Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégium Egyedi dokumentumok restaurálása Altéma kódszáma: 3511 Pályázati téma: Dokumentum restaurálás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum állandó kiállításához Pályázó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szakmai beszámoló Az 1984.57.59-es számú imakönyv restaurálása a restaurátori tervben szereplő alapanyagok és technológiai sorrend szerint zajlott le. A restaurálás során a könyvben szereplő egyéb dokumentumok (személyes, könyvjelzőnek használt tárgyak) is restaurálva lettek, ezek helyét fotódokumentációk segítségével megtalálhatjuk. Restaurálás előtti állapot
2 Az imakönyvet a származási helyén padláson tárolták és erősen használt volt, sok biológiai károsodással. A restaurálást követően a Szabadtéri Néprajzi Múzeum látványtárában kerül elhelyezésre. Itt a látogatók számára hozzáférhető, a tárgy eredetéről és a beavatkozásról információs tábla tájékoztat. Restaurátori dokumentáció: Sötétbarna-vörösbarna egészbőr kötés volt eredetileg, gerinclemez nélküli valódi bordás háttal, papírlemez táblákkal. A könyv 2részből áll, közel 1200 oldalon. Technikája: magasnyomtatás és rézmetszetek Méretei: 145 mm gerincszélességű; 176 x 225 mm Állapot: erősen rongálódott, gerince hiányzik, többször házilagosan javított A tárgy előtörténetéről:
3 Egy pázdmándfalui katolikus család padlásáról való a könyv, ez is a tápi ház berendezése. Pázmándfalun gyűjtötték, tartós, évszázados használatáról csak állapota és a benne található tucatnyi szentképecske kor és nyomdatechnikai különbözősége tájékoztat, adat nincsen rá (Gyűjtő: Balázs György; 1981). Az utolsó ilyen belé helyezett imádságos lapot 1898.-ban nyomtatták (gépi papírra). Lapjai igen igen elhasználtak a teljes kötetben, sérültek, rongyolódottak és hiányosak. A kiszakadt, behasadt oldalait és hiányait mindenféle, az adott korra jellemző papír ráragasztásával próbálták használhatóvá tenni, ennek ragasztója ismeretlen. Több helyen kiszáradt penészfoltok, rovarrágások, és szakadásos sérülések tették lapozhatatlanná és kutathatatlanná a kötetet. Kenderzsineg bordára végig fűzött. Fűzése lebomlott, lapjai kilazultak; az ívek fele és sok egyedi lap, és még az elejének- végének lapjai kimozdulva a helyükről rongyosra szakadoztak. A könyvtest egészén látszik,hogy a kötet többször megázott. - Kötés leírása. Barna juh vagy kecske bőr, felülete simított lehetett (most kiszáradva cserepesre repedezett), vörösesbarna bőrbe kötött egészbőr kötés, a gerinc 10%-ára rálógó darabkák vannak csak meg. A napi használattól mind a lapok, mind a kötés feketére érett a gyakran érintett helyeken a kéz-zsírtól és piszkolódástól. Vászonnal még a 19.sz-ban javított. A tábla alsó élein és a kötet sarkain is a papírtáblákig kopott a bőrfelület. A megmaradt bőrfelület (60-70%) közel 20%-án a felső színes réteg és a bőr barkafelülete pelyhesre kopott. Restaurálási Konzerválási kezelések és folyamatok: Tisztítását laponként un. HEPA- szűrős porelszívás melletti ecseteléssel és vattás áttörléssel kezdtük. Radírozás,többféle kaucsuk, latex radírokkal. -A teljes kötet megázott, és fűzése szétesett, így a teljes bontását elvégeztük szárazon. A kötet vízfoltjainak-savasodásának kezelésére első lépésben kézmeleg vízben áztattuk a lapokat háromszor 15 percig, ezt lassú,kíméletes szárítás követte. (Oldódás-veszélyes tintákat, színezékeket nem találtunk) A nagyon poros, évszázados sárral fedett lapokon és gyűrődéseiben ezek után újabb radírozásra-portalanításra nyílt lehetőség (az ázástól megnyúlt a papír, a rostok közül fellazultak a szemcsék). A kötetek eleje-vége, a gerincen eltört helyeken oly mértékben szennyezettek voltak a lapok, hogy még egy nedves tisztításnak álltunk neki. Ez kézmeleg áztatóvízből, melegebb (60oC-os) második vízből, nemionos mosószeres újabb kézmeleg vízből, ugyanolyan hőmérsékletű öblítő -vízből és egy bóraxos (ph9) gyenge fehérítő hatású vízből állt.
4 -A kiszakadt, behasadt oldalait és hiányait sokféle korú és állapotú papír ráragasztásával próbálták használhatóvá tenni, ennek ragasztója ismeretlen. A zavaró újabb, főként ferde ragasztások leoldásához hideg-meleg víz, karbamid (urea) elégségesek voltak. A teljes papíranyag utánenyvezést igényelt vizes zselatin fizikai megerősítés a foszló részeken (2%-os zselatin-oldattal). Papíranyag pótlása: a teljes papírállománynál kézi papíröntés mellett döntöttünk a barnább lapszélekre, így lehetőség adódott sötétebb tónusú papírpépet önteni. A sarkokon-éleken elérte a hiány a 15-25%-ot, az összes lapot ki kellett egészíteni. - Szimpla kenderzsineg bordákra az eredeti minta szerint váltva visszafűztük a lapokat és mellékleteket - Rongypapír előzékkel készült, minek bontása közben egy fa-dúcnyomásos keményítőfestéses előzék maradványait találtuk alatta (kék, háromféle mintából). A táblák és gerinclemez kiegészítése: lúgos feltárású lombos-fa cellulózzal; rugalmas bőrenyvvel, keményítő ragasztóval történt. -A bőr konzerválása: a teljes sérült bőrt Klucell G (hidroxi-propil-cellulóz) alkoholos oldatával kentük át (előtte egy utáncserző alumínium alkoxid-os kezelést is alkalmazva). Így az együttes kezelés kielégítően egységes, tömörebb felszínt hoz létre (a por elleni védelméül), de mellette még megtartja higroszkópos jellegét is, illetve a további savasodási folyamatot is megállítja. - A napi használattól mind a lapok, mind a kötés feketére érett a gyakran érintett helyeken a kéz-zsírtól és piszkolódástól Bőrápoló likker féleséggel tisztítottuk. -A kötésbőr hiányainak kiegészítése az eredetivel egyező növényi cserzésű bőrrel történt. A restaurálás utáni fényképek:
5
6 A restaurálást követően egy jó megtartású, esztétikailag megújuló, fertőzésmentes imakönyv vált a múzeumlátogatók számára hozzáférhetővé. A skanzen.hu honlapon a látogatók számára is hozzáférhető a tárgy dokumentációja egy cikkel együtt: http://skanzen.hu/index.php?fm=article&id=764 A részletesebb fotódokumentáció a szakmai beszámolóval az alábbi linken érhető el: http://skanzen.hu/?fm=4&am=9&dd=118 Szentendre, 2014-06-19 Hugyecsek Balázs restaurátor állományvédelmi felelős