621. MODUL EGÉSZ SZÁMOK Mit tudunk az egész számokról? KÉSZÍTETTE: ZSINKÓ ERZSÉBET
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai A negatív számok értelmezéseinek, modelljeinek felelevenítése. Egész számok helye a számegyenesen, számok összehasonlítása, ellentett, abszolút érték fogalmainak ismétlése. Egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazának keresése egész számokat tartalmazó véges alaphalmazon, az igazsághalmaz ábrázolása számegyenesen. 2 tanóra 6. osztály Tágabb környezetben: Szociális és környezeti nevelés Szűkebb környezetben: A modul a saját programcsomagunkon belül kapcsolódik az alsó tagozatban és az 5. évfolyamon az egész számok körében megkezdett tevékenységekhez, a számtan, algebra témakör törtekről, valamint az egyenletekről egyenlőtlenségekről szóló fejezeteinek moduljaihoz. Ajánlott megelőző tevékenység: Egész számok 5. évfolyam (541 545. modul) Ajánlott követő tevékenység: Egész számok összeadása és kivonása. Számlálás, számolás: Az egész számok különféle értelmezései. Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés: Számtulajdonságok bekövetkezési esélyeinek latolgatása véges alaphalmazon. Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició: Negatív számok gyűjtése a körülvevő világból. Rendszerezés, kombinativitás: Nyitott mondatok megoldáshalmazai, intervallumok egymáshoz való viszonya, az egész számok sokféle alakja.
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 3 AJÁNLÁS A korábban megszerzett ismeretek felelevenítését az 5. évfolyamon is javasolt eszközök, játékok és tevékenységek segítségével végezzük. A tervezett tevékenységek változatos munkaformákat és módszereket igényelnek, gyakran alkalmazhatunk közös és páros munkát. Ugyanakkor, annak érdekében, hogy felmérjük, a gyerekek rendelkeznek-e a továbbhaladás feltételeivel, nélkülözhetetlen az egyéni tevékenykedtetés. Az ismétlés időszakában még hangsúlyt helyezünk az előjel és a műveleti jel megkülönböztetésére, ezért ebben a modulban az előjelet még a szám előtt a felső indexbe írjuk. Az összeadás és a kivonás ismétlésekor, amikor tudatosítjuk az előjel és a műveleti jel kapcsolatát, akkor helyezzük az előjelet a műveleti jellel azonos szintre, és az előjellel ellátott számnál használjuk a zárójelet. Az ismétlés időszakában a negatív szám kétféle értelmezésére helyezzük a hangsúlyt: a pozitív szám ellentettjeként és a hiányként való értelmezésre. A kétféle értelmezéshez különféle modelleket használunk. A hőmérő-modell, az időszalagon való megfigyelések és a tengerszinthez viszonyított magasságok az ellentettként való értelmezést erősítik. Az adósság és vagyon használata a negatív szám hiányként való értelmezését teszi lehetővé. Arra törekszünk, hogy a gyerekek értő módon, tudatosan dolgozzanak az egész számokkal, ezért nem kívánunk szabályokat megfogalmazni, legfeljebb arra törekszünk, hogy a gyerekek feladatok megoldása közben fogalmazzák meg tapasztalataikat. Fontosnak tartjuk, hogy alkalmazásra kész ismeretekkel rendelkezzenek, ezért gyakran nyúlunk valóságtartalmú feladatokhoz, a témához tartozó modulok mindegyikében. A 2 óra az I-II. rész megvalósítását teszi lehetővé. A III. részt a heti 4 vagy annál nagyobb óraszámban tanulóknak javasoljuk. TÁMOGATÓRENDSZER Feladatlapok, Feladatgyűjtemény. Adósság és vagyon cédulák; demonstrációs időszalag, hőmérő, számegyenes; piros-kék korongok; számkártyák. ÉRTÉKELÉS A gyerekek munkájának folyamatos megfigyelése, szóbeli értékelése. Az értékelés szempontjai: Értik-e a negatív számok fogalmát, különféle modelljeit; a számok ellentettje és abszolút értéke közti különbséget. Képesek-e egész szám leolvasására illetve helyének megkeresésére számegyenesen; egész számokat összehasonlítani, nagyság szerint sorba rendezni.
