1 A Mővészettörténeti Doktori Iskola mőködési szabályzata 1. Doktori iskola neve székhelye: ELTE BTK Mővészettörténeti Doktori Iskola (MDI) 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. I. em. 101. 2. Doktori iskola adminisztrációja: ELTE BTK Mővészettörténeti Doktori Iskola titkársága 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. I. em. 101. arthist@ludens.elte.hu A Doktori Iskola Tanácsának (DIT) ülésérıl jegyzıkönyvet kell vezetni és azt az iskola vezetıje archiválja. A DIT döntéseirıl a Kari Doktori Tanács (KDT) elnökét írásban kell tájékoztatni a Doktori és Tudományszervezési Hivatalon keresztül. A doktori iskola valamennyi iratának archiválásáról és iktatásáról az iskola adminisztrációja gondoskodik. A doktori iskola oktatási programjainak szemeszterenkénti tanrendjét az iskolavezetı jóváhagyásával összeállítja és közzéteszi. Nyilvántartást vezet a doktori iskola oktatóiról és doktoranduszairól. Adminisztratív segítséget nyújt a MDI titkárának feladatai ellátásához. Nyilvántartja a doktori iskola költségvetésének (pénzeszközeinek) felhasználását. A doktori iskola mőködésének biztosításához, adminisztratív feladatainak elvégzésére adminisztrátort bíz meg az intézetigazgató egyetértésével. 3. Doktori Iskola Tanácsa (rövidítve DIT): a KDSZ 10. az irányadó 3.1. A doktori iskola vezetıjét munkájában a Doktori Iskola Tanácsa (továbbiakban DIT) segíti. 3.2.1.. A Doktori Iskola Tanácsa 5 tagú. 3.2.1. Elnöke a doktori iskola vezetıje, 3.2.2. Tagjait a doktori iskola törzstagjai maguk közül választják titkos szavazással. A szavazásban a törzstagok 50%-nak plusz 1 fınek, részt kell venni. A tagok közül egy fı az elnök (a doktori iskola vezetıje), négy fı a mővészettörténet tudományterületet képviseli. 3.2.3. A DIT megbízatása 3 évre szól. 3.2.4. A DIT munkájában a HÖK doktorandusz szervezetének egy tagja tanácskozási joggal vesz részt, delegálását a HÖK szabályozza.
2 3.2.5. A DIT mandátumának lejárta elıtt 30 nappal az Elnök új választást tart, amelyre meghívja a doktori iskola összes törzstagját. Az elnöknek a DIT tagjaira vonatkozóan javaslattévı joga van; a többes jelölés ajánlott. Javaslatot tehet továbbá a tagok személyére bármely törzstag akár elızetesen, akár a győlés alkalmával. Amennyiben az MDI nem határozatképes, azaz nincs jelen a törzstagok 50%-a és további egy fı, az elnöknek három napon belül új győlést kell összehívnia, mely azonban már a jelenlévık számától függetlenül határozatképes. A választásban részt vevık jelenlétét jelenléti ív kitöltésével kell dokumentálni. A választásról jegyzıkönyvet kell vezetni; ezt a DIT elnöke és egy tagja ellenjegyzi. A teljes dokumentációt az MDI vezetıjének (a DIT elnökének) archiválnia kell, másolatát meg kell küldenie a KDT elnökének. 3.2.6. A DIT tagjait és elnökét a Kari Doktori Tanács hagyja jóvá és megbízólevelüket a Kari Doktori Tanács elnöke, és a dékán írja alá. 3.3. Doktori Iskola Tanácsának feladatai különösen: számára 3.3.1. véleményt nyilvánít új doktori oktatási programok létesítésérıl a Kari Doktori Tanács 3.3.2. javaslatot tesz a doktori oktatási programok vezetıinek és oktatóinak személyére 3.3.3. dönt az elfogadott oktatási programok meghirdetésérıl 3.3.4. dönt a doktori iskolának ítélt államilag támogatott helyeknek az oktatási programok közötti elosztásáról 3.3.5 dönt a doktori iskolában folytatható képzési formákról 3.3.6. a programvezetık javaslata alapján nyilatkozik azon doktoranduszok személyérıl, akik a következı félév folyamán kurzust hirdethetnek a tanrendben 3.3.7. összeállítja és a KDT elé terjeszti a doktori oktatási programok képzési tervét, illetve kezdeményezi annak módosításait 3.3.8. javaslatot tesz a képzés nélkül doktori eljárásra jelentkezettek habistusvizsgálata alapján a jelentkezés elfogadására, illetve elutasítására 3.3.9. nyilvántartja a doktori iskola oktatási programjait és meghatározza azok kutatási területeit, ezek változásáról folyamatosan tájékoztatja a Doktori és Tudományszervezési Hivatalt 3.3.10. dönt a kari költségvetésben a doktori iskola számára biztosított pénzügyi keret felhasználásáról, az egyes programok közötti elosztásáról 3.3.11. javaslatot tesz a KDT-nek az államilag támogatott, illetve költségtérítéses forma közötti átsorolásról
3 3.3.12. hallgatói kérelemre dönt a más doktori oktatási programra való átjelentkezés kérdésében 3.3.13. javaslatot tesz a doktori iskolát a Kari Doktori Tanácsban (a továbbiakban KDT) képviselı tag személyére 3.3.14. elkészíti a doktori iskola mőködési szabályzatát és továbbterjeszti a Kari Doktori Tanácshoz. 3.4. A Doktori Iskola Tanácsának mőködése 3.4.1. A DIT-et az elnök (az MDI vezetıje) hívja össze, félévenként legalább egyszer, de 15 napon belül minden olyan esetben, ha azt valamely tagja kéri. Indokolt esetben bármely programvezetı vagy oktató is kérheti írásban a DIT elnökétıl a tanács összehívását. 3.4.2. A DIT ülésére a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót öt munkanappal elıbb kell a tanács tagjainak megkapniuk. 3.4.3. A DIT ülésére az elnök bárkit meghívhat tanácskozási joggal. 3.4.4. A DIT akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezı tagjainak 50%-a plusz egy fı jelen van az ülésen. Az ülésekrıl jegyzıkönyvet kell vezetni, amelyet a DIT elnöke és még egy tag ellenjegyzésével archiválni kell és egy-egy példányát 15 napon belül meg kell küldeni a KDT elnökének és a programvezetıknek. 3.4.5. A DIT döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg, de a doktoriskola törzstagjaival és oktatóival kapcsolatos személyi kérdésekben minden esetben titkosan szavaz, illetve egyéb ügyekben bármely tagjának kérésére titkos szavazást, a jelenlévık harmadának kérésére pedig minısített titkos szavazást rendelhet el az elnök. 4. Doktori Iskola vezetıje 4.1. A doktori iskola mindenkori vezetıjét a kari és az egyetemi doktori tanács javaslatára a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság véleményének kikérésével a rektor bízza meg, illetve menti fel. (KDSZ 9. ) 4.2. A doktori iskola vezetıjének rektor általi felmentéséig és új vezetıjének megbízásáig az elızı vezetı a doktori iskola folyamatos mőködésének biztosítása erejéig gyakorolja jogosítványait. 4.3. A doktori iskola vezetıjének feladatai, a hatáskörébe tartozó ügyek: 4.3.1. biztosítja a doktori iskola magas tudományos színvonalát, az oktatás zavartalanságát
