KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÉS TECHNIKÁK

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ÉS TECHNIKÁK Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szakmai szerkesztő-lektor: dr. Tátrai Tünde Budapest, 00.

SZERZŐK: ÁDÁMNÉ EGRI JUDIT BAUMGARTNER IDA DR. BARNA ORSOLYA MAIYALEHNÉ GREGÓCZKI ETELKA SZAKMAI SZERKESZTŐ-LEKTOR: DR. TÁTRAI TÜNDE A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT BUDAPEST, 00.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés I. fejezet Alapelvek a közbeszerzésben A verseny tisztasága A nyilvánosság elve Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód A nemzeti elbánás alapelve II. fejezet A közbeszerzések tervezése A közbeszerzések tervezése. Az önkormányzatok előzetes feladatai. Az önkormányzatok közbeszerzési tervének sajátosságai. Közbeszerzési és költségvetési tervezés összefüggései a helyi önkormányzatoknál. Az önkormányzati közbeszerzési terv formai/tartalmi követelményei. Éves statisztikai összegezés 0. Előzetes összesített tájékoztató 0. Önkormányzati közbeszerzések anyagi fedezete 0. Közb. értékhatárt el nem érő beszerzések az önkormányzati ajánlatkérőnél 0 A becsült érték megállapításának gyakorlati kérdései. A becsült érték meghatározása. Az egybeszámítás kötelezettségének értelmezése. Szerződések időtartamának figyelembevétele a becsült értéknél. A Kbt. hatályba lépése előtt kötött szerződések jogi megítélése az önkormányzatok gyakorlatában III. fejezet A közbeszerzés alapjai Közbeszerzési eljárástípusok. Áttekintő táblázat a kormányzati beszerzők által alkalmazható eljárásokról. Áttekintő táblázat a közüzemi beszerzők által alkalmazható eljárásokról A 00.-ben hatályos közbeszerzési értékhatárok. A kormányzati (önkormányzati) ajánlatkérőkre irányadó értékhatárok. A közüzemi ajánlatkérőkre irányadó értékhatárok Alapfogalmak a közbeszerzési eljárásban. A kizáró okok. Az alkalmasság megítélése. A műszaki leírás. Összeférhetetlenség a közbeszerzési eljárásban 0

Tartalomjegyzék IV. fejezet Az eljárások dokumentálása Kétszakaszos eljárás dokumentálási kötelezettségei. Részvételi szakasz. Ajánlattételi szakasz. Szerződés. Egyéb, nem eljáráshoz kötött, dokumentálási kötelezettségek Egyszakaszos eljárás. Az ajánlati felhívás elemei Dokumentáció. Az ajánlati dokumentáció legfontosabb elemei. A javasolt tartalom A bontási eljárás dokumentumai. Bontási eljárás főbb szabályai. Bontási jegyzőkönyv főbb tartalmi elemei Az értékelés dokumentumai. Adatlap az ajánlatok formai és tartalmi hiányosságainak vizsgálatához. Adatlapok az ajánlatok formai és tartalmi hiányosságainak, érvényességének vizsgálatához. Bíráló Bizottság összefoglaló jelentése V. fejezet Nyílt eljárás A nyílt eljárás lebonyolítása. Az ajánlati felhívás. Az ajánlat. Az ajánlattételi határidő. Az ajánlatok benyújtása és felbontása. Az ajánlatok elbírálása. A hiánypótlás. Számítási hiba. Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás. Kirívóan aránytalan kötelezettségvállalások.0 Az ajánlat érvénytelensége. Eredménytelen eljárás esetei. Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról. Az eredményhirdetés 0. A szerződés megkötése. A szerződés módosítása. A szerződés teljesítése. Az eljárás végén a tanulságok levonása, visszacsatolás VI. fejezet Kétszakaszos eljárás Kétszakaszos eljárás lépéseinek áttekintő ismertetése. Eljárás típus kiválasztása. Előkészítés (műszaki, pénzügyi, szerződéses, piaci feltételek felmérése). Az eljárási döntések meghozatala. Az alkalmazandó kritérium-rendszer meghatározása. Részvételi a felhívás, összeállítása, megjelentetése. Dokumentáció összeállítása, árusítása. Kiegészítő információk. Jelentkezési határidő módosítása. A jelentkezések befogadása, bontása, értékelése 0.0 Összegezés, eredményhirdetés. Az ajánlattételi szakaszban alkalmazandó kritérium rendszer meghatározása. Ajánlattételi felhívás megküldése

. Dokumentáció összeállítása. Kiegészítő információ, konzultáció. Ajánlatok befogadása, bontása, értékelése. Végső értékelés, eredményhirdetés. Szerződés Tartalomjegyzék VII. fejezet Tárgyalásos eljárás Tárgyalásos eljárás alapelemei. Mely esetekben alkalmazható tárgyalásos eljárás?. Tárgyalásos eljárásokra vonatkozó szabályok Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokra vonatkozó előírások. Részvételi szakasz. Ajánlattételi szakasz Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokra vonatkozó előírások. Ajánlattételi felhívás és dokumentáció. Eljárás lépései Összehasonlító elemzés. Nyílt/meghívásos eljárás vs. Tárgyalásos eljárások. A kétféle tárgyalásos eljárás szabályainak összevetésével VIII. fejezet Versenypárbeszéd 0 A versenypárbeszéd alkalmazási köre 0 A részvételi szakasz 0 Bírálat az eljárásban 0 Az ajánlattételi szakasz 0 IX. fejezet Egyéb eljárástípusok 0 Az egyszerűsített eljárás 0. Az egyszerűsített közbeszerzési eljárás részletszabályai 0. Értékhatártól függő eljárási eltérések 0 A keret-megállapodásos eljárás 0. A keret-megáll. eljárás célszerű alkalmazási köre önkormányzatok esetén 0. A keret-megállapodásos eljárás első része 0. A keret-megállapodásos eljárás második része 0 Tervpályázati eljárás 0. A tervpályázat fogalma és céljai 0. A tervpályázati eljárás fajtái 0. A tervpályázat becsült értéke 0. Kivételek a tervpályázati kötelezettség alól. A tervpályázati eljárás sajátosságai a közb. eljárásokkal összehasonlítva. A tervpályázati eljárás közreműködői. A tervpályázati eljárás során alkalmazandó hirdetmények. A tervpályázati dokumentáció. A pályaművekkel kapcsolatos határidők.0 A pályaművek benyújtása. A pályaművek elbírálása. Eredményhirdetés. Szerződéskötés az eredményes tervpályázat után