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 4 MODULVÁZLAT Lépések, tevékenységek Kiemelt készségek, képességek Eszközök, Feladatok I II. Az egész számok értelmezése, összehasonlítása, ellentettje, abszolút értéke 1. Előkészítést szolgáló játékok megfigyelés, emlékezet, összességlátás, valószínűségi következtetés, deduktív következtetés piros-kék korongok, 2. tanári melléklet 2. Az egész számok értelmezése, modelljei azonosságok és különbözőségek kiemelése, változások 1. feladatlap, 1. tanulói megállapítása melléklet 3. Egész számok helye a számegyenesen, számok összehasonlítása összehasonlítás, rendezés, alkotás 2. feladatlap 1. tanulói melléklet 4. Egész számok ellentettje, abszolút értéke összefüggés-felismerés 3. feladatlap III. Nyitott mondatok az egész számok körében 1. Előkészítést szolgáló tevékenységek rendszerezés, fordított irányú gondolkodás 1. tanulói melléklet, színes lapok 2. Egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazának szabálykövetés, ítélő-képesség, rendszerezés 1. tanulói, 3. tanári melléklet keresése egész számokat tartalmazó véges alaphalmazon 3. Egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazának azonosítás, összefüggés-felismerés, összességlátás 4. feladatlap ábrázolása számegyenesen 4. Nyitott mondat alkotása számegyenesen kijelölt intervallum alapján alkotóképesség, összességlátás 5. feladatlap, fólia (5. feladatlap 2. feladatához)
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 5 A FELDOLGOZÁS MENETE I. Az egész számok értelmezése, ellentettje, összehasonlítása, abszolút értéke 1. Előkészítést szolgáló játékok Szervezési feladatok: 4 fős csoportok létrehozása; csoportonként 1 korongkészlet és a 2. tanári melléklet, valamint gyerekenként egy bábu kiosztása. Az első játék ismertetése: Dobjatok fel 8 korongot, és jegyezzétek le, melyik színből van több és mennyivel! Minden dobás előtt tippeljen a korongokat feldobó játékos, aki léphet a játékmezőn a bábujával egyet, ha helyesen tippelt arra, hogy a korongok többsége melyik oldalára esik. Végezzétek el a korongokkal való dobást 4-szer, aztán növeljétek a korongok számát 1-gyel! A gyerekeknek szervezett játék előkészíti a negatív számok hiányként való értelmezését, hiszen 1 piros és 1 kék kioltják egymást, ha együtt vannak jelen összesen -t érnek. Összekapcsolva ezt a tippeléssel, játék közben tapasztalatot szereznek a gyerekek a véletlenről, valamint a lehetetlen eseményről, hiszen páros korong feldobása esetén csak páros lehet a színek száma közti különbség, páratlan számú korong esetén a különbség is páratlan. A második játék ismertetése: Most érjen a korong piros oldala + 1-et, a kék oldala 1-et. Dobjatok fel 1 korongot, és jelöljétek a számegyenesen a dobott pontok összegét! A játék megkezdése előtt minden játékos jelölje a számegyenesen a saját színével azt a helyet, ahová szerinte a bábu a leggyakrabban érkezik majd. Izgalmasabb a játék, ha csoportban minden játékos más számra tippel. Minden dobásnál a -ról induljatok! A játékmezőn az a játékos léphet a bábujával, aki által megjelölt számra érkeztek a lépegetés során! A játék az előzőhöz hasonló, ugyanakkor megtörténik a dobott számok bontott alakjainak felidézése. Ebben a játékban megtudhatjuk, kik ismerték fel az előző játékkal való kapcsolatot, felfedezték-e abban a lehetetlen eseményeket, képesek-e következtetés levonására (8 koronggal szerzett tapasztalat átemelése 1 korongra), tippelésükben megjelenik-e az esélylatolgatás. Elég gyors játék esetén érdemes a gyerekeket 11 koronggal is játszatni.
