MAGYAR TAEKWONDO SZÖVETSÉG ETIKAI és GYERMEKVÉDELMI SZABÁLYZAT 2017.
Etika és gyermekvédelmi szabályok A Magyar Taekwondo Szövetség Elnöksége a Szövetség Fegyelmi Szabályzatának alapján az Alapszabály 28. (4) bekezdését figyelembe véve a Szövetség Etikai és gyermekvédelmi Szabályzatát az alábbiakban állapítja meg: 1. A Szabályzat célja Jelen Szabályzat elsődleges célja, hogy elősegítse és ösztönözze a taekwondo sportágra vonatkozó szabályok, szabályzatok betartását, az MTKDSZ célkitűzéseivel való azonosulást, a szabályzatok és határozatok érvényesítését, valamint biztosítsa a sportolók, a 18. életévét be nem töltött személyek fokozott védelmét (a továbbiakban: gyermekvédelem). Az MTKDSZ Fegyelmi Szabályzata tartalmazza a fegyelmi és etikai vétségek meghatározását, melyek elkövetőjével szemben fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye. Jelen Szabályzat meghatározza azokat az etikai normákat, melyek betartása a taekwondo sportágban kötelező, illetőleg szabályozza, mely normák megsértése von maga után fegyelmi felelősségre vonást. Jelen Szabályzat meghatározza továbbá azokat a gyermekvédelmi szabályokat, melyek betartása a taekwondo sportágban valamennyi gyermekkel foglalkozó sportszakember számára edzésen, versenyen és azon kívül kötelező, és amelyek be nem tartása, illetőleg megsértése fegyelmi felelősségre vonást von maga után. 2. A Szabályzat személyi hatálya (1) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az MTKDSZ által nyilvántartott (igazolt) sportolókra, az MTKDSZ tagjaira, az MTKDSZ versenyrendszerében résztvevő sportszervezetekre, a Szövetség által foglalkoztatott játékvezetőkre, versenybírókra, valamint más sportszakemberekre, továbbá az MTKDSZ által kiírt, szervezett vagy rendezett sportrendezvény, sportesemény szervezőjére. 3. A Szabályzat területi hatálya (1) A Szabályzat területi hatálya kiterjed azon eseményekre, melyek az MTKDSZ versenynaptárában szerepelnek, az MTKDSZ által kiírt, szervezett vagy rendezett versenynaptárban nem szereplő sporteseményekre, az MTKDSZ által szervezett edzőtáborokra, edzésekre, az MTKDSZ testületi üléseire, az MTKDSZ által vagy megbízásából, illetőleg állami vagy más sportszervezet által vagy szponzori szerződés alapján szervezett eseményekre (fogadás, díjkiosztó, stb.), az MTKDSZ tagszervezeteiben, a taekwondo szakosztályokban zajló edzésekre, sporteseményekre, más sportág sporteseményeire, nyilvános szereplésekre, és minden egyéb olyan alkalomra, melyen a sportoló, tisztségviselő, sportszakember ilyen minőségben van jelen.
(2) A gyermekvédelemre vonatkozó szabályok hatálya továbbá kiterjed valamennyi gyermekkel foglalkozó sportszakember pályán és azon kívül, a gyermekkel szemben tanúsított magatartására. 4. A sportoló, sportszakember kötelessége (1) Azonosulni a sport, ezen belül a Nemzetközi Taekwondo Szövetség (WTF/ETU) és az MTKDSZ általános céljaival és konkrét célkitűzéseivel. (2) Tiszteletben tartani az olimpiai eszméket. (3) Tiszteletben tartani és megbecsülni a sportág hagyományait és értékeit, a nemzeti válogatottat. (4) Betartani az MTKDSZ rá vonatkozó szabályzatait. (5) Tartózkodni a szabályzatok és versenyszabályok kijátszásától, tisztelettel viselkedni a versenybírókkal, illetőleg a verseny rendezésében közreműködő személyekkel, tiszteletben tartani a verseny időrendjét, beleértve érintettség esetén, az eredményhirdetésen való pontos megjelenést. (6) A tisztességes játék (fair play) szabályait sértő magatartás minden formáját elkerülni a versenyekre történő nevezéskor, valamint a versenyek során. (7) Sportszerű életmódot folytatni, tartózkodni a drog, illetőleg a mértéktelen alkoholfogyasztástól. (8) A sportág, illetőleg személyiségének hírnevéhez méltó magatartást tanúsítani. (9) Az MTKDSZ által használatba adott sporteszközt, sportfelszerelést és más vagyont, szakszerűen gondosan használni, tárolni, karbantartani. (10) Példamutató magatartást tanúsítani a fiatal sportolók, sporttársai, szakembertársai és tisztségviselő társai felé. (11) A sportágban tevékenységet folytató társai munkáját, eredményeit elismerni, tiszteletben tartani. (12) Tartózkodni más egyesületek, sportklubok nyilvánosan negatív színben feltüntetésétől, érdekeinek szándékos és rosszhiszemű sértésétől. 5. Etikai vétségek (1) Etikai vétséget követ el és fegyelmi eljárás alá vonható az a sportoló, aki a) szándékos cselekményével szabálytalanul befolyásolja a verseny eredményét, azaz szabálytalanul magának vagy más versenyzőnek előnyt szerez és ezzel más versenyzőt hátráltat (a szándékosság megítélésében a versenybíró nyilatkozata irányadó),
