Vergilius összes művei

Hasonló dokumentumok
Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Ö Ö ú

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó


Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

É ö É ó Á É ó ü Á Ő Ö ü ö Ö ő ü ö ő Ü ű ő ó ő ó ő ő ő í ö ö ö í ő ü ü ő ü ü ő ö ó ő ő ú ő ő ö ö ő ő ő ú ő ő ü ú

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

É É Í ú ú Ü ú ú ű

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

ő ő ó ő ö ú ű ő ó í ő í ő ó ő í ó ó ő í ő í Ü ú ó ő ö ő É ő ő ő Ü í ó í Ü í ó ó Ü Ü ó ő ó ó Ü Ü ó ó ó í ó Ü ű í Ü Ü ő Ü ó É ó ő í ú

ő ü ö ö ó ő ú ü ö ü ü ö ő ö ö ö ő ö ő ó ö ö ő ö ö ő ó ó ő ő ü ő ő ő ü ő ő ü ő ő ó ö É Ö Ü Á Á ö ö ő ö ü ó ö ü ő ő ó ö ö ö ü ö ö ö ő ö ü ő ü ö ö ő ö ü

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ó ő ő ó ü ó ő ő ő ő ő ő ő

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

é é é é í é ű ü ü é ú é í é ü ü é í ű é é é é é é é é ü é ü é ü é í é é é é í é ü é é ü ü é ü ű é é é ű ü é ü ü é ű é ü é éú é ü é ü ű é ü é éú é é é

ö ö ú ú ó ö ü ú ó ű ő ú ü ú ó ó ó ó ó ö ű ő É ő ó ö ő Á ó ö ö ó ó ú ő ö ű ó ű ö ő ő Á ó ó ö ü ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ó

Ú ű í í ő í ü ü ű ő ü ő ü ő ü ú ő ü ú í ő ő ő í í í ü ő ü ő í ő ü í ő í ő ú ű í ő í ű ő ő í ú í í ő ő ő í

É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő

Átírás:

Vergilius összes művei Fordította Lakatos István Magyar Helikon 1967

EKLOGÁK I. PÁSZTORI SORS... JUL II. REMÉNYTELEN SZERELEM... III. DALNOKVERSENY... 13 IV. ÚJ ARA NYK OR...,. / í 7 \ V. HALÁL ÉS MEGDICSŐÜLÉS... VI. SILENUS ÉNEKE... VII. VIII. IX. X. CORYDON ÉS THYRSIS VETÉLKEDÉSE...... SZERELMI VARÁZS AZ ÚJ BIRTOKOSOK... GALLUS BOLDOGTALANSÁGA... 25 28 31 35 38 G E O R G IC A ÖNYV. A FÖ L D M ÍV E L É SR Ő L 1-5 sor: A költemény tárgya.^5-42: Bevezető.j 43-99: Teendők vetés előtt. (A szántás~tdejé; á talaj fajtái; atvaltogázdasag; a talajjavítás.) 100-121: A bevetett föld. 121-146: A mesterségek születése. 147-159: Hogyan óvjuk a vetést?! 60-175: A paraszt szerszámai. Milyen a jó eke? 176-203: Néhány hasznos tanács: a szérű előkészítése; mikor bő az aratás? hogyan gondozzuk a vetőmagot? 204-258: A parasztnaptár. A csillagképek. 259-275: Mivel foglalkozzék a gazda rossz időben? 276-286: Szerencsétlen és szerencsés napok. 287-310: Az éjjeli, a nappali, a nyári s a téli munkákról. 311-334: Az időjárásról. A vihar. 335-350: Mezei ünnep. 351-460: Az időjóslásról. Mikor fenyeget zivatar? Mikor lesz jó idő? Légköri fénytünemények. 461-497: Csodajelek, Caesar halála. 498-515: Berekesztés... 43 (jj ^ K Ö N Y V. A FÁK RÓ L ÉS A SZŐ LŐ K R Ő L 1-8 sor: Fohász Bacchushoz. 9-38: Hogyan erednek a fák? 39-46: Maecenas segítségül hívása. 47-82: A fák nemesítéséről: az oltásról, a szemzésről, az átültetésről. 83-135: A fák fajtái. 136-176: Óda Ttáliához. 177-258: A különböző talajnemek: milyen növény milyen földet kedvel. A talaj fajták ismertetőjelei. 259-322: Az iskolahely kiválasztása; hova telepítsünk szőlőt? és egyéb tanácsok. 323-345: A tavasz. 346-375: Hogyan trágyázzunk, kapáljunk, gallyazzunk, fonjunk sövényt? 376-396: Bacchus ünnepe. 397419: A szőlőmunkák folytatása. 420-457: A fák ápolásáról. 458-540: 57 A földmíves élet dicsérete... 553 10

