Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVI.) Új folyam II. 2011. 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2011/06/gyertyanffy-andras-magyarorszag-tortenetitopografiajanak-tanitasa-a-tortenelemoran-02-02-06/ Gyertyánffy András Magyarország történeti topográfiájának tanítása a történelemórán Szűk évtizeddel ezelőtt, pályakezdőként megrendítő tapasztalat volt, amikor elitiskolás tizenegyedikes osztályomban a felelő Erdélyben kereste Bukarestet a falitérképen vagy épp nem tudta, hol találhatná Vácot (!) a dualizmuskori Magyarország térképén. Osztályfőnökként gyakran megéltem, hogy belföldi vagy határon túli kirándulásokon a gyerekek nagy része nem tudta, hol járunk, és nem is érdeklődött ez iránt. Emlékszem a következő párbeszédre is egy tizenkettedikes diákommal, annak egyhetes távolléte után: Merre voltatok síelni? Ausztriában. Melyik terepen?...nem emlékszem a nevére... Bécs felé mentetek vagy Graz felé? Nem figyeltem, tanár úr... A varázslatos tájakon buszozó, de az ablakon ki nem néző diák érdektelensége persze sajnos nem pusztán a térbeliségre vonatkozik, hanem bizonyos mértékig az iskolai oktatás, sőt a valóság számos területére ennek okai messzire vezetnek. Iskolában elsajátítható tudás hiányáért azért azonban mégiscsak az oktatás is felelős. A tantárgy-pedagógiai szakirodalom tanulságai Régóta közhely, hogy a térbeliség oktatása a történelemtanítás fontos része kell, hogy legyen. Magyarországon először Lisznyai Kovács Pál debreceni professzor hívta fel a figyelmet a XVII. század végén a térbeliség fontosságára a (történelem)tanításban, majd hangsúlyozta ezt az 1735-ös nagyszombati jezsuita Instructio is. 1 Térbeli látás elsajátítása nélkül szinte elképzelhetetlen a logikus, okokozati összefüggésekre épülő tanulás írta Száray Miklós e folyóirat korábbi számában. 2 A térbeli tájékozódás kialakítását a Történelemtanítás gyakorlata című tankönyv a térképolvasási készség által tartja megvalósíthatónak. 3 Tanulmányában Száray Miklós is ezzel foglalkozik, bár hangsúlyozza a tanári és diák-térképvázlatok órai rajzolásának fontosságát is. 4 A szakirodalomban és a tanítási gyakorlatban a

készségfejlesztéssel szemben ma talán háttérbe szorul a topográfiai ismeretek tanítása, bár kétségtelen, hogy a kettőt nem lehet mereven elválasztani. A tankönyv egyébként megemlíti a fontos helyszínek megmutatásá -ra való képességet is, mint alapkövetelményt 5, de megtanításának módszertanával nem foglalkozik. A topográfiai adatok memorizálását nyilván nem pótolja a térképolvasásban való jártasság, hiszen a térkép nincs mindig a kezünk ügyében, ahogy nem lapozzuk föl lépten-nyomon a történelmi fogalomtárat vagy idegen nyelven beszélve minden szóért a szótárat. A tankönyv szerzői annak idején talán nem láttak nehézséget az alapkövetelmény a térbeli ismeretek megléte, vagy legalább azok megtanítása teljesítésében. Fent említett tapasztalataim szerint azonban sajnos nem ez a helyzet. A mai Magyarország vagy Európa topográfiáját a földrajzórákon (jó esetben) elsajátítják a diákok, bár a történelemórai gyakorlás, elmélyítés itt sem haszontalan. A történelmi Magyarország topográfiája viszont még ezt az alapozást is nélkülözi, jóllehet a tananyag jelentős része a mai határainkon kívüli helyekhez kapcsolódik. Bak Borbála 1997-ben megjelent, Magyarország történeti topográfiájáról szóló kézikönyvében szóvá teszi, hogy a történeti Magyarországra vonatkozó ismeretek hiányoznak az iskolai oktatásból, az érettségizett tanulók azokkal a legalapvetőbb ismeretekkel sincsenek tisztában, amelyeket a két világháború között még az alsóbb fokú tanintézetekben is természetesnek tekintettek. 6 Ennek okai nyilván elsősorban a két évtizede véget ért kommunista diktatúra nemzetfelfogásában keresendőek, 7 ami szomorú példa a korszak máig ható káros következményeire a történelemoktatásban. Biztosan vannak, akik mégis módszeresen tanítanak (a történelmi Magyarországra vonatkozó) topográfiai ismereteket a történelemórán, másoknak talán mégis hasznos lehet az alábbi ismertetés. A módszer bemutatása A program lényege a tanár által megadott adatok kikerestetése az atlaszból, bejelöltetése vaktérképen, majd memorizálása és számonkérése mindez korántsem forradalmi újítás. 8 Gyermekkororomban otthonunk berendezéséhez tartozott néhány történelmi falitérkép, így észrevétlenül, fáradság nélkül ivódott belém sok topográfiai ismeret. Talán emiatt is azt gondolom, a bejelöléssel, memorizálással együtt fontos a térkép böngészése, a térbeli ismeretek szinte tudatalatti elsajátítása