b) az edzőtáborban megszegi az alapvető együttélési normákat, ezzel zavarja sporttársai felkészülését, pihenését, megszegi a szövetségi kapitány vagy vezető edző által meghirdetett, az edzőtáborra vonatkozó normákat, c) drogot vagy mértéktelenül alkoholt fogyaszt, vagy ezek fogyasztására mást felbújt, d) népszerűségével vagy fizikai erejével visszaélve a sportág vagy saját hírnevéhez méltatlan magatartást tanúsít. (2) Etikai vétséget követ el és fegyelmi eljárás alá vonható az a sportszakember, aki a) versenyzőjét az 5.. (1) bekezdésében meghatározott cselekmények vagy magatartásformák valamelyikére felbújtja, arra tanácsot ad, abban közreműködik, b) drogot vagy mértéktelenül alkoholt fogyaszt, vagy ezek fogyasztására mást felbújt, c) népszerűségének kihasználásával a sportág vagy saját hírnevéhez méltatlan magatartást tanúsít, d) szakembertársai eredményeit, tevékenységét méltánytalanul becsmérli. (3) Etikai vétséget követ el és fegyelmi eljárás alá vonható az a tisztségviselő, aki a) nyilvános szereplés alkalmával az MTKDSZ nevében nyilatkozik, és az nem felel meg a meglévő testületi döntésnek, b) tisztségviselői feladataiból adódó testületi munkában tartósan érdektelen, a testületi ülések több mint 50 %-án méltánylást érdemlő ok kivételével nem vesz részt, c) a testületben vállat feladatának nem teljesítésével erkölcsi vagy anyagi kárt okoz az MTKDSZ-nek, d) drogot vagy mértéktelenül alkoholt fogyaszt, vagy ezek fogyasztására mást felbújt, e) népszerűségének kihasználásával a sportág vagy saját hírnevéhez méltatlan magatartást tanúsít, f) a sportágban tevékenységet folytató sportszakemberek vagy tisztségviselő társai eredményeit, tevékenységét méltánytalanul becsmérli. 6. Gyermekvédelmi rendelkezések (1) A gyermekkel foglalkozó sportszakember a gyermek érdekeinek biztosításával, előtérbe helyezésével köteles betartani továbbá az alábbi gyermekvédelmi szabályokat: a) tilos a gyermeket bármilyen módon bántalmazni, beleértve a fizikai, érzelmi bántalmazást, elhanyagolást, szexuális zaklatást, b) tilos a gyermek fizikai és érzelmi szükségleteinek figyelmen kívül hagyása, és ez által olyan helyzet teremtése, amely a gyermek sérülésével jár, vagy azzal fenyeget,
c) tilos a gyermekkel szemben fenyegetést, kényszert alkalmazni, kivéve a gyermek életmentését vagy testi épségének védelmét szolgáló rendkívüli helyzetet (vízből mentés, baleset elkerülése), d) tilos a gyermeket emberi méltóságában sértő, becsmérlő kifejezésekkel, gúnynevekkel illetni, e) kerülendő a gyermekkel való kiabálás, valamint vele szemben negatív kritika alkalmazása, f) tilos bármilyen masszázs, vagy masszázsszerű tevékenység a sportolón, kivéve a szülő, gondviselő, testvér vagy képesített masszőr által végzett ilyen irányú tevékenység. A szakember által végzett masszázsnak nyilvános helyen kell történnie és soha nem tartózkodhat csak a szakember és a kiskorú sportoló a szobában. Még ha az edző végzett masszőr is, ő semmilyen körülmények között sem végezhet masszázst a kiskorú sportolón, g) a gyermekkel kapcsolatfelvétel kizárólag a törvényes képviselő tudtával lehetséges, a kapcsolatfelvételt követően a törvényes képviselőt tájékoztatni kell a sportszakember és a gyermek között a tagszervezetnél, a taekwondo szakosztálynál szokásos kapcsolattartás formájáról, amennyiben a törvényes képviselő a folyamatos működéshez szükséges direkt kapcsolattartás formája ellen kifogást emel, az adott gyermek esetében a törvényes képviselő által kifogásolt kapcsolattartási forma nem alkalmazható, h) a gyermekkel foglalkozó sportszakembernek nyitottnak kell lennie a gyermekkel szemben, teljesítményét korának megfelelően, lehetőleg építő jellegű, bátorító visszajelzésekkel kell értékelnie, a gyermeknek lehetőséget kell adnia, hogy problémájával megkereshesse őt, i) a gyermekkel foglalkozó sportszakember