AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Neveléstudományi Doktori Iskola Működési Szabályzata (Dl MSZ) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 33/2007. (III. 7.) kormányrendelet, a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) kormányrendelet, a Magyar Akkreditációs Bizottságnak (MAB) a doktori iskolák létesítésének és működésének akkreditációs követelményeiről szóló 2008/8/II.2. sz. határozata, illetve az Eszterházy Károly Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Doktori szabályzata alapján készült. 1. Általános rendelkezések A szabályzat tárgya és hatásköre 1. 1. A Neveléstudományi Doktori Iskola közvetlenül a rektor felügyelete alatt működik, adminisztrációs feladatait a Tanulmányi és Információs Központ látja el. [Vö. DSZ 2.6] 2. A Doktori Iskola (a továbbiakban: DI) munkájában a törzstagok mellett oktatóként és témavezetőként más hazai, vagy külföldi főiskolák, egyetemek és kutatóintézetek oktatói és munkatársai is közreműködnek. 3. A Doktori Iskola szervezetéről a Főiskola Doktori szabályzata rendelkezik. [DSZ 9.] 4. A DSZ határozza meg a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) feladatait. [DSZ 10.] 5. A Doktori Iskolában folyó képzés rendjét a Doktori Iskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a továbbiakban: DI TVSZ) határozza meg. A doktori képzésről és fokozatszerzésről 2. 1. A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai az alapképzés és a mesterképzés, a doktori képzés [felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), 11. (1)]. 2. A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel [Ftv. 32. (9)]. A doktori képzés a doktori-fokozat megszerzésének szükséges, de nem elégséges feltétele. A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás magában foglalja a doktori szigorlatot, az önálló kutatómunkára való alkalmasság és új tudományos eredmények bemutatását, az előírt idegen nyelvi ismeret igazolását, valamint az önálló tudományos feladat megoldását tartalmazó értekezés nyilvános bemutatását és megvédését. 3. Doktori képzés szervezett kerete a Dl, amely tevékenységét a MAB jóváhagyásával végzi.
2. A Doktori Iskola felépítése 3. 1. A Doktori Iskola működését a DI vezetője irányítja. 2. A Doktori Iskola vezetőjének munkáját segítő testület a Doktori Iskola Tanácsa (DIT), amelyet a Doktori Iskola törzstagjai választanak, tagjait pedig az Intézményi Doktori Tanács (IDT) elnöke bízza meg és menti fel. [DSZ 9.2] 3. A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket - a doktori iskola vezetőjének javaslatára - az IDT alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási feladatok ellátására. [DSZ 9.3] A Doktori Iskola vezetője 4. 1. A doktori iskola vezetőjét az IDT felterjesztése alapján, a MAB előzetes véleményének megkérése után a rektor nevezi ki. [Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) 2007. május 1-jei, a doktori iskolák létesítésének és működésének követelményeiről szóló állásfoglalása (a továbbiakban: MAB 2.3] 2. A Doktori Iskola vezetője a) felelős a Dl tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért [DSZ 9.1] b) ellátja a DSZ-ben, a Dl TVSZ-ben és a Dl MSZ-ben a számára előírt feladatokat, c) ellátja a DIT elnöki feladatait [DSZ 10.1], ezen belül: d) javaslatot tesz a DIT-nek a Doktori Iskola rendelkezésére bocsátott személyi és anyagi-eszközök felhasználásáról, e) javaslatot tesz a szigorlati fő- és melléktárgyakra valamint a szigorlatoztató bizottság összetételére, f) javaslatot tesz a hivatalos bírálók és a bírálóbizottság összetételére. g) felel a Dl gazdálkodásáért. 3. A Doktori Iskola vezetője a Doktori Iskola négy programjának vezetőjével együttműködve fejti ki tevékenységét. A programvezetőket a DI vezetője kéri fel. A Doktori Iskola Tanácsa 5. 1. A DIT a Doktori Iskola vezetőjének munkáját segítő testület, amelynek hivatalból tagjai az iskola törzstagjai. A Doktori Iskola törzstagjai további, tudományos fokozattal rendelkező tagokat választhatnak a tanácsba a DSZ feltételei szerint. 2. A DIT személyi összetételének biztosítania kell a művelt terület kellő szakmai lefedettségét. 3. A DIT feladatait a DSZ határozza meg. 4. A DIT szükség szerint, de félévenként legalább egyszer ülésezik és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. 5. Szavazásra a DIT elnöke és tagjai jogosultak, kivételt ez alól az DIT tagjainak megválasztása jelent, ahol csak a Dl törzstagjai jogosultak szavazásra. 6. A DIT akkor határozatképes, ha szavazattal rendelkező tagjainak legalább fele részt vesz a szavazáson. 7. A DIT döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Indokolt esetben bármely tag kérhet, illetve az elnök is kezdeményezhet titkos szavazást.
