Szentendrei plébánosok 1992- Blanckenstein György plébános, esperes, pápai káplán Született Budapesten, 1951. április 24-én. Hat testvére közül Miklós szintén pap. Tízéves korától a Regnum Marianum tagja. Középiskolai tanulmányait a Szentendre Ferences Gimnáziumban végezte. Az érettségi után az esztergomi Hittudományi Főiskolára nyert felvételt, és a teológia elvégzése után szentelték pappá Esztergomban, 1974. június 21-én. Ezután káplán Szomoron, 1975-től Budaörsön. Plébánosi kinevezését 1985-ben kapta Budajenőre. 1990-ben spirituális Budapesten a Központi Papnevelő Intézetben. 1992- től plébános Szentendrén. A Házas Hétvége lelkiségi mozgalommal 1984-ben ismerkedett meg, és a következő évben néhány házaspárral együtt Magyarországon létrehozták a mozgalmat. Ennek a lelkiségnek a vezetője volt 2003-ig. 2002-ben pápai káplánnak nevezték ki. 2006-ban a Szentendrei Espereskerület esperese. Az Ürömi Szent György Vértanú és a Pilisborosjenői Szent Vid és a 14 Segítőszent Plébániák plébániai kormányzója is 2013-. 1976-1992 Dr. Kiss György plébános, érseki tanácsos Zamárdiban született 1930. április 20-án.Esztergomban szentelték pappá 1954. július 20-án. Ezután VI. éves a Budapesti Hittudományi Akadémián. 1955-ben káplán a Budapesti Szent Rókus plébánián, 1957-ben Szécsényben. 1958-ban hitoktató Esztergom-Vizivárosban, és egyúttal az esztergomi érseki aulában főegyházmegyei jegyző. 160-ban káplán Balassagyarmaton, 1963-ban Budapest-Külső-Ferencvárosban, 1967-ben Budapest- Oltáriszentség plébánián, 1968-ban Budapest-Ferencvárosban, 1973-ban Budapest- Rózsfűzér Királynéja plébánián, 1974-ben Budapest-Rózsafűzér Királynéja plébánián, 1974-ben Budapest-Gyümölcsoltó Boldogasszony kápolnaigazgatóságon, 1975-ben a Budapest XI. kerületi Szent Imre kápolnaigazgatóságon. Plébánosi kinevezését 1976- ban kapta meg Szentendrére. 1979-ben érseki tanácsos címmel tüntették ki. 1982-en a Buda-Környéki Espereskerület espereshelyettese. 1992-ben nyugállományba vonult. Nyugdíjasként Szentendrén lakik. 1960-1976 Horváth Gyula plébános, esperes Seregélyesen született 1904. április 29-én. Atyja Pál kéményseprő mester, anyja Kovács Teréz háztartásbeli. Egy testvére van. Teológiai tanulmányait az esztergomi szeminárium növendékeként végezte. Esztergomban szentelte pappá 1927. június 26- án Kohl Medárd c. püspök. Ez év augusztusában káplán Rimócon, 1928 februárjában Hugyagon és még ez év augusztusában hitoktató Budapesten. 1929-ben a fővárosban káplán a Lőportárdűlőben. 1932 júliusában hittanár a Madách Imre főgimnáziumban és egyúttal kisegítő Budapest-Józsefvárosban. 1935-ben plébánoshelyettes Ludányhalásziban, ahol még ebben az évben plébános. 1946-ban a Szécsényi Espereskerület espereshelyettese, 1948-ban esperese. 1960-ban ugyancsak plébános
Szentendrén. 1966-ban a Szentháromságról nevezett budafelhévizi c. prépost lett. 1976-ban nyugdíjba vonult. Budapesten hunyt el 1984. március 15-én, életének 80., papságának 57. évében. Szentendrén helyezték el földi maradványait. 1959-1960 Szappanyos Béla dr. adminisztrátor, érseki tanácsos, tb. kanonok, protonotárius kanonok Született: Zamárdi 1913. február 27. A teológiát Budapesten végezte. Szentelése 1938. október 30. 1939-ben teológiából doktorál. Beszél német nyelven. 1939-ben hitoktató Budapesten. 1940-től esztergom-egyházmegyei Actio Catolika titkár, 1941-től a Magyar Sion szerkesztője. 1942-től a Műegyetem és a Horthy Miklós Kollégium lelkésze. 