Magyar Hallássérültek Labdarúgó Szövetsége Alapszabálya 1. Az Egyesület neve, alapadatai: 1.1.1 Az egyesület neve: Magyar Hallássérültek Labdarúgó Szövetsége 1.1.2 Az egyesület rövid neve: MHLSZ 1.2 Az egyesület székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 28. 1.3 Az egyesület fő feladata: országos társadalmi szervezetként működve - a hallássérültek labdarúgásának népszerűsítése és elfogadtatása - a fair-play szellemű futsal-, és nagypályás labdarúgó sportágak általános irányítása, szervezése, fejlesztése és népszerűsítése vallási, faji és politikai diszkrimináció nélkül mindkét nemben, minden korosztályban és bajnoki osztályban, valamint a sportág nemzetközi szereplésének elősegítése Az egyesület további feladatai: - országos bajnokságok, tornák megszervezése és lebonyolítása, - a labdarúgás versenyrendszerében szereplő csapatok külföldi szerepléseinek és itthoni nemzetközi rendezvényeinek engedélyezése, - a sportszervezetekben foglalkoztatott edzők és egyéb sportági szakemberek képzésének és továbbképzésének biztosítása, működési feltételeinek jóváhagyása, - közép-, és hosszú távú utánpótlás nevelési koncepció meghatározása és végrehajtása, - labdarúgás központi nyilvántartásainak vezetése, - labdarúgók külföldi versenyzéséhez, illetőleg a külföldi állampolgárságú labdarúgók versenyzéséhez a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési hozzájárulás megadása, - a Magyar Köztársaság, a magyar hallássérült labdarúgás képviselete a sportág nemzetközi szervezeteiben, a sportág képviselete az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a Sport Közalapítványok és a társadalmi szervek felé, - a nemzeti válogatott csapatok által a Magyar Köztársaság (a magyar hallássérült futsal-, és nagypályás labdarúgás) képviselete nemzetközi sporteseményeken, a válogatott keretek kialakítása és működtetése, a felkészülési program elkészítése, a válogatott mérkőzéseinek előkészítése, megrendezése-, az azokkal kapcsolatos vagyoni értékű és kereskedelmi jogok hasznosítása, reklám és propaganda feladatok ellátása, - a sportág nemzetközi szinten történő elismertetése, - országos verseny és pontrendszer kidolgozása és működtetése, - rendszeres nemzetközi versenyzési lehetőség biztosítása a tagság részére, - a versenyek, a játék népszerűsítéséhez megfelelő médiaháttér megteremtése, - rendszeres összejöveteli- és játék-lehetőség biztosítása az egyesület tagjai és tagjelöltjei részére, - céljának megvalósítása érdekében együttműködni minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más szövetséggel, egyesülettel, amelyek segítik a Szövetség eredményes működését és céljainak megvalósítását - a futsal-, és a nagypályás labdarúgás, ezeken belül a férfi és női amatőr verseny-rendszer kialakítása, továbbá az Országos Bajnokságok és a Magyar Kupák megrendezése, - a magyar hallássérült labdarúgás versenyrendszerében lévő versenykiírások jóváhagyása
2 - fair-play szellemének ápolása és népszerűsítése (a fair-play fogalmát a jelen Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza). 1.4. A Sportszövetség a sportról szóló 2004. évi I. törvény 15. (2) bekezdés b) pontja és a 19. (3) bekezdés d) pontja szerint működik. 1.5. A Szövetség bélyegzőjét az Alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza. 2.1 A Taggyűlés 2. Az Egyesület szervezeti felépítése 2.1.1. Az egyesület legfőbb szerve a taggyűlés. (továbbiakban: Taggyűlés) 2.1.2. A Taggyűlést a tagok összessége alkotja, amely egyesületenként két természetes személyből áll. A tagokat a mindenkori elnök-, és elnökhelyettes vagy akadályoztatásuk esetén az általuk magánokirati formában meghatalmazott két (2) természetes személy képviseli. RENDES Taggyűlést évente kell tartani, melyen meg kell tárgyalni az egyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. - A rendes Taggyűlést az Elnök hívja össze. A RENDKÍVÜLI Taggyűlés összehívása: - Az Elnökség a működés körében előírt szabályok szerint bármikor összehívhatja, - Az Elnökség köteles összehívni, ha a tagok egyharmada azt írásban, a cél megjelölésével kéri, vagy ha a bíróság elrendeli. A Taggyűlést az erről szóló határozat meghozatalától, de legkésőbb az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 60 napon belül kell megtartani. A Taggyűlés időpontjáról és a tervezett napirendjéről a tagokat a kitűzött időpont előtt legalább négy (4) héttel, írásban kell értesíteni. 