8. A DIT szavazásos döntéseit személyi kérdésekben titkos szavazással hozza. A szavazólapon fel kell tüntetni minden jelölt nevét; a szavazók megjelölnek minden számukra elfogadható jelöltet. A legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve jelöltek kerülnek javaslatra a szavazás tárgya szerint. Több egyenlő szavazatot kapott jelölt esetén az elnök dönt. 9. Személyi kérdések esetén nem vehet részt a döntéshozatalban, aki az érintett személlyel a) közvetlen munkahelyi kapcsolatban (azonos intézet/intézmény, vezetői-beosztotti viszony) van, vagy b) közeli hozzátartozói kapcsolatban van, vagy c) az elmúlt öt évben tudományos szerzőtársi kapcsolatban van, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 10. Fokozat odaítélése esetén a DIT 0-1-2-3 pontos szavazást alkalmaz [DSZ 21.3]. 11. A DIT elnökének javaslatára, indokolt esetben, a DIT döntést hozhat elektronikus úton (e-mailben). 12. A DIT ülésein szereplő, döntést igénylő napirendi pontokhoz szükséges anyagokat a tagok számára hozzáférhetővé kell tenni legalább három munkanappal az ülés előtt. A közzététel történhet elektronikusan. Az ülések időpontját napirenddel együtt legalább 5 munkanappal az ülés előtt a tagokkal közölni kell. 13. A DIT üléseiről jegyzőkönyv készül, amely az ülés után legfeljebb tíz munkanappal hozzáférhető a Doktori Iskola oktatói és hallgatói részére és elhelyezik a Doktori Iskola Irattárában. 14. A DIT adminisztratív feladatait a Rektori Hivatal, illetve a Tanulmányi és Információs Központ látja el. A Doktori Iskola oktatói 6. 1. A Doktori Iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a Doktori Iskola vezetőjének javaslatára az IDT alkalmasnak tart a Doktori Iskola keretében oktatási feladatok ellátására. A Doktori Iskola törzstagjai és oktatói más doktori iskolában is vállalhatnak oktatói megbízást. [MAB 2.4] 2. A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató, akinek témahirdetését az IDT jóváhagyta. 3. Egy doktorandusznak legfeljebb két témavezetője lehet, akik felelősen irányítják és segítik a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelölt fokozatszerzésre való felkészülését. Külső témavezető mellé a DIT társtémavezetőt jelöl ki, aki a Főiskola részéről segíti a témavezető munkáját és figyelemmel kíséri a hallgató szakmai haladását. A Doktori Iskola kommunikációja 7. 1. A DI honlapján keresztül folyamatos és rendszeresen frissített tájékoztatást nyújt az iskola működését illetően a következő témákban a) az iskola tudományági besorolása, a megszerezhető doktori fokozat elnevezése, b) a törzstagok, oktatók személye és szakmai életrajzaik, c) hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatok, d) működési szabályzat [MAB 2.3], e) a képzési terv [MAB 2.4], f) minőségbiztosítási terv [MAB 2.5].
2. A DI honlapján keresztül folyamatos és rendszeresen frissített tájékoztatást nyújt a doktori képzést illetően [MAB 2.6] a) az IDT által jóváhagyott doktori témákról és témavezetőikről, b) a felvételi követelményekről, c) a doktori fokozat megszerzésének követelményrendszeréről, d) a Doktori Iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatáról, e) az oktatott tárgyakról. 3. A DI honlapján keresztül folyamatos és rendszeresen frissített tájékoztatást nyújt a DI eredményességéről, elérhetővé téve a) a PhD értekezések elektronikus formáját, b) a fokozatot szerzettek névsorát, c) a doktori szigorlatot teljesítők névsorát. 4. A Dl honlapját legalább havonta egyszer frissíti. 3. Doktori képzés Jelentkezés, felvételi eljárás 8. 1. A jelentkezés általános feltételeit az DSZ tartalmazza [DSZ 14.]. A doktori képzésre való jelentkezéshez benyújtott pályázatnak az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia: a) kitöltött jelentkezési lap (DSZ 1. melléklet szerint); b) kutatási terv (legfeljebb 10.000 karakter + a bibliográfiák terjedelemben) c) a felvételi eljárási díj befizetését igazoló irat; d) az MA/egyetemi leckekönyv másolata (az eredeti bemutatása mellett); e) az MA/egyetemi oklevél másolata (az eredeti bemutatása mellett); f) nyelvtudást igazoló okmányok másolatai (az eredeti példányok bemutatása mellett); g) szakmai önéletrajz publikációs jegyzékkel; h) a témavezető fogadó nyilatkozata; i) egyéni képzési rendre való jelentkezés esetén a munkahely támogató nyilatkozata; j) egyéb dokumentumok (pl. ajánlások); k) büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány; l) nyilatkozat arról, hogy a jelentkező pályázik-e ösztöndíjra, illetve, hogy kéri-e felvételét akkor, ha ösztöndíjban nem részesül. 2. A Doktori Iskolába történő felvételkor az oklevél minősítését a jelentkező által megszerzett mesterfokozat, vagy azzal egyenértékű oklevél minősítése jelenti. A legalább jó rendű minősítés az oklevél megszerzését követő két évig tekintendő feltételnek. A minősítés azonban ezután is beleszámít a felvételi pontszámba. 3. A jelentkezők értékelése részben a DSZ szerint benyújtott pályázat, részben egy felvételi-beszélgetés alapján történik. A beszélgetés során egy, a DIT által felkért legalább 3 fős bizottság meggyőződik a jelentkező szakmai felkészültségéről, kutatási elképzeléseiről és nyelvtudásáról. 4. A felvételi beszélgetésekre a DIT által meghatározott időpontban és helyen kerül sor. Erről a felvételi beszélgetés időpontjáról a Rektori Hivatal írásban értesíti a jelentkezőket.
