 éve született M. B. Földt. Közl., 112, 325 329. Melczer Gusztáv (1869. VIII. 31. Dobsina [Dobšiná, SK] 1907. X. 2. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Rozsnyó, Rimaszombat, Igló ( 1887); (ff:) bp.-i tud.egy., természetrajzvegytan-földrajz szak, okl. középisk. tanár (1893). Pályafutás: bp.-i műegy. ásvány-földtani tsz.: tsg. (1895 97); Bp. II. ker. polgári leányiskola: r. tanár (1897 1907); Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud.egy., 1897, Adatok a budai calcitok kristálytani ösmeretéhez); magántanár (bp.-i tud.egy., 1902, kristálytan). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1889, vál. t. 1905 ); KMTT (t., 1889, másodtitkár 1897 99, vál. t. 1905 06). Főbb m.: számos ásványtani cikk. Család: f.: Gömöry Klára (h: 1904 ); gy: egy fiú. Életr.: Lőrenthey I. (1908): Dr. M. G., 1869. augusztus 31. 1907. október 2. Földt. Közl., 38, 1 6. (publ. l.); Csiky G. (1970): Emlékezés M. G.-ra születésének 100. évfordulóján. Földt. Közl., 100, 110. Mezősi József (1914. VI. 18. Sátoraljaújhely 1997. VIII. 18. Szeged) Tanulm.: (af kf:) Sátoraljaújhely; (ff:) szegedi tud.egy., természetrajz-földrajz szak (1932 37), okl. középisk. tanár (1937). Pályafutás: szegedi tud.egy. ásvány- földtani int.: demonstrátor (1936), gyakornok (1937), tsg., majd az új szegedi tud.egy. ásvány- kőzettani, majd ásványtani, geokémiai és kőzettani int. tsg., adj., docens (1952 76), egy. tanár (1976 77 [nyug.]). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (szegedi tud.egy., 1938), földtud. kand. (1956), doktora (1975). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1938, vál. t. 1958 60, 1969 75, 1981 86; tiszt. t. 1986; Alföldi Területi Szervezet titkár 1966 75); MTA Szegedi Biz. (t., Földtud. Szakbiz. elnök). Egyéb tiszt.: szegedi tud.egy. TTK dékánhelyettes (1952 56). Elismerések: Szakszervezeti munkáért ezüst fokozat (1962), arany fokozat (1974); az oktatásügy kiváló dolgozója (1976); prof. emeritus (1993).

406 Főbb m.: Koch S. (1985): Magyarország ásványai (szerkesztés). Bp. és számos kőzet-és ásványtani cikk. Család: f: Donáth Lenke Klára (h: 1946 ); gy: Ferenc (1948 ), Gábor (1952 ). Életr.: Szederkényi T. (1997): M. J. (1914 1997). Földt. Közl., 127, 493 497. (publ. l.). Franz Joseph Müller von Reichenstein címere Müller, Franz Joseph, eredetileg Müllner, 1788-tól von Reichenstein előnévvel, 1820-tól báró (1742. X. 4. Poysdorf, Alsó- Ausztria 1825. X. 12. Bécs (Wien), A) Tanulm.: (ff:) bécsi egyetem, bölcsészeti, majd jogi kar; Selmecbánya, bányászati akadémia (1763 66). Pályafutás: Selmecbánya, Szélakna: bányászati gyakornok (1766 68), uo. bányatiszt (1768 70); Oravicabánya: főbányamester, bányaigazgatósági ülnök, a bánsági kincstári bányák igazgatója (1770 75); Schwaz (Tirol): bányaigazgatósági első tanácsos, főbányamester (1775 78); Nagyszeben: az erdélyi bányászati és pénzverészeti kincstartóság (Thesauriat für Münz- und Bergwesen) tanácsosa (1778 88); Zalatna, az erdélyi kincstári bányászat és pénzverészet főfelügyelőségén (Oberamt des Berg- und Salineninspektorat) kormányszéki tanácsos (1788 97); Nagyszeben: az újjászervezett kincstartóságon udvari tanácsos (1798 1802); Bécs: az udvari pénzverészeti és bányászati kamara (Münz- und Bergkammer) valóságos udvari tanácsosa (1802 20 [nyug.]). Tud. társ. tags.: Societät für Bergbaukunde (r. t.). Elismerések: nemesség (1788); erdélyi indigenátus (honfiúsítás) (1795); a Szent István-rend és az ezzel adományozott bárói cím (1820). Főbb m.: Néhány ásványtani és bányászati cikk. Család: f: Margarete Hegengarten (h: 1765 84); gy: Johann (1770 körül?), Anna (1773?), Karl Emerich (1780?). Életr.: A Res montanarum (Leoben) 1992. évi 5. számának számos cikke. Náray-Szabó István (1899. VII. 20. Szombathely 1972. IX. 16. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Szombathely; (ff:) bp.