1945-1946 sorra szervezi a különféle egyetemek és főiskolák részére a lelkészségeket Budapesten és vidéken. 1949-ben a főhatóság Püskibe menekíti. 1949 őszén Budapesten gimnáziumi hittanár. Ez év végén mint az AC volt titkárát kiutasítják. 1950-től Budapest-Kelenföldön káplán. A papi békemozgalomban való részvételt megtagadja, ezért azonnali hatállyal kitiltották Budapestről. 1953 őszétől káplán Szentendrén. 1959. szeptember 2-től ugyanitt megbízott adminisztrátor 1960 június 2-ig. Ekkor a helyi pártbizottság tiltakozása miatt el kell hagynia a plébániát. 1960-tól plébános Nagybörzsönyben, 1974-től Budaörsön. 1981-től a székesfehérvári nyugdíjas papi otthon igazgatója haláláig 2000. december 6-ig. A székesfehérvári Hosszú temetőben helyezték nyugalomra. 1925-1959 Német (Pomikal) László pápai kamarás, esztergomi kanonok, esperes Az Esztergom megyei Kürtön született 1886. október 22-én. 1905-ig Pomikal néven szerepel. Atyja Pomikal László. Egy leánytestvére van. Középiskolai és teológiai tanulmányait Esztergom városában végezte. Beszélt szlovákul, németül, franciául is. Énektanítói oklevéllel is rendelkezett. Pappá szentelték 1909. június 27-én. Ezután káplán Jácon, 1910-ben Nagytapolcsányban. 1911-ben hitoktató Budapesten. 1915- ben tábori lelkészi szolgálatra hívják be és ausztriai, dél-tiroli, szerbiai, romániai kórházakban teljesít szolgálatot. 1918-ban hittanár Budapesten a IX. kerületi állami gimnáziumban. 1919-ben a Szent Imre Kollégium prefektusa. 1920 októberében hittanár a Budapest VIII. kerületi Szentkirályi utcában a tanítónőképző intézetben. 1925-ben előbb adminisztrátor, majd 1926-ban plébános Szentendrén. 1929-ben a Budai Espereskerület esperese. 1930-ban pápai kamarási címmel tüntetik ki. 1931-ben a Buda-Környéki Espereskerület espereshelyettese. 1946. május 4-én az esztergomi főszékesegyházi káptalan kanonokja. A szent zene terjesztésére és fejlesztésére nem sajnált sem anyagi sem erkölcsi támogatást. Megérte aranymiséjét, melyet Szentendrén ünnepeltek. Szentendrén hunyt el 1959. augusztus 31-én, életének 73., papságának 50. évében. Shvoy Lajos pápai trónálló, Endrey Mihály, Kisberk Imre püspökök és Schwarz-Eggenhoffer Artur esztergomi adminisztrátor temette el. 1900-1925 Kada (Simon) Mihály plébános Zsolnán született 1860. augusztus 24-én. Pappá szentelték 1883. január 28-án a ferences rend címére. A ferences rendből 1893-ban átkerült az Esztergomi
Főegyházmegye papjai sorába és káplán lett Szentendrén. 1896-ban adminisztrátor, 1900-ban pedig plébános ugyanitt. 1907-ben a Budapesti Érseki Főszentszék ülnöke is. A "Croce di benemerenza" kitüntetettje. A budapesti espereskerület jegyzője volt. Szentendrén hunyt el 1925. február 16-án életének 64., papi szolgálatának 43. évében. 1880-1886 Kratochwill Ferenc plébános Óbudán született 1834. november 6-án. Teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. Pappá szentelték 1858. július 25-én. Ezután káplánként működik Nyergesújfalun, Óbudán, Buda-Újlakon, és végül a budai Szent Anna templomban. Plébánosi kinevezését 1868 márciusában kapta Kisorosziba, ahonnan ugyanilyen minőségben áthelyezték Visegrádra és végül 1879 szeptemberétől Szentendrére. Innen ment nyugdíjba. 1898. július 22-én hunyt el, életének 64, pappá szentelésének 40. évében. 