5. A felvételi rangsorolás 4 szempont alapján történik, melyek mindegyikére 25 pont adható: a) oklevél minősítése, b) nyelvismeret; c) tudományos tevékenység; d) kutatási terv, kommunikációs készség Az értékelés részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza. 6. A felvételi bizottság a jelentkezőket 100 pontig értékeli, a legalább 60 pontot elért jelöltek kerülnek rangsorolásra. A felvételi rangsorolást a felvételi bizottság véleményét figyelembe véve a DIT állapítja meg, s ennek alapján tesz javaslatot az IDT elnökének a felvételi döntésre. 7. A felvételi döntés lehet: a) felvétel ösztöndíjas szervezett nappali doktori képzésre, b) felvétel költségtérítéses szervezett nappali vagy levelező doktori képzésre, c) felvétel költségtérítéses egyéni felkészülésű doktori képzésre, d) a jelentkezés elutasítása. 8. A felvételről szóló döntés tartalmazza a képzési formát és a felvételi eljárás során elért pontszámot. 9. Az egyes képzési formák között lehetőség van átjelentkezni a DIT-hez benyújtott kérelem alapján. Tanterv, munkaterv 9. 1. A Doktori Iskola a tanterv alapján működik, melyet a DIT javaslata alapján az IDT hagy jóvá. A tanterv tartalmát és struktúráját részletesen a DI Képzési Terve tartalmazza.. 2. A tanterv tartalmazza a a) képzés célját, b) a megszerezhető kreditpontokat és azok megoszlását, c) a tantárgyak listáját, d) az oktatók névsorát. 3. A doktorandusz munkaterve a doktori tanterv keretei között meghatározza a doktorandusz által tanulmányai során elvégzendő feladatokat. A hallgatók munkatervét a szervezett képzés második félévében kell elkészíteni a témavezető segítségével. A doktorandusz munkatervét a témavezető javaslatára a DIT hagyja jóvá. A munkaterv csak akkor hagyható jóvá, ha összhangban van a Doktori Kreditszabályzattal [DSZ, 2. sz. melléklet]. 4. A munkaterv tartalmazza a hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítése érdekében hallgatni kívánt tárgyait. Bármely a DI által meghirdetett tárgy, illetve, a témavezető támogatásával, más neveléstudományi vagy rokon területen működő Doktori Iskola doktori képzésében oktatott tárgy felvehető. A DIT jóváhagyása mellett a munkaterv tartalmazhat külföldi doktori-képzésekben oktatott tárgyakat is. 5. A munkaterv tárgyanként tartalmazza a tárgy a) nevét (címét) b) előadóját (a tárgyfelelős, meghirdető oktatót) c) kreditértékét d) időbeli ütemezését, azaz, hogy a tárgy melyik félévben kerül felvételre.