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 6 A játék tapasztalatainak megbeszélése során alkalom nyílik az ellentett és az abszolút érték fogalmának átismételésére. Ahol a körülmények nem teszik lehetővé a csoportmunkát, ott a frontális feldolgozás is lehetséges: párban tippeljenek a közös dobások kimenetére. 2. Az egész számok értelmezése, modelljei Az 1. feladatlap megoldásával felidézzük a negatív számok kétféle értelmezését különféle modellek segítségével. Az 1. feladat néhány kártyájának megbeszélését követően adhatjuk a gyerekeknek a kártyák csoportosítását differenciáltan, vagy javasolhatjuk néhány kártya elhelyezését házi feladatnak. A 3. feladat megoldása nem ellenőrizhető frontálisan. A gyerekek cserélhetnek feladatlapot, és leolvashatják társuknak, nekik mit mutatnak az időszalagon megjelenő adatok. Az a tanuló ellenőrzi a leolvasást, aki az időszalagot készítette. 1. FELADATLAP EMLÉKEZZ: Egész számok Természetes számok:, 1, 2, 3, 4 Egész számok: 3, 2, 1,, 1, 2, 3 1. Készítsd elő az 1. tanulói melléklet kártyáit! Válogasd szét a kártyákat aszerint, hogy mennyit érnek! Írd le a kártyák értékeit bontott alakban! Folytasd! 2-t ér 1-t ér -t ér 5 + 4 3 4 + 1 3 + 5 + 2 4 + 1 2 3 + 1 6 + 4 4 + 3 2 + 1 5 + 4 1 1 2 3 4 2 + 2 4 + 5 2 + 4 1 + 4 3 + 3 1 + 2 + 2 3 + 6 5 + 5 3 + 7 1 + 5
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 7 2. a) Írd a hőmérők alá, milyen hőmérsékleteket mutatnak! 4 C 7 C C + 5 C 6 C 3 C 1 C Írd le a hőmérők által mutatott hőmérsékleteket növekvő sorrendben! 1 C; 7 C; 6 C; 4 C; 3 C; C; + 5 C b) Hogyan változott a hőmérséklet egyik napról a másikra? Jelöld fölfelé mutató ferde nyíllal, ha emelkedett és lefelé mutató ferde nyíllal, ha süllyedt a hőmérséklet! Azt is írd le, hogy mekkora volt a változás! 3 7 5 11 3 7 h k sz cs p sz v 3. a) Jelöld az időtengelyen születésed időpontját (A), és ahhoz viszonyítva a felsorolt eseményeket! B: Édesapád születése C: Testvére(i)d születése D: Iskolakezdésed Ennek a tanévnek a kezdete. b) Állapítsd meg, hogy hány év telt el két-két megjelölt időpont között! c) Hány évesek lesznek a szüleid, amikor te 2 éves leszel? Hány év lesz köztük akkor a korkülönbség? Ugyanannyi lesz köztük a különbség. 4. A folyók áradását és apadását egy meghatározott vízálláshoz viszonyítják. Jelöljük ezt cm-es vízszintnek. Jelölje negatív előjel azt a helyzetet, amikor a vízállás a szint alatt van! Mikor változott többet a vízszint, ha a) 12 cm-ről 5 cm-re vagy 5 cm-ről 12 cm-re változott? Ugyanannyit változik. b) 12 cm-ről 5 cm-re vagy 5 cm-ről 12 cm-re változott? A második esetben. c) 4 cm-ről 9 cm-re vagy 4 cm-ről 5 cm-re változott? A második esetben. Állapítsd meg azt is, hogy a fenti esetekben mikor következett be apadás és mikor áradás! a) apadás, apadás b) áradás, apadás c) apadás, áradás
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 8 3. Egész számok helye a számegyenesen, számok összehasonlítása Kétféle tevékenységet szervezünk különböző beosztású számegyeneseken: leolvassuk a megjelölt pontokhoz tartozó számokat; megjelöljük adott számok helyét. Ezek a feladatok segítik a számok összehasonlítását, rendezését, és támogatják az egyenlőtlenségek megoldásának megtalálását. A 2. feladatlapot a tanítási órán felhasználhatjuk úgy, hogy mindegyik csoport csak egy feladatot old meg közösen, és a többiek megpróbálják kitalálni, hogy melyiket. Például az 1. feladatnál barkochbakérdésekkel megtudhatják, hogy a csoport melyik számegyenest választotta. A második feladatnál is alkalmazhatjuk a kitalálás módszerét, de ott a feladatot megoldóknak igaz állításokat kell mondaniuk az ábrázolt számokról. Ügyes az a csoport, aki több állítást is tud mondani anélkül, hogy a többiek kitalálnák, melyik feladatot oldották meg. A harmadik feladatban az órai munkához mi húzzuk a kártyákat, így lesz csak lehetséges a frontális ellenőrzés! Néhány kártya húzását javasoljuk további gyakorlásra. 