2.1.3. A Taggyűlés akkor határozatképes, ha a szavazatra jogosult tagok több mint fele jelen van. Ha a Taggyűlés nem határozatképes, akkor azt legkésőbb egy hónapon belül újra össze kell hívni, amely a szavazásra jogosultak számától függetlenül határozatképes az eredeti napirenden szereplő kérdésekben, amennyiben az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire és feltüntették az új Taggyűlés időpontját. Ez esetben meghívót minden tagnak küldeni kell. 2.1.4. A Taggyűlés a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg. 2.1.5. A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az egyesület alapszabályának az elfogadása és módosítása, - az egyesület feloszlásának, illetve más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása, - az egyesület Elnökségi tagjainak, valamint az elnöknek-, továbbá a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása és felmentése, - az Elnökség éves beszámolójának az elfogadása, - az Elnökség tevékenységének értékelése, - tagdíj megállapítása, - a sportági stratégiai fejlesztési koncepció elfogadása, illetve - döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály vagy jogszabály a legfelsőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
3 2.1.6. A Taggyűlésen a jelenlévők kétharmados szótöbbsége szükséges: - az alapszabály elfogadásához, - az egyesülésről, feloszlásról szóló döntések meghozatalához. 2.1.7. A Taggyűlést a tagok által megválasztott levezető elnök vezeti. 2.1.8. A Taggyűlésen a szavazás általában nyílt, kivéve a tisztségviselők megválasztását, akiket titkosan kell megválasztani. A Taggyűlés Elnöke bármilyen döntést igénylő kérdésben titkos szavazást köteles elrendelni, ha a jelenlévő tagok egyharmada kéri azt. 2.1.9. A Taggyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a Taggyűlés által megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítőinek kell hitelesítenie. 2.2 Az Elnökség 2.2.1. Az Elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, tagjait öt (5) évre választják. Az Elnökség a Taggyűlésen választott öt (5) tagból, közöttük egy elnökből áll. Az Elnökség tagjai felmenthetőek, amelynek okai az alábbiak lehetnek: - az Alapszabállyal ellentétes magatartás, tevékenység kifejtése; - jogerős büntetőítélet az Elnökségi tag ellen. 2.2.2. Az elnök feladatköre - az egyesület képviseletéből adódó feladatokat látja el, - képviseli az egyesületet más társadalmi szervek előtt a külföldi kapcsolatokban valamint a média kapcsolatokban, - jogosult az egyesület jegyzésére (az egyesület nevében aláírásra) önállóan, - előkészíti, összehívja az Elnökség üléseit, azokon elnököl, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - a bankszámla feletti rendelkezési jogot az alelnökkel közös aláírás útján gyakorolja. 2.2.3. Az alelnök feladatköre - az egyesület mindennapos munkájának segítése, az Elnökség által meghatározott feladatok teljes körű ellátása, - a bankszámla feletti rendelkezési jogot az elnökkel közös aláírás útján gyakorolja, - az egyesület elnökének helyettesítése, annak akadályoztatása, vagy távolléte esetén. 2.2.4. Az Elnökség feladatköre: A Taggyűlés határozatai végrehajtásának a szervezése, a két Taggyűlés között az egyesület tevékenységének az irányítása a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabály rendelkezéseinek és céljainak megfelelően. Az Elnökség minden olyan ügyben határozhat, amely a taggyűlési határozatok végrehajtását szolgálja. Feladata továbbá a költségvetési terv előkészítése, tagok felvétele, valamint helyi és egyéb területi csoportok megalakulásának jóváhagyása. Az Elnökség a tevékenységéért a Taggyűlésnek tartozik felelősséggel.