is. A programot eddig hat osztályban végeztettem el hatévfolyamos gimnáziumunkban az órákkal párhuzamosan, egész évre elnyújtva, hogy az atlasz sokáig és sokszor legyen a kezükben. Tapasztalatom szerint hetedikben a leghatékonyabb, amikor a gyerekek szívesebben végzik az ilyen fajta tevékenységet. Az idősebbek a számonkérések során eredményesebbnek bizonyulnak, de kikérdezésük során kiderül, hogy jóval kevesebb időt fordítanak az otthoni egyéni tevékenységre, ehelyett nő a vaktérkép iskolai másolásának aránya, ami által a program hatékonysága mégis csökken. Az első két óra és az 5-10 perces dolgozatok kivételével a program néhány percet vesz igénybe az órákból. A dolgozatok gyorsan, egyszerűen javíthatóak. a) A Kárpát-medence vízrajza A vízrajzra nem a történelem-tananyag szempontjából van szükség, hanem azért, mert ez alapozza meg a tájékozódást a Kárpát-medencében, így segítve a továbbiak megtanítását. 9 Az első órán néhány, a vízhálózat egységére vonatkozó alapvető ismeretet adok át, 10 majd kivetítem a Duna, illetve a Tisza folyását követve a bal és a jobb parti mellékfolyók, a tavak és a folyóközök listáját (lásd az 1. mellékletben), amelyeket a diákok az órán, a maradékot pedig otthon bejelölnek a vaktérképen (ld. 1. ábra). Ehhez a Földrajzi atlasz kétoldalas, A Kárpát-medence című térképét használják. A következő órán ellenőrzésre, a rá következőn számonkérésre kerül sor. 1. ábra. Vaktérkép otthoni munkára 11

b) Városok, megyék A történelem tananyagában talán a városok fordulnak elő leggyakrabban. Minden órán felírom néhány vármegye nevét, mindegyiknél a megyeszékhely és néhány, régen vagy ma jelentős város nevét (lásd a 2. mellékletben). Otthoni feladat a megadott városok bejelölése egy új üres vízrajzi térképre (ld. 1. ábra). Ehhez a Középiskolai történelmi atlasz Magyarország a dualizmus korában című térképét kell használniuk ez a mához legközelebb eső, de a magyar történelem terét még egészben átfogó térkép. A megyék ábécérendjét követem, hogy a diákoknak ne egymás mellettieket kelljen megkeresniük, és igyekszem meggyőzni őket arról, hogy a névmutató használata helyett a térkép böngészésével találjanak rá az aktuális megyékre, bennük a városokra. A megyék egynegyede pár tucat város után dolgozat következik (mely a vízrajzot is tartalmazza), majd a folytatás újabb térképen. Hogy ne legyen túl nehéz a feladat, s mivel a cél nem a pontos hely memorizálása, hanem az, hogy a diákok megtanulják, merrefelé keressenek egy-egy várost a térképen, a számonkéréshez a tanult városok helyét tartalmazó vaktérképet használok (ld. 2. ábra). 2. ábra: Vaktérkép a városhálózat számonkéréséhez