2. FELADATLAP 1. A számegyeneseken egyesével lépkedtünk, megjelöltük a 2 helyét és megadtuk a növekedés irányát. Add meg azokat az egész számokat, amelyeknek a piros vonalon van a helyük! a) b) 5 4 3 2 1 1 1 2 3 4 5 6 c) 2 3 4 5 6 7 8 d) 3 2 1 1 2
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 9 2. Készíts számegyenest, és jelöld ki rajta azt a szakaszt, amelynek egyik végpontja másik végpontja a) 1 4 b) 4 1 c) 4 1 d) 4 1 Sorold fel a szakaszon található egész számokat növekvő sorrendben! a) 1, 2, 3, 4 b) 4, 3, 2, 1 c) 4, 3, 2, 1,, 1 d) 1,, 1, 2, 3, 4 Milyen távol vannak a szakaszok végpontjai a -tól? 3. Használd az 1. tanulói melléklet kártyáit! Húzz egy kártyát, írd a pontsorokra a bontott alakját és hasonlítsd a megadott számokhoz! Tedd ki közéjük a <, > vagy = jelet! 4... 2...... 4... 4... 2...... 2...... 4. Egész számok ellentettje, abszolút értéke Az órán csak felidézzük a fogalmakat. Szükség esetén további feladatokat válogathatunk a feladatgyűjteményből. 3. FELADATLAP EMLÉKEZZ: Ellentett: A számegyenesen a -tól egyenlő távolságra található számok egymás ellentettjei. (Például: a + 4 ellentettje a 4, a 4 ellentettje a + 4.) Abszolút érték: Egy számnak a számegyenesen a -tól mért távolsága. (Például: a + 4 és a 4 abszolút értéke is 4. A 4 két számnak is abszolút értéke, a + 4-nek és a 4-nek.) 1. Írd a -gal jelölt pontok fölé, melyik szám helyét jelölik! Jelöld meg piros ponttal mindegyik szám ellentettjét! 6 3 1 3 4 1 1
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 1 Kösd az első számegyenesen jelölt számokat a második számegyenesen jelölt abszolút értékükhöz! 2. Melyik igaz? a) Egy szám ellentettje lehet nagyobb a számnál. igaz b) Minden szám ellentettje kisebb magánál a számnál. hamis c) Van olyan szám, amelynek az ellentettje egyenlő magával a számmal. igaz () d) Minden negatív szám ellentettje egyenlő az abszolút értékével. igaz 3. a) Készíts számegyenest, és ábrázold a megadott számokat! 24, 21, 12, 18, 13, 6, 5 b) Ábrázold a fent megadott számok ellentettjét! c) Ábrázold az a) feladatban adott számok abszolút értékét! Házi feladatnak adhatjuk a Feladatlapokról kimaradt vagy csak részben megoldott feladatokat, vagy az órai tapasztalatok alapján válogathatunk a feladatgyűjteményből. II. Nyitott mondatok az egész számok körében 1. Előkészítést szolgáló tevékenységek Csoportmunkában válogassák szét a gyerekek az 1. tanulói melléklet kártyáit a megadott feltételeknek megfelelően! A feltételeket írjuk fel három különböző színű lapra, és arra helyezzék a kártyákat! A tevékenység ismertetése: Használjátok az 1. tanulói melléklet kártyáit! a) Válasszatok közülük egyet! Állapítsátok meg, melyik két szám közé illik, és írjátok a bontott alakját a megfelelő lapra! Tegyétek félre azokat a kártyákat, amelyek nem illenek egyik oszlopba sem! 4 <.. 3.. < 2 ; 2 <.. 1.. < ; <..1, 2, 3.. < 4 Készítsetek a félretett kártyákhoz is hasonló lapokat! b) Válasszatok a kártyák közül kettőt! Hasonlítsátok össze, melyik nem nagyobb értékű a másiknál! Jegyezzétek le a füzetetekbe a kártyákról írható igaz állítást így: 3 + 2 2 + 3 c) Húzzatok egy harmadik kártyát is, rendezzétek a lapokat nem csökkenő sorrendbe és jegyezzétek le a matematika nyelvén! Például: 3 + 2 2 + 3 1 + 2