III. K Ö N Y V. A Z Á L L A T T E N Y É S Z T É S R Ő L 1-48 sor: A költő célja. 49-71: A szarvasmarhákról. 72-102: A lovakról. 103-122: A kocsiverseny. 123-156: Apa- és anyaállatok nevelése. 157-178: Hogyan kell a borjakkal bánni? 179-208: Lovak betanítása. 209-218: Állataink vágyát zabolázzuk. 219-241: Bikák vetélkedése. 242-283: Az állatok szerelme. Hogyan fogan a kanca? 284-338: A juhok és a kecskék tartása. 339-348: Pásztorélet a forró Libyában. 349-383: Az örök tél birodalma. 384-403: Hogyan növeljük a gyapjú-, hogyan a tejhozamot? 404-413: A kutyákról. 414-439: A mérgeskígyókról. 440-477: A betegségek jelei; a gyógyítás módjai. 478-566: A dögvész... 72 IV. KÖNYV. A MÉHEKRŐL 1-7 sor: Maecenashoz, e könyv tárgyáról. 8-50: Hova telepítsük a méhest? milyen legyen a kaptár? 51-66: A hordás; a rajzás. 67-87: Méhek csatája. 88-115: A méhek fajtái. 116-148: A legszebb kert. 149-209: A méhek állama, csodálatos szaporodása. 210-218: A király. 219-227: Az isteni lélek. 228-250: A mézszüret. 251-280: A méhek betegségei. 281-314: A mesterséges méhtenyésztés. 315-558: Aristaeus története. Orpheus és Eurydice. 559-566: Befejezés... 87 (AENEIS f I. É N E K. A E N E A S K A R T H Á G Ó B A É R K E Z I K 1-33 sor: Előhang. 34-80: Juno Aeolusnál, a Szelek Barlangjában. 81-156: Vihar a tengeren. 157-222: Hajótörés Libyában. 223-334: Venus Juppiternél. Juppiter jóslata. 335-417: Aeneas és Venus. 418-493: A trójaiak be vonulnak Karthágóba. Szemlélődés a templomban. 494-636: Didó talál105 kozása a menekültekkel. 637-756: A lakoma II. É N E K. T R Ó J A P U S Z T U L Á S A 1-56 sor: Aeneas elkezdi történetét: A faló. 57-198: Sinon cselszövénye. 199-233: Laokoon. 234-267: Jk faló Trójában. 268-297: Aeneas álma. 298-317: A görögök megrohanják a várat. 318-334: Panthus. 335-401 :Á Aeneas beleavatkozik a küzdelembe. 402-437: Cassandra; további harcok. 438-505: Priamus palotájának ostroma. 506-566: Priamus halála. 567-623: 554

