Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2011. (IX.29.) számú rendelete A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Ócsa Város Önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 26. -ában, 32. (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 38. (9) bekezdésében, 43/B. (1) és (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében, 48. (4) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, valamint a 62. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat pénzbeli és természetbeni szociális ellátásairól az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat szabályozza: a) Pénzbeli ellátások: aa) aktív korúak ellátása ab) lakásfenntartási támogatás ac) ápolási díj ad) időskorúak járadéka ae) átmeneti segély af) temetési segély b) Természetbeni ellátások ba) közgyógyellátás bb) köztemetés bc) étkeztetés bd) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság be) közlekedési támogatás bf) házi segítségnyújtás bg) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bh) családsegítés 1. A rendelet célja 2. E rendelet célja, hogy Ócsa lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról, valamint az ellátások mértékéről.
2. A rendelet hatálya 3. (1) E rendelet hatálya kiterjed Ócsa Város Közigazgatási területén lakcímmel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) az Szt. 3. (3) bekezdésében meghatározottakra. (2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira. 3. Hatáskör 4. A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a 24., a 25., a 26., valamint a 27. -ban foglaltak kivételével - a polgármesterre ruházza át. 4. Értelmező rendelkezések 5. E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása az Szt. 4. -a alapján történik. 5. Eljárási szabályok 6. (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, valamint meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére indul. E rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti nyomtatványokon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával Ócsa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani. (2) A szociális ellátások elbírálásához a Hivatal köteles bekérni az Szt.-ben, a Korm. rendeletben, valamint e rendeletben meghatározott iratokat. 2
(3) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet a Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyomtatványon, míg a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. (4) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti. Ennek érdekében a Hivatal: a) megkeresheti aa) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, ab) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, ac) a helyi gépjármű-nyilvántartót, ad) az igazolást kiállító szervet, munkáltatót. b) környezettanulmányt készíthet. (5) A házasság felbontását, továbbá a gyermektartásdíjat azt megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Amennyiben a tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható. (6) A rendszeres támogatások esetében a felülvizsgálathoz szükséges okiratokat, iratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon, külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani. (7) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, valamint szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor. (8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. (9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében az Szt. 10. (2)- (5) bekezdése szerint kerül megállapításra. (10) A jövedelmet a) munkabérről (munkáltató által fizetett táppénzről) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat, c) munkanélküli ellátás esetén a Munkaügyi Központ megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat, d) a gyermekgondozási támogatások (GYES, GYED, GYET) esetében az utolsó havi szelvény vagy bankszámlakivonat, 3
e) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a havi igazolószelvény, bankszámlakivonat. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek által a nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó nyugdíjösszesítőt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni. f) a családi pótlék és gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat, g) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata, h) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás, i) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat, j) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója, továbbá a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, k) az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja. (11) A tizenhatodik életévet betöltött gyermek tanulói, valamint hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható. (12) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható, környezettanulmányt kell készíteni. (13) Az átmeneti segély megállapításánál figyelemmel kell lenni a kérelmező részére az Önkormányzat által nyújtott egyéb támogatásokra is. 6. A pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai 7. (1) A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással, a jogosultság elbírálását követő hó 5. napjáig történik. Ezt követően a pénzben nyújtott ellátások folyósításáról a Hivatal a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig gondoskodik. Az átmeneti segély esetén 3 munkanapon belüli pénztári kifizetés engedélyezhető, amennyiben az ügyfél a kifizetés sürgősségének indokoltságát igazolja. (2) A pénztári úton történő kifizetés a segélyre jogosult részére, vagy írásbeli meghatalmazás alapján a jogosult meghatalmazottjának teljesíthető. (3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését az Szt. 17. -a alapján kell elvégezni. 4