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 11 2. Egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazának keresése egész számokat tartalmazó véges alaphalmazon Ismét csoportmunkában válogassák szét a gyerekek az 1. tanulói melléklet kártyáit a megadott feltételeknek megfelelően kétfelé! Mutassuk meg a válogatások szempontjait az egész osztálynak, aztán egy szempontot adjunk egy-egy csoportnak úgy, hogy a többiek ne tudják, mi a többi csoport válogatási szempontja. A tevékenység ismertetése: Az 1. tanulói melléklet kártyáit a csoportok különböző szempontoknak megfelelően válogatják kétfelé. Gyűjtsétek külön azokat a kártyákat, amelyekre igaz az adott feltétel, és tegyétek félre azokat, amelyekre nem igaz. 1. tanulói melléklet: Megmutatom, aztán kiosztom a szempontokat: 3. tanári melléklet: aaaaa < aaaaa aaaaa < 3 aaaaa 3 3 < aaaaa aaaaa 3 < aaaaa < 3 aaaaa 3 Végezzétek el a kártyák szétválogatását, aztán fordítsátok le a válogatás szempontját! A munka végeztével a gyerekek közös tárlatlátogatáson figyelhetik meg, hogyan válogattak társaik és kitalálhatják a válogatás szempontját. Ezzel gyakorolják a halmazcímkézés tevékenységét is. 3. Egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazának ábrázolása számegyenesen A már korábban megvizsgált szakaszokon lévő egész számokhoz keresünk megfelelő nyitott mondatokat. A gyerekek számára tudatosodik a < és a jelek közti különbség, megtapasztalják, hogy egymást követő egész számokat többféleképpen is kifejezhetünk nyitott mondattal. A gyorsabban haladó gyerekeket bíztathatjuk további lejegyzés megalkotására is.
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 12 4. FELADATLAP 1. Megjelöltük számegyenesen azokat a szakaszokat, ahol olyan egész számok vannak, amelyek igazzá teszik valamelyik nyitott mondatot. Melyik nyitott mondat melyik szakaszhoz tartozhat? a) 1 b) 1 c) 1 d) 1 9 < < 1 c) 3 < 4 d) 6 < < 2 a) 6 b) 5 1 a) 4 < 3 d) 6 < < 8 < 1 c) 2. Jelöld számegyenesen azokat az egész számokat, amelyek igazzá teszik a nyitott mondatokat! Jelöld színessel a számegyenesnek azt a részét, amelyen megtalálod azokat az egész számokat, amelyek igazzá teszik az adott nyitott mondatot: kékkel: < 2 pirossal: 2 < 2 zölddel: 2. 4. Nyitott mondat alkotása számegyenesen kijelölt intervallum alapján Számegyeneseken kijelölt intervallumokhoz keresünk nyitott mondatokat. Hallgassunk meg többféle megoldást, hiszen így tudatosodik < és a jelek közti különbség. Az 5. feladatlap 2. feladatának megoldása nem egyértelmű, hiszen a megoldás függ a növekedés irányától. Használjanak a gyerekek különböző színű nyilakat a jelöléshez! Az ellenőrzést írásvetítő segítségével végezhetjük dupla fólia használatával.
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 13 5. FELADATLAP 1. Írj nyitott mondatot, amelyet igazzá tévő egész számok a színessel megjelölt vonalon vannak! A szomszédos osztóvonalak szomszédos egész számokat jelölnek, a nyíl a számok növekedésének irányát jelzi! a) b) c) d) e) f) a) 1 2 b) 1 c) 6 1 d) 5 1 e) 3 3 f) 1 2. Mely egész számok lehetnek a piros vonalakon, ha a beosztás egyesével történt? Írj róluk nyitott mondatot is! a) b) 2 vagy 2 1 3 vagy c) d) 3 1 1 vagy 1 5 1 vagy 1 5 Házi feladatnak adhatjuk a Feladatgyűjtemény 11 14. feladatát.