c) Határon túli városok idegen neve A diákok itt a már megtanult települések idegen neveivel is megismerkednek azon városok esetében, amelyek ma a szomszédos országok területén fekszenek. Hasznos lehet ez például, ha egy határon túli kirándulás során tájékozódni kell az idegen útjelző táblák (és a történelemórai emlékek) között. Továbbra is cél, hogy a diákok ne egyszerre, hanem sokszori térképhasználattal sajátítsák el az anyagot. Ezért először újra az egykori megyék egynegyedét veszem alapul, az itt lévő határon túli városok közül is csak az egyik szomszédos országban fekvők magyar és idegen nevét (és fonetikus átírását) adom ki bejelölésre, majd a következő órán egy másik szomszédos országban fekvőket és így tovább (ld. a 3. mellékletben). A feladathoz ugyanazt a dualizmuskori térképet használtatom, de olyan vaktérképet adok, amelyik a Kárpát-medencében lévő mai államhatárokat is tartalmazza (ld. 3. ábra). 3. ábra: Vaktérkép a határon túli városok otthoni bejelöléséhez A dolgozatban a városok idegen nevét adom meg, a térképre (ld. 4. ábra) a magyar nevet kell beírni, tehát az idegen városneveket csak fölismerni kell tudniuk. A dolgozat után következnek az egykori megyék következő negyedébe eső városok.

4. ábra: Vaktérkép a határon túli városhálózat számonkéréséhez Idő szűkében az idegen nevek a városhálózattal egyszerre is taníthatóak: ekkor már a b) részben leírt egy-egy sorozat végén ki kell adni, majd a dolgozatban számon kell kérni az idegen nevek felismerését is. További módszerek a) Atlaszos házi feladatok A diákok előveszik, böngészik az éppen tanult korszak magyar és egyetemes történeti térképeit, ha olyan, az óra anyagához kapcsolódó otthoni (vagy órai) feladatokat kapnak, amelyeket a történelmi atlaszból kell megoldaniuk. Néhány példafeladat a második világháború és előzményei témakörből a középiskolában: 1. Mely térképmezőben van Mandzsúria? 82b 2. Nevezz meg egy németországi várost, amely a Rajna és a határ közé esik (az 1936-ig demilitarizált övezetbe)! 79b 3. Sorold föl azokat az európai országokat, amelyek függetlenné váltak Szovjet- Oroszországtól az első világháború végén! Hogyan viszonyul ehhez a Molotov Ribbentrop-paktum titkos záradéka? 83a

4. Hogyan jelöli a térkép, hogy Danzig a Népszövetség védelme alatt álló, ún. szabad város? 79b 5. a) Mely városok vidékén húzódott Lengyelország K-i határa 1939-ig? b) Mely városoknál húzódott a Szovjetunió és a Német Birodalomhoz csatolt Lengyel Főkormányzóság határa 1939 és 1941 között? 84. A motiváció növelhető, ha a diák témazáróban hasonló kérdésre is számíthat, amelyben a feladat már nem tartalmazza az atlasz oldalszámát, a diáknak tehát érdekében áll a térképek megismerése a (házi) feladatok elkészítése (és nem pusztán lemásolása) során. b) A Kárpát-medence nagytájai Tapasztalatom szerint hasznos a Kárpát-medencei nagytájak határainak tisztázása. A Felvidék, Alföld, Erdély stb. fogalmak gyakran szerepelnek a tanári magyarázatban, az anyag elsajátítását könnyíti, ha világos, mely területről van szó. A diákok bátrabban, biztonságosabban válaszolnak, amikor a feleletben vagy akár érettségin felvidéki bányavárosokat, erdélyi megyéket vagy dunántúli végvárakat kell leolvasniuk a térképről. Ehhez az alábbi térképet használom (ld. 5. ábra), amely didaktikai okból a vízrajzra épít azoknál a tájaknál is, ahol valójában hegyek képezik a határt. (Ez kisebb-nagyobb eltérést eredményez a természetföldrajzi határoktól és a Kisalföld mellőzését vonja magával.) Tartalmát vaktérkép segítségével rendszeresen, minden évfolyamon számon kérem más alapvető ismeretekkel együtt. 5. ábra: Térkép a Kárpát-medence nagytájainak tanításához

