A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓTERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Hasonló dokumentumok
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A K+F+I forrásai között

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján Február 19.


A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, április 5.

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

AJÁNLAT IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

Az Enterprise Europe Network szolgáltatásai a versenyképesség jegyében.

CÉGDIAGNOSZTIKA tanulmány Cégdiagnosztika tanulmány. innováció-menedzsment felmérés folyamata.

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Nemzeti Klaszter Konferencia

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK


MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

gfejlesztési si Konferencia

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference , Pécs

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

IBS Development Nonprofit Kft Május 30.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

North Hungarian Automotive Cluster

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Jó gyakorlatok azonosítására szolgáló módszertan és. a hasznosításukhoz igénybe vehető támogatási rendszer ismertetése

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, május 30.


InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, október 31.

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, június 3.

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Transznacionális programok

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Technológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szolnok, február 7.

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter)

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Az innováció menedzsment, és eredménynövelő hatása

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, október 15.


HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, június 6.

Hajdú-Bihar megye az európai térben, nemzetközi projektjeink

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Támogatási lehetőségek a turizmusban

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv

Beszállítói láncok versenyképességének erősítése

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

Átírás:

A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓTERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2005. szeptember.

Bevezetés Az EU kritériumainak és az előírt módszertannak megfelelően a Regionális Innovációs Stratégia 1 kidolgozásának célja a kis- és középvállalkozások versenyképességének és innovativitásának a növelése, ami végső soron a vállalkozóknak az uniós piacon való sikeres szereplését segíti elő. Az innováció ösztönzése terén az állam legfontosabb feladata az innováció-barát környezet feltételeinek minél szélesebb körű megteremtése és biztosítása, többek között offenzív gazdaságpolitikával, aktív iparpolitikával, színvonalas oktatással, fejlesztést ösztönző adórendszerrel, szellemi tulajdonjogok védelmének hatékony biztosításával, kedvező kamatozású hitelekkel valamint az innováció folyamatát segítő egyéb közvetlen és közvetett eszközökkel. A Régió feladata, hogy a közeljövőben várhatóan bővülő források hatékony felhasználásával támogassa a KKV-k innovációs képességeinek és lehetőségeinek fejlesztését. A Stratégia elkészítése során felhasználtuk a projekt keretében készült korábbi elő- és résztanulmányok megállapításait, a keresleti és kínálati oldalon végzett felmérések eredményeit, valamint a Régióval, illetve a KKV-k innovációjával foglalkozó korábban készült dolgozatokat, felméréseket és elemzéseket. Összefoglaltuk a Közép-magyarországi régió legfontosabb jellemzőit, erősségeit, gyengeségeit, igyekeztünk vázolni a fejlődés várható trendjeit, hogy a KKV-k innovációs lehetőségeinek vizsgálata során tekintettel lehessünk arra a makro- és mikrokörnyezetre, ahol a vállalkozások élnek és dolgoznak. A Közép-magyarországi régió innovációs stratégiáját a gazdaság különböző szereplői véleményeinek és javaslatainak figyelembevételével állítottuk össze, és többkörös egyeztetés (fókuszcsoportos megbeszélések, Tanácsadó Testületi, Irányító Bizottsági ülések stb.), illetve többszöri átdolgozás nyomán nyerte el jelenlegi formáját. A Stratégiát a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) Innovációs Albizottsága (RIAB) 2005. július 19-én vitatta meg. A RIAB úgy döntött, hogy a beterjesztett dokumentumhoz aktualizáló kiegészítést kell készíteni, és ezzel az anyaggal együtt kell azt elfogadásra beterjeszteni a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elé. A teljes Közép- Magyarországi Innovációs Stratégia az alábbi dokumentumokból áll: Vezetői összefoglaló, RIS, Kiegészítés a RIS-hez (és függeléke). A jelen összefoglaló egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza az aktualizált RIS stratégiai irányait, prioritásait és intézkedéseit, vagyis a 2004-ben elkészült Stratégiára építve a Kiegészítés ajánlásait is figyelembe véve készült. 1 A Közép-magyarországi régió Regionális Innovációs Stratégiájának kidolgozására az Ikerrégiók Innovációs Stratégiája Innovációs Tengely című projekt keretében került sor. 2001-ben a Közép-dunántúli és a Középmagyarországi régió az olaszországi Umbria és a német Brandenburg régióval közösen elnyerte az Európai Unió 5. Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának pályázatát Regionális Innovációs Stratégia (RIS) készítésére. 2

