1. A tűzmegelőzés, beavatkozás jelentősége a napi használatban A tűzmegelőzés nem csak jogi tekintetben fontos kötelezettség, hanem az ingatlan biztonságos üzemeltetése, a gyártási folyamat üzembiztonságának fenntartása, valamint az ingatlanban tartózkodók testi épségének megóvása szempontjából is kiemelt követelmény. A megelőzés elengedhetetlen feltétele a beépített rendszerek üzemképességének fenntartása, azok rendszeres felülvizsgálata, és szükség esetén a karbantartások, javítások, elhasználódott alkatrészek cseréjének elvégzése. 2. A karbantartási kötelezettségről általánosan, statisztikák A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. (1) bekezdése értelmében: 18. (1)52 A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a)53 a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; A jogszabályi kötelezettségen kívül, néhány érdekes statisztikai adat, amiért érdemes a felülvizsgálatokat elvégezni: Az egyik közismert biztosító társaság 2002-2007 között - a biztosítási kockázat-elbírálási tevékenységéből fakadóan - 97 létesítményt vont vizsgálat alá, ahol az alábbi eredmények születtek (a teljesség igénye nélkül) : - 5 évnél régebbi létesítményeknél (57 db): 60%-ban nem volt tűzszakaszolás 28%-ban hiányoztak a másodlagos tűzgátló szerkezetek - 5 évnél fiatalabb létesítményeknél (40 db): 12,5%-ban hiányoztak a másodlagos tűzgátló szerkezetek 25%-ban a tűzgátló nyílászárók nem megfelelő állapotúak 37,5%-ban a tűzgátló tömítések nem megfelelő állapotúak 7,5%-ban nem megfelelőek a tűzvédelmi csappantyú beépítések 1
3. Rendszeres karbantartást igénylő berendezések Tűzgátló nyílászárók A tűzgátló nyílászárók az építmény helyiségei közötti közlekedés alapvető elemei, melyek egy esetleges tűzesetnél a tűz-, füst-, és egyéb mérgező égéstermékek terjedését hivatottak meggátolni. Az ingatlan kivitelezése során csak akkreditált laboratórium által minősített tűzgátló ajtó / tolókapu építhető be. Az alap kritérium tűzvédelmi szempontból, hogy az ajtók csukott állapotban legyenek, illetve automatikusan csukódjanak. Ha a használat során a technológia az ajtó nyitva tartást teszi szükségessé, megfelelő csukó szerkezetek beépítésével (beépített tűzjelző berendezés által vezérelt nyitva-tartó mágnes és hidraulikus olajfék) a kívánt védelem fenntartható. Jogi előírások: (A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, OTSZ) 369. Lakó- és közösségi épületekben lévő A C tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek, a szemétgyűjtő, valamint a be nem épített tetőtér és a pince bejárata legalább D EI30 (középmagas és magas épületek esetén A2 EI30) minősítésű ajtó legyen. Azonos rendeltetési egységbe tartozó pinceszinti és talajszint feletti helyiségek közötti nyílászárókra nem vonatkozik e követelmény. 372. Azon nyílászáró szerkezeteket, melyekkel szemben a jogszabály, tűzvédelmi műszaki követelmény tűzállósági határértéket vagy füstzáró képességet ír elő, kialakításuk során önműködő csukó szerkezettel kell ellátni 585. (1)A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. (2) Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. (3) A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. (4) A füstgátló ajtókat Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát - a magyaron kívül - idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja. (6) A tűzszakasz-határon lévő tűzgátló ajtókat Tűzszakasz-határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. 2
Néhány tipikus üzemeltetési hiba: Tűz-, és füstgátló csappantyúk Szellőzővezetékbe építhető, hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre és / vagy kézzel működésbe hozható zárószerkezetek, amelyek a füst és egyéb forró / toxikus égésgázok továbbterjedését zárt állapotban előírt ideig megakadályozzák. A tűzvédelmi csappantyúk szellőzés-technikai és klímatechnikai rendszerekben a tűzszakaszok automatikus elválasztására vannak kialakítva. A tűzvédelmi csappantyúknak bizonyos hőmérséklet elérése után zárniuk kell, a tűz és a füst terjedésének megakadályozása érdekében. A hideg füst terjedésének megakadályozása érdekében a tűzvédelmi csappantyúkat opcionálisan optikai füstérzékelők is lezárhatják. Szerepet játszanak a füst-elvezető rendszereknél az elszívó vezetékek szakaszolásában, a füst útjának koordinálásában is. Az üzembiztos állapot feltétele, hogy a mozgató mechanikákat, tömítéseket, elektromos csatlakozásokat rendszeresen ellenőrizzék, szükség esetén karbantartsák, cseréljék. 3
Beépített tűzvédelmi berendezések Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés. Két fő csoportja létezik: A., Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (többek között a tűzoltóság értesítése, tűzszakasz-határon elhelyezett ajtók, kapuk csukása, oltóberendezések indítása) önműködően végző berendezés. B., Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés. 4