4 4.3.2. betölti a DIT elnöki tisztét és gondoskodik a tanács mőködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról: összehívja és levezeti a tanács üléseit, elkészítteti a tanácsülések jegyzıkönyvét és azt eljuttatja a KDT-nek és a doktori programok vezetıinek 4.3.3. koordinálja a doktoriskola adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését 4.3.4. a programvezetık elıterjesztése nyomán javaslatot tesz a KDT-nek a felvételiztetı bizottságok összetételére a témavezetı személyére a doktori szigorlati bizottságok összetételére, a szigorlat kérdésköreire a védési bizottságok összetételére és szükség esetén a bizottság megváltoztatására 4.3.5. kezdeményezi az abszolutórium kiállítását 4.3.6. dönt a doktori iskolán belüli téma és témavezetı-váltásról, döntésérıl tájékoztatja a Doktori és Tudományszervezési Hivatalt 4.3.7. a kari költségvetésben a doktori iskola számára biztosított pénzügyi keret használatára az utalványozási jogkört gyakorolja, viseli a pénzügyi és a büntetıjogi felelısséget 4.3.8. miután a doktoriskolai tanács döntésével megállapította a pénzügyi keret felosztását az egyes programok között, az utalványozási jogkört a pénzügyi-büntetıjogi felelısséggel együtt írásban a programvezetıkre átruházhatja, errıl tájékoztatja a kar Gazdasági és Üzemeltetési Hivatalát. 4.3.9. minden év március 1-ig beszámolót készít a doktori iskola számára biztosított pénzügyi keret azon részének felhasználásáról, amelyre vonatkozóan az utalványozási jogkört gyakorolta, és ezt a beszámolót eljuttatja a programvezetıknek. 5. A doktori iskola oktatási programja 5.1. A Mővészettörténet Doktori Iskola oktatási programja: A doktori iskola programja a következıképpen strukturálódik: Középkor- Újkor- Legújabb kor mővészete. 5.2. A program struktúrája korszakok szerint a következı: 5.2.1. Elıadás a középkori mővészet tárgykörébıl 5.2.2. Disszertánsok szemináriuma a középkor témakörébıl 5.2.3. Speciális kollégium 5.2.4. Elıadás a középkor problematikájából 5.2.5. Szeminárium 5.2.6. Speciális kollégium
5 5.2.7. Elıadás az újkori festészet és szobrászat elméleti és módszertani kérdéseirõl. 5.2.8. Speciális kollégium 5.2.9. Disszertánsok szemináriuma 5.2.10. Elıadás az újkor témakörébıl 5.2.11. Speciális kollégium 5.2.12. Szeminárium 5.2.13. Elıadás a legújabb kori mûvészet tárgykörébıl 5.2.14. Speciális kollégium 5.2.15. Szeminárium 5.2.16. Elıadás a legújabb kor mővészetérıl 5.2.17. Speciális kollégium 5.2.18. Szemináriuma 5.3. A doktori oktatási program vezetıjének feladatai és hatásköre: (A doktori iskola vezetıje egyben a doktori oktatási program vezetıje is.) 5.3.1. A program érvényben lévı tanegység-listájának alapján minden félévben összeállítja a program kurzuskínálatát és azt legkésıbb a szorgalmi idıszak elsı hetének végéig meghirdeti. 5.3.2. A meghirdetendı kurzusokról a program megfelelı ütemben való elvégzéséhez szükséges módon gondoskodik. 5.3.3. A program oktatóival egyezteti a kurzusok anyagát, az oktatóktól bekéri a meghirdetett kurzusok minél teljesebb leírását, bibliográfiáját. 5.3.4. Gondoskodik a mindenkori adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésérıl, felelıs a beszámolók határidıben történı elkészültéért. 5.3.5. Nyilvántartást vezet a program oktatóiról, mely tartalmazza az oktató nevét, születési évét, tudományos fokozatát, habilitációjának évét, egyetemi beosztását, teljes munkaviszonyának helyét, törzstagságát. 5.3.6. Véleményezi és a DIT elé terjeszti az egyéni felkészülés keretében tanulmányokat folytató hallgatók munkatervét. 5.3.7. Javaslatot tesz a témavezetı személyére a doktorandusz tanulmányai megkezdésekor, legkorábban felvételekor, legkésıbb elsı beiratkozott félévének folyamán. 5.3.8. A oktatási program hallgatója és/vagy témavezetıje kérésére dönt a témaváltásról. 5.3.9. Javaslatot tesz: a doktori felvételi- szigorlati- védési bizottságok összetételére; a doktori a szigorlat kérdésköreire; szükség esetén a bizottság megváltoztatására.
6 5.3.10. Jogosult az abszolutórium kiállításának kezdeményezésére, melynek feltétele a doktori iskolában rendszeresített, a doktorandusz által kitöltött adatlap (lásd 2. melléklet), mellyel a hallgató igazolja, hogy megszerezte a program elvégzéséhez szükséges krediteket. 5.3.11. A tanulmányi félévek elején jogosult az index aláírására a programban meghirdetett bármely kurzus vezetıje helyett. 5.3.12. Minden évben nyilatkozik, illetve dönt arról, hogy a program kíván-e az adott évben az általánostól eltérı jelentkezési feltételeket és felvételi követelményeket meghatározni, s ha igen, melyek azok, továbbá megadja a felvételi vizsga idıpontját és helyét. 5.3.13. Miután a KDT jóváhagyta a szigorlati bizottság összetételét, kijelöli a doktori szigorlat idıpontját, felkéri a szigorlati bizottság tagjait. 5.4. A doktori oktatási programok oktatóinak feladatai: 5.4.1. Magas színvonalú oktatómunkát végez a programvezetı, illetıleg a DIT és a KDT megbízásának (óratartás, témavezetés, vizsgáztatás, vizsgaanyagok összeállítása, opponensi vagy bizottsági szerep) megfelelıen. 5.4.2. Jóváhagyott kurzusának teljes anyagát a programvezetı rendelkezésére bocsátja. 5.4.3. Bármilyen kérdésben javaslatot tehet a programvezetınek, illetıleg közvetlenül a DIT-nek. 5.5. A témavezetı feladatai és hatásköre: A témavezetı az a tudományos fokozattal rendelkezı oktató, illetve kutató, akinek személyét a programvezetı javaslatára a DIT a KDT elé terjeszti és az adott téma vezetésére jóváhagyja. A témavezetı az elvárható legmagasabb szakmai színvonalon irányítja és segíti az általa vezetett doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. 6. A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában 6.1. Jelentkezési feltételek és felvételi követelmények A doktori iskola vezetıje minden évben nyilatkozik arról, hogy kíván-e az adott évben az általánostól eltérı jelentkezési feltételeket és felvételi követelményeket meghatározni, amelyek a következık lehetnek: szakirányú végzettség, szakos diploma megléte,