-i műegy., vegyészmérnöki oszt. (1917 22), okl. vegyészmérnök (1922). Továbbképz., ösztöndíj: Berlin, Institut für Faserstoffchemie, Coll. Hung. kutatói ösztöndíj (1926 28); Manchester, Physical Institute, Victoria Univ., kutató (1928 30). Pályafutás: bp.-i műegy.: elektrokémiai tsz. tsg. (1922? 23), majd adj. (1923 26); szegedi tud.egy.: diákkoll. adj. (1930); uo.: Eötvös Koll. ig. (1931 38); bp.-i műegy. kémiai-fizikai tsz.: ny. r. tanár (1938 47); politikai fogoly (1947 51), internált (1951 53); Bp., Építéstud. Int.: épületfizikai oszt. vez. (1953 56); uo., MTA Központi Kémiai Kutató Int.: ig. h. (1956 57), kristálykémiai csop. vez. (1957 70 [nyug.]). Tud. előmenetel: műszaki dr. (bp.-i műegy., 1926); magántanár (Ferenc József tud.egy., 1931 44, Az anyag szerkezete); kémiai tud. dr. (1957). Tud. társ. tags.: MTA (lev. t., 1945, kizárva politikai okokból 1948, kizárása érvénytelenítve 1989); Nemzetközi Krisztallográfiai Unió Magyar Nemzeti Biz., t.; Magyar Kémikusok Egyes. Fizikai-Kémiai Szakoszt., alelnök, Eötvös Loránd Fizikai Társ. (t. 1957), Szilikátipari Tud. Egyes. (t. 1957). Egyéb megbiz. (1945 előtt): bp.-i műegy. gépészmérnöki-vegyészmérnöki karának dékánja (1941/42); Ipari Anyaggazd. Tanács t., Orsz. Termtud. Tanács t., Orsz. Felsőoktatási Tanács t., Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szöv. alelnök., Magyar Egy. és Főisk. Hallgatók Orsz.

407 Szöv. tanárelnök. Elismerések: Manchester, Victoria University: honorary fellow (két ízben); Széchenyi-díj (1990, posztumusz). Főbb m.: (1944): Kristálykémia. Bp.; (1947): Szervetlen kémia I. Bp.; (1956 58): Ua. I III. Bp.; (1965): Kristálykémia. Bp.; (1967): Kémia. Bp. és számos cikk. Család: f: Dobay Dóra (h: 1933 ); gy: Mária (1934 ), Júlia (1939 ), Gábor (1943 ). Életr.: Kálmán A. (1983): Megemlékezés Dr. N.-Sz. I.-ról. Magy. Kém. L., 38, 306 309. (részleges publ. l.); Kálmán A. (1999): N.-Sz. I. kutatóműhelye (1956 1972). Uo., 54, 551 552; Kálmán A. (1999): N.-Sz. I. (1899 1972). MTA Emlékbesz. 1998, 3 13. Papp Ferenc (1901. VII. 31. Budapest 1969. I. 8. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Bp. (érettségi 1919); (ff:) bp.-i tud.egy., természetrajz-földrajz szak, okl. középisk. tanár (1924). Pályafutás: bp.-i műegy. ásvány- és földtani tsz.: tsg. (1924 29), adj. (1929 41), intézeti tanár (1941 43), nyilv. rk. tanár (1943 49), egy. docens (1949 53), egy. tanár (1953 68 [nyug.], közben 1960 68 tszv.). Tud. előmenetel: dr. (1925, bp.-i tud-egy., Adatok a magyarországi dioritok ismeretéhez), magántanár (bp.-i műegy., 1935, Válogatott fejezetek a kőzettan köréből), földtud. kand. (1956). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1921, vál. t. 1932 1934, 1941 60, első titkár 1934 40, másodtitkár 1947 52; Hidrológiai Szakoszt. titkár 1922 34, társelnök 1941 44, tiszteletbeli tag 1944; Mérnökgeol.- Építésföldtani Szakoszt. elnök 1962 ); Magyar Hidrológiai Társ. (elnök 1959 60, tiszt. t. 1962; Vízellátási és Hidrogeol. Szakoszt. elnök 1952 54), Barlangtani Társ. elnök; Szilikátipari Tud. Egyes. t.; Közlekedéstud. Egyes. t. Egyéb tevékenys., tiszts.: Ludovika Akad.: geol. előadó (1927); az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egy. építőmérnöki karának dékánja (1959/60), Hidrol. Közl. szerkesztő biz. elnök (1934-től); Jósvafői Karsztés Barlangkutatóállomás megalapítása; a Hidrol. Tájékoztató elindítása (1961). Elismerések: MTA pályadíj; az oktatásügy kiváló dolgozója (1961). Főbb m.: Schafarzik F., Vendl A. & P. F. (1962): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest. (1966): Geológia. Bp. és számos cikk. Életr.: Kertész P. (1969): Dr. P. F. emlékezete (1901 1969). Földt. Közl., 99, 310 312; Rónai A. (1969): Dr. P. F. Hidrol. Közl., 49, 145 146; Kertész P. (1979): P. F. születésének 75. évfordulója. Földt. Tudtört. Évkv., 7, 65 74. Peters, Karl Ferdinand (1825. VIII. 13. Liebshausen, Cseho. [Libčeves, CZ] 1881. XI. 7. Grác (Graz), A) Tanulm.: (kf:) Prága, (ff:) prágai és bécsi egy., orvostan (1843 49). Tanulmányút: a Bihar hg. tud. feldolgozására kiküldött expedíció résztvevője (1858); a bécsi tud. akad. kiküldötte Dobrudzsa és a Duna-delta tanulmányozására (1864). Pályafutás: Bécs, alorvos az Allgemeines Krankenhausban és a bécsi egy.-en Johann Oppolzer mellett tsg. (1849 50); Grác: reálisk. természetrajztanár