A szervezett képzésben résztvevők feladatai 10. 1. A felvételi bizottság értékelése és jelentése alapján a DIT további szempontok figyelembevételével tesz felvételi javaslatot a tudományos rektorhelyettesnek. A felvételi-döntést a tudományos rektorhelyettes hozza meg, és erről határozatot ad ki. [DSZ 15. 4-5.] 2. A doktorandusz a főiskolán tudományos képzésben vesz részt, továbbá egyéni kutatómunkát végez. A doktorandusz oktatói feladatokat is vállalhat, amely azonban nem képezi a tanulmányi-kötelezettség részét. [DSZ 12.2] 3. A szervezett képzésben részt vevő doktorhallgatóknak a Tanulmányi és Információs Központnál be kell iratkozniuk a szemeszter megkezdése előtt, a hirdetmény szerint. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: a) diploma, b) 1 db fénykép, c) személyazonosságot igazoló okmány, d) a felvételről szóló értesítés, kitöltött iratkozási űrlap. A beiratkozási/regisztrációs határidő lejárta után külön eljárási díj fizetendő. A második szemesztertől kezdve a hallgatók elektronikusan regisztrálják saját magukat, a szemeszter első két hetében. 4. A tanulmányi követelmények mértékegysége a tanulmányi pont (kredit). A kredit a doktori képzésben a doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi, oktatói és kutatói munka mértékegysége. A doktoranduszok a teljes képzés alatt összesen 180 kreditet kötelesek teljesíteni, az EKF Doktori Kreditszabályzat (DSZ. 2. sz. melléklet: Kreditszabályzat) 4. pontja szerinti feltételek szerint. Ha a doktorandusz neki felróhatóan egy adott szemeszterben az előírt számú kreditet nem szerzi meg, a DIT dönt a doktori ösztöndíj folyósításának a felfüggesztéséről. Amennyiben a doktorandusz mulasztásait egy éven belül nem pótolja, a DIT dönthet a hallgatói jogviszony megszüntetéséről. A részletes kreditszabályzatot a 2. sz. melléklet tartalmazza. 5. Tanulmányi (képzési) kreditet a doktorandusz kötelezettségeinek teljesítésével szerezhet. A doktori képzés 6 féléve alatt a kötelezően teljesítendő tanulmányi (képzési) kreditek száma 100 [DSZ. melléklet]. A kreditek teljesítését - a felvett tantárgyra előírt vizsga, dolgozat, beszámoló, stb. alapján - a tárgy indexben szereplő előadója aláírásával igazolja. A doktori képzésben nyelvtanulással kredit nem szerezhető. 6. A doktorandusz által végzett oktatási tevékenységért kredit adható. Oktatási tevékenység esetén a heti 1 óra tartása (egy féléven át) 5 kreditet, heti 2 óra tartása 20 kreditet ér. 7. A doktorandusz által végzett publikációs és egyéb tudományos tevékenységért kredit adható. A MSZ 5. melléklete tartalmazza a publikációs kredittáblázatot. A kredittáblázatot a DIT ötévente legalább egyszer felülvizsgálja. A doktorandusz témavezetője a DIT-nél javasolhatja a kredittáblázat kiegészítését, módosítását. 8. A doktorandusz még a doktori képzés idejének letelte előtt előkészíti a tanulmányi kötelezettségek igazolását. A tanulmányok összegzése tartalmazza a teljesített feladatok/tárgyak felsorolását és az értük kapott kreditpontokat. A 180 kreditpont teljesítését a Dl tanulmányi felelőse ellenőrzi, és a DIT hagyja jóvá. Az abszolutórium kiadását ezután a DIT pozitív állásfoglalása esetén a DIT elnöke végzi. 9. Az abszolutórium megszerzése után a doktorandusz kérheti a DIT-től doktori szigorlati tárgyainak jóváhagyását és a szigorlati bizottság kijelölését. A szigorlatot egy főtárgyból és két melléktárgyból kell letenni. [DSZ 23.2]
10. A doktori szigorlat az abszolutórium megszerzése és az értekezés benyújtása közötti időszakban tehető le. Egyik vizsgáztató sem lehet a doktorandusz (társ)témavezetője, illetve társszerzője. Az esetleges összeférhetetlenségről az IDT felkérésének kézhezvétele után 8 napon belül írásban kell nyilatkozni. 11. A DIT félévente értékeli a doktoranduszok kutatói tevékenységét, amihez kikéri a Doktori Iskola illetékes programvezetőjének, valamint a témavezetőnek a véleményét. A szervezett képzésben részt vevő hallgatók éves beszámolója írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész elkészítése alól felmentés nem adható, a szóbeli beszámoló az első két félévben elhagyható. A beszámolót a témavezetővel véleményeztetni kell. 12. A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok féléves beszámolója nyilvános szeminárium, vagy konferencia formájában történik, amelyen részt vesznek a hallgatók, témavezetőik és a DIT képviselője. Az egyéni képzési rendben résztvevők feladatai 11. 1. Az egyéni képzési rend célja, hogy a jelentős elméleti felkészültséggel és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek (tanárok, levéltárosok, könyvtárosok, muzeológusok, stb.) számára a tanulmányi kötelezettségek teljesítése nélkül tegye lehetővé a doktori fokozat megszerzését. [DSZ 13.] 2. Az egyéni képzés általános feltételeiről a DSZ 13. rendelkezik. 3. A doktori szigorlatot az egyéni felkészülés engedélyezésétől számított legfeljebb 2 éven belül lehet letenni, ennek elmulasztása az eljárás megszűnését eredményezi. 4. A minimális publikációs követelményeket egyéni felkészülésre jelentkező jelölt esetén a kérelem beadása előtti utolsó 5 évben kell teljesíteni. 5. Ahol a DSZ és a MSZ külön az egyéni képzési rendben részt vevő doktoranduszokról nem rendelkezik, ott a szervezett képzésben részt vevőkre vonatkozó előírások érvényesek. Témavezető megváltoztatása 12. 1. Indokolt esetben a doktori témát, vagy a (társ)témavezető személyét kérés(ük)re, az érintett doktorandusz kérésére, vagy saját hatáskörben az IDT megváltoztathatja. A IDT a döntés előtt kikéri a témavezető(k) véleményét. 2. A téma-, illetve témavezető változtatás a tanulmányi idő tartamát nem hosszabbítja meg. 4. Doktori fokozatszerzés 13. 1. A doktori fokozatszerzés folyamatát a DSZ 17. rögzíti. 2. A doktori fokozatszerzés általános feltételeit a DSZ 18., részletes szabályozását a DSZ 19. rögzíti.