(4) Amennyiben az ellátásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, valamint a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. II. Fejezet Pénzbeli ellátások 7. Aktív korúak ellátása 8. (1) Az aktív korúak ellátására, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, valamint a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét, a jogosultság feltételeit és a támogatás mértékét az Szt. 33. - 37/C. -a és e rendelet erre vonatkozó rendelkezései határozzák meg. (2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtója, továbbá a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az Szt. 33. -ában foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott családi házat, lakást rendeltetésszerűen használni, tisztántartásáról gondoskodni, a hozzá tartozó udvarát, kertjét gondozni az alábbiak szerint: a) az ingatlan udvarán egy darab hulladéktároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatóval (továbbiakban: Közszolgáltató) kötött szerződés alapján. Rendszeresen köteles eleget tenni közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségének, b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, rendeltetésszerű használata, művelése, a fű szükség szerinti nyírása, kaszálása, parlagfű irtása, az ingatlanon található zöld hulladék és lom eltávolítása, c) az ingatlana előtti járdaszakasz gondozása, tisztántartása Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének a tulajdonában lévő közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 8/1999. (III.31.) ÖK. rendelet 3. (3) bekezdésben meghatározottak szerint, d) az ingatlana előtti járdaszakasz hó és síkosság-mentesítése. (3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 10 napon belül, továbbá a jogosultság fennállásának időtartama alatt a Hivatal helyszíni szemle lefolytatása során győződik meg az (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről. (4) A jegyző negyedévente tájékoztatást kér a közszolgáltatótól a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy közszolgáltatási díj fizetési kötelezettségének teljesítéséről. (5) A közszolgáltatási díj fizetési kötelezettség elmaradása esetén a jegyző 10 napos határidő kitűzésével felhívja a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyt a közszolgáltatási díj fizetési kötelezettség teljesítésére és a befizetés igazolására. (6) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 10 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, továbbá az ellátás jogosultját az elvégzendő 5
tevékenység konkrét megjelölésével a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítését helyszíni szemle keretén belül ellenőrzi a Hivatal. (7) Aki a lakókörnyezet rendezettségét, közszolgáltatási díj fizetési kötelezettségét a kitűzött határidőig sem biztosítja, annak foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, továbbá a foglalkoztatást helyettesítő támogatást meg kell szüntetni. (8) A kérelmező, továbbá a jogosult köteles az (2) bekezdésben felsorolt állapotokat a jogosultság megállapítását, felülvizsgálatát követően is fenntartani. (9) Ha a kérelmező a lakókörnyezet vizsgálatához, a közszolgáltatási díj fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez nem járul hozzá, részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, kérelmét el kell utasítani, a már fennálló jogosultságot felülvizsgálati eljárás keretében meg kell szüntetni. 9. (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, akivel szemben az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségügyi vagy mentális állapota miatt közfoglalkoztatásban történő részvételét akadályozó vagy kizáró tényező áll fenn rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt. rendelkezései alapján. (2) Az (1) bekezdés értelmében közfoglalkoztatást akadályozó vagy kizáró egészségügyi vagy mentális körülménynek minősül, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy: a) olyan tartósan vagy végleg fennálló krónikus szervi betegségben szenved, amely alkalmatlanná teszi a munkavégzésre, vagy b) olyan pszichiátriai betegségben szenved, amely alkalmatlanná teszi a munkavégzésre. (3) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére együttműködési kötelezettséget ír elő a Kertváros Gyáli Kistérség Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő) a 10/2006.(IX.29) számú ÖK rendelet alapján. (4) Ha az (1) bekezdésben felsorolt feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától az Szt. 35. (1) bekezdése szerinti ellátást kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak rendszeres szociális segély jár. 8. Lakásfenntartási támogatás 10. (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét, a jogosultság feltételeit az Szt. 38. (2) (8) bekezdései határozzák meg. (2) A törvényi szabályozáson túlmenően helyi lakásfenntartási támogatásban részesíthető azon, a településen lakással, vagy lakáscélú bérleménnyel rendelkező személy, továbbá egy háztartásban élő személyek, ahol: 6