Tartalomjegyzék X. fejezet Egyszerű eljárás Az egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazási köre Speciális eljárási szabályok az egyszerű közbeszerzési eljárás esetén. Ajánlattételi határidő. Kiegészítő tájékoztatás. Az ajánlatok benyújtása. Az ajánlatok bontása. Az ajánlati kötöttség. Hiánypótlás. A bíráló bizottság eljárása. Az eljárás nyertese. Összegezés.0 Tájékoztató 0 XI. fejezet Szerződés Szerződéskötési kötelezettség Szerződés tartalma Szerződéskötés ideje Szerződés nyilvánossága Közbeszerzés alapján kötött szerződés speciális elemei Ptk. és Kbt. Szerződéses garanciák A szerződés módosítása Dokumentálási kötelezettségek XII. fejezet Jogorvoslat Jogorvoslati eljárás indítása. Jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő: 0. Jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó határidők: 0. Jogorvoslati kérelem tartalmi és formai előírásai Jogorvoslati eljárás Jogorvoslat jogkövetkezménye. Reparatív jellegű. Represszív jellegű Ajánlatkérői feladatok jogorvoslati eljárás indítása esetén. Kötelező ajánlatkérői feladatok. Védekezési technikák XIII. fejezet Az építési beruházásra vonatkozó szabályok Az építési beruházás becsült értéke A beruházás lebonyolító A dokumentáció Műemléki épületekre vonatkozó szabályok Kivitelezésre irányuló építési beruházás dokumentációjának tartalma. Műemlékkel kapcsolatos építési beruházások dokumentáció tartalma XIV. fejezet PPP a közbeszerzésben A fogalom definiálása A PPP alkalmazásának sajátosságai. Díjfizetési formák szerint. Kockázat-megosztás

. Államháztartási besorolás - operatív lízing. A szerződésekben rendezendő jogviszonyok Projekt lebonyolítása, érintettjei. Projekttársaság. Finanszírozó pénzintézetek szerepe. Építő és üzemeltető társaság szerepe PPP szerződés és a közbeszerzés Tartalomjegyzék XV. fejezet Önkormányzati közbeszerzések Speciális önkormányzati beszerzések. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése. Ügyvédi tevékenység beszerzése 0. Önkormányzati biztos beszerzése 0 Közbeszerzési szabályzat a helyi önkormányzatoknál. A közbeszerzési szabályzat részletszabályai. Önkormányzati közbeszerzési szabályzat célszerű tartalma. Zöld szemléletű közbeszerzési szabályzat jelentősége az önkormányzatoknál Közbeszerzés és közszolgáltatás összefüggései az önkormányzatok gyakorlatában. A közösségi jogi álláspont a közszolgáltatások vonatkozásában. A közszolgáltatás fogalomkörének meghatározása a nemzeti jogban. A Kbt. /A. -nak alkalmazhatósága az önkormányzati közszolgáltatók vonatkozásában. A Kbt.. () bekezdés h) pontja szerinti kizárólagos jog alkalmazási lehetőségei az önkormányzati gyakorlatban. Az állami támogatások kapcsolódó összefüggései, az Altmark-ügy jelentősége a közszolgáltatások vonatkozásában. Az önkormányzati közszolgáltatási szerződések felülvizsgálati kötelezettsége a közösségi jogszabályok alapján

Bevezetés Bevezetés A Magyar Közigazgatási Intézet tankönyve abból a célból íródott, hogy gyakorlatokkal, feladatokkal valamint kreatív megközelítésével, a közbeszerzési piacon ismert tanácsadók, gyakorló szakemberek bevonásával lehetőséget nyújtson a közbeszerzés oktatásának megújítására. A közbeszerzésekről szóló 00. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Kbt.) és végrehajtási rendeleteinek alkalmazása elsősorban annak többszempontú megismerésével, feldolgozásával lehet sikeres. Ebben próbál segíteni könyvünk, mely az alaptankönyvre épülve különböző módon dolgoz fel olyan témákat, mint a tárgyalásos eljárások, vagy a versenypárbeszéd. A gyakorlatiasabb, javaslatokat, elemző összehasonlításokat tartalmazó feldolgozó jelleg mellett megtalálható az általános elemzés azon témák esetében, melyek kapcsán kevesebb gyakorlati tapasztalat feltételezhető a hallgatók szempontjából. Dr. Tátrai Tünde Szerkesztő 0

I. fejezet Alapelvek a közbeszerzésben Alapelvek a közbeszerzésben Az alapelvek jelentősége különösen nagy a Kbt. kapcsán, ugyanis eljárási fajtától, és értékhatártól függetlenül, a teljes folyamat során kell érvényre juttatni őket. Iránymutatásul szolgálnak továbbá a jogalkalmazók számára az egyes konkrét normák értelmezése során, illetve, amennyiben az adott esetre nincs egyértelmű jogi rendelkezés, akkor az alapelveknek megfelelően kell a szereplőknek eljárni. Az alapelvek jelentőségét növeli továbbá, hogy generálklauzulaként működnek. Ez azt jelenti, hogy külön jogszabályi rendelkezés hiányában az alapelvek megsértése is jogi szankciókat von maga után. A verseny tisztasága Ezen elv érvényesülését az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát a közbeszerzési eljárás során. Ennek érdekében meg kell tenni mindent, hogy lehetőség szerint, több ajánlat közül lehessen választani. A választás során a verseny tisztaságának betartása alapvető követelménye annak, hogy a fair play szabályai szerint a legjobb ajánlat nyerjen. Az elv érvényesülését segítik elő többek között a bontás szigorú szabályai is, de megjelenik például az ajánlatkérő szigorú tájékoztatási kötelezettsége kapcsán is. A nyilvánosság elve A nyilvánosság biztosításával lehet megfelelő keretet adni a közpénzek ésszerű, átlátható és legfőképpen ellenőrizhető felhasználásához. Ez az alapelv garantálja, hogy az érintettek tájékoztatást kapjanak az eljárás cselekményeiről. A közbeszerzéssel kapcsolatos adatokról, a bontásról, eredményhirdetésről és egyéb eljárási cselekményekről készült jegyzőkönyvet az ajánlatkérő valamennyi résztvevő számára köteles megküldeni. Lásd: D.0//00. Nem korlátozható, illetve nem tiltható meg üzleti titokra való hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. 0