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 14 FELADATGYŰJTEMÉNY 1. A téli szünetben Évi barátaival síelni ment. Minden nap felhívta szüleit telefonon és beszámolt a napi programról és az időjárásról is. Évi megfigyelte, hogy otthon minden nap 5 C-kal hidegebb volt, mint a síparadicsomban. Állapítsd meg a hiányzó hőmérsékleteket! A hőmérséklet ( C) a síparadicsomban 8 5 2 4 6 3 4 otthon 3 3 1 1 2 1 2. Januárban minden reggel megfigyeltük, hány fokot mutatott a hőmérő. A táblázat mutatja a hetenkénti leghidegebb és legmelegebb hőmérsékletet: leghidegebb legmelegebb 1. hét: 5 1 2. hét: 8 3 3. hét: 1 5 4. hét: 1 3 Melyik héten fordulhatott elő C? 2., 3. 3. Adj meg 5 egymást követő egész számot, amelyek között szerepel a 1 is! Keresd meg az összes megoldást! 5; 4; 3; 2; 1 vagy 4; 3; 2; 1; vagy 3; 2; 1; ; 1 vagy 2; 1; ; 1; 2 vagy 1; ; 1; 2; 3 4. Adj meg a számegyenesen olyan szakaszokat, amelyeken található egész számok mindegyike a) nagyobb 5-nél és kisebb 3-nál; b) nagyobb 3-nál és kisebb 5-nél! Sorold fel a szakaszon található egész számokat! a) 4; 3; 2; 1; ; 1; 2 b) 2; 1; ; 1; 2; 3; 4 5. Rajzolj egy számegyenest, és jelöld meg rajta két olyan egész szám helyét, amelyek 4 egységnyi távolságra vannak! Legyen a) mindkét szám negatív, de egyik se legyen 6-nál kisebb; 6; 2 vagy 5; 1 b) egyik negatív, a másik pozitív; 3; 1 vagy 2; 2 vagy 1; 3 c) az egyik szám a ; 4; vagy ; 4 d) mindkét szám kisebb 5-nél, és egyik szám se legyen negatív; ; 4 e) mindkét szám negatív és nagyobb 3-nál! Nincs ilyen szám pár.
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 15 6. A számegyeneseken megjelöltük két-két szám helyét. Jelöld a helyét! 5 3 6 8 2 1 12 3 5 3 2 a) A megjelölt számok közül melyik van legközelebb a -hoz? 3 b) A megjelölt számok közül melyik a legnagyobb? 1 c) A megjelölt negatív számok közül melyik a legnagyobb? 5 d) A megjelölt számok közül melyik a legkisebb? 2 e) A megjelölt negatív számok közül melyik a legkisebb? 2 1 7. A tíz számjegy mindegyikét csak egyszer használd fel! Alkoss belőlük öt kétjegyű számot, lásd el a számokat pozitív vagy negatív előjellel úgy, hogy illeszkedjenek ebbe a sorba! 5 < < 25 < < 18 < 3 < < 55 < < 88 < Például: 5 < 4 < 25 < 21 < 18 < 3 < 37 < 55 < 56 < 88 < 89 8. Megjelöltük az időszalagon a gyerekek születési időpontját egymáshoz viszonyítva. A B C E F Állapítsd meg, melyik állítás igaz, melyik hamis! a) A a legidősebb. i b) E fiatalabb, mint F. h c) Van két két gyerek, akik között ugyanakkora a korkülönbség. i d) Ha a legfiatalabb gyerek legalább egy éves, akkor van már iskolás a gyerekek között. i A gyerekek között hárman testvérek. Kik lehetnek ők, ha a testvérek között több mint egy év korkülönbség van? A, B, E vagy A, B, F vagy A, C, E vagy A, C, F 9. A kör alakú papírra írt összeg készpénzt, a téglalap alakú lapra írt összeg adósságot jelent. Mi a gyerekek nevének kezdőbetűje, ha igazak az állítások: C-nek lenne a legkevesebb pénzre szüksége, hogy törleszteni tudja az összes adósságát. B-nek van a legkevesebb pénze. D-nek akkor is maradna pénze, ha törlesztené az összes adósságát. A-nak és C-nek együtt olyan a vagyoni helyzete, mint B-nek. 1.:B, 2.:D, 3.:A, 4.:C (az utolsó állítás nélkül is lehetett tudni)