a) egyszemélyes háztartás esetén az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a 20%-ot meghaladja. b) a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a 25%-ot meghaladja. c) a lakásfenntartási támogatás egy fűtési szezonra kerül megállapításra, az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya novembertől áprilisig - a 25%-ot meghaladja. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege 2.500.- Ft/lakás. (4) A helyi lakásfenntartási költségek számításánál teljes összegében kell figyelembe venni: a) a lakbért, vagy albérleti díjat, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, c) a közös költséget, d) a csatorna-használati díjat, e) a szemétszállítás költségeit, f) a villanyáram-fogyasztás költségeit, g) a vízfogyasztás költségeit, h) a gázfogyasztás költségeit és i) a tüzelőanyag költségeit. (5) A benyújtott kérelemhez csatolni kell: a) a kérelmező és vele közös háztartásban élők tárgyévet megelőző évre vonatkozó jövedelem igazolását, b) a tárgyévet megelőző év vonatkozásában valamennyi a (4) bekezdésben foglalt kiadás összegét tanúsító 6 hónapnál nem régebbi - szolgáltatói számlákat, egyéb bizonylatokat, c) a kérelmező és vele közös háztartásban élők nyilatkozatát arról, hogy nem rendelkeznek olyan vagyonból származó jövedelemmel, mely lakásfenntartási kiadásaikat fedezné, valamint más önkormányzattól nem kapnak ilyen támogatást, d) felhatalmazást, hogy a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az önkormányzatot tájékoztassa. (6) Az Önkormányzat dönt arról, hogy a helyi lakásfenntartási támogatást, vagy annak egy részét pénzbeli formában nyújtja-e, vagy a támogatást közvetlenül a lakásfenntartási kiadások fedezetét biztosító összeg beszedésére jogosult szervezetnek folyósítja-e. (7) A helyi lakásfenntartási támogatás: a) egy évre, vagy b) egy fűtési szezonra novembertől áprilisig - állapítható meg. (8) A támogatást a kérelem benyújtását követő 12 hónapon keresztül lehet folyósítani, kivéve a (7) bekezdés b) pontjában foglalt esetet. A támogatást havonta előre kell folyósítani. (9)A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje március 31., valamint szeptember 30. 7
(10) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. 11. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban. 9. Ápolási díj 12. (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Az ápolási díjra jogosultak körét, a jogosultság feltételeit, felülvizsgálatát, folyósításának szabályait és a támogatás mértékét az Szt. 40-44. -a, a Korm. rendelet és e rendelet vonatkozó rendelkezései határozzák meg. (3) Amennyiben a Hivatal tudomására jut, hogy az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni. 13. (1) Ápolási díj állapítható meg az Szt. 41. -ának (1) bekezdésén túl annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg, állandó és tartós felügyeletre szoruló személy otthoni ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét. (2) Nem állapítható meg az ápolási díj, ha az ápoló és az ápolt között eltartási, életjáradéki vagy örökösödési szerződés van. (3) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 100%-a. (4) Rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (3) bekezdés szerinti összegnek és a rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete az ápolási díj havi összege. 14. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó az Szt. 42. rendelkezései esetében. 8
10. Időskorúak járadéka 15. Az időskorúak járadékának jogosultak körét, a jogosultság feltételeit, a mértékét az Szt. 32/B.-32/D. rendelkezései határozzák meg. 11. Átmeneti segély 16. (1) Az Önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, és családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni. (2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha az igénylő: a) tartós betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, c) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása), d) létfenntartása, megélhetése valamilyen előre nem látható esemény, elemi kár miatt - önhibáján kívül veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet-kiadása keletkezik, e) egyedül élő vagy rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%- át. (3) Azon Ócsa közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervnél munkaviszonyban állók esetén, akik munkahelyüket csoportos létszámleépítés során vesztették el átmeneti segély nyújtható, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 350 %-át. (4) Az átmeneti segély összege tárgyévben legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. 12. Temetési segély 17. (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, valamint családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át. 9