elvek a közbeszerzésben Alap Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód Az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelve a közösségi jogon alapuló elv, a törvény kötelező jelleggel várja el az ajánlatkérőtől, hogy biztosítsa az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód érvényre juttatását, azaz, hogy egyik ajánlattevőnek se kedvezzen, vagy senkinek se nyújtson megengedhetetlen előnyt. Minden ajánlattevőnek azonos információval kell rendelkeznie a közbeszerzési eljárás során, különös jelentősége van ennek a tájékoztatás, hiánypótlás kapcsán. Lásd.: D./0/00. A Döntőbizottság nem osztotta az adott ügyben a kérelmező azon álláspontját, mely szerint a Kbt.. () bekezdése alapján jogsértést jelent, ha ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatás keretében adott válaszai az ajánlattevő számára nem megfelelőek. Amint az megállapításra került, az esélyegyenlőség biztosítása a kiegészítő tájékoztatás körében abból áll, hogy a tájékoztatás teljes tartalmát ismertetni kell a többi ajánlattevővel is, illetve az csak a dokumentációban, valamint a felhívásban foglaltak értelmezésére irányulhat. A nemzeti elbánás alapelve Az ajánlatkérő törvényben előírt kötelezettsége, hogy nemzeti elbánást kell biztosítania az EU, vagy EGT tagállamban letelepedett ajánlattevők, az általuk nyújtott szolgáltatások és a közösségi áruk számára. Ez lényegében azt jelenti, hogy az említett kör számára azonos feltételeket kell biztosítania a magyarországi ajánlattevők, áruk és szolgáltatások helyzetéhez képest. Előfordulhat az is, hogy olyan ajánlattevő vesz részt az eljárásban, amely nem az Európai Unióban honos. A nemzeti elbánás kötelezettsége természetesen ebben az esetben is előfordulhat, mégpedig akkor, ha Magyarország vagy az Európai Közösségek kétoldalú szerződést kötöttek a nemzeti elbánás biztosítására az adott állammal. Az alapelv megfelelő alkalmazásához nélkülözhetetlen annak ismerete, hogy egy adott állam vonatkozásában kötött-e Magyarország vagy az Európai Közösségek olyan nemzetközi szerződést, amely nemzeti elbánást biztosít. Lásd.: C-/ ügy: Mulasztás terheli a Szerződés 0.,. és. cikkéből, valamint a /0 tanácsi irányelvből rá háruló kötelezettségek teljesítése tekintetében azt a tagállamot, amely építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás keretében, nemzeti eredetű alapanyagok, fogyasztási cikkek, munkaerő és berendezések lehető legnagyobb mértékű igénybevételét előíró kikötéssel tesz közzé ajánlati felhívást, és az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak nem megfelelő ajánlat alapján kezdeményezi tárgyalások folytatását a kiválasztott ajánlattevővel. Lásd.: C-/ ügy: Mulasztás terheli a Szerződés 0. cikkéből rá háruló kötelezettségek teljesítése tekintetében azt a tagállamot, amely lehetővé teszi, hogy egy olyan közjogi intézmény, amelynek az aktusaiért e tagállam felelős, egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésre vonatkozó pályázati dokumentációba olyan szakaszt vegyen fel, amely szerint tanúsítványt kell csatolni arról, hogy a felhasználandó építőanyagok megfelelnek egy adott nemzeti műszaki szabványnak. Egy ilyen szakasz ugyanis korlátozhatja a behozatalt annyiban, amennyiben visszatarthatja az ajánlattételtől azokat a gazdasági szereplőket, akik, illetve amelyek olyan építőanyagokat használnak, amelyek egyenértékűek azokkal az építőanyagokkal, amelyekre vonatkozóan a nemzeti szabványoknak való megfelelésre vonatkozó tanúsítványt bocsátottak ki. 0 Ld. még a 00/00 (X..) KüM-TNM-IM együttes tájékoztató a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségeknek a közbeszerzés terén fennálló nemzetközi kötelezettségeiről.

Ellenőrző kérdések I. rész Válaszoljon az alábbi kérdésekre szövegesen, illetve a pontos jogszabályi hivatkozás megjelölésével, ahol az szükséges!. Az alapelvekre is figyelemmel, szükséges-e a közbeszerzési eljárás során, hogy minden jegyzőkönyvet (pl. bontási, tárgyalási) jogász, illetve közjegyző jegyezzen ellen?. Megsérti-e az az ajánlatkérő az esélyegyenlőség alapelvét, aki az eljárásról szóló öszszegezést csak az adott közbeszerzés során érvényes ajánlatot tevőknek küldi meg?. A korábban hatályos törvényszöveg értelmében...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki, vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett Ugyanakkor a jelenleg hatályos szöveg nem tartalmazza ezt a rendelkezést. Milyen következményekkel jár ez a változás, a verseny tisztaságáról, illetve az esélyegyenlőségről szóló alapelvekre is tekintettel?. Az önkormányzati ajánlatkérő belső szabályozása szerint minden önkormányzati közbeszerzési eljárást a város honlapján közzé kell tenni. Hirdetmény közzététele nélkül kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha a felkért ajánlattevőkön kívül az Internetről értesült ajánlattevő ajánlatot kíván tenni, köteles-e az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást számára kiadni, illetve az ajánlatát befogadni?. Az önkormányzati ajánlatkérő meghatározhat-e egy konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé értékhatár nélkül? Alapelvek a közbeszerzésben 0