A doktori értekezés 14. 1. A doktori értekezésre vonatkozó általános szabályokat a DSZ 4. rögzíti. 2. Az értekezésben fel kell tüntetni a szerző és a témavezető(k) nevét, a Doktori Iskola és vezetőjének nevét, a készítés helyét és idejét. Az értekezéshez a témavezető ajánlása (legfeljebb 3 oldal), tartalomjegyzék, magyar és idegen nyelvű (legfeljebb 2-3 oldal) összefoglaló és irodalomjegyzék tartozik. Utóbbiban szerepeltetni kell a jelölt tudományos közleményeit is. Az értekezéshez függelék (pl. fénykép-, dokumentumgyűjtemény, CD melléklet, stb.) tartozhat. 3. Az értekezéshez mellékelni kell a DSZ 5. melléklete szerint elkészített tézisfüzetet A műhelyvita 15. 1. Az értekezést annak benyújtása előtt a szakmailag illetékes oktatási, szervezeti egységben munkahelyi vitára kell bocsátani. 2. A munkahelyi vitát az illetékes szervezeti egység vezetője szervezi a Dl elnökének kezdeményezésére. 3. A műhelyvitára bocsátandó értekezés egy példányát - legalább három héttel annak időpontja előtt - a Doktori Iskola irodáján le kell adni, egy-egy további példányát pedig - ugyanazon határidővel - a főiskolai és az intézeti könyvtárban kell elhelyezni. 4. A műhelyvitára meg kell hívni: a) az EKF szakmailag érintett program tanszékeinek minden oktatóját, kutatóját és doktoranduszát, és indokolt esetben más intézetek és tanszékek munkatársait is b) a tudományos rektorhelyettest c) a DIT tagjait d) témavezetőt (témavezetőket) 5. A műhelyvitára szóló meghívókat legalább két héttel korábban a vita lefolytatására illetékes szervezeti egység vezetője küldi ki. 6. A vitára az értekezésről két írásos előopponensi vélemény készül. A felmerülő észrevételeket a szerző belátása szerint mérlegeli. Az előopponensi véleményekről, a munkahelyi vitáról és a szerző állásfoglalásáról jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. Nyilvános vita 16. 1. A nyilvános vitáról rendelkező általános szabályokat a DSZ 6. tartalmazza. A nyilvános vita forgatókönyve a DSZ 9. melléklete szerint készül. 2. A nyilvános vitát a tudományos rektorhelyettes hivatala szervezi meg. 3. A nyilvános vitára szóló meghívókat a Hivatal legalább három héttel az ülés előtt kiküldi. 4. A nyilvános vitára szóló meghívót a Doktori Iskola honlapján is közzé kell tenni. A meghívón fel kell tüntetni, hogy az érdeklődők az értekezést hol tekinthetik meg. 5. A nyilvános vitára meg kell hívni: a) a DIT tagjait; b) az EKF szakmailag érintett program tanszékeinek valamennyi minősített oktatóját; c) a társkarok szakmailag illetékes szervezeti egységeit; d) a témavezetőket.