A Stratégia elkészítésének elvi alapjai A Stratégia elvi alapjai, készítésének fő szempontjai a következők voltak: Alapozzon a projekt keretében végzett felmérések eredményeire, a Régió, illetve a keresleti és kínálati oldal SWOT analíziseire. Vegye figyelembe a Régióról a közelmúltban készült tanulmányokat, dokumentumokat, illeszkedjen a Régió 2001-2006 évre elfogadott fejlesztési stratégiájához és a 2004-2006 évi operatív programjához. A Stratégia az érintettekkel kialakított minél szélesebb körű konszenzuson alapuljon, ezért a stratégia egyeztetési változata fókuszcsoportos fórumokon kerüljön megvitatásra, és az ott elhangzott javaslatok is épüljenek be a stratégiába. A Stratégia illeszkedjen az Európai Unió strukturális politikája, a Strukturális Alapok alapelveihez és célrendszeréhez, megkönnyítve ezzel a régió uniós forrásokhoz való hozzájutását. A Stratégia reális célokat tűzzön ki, hogy azok a 2004-2008 közötti, öt éves tervidőszakban jó eséllyel megvalósíthatók legyenek, azaz a terv reális erőforrások elérésével, felhasználásával számoljon. Vegye figyelembe a 2004 óta eltelt időszak változásait, hatásait és a Stratégia megvalósításának jelenlegi helyzetét. A Stratégia felépítése A stratégiai terv célrendszerének felépítése az elemzések eredményeit összegző SWOT analízis alapján megrajzolt problémafa szerkezetét tükrözi. Ez utóbbi alapján fogalmaztuk meg a célokat, s rajzoltuk meg a célok struktúráját, azaz a célfát. A régió jövőképének (vízió) elérését a stratégiai terv céljának megvalósítása biztosíthatja. A problémafa csúcsain helyezkednek el a fő problémák. Az ezek által felvetett kérdésekre adnak választ a specifikus célok, a stratégia prioritásai. A specifikus célok operatív célokra bonthatók tovább, melyek elérését a terv javasolt intézkedéseinek a végrehajtása teszi lehetővé. Az intézkedések közül azok, melyek végrehajtását a terv három éven belül javasolja, az Akcióterv fejezetben kerülnek részletesebb kifejtésre. A dokumentum utolsó fejezetében három kísérleti projekt megvalósítására teszünk javaslatot. A Stratégia szerkezetét az aktualizáló kiegészítésekkel egységes szerkezetben az 1. ábra mutatja be. A 2005. szeptemberében elkészült aktualizáló kiegészítés a Stratégia melléklete, a Stratégia e kiegészítéssel egységben értelmezendő. 3