4 2.2.5. Az Elnökség működése Az Elnökség legalább kéthavonta ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze, akadályoztatása esetén az alelnök. Az összehívás írásban történik, az ülést megelőző 72 órán belül, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség a munkarendjét maga határozza meg. Üléseiről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet készít, amit az egyesület székhelyén dokumentál, archivál és kívánságára a tagság számára betekintésre rendelkezésre bocsát. Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel határoz, nyílt szavazással. 2.3. Az egyesület tisztségviselői - az Elnökség tagjai, Az egyesület testületeinek tagjait és az elnökeit a Taggyűlés öt évre választja meg. A tisztségviselőket az elnök kivételével a megválasztott testületek saját tagjaik közül választják. 2.4. Bizottságok, munkaszervezetek 2.4.1. Tanácsadó testület Az elnök számára egyes szakmai, stb. kérdésekben háttér-tevékenységet folytató testület. A testület elnökét és tagjait eseti vagy állandó közreműködésre az elnök kéri fel. 2.4.2. Egyéb munkaszervezetek A különböző szakfeladatok ellátására, a szervezetben dolgozókat az elnök kéri fel, akik társadalmi munkaként, díjazás nélkül látják el a feladatkörüket. Tevékenységüket az elnök megbízása alapján végzik, felelősséggel az elnöknek tartoznak. 2.4.3 Szakosztály A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét az alapszabályban foglalt felhatalmazás alapján, közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja a 2004. évi I. törvény 17. rendelkezései alapján. 2.4.4. Bizottságok A Bizottság adott szakterületeken szövetségi feladatokat látnak el. A Bizottságok, jogi testületek tagjait a 2.4.4.1. pontban szabályozott Felügyelő Bizottság kivételével az Elnökség öt (5) éves időtartamra nevezi ki. 2.4.4.1. Felügyelő Bizottság Az MHLSZ és szervezeti egységei jogszabály szerinti működésének, gazdálkodási és vagyonkezelési tevékenységének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság végzi, amely három (3) főből áll. Tagjai felmenthetőek, amelynek okai az alábbiak lehetnek: - az Alapszabállyal ellentétes magatartás, tevékenység kifejtése; - jogerős büntetőítélet a Felügyelő Biztottsági tag ellen.
5 A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagja a Magyar Hallássérültek Labdarúgó Szövetségében és szervezeti egységeiben más tisztet nem viselhet. A Bizottságnak nem lehet tagja az Elnökség, illetve valamely bizottság tagja, valamint a Szövetséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy. Nem lehet továbbá tagja továbbá a Magyar Hallássérültek Labdarúgó Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személy és a vele-, továbbá a Magyar Hallássérültek Labdarúgó Szövetség Elnökségének tagjával, illetve az előbb felsoroltakkal hozzátartozói kapcsolatban álló személy. A jelen pont szerinti összeférhetetlenségi okot, annak keletkezésétől számított 30 napon belül meg kell szüntetni. Amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, a Bizottsági tagság automatikusan megszűnik. A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, évente legalább négy alkalommal ülésezik; az ellenőrzési tervet a Bizottság fogadja el. A Felügyelő Bizottság feladatai: - a Szövetség pénz-, és vagyon kezelésének vizsgálata; - a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése; - a Szövetség vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése; - a sportági országos szövetségek és a közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, a jóváhagyott költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló jelentés és a közhasznúsági jelentés felülvizsgálata a közgyűlés időpontja előtt. A Felügyelő Bizottság tevékenysége során az Elnökségtől, illetve a Főtitkártól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Magyar Hallássérültek Labdarúgó Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Ellenőrzés esetén annak megkezdéséről a bizottság elnöke az Elnököt értesíti. Az ellenőrzés eredményéről a bizottság elnöke a vizsgálat befejezését követő 15 napon belül az elnököt írásban tájékoztatja. Az ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján az Elnökség 30 napon belül intézkedési tervet állít össze és elküldi a Felügyelő Bizottság elnökének, amelyre a Felügyelő Bizottság észrevételt tehet. A Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének hiányában a Közgyűlés a számviteli jogszabályok szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, amennyiben arról szerez tudomást, hogy a) a MHLSZ működése során olyan jogszabály-sértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény/mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Elnökség döntését teszi szükségessé; b) vezető tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merül fel. Az Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen elteltét követően az Elnökség összehívására Felügyelő Bizottság is jogosult. Amennyiben az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