18. A temetési segély összege 20.000.- Ft. 19. (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, valamint a közös háztartásban élők jövedelem-nyilatkozatát és a halotti anyakönyvi kivonatot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét, továbbá a határozat számát a számlákra rá kell vezetni. (3) Temetési segély megállapítható a temetést megelőzően, a temetés költségeit igazoló számla hiányában is ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségéről. (4) A temetési segély a temetés napját követő 30 napon belül igényelhető. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 13. Közgyógyellátás 20. (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki az Szt. 49. - 53. alapján. (2) A Szt 50. (1)-(2) bekezdésén túl méltányossági alapon közgyógyellátás állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át. (3) A kérelemhez a kérelmező és családtagja jövedelem-igazolását, valamint a Korm. Rendelet 10. számú melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolást kell mellékelni. 14. Köztemetés 21. (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének szabályait az Szt. 48., valamint a Korm. rendelet 34. tartalmazza. 10
(2) Az eltemettetésre köteles személy az Szt. 48. (3) bekezdés b) pontban meghatározott megtérítési kötelezettség alól mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. 15. Étkeztetés 22. (1) A szociálisan rászorultak részére Ócsa Város Önkormányzata napi egyszeri meleg étkezést biztosít azoknak, akik azt önmaguk, továbbá eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) A szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. (3) A térítési díj összege a mindenkori nyugdíj minimum 150 %-a feletti jövedelem esetén a jövedelem 25%-a, míg a mindenkori nyugdíj minimum 150 %-a alatti jövedelem esetén az önkormányzat havonta 8.000.-ft összegű támogatást biztosít. (4) Nem kell térítési díjat fizetni, ha a kérelmező nem rendelkezik jövedelemmel, vagy az egy főre eső jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum összegét. (3) Amennyiben a kérelmező egészségi állapota - a háziorvos igazolása alapján - indokolja, a szociális ebédet házhoz kell szállítani. (4) A házhozszállítás térítési díj köteles, ha a kérelmező jövedelme meghaladja a mindenkori nyugdíj minimum 150 %-t. A szállítás díja 1.000.-ft/hó. 16. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 23. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályait az Szt. 54. -a tartalmazza. 17. Közlekedési támogatás 24. (1) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 3. b) pontja (érvényes állandó vagy ideiglenes diákigazolvánnyal rendelkező személyek) alapján a kedvezményes bérlet vásárlására jogosult személyek részére az Önkormányzat a ténylegesen megvásárolt helyi bérlet árának 100 %-ig, kérelemre utazási támogatást biztosít azon igénylőknek, ahol az egy főre jutó átlagos havi jövedelem a mindenkori minimálbér négyszeresét nem haladja meg. (2) A 85/2007. (IV.25) Korm.rendeletben foglaltaknak megfelelően azon 65 év alatti nyugdíjasok részére, akik jogosultak a kedvezményes bérlet megvásárlására az Önkormányzat a ténylegesen megvásárolt helyi bérlet árának 100%-ig, kérelemre utazási 11
támogatás biztosít, amennyiben az egy főre jutó átlagos havi jövedelem a mindenkori minimálbér négyszeresét nem haladja meg. (3) A kérelmezőknek az igényüket írásban kell bejelenteniük, és a bérlet megvásárlását igazolniuk. A kérelmekkel kapcsolatban az Önkormányzat Képviselő-testülete határoz. 18. Házi segítségnyújtás 25. (1)A házi segítségnyújtást Ócsa Város Önkormányzata a Kertváros Gyáli Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásán keresztül látja el az Szt. 63. -ának megfelelően. (2) A kérelem alapján a jogosultságot a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével az intézményvezető állapítja meg. (3) Az intézményvezető kérelme alapján a jegyző az ellátást igénylő havi jövedelmét megvizsgálja, melyről az Szt. 119/C. -ban meghatározottak szerint igazolást állít ki. (4) A szolgáltatás díja: 270.-ft/óra 19. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 26. (1) Ócsa Város Önkormányzata a Kertváros Gyáli Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásával kötött szerződés útján biztosítja az ellátást az Szt. 65. -nak megfelelően. (2) A kérelem alapján a jogosultságot a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével az intézményvezető állapítja meg. (3) A szolgáltatásért az ellátott térítési díjat nem fizet. 20. Családsegítés 27. (1) Az Szt. 64. -ában meghatározott családsegítéssel összefüggő feladatokat Ócsa Város Önkormányzata a Kertváros Gyáli Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása útján biztosítja. (2) Az ellátás térítésmentes. 12
IV. Fejezet Záró és átmeneti rendelkezések 27. E rendelet 2011. október 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 28. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/1999. (I.27.) számú rendelete a szociális ellátások igénybevételéről. 29. E rendeletben nem szabályozott kérdésekre az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Bukodi Károly polgármester dr. Szabó György jegyző 13