Helena; Venus ismét megjelenik. 624-633: Ilium lángokban. 634-704: Aeneas hazasiet. Az öreg Anchises. 705-795:.Menekülés. Creusa elvesztése. 796-804: A megmaradtak gyülekezése... 125 III. ÉNEK. A EN EA S BOLYO NG ÁSA 1-12 sor: Aeneas folytatja történetét: Útrakclés. 13-68: Első városalapítás; a vérző bozót. 69-120: Ortygiában. 121-146: Ismét a tengeren; az új Pergamus. 147-191: Mennyei szózat. 192-269: Harc a hárpiákkal* 270-290: További vándorút; az actiumi tornajátékf 291-505: Helenusnál Buthrotumban. Andromache. 506-550: Itália földjén. 551-567: A Charybdis. 568-691: A cyclopsok országában. 692-715: Bolyongás a tengeren. Anchises halála. 716-718: Aeneas befejezi történetét... 146 ÉNEK. D ID Ó SZER ELM E 1-53 sor: Didó és Anna. A vallomás. 54-89: Szerelmi seb. 90-128: Házasságok az égben köttetnek. 129-159: A vadászat. 160-172: Egy barlangban. 173-197: A Hír. 198-218: Őrjöngő Iarbas. 219-278: Mercurius intelme. 279-392: A szakítás. 393-407: Készülődés. 408-449: Megalázkodás. 450-473: Baljós jelek, rémképek. 474-521: Alvilági varázslat. 522-553: Utolsó vívódás. 554-583: Mercurius sürgetése; a menekülés. 584-705: Didó halála... 165 V. É N E K. V E R S E N Y JÁTÉK OK A N C H IS E S T IS Z T E L E T É R E 1-34 sor: Ismét Szicíliában. 35-41: Vendégségben Acestesnél. 42-103: Aeneas atyja sírjánál. 104-285: Ünnepi játékok. Evezősök vetélkedése. 286-361: Futók mérkőzése. 362-484: Az ökölviadal. 485-544: Az íj verseny. 545-603: Lovasjátékok. 604-699: A nők lázadása. Tűz a hajókon. 700-718: Nantes tanácsa. 719-745: Anchises szelleme. 746-761: Városalapítás. 762-778: Búcsú a hátramaradóktól. 779-826: Venus Neptunusnál. 827-871: Palinurus halála... 184 NEK. AZ A L V IL Á G BA N 1-13 sor: Hesperiapartfövenyén. 14-41: Trivia szentélye. 42-155: A Sibylla barlangjában. 156-210: Misenus bűnhődése. Az aranyág. 211-235: A ha lotti máglya. 236-263: Éjjeli áldozat. 264-294: Az alvilág kapuja. 295-336: 555

Charon, a révész. 337-383: Palinurus. 384-416: Átkelés a Styxen. 417-425: Az ebszörny. 426-476: A Könnyek Rétje. Találkozás Didó árnyával. 477-547: Hősök lelkei. 548-627: A Tartarus lángpokla. A fúr iák. 628-636: Pluto ajtajánál. 637-678: Az Elysiumi Mezőkön. 679-723: Találkozás Anchisesszel. A Létbe. 724-751: A világszellemről, az életről és a halálról. 752-846: ^Anchises feltárja fiának népe jövőjét. 847-853: A rómaiak hiva tása. 854-887: Marcellus. 888-901: Az Álmok Csontkapuja. Aeneas és a Sibylla elhagyja az alvilágot... 207 / y VII. É N EK. P A R T R A S Z Á L L Á S IT Á L IÁ B A N 1-24 sor: Aeneas eltemeti dajkáját; Circé. 25-36: A Tiberis torkolatában. 37-106: A múzsához. Latinus története. 107-147: Az asztal-evés. 148-285: Aeneas követsége Latinusnál. 286-322: Juno haragja. 323-340: Allecto Junónál. 341-539: Allecto elhinti a viszályt. Amata őrjöngése. Turnus dühre gyúl. Silvia szarvasa. 540-570: Allecto visszasuhan az Orcusba. 571-600: Latinus kétségbeesése. 601-640: A Janus-templom kapui. 641-817: Seregek számbavétele... 231 V I II. É N E K. K É S Z Ü L Ő D É S H Á B O R Ú R A 1-17 sor: Venulus útra kel. 18-80: Aeneas álomlátása. 81-101: Koca áldozat. Hajózás a folyón. 102-183: A trójaiak Euandernél. 184-279: Hercules és Cacus. 280-305: Himnusz Herculeshez. 306-368: Az ősi Róma. 369-406: Venus fegyvereket kér fia számára. 407-453: A kovácsműhely. 454-519: Euandrus tanácsot ad. Mezentius története. 520-607: Égi jel. Aeneas Pallasszal az etruscokhoz indul. 608-731: A mennyei fegyverek. Aeneas pajzsa... 253 K. T U R N U S C S A T Á T K E Z D 1-24 sor: Iris Turnusnál. 25-76: Turnus a trójai bástyák előtt. 77-175: A hajók átváltozása. Hadi készülődés. 176-449: Nisus és Euryalus. 450-502: A rutulusok gyásza. Bosszú. Anyai fájdalom. 503-589: Támadás a torony ellen. 590-671: Ascanius első hőstette. 672-755: Pandarus és Bitias. Turnus 272 a várba szorul. 756-818: Turnus vérengzése és menekülése 556