7 meghatározott nyelv ismerete, publikáció(k), szakdolgozat(ok) leadása, továbbá meghirdethetik a preferált témákat, közzétehetik a felvételi vizsga témaköreit, a felkészülést segítı bibliográfiát. 6.2. A felvételi eljárás 6.2.1. A szóbeli felvételi vizsga szempontjai különösen: 6.2.1.1. a téma megvalósíthatósága, 6.2.1.2. biztosítható-e a témához tudományos fokozattal rendelkezı hazai témavezetı 6.2.1.3. külföldi témavezetı esetében, hazai társ-témavezetıt is ki kell jelölni 6.2.1.4. korábbi egyetemi tanulmányi elımenetel, a jelölt általános mőveltsége, a témára vonatkozó szakirodalomban való jártassága és módszertan ismerete 6.2.1.5. korábbi kutatómunka során felmutatott eredmények 6.2.1.6. több idegen nyelv ismerete 6.2.1.7. felsıoktatási oktatói feladatok ellátására való alkalmasság 6.2.1.8. önálló tudományos kutatói tevékenységre való alkalmasság. 6.2.2. A felvételi eljárás célja: Azt megítélni, hogy a jelöltnek van-e problémaérzéke választott témájának területén, alkalmas-e az egyéni kutatásra, kellı tájékozottsággal rendelkezik-e választott témakörének szakirodalmában, mennyire követi a szakma legfrissebb eredményeit. Meg kell állapítani, hogy megvalósítható-e a dolgozat 6.2.3. A felvételi teljesítmény értékelése, dokumentálása: 6.2.3.1. A jelöltek teljesítményét a fentiek figyelembevételével az adott program felvételi bizottsága értékeli. A felsorolt szempontokon kívül más szakma-specifikus szempontokat is érvényesíthet az értékelés során. 6.2.3.2. A felvételi jegyzıkönyvben rögzíteni kell a vizsgán elhangzott kérdéseket és a jelölt válaszainak rövid összegzését. Minden jelölt teljesítményérıl rövid összegzı szakmai véleményt kell rögzíteni a döntés indoklásául. Az államilag támogatott teljes idejő nappali tagozatos doktori képzésre javasolt jelöltek nevét rangsorolva kell feltüntetni. 6.2.3.3. Az államilag támogatott teljes idejő nappali tagozatos doktori képzésre felvehetık számát a DIT határozza meg. Döntése során a felvételi bizottság által államilag támogatott (ösztöndíjas) képzésre az elsı, illetve a második, harmadik stb. helyen fölvenni javasolt összes jelöltet egyenrangúnak tekintve figyelembe veszi:
8 a) az államilag támogatott képzésre fölvett doktoranduszok számának alakulását a programon, különösen a megelızı két évben b) a programra összesen jelentkezık számát az adott évben és visszamenıleg c) az összes jelentkezı és az államilag támogatott képzésre javasoltak arányát a programon belül. 7. A doktori képzéssel kapcsolatos szabályok a doktori iskolában 7.1. Az iskola rendszerő doktori képzés rendje a Mővészettörténeti Doktori Iskolában 7.1.1. Általános alapelvek A MDI hallgatóinak iskolarendszerő képzésében bármilyen képzési formában vesznek is részt legalább 112 kreditet kell teljesíteniük. A Doktori Iskola a már korábban felvett és újonnan beiratkozott hallgatók számára együttesen állítja össze a programot. Elsısorban a saját programon belül meghirdetett tanegységekkel teljesítendık, de bizonyos esetekben indokolt lehet közülük egyet-egyet más hazai vagy külföldi doktori iskola programjában elvégezni ehhez szintén témavezetıi jóváhagyásra van szükség, míg a disszertációs témakonzultáció értelemszerően csak a témavezetınél vehetı fel. Az oktatásban a Mővészettörténeti Intézet oktatói, a doktori iskola törzstagjai, a szakma legkiválóbb képviselıi közül kikerülı külsı elıadók, szemináriumvezetık, témavezetık és szigorlati vizsgáztatók vesznek részt. Az oktatás, a Mővészettörténeti Intézetben, ritkábban múzeumban, mőemléki környezetben, stb. folyik. A doktoranduszok az elhangzott elıadásokból a szemeszter végén kötelezı vizsgát tesznek, és szemináriumokban kötelezıen egy-egy témát írásban kidolgoznak és annak, valamint a szemináriumban való részvétel alapján kapnak jegyet. A konzultációk, az oktatók és a doktoranduszok esetenkénti közös kutatása magas színvonalú, állandó együttmőködést biztosít. Általános szabály, hogy a tanegységek között nincs kényszerrendezés, illetve elıfeltétel-rendszer, a hallgató belátása szerinti rendben veheti fel a kurzusokat. Ugyanakkor a tanegységeket csak a megfelelı (kollokviumi vagy gyakorlati) érdemjegy megszerzésével lehet teljesíteni, nem elégséges a kurzusvezetı aláírása (ideértve a disszertációs témakonzultációt is). 7.1.2. Tanegységek és kurzusok 7.1.2.1 A tanegységek, kurzusok jelölése, az indexbe való felvételük módja: A tanegység teljes kódja egy betőjel és egy számjel kombinációja, mely megmutatja a kurzust hirdetı doktoriskolát és programot is (Pl.: P/MUV- 1 18).
9 7.1.2.2. Iskolarendszerő képzési modul tárgyai és kódszáma: P/MUV-1 - Elıadás a középkori mővészet tárgykörébıl P/MUV-2 - Disszertánsok szemináriuma a középkor témakörébıl P/MUV-3 - Speciális kollégium P/MUV-4 - Elıadás a középkor problematikájából P/MUV-5 Szeminárium P/MUV-6 - Speciális kollégium P/MUV-7 - Elıadás az újkori festészet és szobrászat elméleti és módszertani kérdéseirıl P/MUV-8 - Speciális kollégium P/MUV-9 - Disszertánsok szemináriuma az újkor témakörébıl P/MUV-10 - Elıadás az újkor témakörébıl P/MUV-11 - Speciális kollégium P/MUV-12 Szeminárium P/MUV-13 - Elıadás a legújabb kori mővészet tárgykörébıl P/MUV-14 - Speciális kollégium P/MUV-15 Disszertánsok szemináriuma a legújabb kor témakörébıl P/MUV-16 - Elıadás a legújabb korról P/MUV-17 - Speciális kollégium P/MUV-18 Szeminárium Ezeket a kurzusokat az MDI, mint kötelezı tanegységeket tartja számon, azaz minden hallgatónak el kell végeznie ıket, ugyanakkor ezeket a tanegységeket a programon belül, sajátos tartalommal lehet meghirdetni, A kurzus indexbe való felvételének módja: a kurzust meghirdetı program betőjele (P/MUV) + az adott tanegység kódjának számjele. Az iskolarendszerő képzési modul tárgyaiból az indexbe 16 tanegység (P/MUV-1-tıl-18-ig jelő) szerepeljen az abszolutórium megszerzéséhez. 7.1.2.3. Disszertációs témakonzultáció A disszertációs témakonzultáció a témavezetıvel folytatott megbeszélés a disszertáció tárgykörében; instrukció, az elkészült vázlatok, kidolgozott részletek értékelése, megtervezett és állandó rendszerességgel. Az egyéni konzultáció a tudományos modul keretében tanegységnek számít, és az utolsó évben egy alkalommal minden hallgató számára kötelezı. A konzultációt nem kell külön meghirdetni; az idıpont és a tematika egyeztetése a hallgató és a témavezetı feladata. A kurzus indexbe való felvételének módja: a program betőjele + számjel (P/MUV-.). Kredit csak elvégzett munkára, kidolgozott és a témavezetı által elfogadott részmunkára adható. A disszertációs témakonzultációból az abszolutóriumhoz szükséges: a hallgató indexében szerepeljen egy tanegység ezen a néven, a program betőjelével és a megfelelı számjellel ellátva.