Nyelvi követelmények 17. 1. Az idegen nyelv ismeretének igazolása legalább két B2 szintű államilag elfogadott bizonyítvány bemutatásával történik. A két idegen nyelv közül az egyik kötelezően az angol. Indokolt esetben elfogadható egy C1, vagy C2 szintű felsőfokú és egy B1 alapfokú államilag elfogadott nyelvvizsga. 2. A DIT munkanyelve a magyar, külföldi résztvevők esetén az angol. 5. Egyéb rendelkezések Minőségbiztosítás 18. 1. A DIT kialakítja a neveléstudományi doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosításának elveit és módszereit. 2. A DIT folyamatosan figyelemmel kíséri az oktatási program működését. Munkájához felhasználja a doktorjelöltek véleményét, szükség esetén külső szakértőket kér fel. 3. A DIT évenként értékeli a doktori oktatás működését és tapasztalatait. 4. A DIT jóváhagyja a doktori iskolára vonatkozó szakmai követelményeket. A minőségbiztosítás belső eszközei, melyekhez tartozó kritériumokat a DI TVSZ határozza meg: a) A hallgatók által teljesítendő kreditpontok megszerzésének ellenőrzése. b) A publikációs teljesítmények folyamatos ellenőrzése. c) A témavezetők által minden évben jóváhagyott munkaterv összeállítása, amely tartalmazza az egyéni kutatómunka célkitűzéseit. d) Félévenként a hallgató által az adott időszak szakmai munkájáról készített beszámoló ellenőrzése. e) A hallgatók tudományos eredményeinek rendszeres nyilvános bemutatása és megvitatása. f) Az elkészült disszertáció benyújtás előtti munkahelyi vitán történő bemutatása és megvitatása, mely vitát a témavezető kezdeményezheti. A Doktori Iskola gazdálkodása 19. 1. A Doktori Iskola gazdálkodásáért amelyre vonatkozik az Főiskola gazdálkodási szabályzataiban foglalt eljárási rend a DI vezetője felel, az ő hatáskörébe tartozik a kifizetések engedélyezése. 2. A Doktori Iskola pénzügyi keretét az IDT által jóváhagyott költségvetés alapján az ösztöndíjasok után folyósított állami normatíva, a doktoranduszok által befizetett térítések, eljárási díjak, valamint a DI egyéb bevételei alkotják. 3. A Dl költségvetésének végrehajtásáért a DI vezetője viseli a pénzügyi és fegyelmi felelősséget.
A Doktori Iskola Működési Szabályzatának mellékletei 20. 1. A tudományos publikációs tevékenység értékelésének szempontjait a MSZ 1. számú melléklete tartalmazza. 2. A kreditszabályzatot a MSZ 2. számú melléklete tartalmazza. 3. A kutatási munkaterv felépítését a MSZ 3. számú melléklete tartalmazza. 4. A felvételi pontszámítást a MSZ 4. számú melléklete tartalmazza. 5. A Doktori Iskola Tanácsának tagjait és egyéb tisztségviselőit a MSZ 5. számú melléklete tartalmazza.
1. melléklet: A tudományos publikációs tevékenység értékelése 1. Publikációnak az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk, tudományos monográfia, könyvrészlet, stb.) nevezzük amely [MAB 2008/8/II.2.2. melléklet alapján]: a) a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be; b) pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz; c) ISBN vagy ISSN számmal ellátott; d) szakmai kiadványban vagy önálló kiadványként jelent meg. 2. Publikációnak minősül továbbá: a) főiskolai, egyetemi Acta-ban megjelent tanulmány; b) egyetemi, főiskolai jegyzet, tankönyv; c) szakmai tárgyú recenzió (könyvismertetés) vagy kritika; d) tudományos ismeretterjesztő jellegű írás (pl. Köznevelés, Fejlesztőpedagógia, stb.). 3. Nem minősül publikációnak: a) saját kiadásban megjelentetett mű; b) rövid (egy-két oldalas) rezümé konferencia kiadványban vagy másutt; c) interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként); d) pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés; e) kéziratos szakdolgozat, diplomamunka; f) egyéb kéziratos írás. 4. A doktori eljárásban a DIT két ponton is ellenőrzi a DSZ által meghatározott minimumkövetelményeket: a) az eljárás megindításakor, b) az értekezés beadásakor. (Amennyiben az eljárás elindítása és az értekezést benyújtása egybeesik, a két követelmény teljesülését együtt vizsgálja a bizottság.) A minimumkövetelmények, illetve a publikációk pontozása mércét adnak a jelöltek számára publikációs tevékenységük értékelésére és arra, hogy mikor lehet doktori eljárást kezdeményezni; másrészt tájékoztató küszöbszintet ad előterjesztők számára, amely alatt általában nem javasolhatják a doktori eljárás megindítását [DSZ. 18.4]. A minimumkövetelmények teljesítését az előterjesztő (és az előterjesztés alapján az DIT) a beadott publikációs jegyzék alapján ellenőrzi. Ha a minimumkövetelmények nem teljesülnek, a benyújtott kérelmet a DIT elutasítja. Publikációs minimumkövetelmények a fokozatszerzési eljárás indításához 1. A megjelent, vagy a szerkesztői, illetve kiadói nyilatkozattal igazolhatóan megjelenés alatt álló publikációk száma legalább 5, amely tudományos cikk, könyvrészlet, vagy tankönyv. 2. Az elérendő minimális összpontszám: 25, a figyelembe vehető maximális pontszám: 50; több szerző esetén a pontszám arányosan oszlik meg a társszerzők írásos nyilatkozata alapján.