II. fejezet A közbeszerzések tervezése A közbeszerzések tervezése A közbeszerzések tervezése. Az önkormányzatok előzetes feladatai A Kbt. igen komoly előrelátást igényel az önkormányzati ajánlatkérőktől a tekintetben, hogy az adott hónapban/költségvetési évben milyen értékű, típusú, tárgyú közbeszerzési eljárásokat kívánnak lefolytatni. A konkrét közbeszerzési eljárásra való felkészülés során az előzőeken túl, a tervezés körében még számos lényeges körülményre kell figyelemmel lennie. Az ajánlatkérő szakértőinek a közbeszerzési eljárás megindítását követően közvetlenül elérhetőnek kell lenniük. Számos esetben előfordul ugyanis, hogy az eljárás megindítását követően azonnal felmerülnek újabb és újabb közbeszerzési kérdések, de az sem ritka, hogy rögtön jogorvoslati eljárás is indul. A közbeszerzési eljárás ütemezése, előre tervezése tehát igen lényeges az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő gyakran szélesebb körben egy összetett beruházás, projekt lebonyolításban gondolkozik, aminek csupán egy része a közbeszerzési eljárás. A közbeszerzési eljárás ütemtervét tehát e nagyobb folyamatban kell elhelyezni, ehhez képest kell kialakítani a beruházás/projekt ütemtervét is. Célszerű, ha az ajánlatkérő tartalék idővel is számol, figyelemmel az előre nem látható körülményekre. Így például az ajánlatok elbírálásának elhúzódására, vagy jogorvoslati eljárás megindítására, amely amint arra már utaltunk jelentősen növelheti a megvalósulás időszükségletét. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy Európai Uniós forrásból támogatott beruházás esetén megfelelő pályázatfigyeléssel akár még a támogatás elnyerése előtt megindítható a közbeszerzési eljárás hiszen erre a Kbt. is törvényes lehetőséget ad - mely a beruházás későbbi szakaszában további időmegtakarítást eredményezhet. Gyakran előfordul, hogy nagyobb beruházás esetén közbeszerzési eljárások egész sorát kell az ajánlatkérőnek egymással párhuzamosan vagy egymás után lefolytatnia. Ennek tervezésére is igaz, amit eddig elmondtunk azzal együtt, hogy a tapasztalatok szerint a tervben halmozottan érdemes tartalék idővel számolni. Így lehet kialakítani egy olyan időtervet, amelyben tól - ig rendszerben lehet megbecsülni a szükséges időtartamot, elkerülve az olykor váratlan és többnyire kellemetlen meglepetéseket. 0

e A közbeszerzések tervezés. Az önkormányzatok közbeszerzési tervének sajátosságai Az önkormányzatok - minden költségvetési év elején, lehetőség szerint április -éig éves közbeszerzési tervet kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. A törvény értelmében kizárólag a közbeszerzésnek minősülő beszerzéseket kell szerepeltetni a közbeszerzési tervben, de nem kell feltüntetni a kivételi körbe tartozó, továbbá a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő - és így közbeszerzésnek nem minősülő - beszerzéseket. A közbeszerzési terv, amint arra már utaltunk, nyilvános, azaz minden ajánlattevő részére elérhető. A terv elkészítése előtt az ajánlatkérő ugyan indíthat közbeszerzési eljárást, de ezt a tervben a későbbiekben szintén megfelelően szerepeltetni kell.. Közbeszerzési és költségvetési tervezés összefüggései a helyi önkormányzatoknál Az önkormányzatok esetében a közbeszerzési terv szoros összefüggésben áll a költségvetési tervezéssel, hiszen helyi önkormányzatok saját költségvetésüket a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az egyes önkormányzatokat megillető normatívák, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevételére tekintettel állapítják meg. Az önkormányzati költségvetés szabályozási alapjait az államháztartásról szóló. évi XXXVIII. törvény rendelkezései tartalmazzák. A helyi önkormányzatok költségvetésükből finanszírozzák a helyi önkormányzatokról szóló 0. évi LX. törvényben, valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott feladataikat. Amint az nyilvánvaló tehát, az önkormányzatok költségvetése tartalmazza azokat az adatokat, amelyek az éves közbeszerzési terv elkészítéséhez szükségesek. A problémát az jelenti, hogy egy helyi önkormányzat költségvetése nem minden esetben készül el a törvényben Kbt.- ben - főszabályként meghatározott időpontig, azaz az adott év január.-ig. E körben az Áht. úgy rendelkezik, hogy amennyiben a képviselőtestület a költségvetési rendeletet azon év január.- ig, amelyre az szól, nem állapította meg, akkor a képviselőtestület az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat bevételeit folyamatosan beszedhesse, és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül. Amennyiben a képviselőtestület sem költségvetési rendeletet, sem pedig az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet nem alkotta meg, úgy a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére, és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. 0 Az előbbiekben vázoltak közbeszerzési jogi szempontból egyet jelentenek: megnehezítik a közbeszerzések előre történő tervezését. Az önkormányzati ajánlatkérőknek tehát nem feltétlenül áll rendelkezésére már januárban megfelelő mennyiségű adat a közbeszerzési terv összeállítására nézve. Erre tekintettel határozza meg a közbeszerzési törvény az éves közbeszerzési terv végső elkészítési határidejeként április.-ét. Ugyanakkor a költségvetési rendelet az év során jellemzően további módosításokon megy keresztül, ami mind befolyással van a közbeszerzési tervre, hiszen, ha év közben változnak a közbeszerzésekre fordítható források, akkor azt szükségszerűen meg kell jeleníteni a közbeszerzési tervben is. Mindebből az következik, hogy a közbeszerzési terv nem egy évente egyszeri alkalommal elkészített, statikus dokumentum, hanem jellemzően nagyon is dinamikus, állandóan változó tervről van szó. Ugyanakkor egy túlságosan sűrűn módosuló közbeszerzési terv komoly veszélyeket is rejt magában, hiszen megnehezíti annak megállapítását, hogy az egybeszámítandó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat milyen rezsim szerint kell lefolytatni, mivel a becsült érték év közben figyelemmel az alapul szolgáló források módosulására változhat. Ez akkor jelenthet problémát, ha a változásokkal az ajánlatkérő nem számolt, és egyes a Kbt. 0. -nak értelmében egybeszámítandó becsült értékű - eljárásokat az év első felében a nemzeti rezsim szabályai szerint folytatott le, majd év közben meghaladta a közösségi értékhatárokat. A továbbiakban: Áht.