10 Amennyiben disszertáns nem szerez kreditet a konzultáció során, a témavezetı aláírásával kell a részvételt igazolni. 7.2. Oktatási program váltása a doktori iskolán belül Más oktatási programra, mint amelyre felvételt nyert és elıször beiratkozott a hallgató, az elsı három félév folyamán lehet átjelentkezni. Az átjelentkezés kérdésében a DIT dönt, mérlegelve, hogy a doktorandusz eleget tud-e majd tenni tanulmányi kötelezettségeinek. A hallgatónak kérelméhez csatolnia kell a befogadó program vezetıjének nyilatkozatát arról, mely tanegységeket és megszerzett kreditpontokat fogadja el a program képzési feltételeinek teljesítéseként. Az addig végzett tanegységek és megszerzett kreditek legalább egyharmada beszámítható. Ha a doktorandusz ösztöndíjban részesül, a DIT-nek az érintett programvezetıkkel egyeztetve arról is döntenie kell, magával viheti-e a hallgató az ösztöndíjat, vagy azt az elbocsátó program magánál tartja. 7.3. Téma- és témavezetı-váltás a doktori oktatási programon belül 7.3.1. A képzés megkezdésétıl számított három féléven túl, szakmailag indokolt esetben, kérheti a doktorandusz, hogy a doktori oktatási programon belül más témával vagy témavezetıvel folytathassa tanulmányait a) a téma kutathatóságának objektív nehézségei, b) a témavezetı tartós akadályoztatása vagy halála, c) a kutatás során felmerült szakmai okok esetén. A témaváltoztatást, illetve új témavezetı kijelölését legkésıbb a doktori eljárásra szóló jelentkezés benyújtásáig kérheti a doktorandusz. 7.3.2. A téma- és a témavezetı-váltás iránti kérelmet a doktori oktatási program vezetıjének kell benyújtani, a kérelemhez mellékelve a lemondó és befogadó nyilatkozatot. A témaváltás kérdésében az oktatási program vezetıje dönt, a témavezetı-váltás iránti kérelmet pedig továbbítja a doktori iskola vezetıjének. 7.3.3. A doktorandusz vagy doktorjelölt témavezetıje írásban, részletes indoklással, legkésıbb a képzés befejezéséig állhat el a témavezetéstıl. A kérdésben a DIT dönt és egyben a programvezetı javaslatára, kijelöli az új témavezetıt. Döntésérıl, részletes indoklással, írásban értesíti a doktoranduszt/doktorjelöltet, valamint a Kari Doktori Tanács elnökét. 7.4. A doktori foglalkozásokon való részvétel A doktori foglalkozásokon való részvétel a kurzus vezetıje által meghatározott szabályok szerint kötelezı. A foglakozásokon való részvétel feltételeirıl és következményeirıl a hallgatókat az elsı foglalkozáson meg kell ismertetni.
11 7.4.1. Az államilag támogatott teljes idejő nappali tagozatos szervezett képzés és költségtérítéses teljes idejő nappali tagozatos szervezett képzés esetén: - a kötelezı és választható tárgyak esetében minden tantervi órán kötelezı a részvétel: maximum 3 alkalommal hiányozhat a hallgató. Ezt meghaladó hiányzás esetében nem teljesítheti a tanegységet. - a kutatási tanegységek, esetében a szemináriumokon a részvétel kötelezı. - a témavezetıi konzultációk esetében, a konzultációs tanegységek rendjét a témavezetı és a hallgató egyezteti, a részvétel kötelezı. 7.4.2. Egyéni képzési rend esetén: - a kötelezı és választható tárgyak esetében, a kötelezı és a választható tanrendi órák együttes számának feléig a képzési idıre is tekintettel az oktatási program vezetıje felmentést adhat a részvétel alól. A felmentéseket a hallgató képzési tervében is jelezni kell. - a kutatási tanegységek esetében, A felmentésekre vonatkozó engedélyt az oktatási program vezetıjének a tárgyfelvétel határidejéig a leckekönyvbe be kell jegyeznie. A felmentéseket a hallgató képzési tervében is jelezni kell. - a témavezetıi konzultációk esetében, a konzultációs tanegységek rendjét a témavezetı és a hallgató egyezteti és képzési tervében feltünteti. 7.5. A leckekönyv vezetésével kapcsolatos kérdések A leckekönyvben kell dokumentálni a félév során teljesíteni kívánt feladatokat és teljesítésüket, a felvett kurzusokat és az elvégzésükért kapott érdemjegyeket, az értük járó krediteket. A felvett tanegységeket a félévek elején ellenjegyeztetni kell a kurzus vezetıjével, akadályoztatása esetén a program- vagy témavezetıvel. A programvezetı jogosult az index aláírására a program bármely oktatója és a programban meghirdetett bármely kurzus vezetıje helyett. A kreditpontok adminisztrálásának a leckekönyv vezetésére is kiterjedı szabályait a doktoriskolai kreditálási szabályzata (1. melléklet) tartalmazza. 7.6. A tanulmányok félidejére vonatkozó minimális követelmények 7.6.1. A képzés harmadik félévének végén az oktatási program vezetıje ellenırzi a hallgató tanulmányi elımenetelét. Ehhez a hallgatónak be kell mutatnia a leckekönyvét, mellékelnie kell véglegesnek szánt témavázlatát és a témavezetı nyilatkozatát a kutatási terv megvalósíthatóságáról (tekintettel arra is, hogy ekkor már lehet kezdeményezni a téma- vagy témavezetı-váltást). Az elsı három félév alatt a doktoriskolában kötelezıen megszerzendı az abszolutóriumhoz szükséges kreditek egyharmada. 7.7.2. Az oktatási program vezetıje a tanulmányok folytatásával kapcsolatos bejegyzését a leckekönyvben rögzíti. Ha államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató doktorandusz nem tesz eleget a harmadik félév végére minimális tanulmányi kötelezettségeinek, a
12 programvezetınek ezt külön jeleznie kell, s ekkor a doktori iskola vezetıje kezdeményezheti a hallgató átsorolását a költségtérítéses képzésbe. 7.7. A kreditgyőjtés szabályai Lásd a doktori iskolai kreditálási szabályzatban (1. melléklet). 7.8. A vizsgára való jelentkezés szabályai A vizsgára való jelentkezés szabályait a kurzus vezetıje határozza meg, azokat a félév elején ismerteti a hallgatókkal. 7.9. A vizsgahalasztás, vizsgaismétlés, ismételt tárgyfelvétel kérdései Sikertelen vizsga egy vizsgaidıszakon belüli megismétlésének körülményeit a kurzusvezetı határozza meg. Egy adott tárgyat a tanulmányok során háromszor lehet felvenni külön eljárás nélkül, s szintén háromszor lehet megismételni vizsgát ugyanabból a tárgyból; amennyiben harmadszorra sem sikerül teljesíteni, a doktoriskola vezetıjétıl kell írásban kérelmezni az újabb felvétel vagy az újabb vizsgázás lehetıségét. 7.10. A doktori eljárásra való jelentkezés határidejének be nem tartása A doktori eljárásra való jelentkezés határideje az abszolutórium megszerzését követı harmadik év. A jelentkezési határidı lejárta után a doktorandusz számára a DIT külön feltételek teljesítését elıírva engedélyezheti a jelentkezés benyújtását. Ezek a további feltételek lehetnek: az elıírtnál több publikáció megléte, a disszertáció egy vagy több elkészült fejezetének bemutatása, munkahelyi vita elıírása. 7.11. Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzési forma közötti átjárhatóság szabályai Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése elıtt megszőnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsıoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az államilag támogatott hely felszabadulása esetén a doktoriskola vezetıje a doktori iskola költségtérítéses képzésben részt vevı hallgatói körében megpályáztatja az ösztöndíjat. Pályázni a