A publikációk pontozása a képzési terv szerint A egyes (szakmai) publikációkra adandó kreditpontok száma a következő: Félévek 1. 2. 3. 4. 5. 6. Kreditpontok I. Tanulmányi munkáért: összesen Kurzusok Neveléstudományi közös alapozó kurzusok 15 10 5 - - - 30 Az alprogramok témaköreinek kurzusai 5 5 5 5 - - 20 Szabadon választható tárgyakért szerezhető kreditpontok 5 5 15 15 10-50 Kutatási szeminárium+évvégi beszámolók: - 5 5 5 5 10 30 Összesen: 25 25 30 25 15 10 130 II. Kutatómunkáért és publikációs tevékenységért min. 30 Magyarországon megjelent acta-cikkért (vagy ehhez hasonló cikkért) 4 Magyarországon idegen nyelven megjelenő cikkért 6 Országos folyóiratban megjelent magyar nyelvű lektorált tanulmányért 8 Külföldön megjelent idegen nyelvű tanulmányért 12 Könyvrészletért 16 Recenzióért 2 Tankönyvért, jegyzetért (max. 2 db vehető figyelembe) 16 Önálló szaktudományos monográfiáért 32 Hazai és külföldi konferencián tartott előbírált magyar nyelvű előadásért 4 Magyarországon tartott idegen nyelvű konferencia-előadásért 6 Külföldi konferencián tartott idegen nyelvű előadásért 8 Magyarországi konferencián tartott magyar nyelvű poszterelőadásért 2 Magyarországi konferencián tartott idegen nyelvű poszterelőadásért 3 Külföldi konferencián tartott idegen nyelvű poszterelőadásért 4 Egyetemi doktori értekezésért adható summa cum laude minősítés esetén 24 cum laude minősítés esetén 16 rite minősítés esetén 0 III. (Felső)oktatási intézményben kifejtett oktatási tevékenységért: max. 20 Meg nem jelent, de igazolhatóan publikálásra elfogadott dolgozat esetén teljes; feltételes, azaz kisebb átdolgozást kérő elfogadás esetén fele pontszám jár. PhD minimumkövetelmények az értekezés benyújtásakor Az értekezés benyújtásakor teljes publikációs jegyzéket kell leadni. Társszerzős publikációknál (legalább egy első szerzős publikációnál) a társzerzőknek a DSZ. 6. melléklete szerinti Társszerzői lemondó nyilatkozatot" kell adniuk.
2. melléklet: Kreditszabályzat 1. A doktori (PhD) képzésben minden tanulmányi követelményt kreditekben kell meghatározni. A doktori képzésben szerezhető kreditekre vonatkozó általános szabályozást a DSZ 2. melléklete tartalmazza. 2. A hat féléves doktori képzés során összesen 180 kreditet kell gyűjteni a végbizonyítvány megszerzéséhez [MSZ, 2. melléklet]. A képzésben az alábbi tevékenységek alapján szerezhető kredit: a) tanulmányok, azaz a kurzusok teljesítése; b) kutatási (publikációs) tevékenység; c) oktatási tevékenység. A megszerezhető, illetve minimálisan megszerzendő kreditek száma az alábbiak szerint tevődik össze: a) Tanulmányi kredit: minimálisan megszerzendő: 100, maximálisan szerezhető: 130 b) Kutatási kredit: 30. Minimálisan megszerzendő: 25, maximálisan szerezhető: 50. c) Oktatási tevékenység: maximálisan szerezhető: 20 3. A kurzusok teljesítéséért heti 2 órás, egy féléves tantárgyanként 5 kredit adható. 4. Kutatási tevékenységért kredit a képzési terv szerint gyűjthető.