Ebben az esetben ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság amennyiben az eset a tudomására jut jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, és komoly bírságot szabhat ki. Ez alól a törvény egyetlen kivételt enged meg, amennyiben ugyanis az ajánlatkérőn kívülálló okok miatt kerül sor nem tervezett közbeszerzési eljárás lefolytatására, és emiatt lépi át az egyes rezsimek közötti értékhatárokat, akkor azt jogszerűen megteheti, természetesen a közbeszerzési terv egyidejű módosítása mellett.. Az önkormányzati közbeszerzési terv formai/tartalmi követelményei A közbeszerzések tervezése A Kbt. ellentétben például az éves statisztikai összegezéssel a közbeszerzési terv vonatkozásában nem határoz meg kötelező formát, és a tartalom tekintetében is szűkszavúan rendelkezik. Figyelemmel azonban arra, hogy egy önkormányzati ajánlatkérőnek elsősorban a közbeszerzési terve szolgál támpontul az egybeszámítási kötelezettségek fennállásának megállapításához, bizonyos célszerű tartalmi követelményeket figyelembe kell vennie. E körben tehát konkrét törvényi előírás hiányában is jelentősnek tartjuk az alábbi adatok szerepeltetését az önkormányzati közbeszerzési tervben. Az előzőekben kifejtett szempontok szerint az alábbiakban bemutatunk egy közbeszerzési terv mintát, amely alkalmas arra, hogy az önkormányzati ajánlattevő megfelelő információval rendelkezzen a beszerzéseiről, különös tekintettel az egybeszámítás szabályaira is. Beszerzés jogcíme Beruházási kód Felújítás vagy beruházás típusú beszerzés esetén töltendő ki Létrehozó szervezet Feladat teljes előirányzata + ÁFA Tárgyévet megelőző felhasználás + Tárgyévi előirányzat + Tárgyévet követően tervezett összes felhasználás A tárgyévet megelőző felhasználás + ÁFA Tárgyévi előirányzat + ÁFA Tárgyévet követően tervezett összes felhasználás + ÁFA Tervezett szerződés megnevezése Közbeszerzés tárgya 0000000 Felújítás X. Ügyosztály 0 Ft + 0 Ft 0eFt + 0eFt 0 Ft + 0eFt 0eFt + 0eFt épületrész felújítási munkái tárgyú szerződés Építési beruházás CPV kódszám 00- Felújítás CPV kódszám CPV kódszám Kiegészítő szószedet Kiegészítő szószedet Kiegészítő szószedet Tervezett-becsült érték + ÁFA Tervezett eljárás szabályozási szintje A tervezett eljárás fajtája Jogszabályi hely Nincs Nincs Nincs 0eFt + 0eFt Nemzeti Nyílt Eljárás megkezdésének tervezett időpontja* 00.0.0. Kbt. 0. () bekezdés a) po 0

e A közbeszerzések tervezés Amint a fentiek alapján látható, egy - a fenti részletességgel - elkészített terv lehetővé teszi az egyes beszerzések különböző szempontú összevetését, nevezetesen a becsült érték vizsgálatát az egybeszámítási szabályok alkalmazásával kapcsolatosan, a szerződések pontos nyilvántartását, illetve az adott eljárási típuson belül megvalósított összes beszerzés értékének kiszámítását. Mindezek kulcsfontosságú adatok egy évente több száz eljárást lefolytató ajánlatkérő számára, amennyiben maradéktalanul eleget kíván tenni a Kbt. előírásainak.. Éves statisztikai összegezés A statisztikai összegezés elkészítésére külön hirdetményminta vonatkozik a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló /00. (I..) IM rendelet. számú mellékletében, melyet az ott meghatározott formában kötelező elkészíteni, eltérően tehát a közbeszerzési tervtől. Az éves statisztikai összegezés jelentősége abban áll, hogy az eljut az Európai Unió Bizottságához, amely mint az Európai Unió versenyhatósága folyamatosan figyeli az értékhatárok alakulását, illetve azt, hogy az ajánlatkérők nem kerülték-e ki az eljárások indokolatlan különszámításával, részekre bontással a közösségi rezsimben történő meghirdetés szabályait, azaz nem korlátozták-e a versenyt e vonatkozásban. Az éves statisztikai összegezés tehát az utólagos ellenőrzés egyik, nagyon fontos eszköze.. Előzetes összesített tájékoztató Az előzetes összesített tájékoztató elsődlegesen a piaci szereplők tájékoztatására irányul az adott évre vagy az elkövetkező tizenkét hónapra tervezett közbeszerzési eljárásokról. Megjelentetése a legutóbbi törvénymódosítást követően a Kbt. -. értelmében - már nem kötelező, ugyanakkor azonban számos határidő kedvezmény kapcsolódik hozzá, így különösen az önkormányzatok gyakorlatában mindenképpen ajánlott a készítése.. Önkormányzati közbeszerzések anyagi fedezete A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény nem követeli meg kifejezetten az ajánlatkérőtől az anyagi fedezet rendelkezésre állását, ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni. További részletszabály, hogy amennyiben a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat feltüntetni. 0 0 A Kbt. tehát nem írja elő az anyagi fedezet meglétét, sőt, uniós forrás esetén már a pályázat benyújtása idején el lehet indítani a közbeszerzési eljárás amint arra már korábban is utaltunk - de erre a tényre a hirdetményben/felhívásban utalni kell. Ugyanakkor az anyagi fedezetre nézve egyéb jogszabályok pl. Áht. tartalmaznak rendelkezéseket, amelyeket be kell tartani. Önkormányzati ajánlatkérők esetében tehát figyelemmel az Áht.-ban foglaltakra is, kifejezett rendelkezés hiányában is igaz, hogy az ajánlatkérő költségvetésében biztosítani kell az anyagi fedezet meglétét. Minderre tehát az eljárások tervezésénél is figyelemmel kell lenni.. Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések az önkormányzati ajánlatkérőnél Amennyiben az egybeszámítási követelmények figyelembevételével kiszámított beszerzési érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatár alsó összegét, úgy nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Figyelemmel azonban arra, hogy önkormányzat révén ilyenkor is közpénzek elköltéséről van szó gyakran felmerül az igény ezen beszerzések szabályozására is, így javasolt a részletszabályokat önkormányzati rendeleti szinten, praktikusan az ún. beruházási rendeletben rendezni. Ez természetesen csak lehetőség az önkormányzati jogalkotó számára, a Kbt. nem ír elő e vonatkozásban semmiféle kötelezettséget, így az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az ilyen csekély értékű beszerzéseit a piacon maga szerzi be, közvetlen szerződéskötés útján.

A becsült érték megállapításának gyakorlati kérdései. A becsült érték meghatározása A becsült érték meghatározását a Kbt. -. szakaszai tartalmazzák részletesen, az alábbi áttekintő táblázatok segítik e körben a megértést. A közbeszerzések tervezése ÁRUBESZERZÉS BECSÜLT ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA. Olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (ebben az esetben a több részből álló, illetve a több szerződés alapján teljesítendő beszerzés mindegyikét egybe kell számítani):. A rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:. Olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz: - határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás -az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy - a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. -az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is -az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás. -határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. 0

e A közbeszerzések tervezés SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉSE BECSÜLT ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA. Olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat (ebben az esetben a több részből álló, illetve a több szerződés alapján teljesítendő beszerzés mindegyikét egybe kell számítani):. A rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:. Olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz:. Speciális szerződések esetén az alábbiakat kell figyelembe venni mint becsült értéket: -a határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás - határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. -az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy -az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hoszszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás. - a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. - biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat - banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat - a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat 0 ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS BECSÜLT ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA. A több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében: - a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a Kbt. alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.. Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre: - mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a Kbt. alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.