MELLÉKLETEK I. Adatbázis a vízrajz tanításához FOLYÓK DUNA (Kis-Duna/Csalló, Nagy/Öreg-Duna, Mosoni-Duna) Jobb part (folyók és mellékfolyóik) Lajta Rába Marcal Sió Kapos, Sárvíz=Séd Dráva Mura Száva Una Bal part (folyók és mellékfolyóik) Morva Vág Nyitra Garam Ipoly Tisza Temes Zsil Olt TISZA (Fekete-Tisza, Fehér-Tisza) Jobb part (folyók és mellékfolyóik) Borzsa Bodrog Ondava, Tapoly Latorca Ung Sajó Rima Bodva Hernád Tarca Zagyva Bal part (folyók és mellékfolyóik) Visó Iza Szamos Nagy-Szamos Kis-Szamos Lápos Kraszna Körös Berettyó Sebes-Körös Fekete-Körös Fehér-Körös Maros Aranyos Küküllő Kis-Küküllő Nagy-Küküllő Béga Dunajec Poprád

TAVAK Zala, Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, SZIGETEK Csallóköz, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi Sziget, KÖZÖK Morvamező, Rábaköz, Sárköz, Muraköz, Drávaköz, Szerémség, Bodrogköz, Temesköz=Bánság=Bánát, Forrás: BAK Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. 24-26. oldalak adaptációja.

II. Adatbázis a városhálózat (és a vármegyék) tanításához (a vármegyék ábécérendje szerint négy részre bontva) 1. Abaúj-Torna Csík 1. Abaúj-Torna Kassa 2. Alsó-Fehér Nagyenyed, Gyulafehérvár, Balázsfalva 3. Arad Arad 4. Árva Alsókubin 5. Bács-Bodrog Zombor, Szabadka, Zenta, Újvidék, Baja 6. Baranya Pécs, Mohács 7. Bars Aranyosmarót, Körmöcbánya, Léva 8. Békés Gyula, Csaba 9. Bereg Beregszász, Munkács, 10. Beszterce-Naszód Beszterce 11. Bihar Nagyvárad 12. Borsod Miskolc, Mezőkövesd 13. Brassó Brassó 14. Csanád Makó 15. Csík Csíkszereda, Gyergyószentmiklós 2. Csongrád Komárom 16. Csongrád Szentes, Szeged, Hódmezővásárhely 17. Esztergom Esztergom 18. Fejér Székesfehérvár 19. Fogaras Fogaras 20. Gömör és Kishont Rimaszombat, Rozsnyó, 21. Győr Győr 22. Hajdú Debrecen, Hajdúszoboszló 23. Háromszék Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna 24. Heves Eger, Gyöngyös 25. Hont Ipolyság, Selmecbánya, 26. Hunyad Déva, Vajdahunyad 27. Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok, Jászberény 28. Kis-Küküllő Dicsőszentmárton 29. Kolozs Kolozsvár, Bánffyhunyad 30. Komárom Komárom, Tata