1836-1879 Joannes Murcsics plébános Született Árva várában 1799. október 26. Filozófiai és teológiai tanulmányait Nagyszombatban kezdte és Pesten fejezte be. Szentelése 1823. március 5. Beszél magyarul németül, szlovákul és dalmátul. Plébános Szentendrén 1836. március 8-tól 1879. április 21-ig. Elhunyt Szentendrén 1879. április 1-én. 1829-1835 Joannes Nep. Farkas de Nagy Jóka plébános Született 1782-ben. Plébános Szentendrén 1829. március 25-től 1835. október 19-ig. Ekkor 53 éves korában Szentendrén elhunyt. 1812-1829 Josephus Griller plébános A gimnáziumban nyelveket és humán tudományokat tanult. Filozófia és teológiai tanulmányait Pozsonyban a Szemináriumban végezte. Beszél magyarul és németül jól, szlovák és dalmát nyelven közepesen. Plébános Szentendrén 1812. június 28-tól 1829-ig. 1780-1812 Simon Polakovics dr. plébános Született Budán. 1774-ben a Főszemináriumban novicius. Teológiai tanulmányait Bécsben a Pazmaneumban, Nagyszombatban és Budán a Központi Szemináriumban végezte. Teológiai doktor. Négy nyelven beszél, dalmátul, németül és magyarul tökéletesen, szlovákul közepesen. Migazzy cardinalis, pápai nuncius szentelte pappá 1778. október 25-én. Mint újmisés káplán a várban, plébános Szentendrén 1780. március 13-tól 1812. február 26-ig. ekkor hunyt el Szentendrén 58 éves korában. 1774-1780 Bernardus Tóth plébános Plébános Szentendrén 1774. augusztus 1-től 1780. októberig. 1764-1774 Jaonnes Markovics plébános
Filozófia tanulmányait Pesten, teológiát Budán végezte 1758-ban. Jártas a dalmát, magyar, szlovák és német nyelvben. Káplán Szentendrén 1760-tól, plébános 1764-től Szentendrén 1764. január 7-től 1774. július 7-ig. 1759-1764 Stephanus Tótth plébános 1731-ben született. Filozófiai tanulmányait Bécsben a Collegium Pazmaneumban, teológiát Rómában a Collegium Apolonarisban végezte. Teológiai doktor. Jártas a magyar, német, olasz, dalmát és szlovák nyelvben. Káplán 1754-től az Óbudai Káplánságon, plébános Szentendrén 1759. február 25-től 1764-ig. 1734-1759 Marcus Rupcsics plébános Született 1704-ben. Káplán 1732-től Dévényben, 1733-tól gróf Berény Károly püspök mellett. Plébános Szentendrén haláláig 1759. január 14-ig. Beszél németül, magyarul, szlovákul és dalmátul. 1732-1734 Mathias Temesváry plébános Teológiai tanulmányait Budán végezte. Plébános Szentendrén 1732. február 3-tól 1735. március 9-ig. Beszél magyar és dalmát nyelven. 1723-1732 D. Franciscus Makay plébános Kanonok Nagyváradon 1723-ig, plébános Szentendrén 1723. október 25-től 1732. január 25-ig. Elhunyt 1757-ben. 1707-1723 nem volt plébánosunk 1699-1707 Georgius Wan plébános, kanonok Korábban név szerint említve vannak: 1500 Paulus Nicolai plébános 1429 Jacobus Stephanus de Sulots plébános 1421 Laurentius de Bebews plébános 1419 Stephanus Petri plébános 1323 Paulus "iuratus" 1240 Aba főesperes Településünk korábbi írásos említései 1146 Fulco iródeáknak a veszprémi püspökség szentendrei püspöki kuriájában írt végrendelete 1002 Szent István az Apurig-patak mellett fekvő falut a veszprémi püspökségnek adományozta Források:
Dr. Katona Gyuláné Szentendrei Katalin: A Szentendrei Katolikus Egyház és Plébánia története 1002-1992 Beke Margit: Az Esztergomi Főegyházmegye Papsága az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja: http://www.esztergomiersekseg.hu Akinek van arcképe a fénykép nélküli papjainkról, vagy rendelkezik hiteles kiegészítő információval, kérem, keressen meg. Összeállította: Torbágyi László, email: torbagyi.laci@gmail.com, telefon: 30/915 50 90.