. Az egybeszámítás kötelezettségének értelmezése A Kbt. egyik legvitatottabb és legeltérőbb értelmezéseket eredményező szabálya a tervezett beszerzések egybeszámítási kötelezettségéről szóló, a Kbt. 0. -ában szabályozott rendelkezés. Kbt. 0. () Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a -. -ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a () bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. ()A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a)beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [. () bekezdése] kerül sor [a. () bekezdése szerinti eset kivételével], és b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. A közbeszerzések tervezése Az egybeszámítás kérdésével kapcsolatban szakmai körökben elterjedt nézet, hogy a Kbt. 0. () bekezdésében az a) b) és c) pontban felsorolt feltételeknek egyszerre kell teljesülniük és csak ezek teljesülése esetén kell egybeszámítani a különböző beszerzéseket. Ezen értelmezésnél a 0. () bekezdés c) pontjában az illetőleg szó értelmezése a döntő. A Közbeszerzések Tanácsa álláspontja szerint az illetőleg szó vagy -nak tekintendő és ezáltal az utána és az előtte lévő feltétel közül csak az egyiknek kell teljesülnie. Ugyanakkor szakmai viták során gyakran felmerül, hogy az érintettek az illetőleg szót és -nek tekintik és ebben az esetben a szó előtt és az utána lévő feltételnek egyidejűleg kell teljesülniük. Mindezen tényezők tovább nehezítik az amúgy is bonyolult rendelkezések értelmezését. Sajnálatos módon, mivel ezzel kapcsolatosan nem létezik hivatalos álláspont, az ajánlatkérőknek maguknak kell minden esetben az ügy egyedi sajátosságaira figyelemmel dönteni ebben a kérdésben.. Szerződések időtartamának figyelembevétele a becsült értéknél Az egyes beszerzési tárgyak vonatkozásában a becsült érték megállapításának részletszabályait a Kbt. -. szakaszai tartalmazzák. E körben szükségesnek tartjuk azon gyakori tévhit eloszlatását, mely szerint határozatlan időre nem lehet szerződést kötni a Kbt. alapján, a törvény erre jogszerűen lehetőséget ad árubeszerzés, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, amint arról a törvény a. () b), valamint. () bekezdés b) pontjaiban rendelkezik.. A Kbt. hatályba lépése előtt kötött szerződések jogi megítélése az önkormányzatok gyakorlatában E körben a Közbeszerzések Tanácsa /00. (KÉ..) számon ajánlást bocsátott ki, amelyben úgy foglal állást, hogy főszabályként a 00.-ban megalkotott új Kbt.- a régi Kbt.-hez hasonlóan - nem érinti a hatályba lépése előtt megkötött szerződéseket, legyen szó akár határozott, akár határozatlan időre kötött szerződésről. Azaz, amennyiben a szerződés feltételei nem változnak, az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Ha azonban a szerződéses feltételek bármelyike akár a legapróbb változáson megy keresztül, akkor felmerül a közbeszerzési eljárás lefolytatásának lehetősége, ha az egyéb feltételek fennállnak. E tekintetben javasolt minden ajánlatkérő, köztük az önkormányzatok számára korábbi szerződéseik ilyen szempontú felülvizsgálata. Ebben az esetben tehát az önkormányzati ajánlatkérőnek minden egyes szerződésmódosítást megelőzően meg kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy a Kbt. alkalmazása szükségességének feltételei nem teljesülnek-e. A továbbiakban az ajánlás leszögezi, hogy ha a Kbt. hatályba lépése előtt megkötött szerződésnek volt olyan előre pontosan definiált és kellő részletességgel meghatározott kikötése, amely bizonyos szerződéses feltételek előre meghatározott változását eredményezi a szerződés módosítása nélkül, ez nem feltételezi a Kbt. előzetes alkalmazását. Abban az esetben, ha a korábbi szerződést a régi Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás alapján kötötték, akkor a szerződés módosítására továbbra is a korábbi Kbt. rendelkezései az irányadóak. 0

e A közbeszerzések tervezés Ellenőrző kérdések II. rész Válaszoljon a feltett kérdésekre szövegesen, lehetőség szerint a pontos jogszabályi hivatkozás megjelölésével!. Egybe kell-e számítani a több éves kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés értékét, avagy az évenkénti összeget kell figyelembe venni a becsült érték megállapításánál?. Az éves statisztikai összegezésnél mi minősül adott évi közbeszerzésnek? Példaként, ha egy közbeszerzési eljárás 00. évben indul, de az eredmény-hirdetés vagy a szerződéskötés áthúzódik a 00. évre, ezt a közbeszerzést melyik évi (a 00. vagy a 00.) statisztikai összegezésben kell megjelentetni?. A közbeszerzésben meg kell-e/ lehet-e különböztetni a hideg, illetve a meleg ételre szóló étkezési hozzájárulást, azon az alapon, hogy a melegétel-utalvány általában étteremben beváltható, ezért szolgáltatás, míg a hidegétel-utalványért árut vásárolunk?. Egyszerű közbeszerzési eljárásban, amennyiben a Kbt.. -a alapján az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb. - vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?. A dokumentáció tényleges ára meghatározható-e a beruházási, közbeszerzési érték százalékában, illetve a gyakorlatban hogyan határozható meg az ellenérték?. Az étkezési utalványok beszerzése azok sajátosságából eredően árubeszerzésnek, avagy szolgáltatás megrendelésnek minősülnek-e az önkormányzatok gyakorlatában?. Az adott önkormányzati ajánlatkérő 00. októberében hulladékgazdálkodási kötelezettségére tekintettel három vállalkozói szerződést kötött, az alábbi feladatokra: szeméttelep őrzése (.00.000. Ft.+Áfa/év vállalkozói díj), illetve szeméttelep kezelése, és rendezése (.00.000.Ft.+Áfa/év vállalkozói díj), valamint szemét elszállítása (.000.000. Ft.+Áfa/év vállalkozói díj). A szerződések egy évre szóltak.. A hulladékgazdálkodásról szóló 000. évi XLIII. törvény. () bekezdése értelmében hulladékkezelés a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentése, a környezetszennyezés megelőzése, és kizárása e körben, illetve a hulladék termelésbe, vagy fogyasztásba visszavezetésére irányuló tevékenység. Előzőekre figyelemmel, kellett-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az ajánlatkérőnek? Ha nem, miért, ha igen, milyen rezsim szerint? 0