13 doktoranduszként végzett tevékenység dokumentálásával és témavezetıi ajánlással lehet. A pályázatokat a DIT bírálja el, és elnöke javaslatot tesz a KDT-nek az államilag támogatott hely betöltésére. 7.12. Az abszolutórium kiállításának menete a doktori iskolában 7.12.1. Az abszolutórium feltétele Abszolutóriumot a kreditszabályzat alapján az kaphat, aki 180 kreditet szerzett. Akik tanulmányaikat korábban kezdték, azok a 16 tanegység teljesítésével már abszolutóriumképesek. 7.12.2. Az abszolutórium kiállítása Az abszolutóriumot a dékán állítja ki az abszolutórium-kérelem alapján, amely a doktoriskola vezetıjének ellenjegyzésével ellátott bejegyzés a leckekönyvben. A doktori iskola vezetıje az alábbi feltételek teljesülése esetén kérelmezi az abszolutórium kiállítását: a) A doktorandusznak ki kell töltenie a doktori iskolában erre a célra rendszeresített adatlapot, amelyben részletesen beszámol azokról a tevékenységekrıl, amelyekért a témavezetıje kreditet írt jóvá számára (lásd 2. melléklet). b) A kitöltött adatlap nyomtatott példányát alá kell íratnia téma- és a programvezetıjével. c) A kitöltött és aláíratott adatlapot és a leckekönyvet le kell adnia a doktori iskola titkárságán az abszolválás utáni tanulmányi félév elsı havának végéig (szeptember vagy március vége). Az adatlap elektronikus változatát a programok győjtik és összesítik. Ennek módjáról a programvezetı rendelkezik. Az adatlapon szereplı információk a mindenkori adatszolgáltatási kötelezettségekhez szolgálnak fontos bázisul. A leckekönyv mellé az abszolutórium-kérelem érdekében a kitöltött és a téma- és a programvezetı által aláírt adatlapon kívül semmi egyebet nem kell mellékelni, mert az index és az adatlap adatainak hitelességét a program/doktori iskola vezetı aláírása igazolja. 7.13. A doktori fokozat megszerzésének szakmai feltételei 7.13.1. Az eljárásra jelentkezés kötelezı feltétele A doktori eljárásra való jelentkezéskor a hallgatónak azon túl, hogy megfelel a kötelezıen elıírt feltételeknek (abszolutórium, szigorlat), legalább négy publikációval kell rendelkeznie, illetıleg igazolni kell tudnia a publikáció elfogadását, biztos megjelenését. A publikáció lehet önálló tanulmány, cikk, recenzió rangos, a szakma által elismert hazai vagy külföldi folyóiratban, vagy több szerzı munkáját tartalmazó tanulmánykötetben (konferenciakötetben vagy kiállítási
katalógusban), vagy önállóan írt könyvfejezet, de az öt közül legalább háromnak a disszertáció témakörébıl kell megjelennie. (Lektorált folyóiratban vagy katalógusban.) 14 7.13.2. A doktori disszertációval szembeni tartalmi követelmény A doktori disszertáció elmélyült és a témavezetı mindenkori támogatásával készült egyéni kutatómunka eredménye, amely eredeti tudományos megállapításokat tartalmaz. A disszertációval a jelölt azt bizonyítja, hogy képes a párbeszédre tudományterületének legfontosabb képviselıivel, azaz kellı szakirodalmi tájékozottságra tett szert, mások eredményeit kellı csoportosításban, értı módon fel tudja dolgozni, ki tudja alakítani velük szemben saját álláspontját, és eredményeit pontosan meg tudja különböztetni mások eredményeitıl. A disszertációnak tehát az adott tudomány nemzetközi normáinak kell megfelelnie, publikálhatónak kell lennie, illetıleg bizonyos részei lehetıleg már publikálásra is kerültek. 7.13.3. A doktori disszertáció terjedelme A disszertáció maximális terjedelme a doktori iskolában 15 szerzıi ív (600.000 karakter), azaz az alábbiakban meghatározott paraméterek mellett kb. 225 oldal, minimális terjedelme 9 szerzıi ív (360.000 karakter), azaz kb. 135 oldal. Az ideális terjedelem tehát 11-12 szerzıi ív (kb. 165-180 oldal). A terjedelembe nem számít bele a tartalomjegyzék, a bibliográfia (irodalomjegyzék), a szövegközlés, az esetleges köszönetnyilvánítási rész és az ábrák, illusztrációk, képek, rajzok vagy egyéb szemléltetı anyagok és a magyar vagy idegen nyelvő rezümé. A terjedelmi korlátok és a formai elıírások nem vonatkoznak arra az esetre, ha a doktorandusz külföldi részképzés, nemzetközi egyetemközi szerzıdés keretei között (például co-tutelle) készíti és védi meg disszertációját. Ilyenkor a nemzetközi szerzıdés alapján a társintézmény szabályai érvényesek. 7.13.3. A doktori disszertáció formai követelményei Irányadó formai paraméterek (a terjedelemként fent megadott körülbelüli oldalszámok erre az esetre vonatkoznak): Times New Roman betőtípus, 12 pontos betőméret, 60 karakter/sor, 30 sor/ oldal, másfeles sorköz 2,5 cm-es, a bal oldalon 3 cm-es margó, oldalszámozás az oldalak alján, hivatkozás módja folyamatos számozással. Ezeknek a formai paramétereknek a betartása nem kötelezı, csak iránymutatásként, segítségül szolgál. Az egyetlen valódi formai követelmény az, hogy a disszertációnak jól olvasható kéziratnak kell lennie. 7.13.4. Hivatkozások A disszertáció tudományos mő, azaz feltétlenül tartalmaz hivatkozásokat, bibliográfiát/irodalomjegyzéket. A hivatkozás módja: láb vagy végjegyzet. A hivatkozás vagy
bibliográfia formai követelményei megegyeznek a Mővészettörténeti Értesítı formai követelményeivel. A tartalomjegyzék lehet a szöveg elején vagy végén is. 15 7.13.3. A doktori disszertáció nyelvi követelményei A disszertációt fı szabály szerint a tudományterület, szakterület nyelvén kell elkészíteni. Az ettıl való eltérést a programvezetınek kell engedélyeznie a témavezetı és a doktorandusz kérésére, mérlegelve, hogy biztosítható-e majdan hazai védési bizottság összeállítása (nemcsak adott nyelvő hazai opponencia, hanem tagság is). Minden idegen nyelvő disszertációnak el kell készíteni a magyar nyelvő rezüméjét. 7.13.4. A doktori disszertáció munkahelyi vitája A disszertációról házi (munkahelyi) védést tartani nem kötelezı, de ajánlott; az errıl való döntés és a védés megszervezése a programvezetı feladata. Ugyanakkor a doktoriskolai tanácsnak jogában áll házi védést elıírni, amennyiben a jelölt az abszolutórium megszerzése utáni három év elteltével kívánja beadni jelentkezését a doktori eljárásra. A házi (munkahelyi) védés javasolt minimális feltételei és körülményei: a) A disszertáció néhány elkészült fejezetét a téma szerint illetékes tanszék munkatársai, az adott doktori program hallgatói, továbbá lehetıleg a téma szakértıi és további érdeklıdık számára hozzáférhetıvé kell tenni. b) A védést szervezı programvezetı két vitaindítót/elıopponenst kér fel, lehetıség szerint a doktori oktatási program egyik oktatóját, valamint a program egyik doktorandusz hallgatóját. c) A programvezetı kitőzi a nyilvános vita idıpontját és a meghívókat eljuttatja az érintettekhez d) A nyilvános vitát a két vitaindító/elıopponens beszámolója vezeti fel. A házi védést a disszertációírásnak abban a fázisában célszerő megtartani, amikor a vita eredményei még beépíthetık a dolgozatba. A vitáról jegyzıkönyvet kell készíteni és azt a programvezetınek el kell juttatnia a doktori iskola vezetıjéhez. A házi védés eredménye a disszertációnak a doktori eljárás keretében sorra kerülı rendes védését semmilyen tekintetben nem befolyásolhatja. 8. Cot-tutelle szerzıdésekkel kapcsolatos eljárási rend Ha a doktorandusz külföldi részképzés, nemzetközi egyetemközi szerzıdés keretei között készíti és védi meg disszertációját. Ilyenkor a nemzetközi szerzıdés alapján a társintézmény szabályai érvényesek. Ebben az esetben a hallgatónak mindkét intézménytıl kijelölt témavezetıje van.