408 A magyar topografikus és leíró ásványtan története (1850 52); Bécs, kais. k. geol. Reichsanstalt: geol. (1852 55); pesti egy. ásványtani tsz.: ny. r. tanár (1855 60), mint h. tanár állattani előadásokat is tart (1856 59); bécsi egy. ásványtani tsz.: ny. r. tanár (1861 64); Grác, tud.egy. ásvány- és földtan tsz.: ny. r. tanár (1864 81 [nyug.]). Tud. előmenetel: orvosdr. (Bécsi egy., 1849), magántanár (bécsi egy., 1854, kőzettan és a felsőbb gerinces osztályok őslénytana). Tud. társ. tags.: KMTT (t. 1856?); bécsi Tud. Akad. (lev. t. 1861); MFT (tiszt. t. 1869). Egyéb tevékenys., tiszts.: stájerországi tartománygyűlési képv. (1870 71). Főbb m.: számos ásványtani, földtani és őslénytani cikk. Család: f: n. a., gy.: Guido (1866 1937) és további 3 fiú. Életr.: Anonim (1881): Prof. Dr. C. P. Jahrb. k. k. geol. Reichsanst. 31, 425 430. (publ. l.); Szabó J. (1883): P. K. emlékezete. Földt. Közl., 13, 3 8. Pettkó János (1812. XI. 11. Felsődrietoma [Drietoma, SK] 1890. X. 26. Pozsony [Bratislava, SK]) Tanulm.: (af:) Trencsén; (kf:) Győr (1821 23), Pozsony (1823 30?); (ff:) Pozsony: ev. teológia (1831? 32?); jogász (Eperjes, 1836); selmecbányai bányászati akad., bányászat (1836 39), bányamérnök (1839). Ösztöndíj, továbbképzés: geol. továbbképző tanfolyam (Bécs, montanisztikai múzeum, 1843). Pályafutás: Eperjes, vármegyehivatal: joggyakornok (1832 35), Körmöcbánya, kincstári ezüstkohó: kohászati gyakornok (1839 42); Bécs, pénzverde: gyakornok (1842); selmecbányai bányászati akad. ásványtaniföldtani-őslénytani tsz.: h. tanár (1843 47), r. tanár (1847 71 [nyug.]). Tud. társ. tags.: MFT (1848/50, alapító t.), MTA (lev. t., 1861). Egyéb tevékenys., tiszts.: Selmecbánya: az akadémiai magyar olvasótársulat elnöke (1843?). Elismerések, címek: bányatanácsos. Főbb m.: több földtani és bányászati, egy-két ásványtani cikk. Család: f: Kachelmann Karolina (h: 1846?); gy: Aurélia, Irén. Életr.: Pettkó J. (1884): Önéletrajzi adatok. MTA kézirattár; Anonim (1890): P. J. Bány. Koh. L., 23, 178 179; Böckh J. (1891): Igazgatói jelentés, M. Kir. Földt. Int. Évi Jel. 1890-ről, 11 13; Mednyánszky D. (1892): P. J. emlékezete. Akad. Értes., 3, 429 438. (publ. l.) Piller, Mathias (1733. IV. 25. Grác (Graz), A 1788. X. 10. Pest) Tanulm.: 1750-től a jezsuita rend tagja; (ff:) Bécs: a jezsuita rend novíciusa (1751 52); Leoben, humaniorák (1753); Bécs, filozófia (1754 56); Nagyszombat, matematika (1757); Leoben, a grammatikai oszt.-ban tanít (1758); Bécs, teológia (1759 62). Pályafutás: Bécs, Theresianum: a joghallgatók prefektusa (1763); Judenburg: 3. probáción (1764); Bécs, Theresianum: hitoktató és kórusvezető (1765 73), közben 1768-tól négyfogadalmas professzus szerzetes; a rend feloszlatása (1773) után világi pap; Nagyszombat (1774 77), majd Buda (1777 84), tud. egy.: a természetrajz (historia naturalis) tanára; Pest, tud. egy.: a különös természetrajz (historia naturalis specialis, állat- és ásványtan) tanára (1784 ). Főbb m.: (1778): Elementa historiae naturalis etc. Budae; P. M. & Mitterpacher, L. (1783): Iter per Poseganam Sclavoniae provinciam etc. Budae; (1792): Collectio naturalium etc. Graecii. Életr.: Bunke Zs. (1984): P. M. (1733 1788) és herbáriuma. Bot. Közlem., 72, 185 195; Lukács, L. (1988): Catalogus Generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu. Pars II. Romae. p. 1224. (adatok).