3. Krassó-Szörény Szatmár 31. Krassó-Szörény Lugos, Orsova 32. Liptó Liptószentmárton 33. Máramaros Máramarossziget, Huszt, Técső 34. Maros-Torda Marosvásárhely, Szováta 35. Moson Magyaróvár 36. Nagy-Küküllő Segesvár 37. Nógrád Balassagyarmat, Salgótarján 38. Nyitra Nyitra, Érsekújvár 39. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Budapest, Vác, Szentendre, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét 40. Pozsony Pozsony, Nagyszombat, Dunaszerdahely 41. Sáros Eperjes, Bártfa 42. Somogy Kaposvár, Szigetvár 43. Sopron Sopron, Kismarton 44. Szabolcs Nyíregyháza 45. Szatmár Nagykároly, Szatmárnémeti, Nagybánya 4. Szeben Zólyom 46. Szeben Nagyszeben 47. Szepes Lőcse, Késmárk, Poprád 48. Szilágy Zilah 49. Szolnok-Doboka Dés 50. Temes Temesvár 51. Tolna Szekszárd, Paks 52. Torda-Aranyos Torda, Torockó 53. Torontál Nagybecskerek, Pancsova 54. Trencsén Trencsén, Zsolna 55. Turóc Turócszentmárton 56. Udvarhely Székelyudvarhely 57. Ugocsa Nagyszőllős 58. Ung Ungvár 59. Vas Szombathely, Kőszeg, Körmend 60. Veszprém Veszprém, Pápa, Siófok, Ajka, Várpalota 61. Zala Zalaegerszeg, Nagykanizsa 62. Zemplén Sátoraljaújhely, Sárospatak, Tokaj 63. Zólyom Besztercebánya, Zólyom Forrás: A megyéket és székhelyeiket Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. 130-131. oldalak alapján soroltam fel.

III. Adatbázis a 2. mellékletben felsorolt, ma a szomszédos országokban fekvő városok idegen nevének tanításához (az egykori vármegyék ábécérendje szerint négy részre bontva) 1. Abaúj-Torna Csík 2. Csongrád Komárom Kassa Alsókubin Aranyosmarót Körmöcbánya Léva Ukrajnában: Beregszász Munkács Nagyenyed Gyulafehérvár Balázsfalva Arad Beszterce Nagyvárad Brassó Csíkszereda Gyergyószentmiklós Zombor Szabadka Zenta Újvidék Szlovákiában: Košice [Kosice] Dolnỳ Kubin [Dolnyi Kubin] Zlaté Moravce Kremnica [Kremnyica] Levice Berehove Mukacseve Romániában: Aiud [Ájud] Alba Iulia [Álbá Júliá] Blaj [Blázs] Arad Bistriţa [Bistrica] Oradea Braşov [Brasov] Miercurea-Ciuc [Mierkurea-Csuk] Gheorgheni [Géorgény] Szerbiában: Sombor [Szombor] Subotica [Szubotica] Senta [Szenta] Novi Sad [Novi Szád] Rozsnyó Rimaszombat Ipolyság Selmecbánya Komárom Fogaras Sepsiszentgyörgy Kézdivásárhely Kovászna Déva Vajdahunyad Dicsőszentmárton Kolozsvár Bánffyhunyad Rahó Huszt Kismarton Szlovákiában: Rožňava [Rozsnyava] Rimavská Sobota [Rimavszká Szobota] Šahy [Sahi] Banská Štiavnica[Banszká Stiavnyica] Komarno Romániában: Fagaraş [Fágárás] Sfântu-Gheorghe [Szfüntu Géorgé] Târgu-Secuiesc[Türgu Székujészk] Covasna [Kovászná] Deva Hunedoara [Hunyedoárá] Târnăveni [Türnövény] Cluj-Napoca [Kluzs Nápoká] Huedin Ukrajnában: Rahiv Huszt Ausztriában: Eisenstadt

3. Krassó-Szörény Szatmár 4. Szeben Zólyom Liptószentmiklós Nyitra Érsekújvár Pozsony Nagyszombat Dunaszerdahely Eperjes Bártfa Lugos Orsova Máramarossziget Marosvásárhely Szováta Segesvár Nagykároly Szatmárnémeti Nagybánya Nagyszőllős Ungvár Szlovákiában: Liptovský Mikuláš [Liptovszki Mikulás] Nitra Nyitra Nové Zámky [Nove Zámki] Bratislava [Bratiszlava] Trnava Dunajská Streda [Dunajszká Sztreda] Prešov [Presov] Bardejov Romániában: Lugoj [Lugozs] Orşova [Orsova] Sigethu Marmaţiei [Szigetu Mármáciej] Târgu Mureş [Türgu Murés] Sovata [Szovátá] Sighişoara [Szigisoárá] Carei [Káréj] Satu Mare [Szátu Máré] Baia Mare [Bájá Máré] Ukrajnában: Vinohragyiv Uzshorod Lőcse Késmárk Poprád Trencsén Zsolna Turócszentmárton Besztercebánya Zólyom Nagybecskerek Pancsova Szlovákiában: Levoča [Levocsa] Kežmarok [Kezsmarok] Poprad Trenčín [Trencsín] Zilina [Zsilina] Martin Banská Bystrica [Banszká Bisztrica] Zvolen Szerbiában: Zrenjanin Romániában: Pančevo [Pancsevo] Nagyszeben Sibiu [Szibiu ] Zilah Zalău [Zalöu ] Dés Dej [Dézs] Temesvár Timişoara [Timisoárá ] Torda Torockó Székelyudvarhely Turda Rimetea Odorheiu Secuiesc [Odorhej Székujészk] Forrás: SEBŐK László: Határainkon túli magyar helységnévszótár. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1997.