3. melléklet: A kutatási terv felépítése A kutatási tervnek az alábbi felépítést kell követnie: I. A kutatás előzményei A kutatási téma ismertetése; a szakirodalmi előzmények rövid áttekintése; kapcsolat a témában született korábbi eredményekkel. Terjedelem: 1500-2000 n (karakter) II. Célkitűzések A megoldandó kutatási feladat ismertetése, jelentősége, aktualitása a tudományágon belül. Terjedelem: 1000-1500 n (karakater) III. Vizsgálati módszerek Az alkalmazandó eljárások, technikák, módszerek ismertetése. Terjedelem: 1000-1500 n (karakter) IV. A kutatás ütemterve A tervezett kutatás mérföldköveinek bemutatása, a tervezett előmenetel félévenkénti bontásban. Terjedelem: 2000-3000 n (karakter) V. A várható eredmények jelentősége Terjedelem: 1000-2000 n (karakter) VI. Tervezett tanulmányutak Részvételi tervek kül- és belföldi konferenciákon, nyári egyetemeken, egyéb tudományos rendezvényeken. A tanulmányutak anyagi fedezetére vonatkozó elképzelések, pályázati tervek. Terjedelem: 1000-1500 n (karakter) VII. Tudományos közlemények, dolgozatok A kutatási tervhez kapcsolódó már megjelent saját publikációk, illetve publikálásra még nem elfogadott kéziratok felsorolása. Terjedelem: korlátlan, nem számít a 20 ezer n - es összterjedelembe. VIII. Bibliográfia A releváns szakirodalom tételes közlése. Terjedelme: max. 2 ív, nem számít a 20 ezer n -es összterjedelembe.
4. melléklet: Felvételi pontszámítás A felvételi pontszám megállapításakor a következő szempontokat vesszük figyelembe: 1. Az oklevél minősítése A 2 éves, vagy annál frissebb diploma esetén a jó, vagy ennél jobb minősítés a felvétel előfeltétele. A diploma pontértéke a diploma korától függetlenül max. 25 lehet. Jeles: 25, jó: 20, közepes: 15. 2. Nyelvismeret A felvétel előfeltétele egy B2 szintű (komplex) nyelvvizsga. Ezen kívül a felvételin még egy idegen nyelv figyelembe vehető. Pontszámítás: Fokozat Típus Komplex (írásbeli, szóbeli) Írásbeli, szóbeli C1, C2 (felső) 20 10 B2 (közép) 15 7,5 B1 (alap) 10 5 A nyelvismereti pontok megszerzéséhez a nyelvvizsga bizonyítványokat a felvételi időszak végéig be kell mutatni. A maximális pontszám: 25. 3. Korábbi tudományos tevékenység A pontszámítás alapja a doktoranduszokra is alkalmazott publikációs pontrendszer [1. melléklet]. További pontok adhatók TDK részvételért és helyezésért: a) Pro Scientia érem tulajdonosai: 20 pont b) TDK I. helyezés: 15 pont c) TDK II. helyezés: 10 pont d) TDK III. helyezés: 5 pont e) TDK részvétel: 2,5 pont A maximális pontszám: 25. 4. Kutatási terv, habitus A bizottság, a jelentkező által benyújtott kutatási terv és a felvételi beszélgetés alapján értékeli az alábbi három komponenst: a) Ismerje és tudja értékelni a téma szakmai előzményeket: 10 pont b) Ismerje és tudja megfogalmazni a kutatási témához kapcsolódó megoldatlan problémákat: 10 pont c) Legyen elképzelése témájának kutatandó forrásbázisáról: 5 pont
5. melléklet: A Doktori Iskola Tanácsa és Tisztségviselői A Doktori Iskola törzstagjai: 1. Budai László egyetemi tanár Professor Emeritus, dr. habil., CSc 2. Csoma Zsigmond egyetemi tanár, dr. habil., DSc, az MTA doktora 3. Forgó Sándor főiskolai tanár, dr. habil., PhD 4. Kárász Imre egyetemi tanár, dr. habil., CSc 5. Komenczi Bertalan egyetemi tanár, dr. habil., PhD 6. Mika János egyetemi tanár, dr. DSc, az MTA doktora 7. Monok István egyetemi tanár, dr. DSc, az MTA doktora 8. Nagy Mária egyetemi tanár, dr., CSc 9. Petercsák Tivadar egyetemi tanár, dr. habil., DSc, az MTA doktora 10. Tüskés Gábor egyetemi tanár, dr. habil., DSc, az MTA doktora 11. Zimányi Árpád főiskolai tanár, dr. CSc Elnök: 1. Monok István egyetemi tanár, dr. DSc, az MTA doktora Alelnökök: 1. Komenczi Bertalan egyetemi tanár, dr. habil., PhD 2. Mika János egyetemi tanár, dr. DSc, az MTA doktora Titkár: Simándi Szilvia adjunktus, dr. PhD Felvételi bizottság: 1. Bárdos Jenő egyetemi tanár, dr. habil., DSc, az MTA doktora (elnök) 2. Falus Iván egyetemi tanár, dr. habil., DSc, az MTA doktora (tag) 3. Mika János egyetemi tanár, dr. DSc, az MTA doktora (tag)