6 A Felügyelő Bizottság működésére az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában ügyrendjét kell alkalmazni, amelyet a Felügyelő Bizottság saját hatáskörében fogad el. 2.4.4.2. Versenybizottság és Nyilvántartási-, Igazolási-, és Átigazolási Bizottság A Szövetség Elnöksége a bajnokságokhoz, versenyekhez szükséges Nyilvántartási-, Igazolási- és Átigazolási Bizottságot és Versenybizottságot működtet. A Nyilvántartási-, Igazolási- és Átigazolási Bizottság és Versenybizottság 3-3 főből áll, tagjait az Elnökség javaslatára a Közgyűlés választja ki. Bizottságok 1 fő elnökből és 2 fő tagból állnak. A Nyilvántartási-, Igazolási- és Átigazolási Bizottság bírálja el a kiírt bajnokságba, versenyrendszerbe nevezett egyesületek, szervezetek sportolóinak versenyengedély- illetve átigazolási kérelmeit. Ezek egyik döntő feltétele az illető halláskárosodása 40 decibel értékű hallásveszteség, amit a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége /SINOSZ/ által kiadott tagsági igazolvánnyal vagy a bemutatott, fél évnél nem régebbi audiogrammal bizonyíthatnak. A Versenybizottság versenykiírásokat készít, amit az Elnökségnek kell jóváhagynia. Jóváhagyás után kiküldi a nevezett sportszervezeteknek a versenykiírást, amely alapján neveznek. A Versenybizottság hatáskörébe tartozik az Ellenőri csoport felállítása, amely egy-egy kiküldött tagja köteles ellenőrizni és jóváhagyni minden egyes bajnoki rendezvényt, amelyről jelentést készít a Versenybizottságnak. Nyilvántartási-, Igazolási- és Átigazolási Bizottság munkáját a Nyilvántartási, Igazolási- és Átigazolási Szabályzat szabályozza. A Versenybizottság munkáját és hatáskörét a Versenyszabályzat rögzíti, amelyet az Elnökség elfogad. 3. Az Egyesület tagsága Az egyesület tagja lehet, minden a verseny rendszerében résztvevő valamennyi sportszervezet, amely az egyesület alapszabályát elfogadja, célkitűzéseivel egyetért, tevékenyen részt kíván venni a célok megvalósításában, és az éves tagdíjat teljes egészében megfizette. A tagsági viszony feltételei: a/ az Alapszabály elfogadása, b/ a Belépési Nyilatkozat aláírása, c/ a tagdíj teljes mértékben történő befizetése. 3.1 A Tag jogai: - szavazati joggal rendelkezik, - választási joggal rendelkezik, - választhatósági joggal rendelkezik, - részt vehet az egyesület mindennapi tevékenységében, - javaslatot terjeszthet az egyesület testületei elé. 3.2 A Tag kötelességei: a/ az Alapszabály betartása, b/ az egyesület szervei által hozott határozatok végrehajtása, c/ a tagdíj teljes egészében történő befizetése, d/ az egyesület célkitűzéseiben való öntevékeny részvétel.
7 3.3 A tagsági viszony megszűnése A tagsági viszony megszűnik: a/ kilépéssel, b/ kizárással, Kizárási eljárást kizárólag az Elnökség folytathat. Kizárást vonhat maga után az egyesület alapvető célkitűzéseivel ellentétes magatartás. A kizárási eljárás megindításáról, az eljárás megindítását követő 72 órán belül írásban értesíteni kell a tagot. A kizárásról szóló határozatot az Elnök hozza. A határozat ellen a tag fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az Elnökséghez kell benyújtani. c/ elhalálozással, d/ az egyesület megszűnésével 4. Az Egyesület vagyona 4.1 Az egyesület vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, az egyesület meghatározott gazdálkodó tevékenységéből képződik. A tagdíjak mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza. A Sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban. 4.2 Az Egyesület vagyonával való gazdálkodás Az egyesület a pénzeszközeit befektetési céllal csak állampapírokba fektetheti be. Ha az egyesület más egyesülettel való egyesüléssel, vagy két, vagy több egyesületre való szétválással szűnik meg, akkor az egyesület vagyona a jogutód egyesület tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának az arányát és módját az egyesület határozza meg. Ha az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, akkor a megszűnésekor meglévő vagyona vagy vagyoni értékkel bíró joga az egyesület céljaival összhangban álló alapítványba kerül. Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése a sportegyesület alaptevékenységének minősül. 5. Az Egyesület megszűnése Az egyesület megszűnhet: - más egyesületekkel, szervezetekkel való egyesüléssel, - a bíróság által való feloszlatással, vagy - megszűnésének megállapításával. A bíróság az ügyész indítványára megállapíthatja az egyesület megszűnését, ha az a tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik. A sportegyesületre a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. Budapest, 2009. július hó 17. napján