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 16 1. Rajzolj egy számegyenest! Jelöld meg rajta a 2, 1,, 5 helyét! Jelöld kékkel a számok ellentettjeinek helyét! Keress a megjelölt számok közül olyanokat, amelyek 3 egységnyi távolságra vannak egymástól! 5; 2 valamint 2; 1 valamint 1; 2 valamint 2; 5. 5 2 1 1 2 5 11. Gondoltam egy számra, igaz rá, hogy a szám abszolút értéke a) pozitív; Bármelyik -tól különböző szám lehet. b) nulla; c) negatív. Lehetetlen, nincs ilyen szám. Melyik számra gondolhattam? 12. Gondoltam egy számra, igaz rá, hogy a szám ellentettje a) pozitív; Bármelyik negatív szám lehet. b) nulla; c) negatív. Bármelyik pozittív szám lehet. Melyik számra gondolhattam? 13. Gondoltam egy egész számra, igaz rá, hogy 6; 5; 4; 3; 2; 1; egységnyi távolságra van a számegyenesen a) az ellentettjétől; b) az abszolút értékétől! Adj meg minden lehetséges megoldást! Távolság: a) ellentett b) abszolút érték 6 egységnyi { 3, 3} 3 5 egységnyi 4 egységnyi { 2, 2} 2 3 egységnyi 2 egységnyi { 1, 1} 1 1 egységnyi egységnyi 14. Két gép közül az első a bedobott szám ellentettjét dobja ki, a másik a szám abszolút értékét. Töltsd ki a táblázatot! 2 4 3 5 1 1 2 5 1 4 ellentettje 2 4 3 5 1 1 2 5 1 2 4 3 5 1 1 2 5 1 4 4
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 17 a) Válogasd ki a 2,, 4, 3, 5, 1, 1, 2, 5, 1, 4 közül azokat a számokat, amelyekre a két gép egyenlő számokkal válaszol! 2,, 4, 3, 1, 5 Gyűjts még ilyen egész számokat! Az összes negatív szám jó. b) Válogasd ki a fenti számok közül azokat, amelyeket a gépekbe dobva az első gép kisebb számmal válaszol, mint a második gép! 5, 1, 2, 1, 4 Gyűjts még ilyen egész számokat! Az összes pozitív szám jó. c) Keress olyan egész számot, amelyet a gépekbe dobva az első gép nagyobb számot dob ki, mint a második gép! Nincs ilyen. 15. Mi van távolabb a tenger szintjétől: a) A Kékestető csúcsa (114 m) vagy a Földközi tengerben 12 m mélységre ereszkedett merülő szerkezet? Az 12 m mélység. b) A világ legmélyebben fekvő szárazföldi pontja (Holt-tenger árka: 397 m) vagy Badacsony teteje (437 m)? A 437 m magasság.
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 18 621 1. tanulói melléklet Kartonlapra nyomtatva tanulónként 1 példány. A fekete vonalak mentén szétvágandó. (A készlet 2 kártyából áll.)
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 19
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 2 621 2. tanári melléklet Osztályonként 1 db géppapírra nyomtatva ebben a méretben. Az iskolában minden új órai felhasználáshoz a csoportok számának megfelelő számú fénymásolatot kell készíteni. A korongok száma 8 8 8 8 9 9 9 9 kék piros 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13
621. Egész számok Mit tudunk az egész számokról? Tanári útmutató 21 621 3. tanári melléklet Osztályonként 1 db (csoportonként 1 db) géppapírra nyomtatva ebben a méretben + 1 db fóliára nyomtatva a tanárnak ebben a méretben. aaaaa < aaaaa aaaaa < 3 aaaaa 3 3 < aaaaa aaaaa 3 < aaaaa < 3 aaaaa 3