Követelmények: A beépített tűzvédelmi berendezések felülvizsgálata és karbantartása összetett műszaki folyamat, ezek követelményeit jogszabályokban, nemzeti szabványokban és a gyártók által kiadott utasításokban találhatjuk meg. Jogszabályok: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló- 1996. évi XXXI. törvény 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 45/2011. (XII.7.) BM rendelet 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról; A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI.26.) Kormány rendelet; 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól; 116/1996.(VII.24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról; 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól: 21-25., 56. Szabványok: MSZ IEC 839 Riasztórendszerek MSZ EN 54-1: 2002 Tűzjelző berendezés, Bevezetés MSZ EN 54-2: 2002 Tűzjelző berendezés, Tűzjelző központ MSZ EN 54-1: 2002 Tűzjelző berendezés, Tápegységek MSZ 595-1 - 8 Építmények tűzvédelme MSZ 9785 1-9 Tűzjelző berendezés MSZ EN 15004-Gázzal oltó berendezések MSZ EN 12845 Sprinkler szabvány Gyártói előírások: A gyártó által biztosított műszaki dokumentációk közül az üzemeltetési (kezelési) utasítás, a karbantartási utasítás és részben a tervezői segédlet tartalmaz a felülvizsgálathoz, karbantartáshoz szükséges információkat. Az utasítások alapvetően műszaki jellegűek, azokat a szabályokat, technikai megoldásokat rögzítik, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az üzemeltetéshez, továbbá a rendszer elemeinek ellenőrzéséhez, javításához. 5
A felülvizsgálat és karbantartási esemény A felülvizsgálat tulajdonképpen a tűzvédelmi berendezés működőképességének vizsgálatából, a vizsgálat eredményének rögzítéséből és értékeléséből áll. Ezt követően kerülhet sor a szükséges karbantartási folyamat elvégzésére mely kötelező, rutin feladatokból, illetve a vizsgálat során megállapított hibák kijavításából tevődik össze. A tűzvédelmi berendezés időközbeni változása: A bekövetkezett változások szakszerű vizsgálatához legelőször is arra van szükség, hogy a felülvizsgálatot végző ismerje az eredeti állapotot. Ehhez elengedhetetlen úgynevezett megvalósulási terv. Amelyet nem elég megőrizni, hanem szükség esetén karban is kell tartani. Másodsorban szükség van olyan ismeretekre, amelyek alapján a felülvizsgáló képes megítélni, hogy az adott változás milyen hatással van a tűzvédelmi berendezés megfelelő működésére. 6
4. Vállalásaink Árajánlatunkat minden esetben helyszíni bejárás előzi meg, ahol felmérjük a szerkezetek állapotát, meghatározzunk a szükséges karbantartások mértékét, felderítjük az esetleges hibákat, és a cserélendő, pótlásra szoruló alkatrészeket. Szolgáltatásainkat az alábbi módokon veheti igénybe: 5. A cégcsoportról - Eseti hibajavítás, melynél már meghibásodott, nem működő szerkezet hibájának elhárítását végezzük, alkalomszerűen. - Eseti karbantartás, melynél a működő szerkezetek felülvizsgálatát végezzük el, alap karbantartási feladatokkal együtt, alkalomszerűen. - Rendszeres karbantartás, melynél határozott idejű karbantartási szerződés keretein belül, 6 havi rendszerességgel (igény esetén sűrűbben) elvégezzük a karbantartási feladatokat, valamint garantált rendelkezésre állási időt biztosítunk, a karbantartások közötti, ad hoc meghibásodások esetére. A BrixEngin Kft fő tevékenységi köre - a megalakulásától kezdődően - az építőipari generál-kivitelezés. Az évek során, a kivitelezői, és a - tervezett karbantartási tevékenységeink keretein belül végzett - felújítási munkáink folyamán azt tapasztaltuk, hogy a már nem garanciális tűzvédelmi szerkezetek, berendezések nagy része elhanyagolt, tűzvédelmi funkciót betölteni nem képes állapotban van. Mivel cégcsoportunk kiterjedt partnerkapcsolatokkal rendelkezik, valamint munkatársaink több szegmensen is jól képzettek, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy professzionális szintre fejlesztjük a tűzvédelmi berendezések karbantartásához tartozó tevékenységi körünket. Beszállítói-, alkatrészgyártói kapcsolataink is teljes körűek, így az országban forgalmazott, és telepített szerkezetek alkatrészeinek pótlása is könnyen megoldható. Rendelkezünk a javításokhoz szükséges gép- és szerszámállománnyal, és (ha a javítás nagyobb volumenű bontási munkával jár együtt) vállaljuk a szakipari helyreállításokat is. Bízunk benne, hogy bemutatkozásunk tanulmányozásával sikerült rávilágítanunk a tűzgátló szerkezetek karbantartásának fontosságára, valamint arra, hogy miként lehetünk az Önök segítségére ebben a témában. A sikeres jövőbeni együttműködés reményében: Üdvözlettel: Trauninger Zoltán Kovács Kristóf Ügyvezető Igazgató Tűzvédelmi szakmérnök +36-30-936-01-78 +36-30-350-39-87 7