VÍZIÓ A Közép-magyarországi régió a magyarországi K+F és innováció integrátoraként a magyar tudástársadalom, az Európai Unió egyik meghatározó, folyamatosan fejlődő régiója STRATÉGIAI CÉL A Közép-magyarországi régió a jelentős infrastrukturális és emberi erőforrás fejlesztéseken keresztül, a térség kis- és középvállalatainak dinamikus fejlődését segítő társadalom-tudatos és innovációvezérelt magyar modell kidolgozásán és megvalósításán keresztül váljon a szűkebb és tágabb értelemben vett termék és technológiai innováció egyik jelentős európai központjává. PRIORITÁSOK A KKV-k működési feltételeinek javítása A termék- és technológia fejlesztés ösztönzése Az innovációs kultúra színvonalának emelése INTÉZKEDÉSEK Interaktív, folyamatosan karbantartott vállalati információs rendszer kialakítása működtetése A multi- és transznacionális cégek igényeinek monitorozása és a többszintű folyamatos kommunikáció ösztönzése A tőkéhez, forgóeszközhöz jutás feltételeinek javítása A vállalkozások összefogásának ösztönzése (klaszterek és virtuális vállalatok) A háztáji, kevés eszközös bedolgozói körök szervezése Az ipari parkok és vállalkozási övezetek lehetőségeinek bővítése A különböző szintű beszállítói tevékenységek ösztönzése A vállalkozások európai beilleszkedésének segítése A keresleti és kínálati oldal humán erőforrás fejlesztése Beszállítói és technológiai inkubátorok létrehozásának, s abban innovációs szolgáltatások biztosításának ösztönzése Magán, vagy PPP alapú magvető (seed) finanszírozási tőkealapok szervezésének ösztönzése Korszerű termékfejlesztési módszerek bemutatása és terjesztése Korszerű technológiai központok létrehozása közösségi segítséggel Technológiai információs rendszerek kidolgozása és működtetése Termékfejlesztési tevékenység ösztönzése Vállalati kutatóhelyek létrejöttének ösztönzése Technológia-intenzív vállalkozások létrejöttének ösztönzése A Régió innovációs profiljának meghatározása A meglévő tapasztalatok szintetizálása és megismertetése a KKV-kal (best practice) Tanácsadási és oktatási projektek szervezése, támogatása Benchmarking módszerek terjesztése A minőség szemlélet és a korszerű vezetési módszerek terjesztése Az eddigi támogatási módszerek objektív értékelése és a tervezett támogatási projektek várható hatásának szimulálása Az innováció széles körű kommunikációja a felsőoktatásban résztvevők felé Az innováció széles körű kommunikációja a vállalkozói réteg és a társadalom számára Az akadémiai és a vállalkozói szféra kapcsolatainak erősítése PILOT PROJEKTEK Termékfejlesztési konzorciumok kialakítása a KKV-k termékfejlesztése érdekében Kapcsolatrendszerek fejlesztése Magvető tőkealap létrehozása 1. ábra: A Stratégia szerkezete 4

A Regionális Innovációs Stratégia prioritásai Cél Prioritás_1: A KKV-k működési feltételének javítása A prioritás célja a régió vállalkozásai működési feltételeinek javítása versenyképességük fokozása, folyamatos fejlődésük elősegítése érdekében. Indoklás Az elvégzett felmérések elemzése megerősítette azt az általános megállapítást, hogy a KKV-k működési feltételei gyengék. A vállalkozások nagyon kevés információval rendelkeznek környezetükről, kevés, a mindennapi tevékenységüket segítő, használható adatbázis létezik. Elő kell segíteni az információ-cserét, a kapcsolatépítést, képzésekkel, klaszterek szervezésével és más eszközökkel javítva a vállalkozások működési feltételeit. Cél Prioritás_2: Termék- és technológiafejlesztés A prioritás célja, hogy növelve a kis- és középvállalkozások technológiai színvonalát és a berkeiken belül zajló, sikeres termékfejlesztési projektek számát, fokozza versenyképességüket, segítése elő folyamatos fejlődésüket. Indoklás A magyarországi termelő kis és középvállalkozások többsége olcsó bérmunkát végez, vagy alacsony hozzáadott értékű végterméket állít elő. Igen kevés az új, nemzetközi viszonylatban is piacképes termék. Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások fenn tudjanak maradni az EU csatlakozással felerősödött piaci versenyben, jelentősen több új terméket kell kifejleszteniük. A megvalósulás érdekében, számos tekintetben ösztönözni, támogatni kell a termék- és technológia-fejlesztési tevékenységet. Cél Prioritás_3: Az innovációs kultúra színvonalának emelése A prioritás célja, hogy kommunikáció segítségével felhívja a figyelmet az innovációra, gondolatokat indítson az emberekben, amelyek még több új ötlethez vezetnek. Még fontosabb az, hogy az ötletekből sikeres innováció szülessen. Ezt a célt a prioritás az innovációs ismeretek oktatásában résztvevő kör kiszélesítésével, és az ismeretanyag elmélyítésével kívánja segíteni. Ezen keresztül hozzájárul a dokumentum által megjelölt átfogó célhoz: a sok ötlet és kevés termék országából a tengernyi ötlet sok termék országává váláshoz. Indoklás A magyar gazdaság fejlődésével a bérszínvonal is emelkedett, így versenyképességünk egyik fő eleme csökkenőben van. A kreativitás, mint érték lehet az egyik versenyelőny, ami ezt kompenzálja. Ahhoz, hogy ezt megfelelően ki is tudjuk használni, az innováció a társadalom összes szereplője számára mindennapivá kell, hogy váljon. El kell terjeszteni azt a mentalitást, amivel mindenhol az új megoldásokat, lehetőségeket keressük. Ezért szükséges az innovációs kultúra terjesztése, színvonalának emelése. 5