köteles felhívni a gyermek figyelmét a tiltott teljesítményfokozók egészségügyi kockázataira, illetve az ezzel kapcsolatos erkölcsi károkra, j) amennyiben a gyermekkel foglalkozó sportszakember bántalmazásra utaló jelet észlel a gyermeken, viselkedésén, köteles azt jelezni a tagszervezet vagy a taekwondo szakosztály vezetőjének, a törvényes képviselőnek, a sportszakember által súlyosnak ítélt helyzetben az MTKDSZ főtitkárának, mely bántalmazásra utaló jelek többek között lehetnek: ismeretlen eredetű zúzódások, sérülések, hirtelen bekövetkező magatartásváltozás, zárkózottá válás, indokolatlan késések, társaival szembeni hirtelen viselkedés-változás, hirtelen bekövetkező, sportszakmailag nem indokolt teljesítmény-visszaesés, gyermek külsejében bekövetkező feltűnő változás, például hirtelen súlyváltozás, elhanyagolt ruházat, stb., k) bántalmazás észlelése, gyanúja esetén, illetőleg, ha a gyermek szól a sportszakembernek a bántalmazásról, a sportszakember köteles kivizsgálást kezdeményezni, és amennyiben a tagszervezet az esetet a törvényes képviselő bevonásával nem vizsgálja ki, köteles azt haladéktalanul az MTKDSZ főtitkárának, illetve a gyámhatóságnak jelezni, l) a sportszakember köteles azon lehetőségről az érintett gyermeket és törvényes képviselőt tájékoztatni, hogy gyermek bántalmazása vagy annak gyanúja esetén a gyermek, a sörvényes képviselő, a sportszakember közvetlenül is fordulhat az MTKDSZ főtitkárához,
és igényük esetén az MTKDSZ tájékoztatja az érintettet az MTKDSZ által gyermekvédelmi ügyben kijelölt pszichológus elérhetőségéről. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott etikai normák megszegése esetén a sportoló, tisztségviselő, sportszakember, továbbá a (1) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szabályokat megszegő sportszakember az MTKDSZ Fegyelmi Szabályzata alapján felelősségre vonható. (3) Az MTKDSZ köteles kijelölni az edzőktől illetve a szövetségtől független szakembert (pedagógus, pszichológus vagy gyermekvédelmi végzettséggel, illetve tapasztalattal), aki a Szabályzatban foglalt követelményekkel összhangban tevékenykedik, és akihez adott esetben a gyermekek, illetve a szülők fordulhatnak. (4) Nem minősül etikai vétségnek az edző alábbi tevékenysége: hangos utasítás a szakmai tevékenységre, különösen, ha az edzőterem akusztikája azt meg is kívánja, eseti testi érintés a szakmai gyakorlat betanulására vagy baleset megelőzésére, szakmai hiányosságok (kritika) elmondása, szokásos, általános szakmai büntetés (fekvőtámasz, többlet körök futása stb.), edzéstől, edzőtábortól, versenytől való eltiltás. 7. Etikai vétség elkövetése esetén alkalmazandó szabályok (1) Az etikai vétség elkövetőjével szemben fegyelmi eljárást a Fegyelmi Szabályzat szerint arra illetékes személy kezdeményezheti. A főtitkár köteles fegyelmi eljárást kezdeményezni, ha a gyermekvédelmi szabályok súlyos megsértése, így különösen bántalmazás ténye vagy gyanúja jut tudomására. Fegyelmi eljárás mellőzésével az érintett eseményfelelős vezetője, azaz versenyen a sportszabályokat érintő etikai vétség esetén a versenybíróság, egyéb szabályokat érintő vétség esetén a szövetségi kapitány vagy a vezetőedző, a Szövetség elnöke, főtitkára, egyéb eseményen a Szövetség elnöke, távollétében főtitkára vagy az esemény szervezésében vezető szerepet betöltő más tisztségviselő az etikai vétség elkövetőjét az eseményen való további részvételből kizárhatja. (2) Az etikai vétség elkövetőjével és a gyermekvédelmi szabályokat megszegő sportszakemberrel szemben egyebekben a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései szerint kell eljárni. (3) A Szabályzatot a hatálybalépést követően elkövetett etikai vétségek és gyermekvédelmi szabályok megsértése esetén kell alkalmazni. Az MTKDSZ Etikai szabályzata érvényesítéséhez az Etikai kódex mellékletet, mint a taekwondosok mindennapjaira, edzőtermen kívül és edzőteremben, magánéletben és versenyzői pályafutásuk során irányadó segédanyagot kell használni. Jelen Szabályzatot az MTKDSZ Elnöksége 2017/2/2/1. sz. határozatában elfogadta és 2017. február 15. napjával hatályba léptette. A Szabályzat hatálybalépését követően minden korábbi szabály hatályát veszti. Budapest. 2017. február