16 9. Részképzés szabályai, részképzésre jelentkezık fogadásának rendje. 9.1. Tanulmányi ideje alatt a hallgató külföldi részképzésben is részt vehet. 9.2. A részképzés megkezdése elıtt a hallgatónak írásban kell tájékoztatnia a doktori iskola vezetıjét, hogy mikor és hol vesz részt a képzésben. 9.3. a részképzésben résztvevı hallgatónak témavezetıje által jóváhagyott munkaprogramját, legkésıbb a részképzést megelızı félév vizsgaidıszakának megkezdéséig be kell nyújtani a doktori iskola vezetıjéhez. 9.4. A munkaprogram elfogadására a DIT tesz javaslatot a KDT-nek. A javaslatnak tartalmaznia kell azon tanegységek megjelölését, amelyeknek teljesítése a munkaprogram alapján várható. 9.5. A részképzés ideje alatt a hallgatói jogviszony folyamatos. A részképzés ideje alatt a hallgatónak minimum 14 kredit teljesítését kell igazolnia félévente. 9.6. A hallgatói munkatervet a doktori iskolák ırzik és legkésıbb, az abszolutórium kérelemmel együtt eljuttatják a Doktori és Tudományszervezési Hivatalba. 9.7. A doktori iskolába részképzésre jelentkezı hallgatók fogadásról a DIT dönt. Ezen döntését átruházhatja a doktori iskola vezetıjére. 9.8. A más egyetemrıl érkezı, részképzésen résztvevı hallgató számára a képzés végén igazolást ad ki a doktori iskola vezetıje, amely tartalmazza az elvégzett tanegységeket, vizsgákat, azok kredit értékét és értékelését. Az igazolásnak a felvett és teljesített kurzusokról angol, vagy más idegen nyelven rövid leírást is tartalmaznia kell. Budapest, 2007. 10. 01. Dr. Kelényi György sk. A Doktori Iskola vezetıje
17 1. melléklet A kreditálás rendje a doktori iskolában 1. Iskola rendszerő képzés A Mővészettörténeti Doktori Iskolában a kreditrendszer bevezetésével a képzés egyik részévé vált az iskola rendszerő képzés. Ennek keretében végzendık el a korábbi tanegységlisták szerinti tanegységek. Egy-egy tanegység teljesítésével a hallgató kreditpontot is szerez. Minden iskolai rendszerő teljesített tanegység 7 kreditet ér, függetlenül a tanegység típusától (kollokvium, szeminárium, illetve kontaktóra, konzultáció) és a megszerzett érdemjegytıl (természetesen kivétel ez alól az elégtelen osztályzat, mely nem ér kreditpontot). A képzésben való részvétellel összesen 112 kreditet (16 tanegység x 7 kredit) lehet és kell szerezni. Ez az abszolutóriumhoz szükséges kreditek számának 62%-a. 1.1. Tanegységlista: 1. Elıadás a középkor tárgykörébıl 1. félév Ea 7 2. Disszertánsok szemináriuma a középkor témakörébıl 1. félév Sz 7 3. Speciális kollégium 1. félév 7 4. Elıadás a középkor problematikájából 2. félév Ea 7 5. Szeminárium 2. félév Sz 7 6. Speciális kollégium 2. félév 7 7. Elıadás az újkori festészet és szobrászat elméleti és 3. félév Ea 7 módszertani kérdéseirıl 8. Speciális kollégium 3. félév 7 9. Disszertánsok szemináriuma 3. félév Sz 7 10. Elıadás az újkor témakörébıl 4. félév Ea 7 11. Speciális kollégium 4. félév 7 12. Szeminárium 4. félév Sz 7 13. Elıadás a legújabb kori mővészet tárgykörébıl 5. félév Ea 7 14. Speciális kollégium 5. félév 7 15. Disszertánsok szemináriuma 5. félév Sz 7 16 Elıadás a legújabb kori mővészet tárgykörébıl 6. félév Ea 7 17 Speciális kollégium 6. félév Ea 7 18 Szeminárium 6. felév Sz 7
18 2. Tudományos modul: kutatómunka, oktatási tevékenység, disszertációs témakonzultáció A Mővészettörténeti Doktori Iskola összevontan kezeli a disszertációs témakonzultációt, a tudományos kutatómunkát és az oktatást mint a képzésben való részvételen kívüli tevékenységi formákat, mivel az oktatási tevékenység nem kötelezı elem (a hallgató nem kötelezhetı órák tartására, az intézetek, tanszékek pedig arra, hogy óratartási lehetıséget biztosítsanak a doktoranduszok számára). A hallgató az abszolutóriumhoz szükséges 68 kreditet (a megszerzendı összes kredit 38%-át) a tudományos modul körébe tartozó tevékenységekkel és oktatással szerezheti meg, de az egyes tevékenységfajtákkal megszerezhetı kreditek száma maximált. 2.1. Tudományos modul (megszerezhetı kredit: 36) Publikáció / tanulmányírás (24 kredit) Publikáció / tanulmányírás I. kötelezı 8 kredit Publikáció / tanulmányírás II. kötelezı 8 kredit Publikáció / tanulmányírás III. kötelezı 8 kredit Publikáció / tanulmányírás IV. kötelezı 8 kredit Könyv (24 kredit) választható 24 kredit Egy a disszertáció témájába tartozó önálló publikáció/ könyv Konferencia (6-12 kredit) választható Szakmai tudományos konferenciákon való részvétel: 6 kredit elıadással illetıleg korreferátummal Szakmai tudományos konferencia szervezése választható 12 kredit Külföldi kutatómunka (12 kredit) Külföldi tanulmányút keretében végzett kutatómunka választható 12 kredit Kiállítás rendezés (20 kredit) Önálló kiállítás rendezés választható 20 kredit Szerkesztés (12 kredit) Szerkesztıi munka, lektorálás, szakfordítás, recenzió választható 2 kredit Kiállításban részvétel (13 kredit) Tudományos kiállítás elıkészítésében, rendezésében, katalógus-írásában, illetıleg szerkesztésében való részvétel Tudományszervezés (12 kredit) Tudományszervezési feladatok, könyvtári munka, bibliográfia készítés, tudományos diákköri találkozók szervezése, stb. Pályázati munka (12 kredit) választható választható 6 kredit 2 kredit OTKA vagy más pályázati munkában való részvétel választható 2 kredit Egyéb (3 kredit) Egyéb tudományos tevékenység választható 1 kredit Disszertációs konzultáció kötelezı 3 kredit 2.2. Oktatási modul (megszerezhetı kredit: 32)