A közbeszerzés alapjai III. fejezet A közbeszerzés alapjai Közbeszerzési eljárástípusok. Áttekintő táblázat a kormányzati beszerzők által alkalmazható eljárásokról Közösségi rezsim Nemzeti rezsim Egyszerű közbeszerzés NYÍLT ELJÁRÁS NYÍLT ELJÁRÁS Alapeljárás Alapeljárás Építési koncesszió Tervpályázat Építési koncesszió Keret-megállapodás Tervpályázat Szolgáltatási koncesszió Keret-megállapodás MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS Alapeljárás Gyorsított Építési koncesszió Tervpályázat Keret-megállapodás TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS. Hirdetménnyel: Alapeljárás Gyorsított Építési koncesszió Keret-megállapodás. Hirdetmény nélküli: Alapeljárás Építési koncesszió EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS. Tárgyalással. Tárgyalás nélkül VERSENYPÁRBESZÉD MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS Alapeljárás Gyorsított Építési koncesszió Tervpályázat Szolgáltatási koncesszió Keret-megállapodás TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS. Hirdetménnyel: Alapeljárás Gyorsított Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió Keret-megállapodás. Hirdetmény nélküli: Alapeljárás Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS. Tárgyalással. Tárgyalás nélkül VERSENYPÁRBESZÉD EGYSZERŰ KÖZBE- SZERZÉSI ELJÁRÁS.Hirdetmény közzétételével induló Alapeljárás. Hirdetmény közzététele nélkül induló Alapeljárás 0

A közbeszerzés alapjai. Áttekintő táblázat a közüzemi beszerzők által alkalmazható eljárásokról Közösségi rezsim Nemzeti rezsim Egyszerű közbeszerzés NYÍLT ELJÁRÁS NYÍLT ELJÁRÁS Alapeljárás Tervpályázat Keret-megállapodás MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS Alapeljárás Tervpályázat Keret-megállapodás MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS Alapeljárás, Időszakos előzetes tájékoztatóval induló, Előminősítési hirdetménnyel induló, Tervpályázat, Keret-megállapodás TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS. Hirdetménnyel: Alapeljárás Időszakos előzetes tájékoztatóval induló, Előminősítési hirdetménnyel induló, Tervpályázat, Keret-megállapodás Alapeljárás, Időszakos előzetes tájékoztatóval induló, Előminősítési hirdetménnyel induló, Tervpályázat, Keret-megállapodás TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS. Hirdetménnyel: Alapeljárás Időszakos előzetes tájékoztatóval induló, Előminősítési hirdetménnyel induló, Tervpályázat, Keret-megállapodás Nem alkalmazható 0. Hirdetmény nélküli: Alapeljárás EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS. Tárgyalással. Tárgyalás nélkül. Hirdetmény nélküli: Alapeljárás EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS. Tárgyalással. Tárgyalás nélkül

A 00.-ben hatályos közbeszerzési értékhatárok. A kormányzati (önkormányzati) ajánlatkérőkre irányadó értékhatárok Közösségi rezsim Nemzeti rezsim Egyszerű közbeszerzési eljárás A közbeszerzés alapjai Árubeszerzés,0 MFt. 0 MFt. MFt. Építési beruházás. MFt. 0 MFt. MFt. Szolgáltatás megrendelése,0 MFt. MFt. MFt. Szolgáltatási koncesszió Nem alkalmazandó. MFt. Nem alkalmazandó. Építési koncesszió. MFt. 00 MFt. Nem alkalmazandó.. A közüzemi ajánlatkérőkre irányadó értékhatárok Közösségi rezsim Nemzeti rezsim Egyszerű közbeszerzési eljárás Árubeszerzés 0,0 MFt. 0 MFt. Nem alkalmazandó. Építési beruházás MFt. 00 MFt. Nem alkalmazandó. Szolgáltatás megrendelése 0,0 MFt. 0 MFt. Nem alkalmazandó. Szolgáltatási koncesszió Nem alkalmazandó. Nem alkalmazandó. Nem alkalmazandó. Építési koncesszió Nem alkalmazandó. Nem alkalmazandó. Nem alkalmazandó. 0 Millió forintban megadva. Millió forintban megadva.