X. É N E K. V I A D A L A P A R T O N 1-117 sor: Az istenek gyűlése. 118-145: Az aeneadák szorongattatása. 146-162: Aeneas szövetséget köt az etruscokkal. 163-214: A segítő-csapatok felsorolása. 215-255: Aeneas és a hajók nimfái. 256-307: A felmentő sereg. 308-361: A hadak összecsapnak. 362-438: Pallas vitézkedése. 439-509: Turnus megöli Pallast. 510-605: Aeneas vérengzése. 606-632: Juppiter és Juno. 633-688: Aeneas köd-alakja. Juno megmenti Turnust. 689-754: Mezentius mészárlása. 755-790: Mezentius megsebesül. 791-832: Lausus önfeláldozása. 833-908: Aeneas leszámol Mezentiusszal... 294 NEK. A HARCOK FO LY TA TÓ DN A K 1-28 sor: Győzelmi emlék. 29-99. Pallas gyászmenete. 100-138: Fegyverszünet. 139-181: Euandrus fia ravatalánál. 182-224: A holtak összeszedése. 225-295: A követek visszatérnek. Diomedes válasza. 296-444: Viták a tanácsban. Drances és Turnus. 445-531: Aeneas népe fölkerekedik. Hadi készülődések. 532-596: Camilla története. 597-647: Lovasok csatája. 648-867: Az amazonok. Camilla vérengzése és halála. 868-915: A nap vége... 318 X IIA É N E K. A E N E A S D IA D A L A 1-106 sor: Turnus bajvívásra készül. Lavinia. 107-133: A két tábor felsorakozik. 134-160: Juno és Juturna. 161-215: Eskükötés. 216-323: Esküszegés. Aeneas megsebesül. 324-382: Turnus mészárlásai. 383-440: A cso dálatos gyógyulás. 441-499: Turnus üldözése. 500-553: Aeneas és Turnus öldöklése. 554-592: Aeneas hadicsele. 593-613: Amata öngyilkossága. 614-680: Turnus harci szekerén. 681-790: Aeneas és Turnus párviadala. 791-842: Juno megengesztelése. 843-886: A díra. 887-952: Turnus halála... 342 UTÓSZÓ to rz sá k István: Vergilius~T[... Lakatos István: M i t akarhat egy műfordító? 557

JEGYZETSZÓTÁR Összeállította: Lakatos István... 401 F Ü G G E L É K (Fordította: Szabó Kálmán) CATALEPTON... 481 PR1APU S-VERSEK... 488 SZÚNYOG... 490 CÍRIS... 501 A FOGADÓ SNÉ... 515 MORETUM... 517 ÁTKOK... 521 LYDIA... 525 ELÉGIÁK MAECENASRA... 528 AETNA... 533 558