19 Heti 2 órás szeminárium vagy elıadás Választható 8 kredit Heti 2 órás szeminárium vagy elıadás Választható 8 kredit Heti 2 órás szeminárium vagy elıadás Választható 8 kredit Heti 2 órás szeminárium vagy elıadás Választható 8 kredit 3. A tudományos/oktatási modul tevékenységeinek meghatározása és az értük adható kreditpontok maximuma 3.1. Publikáció/tanulmány/ könyvírás A doktori iskolában az oktatási/kutatási tevékenységi kör egyetlen kötelezı eleme, hogy az abszolutóriumhoz minden hallgatónak négy (tudományos) publikációval kell rendelkeznie. Publikációnak fogadható el az a hallgató disszertációs témájához kapcsolódó irodalomtudományi tanulmány vagy tudományos igényő recenzió, melynek terjedelme eléri a 18.000 karaktert, megjelentette vagy közlésre igazolhatóan elfogadta az alábbi publikációs fórumok valamelyike: - Mővészettörténeti Értesítı; - Acta Historiae Artium; - Ars Hungarica; - Új Mővészet; - Ars Decorativa - Mőemlékvédelem - Egyetemi jegyzet (más egyetemen, mővészettörténeti témából készült jegyzet) - idıszakosan publikált évkönyvek; - múzeumi évkönyvek - tudományos katalógusok; - konferencia- kiadványok, amelyek tartalmát eleve szakmai lektor (ok) bírálja (bírálják) el. hazai kiadványokon kívül lehet kredit értékő a külföldi publikáció is, hasonló feltételekkel. - lektor által jóváhagyott tanulmány - a fentiekhez hasonló nemzetközi tudományos fórum; - újonnan alakuló szakfolyóirat; - valamely egyetem (tanszék), akadémiai intézet olyan állandó aktája, periodikuma, amelynél biztosítva van a megjelenés elızetes szakmai véleményezése; - a doktori iskola saját, alakuló internetes tudományos folyóirata vagy/addig is: a doktoriskola honlapja (a témavezetı javaslatára, nevük feltüntetése mellett, egy évig hozzáférhetıen).
20 - A doktori képzés megkezdése elıtt publikált tanulmányok közül a képzés megkezdése elıtti két éven belül keletkezett, a hallgató témájához kapcsolódó és a feltételeknek egyebekben is megfelelı tanulmányok beszámíthatók. Kreditérték A kritériumok teljesülése esetén minden publikációért 8 kredit jár. A kredittel honorálható tanulmányok száma nem maximált, tehát nyolc-kilenc, a feltételeknek megfelelı tanulmány publikálásával akár a teljes kutatási/oktatási kötelezettség teljesíthetı. A doktori eljárás megindításához szükséges négy publikáció közé az abszolutóriumig megjelentek közül azok számítanak be, amelyek megfelelnek a doktori eljárás külön elıírásainak is. Megszerezhetı összes kreditek száma: kötelezıen 24 3.2. Szakmai tudományos konferenciákon való részvétel: elıadással illetıleg korreferátummal Tudományos rendezvényen, konferencián, tanácskozáson, egyéb szakmai közönség elıtt megtartott, dokumentálható tudományos elıadás magyar vagy idegen nyelven. Konferencia, elıadás esetén az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: nyomtatott program vagy az elıadás szöveges kivonata. Az elıadás (szerkesztett) szövegének utólagos megjelentetése például konferencia-kötet - nem tekintendı az elıadás megtartása részének, hanem elfogadható további kreditpontokkal honorálható önálló publikációként. Ismeretterjesztı és/vagy nem dokumentálható rendezvényeken tartott elıadásokért nem adható kredit. Kreditérték A rendezvény rangjától és a hallgató részvételének értékelésétıl függıen 2 6 kredit adható érte. Megszerezhetı összes kreditek száma: 6 3.3. Külföldi tanulmányút keretében végzett kutatómunka Szervezett külföldi képzésben való részvétel során, ösztöndíjasként vagy akár magánúton végzett tényleges, dokumentálható kutatómunka, kutatási beszámoló. Kreditérték Eredményességétıl, hatékonyságától függıen 2 12 kredit adható érte. Külföldi kutatómunka címén max. 12 kreditet lehet érvényesíteni az abszolutóriumig. A téma és programvezetı belátása szerint további, a tevékenységek fenti meghatározása során konkrétan nem nevesített, de a tudományos kutatómunka és az oktatás részét képezı (kiegészítı) tevékenységekért is adható kreditpont, az értékeléskor a fentiek szellemében eljárva. 2-12 kredit a megszerezhetı összes kreditek száma:12
21 3.4. Önálló kiállítás rendezés Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: nyomtatott program, plakát, katalógus, a kurátor igazolása Kreditérték Megszerezhetı összes kreditek száma: 20 3.5. Szerkesztıi munka, lektorálás, szakfordítás, recenzió Tágan értelmezhetı tevékenységi kör, mely magában foglalja: a tényleges szerkesztési, szerkesztıi munkát (tanulmánykötet, folyóirat stb.), a sajtó alá rendezést, a (szakmai és idegen nyelvi) lektorálást, recenziók, komolyabb könyvajánlók publikálását, tudományos szövegek fordítását, szakbibliográfia készítését stb. E munka értékelésekor fokozottan figyelembe kell venni, hogy a kreditnek munkaóra kiterjedése is van: 1 kredit 30 tanulmányi munkaórának felel meg, ugyanakkor a tevékenységi körön belül súlyozni kell az egyes tevékenységeket (egy könyvajánló elkészítése nem azonos értékő egy terjedelmes mő sajtó alá rendezésével vagy egy tudományos mő fordításával). Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: fénymásolat a borítóról, cikkrıl, kötet bemutatása, esetleg megfeleltetve a publikációval. Kreditérték 2-6 kredit; a megszerezhetı összes kreditek száma: 12 3.6. Kiállítás elıkészítésében, rendezésében, katalógus-írásában, illetıleg szerkesztésében való részvétel Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: fénymásolat a borítóról, cikkrıl, kötet bemutatása, a kurátor igazolása. Kreditérték 6 kredit; a megszerezhetı összes kreditek száma: 10 3.7. Tudományszervezési feladatok, könyvtári munka, bibliográfiakészítés, tudományos diákköri találkozók szervezése, stb. Tudományos-szakmai rendezvények, konferenciák, tanulmányutak megszervezése. Pályázatírás (elsısorban a befogadó intézményben megvalósuló pályázat esetén, elkülöníthetı, önálló részt vállalva a munkából, együtt dolgozva a témavezetıvel, a program vagy a doktoriskola oktatóival, a tanszék vagy az intézet más munkatársaival). Adminisztratív jellegő adat- és információszolgáltatásban, adatgyőjtésben, a doktori program munkájának szervezésében való hathatós közremőködés.