A közbeszerzés alapjai Alapfogalmak a közbeszerzési eljárásban E fejezetben csak azon eljárási csomópontokhoz, alapfogalmakhoz fűzünk megjegyzést, amelyek gyakorlati alkalmazása során értelmezési nehézségek adódhatnak az önkormányzatok gyakorlatában. Egyéb esetekben egyrészt kimerítően alaposnak tartjuk az alaptankönyvben foglaltakat, másrészt néhány fogalom az egyes konkrét eljárások részletes bemutatása során kerül bővebb ismertetésre.. A kizáró okok A kizáró okok körében Kbt. 0-. - megkülönböztethetünk a törvény által kötelezően előírt kizáró okokat, illetve az ajánlatkérő döntése alapján alkalmazandó kizáró okokat. Külön kiemelnénk, hogy ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott. Más ajánlatkérő jogszerűen nem írhatja elő ezt a kizáró okot. Lásd.: D.0//00.: a Kbt. értelmében hamis adat a valóságnak megfelelően ismert azaz az ajánlattevőnek tudomása van a valódi tényekről de a valóságtól eltérően közölt adat. E körben a Döntőbizottság gyakorlata szerint a hamis adatszolgáltatás megállapításához az is szükséges, hogy az elkövetőt az a cél vezesse, hogy a hamis adatszolgáltatás révén előnyre tegyen szert, illetve a hamis adatközlés alkalmas legyen az ajánlattevő megtévesztésére. Ha az előző feltételek nem állnak fenn, akkor téves adatközlésről lehet beszélni, amelynek lehet eredménye ugyan egy érvénytelen ajánlat, de értelemszerűen nem kapcsolódnak hozzá olyan szigorú szankciók, mint a hamis adatszolgáltatáshoz. A Kbt. különbséget tesz a tekintetben, hogy a hamis adatszolgáltatást egy korábbi eljárásban, vagy az éppen folyó eljárásban követték-e el. Utóbbi esetben a hamis adatszolgáltatás tényének bizonyítása az ajánlatkérő feladata. Tipikus esete lehet az ilyen jellegű visszaélésnek a referencia igazolások köre. E körben ajánlatkérő lehetősége, illetve kötelessége az alapos körültekintés, amelynek körében akár a referenciaigazolás kiadóját is megkeresheti, sőt gyanú esetén célszerű is megkeresnie. Az adott ügyben a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban nem állapította meg a hamis adatszolgáltatás tényét, figyelemmel arra, hogy a vitatott a valóságnak nem megfelelő referencia munkákat kivétel nélkül maga a jogorvoslati eljárást kezdeményező ajánlatkérő igazolta, így fel sem merülhet a megtévesztés e körben, hiszen kellő gondosság mellett tudnia kellett a téves adatszolgáltatásról. 0 Lásd.: C-0/ ügy: A /0 irányelv. cikkének () bekezdése amelytől a tagállamok az átültetése során lényegesen nem térhetnek el megtiltja a tagállamoknak, hogy olyan rendelkezéseket hozzanak, amelyek egy bizonyos matematikai szempont szerint meghatározott ajánlatokat automatikusan kizárnak az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásból ahelyett, hogy köteleznék az ajánlatkérőket az irányelvben előírt kontradiktórius vizsgálati eljárás alkalmazására. További fontos megállapítása volt a Bíróságnak, hogy a tagállamok előírhatják az ajánlatok vizsgálatát, ha azok kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást tartalmazónak tűnnek, és nemcsak akkor, ha nyilvánvalóan kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást tartalmaznak. Ahogy a nemzeti bíróság, úgy a közigazgatási szerv is beleértve az önkormányzati szervet is köteles alkalmazni az irányelv. cikke () bekezdésének rendelkezéseit, és mellőzni a nemzeti jog azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek nem felelnek meg az irányelv rendelkezéseinek. Minden olyan esetben, amikor egy irányelv rendelkezései tartalmi szempontból feltétlennek és kellően pontosnak tűnnek, magánszemélyek hivatkozhatnak az ilyen rendelkezésekre a nemzeti bíróság előtt az állammal szemben, ha az állam nem ültette át határidőn belül, illetve nem helyesen ültette át az tehát az alkalmassági kritérium, valamint a szerződés teljesítésére való képesség között nincs közvetlen és szoros összefüggés, úgy az adott alkalmassági követelmény jogsértő a Döntőbizottság álláspontja szerint. Lásd.: D./0/00.: A Döntőbizottság a vizsgált ügyben megállapította, hogy a Kbt. ilyen irányú rendelkezésének hiányában a kiválással létrejövő gazdasági társaság jogszerűen felhasználhatja a jogelőd gazdasági társaság referenciaigazolásait irányelvet a nemzeti jogba. Ha megvannak a szükséges feltételei annak, hogy magánszemélyek a nemzeti bíróság előtt hivatkozzanak egy irányelv rendelkezéseire, a közigazgatás valamennyi szerve, köztük a decentralizált szervek mint például a helyi önkormányzatok kötelesek alkalmazni ezeket a rendelkezéseket.

. Az alkalmasság megítélése Az alkalmasság körében Kbt. -. - elkülöníthetünk gazdasági/pénzügyi, illetve műszaki/szakmai alkalmassági követelményeket. Lásd.: D.//00.: Jogsértést követ el az az ajánlatkérő, amelyik az alkalmassági szempontok kialakítása során olyan követelményeket határoz meg, amelyek nincsenek összhangban a feladat ellátására kötendő szerződés teljesítési feltételeivel. Amennyiben. A közbeszerzés alapjai Lásd.: C-/ ügy: Mulasztás terheli a Szerződés 0. cikkéből rá háruló kötelezettségek teljesítése tekintetében azt a tagállamot, amely lehetővé teszi, hogy egy olyan közjogi intézmény, amelynek az aktusaiért e tagállam felelős, egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésre vonatkozó pályázati dokumentációba olyan szakaszt vegyen fel, amely szerint tanúsítványt kell csatolni arról, hogy a felhasználandó építőanyagok megfelelnek egy adott nemzeti műszaki szabványnak. Egy ilyen szakasz ugyanis korlátozhatja a behozatalt annyiban, amennyiben visszatarthatja az ajánlattételtől azokat a gazdasági szereplőket, akik, illetve amelyek olyan építőanyagokat használnak, amelyek egyenértékűek azokkal az építőanyagokkal, amelyekre vonatkozóan a nemzeti szabványoknak való megfelelésre vonatkozó tanúsítványt bocsátottak ki. Lásd.: C-/ ügy: Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolására vonatkozó / irányelv, a / irányelvből következő módosítása. cikkének () bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő nem köteles szerződést odaítélni az abban való részvételre alkalmasnak ítélt egyedüli ajánlattevő számára. Nem csak az ügyben hivatkozott irányelv nem tartalmaz semmilyen rendelkezést, amely kifejezetten előírná az ajánlati felhívásban eljáró ajánlatkérőnek, hogy szerződést ítéljen oda ezen egyedüli ajánlattevőnek, de az ajánlatkérő nem köteles egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárását sem végigvinni. Lásd.: C-/ ügy: Az Európai Unió Bíróságának ítélete értelmében megsérti a közösségi jogot az a tagállam, amely az ajánlattevők jogképességének olyan bizonyítási módjait írja elő, amelyek nem szerepelnek azok között, amelyek bemutatásának megkövetelését a közbeszerzési irányelvek megengedik; illetve ha más tagállamok azon vállalkozásai számára, amelyek egyes, a /0 irányelvben előírt eszközöket választanak jogképességük bizonyítására, az irányelvben nem szereplő feltételeket szab; valamint ha előírja, hogy a vállalkozások osztályozása céljából elsősorban a vállalkozásoknak a nemzeti területen rendelkezésére álló személyi, anyagi és pénzügyi eszközeit kell figyelembe venni, jóllehet a /0 irányelv nem engedi meg ilyen jellegű szempontok bevezetését; továbbá ha nem ismeri el az irányelvekben előírtak szerint a vállalkozások alkalmasságát tanúsító, más tagállamok hatóságai által kibocsátott bizonyítványok értékét; valamint ha kizárólag azokat a vállalkozásokat mentesíti a biztosíték nyújtása alól, amelyek alkalmassága a saját minősítő jegyzékébe történő bejegyzésükből következik.. A műszaki leírás A közbeszerzési törvény Kbt.. - értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. Amennyiben az ajánlatkérő a teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkékre vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére. Feltéve, hogy ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására, a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg, az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők. Az ajánlatkérő jelezheti, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnak való megfelelést. Ebben az esetben el kell fogadnia valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentést. Elismert szervezetnek minősül az olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint tanúsító és ellenőrző szervezet, amely megfelel az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ökocimkékről bővebb információ érhető el az Európai Unió hivatalos honlapján keresztül. 0