Forrásallokációs terv - Az innovációs stratégia megvalósításához szükséges források ütemezését az alábbi táblázat mutatja (a számok millió Ft-ot jelölnek): Prioritások/Intézkedések 2005 2006 2007 2008 Összesen I. Prioritás A KKV-k működési feltételeink javítása 330 867 1443 530 3170 1. Interaktív, folyamatosan karbantartott vállalati információs rendszer kialakítása és működtetése 0 30 20 20 70 2. A multi- és transznacionális cégek igényeinek monitorozása, és a többszintű folyamatos kommunikáció ösztönzése 0 10 10 10 30 3. A tőkéhez, forgóeszközhöz jutás feltételeinek javítása 20 100 150 200 470 4. A vállalkozások összefogásának ösztönzése (klaszterek és virtuális vállalatok) 220 18 22 25 285 5. A háztáji, kevés eszközös bedolgozói körök szervezése 0 15 15 0 30 6. Az ipari parkok és vállalkozási övezetek lehetőségeinek bővítése 18 24 20 15 77 7. A különböző szintű beszállítói tevékenységek ösztönzése 0 60 72 90 222 8. A vállalkozások beilleszkedésének segítése, felkészítése az EU csatlakozásból eredő kihívások és lehetőségek kezelésére 25 0 0 0 25 9. A keresleti és kínálati oldal humán erőforrás fejlesztése 27 30 34 40 131 10. Beszállítói és technológiai inkubátorok létrehozásának, s abban innovációs szolgáltatások biztosításának ösztönzése 0 80 100 80 260 11. Magán, vagy PPP alapú magvető (seed) finanszírozási tőkealapok szervezésének ösztönzése 20 500 1000 50 1570 II. Prioritás A termék- és technológiafejlesztés ösztönzése 940 990 1090 1220 4240 1. Korszerű termékfejlesztési módszerek bemutatása és terjesztése 310 120 130 150 710 2. Korszerű technológiai központok létrehozása közösségi segítséggel 10 160 200 240 610 3. Technológiai információs rendszerek kidolgozása és működtetése 10 80 100 110 300 4. Termékfejlesztési tevékenység ösztönzése 480 320 350 370 1520 5. Vállalati kutatóhelyek létrejöttének ösztönzése 80 160 180 200 620 6. Technológia-intenzív vállalkozások létrejöttének ösztönzése 50 120 130 150 450 7. A Régió innovációs profiljának meghatározása 0 30 0 0 30 III. Prioritás Az innovációs kultúra színvonalának emelése 105 122 93 100 420 1. A meglévő tapasztalatok szintetizálása és megismertetése a KKV-kal (best practice) 10 12 15 18 55 2. Tanácsadási és oktatási projektek szervezése, támogatása. 20 30 25 20 95 3. Benchmarking módszerek terjesztése 10 15 18 22 65 4. A minőségi szemlélet és a korszerű vezetési módszerek terjesztése 10 14 0 0 24 5. Az eddigi támogatási módszerek objektív értékelése, és a tervezett támogatási projektek várható hatásának szimulálása 5 0 0 0 5 6. Az innováció széles körű kommunikációja a felsőoktatásban résztvevők felé 20 15 0 0 35 7. Az innováció széles körű kommunikációja a vállalkozói réteg és a társadalom számára 20 23 25 30 98 8. Az akadémiai és a vállalkozói szféra kapcsolatainak erősítése 10 13 10 10 43 Összesen 1375 1979 2626 1850 7830 6