22 A témavezetı megítélése szerint egyéb értékes tudomány- és oktatásszervezési feladatok ellátása. Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: könyvtárvezetı/oktató/témavezetı igazolása a teljesítésrıl, fénymásolat a programról, elkészült bibliográfiáról. Kreditérték 2-6 kredit; a megszerezhetı összes kreditek száma: 12 3.7. Pályázati munkában való részvétel Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: Pályázati program, pályázat pontos megjelölésével (OTKA, stb.), a pályázat témavezetıjének igazolása a részvételrıl. Kreditérték 2 kredit; a megszerezhetı összes kreditek száma: 12 3.9. Egyéb tudományos tevékenység és témakonzultáció Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: témavezetı/oktató/stb. igazolása a teljesítésrıl, beszámolóval alátámasztva. A disszertációs témakonzultáció a tudományos modul keretében tanegységnek számít, és az utolsó félévben, minden hallgató számára kötelezı. Aláírással tejesíthetı, de kredit csak elvégzett és a téma/programvezetı által elfogadott munka esetén adható a disszertáció témavázlatért, irodalomjegyzékért, az elkészült részért, fejezetért. Kreditérték 1-3 kredit; a megszerezhetı összes kreditek száma: 3 3.10. Oktatás Az egyetemi alapképzés kurzuskínálatában meghirdetett kétórás kurzus oktatása az ELTE Mővészettörténeti Intézetében, tematikai megkötés nélkül, vagy az ELTE bármely intézetében és tanszékén, azzal a megkötéssel, hogy szorosan kapcsolódjon a mővészettörténet tárgyköréhez. A más egyetemeken oktató doktoranduszok oktatási tevékenysége elfogadásának feltételeirıl a kari kreditszabályzat rendelkezik. A felsıoktatásban teljes, vagy részidejő közalkalmazottként foglalkoztatott oktatók esetében az óratartás igazolása, annak kredit elismerése az illetékes doktori iskola tanácsának joga és feladata. A teljesítés feltétele, hogy a hallgató írásban benyújtsa órai tematikáját, valamint a doktori iskola vezetıje vagy egy általa felkért kolléga részt vegyen a doktorandusz legalább egy óráján. A teljesítést a doktori iskola vezetıje igazolja. Az MA és a BA szint kurzuskínálatában meghirdetett órák egyaránt elfogadhatók. Kreditérték
23 Minden ilyen megtartott teljes kurzusért 8 kredit jár. Oktatásért összesen max. 32 kredit adható az abszolutórium megszerzéséig, azaz összesen 4 oktatott kurzus számítható be. (Ez lehet két tanéven át egy-egy kurzus félévente, vagy két félévben két-két kurzus, de akár egyetlen félévben négy óra is; továbbá nem feltétel, hogy más-más címő és tematikájú kurzusok legyenek.) Megszerezhetı összes kreditek száma: 32 4. További támpontok az értékeléshez Annak megítéléséhez, hogy egy konkrét tevékenység hány kreditet ér, segítséget nyújt egyrészt, hogy a kreditrendelet értelmében egy kredit 30 tanulmányi munkaórával egyenlı, másrészt viszonyítási alapként figyelembe veendı, hogy a képzés modulban egy kurzus teljesítése 7 kreditpontot ér, a kutatási/oktatási modulban pedig egy oktatott tanegység (féléves, kétórás szeminárium tartása) egységesen 8 kreditpont. Ha egy hallgató végzett ugyan konkrét, nevesíthetı tevékenységet a félév során (például külföldi kutatóúton volt), de az abba fektetett munka, annak eredményessége, hozadéka nem éri el a minimum 2 kredit szintjét (azaz nem járt legalább negyedannyi munkával, mint egy kétórás egyetemi kurzus megtartása egy szemeszteren át), akkor nem értékelhetı kreditponttal. Hogy ez a 2 kreditnél kevesebbet érı munka se vesszen el, a témavezetı informálisan természetesen beszámíthatja ezt egy következı félévi hasonló tevékenység értékelésekor, tehát nagyon sok kicsi munka összességében érhet majd kreditpontot egy késıbbi félévben. 5. A kreditszerzés ütemezése Egy félév alatt a hallgatónak minimum 14 kreditet kell teljesítenie, ezért megfontolandó az iskola rendszerő képzésben elvégzendı kurzusok teljesítésének ütemezése. A 14 kreditpont két kurzus elvégzésével már megvan, tehát érdemes azokban a félévekben a képzésre koncentrálni, amikor nincs kilátásban egyéb, a tudományos/oktatási tevékenység körébe tartozó feladat. Amennyiben viszont már elıre számítani lehet publikációs lehetıségre, konferenciameghívásra, fordításra stb., akkor érdemes tartogatni a kötelezıen elvégzendı kurzusokból az ínségesebb idıkre. Kivétel ez alól a disszertációs témakonzultáció, amely nem halmozható: abból minden félévben felveendı egy-egy (annak teljesítése máris 7 kreditet ér). Ugyanígy tartalékolhatók a tudományos/oktatási tevékenységgel szerzett érdemek és potenciális kreditek: ha valakinek egy félévben három publikációt is sikerült elhelyeznie, megteheti, hogy
24 valamelyiket egy következı félévben váltja kreditre, amikor esetleg éppen nem lesz mibıl megszereznie a minimálisan szükséges kreditpontokat. 6. A kreditpontok adminisztrálása Kreditpont csak hivatalos indexbejegyzésként érvényes, tehát a kutatási/oktatási tevékenységeket a kurzusokhoz hasonlóan fel kell venni az indexbe. A tanulmányi félévek elején, a hagyományos tárgyfelvételi idıszakban még nem feltétlenül lehet tudni, hogy mibıl lesz alkalma a hallgatónak kreditpontot szerezni, hiszen éppen a tudományos kutatómunka természetébıl adódóan, a tudományos intézményrendszer mőködésének megfelelıen menet közben, a félév során adódhatnak olyan lehetıségek, amelyek kreditre válthatók a konferencia-meghívások, a külföldi kutatóutak, a fordításra, recenzióírásra, publikálásra való felkérések nem a szemeszterek rendjéhez igazodnak. Így tehát a képzésben meghirdetett kurzusoktól eltérıen nem a félév elején kell felvenni az indexbe a tudományos/oktatási tevékenységet, hanem legkésıbb a vizsgaidıszak kezdetéig, és a vizsgaidıszak végéig teljesíteni és igazoltatni is kell azt a témavezetıvel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a félév elején csak a képzés részeként teljesíteni kívánt kurzus(ok) adatait kell fölvenni az indexbe, majd le kell adni a leckekönyvet a Doktori és Tudományszervezési Hivatalba, ahonnan a vizsgaidıszak kezdetekor lehet újra fölvenni, és ekkor kell beírni a félév folyamán már teljesített vagy a vizsgaidıszak végéig teljesülı kutatási/oktatási tevékenysége(ke)t. Indexbejegyzésként a tevékenység rövid megnevezését kell feltüntetni (publikáció, oktatás, szerkesztés stb.), ide kerüljön a vizsgaidıszak végéig az érte megítélt kreditek száma a témavezetı aláírásával. A kredit odaítélésén kívül az értékelés háromfokozatú skálán történik: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Azonban minden egyes bejegyzéshez hátul, az index hivatalos megjegyzések rovatában kell tartozzék annotáció a tevékenység releváns adataival: bármilyen publikáció esetén cím, bibliográfiai adatok; oktatott kurzusnál kódszám, hely, idı, a részt vevı hallgatók száma; konferencia-elıadásnál a konferencia adatai és az elıadás címe stb. (A hivatalos bejegyzések rovat pótlapokkal, melléklettel kiegészíthetı.) Ezt a rovatot a téma- és a programvezetınek is aláírással kell hitelesítenie! A Doktori és Tudományszervezési Hivatal e kiegészítés nélkül nem fogja érvényesíteni a krediteket.