JEGYZETEK 1. BARTOS Károly (2006): História és kartográfia. Térképek és atlaszok a hazai történelemtanításban. Történelempedagógiai Füzetek 20-21. (helyesen 21-22.) ELTE BTK Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, Budapest, 181-204. 2. SZÁRAY Miklós (2010): A térkép szerepe és elemzése a történelemórán. 2. fejezet. Történelemtanítás XLV. évf. Új folyam I. 2. sz. http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/szaray-miklos-a-terkep-szerepe-eselemzese-a-tortenelemoran/ 3. CSEPELA Jánosné HORVÁTH Péter KATONA András NAGYAJTAI Anna (2003): A történelemtanítás gyakorlata. Szerk. KATONA András. 2. kiad. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 241-256. 4. SZÁRAY (2010) 3. fejezet 5. CSEPELA HORVÁTH KATONA NAGYAJTAI (2003) 241. 6. BAK Borbála (1997): Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. História könyvtár, Monográfiák. História MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 14. 7. Vö. BARTOS Károly, id. mű, 196.o. 8. Bak Borbála hangsúlyozza az aktív munka, a saját készítésű térképek fontosságát a történeti földrajz elsajátításában. BAK Borbála (1997) 16. 9. BAK Borbála (1997) 17. 10. Ld. BAK Borbála (1997) 23. 11. A vaktérkép forrása: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. II. térkép: A Kárpát-medence vízrajzi vázlata a XX. század elején. 154. A további térképeknek is ez az alapja. IRODALOM BAK Borbála (1997): Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. História könyvtár. Monográfiák. História MTA Történettudományi Intézete, Budapest. BARTOS Károly (2006): História és kartográfia. Térképek és atlaszok a hazai történelemtanításban. Történelempedagógiai Füzetek 20-21. (Helyesen 21-22.) ELTE BTK Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, Budapest, 181-204. CSEPELA Jánosné HORVÁTH Péter KATONA András NAGYAJTAI Anna: A történelemtanítás gyakorlata. Szerk. KATONA András. 2. kiad. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. 241-256. SEBŐK László (1997): Határainkon túli magyar helységnévszótár. Teleki László Alapítvány, Budapest. SZÁRAY Miklós (2010): A térkép szerepe és elemzése a történelemórán. Történelemtanítás, XLV. évf. Új folyam I. 2. sz. http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/szaray-miklos-a-terkep-szerepe-es-elemzese-atortenelemoran/

ABSTRACT Gyertyánffy, András The Teaching of Hungary s Historical Topography in the History Hour Not more than a decade ago, I had a jarring experience as a career-starter when members of my eleventh-grade class at an elite school searched for Bucharest in Transylvania on the wall map or did not know where to find Vác (!) on the map of Hungary during the Dual Monarchy. As a homeroom teacher, I often had the experience of seeing a large part of the kids on domestic trips or abroad not knowing where we were or not even being interested in the idea. I remember the following conversation with my twelfth-grade student after a one-week absence: Where did you go skiing? In Austria. Which part?...i don t remember the name... Did you go in the direction of Vienna or was it Graz? I didn t pay attention, teacher. The lack off interest in the student travelling on a bus through enchanting landscapes but not looking out the window is, of course, unfortunate, not only with regard to spatiality but to a certain degree school education and the variety of the real world the reason are manifold. Education is also responsible for the lack of knowledge that can be attained in schools.