Adattár V. Életrajzi adatok 409 Primics György (1849. IV. 28. Dávidfalva [Zavidovo, UA] 1893. VIII. 9. Belényes [Beiuş, RO]) Tanulm.: (af:) Munkács; (kf:) Ungvár (I VI. oszt.), Szeged (VII. oszt. 1. félév), Szabadka (VII. oszt. 2. félév), Kolozsvár (VIII. osztály, érettségi, 1873); (ff:) kolozsvári tud.egy. (1873 77), okl. középisk. tanár (1878). Továbbképz., ösztöndíj: bécsi és heidelbergi egy., tanulmányok (1884 85). Pályafutás: Arad és Temes vm. házitanító (1870 72); kolozsvári tud.egy. ásvány-földtani tsz.: tsg. (1878 84); Bp., MKFI: önkéntes geol. (1885 86); Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egylet: őrsegéd (1887 92); Bp., MKFI: segédgeol. (1892 ). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (kolozsvári tud.egy., 1878). Tud. társ. tags.: MFT (t. 1880). Főbb m.: (1896): A Csetráshegység geologiája és ércztelérei. Bp. és számos földtani, kőzettani és ásványtani cikk. Életr.: Koch A. (1894): P. Gy. (1849 1893). Földt. Közl., 24, 269 275 (publ. l.). Reichert Róbert (1901. IX. 15. Budapest 1937. VII. 8. Budapest) Tanulm.: (af kf:) Bp., érettségi: 1919; (ff:) bp.-i tud.egy. természetrajz vegytan szak, okl. középisk. tanár (1924); Pályafutás: bp.-i tud.egy. Ásvány-Kőzettani Int.: tsg. (1924 30), adj. (1930 ), ezalatt uo. az Angolkisasszonyok Polgári Tanítóképző Főisk. ásvány- és kőzettantanára is (1932 ). Továbbképz., ösztöndíj: belföldi kutatási ösztöndíj (1928); Berlin, Collegium Hungaricum, kutatási (1930/31); külföldi utazási ösztöndíj (1933/34); belföldi kutatási ösztöndíj (1936). Tud. előmenetel: bölcsészdr. (bp.-i tud.egy., 1925); egy. magántanár (uo., 1935, Magyarország eruptív kőzetei). Tud. és egyéb társ. tags.: MFT (t. 1921, másodtitkár 1924 1931, első titkár 1931 1934, vál. t. 1935 ); KMTT (vál. t. 1937); Katholikus Főisk. Hallg. Szöv. (tiszt. t.); Aquinói Szent Tamás Társ. (r. t.); Kis Akad. (r. t.); Collegium Hungaricum Szöv. Berlini Csop. (elnök); Katholikus Tanügyi Tanács Főisk. Szakoszt., Regnum Marianum Egy. Hallg. Szöv. (elnök); Székesfőv. Népművelési Biz. Egyéb tevékenység: Orsz. Polgári Isk. Tanárvizsg. Biz. t. Főbb m.: R. R., Zeller T. & Koch S. (1931): Ásványhatározó. Bp; valamint több ásvány- és kőzettani cikk. Család: f: Lenz Olga (h: 1928 ); gy: Mária (1929 ), Judit (1931 ); Életr.: Papp F. (1938): R. R. emlékezete. Földt. Közl., 68, 17 29. (publ. l.); Sztrókay K. (1979): R. R. emlékezete születésének 75. évfordulóján. Földt. Tud.tört. Évkv., 7, 41 48.